Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-07-12 / 28. szám

"7" 8 habe* x földmú^s 1953. jblius 12. Csilizradványban vígan csépelnek A csilizradványi szövetkezeti tagok, mint ahogy a képen is látható, Bred­­juk-módszer szerint csépelnek. A gépet kétoldalról etetik és ezzel a csép­­lési tervüket jóval idöeíött teljesítik. (Foto: ŠPN—Svrček) • A szlovákiai gépállomások már 9762 hektárt learattak Az összes szlovákiai gépállomások már felsorakoztak a nyári munkálatok elvégzésére, amelyet július 6-ig 1.7 százalékra elvégeztek. A tervteljesítés­ben a nyitrai kerület vezet 2.5 száza­lékos teljesítménnyel. A pozsonyi ke­rület, amely közvetlenül a nyitrai ke­rület után következik, a nyári munkák feladatait 2.4 százalékra teljesítette. A gépállomások július 6-ig önkötö­zőgépekkel 7752 hektár gabonát és repcét, a kombájnok pedig 2010 hektár gabonát learattak, ami összesen 9762 hektárt tesz ki. A pozsonyi kerület gépállomásai 4622 hektárt arattak le, amelyből a kombájnokra 1183 hektár esik. A learatott területet összehason­lítva az elvégzett tarlóhántással, meg­állapítható, hogy ezen a téren az ösz­­szes kerületek lemaradtak. A pozsonyi kerület gépállomásai csak 1152 hektár, a nyitrai kerület 478 hektár, a kassai kerület pedig 135 hektár tarlóhántást végzett el. A csallóközcsütörtöki gépállomás, amely a tavalyi értékelésnél az ország legjobb gépállomása lett, az idén ismét az élen halad. A gépállomás dolgozói önkötözőgépekkel 1292 hektárt, kom­bájnokkal pedig 301 hektárt már le­arattak. A nyitrai kerület gépállomásai közül az ógyallai 753 hektárt learatott és 576 hektáron már a tarlóhántást is elvégezte. Ezzel a teljesítménnyel á nyitrai kerület az első helyre került. A kombájnvezetők közül a tavaly munkaérdemrenddel kitüntetett csalló­közcsütörtöki gépállomás dolgozónöje Szigl Mária a legjobb, aki 71 óra alatt 45 hektárt learatott és 1084 mázsa gabonát kicsépelt. S-4 gépével 815 liter üzemanyagot fogyasztott. Hogyan aratják Magyarországon a dőlt gabonát Múlt vasárnap a ceglédi gépállomá­son tapasztalatcserére gyűltek össze az ország minden részéből a traktoro­sok, kombájnvezetők küldöttei, hogy megbeszéljék milyen új módszerekkel használhatják ki még gazdaságosabban a gépeket a mostani nagy munkában. Az idén az esős időjárás következ­tében sok helyen megdőlt a gabona. Eddig a dőlt gabonát nem tudták ara­tógéppel, kombájnnal vágni. A ceglédi tapasztalatcserén Baranyi Ferenc kom­bájnvezető elmagyarázta, hogyan ala­kította át gépét — szovjet tapasztalt­­tok felhasználásával — dőlt gabona aratásra. A vágószerkezetre kalászeme­lőket szerelt, a motollára pedig vasfo­gakat. A vasfogak egyirányba „fésülik” a kuszáit gabonát, s biztosítják a vá­gószerkezet egyenletes működését. Minden gépállomáson, ahol szüksé­ges, a kombájnokat ezek szerint át­alakítják. Korogyi Sándor, íft orosházi gépál­lomás vezető mechanikusa a kévekötő­aratógépek munkáját tökéletesítette újításával. Az aratógép után kévegyűj­­tö kocsit és külön tengelyre hevederes gereblyét szerkesztett — amely nyom­ban felgereblyézi a tarlót. Az újítás meggyorsítja a tarlóhántást is, mert nem kell várni, hogy előbb külön fel­kaparják az elhullott kalászokat, ha­nem az aratógépet nyomon követheti a tárcsa. A magyarországi gépállomások ezt az újítást is sikeresen alkalmazzák. A zselfzfek már 341 fonna gabonát elcsépeltek A zselizi gépállomás körzetében is megnindultak az aratással. Az esős idők miatt azonban fennakadások mu­tatkoznak. önkötözőgéppel eddig 335 hektárt, kombájnnal pedig 152 hektárt arattak le. Összesen 3141 tonna gabo­nát csépeltek el, ebből a kombájnok 306 tonnát, a cséplőgépek pedig 35 tonnát csépeltek el. A gépállomás az aratási cséplési ter­vét 3 százalékban teljesítette. Varga János a körzet legjobb kombájnveze­tője, aki dacára a kedvezőtlen aratási viszonyoknak, napi átlagos 10 ha telje­sítményt ért el. A nyári munkák legjobb traktorosa Gáspár Mihály, aki Z-25-ös gépén a nyári munkák tervét már 35 százalék­ban teljesítette. A tőrei brigádközpont Paluska János vezetésével 11 százalé­kos tervteljesítést ért el és ezzel a nyári munkák teljesítése terén a kör­zet első brigádjává vált. A gépállomás Lukota elvtárs javas­lata alapján kombájnjait módosította, amelyeket még jobban, a helyi viszo­nyok figyelembevételével hajtottak végre. hírei ■IIIHIflIHII II Nagy feladat előtt áll a tornaijai gépállomás A tornaijai gépájjtmás a Szlovákia legnagyobb körzetű gépállomása. — 55 szövetkezet 'és щуапаптр trakto­rosbrigád megszervezése és vezetése vem csekély feladatot ró az állomás vezetőségére. A gépállomás eredmé­nyes tevékenységét nagyban befolyá­solta az a körülmény is, hogy tavaly késő ősszel 39 szövetkezei alakult meg és igy nem tudták a termelési terveket időben elkészíteni. Az új szö­vetkezetek vezetői sem tudtak rögtön beilleszkedni a szövetkezeti gazdálko­dásba. Baj volt az is, hogy egyes szö­vetkezetek vezetői folyton váltakoz­tak. Igy Bélyén hat elnök cserélt szé­ket. Szerencsére Dányi elvtársat je­lölték a szövetkezet hetedik elnöké­nek, aki rendet teremtett a szövetke­zetben. Dányi elvtárssal a szövetke­zeti tagok igen megvannak elégedve. A gépállomás a szövetkezetekkel 51.590 hektár föld megmUve’ésére kö­tött szerződést. Ehhez az óriási fel­adathoz csak hét agronómusuk van. Egy agronómusra 7-8 szövetkezet esik és átlag minden egyes körzeti agwnó­­mus 7.000 hektár föld megművelésé­ről gondoskodik. ЕЬЫЯ is világosan kitűnik, hogy a tornaijai agronómusok elég nagy feladatot vállaltak. TORNAIJÁN VAN A LEGKEVESEBB CSAPADÉK Az agronómusok élén Adamovics elvtárs áll. Hatalmas terme tű izmos ember, aki inkább birkózóhoz, m nt agronómushoz hasonlít. Te; metével ellentétben mégis gyorsmozgású és gyorsan is beszél: — „Szlovákiai vi­szonylatban nálunk van a legkevesebb csapadék és éppen ezért a tarlóhán­tásra és a későbbi mélyszántásra a legnagyobb súlyt fektetjük. Tarlóhán­­tússal tőképpen a gyomnövényt irt­juk sikeresen." — Adamovics elvtárs. az állomás főagronómusa, rendkívül tehetséges vezető. Minden egyes dol­gozóval a legnagyobb barátságban van. De mindemellett kötelességtudó. Min­dig az adott helyzet szerint cselekszik. Ha kell erélyes és szigorú, de ha a dolog úgy kívánja, élcelődik, süt na­gyon udvarias is tud lenni. Ráadásul kiváló szervező, ami legjobpan az idáigi elért eredményeiben mutatko­zott meg. Bodnár Árpád kombájnos így emlékszik meg róla: — ,,Hihetet­len munkabíró ember. Megragad min­dent, ami csak kezébe kerül, de ami talán a legfontosabb, a dolgozók mind rajongnak érte.” Most aratják a tornaijai szövetke­zet utolsó öthektár ősziárpáját. A többit már learatták. Az Iványi-féle dűlőn most már csak egy kombájn dolgozik, amelyet Kovács Béla és Hor­váth János kombájnosok vezetnek. A az állomás összes kombájnvezetője, akik mind jelen akarnak lenni az búza még nem érett be és így ott van utolsó ősziárpaszem betakarításánál. A kombájnosok azonban nem tudnak tétlen maradni és kölcsönösen levált­ják egymást. Hol az egyik, hol a má­sik vezeti a kombájnt. A dűlőn egyre töybcn gyülekeznek össze. Ott van Kerekes András, aki je’enleg három brigád szerelője. Ö volt az állomás első kombájnvezetője és már 1947-ben kombájnnal aratott. Az állomáson már hat éve dolgozik. Itt ven még az állomás üzemanyag keze’ője is, Klein Tibor, Huszanyik és Bodnár kombáj­nosok, Lukács Béla, aki ennek a te­rületnek a körzeti agronómusa. Ezek­­után csak természetes, ■ hogy itt van Adamovics főagronómus és a szövet­kezet elnöke. Iván László is. Ag idei aratásra vonatkozólag mindenkinek van valami mondanivalója. Iván elv­­társ, a szövetkezet elnöke vgylátszik megvan a kombájn munkájával elé­gedve. mert a következőképpen nyi­latkozik: — „Hogy milyen óriási je­lentősége van a kombájnnal való ara­tásnak, azt éppen ennél a munkánál lehet legszemléltetőbben megállapítani. Öthektárnyi árpa aratási és cséplési munkáinak elvégzésében a szövetke­zet részéről mindössze három ember vesz részt. Más körülmények között az ilyen dűlő learatásához az összes szövetkezeti tagokat mozgósítani kel­lene." A szövetkezet tagjai és a gépállomás dolgozói között az együttműködés a lehető legjobb. Ez tapasztalható volt a gyakori összejöveteleken is, de a kölcsönös bizalom jele főképpen a szerződéskötésekben nyilvánult meg. Az állomás főagronómusa és a szövet­kezet elnöke ígéretet tettek, hogy jö­vőre még jobban megszervezik az ara­tást és még jobban kiépítik az együtt­működést ü г állomás dolgozói és a szövetkezeti tagok között. JÖVŐRE OKOSABBAK LESZNEK A MÉH1 SZÖVETKEZETI TAGOK IS A gépállomás 516 hektárt szándé­kozik kombájnnal learatni. A szerző­dések azonban még mind nincsenek aláírva, amelyeket sok esetben a szö­vetkezet vezetői fékeznek. A szprzö­­désköte~rk csak nagyon lassan indul­tuk meg és még áprilisban egyetlen­egy szerződést sem írtak alá. A ne­­mesradnóti szövetkezeti tagok eleinte olyan bizalmatlanok voltak a kombajn iránt, hogy a kombájnnal való ara­tásra semmiféle szerződést nem vol­tak hajlandók aláírni. Sőt bizalmat­lanságukban annyira mentek, hogy a gépállomásnak levelet írlak, amely­ben kijelentették, hogy a kombájno­kat teljesen mellőzik és az aratást azok nélkül végzik el. Az aratás sür­gősségére való tekintettel azonban nogynehezen belementek abba, hogy kísérletképpen az egyik dűlőn meg­kezdik a kombájnnal váló aratást. A kísérlet eredménye az lett, hogy most a radnótiak a gépállomás ismételt ké­résére sem hajlandók a kombájnt visz­­szaengedni és a gabonájukat kom­bájnnal akarják learatni. A méhi szövetkezet sem nagyon kü­lönb a radnótiaknál. Ok sem kötöttek szerződést. — „Minek? Majd elvégez­zük mi az aratást kombájnnak nélkül is" — mondogatták a méhi szövetke­zeti tagok. Főképpen Máté Ferenc, a szövetkezet elnöke és Kiss László, a szövetkezet agronómusa voltak ezen a véleményen. De csakhamar jobb be­látásra jutottak a méhiek és most nyakra-főre sürgetik a kombájnnal való aratást. Annyit azonban illene a szövetkezet elnökének és az agronó­­musnak tudató, hogy a szerződést idő­ben és nem az utolsó pillanatban kell kötni. Ha a szerződést időben megkö­tötték volna, úgy a gépállomás bizto­sította volna az aratást. A gépállomás kombájnjai szerződésileg mind le van­nak kötve és így nem marad más hátra, mmt az, hogy a méhieknek várntók kell mindaddig, amíg a kom­bájnok az aratást el nem végzik Ezért az állapotért Máté Ferenc elnök és Kiss Sándor agronómus felelősek. AKINEK NYOLC TALÁLMÁNYA VAN Maulik István az állomás igazgató­ja. Magas-termetű kissé zárkózott ter­mészetű ember. Az állomás a mindene és saját bevallása szerint is, máshol nem tudna élni. Tornaiján csak alig egy hónapja van. Éppen ebédszünet van és a dolgozók túlnyomórésze az üzemi konyhában étkezik. Az ebéd zöldségleves és tüstölthús gombóccal, ami nagyoln ízletesen és jól van elké­szítve és ami a fő. eleget is adnak belőle. Arra a kérdésre, hogy mindig ilyen jó-e az ebéd. az igazgató azt válaszolja, hogy hetenként ötször van hús és egyszer tészta. A többi dolgo­zók ugyanezt mondják. Ebéd közben Maulik elvtárs az egyik elvtársra mu­tat és beszélni kezd róla. Antal Sán­dorról van szó. ö a gépállomás mű­szaki ellenőr je. Idáig nyolc újítást ve­zetett be. Antal elvtárs kb. 28—30 éves. Minden szabad idejét a találmá­nyai tökéletesítésére használja fel. — Z-15-ös gépre körfűrészt szerelt és 8 óra alatt 38 mázsa fát is felfűrészel. Főképpen télen vették nagy hasznát ennek az újításnak, mert a gépállo­más más jövedelem hí jján így is pénz­hez jutott. Ezért a találmányért az ál­lomástól pénzbeli jutalomban is ré­szesült. Az S-30-as gépeknél gumi­megrongálás és kopás csökkentésére is újítást vezetett be. Ugyancsak az ö érdeme az is, hogy a külföldi gyárt­mányú traktoira rá tud)ák szerelni a a belföldi gumit is. A Skoda és a Ze­­lor traktorokhoz beindító készüléket szerkesztett. Mpgoldotla a dobkosar köszörülését. Antal elvtárs most egy "gondosan előkészített rajzol húz elő. Itt van a rétsimító terve, amely két irányban dolgozik, vagyis függőlege­sen és vízszintesen. Ezzel a találmány­aitól foglalkozó a Csehszlovák sza­badalmi iroda is. Erről и tnlálmányá­­ról megemlékezett az egyik szómét szakfolyóirat is, valamint a behö'rli szaklapjaink is foglalkoztak ezzel az újítással. A növények ápolására si.r­­közi talajmegmunkáló gépet készített. Végül ami szintén jelentős találmány,_ Zetor 25-ös traktorra hydrauHkuf к szüléket szerkesztett, amelyet a szal­maösszehordásnál alkalmaznak. A ke­ret, amelypn a szalmát el szállít sík. 2- szer 6étáról 3a fnm dnmndnmndn 3- szor 2.60 cm ízzel a kerettel köze­lítik meg a szalmakazlat, r jd a ke­ret tíz foga a szalmarakás alá fúródik és azt az előbb említett hydraidikuské­szülék felemeli. Nagy baj azonban, hogy Anti’ elv­­társat a mezőgazdasági gépek tökéle­tesítésében senkisem támogatja és tel­jes magára van hagyatva. Főképpen az állomás népnevelőjére hárul ez a feladat. A gépállomás vezetőinek ok­vetlen segíteni és támogatni kell a: ilyen tehetséges szakembert. A nép­nevelő feladata támogatni és kieme'ni az élenjáró dolgozókat. Antal. Sánd' • idáigi elért eredményei azt mutat i k. hogy az állomás részéről minden anya­gi és erkölcsi támogatást megérdemel. A JÓ SZAKEMBEREKBEN NINCS HIÁNY Az állomásaik sok élenjáró dolgo­zója van. Itt van többek között Szabó Lajos traktoros, aki S-30-as gépén 349 százalékos tervteljesitmenyt ért el, és ö a kerület legjobb traktorosa is. Kiss Jenő traktoros a 328.81 százalékos tervteljesítéssel dicsekszik. Az élen­járó dolgozók közt kell megemlíteni Kövér elvtársat is, aki egyben kom­bájnvezető és brigádvezető. Huszanyik Lajos ugyancsak kombájn- és brigád­vezető. Ez a kétféle foglalkozás azért is előnyös, mert a kombájnvezető tud­­jc legjobban, hogy hogyan kell a ta­lajt a kombájnnal való aratásra egé­szíteni és mint a brigádvezetője ezt meg is teheti. Kiss Béla körzeti sze­relő arról híres, hogy még a nehezebb gépjavításokat is a helyszínen elvéti zi Az állomáson megszervezték a mozgó műhelyt is. amelynek vezető­jévé Csík Bélát, az állomás egyik leg­ügyesebb szerelőjét nevezték ki. Ha már a szerelők vannak a soron, meg kell említeni, Varga, Ojpál és Balázs elvtársaikat is, akik az üzemképtelen gépek számát a legalacsonyabb fokra csökkentették le. Az üzemképes gépek száma azonban sokkal nagyobb lehet­ne, ha az állomásnak csak szovjet és belföldi gyártmányú gépei volnának. Farmer, Zsondér és Gasse-féle külföldi gyártmányú gépekhez hiányoznak a pótalkatrészek és ezek beszerzése nagy nehézségekbe ütközik. Kevés gépállomásnak van annyi jó szakembere, mint a tornai faiaknak. — Éppen ezért az állomásnak megvan minden előfeltétele ahhoz, hogy a legelső gépállomások közé tartozzon. A népnevelő munka azonban hiányos. Az élenjáró munkások elért eredmé­nyei nincsenek kellőképpen ismertet­ve és az olyan újítók, mint Antal Sándor is, nem kap az állomástól sem anyagi, sem erkölcsi támogatást. A népnevelőre hárul a feladat, hogy ezen a téren is javulás következzék be. f. J. Alapos munkamegszervezés - akadálymentes aratás Július - a forgalmi balesefnélküli hónap A forgalmi előírások benemtartása okozza a legtöbb szerencsétlenséget. Januártól májusig tartó időszakban csak a Nagy-Pozsony területén 174 forgalmi baleset fordult elő, amely 5 halálos áldozatot és 95 sebesültet kö­vetelt. Pozsony Város Központi Nem­zeti Bizottsága számos szervezettel együttműködve július hónapban „Július — a forgalmi balesetnélküli hónap” címen kezdeményezést indít. Ebben a hónapban a város közönségével megis­mertetik a forgalmi szabályokat, ame­lyeket röplapokon, jelszavakkal, sze­rencsétlenségeket ábrázoló fényképek­kel ismertetnek. A hatóságok az összegyűjtött anyag­ból a város több részében kiállítást rendeztek, ahol szemléltető módon mutatják be a szerencsétlenség tulaj­donképpeni okát. A kiállítás anyagából kitűnik, hogy főképpen a traktorveze­tők elővigyázatlanság folytán több sú­lyos kimenetelű forgalmi balesetet okoztak. A Szovjetunió ebben az évben is gondoskodott a mezőgazdaságunk kor­szerű gépesítéséről és „Sztalinyec 4” magasteljesítményü kombájnokkal ellá­tott bennünket, amelyekkel gépállomá­saink és szövetkezeteink felkészültek az idei aratásra. A tavalyi aratással szemben ebben az évben jelentős mér­tékben emeljük a kombájnnal való aratást, ami végeredményben azt je­lenti. hogy a szemveszteséget a legki­sebb fokra csökkentjük. Ezzel több gabonát adhatunk az államnak, emel­jük a terme'ékf-nységet és növeljük a szövetkezetek munkaegységeinek az értékét. Továbbá jelenti a Béketábor megerősödését és ezzel újabb csapást adunk a háborús gyújtogatóknak. A kombájnjaink э mult évben átla­gosan 135 hektárt arattak le. Ebben az évben a kombájnok terve 162 hektár iearatása. Ez azonban nem a végső határ. Szövetkezeteink követelése a gépállomásokkal szemben állandóan fo­kozódik és éppen ezért ezt a normát nemcsak teljesíteni, hanem túl is kell te1 'csíteni. Hogv a tervet mennyire tú! lehet tel’«'sí- ni. azt legjobban a szovjet kombájnosok,, főképpen pedig Oskir és Borina mérnök elvtársak mutatták meg. De minálunk is, akik a szovjet pé'dát követték, mint pl. Kusý elvtár •, aki tavaly 362 hektárt aratott és csé­pelt ki. Nap elvtárs szintén 359 hek­tárt learatott. Mindezek eléréséhez szükséges azonban a kombájnnal va’ó aratási terület biztosítása, a kombáj­nok előkészítése, a kombájnokkal való aratási terv pontos n.ív;szerkesztése, a dűlőről dűlőre át*h"r?tek tervének ki­dolgozása stb. stb. Crak a pontos mun­­kamegszervo/.éssel tudjuk biztosítani az akadálymentes aretást. * Nappai aratnak - éj;el szántanak A dunaújfalui traktorosbrigád tag­jai a huszárkai dűlőn önkötözögépagg­­regáttal aratnak. Hogy a gépeket mi­nél jobban kihasználják, a traktoros­brigád úgy szervezte meg az aratási munkákat, hogy a traktorok nappal az önkötözögépeket vontatják, éjjel pedig szántanak. A szenei gépállomás körzetében a nagyfödémesi, magyarbéli és a szenei traktorosbrigádok az aratási csúcsmun­kák idején hasonló intézkedést tettek. A tarlóhántásban a jó munkamegszer­vezés eredményeképpen kerületi vi­szonylatban a szenei gépállomás vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents