Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-27 / 52. szám

1953. december 27. •Гг abaci Földműves Mezőgazdasági termelésünk további fellendüléséért (Folytatás a 8-ik oldalról.) szántásért, a gép- és traktorállomás által az EFSz részére kombájnok­kal végzett aratásért. A többi mun­kálatokért bevezetik a pénzben vagy természetben való fizetést, emellett lehetővé teszik a szövetkezetnek/ hogy gabonával, burgonyával, hús­sal, tejjel és tojással fizethessen. Ugyanúgy a gép. és traktorállomá­sok által magánszektorban végzett munkáért is bevezetik az önkéntes természetbeni jutalmazást. A gép­es traktorállomás pénzben meghatá­rozott munkadíjszabásai érvényben maradnak. A gép- és traktorállo­­más természetben meghatározott munkadijszabásait arámylagosan 20 százalékkal csökkentik. Azokban az EFSz-ekben, ahol a természetbeni kifizetések nem haladják meg az 5 százalékot, 10 százalékkal felemelik a gabona és burgonya kőtelező ál­lami beadásainak összmennyiségét. A gép. és traktorállomások termé­szetbeni munkadíjszabása azzal a haszonnal jár a szövetkezeti dolgo­zókra és egyénileg gazdálkodó pa­rasztokra, hogy előnyösen értékesít­hetik terményfölöslegeiket és a gép- és traktorállomás által végzett munka díjának olcsóbbá tételével csökkenthetik a termelési költsége­ket. Egyúttal a traktorosoknál, a traktorosbrigádok vezetőinél, a sza­­kaszagronómusoknál, a fö agronó. musoknál és a gép- és traktorállo­mások igazgatóinál a tervezett hek­tárhozamok eléréséért és túlteljesí­téséért bevezetett természetbeni ju­talmak a gép- és traktorállomások dolgozói jövedelmének növekedésé, re és a mezőgazdasági termelés nö­vekedésében való érdekeltségük fo­kozására vezetnek. Nem kétséges, hogy a gép- és traktorállomás által végzett munkáért járó természet­beni fizetés bevezetése fokozza a szövetkezeti dolgozók, az egyénileg gazdálkodók, valamint a gép- és traktorállomás dolgozóinak közös érdekét a föld rendes megművelésé­ben és magas terméshozamok eléré. seben. A gép- és traktorállomások szín­vonala és eddigi káderállapota azt mutatja, hogy az intézkedések egész sorát kell végrehajtani ezen a sza­kaszon. A földművelésügyi minisz­tériumnak, a nemzeti bizottságok­nak és a pártszerveknek most kö­vetkezetesen gondoskodniok kell ar. ról. hogy a káderek neveléséről, ki­választásáról és elhelyezéséről való gondoskodás elsőrendű feladatuk le­gyen. Számolni kell azzal és bizto­sítani kell, hogy szakképzett mér­nök-, agronómuskáderek kapcsolód­janak be a gép. és traktorál iomá­­sok munkájába, és erősítsék külö­nösen a nagyfontosságú gép- és traktorállomások vezetőségét. A földművelésügyi minisztérium, a népi igazgatás és a párt dolgozói­nak feladata az elkövetkező idő­szakban, a gép- és traktorállomások munkahiányosságainak kiküszöbö. lése érdekében a következő lesz: Meg kell szilárdítani a gép. és traktorállomások vezetőségét, meg kell erősíteni képzett káderekkel és fokozni kell a káderek szakképzett­ségét. Határozottan véget kell vetni annak a helytelen gyakorlatnak, hogy a járási vagy kerületi szervek a földművelésügyi miniszter bele­egyezése nélkül visszahívják a gép- és traktorállomások igazgatóit, meg keli akadályozni, hogy egy év alatt többször nevezzenek ki új agronómusokat és technikusokat. Meg kell szervezni a volt trakto­rosok toborzását, és visszatérését a gép. és traktorállomásokra. Meg kell szervezni a szakemberek, főleg az agronómusok áttérését a gép. és traktorállomások szolgála­tába azokból az ágakból, ahol szak­­képzettségük nincs kihasználva. A gép- és traktorállomások dol­gozói oktatási színvonalának emelé. sére meg kell javítani a gépesítő kádereket nevelő iskolák színvona­lát, főleg technikai felszerelésük | megjavításával, és tanfólyamok lé-1 tesítésével, az említett iskolák tani- í tói szakképzettségének fokozására. ; Biztosítani kell a gép- és traktor­­állomások gépesítő kádereinek ki­egészítését, és minőségének javítását a gép- és traktorállomások által végzett munkálatok eredményeiben való értékeltekké tevésükkel, a ju­talmazás szocialista alapelveinek helyes alkalmazásával. E célból be kell vezetni a gyakorlatba a trakto­rosok és brigádvezetők olyan jutal­mazását, hogy érdekeltekké tegyék őket mind a gép- és traktorállomás tervének teljesítésében, mind az el. végzett munkák minőségében és az EFSz-ek nagyobb terméshozamainak elérésében azzal a kilátással, hogy a traktorosok, kombájnosok és a traktorosbrigádok vezetői a gép. és traktorállomás állandó alkalmazot­tai lesznek. Mezőgazdaságunk gépesítése fo­kozásának szüksége megköveteli, hogy olyan traktorokat és egyéb gépeket gyártsunk, amelyek telje­sen megfelelnek a szocialista nagy­üzemi termelés követelményeinek, és ilymódon javítják a géppark eddigi összetételét. Mindenekelőtt hernyó­­talpas traktorokkal kell ellátni me­zőgazdaságunkat, és gépeket kell gyártani az ipari növények, főleg a cukorrépa és a burgonya megművelé­sének gépesítésére, valamint megfe­lelő kapcsolható készülékeket kell gyártani. Teljes terjedelemben bizto­sítani kell a pótalkatrészek gyár. tását. A gépek és pótalkatrészek gyár­tásának helyzete sokkal kedvezőbb lehetne, ha az illetékes minisztériu­mok nemcsak mennyiségben, hanem minőségben és a megszabott határ­időben is biztosítanák a terv- telje­sítését. A kohászati és gépipari mi­nisztériumoknak meg kell változ. tatniok a mezőgazdaság termelési követelményeivel szemben tanúsított eddigi helytelen magatartásukat és teljes következetességgel biztosíta­­niok kell ezeket a követelményeket. A géppark összetételének megja­­vulása és teljes kihasználása érdeké­ben a legközelebbi időben biztosítani kell az alábbi feladatok teljesíté­sét: A gép- és traktorállomásoknak 1954-ben főleg 4500 tizenöt lóerőre átszámított traktort, ebből 3760 her­nyótalpas, továbbá 600 gabonaara­tó kombájnt, 400 répakombájnt, 90 lenkombájnt, és a sorközi növények megművelésére 3400 kultivátort kell adnia. Be kell vezetni a burgonya­kombájnok és más gépesitési eszkö­zök gyártását. Ki kell dolgozni a mezőgazdasági gépek termelésének és szállításának tájékoztató tervét, úgyhogy 3 év folyamán a kultiváció 40—50 szá­zalékra, a gabona kombájnnal vég­zett aratásának gépesítése 50 szá. zalékra, a burgonya és a cukorrépa kombájnnal végzett betakarításának gépesítése legalább 30 százalékra legyen biztosítva és hogy biztosítsák az állattenyésztés gépesítésének lé­nyeges fokozását. Felül kell vizsgálni új gépek ter­melésbe való átadásának és kipró­bálásának eddigi módszerét, hogy a termelés fedezze a gépesítés bővíté­sével szemben támasztott követel­ményeket. Az állattenyésztés gépesítésének szakaszán a helyzet megjavítása ér­dekében meg kell gyorsítani a fej. lesztési munkálatokat, és elő kell készíteni az istáli'óberendezések gépesítő eszközei gyártásának ter­vét. Az összes feladatok teljesítése a gépesítés és a gépállomások szaka­szán nagy, megfeszített munkát fog igényelni. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak kell állniok e feladatok teljesítéséért folyó küzde­lem élén. Építsük ki és szilárdítsuk meg az állami gazdaságokat, mint a szocialista mezőgazdasági nagytermelés mintaképeit A hektárhozamok és az állatok hasznossága fokozására való törek­vésben az EFSz ek megszilárdít á sában és további fejlesztésében je­lentős feladat jut az állami gazda­ságoknak. Az a feladatuk, hogy a szovjet szovhozok példájára a mező­gazdasági munka magasfokú gépe­sítésének, nagy termelékenységének mintaképévé, a mezőgazdasági nagytermelés szervezésének min­taképévé váljanak és igy hathatósan közreműködjenek falvaink szocia. lista átépítésében, a kis- és közép­­parasztoknak a szövetkezeti gazdái, kodásra való áttérésében és ezzel egyidejűleg az államnak egyre na gyobb mennyiségű, jóminöségü és olcsó mezőgazdasági terméket bizto­sítsanak. Az állami gazdaságok földjeinek területe 1949. január 1-töl a mai napig több mint négyszeresre emelkedett. Ma a köztársaság ősz. szes mezőgazdasági földjeinek 8.2 százalékát teszi ki. Emellett azon­ban az országos beadások része a termékek egész soránál lényegesen magasabb. A sertéshúsnál 32.6 szá­zalékot, a repcénél 36.5 százalékot, a lennél 17.7 százalékot, a cukor, répánál 12.2 százalékot, a gyapjú­nál 16.4 százalékot és a tejnél 14.2 százalékot tesz ki. Az állami gazda­ságok egy állandó munkarőre eső piaci termelése 553 kg sertéshúst, 15.76 mázsa gabonafélét, 1609 liter tejet, 85 kg lent, 4.4 kg gyapjút tesz ki, míg a többi mezőgazdasá­gokban az átlag 96 kg sertéshús, 10.6 mázsa gabona, 845 liter tej, 38 kg len, 1.4 kg gyapjú. Meg kell állapítani, hogy az álla­mi gazdaságok feladatukat a be­adott termékek mennyisége tekin­tetében egészben véve jól teljesítik, nagy érdemük van lakosságunknak élelmiszerekkel, főleg hússal való ellátásában. Az említett példák egyidejűleg azt bizonyítják, hogy az állami gaz­daságok szemléltető bizonyítékai a mezőgazdasági nagytermelés elő­nyeinek. Ezeket az eredményeket az állami gazdaságok annak ellenére érték e'i, hogy rohamosan növeked­tek, hogy a használatukban lévő föld nagysága állandóan változott, és hogy a termelési egységek na­­gyón szétszórt területeken vannak. Az a tény, hogy az összes Uzemré- 1 széknek majdnem fele kisebb 100 hektárnál, megnehezíti a szociális­­ta nagytermelés következetes meg­szervezését. Ezért az állami g'-’a ságok földjei további szétforgácso. lásának megakadályozása és követ­kezetesen nagy tagok kialakítása a munka szervezési megjavításának, termelékenysége fokozásának fő elő. feltétele. Előfeltétele az állandó ve. tési eljárások tervszerű bevezetésé­nek, amely a földek termékenysége emelésének, és a beruházások helyes szétosztásának fő eszköze. Az álla­mi gazdaságok nehéz feladatainak teljesítésében azonban a hiányossá­gok égé íz sora mutatkozik, amelyek megakadályozzák azt, hogy az ál­lami gazdaságok sokkal meggyőzöb. ben teljesítsék küldetésüket. A jelentős sikerek ellenére, ame­lyeket az állami gazdaságok a la­kosságnak állattenyésztési termé­kekkel való ellátásában elértek, az állattenyésztési termelés eddig az állami gazdaságok leggyengébb pontja. Ennek okai ugyanazok, mint egész gazdaságunkban. Az összes fogyatékosságok okai­nak súlypontja elsősorban abban rejlik, hogy az állami gépezet dol­gozói, az állami gazdaságok dolgo­zói és a pártdolgozók mindeddig nem tudatosították teljesen az állami gazdaságok szerepét falvaink szocia lista átépítésében. Nem értik teljesen az állami gazdaságok jelentőségét. ^ éget kell vetni az ilyen viszonynak az állami és pártszervek és az állami birtokok között, hathatós segítséget kell nyújtani nekik, amely szükséges az áilami gazdaságoknak mint példás és nagytermelékenységü szocialista vállalatoknak további megszilárdí­tásához. Komoly nehézség, amely kedve­zőtlenül befolyásolja az állami gaz­daságok gazdálkodásának eredmé. nyeit, a gyakori munkaerőhullám zás és főleg a vezető káderek cse rélődése. Az 1949—1952-es években az állami gazdaságokat meg kellett tisztítani a kulák, nagybirtokos és ellenséges elemektől. Továbbra is ébereknek kell lennünk. Nem szabad azonban azt a hibát elkövetnünk, hogy a kevéssé tapasztalt káderein­ket, akik az állami gazdaságokon vannak, gyakran kicseréljük. A gyakori cserélgetés arra vezet, hogy a dolgozók elvesztik biztonságukat munkájukban, nem érzik magukat teljesen felelősnek a rendes gazdái, kodásért, és munkahelyükön való rövid működésűk miatt nem ismer. , hetik meg a termelés helyi felté­teleit és ezért nem is dolgozhatnak 1 jól. Némely esetben a helyzetet rontják a pártszervek é? a nemze. ti bizottságok indokolatVan beavat, kczásai is. Szigorúan be kell tarta­ni azt az elvet, hogy az állami gaz­daság igazgatóját csak a miniszter nevezheti ki és csak a miniszter hívhatja vissza, vagy adhat neki új munkabeosztást. Az összes szervek­nek ugyancsak szigorúan be kell tartaniok a többi vezetők, közép és műszaki káderek kinevezésére, visszahívására és áthelyezésére ki. adott irányelveket is Az állami gazdaságok káderei hullámzásának megakadályozására, a jó munkaerkölcs elérésére és meg­szilárdítására szükséges továbbá, hogy az állami gazdaságok vezetői a párt- és tömegs^ervezetekke! együttműködésben megteremtsék a káderek és munkakollektívák állan. dósitásának előfeltételeit. Feladatunk, teljes mértékben tá­mogatni az állami gazdaságok ál­landó dolgozói családi házainak épí­tését, megfelelő építkezési helyeket juttatni nekik, segítséget nyújtani az építkezési anyag beszerzésében és pénzügyi segítségben is részesí­teni őket. E kollektívák dolgozói azután az állami gazdaságon lévő munkahe­lyüket nem fogják ideiglenesnek vagy alacsonyabb értékűnek tarta­­ni, hanem ellenkezőleg, lelkesen, örömmel és elszántan fognak dol­gozni úgy, hogy a lehető legjpb­­ban teljesítsék és túlteljesítsék mun. kahelyeiken a kitűzött feladatokat. Az állandó káderek feltételei az állami gazdaságok sikeres felépíté­sének, gazdag termések és az álla­tok magasfokú hasznossága elérésé - I nek. Ugyanilyen fontos szakmabeli és politikai képzettségüknek megfe­lelő oktatással való emelése is. A hullámzás kiküszöbölése szempont jából nem kevésbbé fontos jelentősé­­ejü az érdem szerinti igazságos ju­talmazás, és a dolgozók anyagi ér­dekeltsége a termelékenység és a gazdaságosság fokozásában. Az igazságos jutalmazás hozzájárul a magas munkatermelékenység fej. lesztéséhez, az állami tervek telje­sítéséhez és túlteljesítéséhez. Ebben az irányban az állami gazdaságok bérpolitikája komoly hiányosságo­kat mutat. E hiba helyrehozására a legköze. lebbi időben a földművelésügyi mi­nisztérium az illetékes szervekkel együttműködésben új fizetési és ju­talomrendszert ad ki az állami gaz daságok műszaki és adminisztratív alkalmazottai számára. Szükséges lesz továbbá, hogy ki­értékeljék az állami gazdaságok va­lamennyi munkaszakaszán a terme, lési feladatok teljesítéséért és túl­teljesítéséért, valamint a gazdasá­gosság fokozásáért bevezetett eddigi prémium-rendszert és 1954. március l.ig a kormánynak javaslatot ter­jesszenek be a pénzbeli és termé­szetbeli prémium rendszer kibővité sére az állami, gazdaságok egyes munkaszakaszain. A prémium-rend. szer új rendezését 1954. április 1- vel kell érvénybe léptetni. A dolgozók anyagi érdekeltsége a növényi és állattenyésztési termelés tervezett feladatainak túlteljesítésé­ben döntő tényező lesz a termelés fokozása szempontjából. A vezető dolgozóknak az állami gazdaságo­kon lévő párt- és tömegszerveze l ek teljes támogatásával határozottan ki kell küszöbölniük a munka név­telenségét a föld megművelésénél, az állatgondozásban stb. Gondoskod. niok kell állandó összetételű brigá­dokról, munkacsoportokról és csapa­tokról, a helyes munkamegszervezés érvényesítéséről és a dolgozók ju­talmának igazságos kiszámításáról. Az állami gazdaságaink elótt ál­ló nagy feladatok megkövetelik, hogy az állami' gazdaságok egész irányítása és vezetése fentröl egész le magasabb színvonalra kerüljön. Az állami gazdaságok vezető dolgo­zóinak fokozniok kell ismereteiket, a közgazdaság és a termelés meg­szervezése terén, ami nélkül rém lehet sikeresen irányítani a nagyba­ni termelést. Az irányítás alapjául a pénzügyi termelési tervnek kell szolgálnia, amely szükséges feltétele a hiányos­ságok, a tartalékok feltárásának és a termelés megjavításának. A ter­melési pénzügyi terv rendes kidol­gozása nélkül nem lehet sikeresen megszervezni és folytatni az önkölt­ségek csökkentéséért, a gazdaságok jövedelmezőségéért vívott harcot. A tervben minden dolgozónak az irányítás elválaszthatatlan alkotó ré­szét kell látnia. Ezért az állami terv szétirásának a gazdaságok egyes munkahelyeire és egyes dolgo­zóira, kidolgozásának az egyes kam­pánymunkákra az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell szentelni. A tervezés elválaszthatatlan rész* a terv teljesítésének nyilvántartása és ellenőrzése. El kell érnünk azt, I hogy az állami gazdaságokon a nyilvántartást és ellenőrzést pél­dásan végezzék, hogy ezek a ter­melés megjavítására és a munkafe­gyelem megszilárdítására vezesse nek. Hogy az állami gazdaságok való. ban a szocialista nagytermelés pél- I daképei legyenek, termelésüket a legjobb gazdaságok színvonalára kell emelni. Állandó szakképzett káde­rekkel és munkásokkal kell vezeté. süket megjavitani. Határozottan be kell vezetni az érdem szerinti ju­talmazást és az összes dolgozik anyagi érdekeltségét a termelés fo­kozásában, Ehhez a szocalista mun. kaverseny tömeges alapokon való fejlesztése és minőségének megjaví­tása vezet. Emeljük a mezőgazdaság irányításának színvonalát Az egységes föWjnüveeazö vetke­­j zetek fejlődése, a mezőgazdasági I nagyüzemi termelés egyre növeke­­! dő része a mezőgazdasági összter­melésben már jó néhány módosítást követelt meg mind a minisztérium, mind a nemzeti bizottságok szerve­zetében, elmondhatjuk, hogy ezek jól beváltak. Az előző állapothoz ha­sonlítva sikerült operatívabb módon irányítani a mezőgazdasági terme­lést. Jól bevált főként a gép. és traktorállomások bevonása a r..:zö­­gazdasági ügyosztályok irányi ;ásá­­ba és szervezésébe éppúgy, mint a káderek neveléséiről való gondosko­dás rábízása a kerületi és járási nemzeti bizottságokra. E néhány javítás ellenére még mindig komoly hiányosságok van. nak a mezőgazdasági termelés irá­nyításában, éspedig a földművelés­ügyi minisztériumtól kezdve egészen a helyi nemzeti bizottságokig. Vál­toztatni kell a mezőgazdasági sza­kasz összes szervezeteinek összeté­telén, munkájának irányításán és I megszervezésén, hogy a hiányossá­gokat kiküszöböljük. Az irányítás megjavítása és az adminisztratív munkamódszerek ki­küszöbölése érdekében felül kell vizsgálni a nemzeti bizottságok me­zőgazdasági szerveinek eddigi szerve­zetét és javaslatot кеЛ tenni a mező gazdasági termelés irányitá. Inak megjavulására irányuló intézkedés re. Rövid időn belül ki kell adni a földművelésügyi minisztérium, vala­mint a kerületi és járási mezögaz. dasági szervek munkaszabályzatát, amelyben pontosan körül kell hatá­rolni az egyes szervezetek munkájá­­; r.ak tartalmát, meg kell határozni | az egyes dolgozók felelősségét, ki kell tűzni az egyes szervek és tago­zataik közötti kölcsönös kapcsolat alapelveit. Ki kell küszöbölni külö­nösen az adott feladatok ellenőrzé­sében mutatkozó komoly hiányos­ságokat és az EFSz-éknek, továb. bá az egyénileg gazdálkodó parasz­toknak nyújtandó hatékony segítség biztosítására, a mezőgazdasági ter­melési terv teljesítésének biztositá. sára, az új, haladó módszerek a tu domány és a kutatás eredményei­nek a mezőgazdasági gyakorlatba való bevezetésére ki kell építeni az agronómiái és zootechnikai szolgálat célszerű szervezetét, A nemzeti bi­zottságok szervezeti összetételében végrehajtandó változásoknak első­sorban az összes fokozatú nemzeti bizottságok irányításának megjaví­tására és felelősségének fokozására (Folytatás a 10. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents