Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-16 / 33. szám
A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. augusztus 16. Ára 40 filler IV. évfolyam 33. szám. Legsürgősebb feladatunk : az esész nr«7,4L dolgozóinak segítségévet gyersan betaka наш kicsépelni a gabonát és beadni a- államnak járó részt, kitépni, kicsépelni és k'ázratm a lent, meggyorsítani a tarlóhántást és augusztus 20-ig elvetni a lepcét. GYORSÍTSUK MEG A NYÁRI MUNKÁKAT Pártunk és konnányunk aratási és j őszi munkákról szóló felhívása, vala- ; mint a földművelésügyi miniszter felszólítása jelentős segítséget jelent sző- ; vetkezeti tagjaink, kis- és középföldmuveseink és egyben mezőgazdaságunk minden dolgozója szamára. Szövetkezeti dolgozóink és földműveseink túlnyomó része megértette, hogy az idei gazdag termést a lehető legrövidebb idő alatt és veszteség nélkül kell betakarítani. A másik oldalon akadnak olyan EFSz-ek is, mint pédlául Csécsénypatonyban és Felsopatonyban, ahol a szövetkezeti tagok nem készültek fel kellőképpen az aratás és cséplés gyors, veszteségnélküli elvégzésére. Ugyanez vonatkozik több traktorállomásra is, melyeknek dolgozói nem tették meg mindent, hogy idejében és minöségesen teljesíthessék a nyári munkákban rájuk eső feladatokat. Hanyagul jártak el például a verebélyi traktorállomás dolgozót. Nagy mulasztást követtek el, mert kihasználatlanul hagytak 18 önkötözögépet. Számos szövetkezet a cséplésben is elismerésre méltó eredményt ért el. A szvätoplukovói EFSz tagjai például a Bredjuk-féle cséplési módszer alkailzasávai óránként 40 mázsa gabonát csépeltek el. A szenckirályfai szövetkezeti tagok egy cséplőgéppel naponta 298 mázsás cséplési eredményt értek el átlagosan A féli EFSz-ben példásan folyik a kombájnnal való egyetemes aratás. Ebben az EFSz-ben egy nap alatt 10 hektár gabonát learattak, kicsepeltek, közben kazlakba rakták a szalmát, kitisztították a magot, felszántották a tarlót és elvégezték a másodnövények vetését is. A szövetkezet és a traktorállomás közti jó együttműködés biztosítéka annak, hogy az idei gazdag termést idejében és veszteség nélkül betakarítják. A szövetkezeti tagoknak és az egýénileg gazdálkodó földműveseknek ezekben a napokban minden erejüket a hordásra és a cséplésre kell összpontosítaniok. Nem szabad a földeken hagyni a gabonát, hanem osztagokba keil összehordani azt, hogy igy az esetleges esős időjárás ne tehessen kárt benne. Ez annál is inkább fontos, mert a meteorológiai jelentések alapján az időjárás változó lesz. A nemzeti bizottságok IX. osztályai és a traktorállomások ezért segítsék meggyorsítani a hordási és a cséplési munkákat. Több helyen a len már túlérett és így a nyűvésnél nagy veszteségekre kerül sor, sót ugyanakkor a rost is veszít minőségéből. A lennyűvés további halogatása újabb nagy veszteségeket jelentene Még most is vannak lentépőgépek, amelyek nincsenek teljes mértékben kihasználva, «őt sokszor egyáltalán nincsenek kihasználva. A lévai járásban például fi lentépőböl csak egy dolgozik. A losonci járásban 7 gépből csak kettő van üzembehelyezve. Hasonló a helyzet a tapolcsányi, a bánovcei és más járásokban is. Az agronómusok, de ugyanakkor minden me. zőgazdasági dolgozó feladata, hogy gondoskodjon a lentépőgépek teljes kihasználásáról. Azokon a helyeken, ahol a len nagyon elgyomosodott és nem lehet a szedést géppel végezni, azonnal hozzá kell a kézi nyűvéshez, esetleg er! re a célra brigádokat keil szervezni. Nagyon helytelenül jártak el a tapolcsányi járásban lévő brezám szövetkezeti tagok, akik brigádosokat rendeltek, de amikor megérkeztek és a cséplőgép még nem volt előkészítve, hazaküldték őket, ahelyett, hogy a lennyövést végeztették vona velük. A tarlóhántás gyors elvégzése is égctős kérdés. Szövetkezeteink az idén j meggyőződhettek arról, hogy azokon a földeken, amelyeken tavaly nem vé! gezték el a tarlóhántást, most nagyon ; elhatalmasodott a gyom. Éppen ezért ne engedjék, hogy a jövő évben ez újra megismétlődjön. A traktorállomások minden alkalmas gépet kapcsoljanak be a tarlóhántás gyors elvégzésébe 4 szövetkezeti tagok pedig a fogatokat I használják ki erre a célra. Egy gép, . egy fogat se maradjon kihasználatlanul ! A másodnövények vetésében is van behoznivaió. Ezen a téren nagyon he- I lyesen járt el a nagymegyeri, és somórjai járás, amelyekben a másodnövények vetési tervét már több mint 80 százalékra teljesítették. Ugyanakkor számos olyan szövetkezet van, ahol elhanyagolják a másodnövények vetését. A pozsonyi kerület EFSz-ei a tervet j ezen a téren csak 48, a nyitrai kerü■ letben pedig csak 35 százalékra teljesítették. Sok helyütt elterjedt az a nézet, hogy a másodnövények vetése már későn van. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a több csapadékkal rendelkező helyeken még a most vetett másodnövények is jó termést adnak. Azokban a járásokban, amelyekben rendszeresen értékelik az aratási és cséplési munkák menetét, és szükség esetén azonnal megteszik a lépéseket a hibák kiküszöbölésére, mint például a nagymegyeri, somorjai, szenei, galántai és más járásokban, ott jó eredményekről számolhatnak be. Ellenkező esetekben, vagyis ahol a munkák rendszeres értékelésére nem fordítanak kellő figyelmet, nagy elmaradások észlelhetők: nem használják ki teljes mértékben a gépeket, nem megy rendesen a cséplés, elmarad a tarlóhántas, a másodnövények vetése és a többi nyári munkák, mint például a lennyovés. így van ez a tapolcsányi és a verebélyi járásokban. Előfordul, habár csak ritka esetekben, hogy a szövetkezetek a magtermelési parcellákon termesztett vetőmagot is felajánlják beadásra. Ez pedig nem egészséges jelenség. A szövetkezeti tagoknak, az EFSz-ek agronomusainak, de éppúgy a traktorállomasok és a járások agronómusainak gondoskodniok kell arról, hogy ilyen esetekre ne kerüljön sor. Biztosítaniok kell, hogy a földművelésügyi miniszter utasítása szerint a magtermelési parcellákról a többitől különválasztva takarítsák be a termést és hogy a mag a raktározásnál össze ne keveredjen a többi gabonával. A jövő évben csak akkor lesz a szövetkezeteknek jóminőségú vetőmagjuk, amelyet aztán idejében elvethetnek, ha most a termés betakarításánál a magtermelési parcellákra különös figyelmet fordítanak. Még egy nagyon fontos feladat előtt állunk, amelyet ezidáig hiányosan tel- , jesítünk. A len nyűvéséröl van szó. | Nem feledkezhetünk meg a többi nyári munkákról sem. Itt van a takarmányfélék betakarítása, amelyet ugyancsak veszteség nélkül kell megvalósítani. A mostani napokat a silózásra is fel kell használni. Küszöbön van a burgonyaszedés, valamint a zöldségfélék betakarítása, amit az időterv szerint kell elvégezni. Főleg a hagyma és a petrezselyem betakarítására kell összpontosítani a figyelmet, hogy a dolgozók szükségleteinek fedezése ezen a téren biztosítva legyen. A cukorrépáról sem szabad megfeledkezni. Sokhelyen a cukorrépaföldeken ismté nagyon sok gyom kinőtt, ezeket el kell távolítani. Végül pedig fontos feladatként áll előttünk az őszi munkákra való felkészülés. Ezért az összes magtisztító állomásokat teljes mértékben ki kell használni a vetömagtisztításra. A mag- I termelési részeken termelt vetőmag- I ból mintát kell küldeni az Ellenőrző I Intézetekbe, ahol megállapítják a mag j csirázóképességét. Azokban az EFSz-ekben, amelyekben az aratási tervvel együtt nem dolgozták ki részletesen az őszi munkák tervét, most kell ehhez a munkához hozzálátni. Csakis a jó terv alapján lehet sikeres munkát végezni. Tudják ezt jól például az ipolyviski szövetkezeti tagok, akik a tavaszi munkák versenyében az első helyre kerültek, és már részletesen kidolgozták az őszi munkák tervét is. Sőt az őszirepce alá már most készítik elő a talajt, amelyet a terv szerint augusztus 15-ig elvetnek Kövessék az ipolyviski szövetkezeti tagok példáját mindazon EFSz-ek, ahol a terv kidolgozásával késlekednek. A Szovjetunióval együtt no és erősödik az egész demokratikus, békeszeretö tábor G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszédéből Augusztus 8-án a Kreml Palotában , befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 5. ülésszaka. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 544 mil- ! liárd 264 millió 720 ezer rubeles be- ! vételi. 530 milliárd, 532 millió 48 ezer j rubeles k’adási összeggel hagyta jóvá a Szovjetunió 1953. évi állami költség- j vetését. A bevételek 13 milliárd 732 miilió 672 ezer rubellel haladják meg a kiadásokat A befejező ülésen beszédet mondott G. M Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnöke akit valamennyi jelenlévő viharos éljenzéssel fogadott. Malenkov elvtárs beszéde elején rámutatott arra, hogy az állami kö'teég vetés tervezete, ameiyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszaka elé terjesztett, megvitatásra, teltesen biztosítja a népgazdasági fejlesztését szolgáló ftladrtok pénzellátását !953-ban. annak az 5 éves tervnek harmadik évében, amelynek teljesítése nagy lépés lesz előre a kommunista társadalom kiépítésében a Szovjetunióban. Malenkov elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondta. A lakosság az idei év költség vetéséből összesen 192 milliárd rubelt, a költségvetés összes kiadásainak több mint 36 százalékát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd rubellel. A dolgozók ugyanakkor személyes jövedelmükből, adók és illetékek, valamint kölcsönjegyzés formájában 65 milliárd rnhellel. azaz az el múlt évinél 21 milliárd rubellel kevesebbel járulnak hozzá a költségvetéshez. Malenkov elvtárs azutan rátért az ipar és mezőgazdaság területén fennálló feladatokra és a nép anyagi jólétének további emelését szolgáló intézkedésekre. Elmondotta, hogy az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. év gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a szovjet ipar sikeresen teljesíti az ötödik 5 éves terv feladatait. Az 1953. évi ipari termelés körülbelül két és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évnek. Rátért a nehézipar fejlesztésében elért sikerekre és kihangsúlyozta, hogy a nehézipar eddigi sikereinek alapján minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy megszervezzék a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését. Ezzel kapcsolatbapa többek között a következőket mondotta: Halaszthatatlan feladat, Hogy két-három esztendő alatt erősen fokozzuk a lakosságnak élelmiszerekkel és ipari árukkal — hússal és húsárukkal, hallal és halkészítményekkel, vajjal, cukorral, cukrászati készítményekkel, szövetekkel, ruházattal, lábbelivel, edénnyel, bútorral és egyéb kulturális életeziikségleti, valamint háztartási cikkekkel való ellátottságát, jelentősen emeljük a lakosságnak valamennyi tömegfogyasztási áruval való ellátottságát. A továbbiakban elmondotta, hogy ahhoz, hogy biztosítani lehessen a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését, mindenekelőtt a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről és fellendítéséről kell gondoskodni, hiszen a mezőgazdaság látja el a lakosságot élelmiszerrel, a könnyűipart pedig nyersanyaggal. A mezőgazdaságban elért óriási sikerek kiemelése után a még fennálló hiányosságokkal és azok kiküszöbölésével kapcsolatban a következőket mondotta. Döntő fontosságú kötelességünk, hogy a legrövidebb időn belül vé getvessünk az elmaradó körzetek ben és kolhozokban a mezőgazda ság elhanyagoltságának, biztosítsuk a kolhozok közösségi gazdaságának gyors fejlesztését és megszilárdítását és ezen az alapon jelentősen növeljük a kolhozparasztoknak a munkaegység után járó pénz, gabona és egyéb termékek mennyiségét. Fel kell számolnunk az vá!latte nyésztés fejlesztése terén mutatko zó tűrhetetlen elmaradást, szilárd takarmánybázist kel) teremtenünk, biztosítanunk kell az állat és ba romfiállomány számára szükséges helyiségeket, erősen fokozni kell az állattenyésztés hozamát, el kell ér ni, hogy az állatállomány, különösen a szarvasmarhaállomány erős ütemben növekedjék. Le kell küzdenünk az elmaradás? I a burgonya és zöldségtorme’ésben. j hogy komolyan megjavítsuk a vá rosok és ipari központok lakosságé j nak ellátását ezekkel a termékek I kel és a legközelebbi két évben a burgonya és zöldségtermelést olyan méretekig fejlesszük, amely nemcsak teljes mértékben megfelel a lakosság és a feldolgozó ipar szűk ségleteinek, hanem megfelel az ál lattenyésztés burgonyaszükségletei nek is. A továbbiakban így folytatja: E feladat sikeres megoldása ér dekében a kormány és a párt köz ponti bizottsága szükségesnek véli több nagyszabású intézkedés vég- I rehajtását a mezőgazdaság további 1 gyors fejlődésének biztosítása érdé j kében, mindenekelőtt olyan intézke j déseket, amelyek fokozzák a kol hozok és a kolhozparasztok gazda sági érdekeltségét a mezőgazdaság elmaradó ágazatainak fejlesztésében. Nem lehet normálisnak tekinteni azt a jelenleg fennálló ' helyzetet, hogy a mezőgazdaság egyes ágaza tainak és egyes mezőgazdasági növényeknek, mint például a gyapot ! nak, a cukorrépának, a teának, a citrusféléknek fejlesztésére megteremtettük ugyan a kolhozokat és kolhozparasztokat ösztönző szüksé ges gazdasági eszközöket, viszont több más növény — a burgonya, a zöldségfélék — termesztését és különösen olyan döntöfontosságú ágazat, mint az állattenyésztés fej lödését az állam részéröl nem moz- i ditjuk elő kellőképpen, j Természetesen nem arról van szó, j hogy kevesebb gazdasági ösztönzési I adjunk a kolhozoknak és kolhozpa rasztoknak abban, hogy növeljék I a. gyapot, a cukorrépa és más nővéí nyék termelését, amelyet az állam : ösztönzően támogat. Ellenkezőleg, i a továbbiakban is gondoskodni fo: gunk e fontos növények termelésé nek minden eszközzel való fejlesz j téséröl. Arról van szó, hogy egész sor I intézkedést tegyünk annak érdekében, hogy a kolhozoknak és kolhozparaeztoknak nagyobb anyagi érdeke fűződjék a burgonya és a zöld ségfélék termesztésének növelésé hez, valamint az állattenyésztés fejlesztéséhez. A kormány és a párt központi bizottsága elhatározta, hogy mái ebben az évben, a kiskereskedelmi árak növelése nélkül, töretlenül folytatva az árak tovább] leszálli tásának politikáját, emelni fogja a begyűjtési árat a kolhozok és kol hoz parasztok által a kőtelező be szolgáltatás keretében az államnak beadott hús, tej, gyapjú, burgonya és zöldségfélék után, nagy arányokban megszervezi a gabona, a zö'dség, a burgonya, a hús, a tej és egyéb mezőgazdasági termékek magasabb áron való állami felvásárlását azoktól a kolhozoktól és kolhozpai asztoktól, amelyek és akik már teljesítették a kőtelező beszolgáltatást: széles körben fejleszti a kolhozkerebkedelmet, segíti a kolhozokat és mezögazdar.agi termésfeleslegeiknek a kolhozpiacokon és a fogyasztási szövetkezeteken keresztül- történő elhelyezése megszervezésében. Amellett, hogy növeljük a kolhozparasztok anyagi érdekeltségét a közös tulajdonban lévő gazdaság fejlesztésében, a kormány és a párt központi bizottsága azt is elhatá. rozta. hogy komolyan kijavítja és megváltoztatja azt a helytelen magatartást, amely a kolhozparaszt személyi tulajdonában lévő háztáji gazdasága iránt nálunk kialakult. Ismeretes, hogy a kolhoz fö erőjét képező közösségi* tulajdonban lévő gazdaság mellett a mezőgazdaság artyelj alapszabályzatának megfelelően, minden kolhozparasztnak van háztáji gazdasága a kol. hozesalád egyes személyi szükségleteinek kielégítésére, mivel ezeket a szükségleteket még nem lehet teljes mértékben az artyeljgazdaságból kielégíteni. A kolhozparasztok személyes tulajdonban lévő háztáji gazdaságával szemben alkalmazott adópolitikában meglévő hiányosságaink következtében az utóbbi években előfordult, hogy csökkent a kolhozparasztok jövedelme a személyes tulajdonban lévő állatállomány, elsősorban a szarvasmarhaállomány, ami ellentmond pártunk kolhozépitése terén folytatott politikájának. Ezzel kapcsolatban a kormány és a párt központi bizottsága szükségesnek tartotta, hogy jelentősen csőkkentse a kolhozparasztok személyi tulajdonban lévő háztáji gazdaság után járó kötelező beszolgáltatások normáját, elhatározta — amint erről Zverjev elvtárs pénzügyminiszter már beszámolt — hogy megváltoztatja a kolhozparasztok mezőgazdasági adójának ^kivetési' rendszerét, átlag köriilbelü] felére csökkenti minden kolhozparaszt pénzbeli adóját és teljesen törli a múlt évekről fennmaradt mezőgazdasági adóhátralékot. Az állami költségvetésben előirányzatok vannak az állati termékek, burgonya és zöldség begyűjtési árának emelésére, figyelembe vettük a költségvetés bevételeiben a mezőgazdasági adó csökkentése, valamint a kolhozparasztokra kirótt állati termékbeadás mérséklése következtében beállott változásokat. A kolhozok és kolhozparasztok gazdasági ösztönzésére Irányuló rendszabályok, valamint az adópolitika terén foganatosított rendszabályok végrehajtása következtében a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmei már 1953 ban több mint IS milliárd rubellel _ a teljes évre számítva több mint 20 milliárd rubellel — növekednek. Az állami költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezögazdasag gépesítése és villamosítása ügyének megjavítására, a műtrágyatermelés növelésére, valamint a kolhozparasztoknak nyújtandó agronómiái és zootechnikai segély fo(Folytatása a 2. oldalon.)
