Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-27 / 52. szám
1953. december 27. •Гг abaci Földműves Mezőgazdasági termelésünk további fellendüléséért (Folytatás a 8-ik oldalról.) szántásért, a gép- és traktorállomás által az EFSz részére kombájnokkal végzett aratásért. A többi munkálatokért bevezetik a pénzben vagy természetben való fizetést, emellett lehetővé teszik a szövetkezetnek/ hogy gabonával, burgonyával, hússal, tejjel és tojással fizethessen. Ugyanúgy a gép. és traktorállomások által magánszektorban végzett munkáért is bevezetik az önkéntes természetbeni jutalmazást. A gépes traktorállomás pénzben meghatározott munkadíjszabásai érvényben maradnak. A gép- és traktorállomás természetben meghatározott munkadijszabásait arámylagosan 20 százalékkal csökkentik. Azokban az EFSz-ekben, ahol a természetbeni kifizetések nem haladják meg az 5 százalékot, 10 százalékkal felemelik a gabona és burgonya kőtelező állami beadásainak összmennyiségét. A gép. és traktorállomások természetbeni munkadíjszabása azzal a haszonnal jár a szövetkezeti dolgozókra és egyénileg gazdálkodó parasztokra, hogy előnyösen értékesíthetik terményfölöslegeiket és a gép- és traktorállomás által végzett munka díjának olcsóbbá tételével csökkenthetik a termelési költségeket. Egyúttal a traktorosoknál, a traktorosbrigádok vezetőinél, a szakaszagronómusoknál, a fö agronó. musoknál és a gép- és traktorállomások igazgatóinál a tervezett hektárhozamok eléréséért és túlteljesítéséért bevezetett természetbeni jutalmak a gép- és traktorállomások dolgozói jövedelmének növekedésé, re és a mezőgazdasági termelés növekedésében való érdekeltségük fokozására vezetnek. Nem kétséges, hogy a gép- és traktorállomás által végzett munkáért járó természetbeni fizetés bevezetése fokozza a szövetkezeti dolgozók, az egyénileg gazdálkodók, valamint a gép- és traktorállomás dolgozóinak közös érdekét a föld rendes megművelésében és magas terméshozamok eléré. seben. A gép- és traktorállomások színvonala és eddigi káderállapota azt mutatja, hogy az intézkedések egész sorát kell végrehajtani ezen a szakaszon. A földművelésügyi minisztériumnak, a nemzeti bizottságoknak és a pártszerveknek most következetesen gondoskodniok kell ar. ról. hogy a káderek neveléséről, kiválasztásáról és elhelyezéséről való gondoskodás elsőrendű feladatuk legyen. Számolni kell azzal és biztosítani kell, hogy szakképzett mérnök-, agronómuskáderek kapcsolódjanak be a gép. és traktorál iomások munkájába, és erősítsék különösen a nagyfontosságú gép- és traktorállomások vezetőségét. A földművelésügyi minisztérium, a népi igazgatás és a párt dolgozóinak feladata az elkövetkező időszakban, a gép- és traktorállomások munkahiányosságainak kiküszöbö. lése érdekében a következő lesz: Meg kell szilárdítani a gép. és traktorállomások vezetőségét, meg kell erősíteni képzett káderekkel és fokozni kell a káderek szakképzettségét. Határozottan véget kell vetni annak a helytelen gyakorlatnak, hogy a járási vagy kerületi szervek a földművelésügyi miniszter beleegyezése nélkül visszahívják a gép- és traktorállomások igazgatóit, meg keli akadályozni, hogy egy év alatt többször nevezzenek ki új agronómusokat és technikusokat. Meg kell szervezni a volt traktorosok toborzását, és visszatérését a gép. és traktorállomásokra. Meg kell szervezni a szakemberek, főleg az agronómusok áttérését a gép. és traktorállomások szolgálatába azokból az ágakból, ahol szakképzettségük nincs kihasználva. A gép- és traktorállomások dolgozói oktatási színvonalának emelé. sére meg kell javítani a gépesítő kádereket nevelő iskolák színvonalát, főleg technikai felszerelésük | megjavításával, és tanfólyamok lé-1 tesítésével, az említett iskolák tani- í tói szakképzettségének fokozására. ; Biztosítani kell a gép- és traktorállomások gépesítő kádereinek kiegészítését, és minőségének javítását a gép- és traktorállomások által végzett munkálatok eredményeiben való értékeltekké tevésükkel, a jutalmazás szocialista alapelveinek helyes alkalmazásával. E célból be kell vezetni a gyakorlatba a traktorosok és brigádvezetők olyan jutalmazását, hogy érdekeltekké tegyék őket mind a gép- és traktorállomás tervének teljesítésében, mind az el. végzett munkák minőségében és az EFSz-ek nagyobb terméshozamainak elérésében azzal a kilátással, hogy a traktorosok, kombájnosok és a traktorosbrigádok vezetői a gép. és traktorállomás állandó alkalmazottai lesznek. Mezőgazdaságunk gépesítése fokozásának szüksége megköveteli, hogy olyan traktorokat és egyéb gépeket gyártsunk, amelyek teljesen megfelelnek a szocialista nagyüzemi termelés követelményeinek, és ilymódon javítják a géppark eddigi összetételét. Mindenekelőtt hernyótalpas traktorokkal kell ellátni mezőgazdaságunkat, és gépeket kell gyártani az ipari növények, főleg a cukorrépa és a burgonya megművelésének gépesítésére, valamint megfelelő kapcsolható készülékeket kell gyártani. Teljes terjedelemben biztosítani kell a pótalkatrészek gyár. tását. A gépek és pótalkatrészek gyártásának helyzete sokkal kedvezőbb lehetne, ha az illetékes minisztériumok nemcsak mennyiségben, hanem minőségben és a megszabott határidőben is biztosítanák a terv- teljesítését. A kohászati és gépipari minisztériumoknak meg kell változ. tatniok a mezőgazdaság termelési követelményeivel szemben tanúsított eddigi helytelen magatartásukat és teljes következetességgel biztosítaniok kell ezeket a követelményeket. A géppark összetételének megjavulása és teljes kihasználása érdekében a legközelebbi időben biztosítani kell az alábbi feladatok teljesítését: A gép- és traktorállomásoknak 1954-ben főleg 4500 tizenöt lóerőre átszámított traktort, ebből 3760 hernyótalpas, továbbá 600 gabonaarató kombájnt, 400 répakombájnt, 90 lenkombájnt, és a sorközi növények megművelésére 3400 kultivátort kell adnia. Be kell vezetni a burgonyakombájnok és más gépesitési eszközök gyártását. Ki kell dolgozni a mezőgazdasági gépek termelésének és szállításának tájékoztató tervét, úgyhogy 3 év folyamán a kultiváció 40—50 százalékra, a gabona kombájnnal végzett aratásának gépesítése 50 szá. zalékra, a burgonya és a cukorrépa kombájnnal végzett betakarításának gépesítése legalább 30 százalékra legyen biztosítva és hogy biztosítsák az állattenyésztés gépesítésének lényeges fokozását. Felül kell vizsgálni új gépek termelésbe való átadásának és kipróbálásának eddigi módszerét, hogy a termelés fedezze a gépesítés bővítésével szemben támasztott követelményeket. Az állattenyésztés gépesítésének szakaszán a helyzet megjavítása érdekében meg kell gyorsítani a fej. lesztési munkálatokat, és elő kell készíteni az istáli'óberendezések gépesítő eszközei gyártásának tervét. Az összes feladatok teljesítése a gépesítés és a gépállomások szakaszán nagy, megfeszített munkát fog igényelni. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak kell állniok e feladatok teljesítéséért folyó küzdelem élén. Építsük ki és szilárdítsuk meg az állami gazdaságokat, mint a szocialista mezőgazdasági nagytermelés mintaképeit A hektárhozamok és az állatok hasznossága fokozására való törekvésben az EFSz ek megszilárdít á sában és további fejlesztésében jelentős feladat jut az állami gazdaságoknak. Az a feladatuk, hogy a szovjet szovhozok példájára a mezőgazdasági munka magasfokú gépesítésének, nagy termelékenységének mintaképévé, a mezőgazdasági nagytermelés szervezésének mintaképévé váljanak és igy hathatósan közreműködjenek falvaink szocia. lista átépítésében, a kis- és középparasztoknak a szövetkezeti gazdái, kodásra való áttérésében és ezzel egyidejűleg az államnak egyre na gyobb mennyiségű, jóminöségü és olcsó mezőgazdasági terméket biztosítsanak. Az állami gazdaságok földjeinek területe 1949. január 1-töl a mai napig több mint négyszeresre emelkedett. Ma a köztársaság ősz. szes mezőgazdasági földjeinek 8.2 százalékát teszi ki. Emellett azonban az országos beadások része a termékek egész soránál lényegesen magasabb. A sertéshúsnál 32.6 százalékot, a repcénél 36.5 százalékot, a lennél 17.7 százalékot, a cukor, répánál 12.2 százalékot, a gyapjúnál 16.4 százalékot és a tejnél 14.2 százalékot tesz ki. Az állami gazdaságok egy állandó munkarőre eső piaci termelése 553 kg sertéshúst, 15.76 mázsa gabonafélét, 1609 liter tejet, 85 kg lent, 4.4 kg gyapjút tesz ki, míg a többi mezőgazdaságokban az átlag 96 kg sertéshús, 10.6 mázsa gabona, 845 liter tej, 38 kg len, 1.4 kg gyapjú. Meg kell állapítani, hogy az állami gazdaságok feladatukat a beadott termékek mennyisége tekintetében egészben véve jól teljesítik, nagy érdemük van lakosságunknak élelmiszerekkel, főleg hússal való ellátásában. Az említett példák egyidejűleg azt bizonyítják, hogy az állami gazdaságok szemléltető bizonyítékai a mezőgazdasági nagytermelés előnyeinek. Ezeket az eredményeket az állami gazdaságok annak ellenére érték e'i, hogy rohamosan növekedtek, hogy a használatukban lévő föld nagysága állandóan változott, és hogy a termelési egységek nagyón szétszórt területeken vannak. Az a tény, hogy az összes Uzemré- 1 széknek majdnem fele kisebb 100 hektárnál, megnehezíti a szociálista nagytermelés következetes megszervezését. Ezért az állami g'-’a ságok földjei további szétforgácso. lásának megakadályozása és következetesen nagy tagok kialakítása a munka szervezési megjavításának, termelékenysége fokozásának fő elő. feltétele. Előfeltétele az állandó ve. tési eljárások tervszerű bevezetésének, amely a földek termékenysége emelésének, és a beruházások helyes szétosztásának fő eszköze. Az állami gazdaságok nehéz feladatainak teljesítésében azonban a hiányosságok égé íz sora mutatkozik, amelyek megakadályozzák azt, hogy az állami gazdaságok sokkal meggyőzöb. ben teljesítsék küldetésüket. A jelentős sikerek ellenére, amelyeket az állami gazdaságok a lakosságnak állattenyésztési termékekkel való ellátásában elértek, az állattenyésztési termelés eddig az állami gazdaságok leggyengébb pontja. Ennek okai ugyanazok, mint egész gazdaságunkban. Az összes fogyatékosságok okainak súlypontja elsősorban abban rejlik, hogy az állami gépezet dolgozói, az állami gazdaságok dolgozói és a pártdolgozók mindeddig nem tudatosították teljesen az állami gazdaságok szerepét falvaink szocia lista átépítésében. Nem értik teljesen az állami gazdaságok jelentőségét. ^ éget kell vetni az ilyen viszonynak az állami és pártszervek és az állami birtokok között, hathatós segítséget kell nyújtani nekik, amely szükséges az áilami gazdaságoknak mint példás és nagytermelékenységü szocialista vállalatoknak további megszilárdításához. Komoly nehézség, amely kedvezőtlenül befolyásolja az állami gazdaságok gazdálkodásának eredmé. nyeit, a gyakori munkaerőhullám zás és főleg a vezető káderek cse rélődése. Az 1949—1952-es években az állami gazdaságokat meg kellett tisztítani a kulák, nagybirtokos és ellenséges elemektől. Továbbra is ébereknek kell lennünk. Nem szabad azonban azt a hibát elkövetnünk, hogy a kevéssé tapasztalt kádereinket, akik az állami gazdaságokon vannak, gyakran kicseréljük. A gyakori cserélgetés arra vezet, hogy a dolgozók elvesztik biztonságukat munkájukban, nem érzik magukat teljesen felelősnek a rendes gazdái, kodásért, és munkahelyükön való rövid működésűk miatt nem ismer. , hetik meg a termelés helyi feltételeit és ezért nem is dolgozhatnak 1 jól. Némely esetben a helyzetet rontják a pártszervek é? a nemze. ti bizottságok indokolatVan beavat, kczásai is. Szigorúan be kell tartani azt az elvet, hogy az állami gazdaság igazgatóját csak a miniszter nevezheti ki és csak a miniszter hívhatja vissza, vagy adhat neki új munkabeosztást. Az összes szerveknek ugyancsak szigorúan be kell tartaniok a többi vezetők, közép és műszaki káderek kinevezésére, visszahívására és áthelyezésére ki. adott irányelveket is Az állami gazdaságok káderei hullámzásának megakadályozására, a jó munkaerkölcs elérésére és megszilárdítására szükséges továbbá, hogy az állami gazdaságok vezetői a párt- és tömegs^ervezetekke! együttműködésben megteremtsék a káderek és munkakollektívák állan. dósitásának előfeltételeit. Feladatunk, teljes mértékben támogatni az állami gazdaságok állandó dolgozói családi házainak építését, megfelelő építkezési helyeket juttatni nekik, segítséget nyújtani az építkezési anyag beszerzésében és pénzügyi segítségben is részesíteni őket. E kollektívák dolgozói azután az állami gazdaságon lévő munkahelyüket nem fogják ideiglenesnek vagy alacsonyabb értékűnek tartani, hanem ellenkezőleg, lelkesen, örömmel és elszántan fognak dolgozni úgy, hogy a lehető legjpbban teljesítsék és túlteljesítsék mun. kahelyeiken a kitűzött feladatokat. Az állandó káderek feltételei az állami gazdaságok sikeres felépítésének, gazdag termések és az állatok magasfokú hasznossága elérésé - I nek. Ugyanilyen fontos szakmabeli és politikai képzettségüknek megfelelő oktatással való emelése is. A hullámzás kiküszöbölése szempont jából nem kevésbbé fontos jelentőséejü az érdem szerinti igazságos jutalmazás, és a dolgozók anyagi érdekeltsége a termelékenység és a gazdaságosság fokozásában. Az igazságos jutalmazás hozzájárul a magas munkatermelékenység fej. lesztéséhez, az állami tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Ebben az irányban az állami gazdaságok bérpolitikája komoly hiányosságokat mutat. E hiba helyrehozására a legköze. lebbi időben a földművelésügyi minisztérium az illetékes szervekkel együttműködésben új fizetési és jutalomrendszert ad ki az állami gaz daságok műszaki és adminisztratív alkalmazottai számára. Szükséges lesz továbbá, hogy kiértékeljék az állami gazdaságok valamennyi munkaszakaszán a terme, lési feladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért, valamint a gazdaságosság fokozásáért bevezetett eddigi prémium-rendszert és 1954. március l.ig a kormánynak javaslatot terjesszenek be a pénzbeli és természetbeli prémium rendszer kibővité sére az állami, gazdaságok egyes munkaszakaszain. A prémium-rend. szer új rendezését 1954. április 1- vel kell érvénybe léptetni. A dolgozók anyagi érdekeltsége a növényi és állattenyésztési termelés tervezett feladatainak túlteljesítésében döntő tényező lesz a termelés fokozása szempontjából. A vezető dolgozóknak az állami gazdaságokon lévő párt- és tömegszerveze l ek teljes támogatásával határozottan ki kell küszöbölniük a munka névtelenségét a föld megművelésénél, az állatgondozásban stb. Gondoskod. niok kell állandó összetételű brigádokról, munkacsoportokról és csapatokról, a helyes munkamegszervezés érvényesítéséről és a dolgozók jutalmának igazságos kiszámításáról. Az állami gazdaságaink elótt álló nagy feladatok megkövetelik, hogy az állami' gazdaságok egész irányítása és vezetése fentröl egész le magasabb színvonalra kerüljön. Az állami gazdaságok vezető dolgozóinak fokozniok kell ismereteiket, a közgazdaság és a termelés megszervezése terén, ami nélkül rém lehet sikeresen irányítani a nagybani termelést. Az irányítás alapjául a pénzügyi termelési tervnek kell szolgálnia, amely szükséges feltétele a hiányosságok, a tartalékok feltárásának és a termelés megjavításának. A termelési pénzügyi terv rendes kidolgozása nélkül nem lehet sikeresen megszervezni és folytatni az önköltségek csökkentéséért, a gazdaságok jövedelmezőségéért vívott harcot. A tervben minden dolgozónak az irányítás elválaszthatatlan alkotó részét kell látnia. Ezért az állami terv szétirásának a gazdaságok egyes munkahelyeire és egyes dolgozóira, kidolgozásának az egyes kampánymunkákra az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell szentelni. A tervezés elválaszthatatlan rész* a terv teljesítésének nyilvántartása és ellenőrzése. El kell érnünk azt, I hogy az állami gazdaságokon a nyilvántartást és ellenőrzést példásan végezzék, hogy ezek a termelés megjavítására és a munkafegyelem megszilárdítására vezesse nek. Hogy az állami gazdaságok való. ban a szocialista nagytermelés pél- I daképei legyenek, termelésüket a legjobb gazdaságok színvonalára kell emelni. Állandó szakképzett káderekkel és munkásokkal kell vezeté. süket megjavitani. Határozottan be kell vezetni az érdem szerinti jutalmazást és az összes dolgozik anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában, Ehhez a szocalista mun. kaverseny tömeges alapokon való fejlesztése és minőségének megjavítása vezet. Emeljük a mezőgazdaság irányításának színvonalát Az egységes föWjnüveeazö vetkej zetek fejlődése, a mezőgazdasági I nagyüzemi termelés egyre növeke! dő része a mezőgazdasági össztermelésben már jó néhány módosítást követelt meg mind a minisztérium, mind a nemzeti bizottságok szervezetében, elmondhatjuk, hogy ezek jól beváltak. Az előző állapothoz hasonlítva sikerült operatívabb módon irányítani a mezőgazdasági termelést. Jól bevált főként a gép. és traktorállomások bevonása a r..:zögazdasági ügyosztályok irányi ;ásába és szervezésébe éppúgy, mint a káderek neveléséiről való gondoskodás rábízása a kerületi és járási nemzeti bizottságokra. E néhány javítás ellenére még mindig komoly hiányosságok van. nak a mezőgazdasági termelés irányításában, éspedig a földművelésügyi minisztériumtól kezdve egészen a helyi nemzeti bizottságokig. Változtatni kell a mezőgazdasági szakasz összes szervezeteinek összetételén, munkájának irányításán és I megszervezésén, hogy a hiányosságokat kiküszöböljük. Az irányítás megjavítása és az adminisztratív munkamódszerek kiküszöbölése érdekében felül kell vizsgálni a nemzeti bizottságok mezőgazdasági szerveinek eddigi szervezetét és javaslatot кеЛ tenni a mező gazdasági termelés irányitá. Inak megjavulására irányuló intézkedés re. Rövid időn belül ki kell adni a földművelésügyi minisztérium, valamint a kerületi és járási mezögaz. dasági szervek munkaszabályzatát, amelyben pontosan körül kell határolni az egyes szervezetek munkájá; r.ak tartalmát, meg kell határozni | az egyes dolgozók felelősségét, ki kell tűzni az egyes szervek és tagozataik közötti kölcsönös kapcsolat alapelveit. Ki kell küszöbölni különösen az adott feladatok ellenőrzésében mutatkozó komoly hiányosságokat és az EFSz-éknek, továb. bá az egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtandó hatékony segítség biztosítására, a mezőgazdasági termelési terv teljesítésének biztositá. sára, az új, haladó módszerek a tu domány és a kutatás eredményeinek a mezőgazdasági gyakorlatba való bevezetésére ki kell építeni az agronómiái és zootechnikai szolgálat célszerű szervezetét, A nemzeti bizottságok szervezeti összetételében végrehajtandó változásoknak elsősorban az összes fokozatú nemzeti bizottságok irányításának megjavítására és felelősségének fokozására (Folytatás a 10. oldalon.)