Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-27 / 52. szám
10 •tiabod Földműves 1953. december 27. Mezőgazdasági termelésünk további fellendüléséért (Folytatás 8 9. oldalról.) kell irányulniok a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazda, sági termékek felvásárlása ' feladatainak teljesítéséért, amint erről široký elvtárs beszélt a Központi Bizottság legutóbbi ülésén. Nem szabad megfeledkeznünk ar. ról, hogy a tervek és irányelvek megvalósításáról végeredményben az emberek döntenek. Mindenekelőtt rajtuk áll, milyen gyorsan fog fejlődni mezőgazdasági nagyüzemi tér. melésiink és milyen gyorsan küszöböljük ki a mezőgazdasági szakaszon most felmerülő hiányosságokat. Saját, szakmailag képzett és a munkásosztályhoz hü műszaki értei, miség nélkül nem volna teljesíthető az a nagy feladat, amilyen a szocializmus felépítése a falvakon. A mezőgazdasági termelés lassú fejlődésének egyik oka képzett szakemberek hiánya az egész mezőgazdasági termelésben. Az új szakképzett káderek nevelésének eddigi üteme nem megfelelő és az átképzett ká. derek színvonala sem felel meg mindig a mezőgazdasági termelés szükségleteinek és követelményeinek. A földm öves iskolák hallgatói eV. helyezésének elégtelen megszervezése és a nehezebb munkakörülmények alkotják az egyik okát annak, hogy jelenleg a mezőgazdasági szakemberek egész sora a mezőgazdaságon kívül dolgozik. Gyakran azért is vesztettük el a régi, kiváló szakembereket, mert nem tudtuk megtalálni hozzájuk a helyes viszonyt, mert nem tudtuk megnyerni őket az új feladatokra és kihasználni értékes tapasztalataikat. A mezőgazdasági termelés megszervezésének és Irányításának súlypontja a nemzeti bizottságok földművelésügyi osztályain van. Ennek ellenére éppen ezen a szakaszon igen érezhetően megnyilvánul a szakképzett káderek hiánya. A nemzeti bizottságok földművelésügyi osztályai munkatársainak összességéből csupán hét százalékuknak van főisko. lai szakképzettsége. Természetes, hogy ez az állapot kedvezőtlenül befolyásolja e szervek munkájának minőségét, noha meg kell mondanunk, hogy a mezőgazdasági termelés irányításának hiányosságai nem csupán az irányító szervek szakmailag gyönge voltában vannak, hanem mindenekelőtt a munkarendszerben, a személyes felelősség hiányában, a nagy műnkaerőhullámzásban és főként abban, hogy a munkatársak nagy része még mindig nem sajátította el a lenini-sztálini munkastílust, amely mindenekelőtt abban áll, hogy törekszünk szakszerűen, kitartóan és következetesen dolgozni. Súlyos a gép- és traktorállomások helyzete. A gép- és traktorállomások összes igazgatói közül egynek sincs főiskolai műveltsége és az igazgatóknak csupán 3.5 százaléka rendelkezik középiskolai műveltséggel. A gép- és traktcrállomások további kiegészítését szakképzett munkaerőkkel gátolja az, hogy a képzett dolgozók jelentős része évente eltávozik tényleges katonai szolgálatának letöltésére és kevesen térnek vissza közülük eredeti helyükre. Az állami gazdaságok dolgozói közül is csak 3 százaléknak van főiskolai szakképzettsége. A többi mezőgazdasági szakaszokon, elsősorban a mezőgazdasági kutatásban és a földmüvesiskolákban szakkáderek terén aránylag kedvezőbb a helyzet, azonban ezeket a szakaszokat is állandóan erősíteni kell újabb ügyes dolgozókkal. Érzékeny hiány mutatkozik szakkáderekben magában a földmüvelésiigvi minisztériumban is, amely mint központi hivatal a mezőgazdasági termelés irányításában nem nélkülözhet jó, a gyakorlatban kipróbált és politikailag fejlett szakem. bereket. Egyedül ezek az emberek segíthetnek a mezőgazdasági termelés irányításának megjavításában. Ha tétlenül néznénk a mezögaz. daság jelenlegi káderállapotára, ez komolyan veszélyeztethetné a mezőgazdasági termelés fejlődését és a szocializmus épitését a falvakon. Ezért meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági káderek nevelésének lényeges javulását eredményezik. A mezőgazdasági szakkáderek oktatása elégtelenül folyik. A mezőgazdasági mester és tanonciskolák egész sorában és főleg a mezőgazdasági tanfolyamokon a hallgatók száma elégtelen. A hiányosságok egész sora ered abból is, hogy földmüvesiskoláink a kapitalista iskolákra jellemző kis egységekre aprózódnak fel. Ez a felaprózottság és széttagoltság megakadályozza az iskolai intézmények célszerű kihasználását és a tanítókáderek szakosítását. Ez csökkenti a tanítás és nevelés minőségét. A földműves iskolák elégtelen fel. szerelése szemléltető tanszerekkel, segédeszközökkel, mindenekelőtt a gépesítő káderek nevelését szolgáló iskolák elégtelen felszerelése korszerű gépesítő eszközökkel szintén azzal a következménnyel jár, hogy az iskolák végzett hallgatói elégtelenül felkészülve kapcsolódnak be a terme, lésbe. A tanítói nevelőmumka nincs egységesen szervezve, a földművesiskolák szervezeti hálózatában hiányos, ságok mutatkoznak. Még mindig a földműves tanfolyamokon végzett oktatásra támaszkodunk, noha már meg kellett volna kezdeni a mező. gazdasági termelés szervezőinek oktatását a rendes mesteriskolákban. Meg kell kezdeni a szövetkezeti elnökök oktatását szolgáló különleges iskolák építését és a szakképzett dolgozók rendszeres utőképzését végző különleges iskolák 'építését. A növénytermelési és állattenyésztési munkacsoport vezetőinek és az EPSz-ek elnökeinek szakmai és szervezési képességeivel szemben támasztott követelmények sokkal nagyobbak, mintsem hogy megelégedhetnénk e szövetkezeti középfunkcionáriusok számára rendezett ed. digi egyhónapos tanfolyamokkal. Ezért a legszükségesebb mértékre kell korlátozni a rövid tanfolyamokat. A különleges szövetkezeti munkaiskolák széles hálózata lehetővé teszi az újonnan választott EPSz. funkcionáriusoknak, mezei munkacsoportok vezetőinek és az állattenyésztés vezetőinek, hogy munkájuk megszakítása nélkül elsajátíthassák szakmájuk alapismereteit és fokozhassák szakképzettségüket. Hasonló a helyzet a többi mezőgazdasági szakaszok dolgozóinak oktatásában is. Vannak m.ég más kérdések, amelyek a mezőgazdasági káderek nevelésének megjavítására vonatkoznak. Ilyen a többvágányúság és a személyes felelősség hiánya kiküszöbölésének kérdése a földművesiskolák irányításában. A mezőgazdasági termelés további fejlődése és a falu szocializálódásának irama főleg attól függ, milyen kádereket állítunk a döntő fontosságú helyekre. Míg a mezőgazdasági termelés képzett szakkáderek hiányával küzd, 5328 főiskolai, középfokú technikai' vagy alsóbbbfokú mezőgazdasági szakképzettséggel bíró egyén dolgo. zik a mezőgazdaságon kívül. Ezeknek csak 36 százaléka dolgozik a mezőgazdasággal rokon ágakban, 64 százalékuk teljességgel nem a mezőgazdasági ágakban dolgozik. Noha ezeknek a dolgozóknak egész sora már régóta dolgozik más ágakban és sokan már elvesztették eredeti szakképzettségük jellegét, intézkedéseket kell foganatosítani, hogy mindazok, akik még képesek segí. teni a mezőgazdasági termelésben, visszatérjenek a mezőgazdaságba. Pontos, hogy elsősorban a földművelésügyi minisztérium, majd az egyes minisztériumok minden intézkedést megtegyenek, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a szakembereknek, akik elhatározták, hogy visszatérnek a mezőgazdasági termelésbe és semilyen akadályt ne gördítsenek útjukba. Nem kevésbbé fontos kérdés az ifjúság állandó menekülése a falvakból. A mezőgazdasági termelés nemcsak nem Чар szakembereket, ha nem a mezően zdaségi termelés összes dolgozóinak természetes fogyását sem egészítik ki megfelelő mértékben a földműves-ifjúsággal. A munkaerők számának csökkenése különösen a határvidék mezőgazdaságában igen komoly és veszélyezte ti a mezőgazdasági termelést. Nem kis nehézségeket okoz a kézműveskáderek, elsősorban a kovácsok és patkolókovácsok hiánya. E hiány gyors kiküszöbölése érdekében jövőre nagy méretben meg kell kezdeni a kovácsok és patkolókovácsok egyéni oktatását elsősorban az EPSz-ek kovácsmühelyeiben és az állami gazdaságokban. A mezőgazdasági dolgozók korha. tára a falvakon állandóan emelkedik. E jelenség okait azzal küszöböljük ki, hogy gondoskodni fogunk minden előfeltétel megteremtéséről a falvak örömteljes és kulturális életéhez, megnyerjük és feliedéit, iük az ifjúságot a mezőgazdálkodásra. A közmű velőd ésügyi minisztériumnak gondoskodnia kell a köz. művelődési otthonok jó munkájáról a falvakon és széleskörűen kell fejlesztenie a népi alkotást. A fal. vakon rendezett rendszeres filmelőadás is hozzájárul a kulturális élet javulásához. A CsISz feladata lesz továbbá, hogy minden alkalommal hangsúlyozza az ifjúság előtt a mezőgazdaság fontosságát és hogy megmutassa a szocialista falu örömmel teli távlatait. A fő- és műszaki mezőgazdasági iskolák végzett hallgatóinak elhelyezésénél ügyelni kell annak az alapelvnek betartá. sára. hogy az iskolából való távozásuk után legalább három évig közvetlenül a mezőgazdasági termelésben dolgozzanak. így gyakorla. ti tapasztalatokkal gazdagíthatják elméleti ismereteiket. Arról se feledkezzünk meg, hogy az EPSz-ekben, gép- és traktorál. lomásokon és állami gazdaságok, ban a kiváló dolgozók százai válnak a munka igazi hőseivé a magas terméshozamok és az állatok nagyfokú hasznosságának elérésével. Ezek a szovjet kolhozparasztok módszereinek fáradhatatlan megvalósítói, olyan emberek, akiknek új a munkához való viszonyuk. Az ilyen dolgozókat érdemük szerint kell jutalmazni és kitüntetni. Ezért a földművelésügyi minisztérium feladata lesz javaslatot kidolgozni kitüntetések rendszerének bevezetésére, beleértve a Szocialista Munka Hőse címét, amelyet bizonyos konkrét termelési eredmények eléréséért fognak adományozni a mezőgazdasági dolgozóknak. Ha rövid időn belül lényegesen fokozni akarjuk a mezőgazdasági termelést, mindenekelőtt a káderek kiválasztásában, nevelésében és széthelyezésében kell megjavítanunk munkánkat. Ránk is vonatkoznak Hruscsev elvtárs szavai, hogy „a legjobban és legaprólékosabbam kidolgozott irány, elv sem gyakorolhat kellő hatást a mezőgazdaság fejlődésére, ha nem jó végrehajtók, jó szervezők fognak állni a helyükön”, egyszóval hanem szakértő emberek fognak állni az egyes helyeken. A mezőgazdasági termelés irányításának fontos és elválaszthatatlan része a mezőgazdasági propaganda, amelynek feladata a haladó módszerek bevezetésével és terjesztésével biztosítani a jó termelési eredményeket. Az EFSz.ek fejlődésének ás megszilárdulásának időszakában a mezőgazdasági propaganda feladata, megismertetni szövetkezeti dolgozóinkat és a többi dőlgoző parasztokat a nagy terméshozamok és az állatállomány nagyfokú hasznossága szovjet mestereinek és élenjáró dolgozóinak ismereteivel, továbbá ezeknek az ismereteknek alkalmazására irányítani őket. Fontos, hogy minden egyes mezőgazdasági szakember egyúttal az új termelési módszerek terjesztője legyen. A haladó tapasztalatok bevezetésében, a mezőgazdasági termelés megszervezésében, a politikai és szakmai nevelésben fontos szerepet játszik . a földműves-sajtó, rádió, film és a mezőgazdasági kiállítások rendezése. Ezeket az eszközöket is elégtelenül használják ki és nem becsülik kellőképpen jelentőségüket. A csehszlovák rádió jelenlegi adá. sa sem felel meg teljesen a mezőgazdasági termelés követelményeinek. A rádió adásában hiányoznak a rendszeres oktató szakelőadások, amelyek népszerűsítenék és mélyebben magyaráznák a legújabb munkamódszereket. A tapasztalatcserére és a jól bevált módszerek gyakorlati átvételére sokkal nagyobb mértékben kell megszervezni a mezőgazdasági szakkirándulásokat a jól gazdálkodó EFSz-ekbe, kísérleti intézetekbe, állami és iskolabirtokokra. A mezőgazdasági termelés fontos segítőtársává válik a mezőgazdasági tudomány. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági kutatásról és propagandáról szóló kormányhatározat után a mezőgazdasági kutatás és a mezőgazdasági tudomány a múlthoz viszonyítva sokkal jobban támogatta a mezőgazdaság gyakorlatot. A Csehszlovákiai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia munkatársai és a kutatóintézetek dolgozói kijárnak közvetlenül az EFSz-ekbe, tanácsokat adnak és segítenek a mezőgazdasági termelés megszervezésében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a mezőgazdasági tudomány minden eddig elért pozitív eredménye ellenére jelentősen elmarad a mezőgazdasági termelés követelményei mögött. Az élenjáró mezőgazdasági gyakorlati dolgozók, EFSz.ek tagjai sok esetben nagyobb terméshozamot érnek el földjeiken és nagyobbfokú hasznosságot érnek el az állatoknál istállóikban, mint amilyen eredményeket a kutatóintézetek saját céljaikat szolgáló intézményeikben elértek. A tudományos dolgozók eddig ma. guk is kevéssé értékelik az élenjáró dolgozók módszereit, keveset tanulnak a gyakorlatból, kevéssé ismerkednek meg a termelésnek a kutatásban megoldásra váró problé. máival. Számos mezőgazdasági tudományos dolgozónk levonhatná a tanulságot T. D. Liszenko, a nagy szovjet tudós szavaiból, aki küldöttségünknek moszkvai látogatása alkalmával a következőket mondotta: „Fontos* tanulni a gyakorlatból, néha ugyan vak, de sohasem ostoba’*. Elvtársak! A mezőgazdasági termelés lényeges növelésére irányuló összes intézkedések biztosításában ránk váró feladatokat sikerrel teljesítjük, ha a pártpolitikai és szervezési mun. ka színvonalát e feladatok színvonalára emeljük. A kerületi és járási pártbizottságok és alapszervezetek jó szervezői munkája nélkül egyetlen intéz, kedés sem járna a kívánt eredménynyel. Megvan .e minden eszközünk és erőnk ahhoz, hogy teljesítsük feladatunkat — a mezőgazdasági termelés lényeges emelését és ezzel hozzájáruljunk a dolgozók éietszín vonalának emelkedéséhez? Igen, erőink megvannak. Ügyszolván minden egyes községben van pártszervezet. Jelentős erőnk van a nemzeti bizottságokban és a többi tömegszervezetekben. Ha erőinket he. lyesen osztjuk szét és helyesen használjuk ki, ha falvaink legjobb dolgozóira támaszkodunk, akkor nincs olyan akadály, amelyet le ne küzdihetnénk. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy különösen a járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek az eddiginél lényegesen jobban biztosítsák a mezőgazdasági termelést. Ennek előfeltétele, hogy a járási párt. bizottságok funkcioniáiriusai jól ismerjék az EFSz-ek építésének problematikáját, jól ismerjék a mezőgazdasági termelés alapkérdéseit, küzdjenek a szovjet mezőgazdaság és saját mezőgazdaságunk élenjáró dolgozói tapasztalatainak alkalmazásáért. A falvak, gép- és traktorállomások és állami gazdaságok pártszervezeteinek nyújtott rendszeres segítséggel pártunk alapszabályzatának érvényesítésére kell őket vezetni a mindennapi életben, a politikai és gazdasági feladatok biztosításában meg kell tanítani őket he. lyes módszerrel dolgozni, vezetni és irányítani valamennyi tag tevékenységét. Következetesen fel kell számolni az olyan eseteket, mi*">n a járás mezőgazdasági dolgozói kitérnek az elöl. hogy részt vegyenek a falusi : gyűléseken, csupán azért, mert nem I képesek helyesen megmagyarázni a kérdések egész, sorát és megoldani azokat a problémákat, amelyek a mezőgazdasági termelés biztosításában és a szövetkezetek megszilárdításában előfordulnak. A szocialista mezőgazdaság építé. sében előforduló munkahiányosságok kiküszöbölése érdekében, ame. lyek főleg prakticizmusban, az EFSz-ek alapításában használt helytelen munkamódszerekben, a kis. és középparasztokkal szemben elfoglalt helytelen magatartásban nyilvánulnak meg és amelyekre a Központi Bizottság szeptemberi ülése különösen bírálóan rámutatott, mindenekelőtt emelni kell a járási pártbizottságok munkatársainak ideológiai színvonalát. Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülése megmutatta, mi. lyen nagyjelentőségű feladatok előtt állnak ez irányban a pártszervek és szervezetek, főleg a kommunisták nevelésének, a pártoktatási év lefolyásának megjavításában, a pártpropaganda és agitáció elmélyítésében és minőségének javításában, a sajtó munkájának megjavításában. A járási pártbizottságok elsőrendű feladata ezért rendszeresen figyelem mel kísérni és irányítani a pártoktatási év lefolyását a mezőgazdasági vonalon működő pártszervezetekben, továbbá a járás vezető kádereinek egyéni tanulását is. A marxizmus-leninizmus járási tanácsadó és tanuló otthonainak sokkal nagyobb mértékben keli tevékenységüket szemináriumok és előadások szerve, zésére irányítani és megmagyarázni a szocialista mezőgazdaság építésével kapcsolatos ideológiai problémákat, a munkásosztály és a dől. gozó parasztság szövetségének kérdéseit, az osztályharc kérdéseit a falvakon és egyebeket. A járási földművesújságoknak a fa lun végzett agitáciős és propagációs munka jelentős tényezőivé kell válniok. Fontos, hogy a járási bizottságok kellő figyelmet szenteljenek a járási földmüvesújságok tartalmának és színvonalának, a járási bizottság irodájának gyűlésein értákeljék tartalmukat és úgy irányítsák a járási fö'dmüvesújságokat, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a szocialista mezőgazdaság építésé, ben. Fontos, hogy a felsőbb pártszervek összes határozatai teljesítésének állandó szabályszerű ellenőrzése a járási pártbizottságok munkájának rendszerévé váljon. Ez feltételezi azt, hogy a járási bizottságok közvetlenül a Központi Bizottság mai ülése eredményeinek megtárgyalása után és biztosításával kapcso’atban megszervezzék a hathatós ellenőrzést úgy, hogy a funkcionáriusok széles aktíváját bevonják és ismereteiket felhasználják operatív beavatkozásokra mindenütt, ahol ezt a helyzet meg fogja követelni. A járási pártbizottságoknak lényegesen el kell méiyíteniök és meg kell sziiárdítaniok kapcsolatukat a mezőgazdasági vonalon dolgozó alapszervezetekkel. Lehetetlen tovább tűrni, hogy a járási pártfunkcionáriusok közül hosszabb idő óta egyes falusi pártszervezetekben senki sem mutatkozott. A szoros kapcsolat biztosítására és a pártszervezeteknek nyújtandó hathatós segítségére ki kell egészen használni a széleskörű pártaktívát. A pártaktívába be kell vonni a funkcionáriusokat és a mezőgazdasági szakaszon, állami birtokokon, gép- és traktorállomásokon, egységes földmüvesszövetkezetekben, mezőgazdasági iskolákban, kutatóin, tézetekben dolgozó élenjáró dolgozókat. A járási pártbizottságoknak sokkal nagyobb mértékben meg kell szervezniük a nyilvános pártgyüléseket, hogy ezzel minden dolgozót érdekeltté tegyenek a párt- és kor. mányhatározatok teljesítésében a falvakon. Fokozott figyelmet kell fordítani a járási pártbizottságok munkájának megjavítására a határmenti járásokban. E célból tapasztalt szervezőket, alkalmas kerületi pártmunkásokat kell kiküldeni hosszú ideig tartó segítségre, hogy megerősítsék a határvidéki járási pártbizottságok apparátusát, és ezzel biztosítsák a (Folytatás a 11. oldalon.)
