Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-20 / 51. szám
те Féld ш le ves 1953. йесетБег 20. A baromfiak gondos * ak ármány ozása nagyobb jövedelmet jefent Vigyázzunk méheink téli nyugalmára A téli hónapok alatt a baromfiak természetes úton nem találnak takarmányt, így azt telies mértékben a baromfitartóktól kapják. Ezekben a hideg hónapokban pedig fokozott takarmánymennyiséget igényelnek, mert testmelegük fenntartására több takarmányt elhasználnak. A kisebb-nagyobb baromfitenyésztőüzemek állatait, de a köztenyésztés kevés létszámú baromfät is nagv gonddal takarmányozzuk a tél folyamán, mert a télen megtartott baromfiállomány a legértékesebb tenyészállomány! Ezek után neveljük majd fel a jövőévi szaporulatot, melynek mennyisége és minősége egyaránt nagy mértékben függ a szUlőállatok jó téli takarmányozásától. Fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a tojástermelési célból meghagyott „termelő állatainkat” jól takarmányozzuk télen, hogy minél több nagyértékü téli tojást kapjunk a közfogyasztás számára. Legnagyobb hozzáértést a tyúkok telelése kíván, mert ezeknek a tojástermeléshez szükséges takarmányokat meg kell adnunk. A baromfiaknak nagyáltalánosságban naponta és testsúly - kilogrammonként 5—6 deka a takarmányszükségletük Eszerint tehát, egy körülbelül 2 kg-os tyúknak a napi takarmánymennyisége 10—12 deka. Ezt a takarmánymennyiséget tehát naponta feltétlenül biztosítani kell tyúkonként. A gyakorlati tapasztalatok és tudományos adatgyűjtések egyaránt megállapították azt is, hogy a különféle tyúkfajták részére naponta az alábbi takarmánymennviségeket kell adnunk: a könnyütestü leghorn tyúkoknak napi 10—12 deka, a középtestű rhode-island tyúkoknak napi 12—13 deka, a nagyobbtestű hampsire és plimut tyúkoknak napi 13—14 deka. Továbib fontos tudnivaló, hogy ezt a takarmánymennyiséget lehetőleg minél többfajta takarmányból állítsuk össze Ezáltal ízletesebb és változatosabb lesz a takarmány, tehát szívesebben fogyasztják azt a baromfiak, egyúttal pedig tápértéke is jobb lesz. A tyúkok napi táplálékszükségletét felerészben szemes eleségben, felerészben pedig keverékben adjuk. Szemes eleségnek ne kizárólag tengerit etessünk, mert az egyoldali zsírképző, tehát hizlaló-takarmány. Ha belőle sokat etetünk fel, úgy tojóállataink petefészke elzsírosodik, minek következtében tojástermelésünk hosszadalmasan szünetel. A szemes eleség!lő' mintegy 40 százalékot (2—2 5 dekát) reggel etessünk föl lehetőleg árpából és zabból, s 60 százalékot (3—3.5 dekát) pedig este. Hidegben, aZ esti etetésre tengerit is adhatunk, mert ezzel állataink testmelegüket fenntarthatják A jobb étrend' hatás kedvéért igen érdemes a reggeli etetésre adott zabot vagy árpát csíráztatva föletetni Enyhén nedvesítve és melegen tartva tálcákon, ezek a takarmányok 2—3 nap alatt igen kedvező átalakuláson mennek át. Ha folyamatosan etetjük a csírázott magvakat, úgy ezek hatására feltétlenül több tojást és termékenyebb tojást kapunk, melyekből életerősebb csirkék kelnek ki . A szemes eleségmennyiséget az állatlétszám után pontosan kiadagoltan etessük fel .nehogy elhízzanak az állatok. A napi takarmánymennyiség másik felét keverékeleségben adjuk. A keverékeleségben kapják meg a tyúkok • tojástermeléshez szükséges tápanyagokat s az ásványi anyagokat is. Nagy gonddal állítsuk tehát össze ezt a takarmányt a rendelkezésünkre álló takarmányokból. Hogyha pedig azt látnánk, hogy nem szívesen fogyasztják tyúkjaink a száraz keveréket, úgy a változatosság kedvéért egykét héten keresztül adjuk azt enyhén megnedvesítve etetővályukból.. Ilyen esetben zöld pótanyagokat (szénamurva, silótakarmány, répareszelékek) s esetleg tej melléktermékeket (savó, író) is adhatunk a keverékhez A téli keveréket körülbelül a következő takarmányokból állítsuk össze százalékosan: (a hiányzó takarmányokat azonos értékű takarmányokkal helyettesítsük) : búzakorpa 30, árpadara 15, tengeridara 10, húsliszt 20, vérliszt 15, 'ucemaliszt 5.5, takarmánymész 4, só 0.5 százalék. Igen jó eredménnyel etethetjük a keverékben adott 6—8 százalék olajpogácsadarát, valamint a borsódarákat is. Az előírt takarmánymennyiségeken felül adjunk a tyúkoknak zöldtakarmányok is, télen például marhakáposztát, amig csak lehet. Vagy helyettük répát, csicsókát, szénalevelet fínomabbszálú füvekből és pilangósokból készített silót, vpgy csíráztatott magvakat. Az apróra tört faszéndara és kavics állandóan álljon a tyúkok előtt vályúkban, vagy kisebb önetetőkben. Itatásukról bőségesen gondoskodjunk, de ne hideg vízzel. A tenyészpulykák, ludak és kacsák téli takarmányozásánál fontos tudnivaló az, hogy naponta kapjanak zöld pótlótakarmányokat is, Ezzel megakadályozzuk elhízásukat, tehát jobb tenyészállapotban maradnak. A tyúkoknál felsorolt zöld pótlótakarmányokat kapják ó"k is. Szemes eleségből főleg árpát és zabot adjunk, s csak kisebb mennyiségben tengerit. Keverékeleségüket ugyancsak búzakorpából, szénamurvából és takarmánvmészből állítsuk össze s azt állandóan megnedvesítve etessük fel. A pulykák, ludak és kacsák napi takarmányszükséglete körülbelül a következő : v Pulykák kapnak 15 deka szemet és 6—8 deka szénalevelet, ludak 10 deka szemet és 10 deka szénalevelet, kacsák 8—10 deka szemet és 4—6 deka szénalevelet. Szénalevél helyett finomszálú és apróra felszecskázott takarmányt is etethetünk. Gondoskodjunk végül arról, hogy ezekkel a baromfieleségekkel is bőségesen itassunk vizet, mert csak így tudják a feletetett takarmányt jól értékesíteni. A méhek télen nem tudnak védekezni, mert a téli fürtöt kár nélkül nem bonthatják meg. Ki vannak szolgáltatva ellenségeiknek. Egér és cickány. A méhek legnagyobb téli ellenségei az egerek. Az egerek megrágják a lépeket, fészket raknak a kaptár zugában, fölfalják a lépesmézet és nyugtalanítják a méheket. Korlátlan garázdálkodásuknak csak az enyhe idő vet véget. Akkor vagy idejében elhagyják a kaptárt, vagy a melegtől felpezsdülő méhek agyonszúrják. A mé- Ipk az eP' i’iillá’ ’•/'l ť'bbé-kevé' hh/> lerágják a lágy részeket s a maradványait viasszal és méhszurokka! ragasztják be hosszabb idő múlva. Az egér jelenlétét elárulj« a kaptár alján a rengeteg durva léptörmelék, mégpedig nemcsak sejtfödél, hanem a sejtek oldalának maradványa és az egér viasztartalmú ürüléke. A cickányok az egérhez hasonlóan, a kaptárba bújnak. Méhekkel táplálhoznak. A méhnek sokszor csak szárnyát hagyják meg. Védekezés. Egér és cickány ellen elsősorban a kijáró rácsozásával lehet védekezni. Egér ellen 1 cm-es rés is elég, cickány ellen legalább 8 mm-es. szűkítés szükséges. A rácsot idejében, még a téli fürt összehúzódása előtt fel A nyugalom biztosítása a telelő méhek számára, a méhész legkomolyabb feladata télen. Ettől függ a szerencsés áttelelésük, egészségük és tavaszi fejlődésük. Mit okoz a telelő méhek nyugtalanítása? A méhek állandóan féltik élelmüket, a mézet. Ha észrevesznek valamilyen hangot, zörgést, akkor mindig gyorsan teleszívják magukat mézzel, hogy biztosíthassák életük fennmaradását. Ha ez sokszor megismétlődik, a téli fölösleges mézfogyasztással hamar megtelik a végbelük bélsárral, amit a méhek rendes körülmények között magukban tartanak a tavaszi tisztuló kirepülésig Ha azonban már annyira megtelik a végbelük, hogy a potrohúk kétharmadát eléri, nem bírják tovább visszatartani, kénytelenek bent a kaptárban üritkezni. A méhek szaglási szerve nagyon kifejlődött, érzékenyek, kényesek a szagkell rakni, különben megeshetik, hogy a kaptárban egér van, enyhébb időben ki is ugraszthatjuk ötét. Zavarásukkal kevesebbet ártunk a méheknek, mint az egér további jelenléte. A kijáröra zsákot keli akasztani rajzszeggel. A kaptárt óvatosan kinyitjuk és a lépeket szedegetni kezdjük széléről. Alsőkijárós kaptárbői az egér rendszerint a zsákba szalad. Felsőkijárősból sokszor oldalt menekül. Zárthelyi teleltetéskor zajtalan egérfogóval és méreggel lehet védekezni. Harkály. Főképpen a zöldharkály káros. Kivágja a kaptárt, zavarja és megeszi a méhet, kikezdi a lépet. Védekezés. A méhes elé és fölé dróthálót szoktak ajánlani, de szétszórt elhelyezéskor ez nagy méhészetben alig lehetséges. Ha más menekvés nincs, le kell lőni. Széncinege. A kaptárt megkopogtat-: ja, a kicsalt, vagy felső kijáróból kifogott méhek potrohának fullánkos végét csőrével lenyírja, a még belső részeit a potroh nyílásán és a tor hátán vágott lyukon kiszedi. Az üres páncélt eldobja. Csak télen veszélyes. Védekezés. Kár bántani. Ha etetik, nem jár a kaptárakra. Etethetjük tökmaggal, napraforgómaggal tisztán vagy faggyúval egybeolvasztva. ra és a tisztaságra, amit már ezután nem élvezhetnek. Ezt a betegséget „egyszerű vérhasnak” nevezzük. Ha ezen betegség után az idő megenyhül, úgy hogy a méhek kijárhatnak és belső munkájukat megkezdhetik, valamint ha a méhész is segít rajtuk, az „egyerú vérhas” ebben az esetben nem szül nagyobb bajokat. De ha ez korán, mondjuk tél közepén történik, a legnagyobb hidegben is zavart állapotban vannak, állandóan fokozzák a téli fogyasztásukat; ilyenkor újból és újból bent üritkeznek. Ez esetben lép fel leggyakrabban a „fertőző vérhas” (nosema), ami évenként sok családot pusztít el. Amennyiben a méhésznek módjában van mindettől méheit megvédeni, jutalmát látni fogja: erős és népes méhcsaládjai után bő hordásra számíthat. Szijjártó Gyula, Alsóhatár Mit jelent, ha méheinket télen zavarják? Házinvulak tenyésztésének fontossága Hogyan gondozom és telelem be méhrsaládaimat Tudjuk, hogy az üzemek, valamint az iskolák konyháinál rengeteg hulladék megy veszendőbe. Egyik felhasználási módja a nyulakkal való feletetée. Bevált módszerünket, melyet iskolánknál alkalmazunk a következőképpen ajánljuk á kezdőknek. Elsősorban az elhelyezésről és a ketrecekről kel! gondoskodnunk. A ketreceket széltől védett, napos helyen, állandóan friss levegőn helyezzük el. A hideget a nyulak sokkal jobban bírják, mint a meleget. A téli Hidegtől se féltsük, mert kicsinyeit Óvatosan betakargatja. A nyulak alá a legalkalmasabb a rácsos deszka padlózat, mert « rácsok között az ürülék kihull és mindig tiszta marad. A rács alatt a legcélszerűbb, ha ferde deszkalap áll, mert Így magától is kihull a trágya az egymásra épített emeletekről. Szaporításra csak teljesen kifejlődött állatokai állítsunk be. Legalább 7—10 hónaposokat. Húsnyerés céljából leg-Az él vágytaianság különböző betegségek tünete. Néha azonban a hízósertések olyan emésztési zavarokban szenvednek. mely semmi más betegségnek sem az előjele. Ezt valószínűleg a bővebbmennyiségú gyomornedv és sav idézi elő. Az étvágytalanság rendesen akkor jelentkezik a hízósertéseknél, ha hosszabb ideig etetjük őket főleg forhelyesebb az évi négyszeri (február végén, április, augusztus és november első napjaiban) párosítás. A konyhákról kikerülő minden zöldféle kedvelt csemegéje a nyulaknak. így sárgarépa, különösen azonban a cukorrépa, főleg szoptatós és elválasztott nyulaknak. Ugyancsak jól értékesíthetők a kalarábé, kel, vörös- és fehérkáposzta hulladékai. Azonkívül burgonyaféléket is etethetünk, de a héját csakis párolva, korpafélékkel keverve adjuk a nyulaknak. A száraz takarmányok közül nagyon jók a lucerna, lő- és bíborhere, vadontermő papsajt, mert ezeknek magas tápértékű szénájuk van. Vigyázzunk arra, hogy a széna ne legyen poros vagy penészes. A szemes takarmányok közül a zab-, árpa-, kukoricadara, de az utóbbit csak hideg időszakban. Vigyázzunk arra is. hogy a takarmányozás ne legyen egyoldalú. Hizlalásra szánt /állatot naponta négyszer etetünk. Aduink nekik sok párolt burgonyahéjat, kukoricát lehetőleg a regrázott, főtt burgonyával, árpacsírával, gyári hulladékokkal és áztatott lóbabbal. Éppen ezért fordítsunk nagyobb gondot a hízósertések takarmányadagainak összeállítására, hogy ne legyen egyoldalú a takarmányozásuk, hanem változatos és így elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket az egyoldali takarmányozás előidézhet. Ajánlatos a tagéi! órákban, kevesebb zöldfélét és inkább fokozzuk az itatást. Éjszakára adjunk kevés sós vizet. Annyit adunk nekik enni, amennyit megesznek. A hizlalási idő 15—20 nap. Tegyük ilyenkor szűk helyre őket, hogy kevés mozgási szabadságuk legyen. Beteg állatot azonnal különítsünk el a többitől. Leggyakrabban előforduló betegségek: 1. a hasmenés. Tünetei: az ürülék ritka, étvágytalanság. Ilyenkor elvonjuk a vízbő zöldtakarmányt egy-két napra. 2. A székrekedés. Itt éppen ellenkező eljárást kell alkalmaznunk, mint a hasmenésnél. A táplálék közé egy-két napra ricinus olajat keverünk. Ismételten hangsúlyozom, hogy csekély kiadás mellett bőséges húsmenynyiséget nyerünk. Különösen vidéki iskolák gyermekeit foglalkoztathatjuk ezzel. Nagy örömet szerzünk nekik, ha kézzelfogható eredményt mutathatnak fel tenyészetükkel. Fllakovszky Jolán, Čečejovce karmányhoz adni egy marék Glaubersót, kálmosgyökeret és köményt — mindegyikből 150 grammot — továbbá 250 gramm szódabikarbónát. Jól beválik, ha minden etetésnél és étvágytalanságnál 1 kanál iszapolt krétaport adunk a sertésnek. Árvái János — Lelesz Nyolc éve méhészkedem 48-szor 28 méretű kaptárakban. Jelenleg 10 családom van és elég szép eredményeket érek el minden évben Kaptáraim izoláltak, tehát melegek. A betelelést a következőképpen hajtottam végre: A kölü'lteret deszkalappal befödtem, amelynek közepén 7 cm átmérőjű nyílást vágtam és oda elhelyezem a tányérformájú etetőt, amibe a literes ballon jön. Ez így marad egész télen A fedődeszkára annyi mohát helyezek el, hogy ellepi az etetőből Iónt egész vízszintes irányig. Ezek szerint a mézűr ec harmada tele van mohával. A mézürt 2 mm-es üveglappal fedem, amit még filccel takarok, ezután jön rá a kaptár teteje. A kaptárok hmrónyüását, amelyek alul vannak, 10 cm hosszúra és 1.5 cm szélesre hagyom. Télen óvatosan leemelem a tetőt, leveszem a filcet és üvegen keresztül lenézek a moha közötti ballonra. Ha azt Néhány sorban Itt a tél. Használjuk fel ezt az időt a tanulásra, könyvekből, újságokból. Esténként menjünk tapasztaltabb mébésztársainkhoz, hallgassuk meg őket és vitassuk meg az előttünk nem tiszta dolgokat. Legyen szemünk előtt az. a régi közmondás: „Ki mihez nem ért, az annak ellensége”. Ez a méhészetben nagyon bevált. Nézzük meg: kinek pusztulnak el télen a méhei? A tudatlannak. Vagy megtörténik két szomszédos méhésznél, hogy az egyik 20 kg-ot perget családonként, a másik 4—5 kgot. A méhészet olyain gazdasági ág, amely a tudást százszorosén kamatozza. Tehát tanulni és tanulni. ♦ A méhek beporzó munkája révén ellátom, hogy izzadt, a család erős és meiege ven. о цепко - e i. > ást meghosszabbítom. Ez évben mérlegre helyezek egy családot és feljegyzéseket csinálok fo vasztásáról Még sohasem volt penésze: lépem pedig benn hagyom az összes kereteket télire, ami legtöbbször tele van mézzel. Csárdáim minden évben egészségesen áttelelnek. Tavasszal,... a- első kirepülés után a ballonba esővizet teszek, öt literhez 2.5 dkg sót adok. Ha melegebbre fordul az idő, megcsinálom az első tavaszi átvizsgálást, ezután vedig mézes szirupot adót nekik, melegen, kevés sóval. Az üvegen keresztül megfigyelem, hogy fogyasztják az élelmet, ebből következtetek mindenre. FOhordás előtt, május elején a méztereket telerakom keretekkel. Kérem méhésztársaim véleményét, helyesen gondozom-e méheimet? Sed i Edmund, Tornaija* érhető jövedelemtöbblet tízszer annyit jelent népgazdaságunk számára, mint a közvetlen méz és viaszhozam értéke. Uborka virág üvegházi meg porzásakor egy méhcsalád 150 emberi munkanappal ér fel. Magyarországon, Békés megyében ez idén sok méhcsalád elérte a 120—150 kg súlygyarapodást. Országos viszonylatban azonban átlag 10—12 kg-ot értek el családonként. (Méhészetből.) ♦ Gyűjtsük össze a mézelő fák és bokrok magvait és alkalmas helyre ültessük el azokat, hogy minél több hordási lehetőséget biztosítsunk méheinknek. Legyünk elővigyázatosak a hízósertések étvágytalanságára
