Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-27 / 52. szám

1953. december 27. ___________ Földműves_____________________________________________________________ Mezőgazdasági termelésünk további fellendüléséért (Folytatás a 10-ik oldalról) pártmunka megjavnlását és a me. zőgazdasági termelés növekedését ezeken a területeken. A járási pártbizottságoknak gyakrabban kell foglalkozniok a já­rási nemzeti bizottságokban, külö nősen a . IX. ügyosztályokon dolgozó kommunisták munkájával, értékel, niöik kell munkamódszereiket, fe­lül kell vizsgálniok a földművelés­­ügyi osztályok káderállapotát és ilymódon biztoáítaniok kell a felada tok jobb teljesítését és az EFSz­­eknek, kis. és középparasztoknak nyújtandó hatékonyabb segítséget. A járási pártbizottságoknak őr. ködniök kell a pártmunka helyes formáinak alkalmazásán, naponta küzdeniök kell pártunk alapszabály­zatának érvényesüléséért és a meg­felelő következtetéseket kell levon niok minden olyan kísérlet ellen, amely a párt irányvonalának elfer­dítésére irányul. A legjobb irányelvek és határoza­tok önmagukban nem küszöbölik ki a hiányosságokat. Döntő fontossá­gú az, hogyan valósítják meg gya­korlatilag a határozatokat és irány­elveket. Ebből folyik a falusi párt­­szervezet és minden falvakon dolgo­zó kommunista helye és feladata. Néhány pártszervezet munkájának színvonala a mezőgazdaságban ed­­dig azonban nem elegendő a nagy feladatok teljesítésére. Nem irányít, ja jól a mezőgazdasági termelést, elégtelenül küzd a párt politikájáért, a kis- és középparasztok nagy tö­megeinek, a gép. és traktorállomá­sok, állami gazdaságok dolgozóinak megnyeréséért, a párt- és kormány határozatok teljesítéséért. Ezt min­denekelőtt az okozza, hogy a párt­­szervezetek és kommunisták gya­korlati tevékenységében nem érvé­nyesül a párt alapszabályzata. A párt alapszabályzatának helyes érvényesítése a pártszervezetek munkájában a mezőgazdasági sza­kaszra ezen ülés eredményeiből ere­dő feladatok biztosításában azt je­lenti, hogy minden párttagot és minden mezőgazdasági dolgozót meg kell ismertetni ezekkel a feladatok­kal. Ügyelni kell arra, hogy minden párttagot és tagjelöltet rendesen felfegyverezzenek, hogy ezek haté­kony agitációt fejthessenek ki min­den munkahelyen az emberekkel való mindennapos kapcsolatukban, a nyilvános gyűléseken és beszélge­tések alkalmával. teremteniük az ifjúság pezsdülő kulturális élete kibontakozásának föltételeit. dése a tömegek körében végzett mindennapos gyakorlati politikai munkára. A pártoktatási évben folytatott tanulás továbbá lehetővé teszi a párttagoknak, hogy köny­­nyebben felismerjék az ellenséges ideológia megnyilvánulásait, haté­konyan küzdjenek e megnyilvánuld sok ellen, leleplezzék a kulákok bű­nös tevékenységét, és elszigeteljék őket a kis- és középarasztoktől. Ezért minden egyes pártszervezet, minden egyes falusi pártfunkcioná­rius legsajátabb érdeke gondoskodni a pártoktatási év magas színvona­láról ég sikeres lefolyásáról és ezzel biztosítani párttagjaik politikai és szakmai színvonalának állandó emelkedését. Elvtársak! Nagyok, felelősséggel és örömnjel teljesek azok a feladatok, amelyeket pártunk mezőgazdaságunk elé tűz. Teljesítésük azt jelenti, hogy meg­sokszorozzuk az ipari és mezőgaz­dasági termékek bőségét és válasz­tékosságát, építjük egész dolgozö népűnk boldog életét. Erőnk és lehetőségünk van arra, hogy becsülettel teljesítsük ezeket a feladatokat. Munkánkban és törek­vésünkben a Szovjetunióra és meg. bonthatatlan barátságára, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának fel­­becsü'hetetlen értékű harci és építő tapasztalataira, pártunk egységére és akcióképességére, az egész Nem­­zeti Arcvonal hazafias erőire tá­maszkodhatunk. Van fejlett munkás osztályunk és műszaki értelmisé­­giink, hatalmas, technikailag fej­lett, szocialista iparunk. Támaszkod­hatunk szocialista iparunkra, mint népgazdaságunk hatalmas pillérére és ennek alapján mezőgazdaságun. kát egész népgazdaságunk színvona­lára emelhetjük. Mezőgazdaságunk lényeges része szocialista jellegű. Szilárdan előre haladunk szocialista nagyüzemi me­zőgazdasági termelésünk, állami gazdaságaink és egységes földmű­­vesszövetkezeteink építésében. Ál­landóan szilárdítjuk a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés­nek ezeket a formáit és soha nem sejtett lehetőségeket teremtünk fej. lesztésükre. Egyúttal kedvező felté­teleket teremtünk az egyénileg gazdálkodó földművesek termelésére, amelynek jelentős része van a me­zőgazdasági termelésben. A gép- és traktorállomások szélesen szétágazó hálózata, melyfet fokozatosan egy­re hatalmasabb és tökéletesebb gé­pi technikával látunk el, és amelyet mint a szocialista nagyüzemi me. zőgazdasági termelés hatalmas esz. közét építünk, lehetővé teszi elő­­rehalad ásunkat. A mezőgazdasági beruházások nö­­ve’ésével. az egységes földműves, szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek nyújtott anyagi és pénzügyi segítség foko­zásával megteremtjük a mezőgazda, sági termelés fejlődésének további anyagi és technikai előfeltételeit és lehetőségeit. Elvtársak! A fő erő, amelynek a legnagyobb figyelmet kell szentelnünk és amely­re a legnagyobb gondot kell fordí­tanunk, természetesen az ember. Er­re kell gondolnunk naponta po­litikai és gazdasági feladataink biztosításában és teljesítésében. Szövetkezeti dolgozónk, kis- és kö­zépparasztunk szakmailag fejlett, nemzedékek során összeevüitött gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. Ha mindezt, a föld iránt érzett szeretetét és az állat, tenyésztésben szerzett ismereteit összekötjük a fejlett technikával és a szovjet mezőgazdasági tudomány és saját mezőgazdasági tudomá­nyunk ismereteivel, a szovjet mező­­gazdaság és saját mezőgazdaságunk tapasztalataival, mezőgazdasági tér. melésünkben hamarosan soha nem látott sikereket érünk el. Elvtársak! A népi demokratikus rendszer alapja a munkásosztály és a dolgozó kis, és középparasztok szövetsége a munkásosztály vezetésével. Pár­tunk előtt nem volt és nincs szén. tebb ügy, mint az egyre fokozódó osztályharc időszakában állandóan őrizni és naponta szilárdítani a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetségét. A hatalmas Szovjetunióra és a nagy béketábor­ra, a munkásosztály és a dolgozó parasztság felbonthatatlan szövetsé­gére támaszkodva, városaink és fal­­vaink dolgozóinak alkotó kezdemé. nyezésébe vetett hittel hazánkat népének boldog és örömteljes ott­honává tesszük. A pártszervezetek eddig elégtele­nül érvényesítik befolyásukat az EFSz.ek gazdálkodásában. Fontos, hogy konkréten irányítsák a szövet­kezetek vezetőségében dolgozó kom­munisták tevékenységét, biztosítsák a pártcsoportok megalakítását a III. és IV. típusú EFSz-ekben és a párt­­csoportokon keresztül elérjék az EFSz mintaszabályzatának követ, kezetes érvényesítését a szövetkeze­tek életében, küzdjenek a szövetke. zeti demokrácia szigor^ betartásáért és a szövetkezeti gazdálkodás továb. bi fejlődéséért. A mezőgazdasági termelés bizto­sítása megköveteli, hogy a mező gazdasági szakaszon működő párt­­szervezetek az eddiginél sokkal job­ban irányítsák a nemzeti bizottsá­gokban, a Forradalmi Szakszerveze­­ti Mozgalomban, a CsISz-ben és a többi tömegszervezetekben tevé­kenykedő kommunisták munkáját, konkrét feladatokkal bízzák meg őket, rendszeresen ellenőrizzék e fel. adatok teljesítését, és úgy válasszák ki ezeket a funkcionáriusokat, hogy felelősséget érezzenek a párt előtt a rájuk bízott funkciókból eredő feladatok teljesítéséért. Sokkal többet kell törődni a me­zőgazdaságban dolgozó egész ifjú­sággal. Helytelen, hogy sok párt­­szervezet lekicsinyít a mezőgazda Ságban dolgozó ifjúság körében vég. zett munkát, nem törődik az ifjúsás aktív bekapcsolásával, a növénvter melés és állattenyésztés fejlesztése kérdéseinek megoldásával. Meg kell mutatni az ifjúságnak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés örőmteljes távlatát, hogy megnyer­jék a mezőgazdasági munkára. Vá­­gyat kell kelteni az ifjúságban a mezőgazdasági tudomány és a tech­nika elsajátítására, . hogy élenjáró szakemberekké váljanak és részt vegyenek a szocialista falu felépi­­tésének hatalmas müvében. A párt­­szervezeteknek ezért következetesen fel kell számolniok a falvaink dol­gozó ifjúságához való egészségtelen viszonyt. A CsISz-csoportokban dől gozó kommunisták útján fokozniok kell a pártnak az ifjúság nevelésé, re gyakorolt befolyását és meg kell A falusi asszonyok jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak a Közpon­­ti Bizottság ezen ülésének eredmé­nyeiből eredő feladatok teljesítésé­nek biztosításához és általában a mezőgazdasági termelés fejleszté­séhez. Ezért fontos, hogy a párt­­, szervezetek a helyi nemzeti bizottsá­gok mellett létesült nöbizottságok. ban dolgozó tagjai útján fokozzák törekvésüket minden falusi nő meg­nyerésére, a szocialista szövetkeze­ti nagyüzemi termelés építésére, hogy gondoskodjanak rendszeres ok­tatásukról és széleskörű bevonásuk­ról mind a mezőgazdasági termelés­be, mind a közéletbe. A pártszervezetek munkájának megjavítása és a falura gyakorolt befolyásának fokozása érdekében ál. landóan bővíteni kell a párt sorait a legjobb, áldozatkész, a szocializ­mus építéséhez hű szövetkezeti dol­gozókkal, kis. és középparasztok­kal, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások, földmüvesiskolák dolgozóival, a mezőgazdasági tudó­­mányos kutatás munkatársaival. Ez azt jelenti, hogy e szakaszokon fi­gyelmet kell fordítani a legjobb dől gozókra,- befólyásolni kell nevelésü­ket és elő kell őket készíteni a párt­­\ ba való belépésre. A pártszervezetnek ügyelnie kell a kommunisták helyes elhelyezésére, hogy hatást tudjon gyakorolni a termelési feladatok teljesítésére va­lamennyi munkahelyen. Ezért fon-' tos, hogy felülvizsgálja a kommu­nisták széthelvezését. az EFSz ek, a gép. és traktorállomások és az állami birtokok vezetőségével kar­öltve biztosítsa beosztásukat a tér­­melésnek azon szakaszaira, amelyek a mostani időben döntő fontossá­gúak. Ha a pártszervezetnek fő hajtó­erőt kell képeznie a mezőgazdasági termelés növelésében, támaszt kell nyújtania a szövetkezeti dolgozók, nak, kis- és középparasztoknak, lé­nyegesen emelni kell munkájának színvonalát. E cél elérésének jelen­tős eszköze elsősorban a párt tag­gyűlése és a párttagok és tagjelöl, tek megismerkedése a marxizmus, leninizmus alapjaival, felfegyverző-A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége 1953 június 26-án meg­tárgyalta a Szovjetunió Minisztertaná­csának jelentését L. P. Berijának, mint az idegen tőke ügynökének a szovjet állam megkárosítására irányuló bűnös tevékenységéről és elhatározta, hogy L. P. Beriját megfosztja a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesé­nek funkciójától, valamint a Szovjet­unió belügyminiszterének funkciójától és Béri ja esetét átadja a bíróságnak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953. augusztus 8-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének június 26-i beszámolóját. A Szovjetunió államügyészségé most befejezte L. P. Berija hazaáruló eseté­nek kivizsgálását. A vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy Berija visszaélve helyzeté­vel a szovjet állammal szemben ellen­séges, áruló összeesküvő csoportot ala­kított, amely azt a bűnös célt tűzte ki, hogy a belügyminisztériumnak mind a központi, mind a helyi szerveit fel­használja a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya ellen az idegen tőke érdekében. Ez az áruló összeskü­­vő csoport bűnös szándékkal a bel­ügyminisztériumot a párt és a kor­mány fölé igyekezett helyezni, hogy magához ragadhassa a hatalmat és fel­számolhassa a munkás-paraszt rend­szert és ezzel visszaállítsa a kapitaliz­must és felújítsa a burzsoázia uralmát. Az áruló összeesküvő csoport aktív részvevői, ákik hosszú éveken át kö­zös tevékenységet folytattak Berijával együtt, a belügyi népbiztosság szervei­ben, később a belügyminisztérium szer­veivel, a következő vádlottak voltak: V. N. Merkulov, a Szovjetunió volt ál­lambiztonsági minisztere és az utóbbi időben a Szovjetunió állami ellenőrzé­sének m'nisztere, Dekanozov, a Szov­jetunió belügyi népbiztossága egyik szakosztályának volt vezetője és az utóbbi időben a Grúz SzSzK belügy­minisztere, B. Z. Kobulov, a Grúz SzSzK belügyi népbiztosának volt he­lyettese, később a Szovjetunió állam­biztonsági miniszterének helyettese és az utóbbi időben a Szovjetunió belügv­­miniszterének helyettese, Sz. A. Gog­­lidze, a Grúz SzSzK volt belügyi nép­biztosa és az utóbbi időben a Szovjet-A Szovjetunió államügyészségének közleménye unió belügyminisztériuma egyik szak­osztályának vezetője, P. J. Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztosi hivatala egyik szakosztályának volt vezetője és az utóbbi időben az Ukrán SzSzK bel­ügyminisztere és L. J. Vlodzimirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma rendkívül súlyos eseteket kivizsgáló szakosztályának volt vezetője. Berija és társai hosszú éveken át gondosan álcázták és leplezték ellen­séges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin halála után, amikor a reakciós imperialista erők fokozták a szovjet állam ellen irányuló felforgató tevé­kenységüket, Berija még intenzívebb tevékenységbe kezdett, hogy elérje bűnös céljait elsősorban a belügymi­nisztérium szerveinek a hatalom meg­ragadására való kihasználásával. Ez lehetővé tette, hogy rövid időn belül leleplezzék a hazaáruló igazi arcát és erélyes intézkedéseket tegyenek arra. hogy ellenséges tevékenységének véget vessenek. Amikor Berija 1953 márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lett, kezdte a belügyminisztérium számos vezető állásába az összeesküvő csoport tagjait helyezni. Az összeesküvők ül­dözték a belügyminisztériumnak azon becsületes dolgozóit, akik nem voltak hajlandók teljesíteni Berija bűnös uta­sításait. Berija, hogy aláássa a kolhozrend­szert és élelmezési nehézségeket idéz­zen elő országunkban, minden téren szabotálta és megakadályozta a leg­fontosabb párt és kormányintézkedé­sek megvalósítását, amelyek a kolho­zok és szovhozok gazdaságának fej­lesztésére és a szovjet nép jólétének szüntelen emelésére irányultak. Megállapítást nyert az is, hogy Beri­ja és társai azért folytattak bűnös ak­ciókat, hogy felélesszék a burzsoá-na­­cionalista elemek maradványait a szö­vetséges köztársaságokban, hogy л Szovjetunió nemzetei között ellenséges­kedéseket és súrlódásokat szítsanak és hogy elsősorban a Szovjetunió nemze­teinek a nagy orosz nemzettel való barátságát aláássák. Mivel Berijának és társainak nem volt semilyen támasza a Szovjetunión belül, bűnös számításaikat a külföldi reakciós imperialista erők segítségére alapozták. Amint most a vizsgálat folyamán megállapítottuk, Berija már a polgár­­háború idején kapcsolatba lépett a külföldi kémszolgálatokkal. 1919-ben Berija, aki akkor Bakuban tartózkodott, árulást követett el azzal, hogy Azer­bajdzsánban a muszavatisták ellenfor­radalmi kormánya kémszolgálatának titkos ügynöke lett. Ez a kormány az angol kémszervek ellenőrzése alatt dol­gozott. 1920-ban, amikor Berija Grú­ziában tartózkodott, ismét árulást kö­vetett el azzal, hogy titkos kapcsolat­ba lépett a grúziai mensevik ohranká­­val, amely az angol kémszolgálat fiók­szervezete volt. A vizsgálat folyamán megállapítot­ták, hogy a következő években Berija fenntartotta és kibővítette titkos bű­nös kapcsolatait a külföldi kémszolgá­latokkal azon kémek útján, akiket ezek a kémszo'gálatok kiküldtek és akiket néha sikerült megvédenie a leleplezés és a megérdemelt büntetés elől. Berija, mint hazaáruló és kém, aki eladta magát a külföldi kémszolgála­toknak, társai segítségével bűnös tevé­kenységének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az ellenfor­radalmi grúz mensevik emigránsok­kal, számos külföldi kémszolgálat ügy­nökeivel. Berija, aki gondosan titkolta és ta­kargatta bűnös múltját és az idegen államok kémszolgálataival fennálló áru­ló kapcsolatait, legfőbb módszerének választotta a rágalmazást, az intrikát i és a különböző provokációkat a becsü- I letes párt- és szovjet dolgozók ellen, akik a szovjet állam ellen irányuló el­lenséges szándékainak útjában állottat és akik akadályozták őt a hatalomra jutásban. Amikor Berija ' és társai e bűnös uódszerek segítségével felelősségtelje­­íllásokba furakodtak a Kaukázuson túlon és Grúziában, azután pedig be­furakodtak a Szovjetunió belügymi­nisztériumába és amikor áruló tetteik érdekében terveket kovácsoltak a ha­talom megszerzésére, eltávolították azokat az embereket, akik kényelmet­lenek voltak számukra és nem retten­tek vissza önkényes és törvényellenes cselekedetektől sem, aljasul megté­vesztették a pártot és az államot. A vizsgálat folyamán megállapítást nyert Berija számos bűnös mesterke­dése, amelyekkel karrierista céljait el akarta érni és meg akarta akadályozni azt, hogy leleplezzék ellenséges arcu­latát. így a vizsgálat folyamán meg­állapították, hogy Berija áruló céljai elérésére társai segítségével hosszú éveken át bűnös, áskálódó harcot foly­tatott Szergo Ordzsonikidze, a Kom­munista Párt és a szovjet állam kiváló dolgozója ellen, mert benne látta azt az embert, aki akadályozta további előtörését és ellenséges szándékainak megvalósítását. Amint most megállapítást nyert, Szergo Ordzsonikidze Berijával szem­ben politikai bizalmatlanságot táplált. Szergo Ordzsonikidze halála után az összeesküvők továbbra is kegyetlen bosszút álltak családtagjain. A vizsgálat folyamán olyan eseteket is megállapítottak, amikor az összees­küvők terrorista gyilkosságokat követ­tek el azon személyek ellen, akik le­leplezhették volna őket. Így Berija és társai megölték M. Sz. Kedrovot, aki 1902 óta a Kommunista Párt tagja volt, és a GPU szervezete összorosz rendkí­vüli bizottságának és kollégiumának elnökségi tagja volt F. J. Dzerdzsinsz­­kij alatt. Az összeesküvők indokolatlanul gya­núsították Kedrovot azzal, hogy anyag van birtokában Berija bűnös múltjáról. Más terrorista gyilkosságokat is megál­lapítottak, amelyeket az összeesküvők azért követtek el, mert el akarták tá­volítani a Kommunista Párt és a szov­jet kormány iránt odaadó és becsületes ‘•ádereket. Amint a vizsgálat folyamán megálla­pították, Berija és társai számos áruló tettet követtek el, abból a célból, hogy avengítsék a Szovjetunió védelmi ké­pességét. A vizsgálat bebizonyította, hogy az összeesküvő csoport részvevői — Mer* kulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak, akik Berijával együtt számos bűnös tettet követtek el, akik teljesítették mind­azokat a bűnös feladatokat, amelyeket Berija rájuk bízott és segítettek neki eltitkolni bűnös múltját, számos, na­gyon súlyos államellenes gaztettet kö­vettek el, amelyeket már felsoroltunk. Így megállapítást nyert, hogy Berija, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij hazaárulást elkövet­ve, a nemzetközi imperializmus ügynö­keiként dolgoztak, mint a szovjet nép legádázabb ellenségei. A vizsgálat folyamán olyan gaztet­teket is megállapítottak, amelyeket Berija követett el és amelyek mély erkölcsi elvetemedettségről tesznek ta­núságot. És ezenkívül olyan gaztette­ket állapítottak meg, amelyeket Berija zsákmányoló érdekekből követett el, továbbá megállapították hatalmával való visszaélésének eseteit Is. A vádlottak, akiknek bűneit számos tanú és hiteles okmányok bizonyították, beismerték bűneiket, beismerték, hogy számos gaztettet köveitek el. Beriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés megszervezése, terrorista cselekedetek elkövetése, a munkásosz, tály elleni tevékeny harc és a forra­dalmi munkásmozgalom elleni harc miatt átadták a bíróságnak, amely har­cot a polgárháború alatt a muszava­­disták ellenforradalmi kormányának kémszolgálatának titkos ügynökeként folytatta, vagyis az OSzSzK bünte­tő törvénykönyve 58-lb, 58-8., 58-13., és 58-11. cikkelyében felsorolt bűntet­tek miatt. Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Gog­lidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlot­takat hazaárulás miatt, terrorista cse­lekedetek elkövetése és az ellenförra­­' dalmi áruló összeesküvő csoportban való részvételük miatt vagy az OSzSzK büntetőtörvénykönyve 58-lb., 58-8., 58-11. cikkelyeiben felsorolt bűntettek miatt adták át a bíróságnak A Szovjetunió Legfelső Tanács; j e'nökségének határozata alapján Beri­­■ ja, Merkulov, Dekanozov, Kobulov. ! GogLdze, Mesik és Vlodzimirszkij vád­lottak ügye az 1934. december 1-i tör- I vény alapján a Szovjetunió Legfelső 1 Bírósága ítélőszéke elé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents