Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-07-12 / 28. szám

frabttd 1953. iaiius 12._______.______________________Földműves AZÁIIAMI BIOTCKCK HÍREI__ A mi ki ősi gazdaság dolgozói az agrotechnikai intézkedések betartásával eddig nemlátott gazdag termést értek el „A földnek idejében meg kell adni mindent, amire szüksége van, hogy jó termést adjon, akkor hálásan fizet a jó munkánkért” Ez a palárikovói igaz­gatósághoz tartozó miklósi állami, gaz­daság dolgozóinak jelszava. Errdl be­szélünk a gazdaság egynéhány dolgo­zójával, amikor csaknem elveszünk a nyakig érő rozstermésben és csodáljuk a 18—20 centiméteres kövér kalászo­kat. — Könnyen lehet itt vagy 35 má­zsás termés hektáronkint — nyújtja ki a kalászok rengetege felé napégette eres kezét Balaskó István az egyik csapat vezetője. Éppen arra készülnek, hogy tíz kaszával nekivágjanak a ha­talmas táblának. Azért kaszával, mert a rozs legnagyobb része ledült a sok eső következtében és sok helyen úgy összekúszálodott, hogy mint az egyik arató nevetve megjegyzi, ha belevág a kaszával még a másik végén is meg­remeg az egész tábla. Ez ugyan túl­zás, de annyi szent, hogy valóban meg kell fogni a kasza nyelét, hogy miha­marabb bent lehessen a gazdag ter­més a magtárban. Hogy ez rövidesen meglesz, erre a Balaskó csapat tagjai szavukat adták és amint kijelentették négy nap alatt végeznek a húsz hek­táros táblával. Az agrotechnikai intézkedések betartásának eredménye A gazdag termés kétségkívül meg­sokszorozza a dolgozók munkalendü­letét. Az öröm annál nagyobb, hogy ehhez a gazdag terméshez elsősorban ők járultak hozzá jó munkájukkal, amely az alaposan végrehajtott szán­tással kezdődött még az ősszel, ezt idejében és keresztsorosan elvégzett vetés követett. A gazdaság 280 hek­tárnyi gabona területe ezenkívül a ve­tőmaggal együtt szemcsés trágyával lett bevetve, hiszen több mint négy és fél vagon szemcséstrágyát készítettek el házilag. Nem csoda tehát, hogy a rozs 22.6 q helyett 35 mázsás termést Ígér, az ősziárpa és a búza pedig átlagosan legalább 5 mázsával magasabb hektár­­hozammal örvendezteti meg a dolgo­zókat, mint tervezve volt. Ezt ákkor tudjuk kellően értékelni, ha tudjuk, hogy hektáronkint 26.5 búza és ugyan­annyi árpatermést terveztek be. Mind­ez összegezve annyit jelent, hogy a miklósi gazdaság az idén legalább 14 vagon gabonát termel terven belül és csupán a terven felül elért gabona mennyiségből ötszáz dolgozó egész évi kenyérszükségletét biztosítja. Ez tehát világosan bizonyltja, hogy valóban he­lyesen ismerték fel a gazdaság dolgo­zói, hogy ha a földnek idejében meg­adunk mindent, amire szüksége van. hálásan megfizet érte. Ez azonban még nem minden, mert a gabona termésen kívül nagy terüle­ten termel kapásnövényeket a gazdát ság Lássuk mi itt a helyzet? Mindjárt elmondhatjuk, hogy ami vonatkozik a gabonaneműekre, vonatkozik a kapá­sokra is. A dolgozók itt is megtettek mindent a siker érdekében. Kétszázhúsz vagón cukorrépa 65 hektárról Itt van például a cukorrépa. Tavaly, amikor mások szárazságra panaszkod­tak és ezzel akarták megindokolni a gyenge termést, a miklósi gazdaság átlagosan háromszáz mázsás termést takarítottak be hektáronkint, pedig ők sem kaptak több esőt mint mások. De ezzel szemben gőzekével mintegy negyven centiméter mélységbe felszán­tották a földet, közel négyszáz mázsa istállótrágyát vittek ki a földre, majd a növényt még vegetáció közben há­romszor megtrágyázták még pedig 2C0 kilogramm szuperfoszfáttal, 200 kg kálisóval és 200 kg amoniákkal hek­táronként. Ezenkívül ötször megsara­­bolták és kétszer megkapálták ezt a fontos ipari növényt. Ugyanígy tették az idén és csak meg kell nézni a cu­korrépájukat: a föld nem látszik a dús levélzettől. Nemcsoda tehát, ha a pon­tos számítások alapján legalább 350 mázsa cukorrépát várnak hektáronkint, ami annyit jelent, hogy 65 hektárnyi területről több mint 220 vagon cukor­répatermést takarítanak majd be. A cukorrépa ápolása mellett idejé­ben elvégezték a többi kapások gon­dozását is. Tavaly például húsz hektá­ron termeltek heterózis kukoricát amelyből 42 mázsás termést értek el hektáronként. Az idén még sokkal jobb termést várnak. A kukoricát jól meg­kapálták és most szépen fejlődik. Ugyanakkor nem feledkeztek meg azonban a takarmányfélék betakarítá­sáról sem. Erre a miklósi gazdaságban mindig nagy gondot fordítanak és ért­hető, ha ezek után állandóan az első helyen vannak az igazgatóság gazda­ságai között a tejtermelésben. És a kerületben levő összes gazdaságok kö­zött is minduntalan az elsők között állják meg helyüket. Tervszeirnt 91 liter tejet kell átlagosan elérniök na­ponta minden fejős tehénnél. Az el­múlt hónapban például 11.4 literes volt az átlag. Borik Lajos, fejőgulyás, az elmúlt hónapban 16.33 átlagot ért eh Szolár 13.30 literes átiagot. Igaz ezek az eredmények nem jönnek csak úgy maguktól. Ezekhez az segítette a gaz­daság fejőgulyásait, hogy ők is, mint a növénynevelő csoportok tagjai, al­kalmazzák a szovjet módszereket. Ez­által hosszúlejáratú kötelezettségválla­lásaikat a fejőgulyások a tej litereinek ezreivel teljesítik túl, mint azt az em­lített néhány példa mutatja. Hogy mennyire szívükön viselik a dolgozók a takarmányalap biztosításának a kér­dését világosan megmutatja a tény is hogy Jéger József CsISz elnök veze­tésével az ifjúsági szervezet 28 tagja is belekapcsolódott a takarmány félék betakarításába és rendszerint már négy órakor hajnalban kint dolgoztak a me­zőn, mindaddig amíg a feladatukat el nem végezték. Harcban minden gabona» szemért Mielőtt még néhány szót mondanánk az aratásról, meg kellett emlékezni arról is, hogyan állnak a többi mun­kákban és hogyan teljesítik az SzlKP X. kongresszusának határozatait mező­­gazdasági termelésünk többi ágaiban. Az említett példákból láthatjuk, hogy a miklósi gazdaságban nem feledkez­tek meg a többi munkákról sem, így az állatállomány hasznosságának foko­zásáról sem. Ez a tény döntő mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy valóban nagy gonddal felkészülhessenek az ara­táshoz. Még idejében kidolgozták a pontos aratási tervet, kijelölték a munkacsoportok feladatait, kiosztották a csapatok részére a szükséges foga­tokat és gépeket. Minden traktorhoz három személyt osztottak be. Az első traktornál Horvát János brigádvezető dolgozik két fiával, Jánossal- és Fe­renccel. Ugyancsak a második trak­tornál is hasonló a helyzet, ahol Fél József, Fél Tibor és Fél József dolgo­zik együtt. A harmadiknál Csuka Ist­ván. Csuka Tibor és Esek Lajos. Ezen­kívül még ott van, amint már emlí­tettük Balaskó István csapata és a többiek. A gazdaság dolgozói jól em­lékeznek arra, hogy tavaly a szocia­lista munkaverseny kifejlesztése révén négy nappal hamarabb fejezték be az aratási és cséplési munkákat. És ezért felhasználva a tavaszi munkák al3tt folyt munkaverseny tanulságait, most még nagyobb mértékben kívánják el­mélyíteni a szocialista munkaversenyt. A traktorosok például a SzlKP X. kon­gresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak arra, hogy naponta reggeltől, késő estig két műszakot dolgoznak le, s ahogy mindjárt biztosítják a jövő évi gazdag termés előfeltételeit. A nappal learatott területen éjszaka el­végzik a tarlóhántást. A csapatokban minden nap rövid megbeszéléseket tar­tanak, amelyek alkalmával igyekeznek kiküszöbölni az esetleg felmerült hi­­' ákíft és egyben felkészülnek a követ­ező napi teendőkre. Az összcsapatok munkav .rsenvének értékelése minden héten megtörténik, amely alkalommal a dolgozók részletesen megismerked­nek az elvégzett munkával a legjob­bak teljesítményeivel és a még hátra­levő feladatokkal. Habár egy másik beszámolónkban foglalkozunk a gép­javító műhely dolgozóinak nagyszerű munkájával, akik időben végezték el az összes gépek javítását, mégis itt is meg kell emlékeznünk arról, hogy a gépjavító műhely dolgozói jó munká­jukkal- nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a növénytermelő csopor­tok tagjai valóban sikerrel fejezzék be harcukat minden gabonaszemért a veszteségnélkuli aratásért. Miklya János Aratási híradó Az ipolysági gazdaságok dolgozoi szocialista munkaversennyel gyorsítják meg a termés betakarítást Az ipolysági állami birtok gazdasá­gaiban már június 26-án megkezdték az őszi árpa aratását. Annak ellenére, hogy az árpa a jégverés következtében ledűlt és kisebb kárt szenvedett, a dolgozók szerint a termés igen jó és túlhaladja a tervezett hektárhozamot. Az állami gazdaságainkban már be­fejezéshez közeledik az ösziárpa és a repce betakarítás, még az északibb fekvésű területeken is. A legtöbb gaz­daságban most folyik az árpa és a repce cséplése. A cséplés eddigi ered-A pozsonyi és a nyitrai kerületben az elmúlt hét végéig az állami gazda­ságokban már több mint 100 hektár búzát arattak le, míg rozsot, a nyit­rai, pozsonyi és a kassai kerületben több mint 300 hektárt. Igen jól dolgoz­nak kombájnosaink, akik a segítségük­re sietett cseh komhá.inos elvtársakkal a legszorosabb együttműködésben har­colnak a szemveszteség nélküli betaka­rító sér» A legjobb kombájnosok közé tartozik Az aratásban pontosan a terv szerint járnak el és a csépléssel együtt au­gusztus 15-ig készen lesznek. Az ara­tási és a cséplési munkákban nagy se­gítséget jelent a szocialista munka­verseny, amely különösen, a kelenyei és túri gazdaság dolgozói között fej­ményei igen kielégítőek. így például, a tomóci gazdaságban a tervezett 26.8 q hektárhozam helyett 32 q-t, a sze­­redi gazdaságban pedig a tervezett 29 mázsa'helyett átlagosan 30 mázsát ér­tek hektáronkint. Mrva Ferenc, aki az elmúlt hét végéig huszonöt hektárnyi gabonát aratott le és csépelt ki, utána a gombai gazda­ság kombájnosai Dej János és Steiner László következnek 20 hektáros telje­sítménnyel. Igen szép teljesítményt mutatnak fel Zika és Zeller piizeni elv-társak is. akik a nánai gazdaságban dolgoznak és ugyancsak Galbavý és Bobor kombájnosok, akik a tömőéi gazdaságban átlag 10 hektáros telje­sítményt értek el naponta. lödött ki teljes mértékben. A két gaz­daság közötti párosversenyben a tűri gazdaság dolgozói vezetnek, de a ke­­lenyeiek is nagy igyekezetét mutatnak fel s megtörténhetik, hogy rövidesen ők kerülnek az élre. A zsolnai kerület gazdaságaiban is megkezdődött az aratás Míg Dél-Szlovákiában már teljes ütemben folynak az aratási munkák, a zsolnai kerületben csak most kezdőd­tek meg, de már az első jelek arra mutatnak, hogy itt is jól felkészültek az aratásra. A bolesói, pominovcei és a lednické-rovnei gazdaságokban már az első napokban szép eredményeket értek el. A lednicke-rovnei gazdaság­ban a traktorosok annak ellenére, hogy a későbbi érés miatt három napi ké­séssel kezdték meg az őszi repce ara­tását, mégis hat nappal korábban kí­vánják befejezni. Ezt úgy érik el, hogy meghosszabbított és éjszakai műsza­kokban is fognak dolgozni, hogy min- I den veszteséget elkerüljenek. Hektá­ronként 18—19 mázsás termést vár­nak A rozs aratását elsőnek a pomi- i novcei gazdaság kezdte el e bét közepén A tornóci gazdaságoknak 32 q árpa termése van A kombájnosok harca a veszteségnélküli betakarításért 9 Állami gazdaságaink a szovjet tapasz tálatok alkalmazásával egyre szebb eredményeket érnek el a sertéstenyész lésben is A miklósi gépjavítók időt és anyagot takarítottak meg Amikor arra gondolunk, hogy egyes gazdaságainkban most folyik a gépjavítások hajrája, valóban jól­eső érzéssel tölt el, amikor a mik­lósi állami gazdaság gépjavítóival ar­ról beszélhetünk, hogy ők bizony már régen befejezték a gépek, javí­tását s egyesek már egy gözeke gar­nitúra javításán dolgoznak a csúzi gazdaság számára. Remenánsky Alfonz elvtárs keze­­fejével végigsimít dús bajuszán, sze­meiben jókedv és elégedettség ra­gyog, szaraiban pedig nincsen sem önteltség, sem dicsekvés, amit mond, határozottan és természetesen mond­ja el. — Nincsen abban semmi ör­döngösség, csak jól meg kell fogni a dolog végét, idejében kell biztosítani az anyagot, jól meg kell szervezni a munkát és természetesen érteni is kell hozzá, azután megy minden mint a karikacsapás. — Remenársky eívtárs olyan ember, akinek hinni lehet, meri ö valóban érti a mester­ségét, hiszen munkakeresés céljából bejárta csaknem a fél világot és amint mondja, sohasem volt olyan elégedett mint most. —• Mert meg­becsülik öt és nincs gondja az élet­tel. — Szereti munkáját, ért is hozzá és minduntalan azon töri a fejét, hogy milyen újítással könnyít­se meg, úgy a saját, mint a többiek munkáját. Most egy olyan kompresz­­szort állított össze, amely nagy meg­takarítást biztosít az önköltségek­nél. Ugyanis ez a kerekeken mozgó motor annál a gépnél kapcsolható be, ahol éppen szükség van rá és így nincs szükség arra, hogy az egész transzmisszió üzemben legyen. Csinált egy óbb apróságot is, mint vél dóul : Irézát az asztalos számára', esztergapadot a bognárok számára, stb. Ámde Remenársky elvtárs nincs egyedül a műhelyben. Ott vannak még olyan kiváló dolgozók, mint Gulis Imre, fiatal gépszerelő, aki va­lóságos orvosa kü’önösen az arató­­gépeknek. Nem számít nála az idő­járás. sem az idő. mindig ott van, ahol szükség van rá. — Hé, elvtárs, állj csak meg egy kicsit — szokta mondani, ha észreveszi, hogy vala­melyik gép nem megy úgy. ahogy kellene és nyomban igyekszik segí­teni a traktorosnak vagy a gépész­nek kijavítani a hibát. így elejét veszi a nagyobb üzemzavaroknak. Aztán meg itt vannak Krászny Vik­tor és Lapos Antal kovácsok, akik tíz nappal hamarább teljesítették az SzlKP X. kongresszusára vállalt kö­telezettségüket a bognárműhely dol­gozóival karöltve és olyan három ko­csit készítettek eV, amelyek bizony sokáig megteszik a jó szolgálatot. Jól esik nézni azt a nagyszerű va­salási munkát, amelyet elvégeztek és mindez annál értékesebb, hogy a kocsik készítésénél a régi anyagot használták fel. De így tesznek a töb­biek is. Mint például Kajtár elvtárs, aki Remenársky .bácsival dolgozik együtt a gépjavításon. A gőzekék javításánál ugyancsak a régi anyag­ból csinálnak újjat, mégpedig úgy, hogy senki sem mondaná meg. hogy nem a gyárból jöttek ki az alkat­részek. Természetesen ócska anyagból is csak úgy lehet dolgozni, hogyha azt a dolgozók először összegyűjtik és a miklósi gépjavító műhely dolgozói ezt meg is tették. Alig egy néhány méternyire a műhelytől szép rend­ben, kiszortírozva fekszik a sok ócs­ka nyersanyag. Ügy néz ki, mintlui valami ócskavaskereskedés udvarán lenne. Lehet itt látni csille-kereke­ket, különféle tengelyeket, vasleme­zeket, pántokat, csavarokat stb. Űgy­látszik semmi sem keriiHe el figyel­őinket és minden lelhető vasdarabot összeszedtek. Nemrég azonban furcsa dolog tör­tént meg velük. A palárikovói igaz­gatóság egy elevátort „osztott ki" nekik. Ezen a miklósi gazdaság dol­gozói elcsodálkoztak, mert bizony az elevátort semmire sem lehetett használni, olyan korhadt volt már, hogy csak a csoda tartotta össze. — Elevátorra pedig szüksége volt a gazdaságnak, tehát a dolgozók nem gondolkoztak sokáig és megint csak ócska anyagból csináltak egy új ele­vátort. Ebben nagy érdeme volt Hausleitner József és idb. Gulis András bognároknak is, a ik a ko­vácsokkal szoros együttműködésben még jóval a cséplés megkezdése előtt befejezték ezt a munkát. Elmondottuk tehát, hogy a miklósi gépműhely javítói időben, vagy job­ban mondva idő előtt fejezték be a gépjavítást. Remenársky elvtárs is mindjárt az elején elmondotta, hogy ennek főképpen a jó munkaszerve­zésben van a titka. És abban hogy mindegyik dolgozó, átérzi milyen nagy fontossággal bír. ha egész évi munkánk gazdag termését minél ha­marabb és veszteség nélkül takarít­juk be. Ehhez még hozzá kell adni azt, hogy az időért való harcot mindez mellett csak úgn nyerhették meg, hogy konkrét célt tűztek maguk elé. Pontosan tervbefektették az elvég­zendő feladatokat s ezen feladatok­kal me aismertették az összes dolgo­zókat. majd gondosan kiépítették az egyes szakmák közötti együttműkö­dést. Ennek köszönhető, hogy a ko­vácsoknak nem kellett várni a bog­nárokra és a többieknek másokra. Ha így összegezzük a dolgot, ak­kor látjuk, hogy az egészben való­ban nincs semmi ördöngösség. De ott. ahol mbst folyik a gépjavítások hajrája, úgylátszik ezeket a dolgo­kat nem tartották be. Egy azonban tény, hogy a miklósi gépjavító mű­hely dolgozói jó munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság többi dolgozói a jól ki­javított gépek segítségével minél jobban és veszteség nélkül takarít­sák be a gazdaság eddig még nem látott gazdag termését. (m. j.) A míhályfaí EFSz tagjai teljesítik hazafias kötelességüket A dunaszerdahelyi járásban levő mihályfai szövetkezet tagjai ebben az esztendőben 13 hektáron termesztenek zöldségí léket Pongrác Sándor cso­portvezető és csoportjának tagjai jó­­munkájuk következtében a szövetke­zet magasan túlteljesítette beadási ter­vet Csupán a spenót beadását 13.5 mázsával teljesítették túl. mig a korai káposztából eddig nyolc mázsával ad­tak be többet, de kilátás van arra. hegy ezt még so mázsával túlszárnyal­ják. A kalarábé beadását 200 száza­lékra teljesítették. A többi zöldség­félék beadási tervét ugyancsak túltel­jesítették. Emellett június -30-ig nyolc­van mázsa korai burgonyát kellett vol­na beadniok és e kötelességüket is 15 mázsával túlteljesítették, mégpedig június 25.-ig. A szövetkezet tagjai így teljes mértékben igyekeztek kihasznál­ni az előnyős felvásárlási árakat, ami­nek következtében a június 25-ig be­adott 95 mázsa korai burgonyáért 9.690 koronát kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents