Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-09 / 32. szám

A szocialista faluéri! íza lŕa d Földműves 1 A FÖLDMŰVEL ÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. augusztus 9. Ára 40 fillér IV. évfolyam 32. szám. kövess ük a nagy megyeri, pozsonyi, komáromi, duna szer Ja helyi, somorjai, galánfai slb. járások példáját a gabonabeadás időelőHi teljesítésében Az EFSz-ek megszilárdításával a szövetkezeti tagok boldogabb életéért m A tarlóhántás időben való elvégzése megtartja a talajnedvességet, kiirtja a gyomot és jótékony hatással van a jövő évi bő termésre. A legfontosabb feladat: a tarlóhántás, cséplés és a gabonabegyüjtés tervének teljesítése Azokban a járásokban, ahol jól és időben felkészül­­lek az'aratód: cséplés, ~a gabonabeadás munkáinak gyors elvégzésére, mint a nagymegyeri, braťi.dbva-k&rriyékt, komáromi dunaszerdaheíyi stb. járások, ott a bő ter­més betakarítása már a befejezéshez közeledik. . E já­rások dolgozó parasztsága jó munkájával és a beadási kötelezettségeik teljesítésével példát mutattak hazánk többi járása parasztságának. A lent említett járásokban azért értek el ilyen kiváló eredményeket, mert jól és időben megszervezték a munkát és felkészültek gazdag termésünk veszteség­nélküli betakarítására. Jó volt az együttműködés az EFSz-ek és a traktoros-brigádok között. Kihasználtak minden kedvező időt, jól kihasználták a gépeket. Nagy segítséget nyújtott e téren különösen a kombájnok munkája. A tarlóhántást nyomban elvégezték a gépek után és elvetették a másodnövényeket is takarmány­alapjuk biztosítására. A legsürgősebb feladat, hogy azok a járások, ame­lyek lemrtrudlaH aratásunk jvjgy csatájában, tegyenek meg- minden szervezeti intézkedést, a hibák és hiányos­ságok kiküszöbölésére Sorakozzanak fel az élenjáró járások mellé, hogy a közelgő gabonabéádási terv ha­táridejére teljesítsék kötelezettségüket, dolgozó népünk kenyerének biztosítása érdekében. Mozgósítsunk tehát minden erőt és használjunk ki minden időt, fogatot, qépeket az aratás befejezésére, a tarlóhántásra, a csép­lés több váltásban való végzésére és a gabnnabeadás­­nak a cséplőgéptől való teljesítésére. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a másodnövények vetésével nagymér­tékben kiegészíthetjük takarmányalapunkat állatállo­mányunk számára. A járási és helyi nemzeti bizottságaink tegyenek meg mindent, hogy dolgozó parasztságunk az előtte álló nagy feladatot sikerrel teljesítse. Négy vagón gabonát ad be terven felül a bélai EFSz Az SzlKP X. kongresszusa szövetke­zeti tagjaink, dolgozó parasztjaink és az összes mezőgazdasági dolgozóink számára kitűzte a feladatot: Teljesíte­ni a mezőgazdasági tervet, biztosítani az EFSz-ek politikai és gazdasági meg­szilárdítását és megteremteni ezek a­­alapján a szövetkezeti mozgalom ta­vából fejlesztésének előfeltételeit. Az aratás folyamán azonban komoly hiányosságok merültek fel különösen a munkaszervezésben, amelytől elsősor­ban függ az aratás és cséplés gyors le­folyása. Nagy mértékben megkárosít­ják a szövetkezeti közös gazdálkodást a járások és szövetkezetek azon ve­zetői és dolgozói, akik nem gondos­­k idnak eléggé a munka helyes meg­szervezéséről. Ezek az elvtársak meg­feledkeznek arról, hogy a magas ter­méshozamok elérése érdekében hozott intézkedések közé tartoznak azok is, amelyet gondoskodnak arról, hogy mi­iven a szövetkezetekben a munkaszer­vezés. milyen a munkacsoportok fele­lősségérzete a nekik kiosztott felada­tok teljesítésében. Most nézzük meg, milyen a kollektív felelősségérzet. amely gyakorlatban kell, hogy biztosítsa a ránkbízott mun­kaszakaszokon, a munka- és a hektár­­hozam-terv teljesítését, ugyanakkor az egyénre betervezett feladatok tel­jesítését is. Az egyén felelősségér­zete a kollektívért új dolog, amit szövetkezeti tagjainknak meg kell ta­­. rulniok. Ugyanakkor meg kell T tanulnunk azt is, hogyan segítsük az egyénnek e feladatok teljesítésében. A kölcsönös segítség, a tanácsadás meg­teremtője annak, hogy a szövetkezeti tagság munkája egyre sikeresebb le­gyen és szövetkezeteink gazdasági e­­reje egyre növekedjék és ezzel együtt emelkedjék a szövetkezeti tagság jó­léte is. A gazdasági eredmény a jó munka­szervezéstől függ. Nem sokat jelente­nének számunkra a hatalmas táblák, hogyha ezeken nem használnánk a nagyteljesítményű gépeket. Nem segí­tenének rajtunk a nagy táblák, ha raj­tuk a régi módon gazdálkodnánk és nem keresnénk a munka új formáit, a­­melynek példáját olyan világosan lát­hatjuk a szovjet kolhozokban. A jó munkaszervezés lehetővé teszi a gyors és operatív vezetést. Hozzásegít ah­hoz, hogy az összes munkákat idejében elvégezzük. Ezenkívül a jó munka­­szervezés annyit jelent, hogy biztosít­juk a szövetkezeti tagság igazságos jutalmazását a ledolgozott munkaegy­ségek alapján. Ebben az időszakban tehát előttünk áll a legfontosabb feladatok egyike, szövetkezeteink megszilárdításával kap­csolatban, mégpedig az, hogy javítsuk meg a munkaszervezést és a munka utáni jutalmazást. E feladatot már most biztosítani kell. El kell vetnünk azt a helytelen állításpontot, hogy a munkaszervezés megjavításáról csak ősszel, vagypedig a tavaszi vetés ide­jén beszélhetünk." Most arról van sző, hogy szövetkezeti tagjainknak mutas­suk meg a helyesen megszervezett munka előnyeit, mégpedig főképpen ott, ahol a munkacsoportok túlteljesí­tették a tervezett hektárhozamokat. Biztosítanunk kell,' hogy azok a szö­­vekezeti tagok, akik a munkájukkal hozzájárultak a terven felüli eredmé­nyek eléréséhez, a rendes munka egy­ségeken kívül megkapják a pótjutal­mazást is. Helytelen például a vysoká pri morave-i EFSz vezetőinek az a né­zete, hogy mint mondják — pótjutal­mat gabonában nem kell adni, a szö­vetkezeti tagoknak, mert hiszen nehéz meghatározni hogy a munkacsoportok tagjai érdemet szereztek-e a maga­sabb hektárhozamok elérésében. Ez az állítás egyáltalában nem állja meg, a helyét, mert hogyis volna az helyes, ha azok a szövetkezeti tagok, akik feladataikat túlteljesítették, csak o­­lyan jutalomban részesüljenek, mint azok. akik tervezett feladataikat nem teljesítették túl, vagy egyáltalán nem teljesítették. Ezért tehát a természet­t beni járandóság szétosztása mellett a fősúlyt arra kell helyezni, hogy az igaz­ságosan történjen. A szövetkezeti alapszabályzat világo­san meghatározza, hogy amikor a szö­vetkezet teljesítette az állam iránti kötelességét, biztosította az összes szövetkezeti alapokat, a többi gabona meghatározott részét a ledolgozott munkaegységek alapján szétosztják és döntenek arról, hogy mennyit adjanak be terven felül felárakért. Számolni kel! a feladatok túlteljesítéséért járó pót­­jjta,'mazással is. Hogy osszák tehát szét a szövetke­zeti tagok a gabonát? A beadási kö­telezettség teljesítése után biztosítják a szövetkezeti alapokat, így a vetőmag­alapot, takarmányalapot stb., majd szétosztják a természetbeni járandósá­gokat, mégpedig úgy, hogy először kü­lönválasztják azt a gabonát, amelyet a munkaegységek után osztanak szét a tagok között, majd félreteszik a pót­jutalmazásra szánt gabonamennyiséget azon szövetkezeti tagok számára, akik túlteljesítették a tervezett hektárho­zamokat. A többit pedig két részre osztják. Az első részt a szövetkezeti tagok elosszák egymásközött az ara­tásig ledolgozott munkaegységek alap­ján, míg a másik felét a gabonának j az év végén osztják szét. Sokan kér- I dezhetik, hogy miért ? Azért, mert elő­re nem lehet tudni, hogy melyik szö­vetkezeti tag mennyi munkaegységet dolgozik le az év végéig. És ha most szétosztanak az egész gabonát, nem maradna semmi azokra a munkaegy­ségekre, amelyek ez év végéig lesz­nek ledolgozva. További, nem kisebb feladat a könyvelési nyilvántartás he­lyes vezetése szövetkezeteinkben. Ter­mészetes. hogy szövetkezeteink már folytatnak könyvelést és nyilvántartást. Könyvelni és helyes nyilvántartást ve­zetni azonban nem azt jelenti, hogy az illető szövetkezeti tag egyszerűen teleírja a könyveket a szövetkezeti iro­dában. Nyilvántartást kell vezetni min­den gazdasági- és munkaszakaszon, a mezőn, cséplőgép mellett, istállóban, raktárban és mindenütt, ahol munka folyik. Nagy hiányosság az, hogy például a dunapüspöki EFSz-ben a kombájn u­­tán szállított gabonát a szállítás helyén -mindjárt nem mérték le és nem je­gyezték fel. A gazdálkodás ilyen for­mája lehetővé teszi, hogy a lelkiisme­retlen szövetkezeti tagok a közös szö­vetkezeti vagyont szétlopkodják. A helyes nyilvántartás lehetetlenné teszi a közös vagyon megkárosítását. Ha pél­dául a balazsfai EFSz-ben helyes nyil­vántartást vezettek volna, akkor nem történhetik meg az, ami megtörtént, hogy a spekuláns Vígh, vásznat, gyap­jút és végül disznót lopott a közös gazdálkodásból. E feladatok biztosítása mellett nem szabad megfeledkeznünk a szövetkezeti szabályzat többi cikkelyéről sem és nem szabad megengednünk, hogy szö­vetkezeteinkben tovább garázdálkodja­nak a kulákok. A becsületes szövetke­zeti tagokon áll, hogy mindazokat leleplezzék, akik rágalmazzák a szövet­kezeti tagságot és igyekeznek aláásni a munkafegyelmet, mint például a vra­­nóvi járásban lévő Klatzany szövetke­zet állattenyésztési csoport vezetője, aki ügyet sem vetett a takarmány be­takarítására. Hasonló elemeket a szö­vetkezeti tagság nem tűrhet meg so­raiban. S zö vetke zeteink megs zi lárd ítá sá val megteremtjük a legjobb feltételeket a szövetkezetek taglétszámának további kiszélesítéséhez és szövetkezeteink to­vábbi fejlődéséhez. Hogy mindezeket elérjük, idejében fel kell tárnunk a hi­bákat és eltávolítanunk azokat. Szövet­kezeti tagjaink ezt csak akkor teszik meg, ha védelmezni és őrizni fogjak a közös vagyont és engesztelhetetlen har­cot folytatnak a kulákok ellen. Ez a legbiztosabb útja annak, hogy szövet­kezeteink szocialista szövetkezetekké, szövetkezeti tagjaink pedig vagyono­sokká váljanak. A bélai egységes földművesszövet­kezetben a munkaerőhiány miatt kü­lönös gondot kellett fordítani a mun­ka jó megszervezésére, hogy az aratási és cséplési munkákat idejében elvé­gezzék. A cséplési munkáknál nincs is hiba a munkaszervezésben. Még va­sárnap is csépeltek. Minden szövet­kezeti tag azon szorgoskodik, hogy a gabona mielőtt zsákokba kerüljön. A CslSz-tagok különöse., szép szárpban bekapcsolódtak a munkába. Öröm volt nézni a 16 éves Dankó Júliát, aki egész napon át kitartóan adogatta в gépvezetőnek a kévéket. Szlávik Mag­da és Kullák Erzsébet szintén CsISz­­tagokhoz méltóan dolgoztak. A vasár­napi műszakon az s cséplőgép, mely­nél a fiatalok dolgoztak, 130 mázsát kicsépelt. A szövetkezeti tagok csép-Szövetkezetemk legnagyobb része már Keletszlovákiában is befejezte az aratást. Eztek közé tartozik a szepsi járásban levő csécsi szövetkezet is. A szövetkezet tagjai jól megszervezett munkacsoportokkal és 13 önkötözőgép­pel látták neki az aratásnak. A poprá­­di traktorállomás 10 traktorost küldött a szepsi traktorállomás segítségére, akik a csécsi szövetkezet tagjainak őszinte elismerését váltották ki lelki­­ismeretes és jó munkájukkal. E trak­torosaknak és a jó munkaszervezésnek, lesi csoportja géphiba miatt ugyanazon a napon csak 90 mázsás teljesítményt ért el. A szövetkezet termése a midt éviek­hez viszonyítva jó. A gazdag termés­ből a szövetkezet nemcsak, hogy tel­jesíteni, de túlteljesíteni is tudja ál­lam iránti beadási kötelezettségét. A rozs- és az árpa-beadást egyenesen a cséplőgéptől már 100 százalékra tel­jesítették. Az eddig kicsépelt 2S vagón gabonából összesen 16 vagont adtak államunknak. A jó termés következ­tében a szövetkezet tagjai négy vagón kenyérgabonát adnak be terven felül a dolgozók közellátására. A szövetke­zeti alapok biztosítása után azonnal hozzálátnak a természetbeni járandó­ság kiosztásához. Azok a szövetkezeti tagok, akik egész éven át becsületesen főképpen pedig a szövetkezeti tagok és a traktorosok között kifejlődött szocialista munka versenynek köszönhe­tő, hogy augusztus 1-ig Csécsén nem­csak az aratást, de a tarlóhántást is befejezték. Augusztus 1-én a szövetkezet tagjai még csak a próbaoséplést hajtották végre, de a munkát már előre úgy szer­vezték meg, hogy két váltásban fog­nak csépelni és így négy cséplőgéppel több gabonát csépelnek el, mint azt eredetileg tervezték. Az első műszak a kora reggeli óráktól déli tizenkét órá­ig tart, míg a másik műszak déü h­dolgoztak, gazdag jutalomban részesül­nek. ^esznek természetesen olyanok is, akik keueselni fogják a szövetkezet­től kapott gabonát, de ennek elsősor­ban is ők az okaik, mert nem vettek részt rendesen a közös munkában. A tarlóhántás a bélcd szövetkezet földjein teljes ütemben folyik. — Ahonnét összehordják a kereszteket, a traktorosok azonnal fölszántják a tar­lót. A traktorosokról külön meg kell emlékezni. Tóth Ignác például elsőnek teljesítette aratási és cséplési tervét. Sőt egészévi munkatervének teljesíté­sében már 102 százaléknál tart. Va­rsán Gusztáv 90 százalékos, Ciánek Géza pedig 36 százalékos tervteljesí­tést ért el. zenkét órától késő estig folytatja a mnkát. Természetesen azok a szövet­kezeti tagok, akik tizenkét órakor be­fejezik a cséplést, néhány órára más munkába is bekapcsolódnak, hogy a szövetkezet az elsők között teljesítse a beadást a járásban. A szövetkezet tagjai a nyári munkák teljesítése mel­lett sem feledkeznek meg az állatte­nyésztésről, és a takarmányalap bizto­sításáról. Abból a célból, hogy minél több silótakarmányt biztosítsanak téli­re az állatállomány számára, a meglé­vő silógödör mellett egy újat építenek. Ugyancsak teljesítették a másodnövé­­njKtk vetési tcrsőt m. (*n) Pásztor Vidor, Béla. A csécsi szövetkezet 100 százalékra elvégazte a tarlóhántás

Next

/
Thumbnails
Contents