Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-02 / 31. szám

12

Í953. augusztus 2,

Htvatoles közlemény

a korsw fegyverszünet aláírásáról

A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség július 27-én a következő közleményt adta ki:

Nam ír tábornok, a koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője és William К. Harrison altábornagy, a másik fél küldöttségének vezetője, július 27-én délelőtt 10 órakor (koreai idő) Panmindzsonban (Korea) hivatalosan aláírta a koreai fegyverszüneti egyezményt és a fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes megállapodást. Az aláírt egyezmény megfelel« nyelvű példányait aláírás végett külön-külön eljuttatják Kim ír Szén marsallhoz, a koreai néphadsereg főparancsnokához. Peng Teh-huai tábornokhoz. a kínai népi önkéntesek parancsnokához és Mark W. Clark tábornokhoz, az Egyesült Nemzetek haderejének főparancsnokához.

A két fél között létrejött megájlapodás értelmében a két fél ellenőrzése alatt álló összes fegyveres erük — beleértve a szárazföldi-, a haditengerészeti- és a légierők valamennyi alakulatát és katonáját — a fegyverszüneti egyezménynek a két fél küldöttsége vezetői által történt aláírása után 12 órával, vagyis július 27-én 22 órától (koreai idő) megszüntetnek minden ellenségeskedést. A fegyverszüneti egyezmény, valamint az ahhoz csatolt függelék és a fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes rnegálíapodás minden más rendelkezése a tűzszünettel egyidejűleg kivétel nélkül hatályba lép. .

A fegyverszüneti egyezmény kifejezetten elrendeli, hogy a szembenálló felek parancsnokai tegyék meg a szükséges intézkedéseket a parancsnokságuk alatt álló katonai fegyveres erők soraiban annak biztosítására, hogv a parancsnokságuk alá tartozó személyek megtartsák a fegyverszüneti egyezmény összes rendelkezéseit. A fegyverszüneti egyezmény cikkelyei és szakaszai mindaddig hatálvban maradnak, amíg azok helyét' kölcsönösen elfogadható módosítás i- °s kiegészítések nem lépnek, vagy amíg a két fél között a koreai kérdés békés rendezésére politikai színvonalon létrejött megfelelő megállapodás rendelkezései fel nem váltják azokat.

A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség a közösen megtett erőfeszítések és a világ békeszerető népei által nyújtott lankadatlan támogatás eredményeként sikeresen teljesítette feladatát.

A béke erőinek nagy győzelme

A hős koreai néppel, a nagy kinai néppel együtt a földkerekség minden dolgozója, kitörő örömmel köszöntik a hírt: Koreában aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Koreában elhallgattak a fegyverek; több mint három esztendő után elcsendesült a történelem egyik legpusztítóbb és legvéresebb háborúja. Nem hullanak többé katonák, asszonyok és gyermekek holtam a földre, mint három esztendő óta mindennap; a vérrel áztatott koreai föld felett újra felkel majd a béke napja. Megvalósult az. amit a béke hívei kívántak, s amitől a háborús gyújtogatok rettegtek: elértük azt. amiért a Szovjetunió vezette béketábor küzdött. a nemzetközi békemozgalom harcolt: véget ért a vérontás Koreában. A tüzet, amelyet bűnös kezek gyújtogattak. hogy lángba borítsák a Távol- Keletet és az egész világot, kioltja a világ népeinek közös, nagy erőfeszítése.

Több mint két éven át folytak a fegyverszüneti tárgyalások. Ez önmagában is azt bizonyítja, hogy a megegyezés ellen hatalmas erők vonultak fel. Köztudomású, hogy minden olyan hírre, amely a tárgyalások kedvező előrehaladásáról számolt be. az amerikai tőzsde árzuhanással, pánikkal válaszolt; hogy az amerikai imperializmus legreakciósabb körei a nyílt provokációtól a tárgyalások megszakításán át a kétszínű. Ígérgetésig minden eszközt felhasználtak arra. hogy a tárgyalásokat zátonyra juttassák. Legutóbb az amerikai imperializmus ügynöke. Li Szin Man példátlan provokációt hajtott végre a fegyverszünet megkötése ellen; hitszegő módon^ a

hadifogolvcsere-egyezmény megkötése után elrabolta a koreai-kínai hadifoglyok egy részét. De semmiféle provokáció sem akadályozhatta mpg a fegyverszünet létrejöttét. A megegyezés mellett nagyobb erők szálltak síkra, mint ellene.

Ilyen erő volt a koreai nép a koreai néphadsereg, a kínai népi önkéntesek hősi, önfeláldozó ellenállása, amely győzelmesen megvédte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság függetlenségét, a né szabadságát az Egyesült Államok, s a vele szövetkezett 17 ország betolakodóival szemben.

Három évvel ezelőtt a macarthurok arról álmodoztak, hogy lerohanják Koreát, s támaszpontnak használják fel további támadásaikhoz a Kínai Népköztársaság ellen. Ma a félhivatalos francia hírügynökség, az „AFP” is megállapítja, hogy a koreai háború ..holtpontra.'' zsákutcába jutott.” Eichelberger tábornok, a Koreában harcoló 8. amerikai hadsereg volt parancsnoka arról panaszkodik, hogy: „Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek nem volt elegendő ereje a végső katonai döntés kierőszakolására”. Bebizonyosodott, hogy a könnyű gyarmati háborúk kora lejárt; három évvel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen megindított támadás után a nagy túlerővel rendelkező, legmodernebb haditechnikával felszerelt támadók napviából ugyanazon a vonalon állanak amelyről elindultak. — Korea hős fiai és a kmsf népi önkéntesek. ak'k a nemzeti függetlenség és az emberi haladás zászlaja alatt vívták meg igazságos harcukat, jelentősen hozzáiárultak az egész világ békéjének megszilárdításához s Korea békéjének visszaszerzéséhez.

Igen nagy szerepe volt a megegyezés létrejöttében a koreai és a kínai kormány messzemenő tárgyalási készségének és fáradhatatlan erőfeszítéseinek, amelyek a reménytelennek látszó helyzetekből is eiőrelendítették a fegyverszüneti tárgyalások ügyét.

Harcba szálltak a fegyverszünetért a tömegek, a világ népei. Pekingben és Becsben, a nagy békekongresszusokon. Budapesten e Béke-Világtanács ülésén az emberiség döntő többsége fogalmazta kemény követeléssé és szegezte a gyújtogató kisebbség mellének: .Elég volt a városok és falvak lerombolásából! Elég volt abból, hogy tömegével gyártsák a gyilkos fegyvereket1 Elég volt a gyűlöltség szitásából és a háborús uszításból' Ttt a legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk, itt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk! És az első, a legfontosabb: a koreai vérontás megszüntetése!” A tömegek nyomása több tőkés ország politikusait is arra késztette, hogy a megegyezés mellett. bizonyos amerikai körök háborúra spekuláló politikájával szemben foglaljanak állást. Ezzel kapcsolatban

számottevő ellentétek jelentkeztek. — Anglia és az Egyesült Államok, India és az Egyesült Államok között. Saját

szövetségesei is komoly nyomást gyakoroltak az amerikai kormányra, hogy ne halogassa tovább a fegyverszünet megkötését.

Fáradhatatlanul, a koreai háború kitörésének első napjától kezdve küzdött a béke helyreállításáért a béke tábor vezető ereje: a Szovjetunió. A Szovjetunió képviselői számos nagyjelentőségű kezdeményezést indítottak el, fontos javaslatot tettek a háború megszüntetése érdekében. A Szovjetunió javaslata nyomán indultak meg tavalyelőtt a fegyverszüneti tárgyalások. Idén tavasszal, a tárgyalások újrafelvétele előtt teljes szolidaritással támogatta a koreai és a kínai kormány békés javaslatait a Szovjetunió kormánya is. A koreai nép és a világ minden népe prőt merítettek abból a tudatból, hogy a nemzetközi politika minden fórumán, a világ nyilvánossága előtt, az ENSz-ben, a diplomáciai tárgyalásokon szívósan. rendületlenül küzd ügyükért, a béke ügyéért, a szócializmus országa.

Ilyen körülmények között az Egyesült Államok háborús körei mindinkább lelepleződtek. elszigetelődtek magukra maradtak. Azok akik folytatni akarták a koreai háborút, szembe kerültek az egész világgal. Azok akik a koreai békét akarták, az egész világ támogatását, erejét érezték.

Ebben a helyzetben az amerikai kormán'7 vehetői többé nem térhettek ki a fegyverszünet megkötése elől. A béke erői ismét hatalmasabbnak bizonyultak a háború erőinél.

A koreai fegyverszünet megkötése a béketábor nagy győzelme. A koreai háború nem pusztán koreai ügy volt, hanem az egész világpolitika legégetőbb kérdése. Ennek megfeleően a koreai fegyverszünet megkötésének hatása sem korlátozódik egyedül Koreára. Különösen nagy jelentősége van annak. hogy ismét bebizonyosodott: a nemzetközi kérdések megoldásának helyes és célravezető módszere — a tárgyalások módszere Ha a koreai háború kérdését, napjaink egyik leginkább elmérgesedett, legfájóbb kérdését meg lehetett oldani tárgyalások útján, akkor meg lehet így oldani — és így kell megoldani — a többi vitás kérdést is.

A francia saj'ó le háborodj sa a francia belügyekbe beavatkozó amerikai politika m ait

A párizsi sajtó mély felháborodásának ad kifejezést Hillmannak. áz amerikai szenátusban tartott beszámolójával kapcsolatban. Ez a beszámoló az európai országoknak nyújtott amerikai „segély” eredményeivel foglalkozik. Hillman, aki egy nagypéldányszámú amerikai folyóirat kiadója, ez év márciusában a szenátus megbízásából Párizsba érkezett és néhány hétep át tanulmányozta a franciaországi helyzetet. A „L’Express” című hetilap idézi Hillman bizalmas beszámolójának alaptételeit. A beszámoló tele volt a francia kormányt, a parlamentet és a francia népet végsőkig sértő kifejezésekkel .

„Mi elsőkként gondoltuk ki a kommunista fenyegetéssel való zsarolást, mint kényelmes és csaknem automatikus forrást a dollárok szerzésére — írja a „L'Express” — ma pedig ml aratjuk le politikánk hanyatlásának keserű gyümölcseit.”

A „L’Aurorp ce Matin le Pays” című lap szintén kifejezi Hillman beszámolója miatti felháborodását. „Mikor hagyják már ahb-> az Egyesült Államokban. hogy belőlünk gúnyt űzzenek? — kérdpzi a lap. — A franciák maguk is kitünően tudiák. hogy mi az, ami náluk rossz és miért. Annál nehezebb számukra, hogv elviseljék a különleges képviselőknek ezeket a tűrh tetlen megjegvzéseit. Ezek a képviselők mintha véletlenül megfeledkeznének arról, hogy Franciaország — miután a háborúnak oly nagy terheit és rombolásait kellett elviselnie — új háborúba keveredett, amely minden vagyonát elnyeli.”

„Franciaország — írja a „Francé Soir” című lap — új és kérlelhetetlen kritikában részesült Hillman úr, az olcsó folyóiratok kiadója részéről”

Hillmannak azt a kijelentését érintve. hogy a franciák kevés adót fizetnek, a lap ezt írja: „De azt mi fizetjük. és éppen nekünk van jogunk arra, hogy az adózás terén tett erőfeszítéseinket elegendőnek tekintsük. Tia az atlanti paktum partnerei bármelyikének kiadásait tekintjük, akkor a ránk eső rész távolról sem arányos.”

..Hillman nem táplál illúziókat azokkal a képességeinkkel kapcsolatban, hogy gyorsan átvegyük az ..amerikai életformát” — írja a „Le Monde című lap. — Csupán azt a rendkívüli őszinteséget lehet méltányolni, amellyel 6 ezt kijelenti”.

Hosszú idő óta nem volt követelés, amely az emberiség oly hatalmas részét egyesítette volna,, mint napjainkban a nemzetközi tárgyalások követelése. Ma világszerte százmilliók érzik, hogy elérkezett az idő a „hidegháború“ felszámolására, elérkezett az idő a vitás kérdéseknek tárgyalások útján, megegyezéses alapon történő rendezésére. Ez magyarázza azt az osztatlan tetszést. amellyel a világ valamennyi országában a Szovjetunió új békekezdeményezését fogadták. És ezzel magyarázható, hogy az elmúlt hónapokban még vezető burzsoá politikusok is jónak látták — nyilt színen — a tárgyalások eszméjéhez csatlakozni.

Hogy a tárgyalások útia járható út — ez máris bebizonyult. Koreában minden titkos és nyílt akadály ellenére sikerült eljutni a fegyverszünet bonyolult kérdéseinek megegyezéses rendezéséhez. Az elmúlt hónapok szovjet békekezdeményezései pedig a legkülönbözőbb területeken igazolták, hogy van út a megegyezésre. A Szovjetunió békekezdeményezései érezhetően megjavították a nemzetközi légkört.

A világ ezekután azt várhatta volna. hogy annvi szép szó. kegves ígéret után nyugati részről végre megfelelő tettekkel is válaszolnak a Szovjetunió békekezdeménvezésére és — ahogy Churchil javasolta májusban — konkrét indítványt tesznek egy „legmagasabb színvonalon tartandó“ és minden megkötés nélküli négyhatalmi értekezletre. E- helyett — mint ismeretes — az történt. hogy néhánybetes belső viták és többszöri huzavona után Washingtonban összeült a három nyugati hatalom — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — küliigvirmni^ztereinek értekezlete. Joegal állapítja meg a „Pravda" július 23- 5 nagyjelentőségű vezércikke. hogv ennek az értekezletnek már a puszta fenve az elemi nemzetközi szokások és iosszabálvok fittyeimen kívül hagvását ielenti Világos do'og. aki igazi és hatékony tárgyalást akar egv ország kormányával. az nem folytat összebeszélést annak háta mögött és nem ál-A nemzetközi tárgyalások ügye — és akik zátonyra akarják juttatni

lit fel egyoldalúan megállapított feltételeket.

A washingtoni értekezlet meghívta a Szovjetuniót a német és az osztrák kérdés egyes részprobléma- 1 inak külügyiminiszteri síkon való megvitatására. Bár ezt a meghívást meglehetően furcsa feltételekkel bástyázták körül, s bár a külügyminiszteri fok tagadhatatlanul egy lépés visszafelé a Churchill javasolta „legmagasabb fokú“ értékezlethez képest, ez az indítvány szemmellátható engedmény a tárgyaláso. kát követő közóhaj irányában. Nem kétséges — és a washingtoni tárgyalások egész menete ezt bizonyítja — hogy e határozatot a népek nyomása, a nemzetközi békemozgalom nyomása, a Béke-Világtanács budapesti felhívása után még inkább tárgyalásokat követelő világközvélemény nyomása alatt hozták. Dulles és az amerikai diplomácia egyszerűen kénytelen voh elfogadni angol és francia kollégáinak azt az érvelését, hogy a négyhatalmi tárgyalások eszméiének telies elvetése igen nehéz helyzetbe hozná őket országuk közvéleménye előtt Da vájjon őszinte javaslatról, hátsógondolat nélküli meghívásról vane szó? Egy s más tény ennek határozottan ellene mond Tgv például az is. hogy a javasolt tanácskozás időpontját — különös módon — nem a német kérdés sürgető követelményeivel. hanem a nyugatnémet választások időpontiával hozták összhangba, épp a választások utánra tűzték ki F.zt még a Német Szociáldemokrata Párt sajtóirodája is úgy értékemte. mint fiqvplm°ssé get“ — Adenauer választási érdekei iránt Az sem vall különös őszinteségre. hogy míg egvfeiő) látványos j vallomást tesznek a néovhatalmi j értekezlet mellett, másfelől nvoma- I tékosan lekötik magukat Nvugatj Németország felfegyverzése és a j hírhedt ..eurónai hadsereg“ mellett. Mi több- máris arról beszélnek.

I hogy az „egyesített“ Németországot is haladéktalanul be akarják olvasz- I tani a nyugati blokkba — mintha ; bizony a német kérdésnek ez a föj löttébb egyoldalú és Európa béké- 1 jére nézve nagyon is veszélyes ; „rendezése“ volna a megegyezés út- I ja. Erre mondja teljes joggal több angol és francia lap. köztük a londoni „The New Statesman and Nation“, hogy „a meghívást olyan formában fogalmazták meg. amely a lehetőség szerint a legnehezebbé tesz mnden őszinte erőfeszítést a béke megteremtésére“.

Mint látható, a washingtoni értekezlet határozatai körül valami bűzlik. Nem véletlen, hogy a washingtoni meghívást — teljesen önkényes. ezenfelül logikátlan módon — éppen a német és az osztrák kérdésre korlátozták, egy nagyúri mozdulattal félresöpörve a nemzetközi élet. oly sok más égető és alapvető kérdését S az sem véletlen bogy a négyhatalmi tárgyalásoknak olyan szenvedői vés ellenzői mint Du1 les vagy Adenauer egyik napról a másikra felcsaptak e gondolat „kérlelhetetlen“ híveivé...

Mi a magyarázata e csodálatos pálforduiásnak és egyáltalában: mi a washingtoni rejtély nyitja?

Röviden szólva az. hogy a tárgyalást itt nem a megegyezés előkészítésére hanem a tárgyalások lejáratására szánják Tárgyalásokkal lejáratni a tárgyalást és ismét befeketíteni a Szovjetuniót — ez a dullesi taktika lényege Bidault és Salisbury pedig kormányaik nevében kapituláltak e politika előtt.

Meg kell mondani hogy ez a taktika egyáltalában nem úi öt esztendővel ezelőtt, a berlini kérdés emlékezete? vitájával kapcsolatban állapította meg Sztálin elvtárs hogv az Egyesült Államokban „az appessziv politika sugalmazó! úgy vélik ők nincsenek érdekelve abban hegy megegyezzenek és együttműködjenek a Szovjetunióval. Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést hangoztató szólamokra“.

Éppen erről van szó jelenleg is. És a megegyezési készséget hazudó kísérletek most annyival is elkeseredettebbek. mert az elmúlt évek eseményei máris aláásták a háborús gyújtogatok pozícióját, a Szovjetunió békeerőfeszítése pedig tárgytalanná tette ez urak agresszív politikáját. Alapos ok van annak feltételezésére. hogy a washingtoni „blöff“ — éppen ennek a helyzetnek az ellensúlyozására hivatott.

E „blöff“ azonban ingatag alapokra épül. E „blöff“ mögött egyáltalában nem sorakozik fel a nyugati közvélemény. Ellenkezőleg. Figyelemreméltó az az átfogó, és éles bírálat, amelyben a washingtoni határozatokat az angol alsóház külnolitikai vitája során a munkásnárti é? konzervatív képviselők is részesítették. s ugyancsak figyelemreméltó az angol és a francia sajtó jelentős részének állásfoglalása. Az angol alsóházban — hol élesebb, hol enyhébb szavakkal — de lényegében a churohilli javaslat elárulásának nevezték a washingtoni határozatot továbbá érthetelen és gyáva bebódolásnak az amerikai agresszív nolitikusok makacsul békeellenes irányvonala előtt. A nyugati sajtó elégedetlenségének és tiltakozásainak ígéreteire pedig jellemző, hogy még az egyik vezető nyugatnémet burzsbá lap. a „Frankfurter Allgemeine Zeitung“ is kijelentette: a washingtoni közlemény „nem keltett maradéktalan örömet, mert túlságosan sok feltétellel jár együtt" Fz a visszhang arra mutat, hogy ha Dulles diplomáciai győzelemre számított — alaposan elszámította magát Az amerikai diplomáciának nincs szerencséié A ..békekezdeménve7és" köntösébe öltöztetett washingtoni aiánlatot nem kevéshbé éles híválatok érik. mint valamivel korábban a túl leplezetlenre sikerült agresszív kijelentéseket.

A nyugati hatalmak által folytatott kétszínű — valójában egyértelmű — játék nagyon is veszélyes. A német kérdés nem játék. S még kevésbbé játék az a vérszomjas militarizmus, amely már nem egyszer lángbaborította a világot. A népek elemi haragiát hívják ki. akik ezzel a tűzzel játszanak! Lehet azt a politikát „szabad választásokról" és „európai egységről,, szóló kenetes frázisokkal köríteni — ez mit sem változtat azon, hogy az agresszív német militarizmus helyreállítása (a jelenlegi nyugati politika alfája és ómegája) gonosz merénylet marad nemcsak Kelet-Európa, hanem a Nyugat népei ellen is. Népünk még mindig érzi azokat a sebeket, amelyeket a pusztulásba rohanó fašista horda végső garázdálkodása eitett rajta. De élénken élnek a náci idők emlékei Franciaország emlékezetében is Nem érthető-e. hogy Kelet és Nyugat népeit egyaránt felháborítja. ami ma Adenauer és a Wall Street Nyugat-Németországában. a fasizmusnak és a militarizmusnak ebben a gazdagon öntözött melegágyában történik? A veszély, amely Európa felett lebeg, ma ugyanannyira közös, mint akkor. Mondhatják erre nyugati „védenceik“ megnyugtatásán fáradozva a veszély lelkiismeretlen és kalandor amerikai felszítói, hogy a nyugati katonai közösség „biztosíték" — persze csak a Nyugat számára — a náeiveszély úi hajtásai ellen. A népeknek jó emlékezetük van. És épp ezért nem feleltették el hogy Hitler is az akkori ..nyugati blokk" tojáshéjából bujt. elő.

A német kérdés megnyugtató rendezését Európa népeinek biztonsága és nyugalma követeli E rendezés elől kisiklani rövidebbhosszahh ideig lehetséges — de tartósan nem engedi meg a népek akarata. A német kérdésben ugyanúgy létre kell jönnie a békés és demokratikus alánokon álló megegyezésnek, mint minden más vitás kérdésben. amelv a nemzetközi helyzetet élezi Táv. “válni, tárgyalni — becsületesen tárgyalni; ezt követelik a világ né- 1 pei

Seabed Főid műves a Föld művelésűn vl Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal Bratislava Križknvé 7 — Telefon 532-99 — Szerkesztőség Bratislava. Krtžkové 7. —- Telefon:

243-46 — FószerkesztÖ: Major Sándor — Kladie- az 3tát pódehesp nakladateľstvu” n d »évűd Bratislava Križková 7. — Nyomja- Merkantilné tlačiarne n, p. гг.. Bratislava, Ul. Nér pears tank 41. - Irányító postahivatal: Bratislave, 2. - Előfizetés egy évre: 20 Kčs, félévre 10-, Kčs. A lap felmondható minden év végén okt, elsejéig — Eng. szám.: PIO 566752. TV. 1