Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-23 / 34. szám

A szeciatMa Műért! S za b a d A FÖLDMŰVEL ISOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. augusztus 23. Ára 40 fillér IV. évfolyam, 34. szám, A begyűjtéssel és az őszi munkákkal egyide­jűleg fel kel) készülnünk a kapásnövények és a többi termények gyors és veszteségnélküli be­takarítására, az őszi gabonafélék vetésére és a mélyszántás elvégzésére, s be kell hordani a me­zőkről, rétekről a gazdag takarmánytermést. E feladatok teljesítésével lerakjuk a jövöévi nagy termés szilárd alapját. A természetbeniek igazságos szétosztása az EFSz-ek megszilárdításának fontos feltétele Szövetkezeteinkben ünnepélyes ese­mény játszódik le: a természetbeniek szétosztása. Az idén elmondhatjuk, hogy a természetbeni jutalom szét­osztása az EFSz-ekben különösen nagy jelentőséggel bír, mégpedig azért, mert röviddel a pénzreform után kerül rá sor. Mint ismeretes, a pénzreformnál különösképpen kitűnt, hogy államunk a földművesek munkáját milyen ma­gasan értékeli. A szövetkezeti tagok nagyon előnyös helyzetet élveznek. Aki szorgalmasan dolgozott, annak j most a pénzreform után óriási lehe- i tőségei vannak bevételeinek növelésé- I re a felárakért eladott terményekért. Most már az a fontos, hogy akik tény­leg szorgalmasan dolgoztak, munká­jukért igazságos jutalomban részesül­jenek. Ezt a célt akkor érjük el, ha minden szövetkezet az EFSz-ek alap­­szabályzatának 11. cikkelye szerint jár el, amely a következőképpen szól: „A szövetkezet a növényi és állat­­tenyésztési tennelés termékeit a kö­vetkezőképpen használja fel: a) teljesíti ktöelezö beadásait az ál­lam iránt, visszaadja az államnak a köl­csönvett vetőmagot és ültetési anya­got, az állami gép- és traktorállomás­nak a szerződés érteimében kiadja a természetbeni jutalmat az elvégzett munkáért, b) vetőmaggal és ültetési anyaggal i látja el a vetőmagalapot, az egészévi takarmányszükségletet pedig a takar­mányalapban biztosítja; a vetőmag, ül- I tetési anyag és takarmányfélék egyik j részét a biztosítási alapban tartalékol- j ja, c) a termékek bizonyos részét a szükséghez mérten a jóléti alap javá­ra fordítja, d) a termés többi részét, esetleg az állattenyésztési termelés termékeit szétosztja a tagok között a ledolgo- i zott munkaegységek alapján; a tag­gyűlés esetleg meghatározza, hogy mi- \ lyen mennyiségű termék kerül értéke­­sítésre a szabad piacon; ugyanakkor i tekintetbe veszi a pótjutalmak jutta­tását azoknak a szövetkezeti dolgozók­nak, akik a tervezett termelési fela- ; datokat túllépték”. Az EFSz-ek szabályzatának ezen ha- j tározata rendkívüli jelentőségű, mert még tavaly is nagy mértékben elter­jedt az az irányzat, hogy a természet­benieket ne a ledolgozott munkaegy- ’ ségek mennyisége, hanem a családta­gok száma szerint osszák szét. így az- ■ tán nem egy esetben egyenlősdi ala- ' pon osztották szét a természetbeni ju- ; talmat, tekintet nélkül az egyes sző- j vetkezeti tagok érdemeire. Nem szabad azt hinnünk, hogy az EFSz-ek alapszabályzatának jóváha­gyása után most már minden a leg- ! nagyobb rendben van, hogy a termé- \ szetbeniek egyenlősdi alapon való szét- : osztása már egyszer s mindenkorra fel i vari számolva. Még ma is találkozunk j hasonló esetekkel, amelyeket a leg­több ízben a szövetkezetek ellenségei, j a kulákok szorgalmaznak. Az eperjesi járásban lévő Mirkovce ! községben Sirotnyák András szövetke- | zeti tag azzal a javaslattal állt elő. hogy a természetbeni jutalmat, bele- i foglalva a szénát is, ne a ledolgozott j munkaegységek, hanem azon állatok ! száma szerint osszák szét, amelyekkel az egyes szövetkezeti tagok rendel­keznek, sőt, hogy minden állatra egy­forma mennyiségű természetbeni jus­son. Nézzük csak meg közelebbről, hogy kik azok, akik a természetbeniek e­­gvenlosdi alapon való szétosztását ké­rik. Sirotnyák András szövetkezeti tag. j mint 43 éves, teljes erejében lévő em- j bér feleségével együtt az aratásig csu­­pán 18 57 munkaegységet dolgozott le. Ugyanakkor a 67 éves Sztraka Mihály, j ugyancsak az említett szövetkezet tag­ja, ugyanannyi idő alatt 92 munkaegy- j séget teljesített, s megfogadta, hogy ' magas kora ellenére is az évvégéig 150 munkaegységet fog ledolgozni. S ha elemeznénk, a töbhi egyenlósdisé­­get követelő esetet, megint csak olyan egyénekkel találkoznánk, mint Sirot­nyák, aki dolgozni nem akar, de hasz­not húzni a szövetkezetből, igen. Örömmel állapíthatjuk meg azonban, hogy szövetkezeteink túlnyomó részé­ben nem jönnek elő hasonló javasla­tokkal, hanetn ellenkezőleg, ügyelnek a természetbeniek ledolgozott munka­egységek szerinti szétosztására. Szövetkezeteink nagy részében már annyira előrehaladtak a nyári munkák­kal, hogy megkezdhették a termé­szetbeni jutalmak első részének szét­osztását. A somorjai járásban lévő csenkei EFSz-ben Ciferi Lajos az el­ső félévben, ledolgozott 575 munka­­egységet. Ezért előlegként 845 kilo­gramm búzát, 362 kilogramm rozsot, 575 kilogramm árpát és 12 mázsa bur­gonyát kapott. Hasonló gazdag juta­lomban részesült Macák Lajos, a ve­­rebélvi járásban lévő meleki EFSz-ben. A szövetkezetben harmad magával dol­gozik: ő, felesége és fia. Az aratás vé­géig ledolgoztak 860 munkaegységet. Nem csoda tehát, ha természetbeni ju­talmukat alig bírta két teli szekér ha­zavinni, hiszen több mint 34 mázsa gabonáról volt szó. Az ilyen gazdag jutalomból szövet­kezeti tagjaink felárakért adhatnak el gabonát az államnak. Az érsekújvári járásban lévő andódi szövetkezeti ta­gok természetbeni jutalmuk átvétele után több mint 10 mázsa gabonát be­adtak az államnak. Szőke András, aki 312 munkaegységet dolgozott le, 12 mázsa gabonát kapott. Ebből 3 mázsa sörárpát és 6 mázsa búzát az államnak adott. Mivel a búza és sörárpa hivata­los ára 82 korona, s amennyiben azt terven felül adják be, métermázsán­ként 200 korona felárat számítanak az alapárhoz. Szőke elvtárs 9 mázsa ga­bonájáért 2538 koronát kapott és még 330 kilogramm takarmányárpát vásá­rolhatott kedvezményes áron, mégpe­dig métermázsánként 70 koronáért, így Szőke szövetkezeti tag saját ta­pasztalatain meggyőződött, hogy a pénzreform és az árak új rendezése mi­lyen óriási előnyt jelent a szövetkezeti tagok számára. — Az ö példájából is láthatjuk, hogy milyen igazságtalan lenne, ha szövetkezeti tagok nem a­­szerint kapnák jutalmukat, hogy meny­nyit és hogyan dolgoztak, hanem csu­pán családtagjaik száma szerint. Szükséges, hogy már az idén pótju­talomban részesítsük azokat a szövet­kezeti tagokat, munkacsapatokat és csoportokat, amelyek szorgalmas mun­kájukkal és a szovjet tapasztalatok al­kalmazásával hozzájárultak ahhoz, hog> a tervezett hektárhozamokat az EFSz­­ek túllépjék. Az idén alig van EFSz, amely ne szárnyalta volna túl a ter­vezett termést. Több szövetkezetben valóban jelentős tervtúlteljesítést ér­tek el. így például a nyitrai járásban lévő dögösi EFSz 106 hektáros terü­leten 35 mázsás átlagos hektárhoza­mot ért el búzából. A zólyomi járás- ’ ban lévő viglasi EFSz-nek a terv sze­rint 1 hektáron 19 mázsa árpát és u­­gyanannyi rozsot kellett volna kiter­melnie. Az eredmény azonban árpából 28.70, rozsból pedig 25 mázsa lett hek­táronként. Sok, sok hasonló esetet felsorolhat­nánk. De ugyanakkor kevés olyan pél­dával rendelkezünk, amikor az , EFSz külön jutalomban részesítené azokat a szövetkezeti tagokat, akik érdemet szereztek a hektárhozamok emelésé­ben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az idei magas hektárhozamok nem a véletlen müve, vagy pedig a kedvező év következménye. Ha így lett volna, akkor a lévai jrásban lévő óbarsi egyé­nileg gazdálkodó földművesek nem 18 mázsát, hanem legalább ők is 27 má­zsát termeltek volna hektáronként mint ahogy azt a helybeli EFSz tette Ha a kedvező időjárásnak köszönhet­nénk a jó termést, akkor a nyitrai já­rásban lévő vicsapapáti szövetkezetben a keresztsorosan vetett búza is csak annyit fizetett volna, mint a közön­ségesen vetett búza. Az eredmények azonban mást mutatnak. A keresztso­rosan vetett búzaból 36, a kroönsége­íFolytatása a 2. oldalon.) A természetbeni járulék szorgalmas EFSz tagjaink jutalma, melyet ezek ben a hetekben osztanak ki a tagság között, a félévben szerzett munkaegységek arányában. GYORSÍTSUK MEG A CSÉPLÉST, A BEGYŰJTÉST ÉS JÓL KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ŐSZI MUNKÁKRA----------------------------------------7--------7------------- ★ ★ ★ --------------*-----------------------------------------------­Az elmúlt heti kedvező, időjárás le hűtővé tette, .hogy a-nygri. mujjkák te i vének teljesítésében jelentős javulás álljon be. A javulás elsősorban á beh ordasnál észlelhető, Ugyanezt azonban nem lehet mondani a csépiéiről, an­nak ellenére,.hogy :a legutóbbi napok ban, átlagosan 13—15 .százalékkal eme Ikedett, a napi’teljesítmény, mert a cséplőgépek jobb. kihasználásával az eredmény"sókkal jobb ,lehetne. Ezért mindent meg kell tenni a cséples üte­mének további fokozása érdekében és . ugyanúgy ■ a begyűjtés, meggyorsításá ra. Amikor azonban mindezekről meg­emlékezünk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az őszi munkák ideje is rohamosan közeledik. Tegyünk meg tehát mindent a cséplés és a begyűjtés meggyorsítására és jól készüljünk, fel az őszi munkákra, hogy így biztosít­suk a jövőévi gazdag termés alapjait. Az ógyallai járásban gyorsítsák meg a begyűjtést E hó 17-én értékelték az ógyallai já­rásban . az EFSz-ek közötti versenyt, amely a szentpéteri szövetkezet fel­hívására indult meg. A szocialista ver­seny kétségkívül nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a szövetkezetek nagyrésze sikeresen befejezte az ara­tást és lényegesen meggyorsította a cséplést, valamint a begyűjtést. Az ér­tékelés szerint a perbetei EFSz 107, az ímelyi 103 a hetényi 102, a szent- i péteri. 102 és a dulovcei EFSz pedig 105 százalékra teljesítette a begyűj­tést. Közeledik a 100 százalékhoz a kindest, modrany-i, marcelházi és a naszvadi szövetkezet. Nagyon lemaradt a martosi. bagotai és más szövetke­zetek. A zelený-l.áji szövetkezet 100 százalékra befejezte a cséplést s ennek ellenére a begyűjtésben e hó 17-ig csu­pán 63.49 százalékra teljesítette be­gyűjtési tervét, a martosi és a bago­­tab szövetkezet úgy a csépléssel mint a begyűjtéssel nagyon lemaradt. A já­rási nemzeti bizottság és a helyi nem­zeti bizottság dolgozóinak oda kell hat­ni, hogy a fennálló hibákat mihama­rabb kiküszöböljék és behozzák a le­maradást az összes szövetkezetek. Ugyanakkor nem szabad megfeledkez­­niök a magánszektorról sem. A lema­radást itt - is meg kel! szüntetni. Követendő példák A nyári munkák elvégzéséért foly­tatott szocialista munkaversenyben a pozsonyi kerületben a tanyi és ma­­gyarbéli EFSz, a bazini járásban pe­dig a vistuki szövetkezet érte el a legjobb eredményt. A tanyi szövetkezet az aratást a tervtől eltérően három nappal, míg a cséplést négy nappal előbb fejezte be és a nagymegyeri járás szövetkezetei közül 125 százalékra, elsőnek teljesí­tette beadási kötelezettségét. A szö­vetkezet tagjai a haladó szovjet tech­nika alkalmazásával elérték, sőt túl­szárnyalták a tervezett hektárhozamo- Kat. Árpából a terv szerint 23 és fél mázsát kellett kitermelniök. Ezzel szemben átlagosan 34 mázsás termést takárítnttak be hektáronként. Zabból 21 májsa helyett, 30 mázsát termeltek A magas hektá'hozamok elérése mel­lett a szövetkezet tagjai példásan elvé­gezték a tarlóhántást és a másodnövé­­nyék vetését is. Az aratás alatt a siló zásról sem feledkeztek meg. mivel több mint 520 köbméter silótakar­­mánvt készítettek Hason'лЕЛпеп a széna be takarítását is sikeresen elvé­gezték A tanyi szövetkezet a növényterme­lés mellett követésreméltó példával jár elől az állattenyésztésben is. Beadásu­kat ezideig marhahúsból 145,- sertés­húsból 110. tejből pedig 111 százalékra teljesítették Átlagos napi tejhozamuk darabonként meghaladja a 8 és fél litert Mindezeket az eredményeket a szövetkezet tagjainak munkafegyelme és a csoportok közötti munkaverseny segítette elő. mely a nyári munkák alatt, széles alapokon mozgott az egész tagság körében. * * A magyarbéli szövetkezet kerületi méretben a második helyet foglalta el. Az aratást három, a cséplést pedig öt nappal előbb fejezték be a tervezett határidőnél. Egyike azon szövetkeze­teinknek melyek a cséplést idejekorán plvégezték A szövetkezet tagjai azon­ban ezután sem pihentek meg mivel pgv munkacsonortiuk kisegítette a szenc-i EFSz-t a cséplés befejezésében, ahol nem egész két nap alatt csak­nem 380 mázsát csépeltek el. A magyarbéli szövetkezet tagjai szorgalmas munkájuk eredményekép­­nen nemcsak hogv elérték a tervezett hozamokat, de minden gabonaneműnél túlszárnyalták azokat Míg a búza bek tárhozamának terve 23 mázsa volt. addig a tényleges eredmény 24.3 má­zsát mutat. Rozsból 20 helyett, 21.15 mázsa termett hektáronként, míg az árpánál 2.20 mázsával lépték túl ter­melési tervüket. Beadási kötelezettsé­güket egyenesen a cséplőgéptől 112 százalékra teljesítették. A tarlóhántás­ban és a másodnövénvek vetésében 102 és fél százalékot értek el. Megemlítjük még a szövetkezet fej­lett állattenyésztését is. mely hozzá­segítette a szövetkezetét ahhoz hogy hús, tojás stb-ből is százszázalékosan eleget tehessen az állam iránti köte­lezettségének. Az átlagos napi tej­hozam tehenenként 11 2 liter tejet tesz ki, melyet az etetési technika elsajátí­tásával még tovább emelnek. Hasonló példaként állíthatjuk a vis­tuki EFSz-t is. mely a kedvezőtlen időjárások ellenére, ragyogó eredmé­­■ °ket ért el Búzából 27 rozsból 24. árpából pedig 26 mázsát termelt hek­táronként. E szép eredmények meg­mutatják. mennyivel több mezőgazda­­sági terméket lehetne n'őá|i;tani. ha a többi EFSz-ünk is e három szövetkezet példája nvomán irányítaná és vezetné a közös gazdálkodást, hiszen elsősor­ban szorgalmas munkájukkal segíte­nek magukon és egész országunk dol­gozó népén.

Next

/
Thumbnails
Contents