Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-20 / 51. szám

s

1953. december 20.

ftjíis-oet

A kladnói munkásotthonban

Részlet Anionín Zápolocký elvtárs

,Vőrös fény Kladno felett“ című művéből

Szombat van A kladnói munkásotthon tu<'arts-szobájában élénk vita fo lyik. Itt ülnek a kladnói elviarsak bányászok és kohászok. Isszák a há nrrnszazalekos vyumorusagus Iciuiati

sört és beszélgetnek.

Az orosz forradalom van a napi renden.

Elvtársak, írjanak az újságok amit akarnak, én hiszek az orosz forradalomban. Én hiszek a bolsevikiek győzelmében s azt teljes szívemből kívánom is. Ha valaki a bolsevikiek ellen lép fel. az előttem nem szocialista."

Ezt i"lenti ki Honzo Vanyek s hogy szavainak nagyobb érvényt szerezzen veri az asztalt.

„Lassabban Vanyek elvtárs, így mégsem lehet beszélni", figyelmezteti Vunyeket Dubec elvtárs, a villamosmit vek gépésze hosszú ba túszát sodorgatva. ,Ezzel kizárnád a pártból Mod rácsek képviselőnket. Modracsek elvtárs valóban jó szocialista s mi öt mindannyian nagyra becsüljük De az orosz forradalommal s a bolsevikekkel nem ért egyet."

„Én Dubec. senki1 sem zárok ki a pártból MégU újból ki kell jelente nem aki a bolsevista forradalom ellen van az nem szocialista Mi a vei eme nyetek elvtarsak? Igazam van, vagy nincs igazam?” fordul Vanyek a hallgatósághoz.

„Vanyeknek igaza van" mondják a bányászok és kohászok egyhangúan „Nem elvtársak Modrácsek elvtárs másként látja a dolgokat Értelmesei> ben Azt mondta hogy az orosz bolsevista forradalom elhamarkodott dolog. Meggyengtti Oroszországot és о négyes ántántoi s erős’ti Nrmet.ors.~ti pót Nekünk a ra kell törekednünk hogy Németországot minél eľ'hb legyőzzék Ezért kzll a bolsevikiek s az ő forradalmuk ellen lennünk” iovek szik Pub- a többieket meggyőzni „Miben segít a bolseviki forradalmi a németeknek. Mire várjanak az oros. munkások? Arra hogy vége legyen a háborúnak? Ezt nekünk i be akarják beszélni Váriatok amíg vége lesz i háborúnak, at íg Németországot és Atisztriál legyőzik' Akkor majd leszií mólunk a kapitalistákkal éh a tolvaj fö’dbirtokosokkal. Azalatt pedig a kapitalisták harácsolnak és gazdagodnak A földbirt ■kosok láncolnak s leszed к az emberről az utolsó inget is. Az em berek robotolnak és kiszáradnak mint a Icóró. Amellett persze azok akik ezen a nyomorúságon nyerészkednek állandóan csak azt aiánlják: várni várni Igazán szégyen, hogy ezt a politikát még a mi elvtársaink is támogatja''. Ha a szegények változtatni akarnak sorsuké... muszáj n nvúzók el len harcolniuk. Állandóan kell harcol niok minden kedvezd pillanatot ki kell használatok. Nem szabad várni amíg у kizsákmányolok azt megenne dik Azzal az állandó várakozással és semmittevéssel az ember már torkig van”, haragszik Vanyek.

„Én viszont hiszek Modrácséknek" tart ki Dubec tántorthatatlanul a ma да igaza mellett". A bolsev ki forrad” lom segít a németeknek. Miért vinnél át különben a németek a bolsevisták’’’ leplombált va okban Oroszországba"

Nem olvastatok erről? érvel tóvá Dubec.

„Hol lehetett azt olvasni?" kérdi Vanyek

„A kapitalista újságokban vagi/ az agrár Vevkovban? Azon nem csodálkozom A kapitalistáknak bizton meg van az okuk ni‘~t a bolsevistákat szidják Azzal, ami Oroszországban történik, természetesen nem érthe' egyet egy kapitalista sem.”

„Ebben igazad van Honzo Ma olvastam a Venkovot Az szörnyű ahogy az a bolsevistákat támadja" mondja ľeigl.

„Éppen ezért hiszek én a bolsevistáknak mrrt az agrárpártiak támadták őket,” állítja Vanyek.

„Mégis csak jó az, ha az ember mindent elolvas és m.ndent jé1 megfontol. A Venkovnak is lehet néha igaza jelenti ki Dube". ; |эч

„Nem "Ivágnád el nekúnlc, mit ír a Venkov' fordul Feiglhez.

„Azt megteh n ... ”

„Bedrich van itt Venkov? Add ide csak a mai számát”, kiált a kisz l látó pikkolóra.

Aztán oliwni kezd:

„Lenin valódi nevén Zedermann zsidószármazású és rokonságban van az osztrák szociáldemokrata párt ve zérének. dr Aďmnek családjával Ez az ember most Pétervár ura" és a né met újság к > érint egész Oroszország elnöke. Ha Lenin tudja magát tartani

mostani pozíciójában, ami pedig nagyon kétséges, akkor benne az ausztriai es magyarországi szlávok nagy ellenségre találnak "

„Tehát latjáto.J Lenin a szlávok nagy ellenseye. Ki állítia ezt? Az agrárpártiak! És vájjon miért?!

Erre a választ a következő hirecske adja те ”

Feigl a Venkov más hírét olvassa: „Könnyű azt hirdetni: kössetek fegyverszünetet, dolgozzatok a béke ügyén, hívtátok egybe a népek konferencii ,át! De :e} a mondatok ma gukban supán csak frázisok, melyek inkább a közeli jövőtől való félelemről. mint a győztes párt öntudatáról tanuskodn ’.

A nagybirtokoknak az orosz parasztok közötti felosztását hird tő jelszó s — a mai időkben puszta demagógia Földosztás a há1 ú alatt, ez azután >lyan őrültség, amilyet eddig még nem is lehetett hallani Ilyen problémák megoldása még legnyugodtabb békeidőkben is 'gén nehéz”.

„Helyben vagyunk Mindjárt gondoltam”, egészíti ki Vanyek „Földosztás a 1 ’ :ú alatt az őrültség Már hogyne v ’na az! Ezt csak a bolsevisták sinálhatják. A mi agráriusaink ilyen "ni'tséaet sohasem fognak csinálni bár állandóan hangoztatják a jelszót A vidék egy család” Ne-' akarnak azok a nin "stplpveVnek s kis házhe- Íveseknek földet adni békében sem nemhogy a háborúban Hogy adnának' Hiszen éppen a háború alatt lehet a? élelmiszerekkel a legjobban uzsoráskodni és <eketézni ”

Várjatok csak. várjatok!" kiált köz be a fiatal Feigl. .A legjobb itt van a végén Hallgassátok csak I”

Feigl olvassa:

„A bolsevisták teljesen új rendet akarnak bevezetni Csakhogy az Orosz országban megvalósított ideálok karos hatást fognak gyakorolni másutt is Azt mondani Földet adunk a pa rasztoknak Oroszországban, azt jelenti hogy fellazítják egész Európát Ilyen céllal indított háború egészen más lenne mint a mai: az új szociális forradalmat ielentené ”

„Itt van ni. — Hát mi szólsz hozzá Dubec? Itt leplezetlenül bevallották az agráriusok, miért vannak az orosz bolsevista forradalom ellen — Nézzétek Egészen az alapoktól kezdve úi rendet bevezetni azt jelenti egész Európa összes koponyáiban világosságot gyúitani És vigye a csuda — nem lenne erre tényleg szükség’’ Hiszen már mindenütt várnak rá Nekünk is már olyan szü\sértünk 'enne rá. mint a koszos ma'arnar a dörgölődző fára — Alapjaitól , j rendet vezetni be! — Az volna a szoHális forradalom! Hogy az agrárpártiak ’lene vannak azon nem csodálkozom. — De hogy lehet ellene Modrácsek? — Hát egyre vá laszolj nekünk Dubec! — Lehet egy szociáld’mokrata a szociális forradalom ellen?

Iliiéi és ehhez hasonló szavak hang zottak el a fuvarosok szobájában. — Mindnyájan Dubec felé fordultak, aki zavarában bajuszát pödörgette.

„Hát elvtársak, én nem volnék a bolsevisták ellen. De mindent jól meg kell fontolni. Modrácsek elrtárs mégiscsak a mi Ieg, ' b szocialista teoretikusunk. Meg kell őt hallgatni. Lehet neki is sokban igaza. Még nem tudtuk hogy fog az ott Oroszországban végződni.”

.Hogyan végződhetne? Én azt hiszem, hoqy rr '.a >n becsületes munkás és annál inkább minden becsületes szocialista teljes szívéből csak azt kívánhatta. hogy az jól végződjék. Mi kívánjuk is ezt valamennyien az orosz bolsevistáknak. Hát nincs igazam, ba rátáim?”

Vanyek újból eb társaihoz fordul. „Van. igazad van. Mindnyájunk szívéből, leikéből beszél Honzo. Csak aztan az alap/utol Kezdjenek hozza.

Hálistennek, hogy végre valahol már igazában elkezdődött”, hangzik egyhangúan a fuvarosok szobájában.

„Én mégis csak azt hiszem, elvtársak, hogy alaposan meg kell fontolnunk a dolgot. Hinnünk kell kissé Tártunknak és vezetőségének is."

Dubec prédikáló hangon újból magyarázkodni kezd:

„Módról sek elvtárs cikkét leközölte a Právo lidu. Ha c zal a mi szociál demokrata i ártunk mm értene egyet álkor az nem is jelenhetett volna meg i tvírt napilapjában F,s amennyi' én tudom Modrácsek cikke ellen ed dig nyilvánosan még senki sem szólalt

fel. Ebből látható tehát, hogy a vezetőségben levő elvtársak maguk is tat Ipatnak és várakozási álláspontra helyezkedtek.”

„Mi az, hogy senki sem szólalt még fel eddig?” -i nkezik Vanyek. „Marka, gyere ide! Nálad van Tondó utulso levele?”

„Nálam van Vanyek elvtárs."

„Add csak ide. elolvassuk.”

„De elvtárs, én nem tudom. Az mégis ...” ellenkezik Marka zavartan.

„No már, talán csak nem szégyenkezei? Azt, amit Tondo neked írt és hogy milyen csókokat küldött — azt nekünk nem keü tudnunk."

„És küldözi őket Marka? Ki tudja ott meg kiknek adogatta? Én a te helyedben nem hinnék neki’ No, lányom, ha szükségét érezned csak fordulj hozzánk! ”diamit talán mi is tudnánk nyújtani neked”, tréfálnak Markával a bányászol’.

„Azzal ugyan nem sokat segítenék magamon. Biztosan hozzátok fordulok”, vé’~\ zik Marka. „Ti vén kanok."

„Ez megadta nektek nevet Vanyek. „Ügy kell nektek. Mindenkit piszkáltok! Nem tudtok nyugton maradavi?"

„Uguan. Honzo Mit érne az egész bányászélet. ha nem fűszerezhetné meg az ember egy kis tréfával Marka megért bennünket és nem haragszik ránk, ugy-e?” igyekeznek magúkat tisztára mosni a bányászok.

„Meg nem érdemlitek, hogy az ember haragúdon rátok Kár minden szóért Itt a levél Vanyek És itt ezen az oldalon van az, olvasd ”

Vanyek fölteszi pápaszemét és olvassa:

„Az új fordulat Oroszországban számunkra szocialisták számára igen jelentős esemény Mi csak azt kívánhatjuk hogy az új orosz kormánynak sikerül Tón keresztülvinni szándékait, különösen, ami a békekötést il'eti Igaz ugyan, hogy az orosz viszonyok az utóbbi idők megrázkódtatásai miatt még nem erősödtek meg és nincsenek kizárva újabb meglepetések sem, de a békeszerződés megkötésével az út karmámj helyzete az orosz népnél nagyon megerősödnék s a kormány megkísérelhetné további szociális céljainak keresztülvitelét. Ezek keresetű1 vitele nem maradna a mi viszonyainkra sem hatás nélkül úgy mint az 1903 évi forradalmi megrázkódtatásnak is megvolt a hatá a. s sodálkozom azon. hogy nyilatkozhatott Modrácsek elvtárs az új orosz forradalomról, amelynek szocialista alapja és réifa annyira világosan látható olyan kedrezőtlenü' . ” „Tehát ehtársnk ezt írja Tondo c harctérről,” fejezi be Vanyek a levél olvasását.

„Hát te Dubec mit szólsz ehhez’’ Látható hogy a vártból mégiscsak nyilatkozott valaki De — a kakas csípte meg. Marka!" fordul hozzá Vanyek, „az a levél nemcsak a te száтглгТ'-п Az* VV1 •1- nvM

kellene ismerniök. Közzé kellene tenni a Svohodában ”

.Honan tudod, hogy maid le közük’’” ellenkeznek egyesek. Aztán meo Tondóra ’is kell gondolnunk Ke'lemefenségei lehetnek a katonaságnál. Kár, bizony, kár. Pedig mégis rsak jó volna nyilvánosságra hozni! Hát te mit gondolsz, Marka?”

A fuvarosok szobájában megint nagii zaj van Vá 21 is minden tekintet kérdői eg Marka felé fordul.

„Én úgy gondolom hogy mégis nyilvánosságra kellene hozni Férjem maga kívánja, hogy közöljük le.” bíztatja őket Marka.

„Akkor nyert ügyünk van Ha Tondo maga is úgy kívánja, közöljük le." határoznak a bányászok és kohászok egybehangzóan.

* * *

A küldöttségnek nem sikerült kívánságát a szerkesztőséggel azonban elfogadtatni. A szerkesztő védekezett és ellenkezett. Ilyen ügyből kifolyólag már voltak kellemetlenségei, úgymond. A párt vezetősége elvből ellene van, hogy a katonák harctérről írott leveleit leközöljék. Hiszen a táboriposta katonai cenzúrája alá esnek. — Tondó levelét biztosan feketén küldte. Ebből úgy Tondónak. mint a szerkesztőségnek sok kellemetlensége származhat. stb.

A bányászok azonban nem hagyták magukat. Az orosz forradalom melletti rokonszenv nyilatiiozatok egyre sza porodtak. a sajtó hangja fölötti felhá borodás pedig növekedett, ilyen nyomás alatt a Svoboda Tondo levelét 1917. december 13-án végre leközölte Kladno az orosz bolsevista forradalom iránt érdeklődni kezdett.

?Déli esfe

Künn a fákon a zúzlombon északról a szél dorombol, veréb gubbaszt, varjú károg, befagyott a vizesárok.

Téli este, hosszú este ... de sok költő írta versbe!

Én is írom!... parasztmódra igazságot minden szóba.

Régi viskó helyén új ház, benne villany, könyv és újság, rádiónál apám beszél, unoka ül csontos kezén. Édesanyáin mosolyogva telepedett a „seziónra" ... asszony lánya még vidámabb a szívében forró nyár van, kisebb húgom könyvet olvas a harmadik tollat forgat.

Régi mesék, tündérálmok csakhogy egyszer valóságok!. dost örömmel Írok verset, holnapra egy rövid tervet Reggel gépkocsit Javítok, délután meg gépen írok, este új kaptárt készítek, hisz a lányok is segítnek. így él együtt a kis család az egykori nyomortanyán.

Csurilia József

Kultúráiét Alsószeiin

Egyre több községben tapaszta'ható hogv az őszi és téli estéket a Csent« dók helyicsoportjai felhasználjak arra hogy kultúrprogrammal szórakoztassák a falu dolgozóit Gyakran országos ünnepélyeken vagy pedig ismeretterjesztő előadások során lépnek fel egy-egy ének- ,vagy táncszámmal, amiáltal tömegeket tudnak mozgósítani az értékes előadás meghallgatására.

így van ez Alsószeiin is, ahol e Csemadok mindjárt 1949-ben megalakult és azóta számos szocialista színdarab előadásával aratott figyelemreméltó sikert. Többek között előadta 1952-ben a „Közös út” című színdarabot, amely a községben nagyban hozzájárult « szlovák és magyar dolgozók közötti súrlódások kiküszöböléséhez. 1955-ban, vagyis ez év tavaszán Mikszáth „Különös házasság" című színművét játszotta a Csemadok kuUúregyüttese. amely nagy tetszést váltott ki a falu dolgozó bői A Csmadol? tagjai ezenkívül minden agitáeiós munkából is kiveszik részüket. Sikeresen bekapcsolódtak a Korea felépítésére rendezett gyűjtési kampányba és a Szovjetbarátok Hónapját kultúrszámokka! tették ünnepélyesebbé és gazdagabbá.

A Csemadok vállalta, hogy a Barátsági Hónap ideje alatt három előadással egybekötött kultúrműsort -ende? Ezt a vállalást meg is valósította, mert ezideig a múlt vasárnap megrendezeti előadás a harmadik volt. Az előadás, amely a szovjet dolgozók egyre örömtelibb életéről szólt, ugyancsak szép kultúrműsorral volt egybekötve. A jó szervezőmunka eredménye megmutatkozott abban, hogy az előadásokon közel 150-en vettek részt, akik figyelemmel végighallgatták az értékes előadást és érdeklődéssel nézték végig a kultúrműsort. Ezzel a módszerrel a Csemadok vezetősége kettős eredményt ért el' egyrészt színvonalas kultúrprogrammal szórakoztatták a dolgozókat, másrészt mindenki sokat tanult a szovjet dolgozók egyre szebb és örömteljesebb életéből. A szovjet emberek példáján okulva, dolgozóink nálunk is hozzáfoghatnak, hogy szebbé és boldogabbá varázsolják életüket.

E kultúrmunka mellett az alsószeli Csemadok tagsága a Barátsági-Hónap befejezésére rendezett járási kultúrversenyre is benevezett, ahol főleg népi táncokkal lép fel. A Csemadok tagjai nagy lelkesedéssel próbálják, tanulják a táncokat, holott napközben a szövetkezetben dolgoznak, ahol a hátralévő munkákat fejezik be. »A népi táncok próbái csak az esti órákban folynak. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a Hody községben tartózkodó Magyar Népművészeti Együttes néhány tagja. így Nagy Juci és Varró Irén egész estéket áldoznak arra, hogy az Alsószelieket betanítsák a táncokra. Ezek a fiatal művészek igazodnak Lenin elvtárs tanításához, aki azt mondotta: „Tanulj, hogy taníthass, taníts, hogy tanulj!” Ezek az elvtársnők a próbák szünideje alatt elbeszélgetnek a fiatalsággal, új életük lehetőségeiről, amelyek újabb és újabb eredmények elérésére ösztönzik őket.

Az alsószeli Csemadok kultúregyütrcsenek tagjai külön kultúrszámokkd készülődnek 3z évzáró közgyűlésre, hogy szebbé és ünnepélyesebbé tegyék ezt a napot, amikor egészévi

munkájukat értékelik. Erre az alkalomra rövid jelenetekkel, énekszámokkal készülődnek, éppen ezért lelkiismeretesen és szorgalmasan látogatják a próbákat.

A jó munkájért ki kell emelni a helyi csoport titkárát, Burgely Gizella tanítónőt, aki fáradságot nem ismerve foglalkozik velük, tanítja és neveli őket. Helyesebb lenne azonban, ha aktívabb munkára ösztönözné a vezetőség többi tagjait is és ne csak ő egyedül végezzen el mindent.

A Csemadok helyi szervezete értékes kultúrmunkája ellenére itt-ott hibát is elkövet. Bár jól tudja mozgósítani a tömeget íRv például Az Aratás” vitaestjét is jói rendezték, de a tömegmozgósítás mellett az a hiányosság mutatkozik, hogy a vitafelszó’asásokat nem szervezik meg eléggé megfelelően. Ezért történhetett meg, hogy ezen a vitaesten, amelyen háromszázan vettek részt, a nagy tömegből nem akadt felszólaló, aki érdemben hozzászólt volna a vitához Ezen a helyzeten sürgősen javítani kell, mert biztos? hogy volt a hallgatók közt olyan is, aki valamit nem értett meg, márpedig, ha a vita élénken kifejlődött volna, akkor minden felmerült kérdést meg lehetett volna világítani Ezért fontos feladat, megtanítani a dolgozókat bátran vitában hozzászólni, kritizálni, ha rossz az előadás, mert ezáltal hatékonyan elősegítjük a dolgozók mind politikai, mind kulturális fejlődését.

A legutolsó előadás hiányosságát az íellemezte, hogy kevés 'férfi volt a kultúrteremben Fontos tehát, hogy azokat is mozgósítsák. Ezen a téren példává! kell előljámi -a Csemadok-te goknak. Ha ezeket meg fogják győzni megjelenésük fontosságáról, ezzel elősegítik. hogy az előadások után értékes vita fejlődhessen ki, amiből végül mindenki bőven meríthet magának tudást hazánk szocialista felépítéséhez.

Az eredmények és hiányosságok feltárása legyen az alsószeli Csemadoknak lelkesítője a további értékes munkában, mert a községben megvan minden alapja annak, hogy a kultúrmunkát még fokozottabban fejleszthessék. Ha a Csemadok tagjai e lehetőségeket felhasználják, ahhoz járulnak hozzá, hogy a dolgozóknak nemes szórakozásban lesz részük, de jobb és öntudatosabb munkára is serkentik ezzel a szövetkezeti tagságot. Ezért ajánlatos, hogy a hosszú téli estéket arra használják fel, hogy minél több ismeretterjesztő előadást szervezzenek és emellett kultúrműsorrról se feledkezzenek meg. Nem fér kétség hozzá, hogy ezzel e népnevelő munkával arra ösztönzik a szövetkezet dolgozóit, hogy az 1954-es évben még jobb munkát fejtsenek ki, mint ebben az esztendőben végeztek. Ha a szövetkezet tagsága jobb munkát fejt ki, jobb lesz ez eredmény is. Csakis ilvmódun érhetik el dolgozóink azt, amit a Szovjetunió dolgozói már elértek, hogy a háború után már hatszor tudtak árleszállítást végrehajtani. Erre az útra már mi Is rátérünk, de még az elején vagyunk, tehát most rajtunk a sor, hogy hogyan és milyen gyorsan tudjuk ezt megvalósítani. Mindez tőlünk, a mi becsületes és leik! smeretes munkánktól függ ... Erre tanít bennünket a szovjet ember bátor és hős élete- Csandal István.