Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-07-26 / 30. szám
1953. jfflitre Ж Földműves 9 AI AUAIHI BIRIC>4í€14 ÜÍIPEI 42,91 mázsa búza hektáronként a nyíri gazdaságban — Hé. gyere csak ide — kiáltott Cservenyák csoportvezető a vízhordó gyerekre, amikor az elnyargalt mellette. A gyerek megállt a „hé” szó^a. Megértette, hogy ez neki szól, hiszen mindenki így szól hozzá: — hé, hozd ide a vizet, hé erigy oda... hé, vigyázz, mert fejedre esik a kéve. A gyerek tehát megállt és a csoportvezető gyorsan tovább folytatta: — Fuss gyorsan be a gazdaságba és mondd meg, hogy azonnal hozzanak egy csomó zsákot, mert kevés lesz, ami van. A gyerek jóformán meg sem várta, míg a csoportvezető befejezi, futásnak lendült s elszáguldott a gazdasági udvar felé, hogy az út csak úgy porzott utána. A nyíri gazdaság dolgozói már amikor a 16 hektárnyi búzát aratták, látták, hogy itt bizony nagy termés lesz, de arra nem gondoltak, hogy még negyven mázsát is túlhaladja a termé? hektáronként. Pedig már ez így van. A tizenhat hektáros keresztsoros vetésű búzatáblán hektáronként pontosan 42 91 mázsa kövérszemű kiváó fajsúlyú búza termett. Nincs is boldogabb ember a határban Cservenvák csoportvezetőnél, és csoportja tagjainál. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a jó munkáért jó! fizetett a • hálás föld. Szokol Lajos, Gulaji Lajos j és a többi kocsis szívesen beszélnek ( hogy milyen nagy igyekezettel siettek 1 az ősszel bevetni a gabonát. Már ok- j réssel. A jól előkészített talajt a vetéssel A jól előkészített taaljt a vegetáció ideje alatt négy mázsa szuperfoszfáttal 2 és fél mázsa káli sóyal, 1 mázsa amóniákkal szórták meg. A növényt tavasszal meghengerelték és megboronálták, tehát mindent elkövettek, hogy biztosítsák a jó termést. A- mint látjuk, igyekezetük sikerre vezetett. 303 mázsa búzát csépeltek ki egy nap alatt Amikor végigmegyünk a megtárcsázott tarlón, szinte büszkébbek lesznek a lépteink, hiszen ez a föld termet: csaknem 43 mázsa búzát hektáronként. Előttünk néhány száz méternyire hatalmas kazal magasodik, amelynek tetején egynéhány ember szorgoskodik. Amint innen látjuk, nem igen jut nekik idő arra, hogy föntről körültekintgessenek, mert az elevátor hatalmas nyaláb szalmákat zúdít fel a kazal tetejére. — Jól tömhetik a gépet — jegyezzük meg, mire Gregor elvtárs a zselizi gazdaságok igazgatója elégedetten elneveti magát. — No, bizony, jól tömik a torkát, hiszen tegnap tizenegy óra alatt 303 mázsa búzát csépeltek ki. Majd egy kis szünet után magyarázólag hozzáteszi, hogy a gép most már egy másik parcellán dolgozik. A Cservenyák-csoport most a másik csoportnak segít. Ez a parcella is keresztsorosan volt vetve és ugyancsak szép termést hozott. De azért jól elmaradt a Cservenyák-csoport búzája mögött, mert „csak” 35 mázsát hozott hektáronként. Amikor megkerüljük a hatalmas szalmakazalt, nagyszerű kép tárul elénk. Egymásután kétoldalról közelednek a kévékkel megrakott szekerek a cséplőgéphez Alig néhány perc alatt kiürül egvcegy szekér. Izmos, napégette emberek szinte megállás nélkül dobálják fel a nehéz kévéket a cséploasztolra. ahonnan Kis és Valach elvtársak megállás nélkül zúdítják le' az örökké éhesnek látszó 1.200 gép torkába. A lázas munka annyira lebilincsel minket, hogy csak később vesszük észre, mintegy három méteres nyírfa árbocon lengő piros zászlót .Bizony ezt nem jól tettük, hogy a zászlót nem vettük észre mindjárt, mert erre a kis piros zászlóra valóban nagyon büszkék a Cservenvák - csoport tagjai, hiszen e? azt jelenti, hogy ők érték el a zselizi gazdaságok között a legmagasabb hekt.árhozamot és a eséplésben is a legnagyobb eredmény: mutatták fel. Most is délfelé jár az idő, de már csaknem 200 mázsát csépeltek ki. „Ahogy megjavítottam, úgy megy" I Ha a Cservenyák-csoport tagjai min- I dent megtettek a gazdag termés bizj tosítása érdekében, úgy Kiss János gé! pész is megtett mindent, hogy a csépj lőgépet úgy javítsa ki, hogy azzal min' den üzemzavar nélkül és minden vesz-r teség nélkül lehessen minél hamarabb elcsépelni. Ő is szívesen beszél a csoport jó munkájáról. Csokoládébamára pörköiődött arcán mosolyogva csillognak a szemei, amikor a 300 mázsás oséplési eredményről bes-ael. Hangjában azonban nincs«! fölényesség. Természetesnek veszi, hogyha valahol jól dolgoznak, az eredménynek is jónak kell lennie. — Nagyon helyes, hogy аz az ember dolgozik a géppel, aki kijavította. Ezt a cséplőgépet és a kazánt is én javítottam, és ahogy megjavítottam, úgy is dolgozik, — mondotta Kiss János gépész, majd az órájára pfKantott, a>zután visszament a géphez. Kés idő múlva éles fütty hasított bele a tík• kadt levegőbe. Kiss János gépész jelezte, hogy ŕtt az ebéd ideje. Mire pillanatok alatt körülvették a dolgozók a vízzel teli hordókat és vidáman paskolva a vízben megmosakodtak, majd jóizűen nekiláttak a falatozásnak. Azon nem is csodálkozhatunk nagyon, hogy a nehéz és fáradtságos munka után az emberek szívesebben ettek, mint beszélgettek. Igazi, ez csak addig tartott, míg a követelőző gyomor meg nem kapta az eiső falatait. Később, ahogy telt a gyomor, úgy fokozódott a dolgozók beszélő-kedve is. Késs József etető határozottan kijelentette: — Még a háromszáz mázsás napi teljesítményt is túlszárnyalhatjuk, be tökéletesen alkalmazzuk a Bredjuk-módszert, ehhez azonban kisebb változásokat keil végrehajtani a cséplőgépen. Erre most aligha kerül sor, de jövőre már megcsináljuk. Amint így folyik a beszélgetés, hói az egyk, hol a másik mond valamit, de minden szóból kicsendül a jól végzett munka feletti örömérzet. S amikor újabb fütty hasít a levegőbe, a cséplősök olyan könnyedén s nagy akarással foglalják el újból helyeiket a gépnél, mintha csak most kezdték volna el a munkát. Miklya János Aratási híradó A besztercebányai állami kerület gazdaságainak harca a veszteségnélküli betakarításért A besztercebányai kerület átíami gazdaságaiban már tedjes iramban nekilendültek az aratásnak. Az őszi árpát már mindenütt learatták. A hektárhozamok ebben az esztendőben nagyon jók A legmagasabb hektárhozamokat eddig a tornaijai gazdaságok érték el, mégpedig 32 mázsát hektáronként. Az ipolysági gazdaságok hektárhozama átlagosan 30 mázsa, míg a kerületi átlag 29 mázsát tesz ki, ami által a besztercebánya kerület állami gazdaságai 5 1 mázsával túlteljesítették a tervet hektáronként.. Amíg a losonci gazdaságokban az őszirepce és az ősziárpa aratása bérezéshez közeledik, addig a tornaijai gazdaságokban ezek aratását már befejezték. Örvendetes, hogy a gazdaságok dolgozói mindenütt komoly ügyeimet szentelnek a tarfóhántásnak. Ezen a téren a tornaijai és a losonci gazdaságok mutatnak jő példát, ahol az aratás vitán 46 órával mindenütt elvégezték a tarlóhántást. Különösen jól dolgozik Káka Pál traktoros a dórái gazdaságban. Az aratási munkákat a gazda ágokban naponta értékelik. Lenkombájn a pozsony-püspöki gazdaságban Az idén szövetkezeti tagjaink, állami gazdaságaink dolgozói, valamint kis- és középparasztjaink sokkal nagyobb méretekben termesztenek lent, mint a múltban. De nemcsak a len vetésterületei nagyobbodnak, de minden igyekezet arra irányul, hogy a hektárhozam is emelkedjék, így van ez a püspöki állami gazdaságban is. E gazdaság dolgozói az elmúlt esztendőben először termesztettek lent, mégpedig igen kis területen. Ebben az esztendőben azonban már 45 hektáron van lentermésük, ameryet 5 részre osztottak, úgyhogy kiválaszthassák a lentermésre legalkalmasabb helyet. — A len alá már tavaly gondosan elkészítettük a talajt — mondja Kosznács elvtárs, a gazdaság vezetője, majd tovább folytatja: — Az aratás után nyomban elvégeztük a tarlóhántást, egy hónappal későbben elvégeztük a középszántást és novemberben a mélyszántást. Márciusban strrútoztuk, kulti váltuk, boronáltuk, és hengereltük a talajt, hogy az morzsalékossá váljon. Ezután hektáronként 250 foszforos. 150 kálisót és 100 kg ammóniákot szórtunk szét Ezenkívül még öt nappal a vetés előtt mesziszappa! trágyáztuk meg a földet. Ezt követőleg Bánya Ferenc húsztagú csoportja megkezdte a len vetését. E csoport dolgozói keresztsorosan vetettek. Hektáronként 96 kg magot használtak el. Emellett kísérleteket folytattak, melyik terület lesz a legalkalmasabb lentermelésre. Ugyancsak a vetés idejét is elosztották, mégpedig március 16-ra, 25-re és április 20-ra. Ezzel azt akarták elérni, hogy megállapítsák az éghajlati viszonyoknak megfelelő vetés időpontját. Mostmár látni, hogy az a len fejlődött ki legjobban, melyet tnárcius 25-én vetettek el. Ezen a parcellán a növény elérte a 110 cm magasságot és teljesen gyommentes volt. Amelyet pedig március 16-án vetettek el, kissé begazosodott, az április 20-iki vetés nem érte el. csak a 80 cm magasságot, holott az egész vetésterület talaját egyformán készítették elő. — Bizonyosak vagyunk benne, hogy tervünket, amely 6 mázsa magot és 15 mázsa lenszaimát ír elő hektáronként, az idén túlteljesítjük. Ezt onnan tudjuk, hogy tavaly csak fél mázsa magot és 17 mázsa lenszalmát adtunk be hektáronként, holott a termés közel sem volt olyan szép, mint az idén. — A lentermés már ouérett és valóban magas hektarhozamwi ígér Ezért a gazdaság dolgozói gyorsan és jól akarják betakei Iran: gazdag termést. Ezekben a napokban Oszvald János 30 tagú csoportja nagy igyekezettel készítette el a lenparcellákat a kombájn-munka számára, «melyet még június 10-én lehoztak a gazdaságba a dunaszerdahelyi állomásról. A lenkombájn bemutatkozása nagy érdeklődést váltott ki a gazdaság dolgozóinak körében. Először elég lassan haladt a munka, mert a len még nem volt elég érett. Kicsit később azonban már sokkal gyorsabban ment az aratás. Varga István, a lenkombájn vezetője meggyőző szavakkal mondja: — Ha a "len érett, akkor kombájnénál naponta 4—5 hektárról is be lehet takarítani a termést. Be is bizonyosodott, hogy Varga elvtársnak' teljes mérteikben igaza van, mert ott, ahol a len jól beérett, szalmája szép sárga volt, a tépés nagyszerűen haladt és ugyancsak simán folyt a lenszalma magtalanítása is. A gazdaság dolgozói és az összes kerületből egybegyült gépállomások küldöttei nem győztek eléggé csodálkozni azon, hogy milyen nagyszerű munkát végez ez a kitűnő szovjet kombájn, melynek kezeléséhez elegendő 3 ember. Mindnyájan azzal a meggyőződéssel távoztak haza, hogy ezeket a nagyszerű szovjet gépeket mi«iél nagyobb mértékben igénybe veszik, hogy mihamarabb és mine1 kisebb veszteséggel takarítsák be az idei lentermést. Jól ápolt burgonya jól fizet. A gabonafélék beadása mellett nem szabad megfeledkezni a burgonyáról sem, а тек/ a kenyérgabona után agyék legfontosabb élelmicikkünk. (<РШ bPfl Jwő+.) A galántai állami birtok igazgató ja Faltan Mihály elvtárs átadja nz Ki mm udvar győztes cséplilbrigádjának а да lántai gazdaságok vándorzászlaját. — (Foto SPN Svrček.) A diószegi cukorgyár gazdaságában is javában folyik a cséplés. Az idei termés nemcsak gabonában fizetett, de szalma is van elég, amint a képünkön látható hatalmas kazal is mutatja. — (Foto ŠPN Svrček.) A kombájn nagyszerű munkája mellett az önkötözdgépek is nagy szolgálu tot tettek az ipolyvislci szövetkezetnek az idei gazdag termes betakarításában (foto Spy Svrček.)
