Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-20 / 51. szám

4 1 TERVKÉSZÍTÉS A KOLHOZOKBAN Köztudomású, hogy a szocializmus­ban tervgazdálkodás folyik. Egész nép­gazdaságunk fejlesztésének irányát és ütemét tényelegs adottságainkra épí­tett ötéves tervek szabják meg, ame­lyek alapján éves tervek készülnek » népgazdaság minden ágában. A kolhoz gazdálkodása lényegében a kolhozra lebontott és helyi adottságai­nak megfelelően kidolgozott ötéves terven alapszik. Ennek az ötéves távlati tervnek ez elkészítése komoly és megfontolt munka? kíván. Kidolgozásában részt vesznek a járási mezőgazdasági osz­tály, a gépállomás, a kolhoz szakem­berei és természetesen a kolhoz veze­tősége. Ennek a hármas részvételnek nagy jelentősége van. A járási mező­­gazdasági osztály szakemberei érvénye­síteni tudják a terv elkészítésében ej állami távlati tervfeladatokat. A gép­állomás szakemberei meg tudják mon­dani, hogy a kolhoz tervezett fejlesz­téséhez előreláthatólag hogyan tudják biztosítani a szükséges gépi erőt és mi­lyen munkafolyamatokat tudnak gépe­síteni a kolhoz egyes üzemágaiban. A kolhoz vezetősége és szakemberei pe­dig, a gazdaság helyi adottságait is­merve, biztosítani tudják, hogy a terv ezeknek az adottságoknak megfeleljen Az elkészített ötéves távlati tervet a kolhoz közgyűlése elé terjesztjük. A közgyűlés megvitatja esetleg módosít rajta, s miután elfo­gadta. felterjesztjük jóváhagyásra a járási végrehajtőbizottsághoz. A jóváhagyott ötéves távlati terv az­tán alapul szolgál e kolhoz éves ter­melési terveinek készítéséhez. Ez me­gint csak komoly munka. Elkészítése a kolhoz vezetőségének a feladata, a­zonban nem egyedül készíti, hanem be­vonja a munkába a kolhoz szakembe­reit, — a brigád- és farmvezetőket, a segédüzemek vezetőit és a legkiválóbb kolhoztagokat. A terv előkészítéséné1 fókép azt vizsgáljuk, milyen módon tudnánk tovább növelni terméseredmé­nyeinket, állataink hasznosságát, va­gyis röviden, hogy tudnánk virágzóbbá még jövedelmezőbbé tenni gazdaságun­kat. Az elkészített termelési tervet ezu­tán a kolhoz gazdája — a közgyűlés elé terjeszti, amely részletesen megvi­tatja, esetleges változtatásukat hajt végre rajta, s he elfogadta, felterjesztjük a tervet jóváhagyásra a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyához. Az osztály az állami tervfela­datoknak megfelelően esetleg változtat­hat rajta, de gyakorlatban ilyen mó­dosítások nem nagyon szoktak előfor­dulni. 6 ha mégis igen. azok n«*n nagy mérvűek. Ennek egyszerűen az a ma­gyarázata. hogy terveink — mind a kol­hozé, min az államé — a ténylenes a­­dottsápokből indulnak ki. s ígv nagy eltérések a felülről és alulról jövő ter­vek között nem lehetnek. H-tgy mennyire figyelembe veszi az állami tervezés a gazdaság helyi vi­szonyait és lehetőségeit, azt a követ­kező példák is bizonyítják. Az egyik évben feladatot kaptunk gyapot termesztésére. Vetettünk is be­lőle elég jócskán. Igen ám. de csakha­mar bebizonyosodott, hogy a gyapot nem a mi viszonyaink közé való: ta­vasszal a lassú felmelegedés miatt las­san fejlôd'k, s Így aztán az őszi fa­gyok beállta előtt nem érik be, '■ehát sem a kolhoz, sem az állam nem jár vele jól, csak elvesszük a földet olyan növénytől, amely nálunk jobban te­remne. A járási mezőgazdasági osz­tálynak nem is kellett ezt sokáig ma­gyaráznunk — a gyapottermesztést kolhozunkról levette. Vagy itt van egy másik példa. Gaz­daságunk 42.226 hektárnyi területéből 26 ezer hektár legelő, de az is olyan szikes és sovány, hogy csakis a juhte­nyésztés jövedelmező rajta. Állatte­nyésztési feladatainkat is ennek meg­felelően kapjuk. Juhállományunkat a kolhoznak a német megszállás alól va­ló felszabadítása utáni ezer darabról máig már 24 308 darabra növeltük, 1955 év végére pedig 30 ezer darabra nö­veljük. Vetésforgónkban a füves szakasz u­­tán a megállapított terv szerint tava­szibúzának kellett volna következnie, viszont a tavaszibúze nálunk az őszi­­buzáná! kevesebb termést ad, aminek magyarázatát éghajlati viszonyainkban találhatjuk. Kolhozunk közgyűlése fog­lalkozott a kérdéssel és döntése alap­ján kértük a járási tanácsot, hogy a tavaszibúza helyett őszit vethessünk. A tanács a kolhoz és az állam érdekeinek meg­felelően ehhez hozzá is járult. így ma az őszi­­búz'i-területünk 4170 hektár. Baromfiállományunk 19 ezer darab — tyúk és pulyka. Víziszárnyasunk nincs, s erre nem is kapunk tervfeladatot, egyszerűen azért, mert erre nincs le­hetőség — nincs vizünk A pulykák és tyúkok viszont a sztyeppéken kitűnő legelőt találnak. Befejezésül még csak annyit, hogy a jóváhagyott éves termelési terv a­­lanián azután elkészítjük, minden bri­gád. farm. segédüzem éves termelési tervét. PASCSFNKO a S7tavropoli határvidék Győze­lem kolhozának elnöke. Az állattenyésztés fejlesztésével növeljük a kolhoztagok jövedelmét Irta: F. Gene-álov. a „Szocialista Munka Mse.” A Sztálin kolhoz az Oka folyó ár­területén fekszik, mintegy 140 kilo­méter távolsó a Moszkvától. FtJleg állattenyésztéssel foglalkozik s ezen a téren igen szép eredményeket ért el. Erről beszél az alábbiakban F. Gene­rálov. a „Szocialista Munka Hőse”, a Szovjetunió Legfelső- Tanácsának kül­dötte, aki immár 12 éve vezeti a Sztá­lin kolhoz gazdaságát. Mit eredményez a zöld futószalag ? Tapasztalatból mondhatom, hogy az üllataüomány hozamának növeléséhez elsősorban az szükséges, hogy megte­remtsük a szilárd takarmányai apót. Mi eleget tettünk ennek a feladatnak Szá'astakurmánv mellett állataink elegendő mennyiségű répafélét, siló­­takarmányt, abraktakarmányt és zöld­­takarmémit is kannak. Еду-egu teh 'n évente átlagban 20 mázsa szálas és 100 mázsa nedrdús takarmányt fo­gyaszt el. Különösen arra ügyelünk hogy bőségesen jusson zöldtakarmány a jószágnak. A tejelő állatuk és serté­sek számára megszerveztük az úgyne­vezett zöld futószalagot, vagyis a foly tatól após z'tdtnka máma 1st sí t zöld futószalaghoz tartoznak a termé­szetes legelők a komócsinos lóhere, a zabos bükk nv tök és f -«wM sek. Sokévi gyakorlatunk megmutatta hogy a zöld futószalag esetén a fű 1 ege’taféstát cékze übb nem ea 'tern hanem szakaszosan végezni, fg?/ az állatoknak tavasztól őszig friss és nedvdús legelőjük van , Gépesített istállóit Kolhozunk sok pénzt fordít arra hogy a jószágnak megfelelő istállókat ólakat építsen. Az idén például fel­építhettük a 121 állatot befogadó jó szágudvart és külön baromfiudvart. mell ben 1500 baromfi tartózkodhat. Az összes jéiszágudvart. istállókat ön­­műk< dő Hatóval takarmány szállí­tására és a trágya elhnrdására alkal­mas függővasúttal, trágyalé tartályok­kal és takarmáni/kcnyhával szereljük tel. A gépesítést, nemcsak azokon a te­lepeken alkalmazzuk, ahol a jószág telel, hanem az állatok nyári szállásán is. A telepek mindig van melegvíz, az istállóóllásnk ndnáig tiszták. A lejönök munkaruhát kannak — 3 kő­­penyt — és 2 törülközőt A közös gazdas ’’ és elsősorban az állattenyésztés, fejlesztésével, állandó­an növeljük a kolhoztagok jövedelmét. Az utóbbi 5 év alatt a munkaegységre eső pénz futtatás több. mint kétszere­sére nőtt• az 1948 évi 4.4 rubelról az 1952. évi 10 rubelre. Ezért szorgalmaz­zák a kolhoztagok, hogy mind nagyobb qondot fordítsunk, az állattenyésztésre, az állatok szakszerű gondozására, a hozamok növelésére. Vaszillj Lebegyev-Kumacs: <Dal a hazáiéi Nagy, dicső hon népemnek hazája, Benne erdő, h°gy, folyó berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. ős Moszkvától a távol határig, bérces déltől fagyos északig, minden ember gazda módra jár Itt s mérhetetlen országban lakik. Tág mederben, dúsan mint a Volga, folyik életünk és határtalan. Fiatalnak könnyű ftt a dolga s az öregnek becsülete van. Nagy, dicső hon, népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Szemed elvesz szántóföldjeinken, városunknak szeri-száma nincs, a „tovariš” pár betűje minden cifra szónál fénylőbb, drága kincs. Hol kimondják, nem vagyunk magunkban, érti néger, érti kínai, véle minden tájon otthonunk van, s benne népünk jóbarátai. Nagy dicsó hon népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Gazdag asztalt terít itt a munka, minden érdem bő jutalmat ád, tiszta hittel fogadjuk magunkba Sztálin törvényalkotó szavát. Dicsősége élni fog e szónak s tündökölni halhatatlanul, jogot adva nrnden dolgozónak, aki termel, pihen és tanul. Nagy, dicső hon, népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Lágy fuvalma leng a kikeletnek, életünkben boldogság dalol, ily derűsen sehol sem nevetnek s nem szeretnek ily nagyon sehol. Am szemükben harag tüze lángol, hogyha ellen küldi ránk hadát, mint aránkon, úgy csüggünk hazánkon, s védjük, mint az anya magzatát. Nagy, dicső hon, népemnek hazája, benne erdő, hegy, folyó, berek. A világon nincs sehol se párja, mert lakói szabad emberek. Gáspár Endre fordítása Ha valaki a helyi hajójárat kis gő­zösén a rosztovi területen fekvő Port-Katonovóba utazik, az első. ami a szemébe tűnik: a falusi klub hófehér kőépülete. Bár a port-katonovói klub semmivel sem válik ki az azovi tenger­part többi falusi klubja közül, a hely­beliek számára mégis a kultúra való­ságos kincsesházát jelenti. És ez így igaz, mert a klub sok mindent nyújt a falu lakóinak, bármi­lyen korúak, foglalkozásúak és bármi­lyen legyen is az érdeklődési körük. Az érdekes előadások, felolvasások kedve­lőinek nincs okuk panaszra, gyakran rendeznek ilyeneket a klubban, a leg­újabb szovjet filmeket is itt mutatják be, 8 falu kultúrgárdája pedig határo­zottan jó előadásban hoz színre nem egyszer többfelvonásos színdarabokat. A könyvtárban sok, kitűnő könyv áll mindenki rendelkezésére: az olvasószo­bában kényelmesen el lehet olvasni a friss lapokat, folyóiratokat, bele lehet mélyedni egy-egy értékes brosúra ol­vasásába, a szellemi sportok hívei pe­dig mindig találnak egy-egy társat a sakk- vagy dámajátszmához. A klubban legtöbben a könyvtárat lá­togatják. Nem múlik el jóformán e­­gyetlen hónap sem, hogy a könyvállo­mány ne szaporodna számos új kötet­tel. A port-katonovóiak szeretnek ol­vasni és a könyvtárosnak bőven akad dolga esténként, amíg kielégíti a könyvigényléseket. A kolhozparasztok közül sokan tanulmányozzék például e Szovjetunió Komm -niste (bolsevik) Pártjának történetét és így kézröl-kéz­­re járnak •> bolsevik párt történetével meg a marxizmus-leninizmus elméle­tével foglalkozó könyvek. Nagy az ol­vasótáboruk a természettudományi és a mezőgazdasági könyveknek, másokat viszont elsősorban a szépirodalom ér­dekel. Egy j\ Tegtörténik persze, hogy egyik-má- J-'-f sik újdonságot egyidőben sokan igénylik és így talán évekbe telne, a­­míg mindenki sorban elolvashatná a nagy érdeklődéssel várt könyvet. Ezen a klub vezetősége közös könyvfelolva­sásokkal segít. Egy-egy fejezet elol­vasása után gyakran izgalmas vita ala­kul ki a könyv mondanivalóiról, hősei­nek magatartásáról, sőt még az ríő nyelvezetéről is. Legutóbb például Ga­lina Nyikolajevova Sztálin-díjas regé­nyének „Az aratás”-nak volt nagy si­kere a port-katovovói klubban. A könyv utolsó fejezete után többórás, a késő éjszakába nyúló vita alakult ki. A Sztálin-díjas regényekről rend­szeresen tartanak a klubban ol­­vasőkonferenciákat, amelyeken számos kolhozparaszt mondja el véleményét. Az utóbbi időben különösen Szemjon Babajevszkij: „Fény a föld felett” cí­mű regényéről rendezett olvasókonfe­rencia bizonyult eredményesnek. A portkatonovói iskola tanárai értékes munkával járulnak hozzá az olvasókon­ferenciák sikeréhez, többnyire közülük kerül ki a vitevezető is. Az irodalom népszerűsítése nem kor­látozódik csupán a klub helyiségeire, mert a klub kultűraktívái a brigádok­ra is kiterjesztették az olvasómozgal­mat. Az állattenyésztési telepen példá­ul Jekatyerina Zemljanyenko borjú­­gondozónó annyira megkedveltette munkatársaival az irodalmat, hogy most már egyetlen nap sem múlhat A a telepen közös könyvolvasás nélkül. így. felolvasás révén, oldalról-oldalra Is­merték meg a telep dolgozói M.hai! So­­lohov „Csendes Don”, Konsztantyin Fegyin „Első örömök” és „Különös falusi klub életéből nyár” című regényeit és a szovjet iro­dalom sok más kiemelkedő alkotását. Az előadások programmját úgy állí­totta össze a klub vezetősége, hogy necsak kielégítse a falu lakóinak érdeklődését a politikai, társadalmi és természettudományi kérdések iránt, hanem segítse is őket mindennapi ter­melő munkájukban. Ezzel elérték, hogy minden egyes előadást nagy érdeklő­dés elóz meg. Az előadások zöme ag­rotechnikai vonatkozású és tárgyukat úgy választják meg, hogy a felvetett kérdések szorosan kapcsolódjanak a port-katonovói kolhoz soronlévő ter­melési feladataihoz. A tavaszi vetések idején például Anna Agurejeva, fiatal agronómusnő két előadást is tartott a klubban. „A talaj előkészítése a vetés­hez” és „Hogyan ápoljuk az őszi veté­seket?” címmel. A mezőgazdasági ismeretek előadá­sok útján történő terjesztését a klub egybehangolja az élenjáró munkamód­szerek népszerűsítésével. A kolhoz leg­kiválóbb dolgozói előadások keretében ismertetik munkamódszerüket, újításai­kat. így Szofija Goncsarova brigádve­­zetönő arról számolt be, hogyan ért el nagy napraforgótermést, Raisza Bere­­za fejőnő pedig „Hogyan érhetünk el nagy tejhozamot?” címen tartott elő­adást. A népszerű tudománya? előadások iránt is érdeklődnek a kulliozparasztok. Anna Kravcsenko tanárnő például „Mi­csurin, a nagy orosz tüdős” és „A mi­­csurini tanítás alapján kitenyésztett új állatfajták” címen tartott előadást. Mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a klub nagy előadóterme, de még Így is sokan voltak, akiknek nem jutott hely és ezért mindkét előadást meg kellett ismételni. Az előadásokat gyak­ran kötik össze filmvetítéssel. Grigo­­rij Pavlovszkijnak, a hétosztályos isko­la igazgatójának ceillagászati tárgyú előadása után például levetítették a „Meteoritek” című népszerű tudomá­nyos filmet. Д játékfilmek bemutatóit viszont A*- többnyire rövid előadások előzik meg. Ilyen rövid előadáson foglalták össze a kolhozparasztok részére a „Ber­lin eleste”, a „Sztálingrádi csata", a „Vidám vásár”, a „Bátor emberek” és sok más film tartalmát. A klub kultúrgárdájának sok tagja van. Működési köre is sokrétű: vannak színjátszói, énekesei és zenészei. Az énekesekkel és a zenészekkel képzett zenepedagógus, a port-katonovói isko­la egyik tanára foglalkozik. A tavaszi és nyári mezei munkák ide­jén, amikor a kolhoz apraja-nagyja a határban tartózkodik, a klub munkája átalakul. Ilyenkor a klubmunka terüle­te: maga a munkahely. A mezei szál­lásokon — ebédszünetben és esti pr­­henő idezén — a klub kultűraktívái felolvasnak az újságoktól, tájékoztató kiselőadásokat tartanak; a kultúrgárde is fellép rövid műsorával, amelynek gerincét a termelés aktuális kérdései­vel összefüggő csasztuskák és jelene­tek alkotják. Miután a klub aktíváinak és előadóinak zöme is kint dolgozik a mezón, a kultúrmunka igen frissen al­kalmazkodik az eseményekhez és szük­ségletekhez. A „villámok”, faliújságok, harcias röplapok és fényújságok a szo­cialista munkaverseny jelentős népsze­rűsítői. Iván Kondratyenko traktoros példá­ul egyik nap 127 százalékra teljesítet­te normáját. A klub aktivistái egy órán belül valamennyi munkahely számára „villám"-plakáton adták hírül a trakto­ros munkagyőzelmét. A fényújság .amely nem egyéb, mint a filmelóadások előtt levetített rövid szöveg, esetleg néhány diapozitíwal, ugyancsak jó szolgálatot tesz. A vetés idején például a klub „A bó termésért” címen adott ki fényújságot. A mozite­rem közönsége egyemberként ünnepel­te a traktor-brigádok legjobb dolgo­zóit, akiknek aznapi eredményéről a klub fényújságjából értesült. j\T а9У jelentősége van annak a kul­­turális tömegmunkánek, amelyet a klub az iskolásgyerekek körében foly­tat. ,Ezt a munkát a klub aktivistái az iskolával és a komszomolszervezettel karöltve végzik. Matinékat, filmelő­adásokat rendeznek a gyermekek szá­mára, kirándulásokra viszik el őket. A klub a Kolhoznyik-sportegyesület he­lyi körével egvüttesen lehetővé tette a gyermekeknek, hogy sportolhassa­nak. Az iskolások nem maradnak adósai a klubnak. A szünidőben a leghatéko­nyabban segítik munkájában, ök sok­szorosítják és hordják szét a plakáto­kat, harcos röplafokat, kultúrműsort adnak a mezei szállásokon. Rövid cikk keretében nehéz alaposan ismertetni a klub változatos tevékeny­ségét. Mindenesetre ez a közxedvelt intézmény, a port-katonovói klub, iqen jól tölti be hivatását. Ennek pedig’az oka igen egyszerű: a kolhozparasztok ragaszkodnak klubjukhoz, a maguké­nak érzik, mert legtöbbjüket bevonta munkájába és arra törekszik, hogy a lehető legjobban kielégítse a kolhoz dolgozóinak kultúrszükségleteit. M, Nyepomnyacsij-ae...

Next

/
Thumbnails
Contents