Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-27 / 52. szám

Szabiid

FéldmSves 1953. december 27.

Mezőgazdasági termelésünk további fellendüléséért

(Folytatás • 7-ik oldalról.) tok vezetőinek, a könyvelők és más vezető dolgozóknak, valamint az összes szövetkezeti tagoknak szakmabeli és politikai színvonala dönti el. Ha sikert akarunk aratni, figyelmünket a legfontosabb dologra kell összpontosítanunk, a szövetkezet ve. zetö-káderei képzettségének fokozására és erősítésére. A szövetkezeti tagokat ezért rá kell vezetni, hogy ébredjenek tudatára, hogy szakmabeli és politikai képzettségük növekedése, az oktatásokban való részvételük saját érdekükben áll, valamint azt is el kell érni, hogy a sző. vetkezetek rendszeresen és bátran küldjék ki vezető-dolgozóikat, az ifjúságot és a többi tagot tanfolyamokra, mezőgazdasági iskolákba és szövetkezeti munkaiskolákba.

8. Éppen úgj{ mint a szocialista iparban, a szocialista mezőgazdaság terén is hatékony módszernek bizonyult a szocialista munkaverseny a termelési feladatok teljesítésében és túlteljesítésében, a termelés fokozásában. A pártszerveknek és szervezeteknek legyen egyik legelsőrendübb feladata, hogy gondoskodjanak róla, hogy a szocialista munkaver. seny minden szövetkezetben meghonosuljon, hogy a szövetkezeti tagok öntudatosan és aktívan vegyék ki részüket a szocialista munkaversenyből és legsajátabb érdeküket lássák benne. A nemzeti bizottságok dolgozói is a leghatékonyabb támaszt lássák a szocialista munkaversenyben, a kerület és járás mezőgazdasági, termelési tervének biztosításában.

A Központi Bizottság meg van róla győződve, hogy a pártszerve, zetek és a kommunisták falvainkon minden erejüket kifejtik, hogy a mezőgazdasági termelést fejlesszék EFSz-eink politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdításának útján.

Az EFSz-ek megszilárdításával egyidejűleg a szocializmus felépítésének érdekében támogatni kell az egyénileg gazdálkodó parasztok igyekezetét is a termelés fokozására.. ■

A mezőgazdasági termelés fokozására jelentős kihatással van az egyénileg gazdálkodó parasztok termelése is. Meg kell szüntetnünk azt az állapotot, hogy mezőgazdasá. gi és pártszerveink lebecsüljék a magánszektor termelését. Tudatosítani kelt, hogy falvaink szocialista felépítésének szakaszában az a feladatunk, hogy továbbra is támogassuk az egyénileg gazdálkodó parasztokat a termelés fokozására irányuló törekvésükben. Az egyénileg gazdálkodó parasztok iránti felületes viszony odavezetne, hogy meglazíts, ná a munkásosztály meg a kis. és középparasztok szövetségét pedig ez a szövetség népi demokratikus rendszerünknek alapja és nélkülözhetetlen előfeltétele a szocializmus felépítésének hazánkban. A mezőgazdasági kisüzemi termelésnek mezőgazdaságunkban túlsúlya van, úgyhogy a magánszektor termelésének elhanyagolása egyúttal a dolgozók életszínvonalának emelési lehetőségét is korlátozza.

Az egyénileg gazdálkodó parasz. tok termelésének fokozása a dolgozó parasztok legsajátabb érdeke, de érdeke a munkásosztálynak és valamennyi dolgozónak is. Az egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtott támogatás összhangban áll a szocializmus építésével. Ezért az HFSz-ek megszilárdítására és továbbfejlesztésére irányuló igyekeze. tünkkel egyidejűleg támogatnunk kell az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a termelés fokozására irányuló igyekezetét Is, mégha tudjuk is, hogy a mezőgazdasági kisüzemi termelés képtelen huzamosabb ideig biztosítani a mezőgazdasági termelés növekedését és ezáltal életszínvonaluk emelkedését is. Ezért továbbra is türelmes, meggyőző munkát végzünk köztük, hogy csak a fejlett, korszerű technika segítségére támaszkodó szocialista nagyizemi gazdálkodás képes teljesíteni zt a feladatot. Az EFSz-eket azért ütjük, hogy mezőgazdaságunk a tolgozóknak egyre több éllemiszert és az iparnak egyre több nyers, anyagot adhasson, hogy egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Arra törekszünk, hogy az EFSz-ek politikai és gazdasági megszilárdításával egyidejűleg a magánszektor is a lehető legnagyobb termelést érje el.

A kapitalista rendszernek a sa. játsága, hogy elnyomorítsa a kis- és középparasztokat, a földesúri nagyüzemi termelés útján. A szocialista rendszer ezzel szemben segíti a kis- és középparasztot termelésének fokozásában és ezzel meggyőzi öt és végül meg Is nyeri a gazdálkodás szövetkezeti formájá. nak. Az egyénileg gazdálkodó parasztok a legkedvezőbb termelési viszonyok közt sem képesek olyan eredményeket elérni, mint amilyeneket a szövetkezeti nagyüzemi termelés mutathat föl. De csak azok a szövetkezetek szilárdak és erősek gazdaságilag, amelyekbe a jól gazdálkodó paraszt annak a fölismerésnek az alapján lép be, hogy csak a szövetkezeti nagyüzemi termelés képes tovább fokozni a termelést és ezáltal életszínvonalát is.

Ezért állandóan emlékezetünkbe kell Idéznünk Gottwald elvtárs szavait, melyeket az országos szövet, kezet! kongresszushoz írt levelében 1953 febiuárjában:

„Fokozatosan sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kis- és középparasztoknak, arra ‘ a nagy táborára, amely még mindig egyénileg gazdálkodik. Minden rendes gazdálkodót meg kell nyernünk, hogy lépjen be a szövetkezetbe a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről szerzett saját tapasztalatai alapján. Fontos előfeltétele ennek azonban az, hogy a szövetkezetesek, de a kommunisták, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és a közéleti dolgozók ne ítéljék el azokat a parasztokat, akik eddig még nem tagjai a szövetkezetnek, hanem alakítsanak ki jó viszonyt irántuk. Az összeférhetetlenség, a keserűség, a szemre, hányások vagy a gúny politikája, rossz politika. A barátságos politika, a türelmes magyarázás és meggyőzés — ez a mi politikánk.“

* Népgazdaságunk érdeke és a szocializmus építése megkívánják, hogy a munkásosztály szövetsége a kis- és középparasztsággal egyre szilárduljon és küszöböljön ki mindent, ami meglazítaná. A kis- és közép, parasztok tömegei szövetségeseink voltak a kapitalizmus ellen vívott harcunkban, a velük való szövetségben vertük szét a burzsoázia ellenforradalmi kísérletét 1948 februárjában. Velük való szoros szövetségben biztosítjuk hazánkban a szocializmus felépítését. Ezek a tények határozzák meg párt. és a munkásosztály viszonyát a dolgozó parasztság iránt, mégpedig nemósak a szövetkezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok iránt is.

Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kérdésével kapcsolatban meg kell említeni a kulákokkal szemben való viszonyunkat is. A kulák, a kis. és középparasztok kizsákmányolója, kérlelhetetlen el. lensége a szocializmus építésének és az is marad. Minél inkább növekednek és szilárdulnak az EFSz-ek, annál veszettebbé és könyörtelenebbé válik a kulákok ellenállása. A kulákok ellen vívott határozott harc azért továbbra is egyik fő kérdése falun végzett munkánknak. Emellett pártfunkcionáriusainknak és különösen az állami szervek dolgozóinak állandóan emlékezetükben kell tartamok, hogy pártunk politikája a kulákokkal szemben tovább, ra is a korlátozás és elnyomás elve marad, hogy ezt a politikát a munkásosztály és a kis- és középparasztok közti megbonthatatlan szövetségén folytatjuk.

A pártszervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak, az állami és gazdasági szerveknek az a feladatuk, högy rendszeres politikai munka útján leleplezzék a kulák ellenséges ábrázatát a falu előtt, kivonják a dolgo. zó parasztot befolyásuk alól, a parasztok aktív részvételével korlá! tozzák és nyomják el politikai és I gazdasági befolyását és tegyék szá- I mára lehetetlenné, hogy megvalósíthassa kizsákmányolási szándékait.

I Törvényszerű jelenség, hogy a szo- I eializmus építésében elért sikereink jés az EFSz-ben elfoglalt gazdasági I pozícióink szilárdulása következtében növekszik az ellenséges osztályok ellenállása, és kiéleződnek az osztályharc formái a falvakon. A kulákok ellen vívott politikai harcokban nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy az a feladatunk, hogy a kulákok termelhessenek a földjükön. A nemzeti bizottságoknak az a kötelességük, hogy teljes mértékben biztosítsák a termelést a kulákgazdaságokban. A kulákok földjét is teljes mértékben ki kell használni a dolgozók ellátására. Azt

A munkásosztály gondoskodásából hatalmas technikával fölszerelt

gép. és traktoráJlomások jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés növelésében és fontos eszközei a munkásosztály és a kis. és középparasztok szövetsége megszilárdításának. -Nagy érdemük van abban, hogy főként mezőgazdaságunk szocialista szektorában, és ott is, ahol munkaerőhiány van, sikerrel el tudják végezni a gabona aratását és növelni tudják a gabona terméshozamait. Erről tanúskodik a gép- és traktorállomások egyre fokozódó része az EFSz.ekben végzett munkák teljes mennyiségében. Míg 1951 ben a gép. és traktorállomások az EFSz-ek összes mezei munkáinak 38 százalékát végeztéik el, 1953-ban a gép- és traktorállomások által végzett munkák térfogatának 49.2 százalékos általános növekedésével a munkálatoknak már 44 százalékát végezték el. Ezt mindenekelőtt a gép- és traktorállomásoknak új szovjet gyártmányú hernyótalpas traktorokkal való felszerelése és az tette lehetővé, hogy traktorosaink és technikusaink tö. kéletesebben elsajátították a rájuk bízott gépekkel való bánásmódot. Tökéletesebb gépekkel és mesteribb kezelésükkel 1951-hez viszonyítva kerek 68 százalékkal sikerüli fokozni egy traktor teljesítményét. Az elért sikerek azonban korántsem elégíthetnek ki bennünket. A mezőgazdasági termelés gépesítésének szüksége az eddiginél lényegesen nagyobb. A föld rendes megművelése az agrotechnikai határidő betartásával sokkal több gépet követel, megköveteli jobb kihasználásukat, a gápzavarok számának csökkené. sét és a javítások idejében való elvégzését.

Ma, midőn kiépült erős ipari alapunk, minden szükséges előfeltétel megvan arra, hogy iparunk nagyobb segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak és biztosítsa a mezőgazdasági munkák gépesítésének lényeges növelését.

A gép- és traktorállomások munkájában a komoly hiányosságoknak még egész sora mutatkozik, ame. lyek akadályozzák azt, hogy a gép- és traktorállomások az EFSz-eknek nyújtott termelési és szervezési segítségben, fejlődésük és a mezőgazdasági termelés, valamint a mezőgazdasági murika termelékenysége további hathatós fokozódásának biztosításában rendesen teljesítsék feladataikat.

Mindenekelőtt a géppark elégtelen kihasználásáról, az agroteohni. káról és az EFSz-ek hektárhozamainak növeléséről való gyönge gondoskodásról van sző. A gép- és traktorállomások nagy feladatainak teljesítését a géppark rossz összetétele és dolgozó többségének alacsony szakmai színvonala is megnehezíti.

A gépek maximális kihasználásá. val, főleg a több műszakban végzett munkával lényegesen emelhető az eddigi géppark termelő képessége. E téren nagy kihasználatlan tartalékok vannak a gép- és traktorállomásokon. Noha még nagy feladataink vannak a mélyszántásban és igen előrehaladott az idő, a traktorok műszakban való kihasználása csak 1.1. Nem volt más a helyzet szeptemberben sem, midőn ez 1.07 volt. A termelőképesség ki nem használását a javítási munkálatok lassú folyamata és a gyakori ! gépzavarok is okozzák. Előfordulnak olyan esetek, hogy a munka

a kulákot, aki szabotálja a dolgozók ellátását, a törvény értelmében üldözzük és büntetjük meg.

Ilyen álláspontot foglal el pártunk a kulákgazdaságok termelésének biztosításában és az eddig még egyénileg gazdálkodó kis- és közép, parasztoknak a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló törekvésében.

Most pedig áttérek beszámolóm további részére.

megszervezése és traktorosok hiánya miatt üzemképes gépek kihasználatlanul hevernek.

A gépállomások nem törődnek közvetlenül az EFSz-ek növénytermelésével. A gép- és traktorállomások agronómusai által a szövetkeze, teknek nyújtott segítség nem rendszeres és rendszerint csak arra az időre szorítkozik, midőn a gépek a szövetkezetben dolgoznak. Ezt a szakaszagronómusok hiánya és a többi szakaszok agronómia! szolgálatától kapott elégtelen támogatás is okozza.

A mai agronőmiai szolgálat igen elaprózott. Kiépült a népi igazgatás, a gép- és traktorállomások agronómusainak hálózata, agronómusok dolgoznak különféle kísérleti állón- .V sokon, talajvizsgáló intézetekben, magtermelő intézetekben, cukorgyárakban és másutt. Ezeknek az agronőmusoknak munkáját nem irá. nyitják egységesen és nem irányul kellőképpen a mezőgazdasági termelés növelésére és az EFSz-ek megsegítésére. Gyakran megtörténik, hogy a járási nemzeti bizottság és a gép- és traktorállomás agronőmiai szolgálata nem működik együtt, elégtelenül biztosítja a gép- és traktorállomások és EFSz.ek szerződésbeli kapcsolatainak megszilárdulását, főleg a hözamszerződések nyilvántartását, betartásának és mindkét fél részéről való, teljesítésének ellenőrzését.

A gép- és traktorpark összetétele mindeddig nem felel meg a mezőgazdasági termelés fejlődése szükségleteinek. Alkalmas kapcsolható készülékek, hernyótalpas traktorok és különleges gépek hiánya akadá. lyozza a gép- és. traktorállomások által végzett munkálatok terjedelmének lényeges kibővítését és arra vezet, hogy a gépesítés százaléka a fárasztó munkák egész sorában, főleg a burgonya és a cukorrépa megművelésében és betakarításában igen alacsony. Ezért a helyzetért a földművelésügyi minisztériumot is mulasztás terheli, mert nem tudta idejében megmondani, milyen gépfajtákat és milyen mennyiségben kell gyártani.

Az új mezőgazdasági gépek tökéletesítése és termelése messze elmarad a mezőgazdasági gyakorlat szükségletei mögött. A mezőgazda, sági gépek termelésére specializált termelő üzemek termelési képességét nem használják ki teljesen. Úgyszintén a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek termelése és minősége sem kielégítő. Nem teljesítik rendszeresen a szállítási tervet sem. Ez az egyik oka a traktorok elégtelen kihasználásának.

A gép- és traktorállomások a mezőgazdaságnak az a szakasza, ahol a káderviszonyok és a munkaerők helyzete különösen nehéz. Ez annál is komolyabb, mert ezekre a dolgozókra jelentős küldetés vár a szocializmus építésében a falvakon. Az alacsony szakmai színvonal sem a mezei munkák jó elvégzését, sem a rájukbízott gépekről való rendes gondoskodást nem biztosítja. A nagy munkaeröhunámzás lehetetlenné te. szí az állandó káderek nevelését. A gépállomásra fiatalemberek érkeznek, akiknek egészségi és kulturális szükségleteiről nem gondoskodtak rendesem. A gép. és traktorállomások ábandó dolgozói állományának kialakítását elégtelen anyagi érdekeltségük is akadályozza.

Az a tény, hogy a gép. és traktorállomásokról szóló párt- és korkormányszéles említett hiányosságok a gép- és traktorállomásokon, arról tanúskodik, hogy a minisztériumok, pártszervek és nemzeti bizottságok dolgozói még mindig nem értékelik a gép. és traktorállomások mérhetetlen nagy jelentőségét a szocializmus építésében. Haladéktalanul és igen határozottan kell hozzálátnunk e hiányok kiküszöböléséhez, hogy biztosítsuk a mezőgazdaságban kitűzött feladatok teljesítését.

A gépek teljes bevetése a mezei munkákba a gépállomások igazgatóinak egyik legnehezebb feladata. Hogy ezt elérhessük, ahhoz meg kell valósítanunk a tervezést minden traktorosbrigádra és traktorosra, lényegesen javítanunk kell a munka megszervezését az eleven és operatív vezetés útján, az EFSz. ekkel és a többi parasztokkal kötött szerződésekkel teljesen biztosítani kell a feladatokat. Nem beszélhetünk a gépek teljes kihasználásáról, ha nem dolgoznak két műszakban.

A további feladat az, hogy minden egyes alkalmazott teljesítménye megközelítse a legjobb dolgozók teljesítményeit, mert ezek világosan bizonyítják, milyen lehetőségeink és tartalékaink vaunak a gép- és traktorállomásokon. A gépeknek a mezei munkákban való teljes kihasználásáért, a műszakok nagyobb számáért, valamint a teljesítmények fokozásáért folyó harc a legjobb dolgozók tapasztalatainak felhasználása és a szovjet tapasztalatok alkalmazása az a fő út, amellyel a gép. és traktorállomások hozzájárulhatnak a termelés növeléséhez és megteremthetik annak előfeltételeit, hogy részük a föld általános megművelésében tovább növekedjen.

Gép- és traktorállomásaink agronómiái szolgálatának felelősséget kell vállalnia az EFSz-ek terméshozamainak növeléséért. Ez ásandó gondoskodást feltételez a rendes agrotechnikáról. A munka megszervezésében, új termelési formák, fő. leg szovjet munkaformák bevezetésében, EFSz-eink termelésében nyújtott segítséget gép- és traktorállomásaink tartsák legfőbb feladatuknak. A gép. és trakt űrállomások agronómia: szolgálatának lényeges javulása és a szakaszagronómusok hálózatának kiegészítése a gép- és traktorállomásokon úgy, hogy az EFSz minden 1000 hektár szántóföldjére a gép. és traktoráliomásmak egy szakaszagronómusa jusson, hozzájárul a gép- és traktorállomás ér. dekének fokozódásához az EFSz termelésében és az eddigi állapot megjavításához. Ügy véljük, hogy a gép- és t.raktorállomások agronómiái szolgálatának fő feladata segítséget nyújtani az egységes föidmüvesszövetkezetek irányításában. Az agronómiái szolgálat fokozatos egyesítésének céljából leghelyesebb lesz áttenni a gép. és traktorállomá. sokra a növényvédelmi agronőmusokat, minden gép- és traktorállomáson agrotechnikai laboratóriumot berendezni azzal a kilátással, hogy minden mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szolgálat fokozatosan a gép- és traktorállomásokon fog összpontosulni.

A gép. és traktorállomások és az EFSz-ek kölcsönös kapcsolatainak megszilárdulását a gép- és traktorállomások és az EFSz-ek között kötött kötelező hozamszerződésekkel érjük el, úgy, hogy a hozamszerzödés törvényerejű legyen ég teljes! tése mind a gép- és traktorállomás, mind az EFSz részére kötelező legyen. A kerületi és járási földművelésügyi osztályoknak ügyelniük kell a szerződések megkötésére, nyilvántartására és következetes ellenőrzésére a munkálatok folyamán éppúgy, mint végleges kiértékelésükre.

Az alább feltüntetett alapelvek szerint bevezetik a gép. és traktorállomások munkáinak természetben való jutalmazását, éspedig visszamenő hatállyal az 1953. évi aratás idején végzett munkákért, hogy biztosítsák a gép. és traktorállomások és dolgozóik anyagi érdekeltségét a hektárhozamok növelésében, valamint minden lehetőséget megteremtsenek további mezőgazdasági térmékalapok szerzésére.

A természetbeni díjazást kötele, zöen bevezetik a közép- és mély(Folytatás a 9. oldalon.)

Javítsuk a gép- és traktorállomások munkáját és fokozzuk jelentőségüket a mezőgazdaság fejlesztésében

mányhatározat. valamint a i nyilatkozat ellenére is ilyen rossz j méretekben fordulnak elő az