Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-09 / 32. szám

2

Fold mii ví* s 1053, ячоп=7+чс 9.

Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde a klicsavai hatalmas vízimű építőihez

Antonín Zápotocký köztársasági ■elnök, a klicsavai duzzasztógát befe ježése alkalmával beszédet intézett e hatalmas vizimű építőihez, melyben többek között a következőket mondotta:

,,Ez a duzzasztógát minden bizonnyal méltó emlékműve lesz azoknak a hosszú és nehéz, néha súlyos, de végül is győzelmes harcoknak, amelyeket a munkásosztály a kapitalizmus megsemmisíté. séért és az új szocialista társadalom felépítéséért vívott. Kladnónak vízzel való ellátása hosszú harcok kérdése. Az az ötlet, hogy Klicsaván duzzasztógátat építsünk és Kladnót vizzel lássuk el, már 50 évvel ezelőtt felmerült. A kladnói járási képviselőtestület, amelyben a munkásság akkor többséget szer zett, mindjárt az 1919. évi fordulat után elhatározta, hogy hárommillió koronát irányoz elő és vesz be a költségvetésbe a Klicsavából kiin dúló vízvezeték és a hozzá szükséges berendezés tervének megvalósítására. A prágai országos nemzeti bizottság és a München előtti köztársaság kormánya akkor a prágai vasipari társaság és a Poldi-kohó tiltakozására elutasították a kladnói járási képviselő testület említett határozatát. Nem engedték meg, hogy ezt az összeget beve gyek a költségvetésbe, nem enged ték meg, hogy egyáltalában hozzáfogjanak a klicsavai duzzasztógát tervezéséhez és Kladnónak vízzel való ellátásához. Nem engedték meg az akkori idegen, még német tőkés társaságok érdekében, mivel a prágai vasipari társaság és a Poldi kohó arra számítottak, hogy ha Kladnót vízzel kellene ellátni, ha duzzasztógátakat kellene építeni, ez a járási adóilletékek, emelkedését jelentené és hogy a prágai vas. ipari társaságnak és a Poldi.kohónak szintén hozzá kellene járulnia ehhez, ami pedig megnyirbálná ka pitalista nyereségeiket. Ezért az akkori kormány az idegen kapitalisták érdekében nem erigedte meg, hogy ilyen művekbe fogjanak, mivel ez megkárosította volna a tőkéseket. Mai korszakunkat dicséri az, hogy mindjárt a győzelem után, 1948-ban, a februári győzelem után, hozzáfogtunk e vizierömü tervéhez és megvalósításához, és hogy ma megállapíthatjuk, hogy a tervek be. fejezésük előtt állanak. Amint már hallottátok, nem volt ez kis munka. E munkában nem tudtunk kibújni a nehézségek leküzdése, sem pedig a hibák kiküszözölése elöl. Elvtársak, nyíltan beismerjük, hogy ma új szocialista társadalmunk építésében sok aka dályt kell leküzdenünk és ebben az építésben sok hibát is elkövettünk, melyekre magunk fizettünk rá, és amelyeket helyre kell hoznunk, amelyektől meg kell szabadulnunk. Ki dicsekedhetik azonban azzal, barátaim, hogy életében soha semilyen hibát el nem követett? Csak az, aki semmit sem csiijál, aki semmiben sem vesz részt, aki semmi újra nem törekszik — az nem követ el hibákat! Elődeink, országunk .és államunk kapitalista igazgatói talán eldicsekedhetnek azzal, hogy nem követtek el olyan hibákat, amilyeneket mi követünk el ma, például a klicsavai duzzasztógát tervezésében és építésében. A.m a klicsavai duzzasztógát sem állott,

ma pedig áll. Ha tehát attól félve, hogy valamilyen hibákat követünk el, nem terveztünk volna ilyen nagy müveket, akkor Kladnó lakóinak még 50 évig nem lenne vizük és állandóan kannákkal várakozhatnának a vízvezetékeknél Órákat pazarolnának el hiábavaló várakozással. Éppen azért, mert nem fé lünk a hibáktól és ha hibákat kö vetünk el, helyre tudjuk őket hozni, és mert le tudjuk ezeket a hibákat küzdeni. — ezért építhetjük nagy alkotásainkat. Ezért haladhatunk előre. Hiszem, hogy előre fogunk haladni. A klicsavai duzzasztógát is ennek a bizonyítéka. Amint már mondottam, sokat tanultatok Itt mindnyájan, munkások is. mesterek is, mérnökök, technikusok és tervezők is egyaránt és sok tapasztalatra tettetek szert. Ezeket a tapasztalatokat felhasználjuk és dől. gozóink további alkotások építésében fogják felhasználni őket, mert nem állhatunk meg a klicsavai duzzasztógátnál. Ha valóban emelni akarjuk az életszínvonalat, tovább kell haladnunk a szocializmus épi tésének útján. Ez nemcsak a víz kérdése. Az ivóvíz minden bizonnyal fontos életkérdés és nagy szerepet játszik az életszínvonal emelésé ben, azonban más kérdések is vannak. ■ Tudjátok ti is, hol szorít a cipő, mi mindent nem tudunk még megszerezni. Ezek a mi közellátási, élelmiszer, hús stb. kérdéseink. Hiábavaló lenne leplezgetni ezeket, mert mindezeket még nem küzdőt, tűk le, mert még nem tudtunk gondoskodni mindenről, ami szükséges lenne a lakosság összes szükségleteinek teljes kielégítéséhez.

Elvtársak, bármennyire is sirán koznánk azonban, hogy egyik vagy másik cikket nem tudjuk megsze rezni, siránkozással nem oldunk meg semmit. Munkába kell fogni, körül kell nézni, hol van a hiba gyökere, mi ennek az oka, emelnünk kell az életszínvonalat. Az életszínvonalat azonban csak akkor emelhetjük, ha emeljük a munka termelékenységét. Nem ülhetünk a teli fazékhoz, és nem várhatjuk, hogy számunkra majd minden jó az ég. bői pottyanjon. Elsősorban minden alkalmas embert be kell vonnunk a közös munkába, ki kell küszöbölnünk mindazokat a hiányosságokat, amelyek nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági vállalkozásainkban is felmerülnek. Hogy milyen hiányos ságaink vannak még a mezőgazda sági vállalkozásokban, azt hiszem, nem kell messzire mennünk példákért. Nézzétek csak, hogyan gazdálkodik sok egységes földműves szövetkezetünk. Nézzétek meg például a sykoficei szövetkezet répa. földjeit, ahol sok hektár területet egyáltalában nem gyomláltak ki. Akarhatják-e a szövetkezeti dolgozók, hogy a munkaegységekért járó fizetés magasabb legyen ? Mit nyerne a sykoŕiced szövetkezet, ha ezt a sok hektár répaföldet, ame lyet a gyomnövények úgyszólván teljesen elpusztítottak, kigyomlál nák ? Hogyan növekedne cukortermelésünk, mit jelentene ez piacunk számára? Tudjátok, hogyan küzdünk ma eekorhíánnyal, de hogyan

küzdhetjük ezt le? Csak azzal, ha több cukorrépa fog teremni. Ahhoz pedig, hogy több cukorrépa teremjen, többet kell dolgoznunk és min. dent meg kell adni, amit a répa megkíván. Ez az év egyenesen pompás volt arra, hogy kellő mennyiségű cukorrépát termeljünk ki. Ha pedig ezután a termőföldek egész során nem nőtt ki a répa, mert a gyomnövények elfojtották, hiábava 16 a siránkozás, hogy kevés a eu kor. Azért van kevés cukor, mert ott. ahol dolgozni kellett volna, nem dolgoztak. így kell ezt felfogni. Sok hiányosságunk van, van még miért siránkoznunk. Amint mondottam. mindnyájan tudjuk, hol szorít a cipő. E hiányosságok azonban csak egyetlenegy úton küszöbölhetők ki? Üjra meg újra meg kell szervezni a munkát' mindenütt, ahol a munka nincs megszervezve, ahol a munka gyönge lábakon áll. nem siránkozni és nem csupán mondo. gatni: nincs munkaerő.

Természetesen földműves szövetkezeteket alapítani meggondolás nélkül, tekintet nélkül arra, meggy őztük-e e gondolat szükségességéről azokat, akiket a szövetkezetnek megnyerünk, — nagy kérdés. Elvtársak, ezért szövetkezetek alapítása adminisztratív úton, rendele. tek útján, esetleg erőszakos úton, mit sem segít. Az ilyen szövetkezetek csak sínylődni fognak. Az emberek nem fognak ott rendesen dolgozni, sohasem fogják ott jól érezni magukat. Ezért nem fog ez nekünk semmit sem érni. Ezért nekünk, a földműves szövetkezet kér. dését felül fog kelleni vizsgálnunk, meg kell a szövetkezeteket szilárdítanunk, segítenünk kell rajtuk. Azoknak pedig, akik azt hiszik, hogy segítenek magukon azzal, hogy kilépnek a szövetkezetekből, ezúttal nyíltan megmondhatjuk: .mit sem segíttek magatokon. Néhány év múlva újra kell építenetek azokat a szövetkezeteket, amelyekből ma elinaltok. Nem fogunk viszszatartani benneteket, de vegyétek tudomásul, hogy növelni kell a mezőgazdasági termelést. Úgy, ahogyan nagyipari alkotásokat építünk, ugyanúgy növeljük és kiépítjük a korszerű mezőgazdasági termelést. Korszerű mezőgazdasági termelés pedig csak kétféle úton építhető fel: vagy a hatalmas mezőgazdasági latifundiumok kapitalista útján, ahol pár koronáért a mezőgazdasági dolgozók egész hada gömyedezik, mint ahogy ez a München előtti köztársaságban volt, vagy pedig a helyesen megszervezett, minden korszerű eszközzel ellátott egységes földmüvesszövetkezetek útján, amelyek a korszerű gépi eszközök, kel az összes agrotechnikai segédeszközök felhasznlásával valóban nagy terméshozamokat érnek el, emellett emelik egész lakosságunk életszínvonalát és egyúttal saját életszínvonalukat, mert ott, ahol nagy a termés, az EFSz-tagok Is jól élnek. Elvtársak így kell néznetek feladataitokra! A felépített duz. zasztógát legyen győzelmünk elérésének útmutatója. Közös munkátoknak: Üdv!"

A Magyar Könyvkiadó legújabb szépirodalmi kiadványai

A Magyar Könyvkiadó júniusban három haladó szépirodalmi miivel bővítette eddigi ízlésesen kiállított kiadványait. Valamennyi mű az elnyomott népek hősi harcáról ad hírt, amit elszántan folytatnak kíméletlen elnyomóik ellen. Meggyőző, művészi erővel feltárják az olvasó előtt a dolgozó nép függetlenségéért, szabadságáért folyó gigászi küzdelmet.

Kalpakova: Hős daliák

A népmese és különösen a szovjet népek meséi őszinte kifejezői a nép évszázados szabadságvágyának, Harcának, amelyet elnyomói ellen vív. Kötetünk hősei a derék vitézek, a nép fiai. Életüket a nép javának szentelik, küzdenek a nép szerencsétlenségét okozó gonosz erőkkel — királyokkal és sárkányokkal, kinokkal és szörnyekkel. A jó vitéz győzelme feltárja azt a végleges, dicső győzelmet, amelyet végül a nép arat elnyomói fölött.

Baren Baszu: Zsoldosok

Baren Baszu a fiatal haladó bengáli írók egyike. A „Zsoldosok” című könyve a haladó irodalom legjobb müvei közé tartozik. Feltárja az angol-indiai hadseregben uralkodó borzalmas viszonyokat, megismertet bennünket a felbérelt zsoldosok szerencsétlen sorsával, akiket az éhség kergetett a kizsákmányolok karmaiba.

E könyvvel először kerül magyar olvasó kezébe bengáli nyelvből fordított irodalmi mű.

Szabahattin Ali: Mocsárláz

Szabahattin Ali a nemzetközi proletariátus hősi halottja a szocialista irodalom egyik legkitűnőbb képviselője.

A kizsákmányolt és borzalmas körülmények között élő parasztság sorsa ragadta meg a legjobban Szabahattin Ali figyelmét és ezért teljes erejével a földműves sorsának jobbrafordításáért szállott harcba.

E. E. Lisch: Csillaglobogós paradicsom

Kisch az „utazó riporter” minden írásában az emberi jogokért s az elnyomás ellen harcolt. Utjain sokat látott és tapasztalt. — ezért lett marxista. Művészetében mindig az emberből indul ki s a realista író plasztikus módszereivel világít rá a lényegre: az igazságra. Az olvasó, akit szerzűtik kézenfogva kalauzol át ezen a két háború közötti Amerikán, elég anyagot kap a nyitottszemü és igaztollú Kischtöl. Hogy tévedhetetlenül ítélhessen. S olvasó ítél is.

Mgzőgazdasági doIgozóónkhoz

Jozef Nepomucky földművelés ügyi miniszter szombaton, augusz tus lén a Csehszlovák Rádióban felhívást intézett dolgozóinkhoz, amelyben a következőket mondotta:

„Köztársaságunk majdnem vala mennyi községében teljes ütemben halad az aratás. A kedvezőtlen idő járási viszonyok, gyakori esőzés a megdőlt gabona, valamint az a tény, hogy az összes növényfajták majdnem egyidejűleg érnek, sok helyen megnehezíti az aratási munkák elvégzését és késedelmet okoznak az aratásban. Mindennapi jelszónak kell lennie: „Használjunk ki minden alkalmas órát és hordjuk össze a gabonát kazlakba és csü rökbe".

Ezért azzal a süregtö felhívással fordulok az összes szövetkezett tagokhoz, földművesekhez, gép és traktorállomások valamennyi dolgozójához, az állami gazdaságok dolgozóihoz, a nemzeti bizottságok valamennyi dolgozójához, valamint a védnökségi üzemekben lévő elv társakhoz, hogy a kedvező időjárás minden pillanatát használják ki az aratás lehető leggyorsabb elvégzésére és a gabonák gyors begyüjté sére.

Szövetkezeti tagok, EESz elnö kök és funkcionáriusok, földművé sok, állami gazdaságok igazgatói és dolgozói! Használjatok fel min den fogatot, traktort, járművet, pótkocsit és egyéb közlekedési esz közöket a gabona gyors behordásá ra. Saját soraitokból és a falu töb bi lakosainak soraiból mozgósítsa tok elegendő számú embert a ga bona folyamatos elszállítására, elraktározására és kazlakba rakásá ra. Szervezzetek gabonabehordási napokat úgy, hogy a kedvező időjárás egy pillanatát se veszt égéssétek el! A gabona kazalba rakásaa legtapasztalatabb dolgozókat ai kalmazzátok.

Gép és traktorállomások igazga tói és dolgozói!

Valamennyi gép üzembeállításé val biztosítsátok minden érett gabona gyors lekaszálását az EFSzekben és a többi parasztoknál is. Bocsássátok rendelkezésre a behordás céljára, elsősorban az EFSz ek számára az összes kocsikat és elegendö számú traktort. Használjátok ki az összes hernyótalpas és kormos traktort a tarlóhántás gyors elvégzésére, ami alapfontosságú eszköz a gyom kiirtására. Tárgyaljátok meg az egységes földműves szövetkeztekben és a helyi nemzeti bizottságokban a traktorosok megnyerését a második műszak számára úgy, hogy éjjel 1* végezhessék a tarlóhántást.

Elvtársak az üzemekben! Ezekben a döntő napokban adjatok meg minden segítséget a gabona és a len begyűjtésében az egységes földműves szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, az EFSz nélküli községekben, mind emberekben, mind közlekedési eszközökben.

Kerületi, járási és helyi nemzeti bizottsági elnökök, funkcionáriusok és dolgozók! Szervezzétek meg gyorsított ütemben és a helyi feltételek szerint az összes községekben - a gabonabehordási napokat.

Biztosítsátok a lehető leghathatósabb szakszerű és szervezési segítséget minden egyes EFSz és minden egyes község részére az aratás g'yors elvégzése céljából. Fejleszszetek ki széleskörű munkaversenyt az EFSz-ek, községek, traktorállo - mások és állami gazdaságok között az aratás lehető leggyorsabb é= legsikeresebb elvégzésére!" '

Hívjuk a földműves ifjúságot

Büszke terveink teljesítésének — a szocializmus felépítésének előfeltétele, hogy a tökéletesebb módszereket, fejlett, szaktudásban gazdag és öntudatom dolgozók irányítsák.

Üj nagy gyáraink, hatalmas gyártelepeink, bányáink, kohóink ezrével várják a különböző szakiskolákból kikerült ifjúságot.

Az ipar hatalmas fejlődése mellett nem maradhat el mezőgazdaságunk

sem. Ha meg akarjuk valósítani a szocializmus alaptörvényének nemes gondolatát. ha részt akarunk venni á‘ dolgozók életszínvonalának folytonos emelésében, úgy feltétlenül rá kell térnünk a mezőgazdaság terén is a korszerű, nagybani gazdálkodásra. De mezőgazdaságunk és állattenyésztésünk hivatott arra is, hogy ellássa iparunka, a legkülönbözőbb nyersanyagokkal. Ezért van szükségünk a mezőgazdaság terén szaktudásban fejlett, a jól bevált szovjet tapasztalatokkal felvértezett, új haladószellemű falusi ifjakra. Széleslátókörű, a szakma legújabb vívmányait, tapasztalatait ismerő mesterekre van szüksége a mezőgazdaságnak.

Nem javulhat meg lényegesen a falusi dolgozók élete, nem kerülhet nagyobb darab hús, sem kenyér a munkások asztalára, ha megmaradnánk az elavult gazdálkodási módszerek mellett.

A múltban az a vélemény uralkodott, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak nincs szükségük nagyobb szaktudásra, hogy a szántás-vetés, az állattenyésztés olyan mesterség, amelyhez elég, hogy valaki a falun él. Ma tudjuk, hogy ez nem helytálló, s ha állandóan emelni akarjuk a terméshozamot, ha a dolgozók széles rétegeinek egyre növekvő életszükségletét saját erőforrásainkból kívánjuk fedezni, úgy földműveseinknek meg kell ismerkedniük a micsurini agrobiológia tudomány alapjaival, a földművelés füves-vetésforgós rendszer lényegével, az állattenyésztés tapasztalataival és az állategészségügyi alapfogalmaival.

Éppen ezért szükséges, hogy ifjúságunk, amely a jövőben a mezőgazdaság különböző ágaiban kíván elhelyezkedni, felhasználja azt az alkalmat, amelyet /ma hazánk népi kormánya nyújt azáltal, hogy lehetővé teszi részére, hogy díjmentesen elsajátíthassa a Dolgozó Mezőgazdasági Ifjúság Központjaiban mindazon alapvető szaktudást, amelyre a földművelés és állattenyésztés különböző ágaiban szüksége lesz.

A Dolgozó Mezőgazdasági Ifjúság

Központjaiban nemcsak elméletileg, da gyakorlatban is elsajátítják mindazt, amit a fejlett magasszínvonalű mezőgazdaságban tevékenykedőknek bímiok kell.

Ezen intézmények mellett iskolabdrtokok vagy műhelyek, mezőgazdasági gépjavítók, kovácspiűhelyek stb. vannak. aszerint, hogy milyen ágazatra készíti elő az ifjakat. A komoly munka mellett vidám kultúráiét folyik. A testnevelésre és a sport különböző ágainak ápolására is nagy gondot fordítanak. Testben és lélekben egyaránt edzett emberek kerülnek innen.

A magyarajkú ifjúságnak is bőven nyílik alkalma arra, hogy saját anyanyelvén készüljön fel ezekben az intézetekben eljövendő hivatására.

Bielovcén, Izsapon, Zsélyen és Kraván felül 100 fiúra és leányra várnak a Dolgozó Mezőgazdasági Ifjúság Központjában, akik egy éves kiképzés után azokba az EFSz-ekbe kerülnek vissza, ahonnan jöttek. Itt a tanítás ideje 1 év. Kraván ezen kívül kovácsok és bognárok részére ez év szeptember 1-én kezdődik meg a kétéves kiképzés.

Azok az ifjak, akik gépek iránt érdeklődnek, az Ifjúsági Faluban lévő központban két év alatt a traktorok és gépjáróművek géplakatosainak mesterségét sajátítják el.

Aki a traktorok és mezőgazdasági gépek lakatosának készül, annak a kétéves hody-i központban kell jelentkeznie. A tanév itt is szeptember 1-én kezdődik, mint a többi központban.

A tanítás időszaka, ahogy már említettük. egy, illetve két év. A kiképzés teljesen díjmentes, a tanoncok a teljes ellátáson kívül zsebpénzt es munkaruhát is kapnak.

Már csak pár hét választ el az új tanítási év kezdetétől. Ezért mindazok, akik még nem választottak hivatást, keressék fel a kerületi vagy járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályát, ahol részletes felvüágosítást és jelentkező íveket is kaphatnak.

Az EFSz-ek tagjai, a traktorállomások és állami birtokok, valamnit э népi közigazgatási szervek dolgozói elsőrendű érdeke, hogy a szocialista me-: zőgazdaság részére új káderek iskoláztatását biztosítsák. Meg vagyunk győződve arról, hogy ők is aktívan bekapcsolódnak a magyarajkú ifjak toborzásába, hogy ilymódon segítő kezet nyújtsanak olyan szakemberek kiképzésére. akik alkalmasak a szocialista mezőgazdaság előtt álló fele'ősésségteljes és nagy feladatok m- — ..чхsára.

j