Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-20 / 51. szám

A szocialista faluért! S za ka d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. december 20. Ára 40 fillér IV. évfolyam 51. szám Lapunk tartalmából: Szövetkezeti konferencia a tapasztalatcsere Q jegyében Egy falusi klub életéből A kladnói munkásotthonban A bölcsek köve Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó A peredi szövetkezet elnyerte a versenyzászlót A CsKP Központi Bizottságának nagyjelentőségű ülése Épülő szocialista mezőgazdaságunkból ★ ★ ★ December 3,—5-én Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága teljes ülést tartott. A Köz­ponti Bizottság megtárgyalta a helyi, járási és a kerületi nemzeti bizottsá­gokba való választások előkészítésével kapcsolatos nagy feladatokat. A nemzeti bizottságokba való válasz­tásokról és a CsKP X. kongresszusának előkészületeiről Široký elvtárs számolt be. Ez a két nagyjelentőségű kampány egyidejűleg folyik, s ezért órási jelen­tősége van a párt kapcsolatának a szé­les dolgozó tömegekkel való megszilár­dítása terén. A párt mindenekelőtt a nemzeti bi­zottságokról szóló új törvény orszá­gos megvitatását készíti elő. Ez min­den bizonnyal fokozni fogja a dolgozók igényességét a nemzeti bizottságok te­vékenységével kapcsolatban. A nem­zeti bizottságokba való választások né­pi igazgatásunk munkásságának nagy vizsgája lesz. Ezektől a választásoktól, amelyekbe a párt a Nemzeti Arcvonal összes szervével karöltve indul, a Köz­ponti Bizottság elvárja, hogy megszi­lárdítják a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség kapcsolatát, a kommunisták és a pár­­tonkívüli dolgozó tömegek szövetségét, hogy megszilárdítják a Nemzeti Arc­vonalat, a falusi és a városi dolgozók szövetségét. A választás előtti kampány jó alka­lom lesz arra, hogy a nemzeti bizott­ságon munkájuk eredményeinek és hi­báinak értékelésénél megmutassák a dolgozóknak, hogy községük, vagy já­rásuk milyen fejlődésen ment keresz­tül a felszabadulás után, hogy a gaz­dasági és kulturális előrehaladásban müyen eredményeket értek el. A nagy felvilágosító kampányban a népi igaz­gatás funkcionáriusai és dolgozói a komunistákkal és a Nemzeti Arcvonal többi pártjainak képviselőivel, továbbá a tömegszervezetekkel karöltve a nép­pel való beszélgetéseken, nyilvános gyűléseken és vitaestéken rámutatnak arra, hogy a község vagy járás dolgo­zóinak, de egyben egész hazánk dol­gozóinak élete milyen lényegesen meg­javult, hogy ma nálunk minden dolgo­zó élvezheti munkájának gyümölcsét. Megmutatják továbbá a dolgozóknak a további fejlődés távlatait, amelyeket a szocializmus építése minden kerület, minden Járás és község számára lehe­tővé tesz. A választások előtti kampány a nem­zeti bizottságoknak jó alkalmat ad ar­ra, hogy eddiginél lényegesen nagyobb mértékben elmélyítsék a tömegekkel való kapcsolatukat. Több nemzeti bi­zottság ,a tömegpolitikai munka meg­javításának érdekében, elkezdte szé­lesebb mértékben és következetesebben követni nagy példaképe, a szovjetek tapasztalatait. Ezek a nemzeti bizott­ságok elsősorban is aktivizálták a plé­num tagságát, mégpedig olyan módon, hogy munkaterületüket a lakosság szá­ma szerint körzetekre osztották, ame­lyekben egy-egy plénumtag végzi te­endőit. A plénumtagok kötelessége az, hogy körzetükben szoros kapcsolatot tartsanak fenn a dolgozókkal, hogy be­széljék meg velük, hogyan lehetne az egyes kérdéseket a legcélszerűbben megoldani. A plénumtagok figyelembe veszik a lakosságnak a nemzeti bizott­ság munkájával kapcsolatos, kritikai megjegyzéseit. Ugyancsak elfogadják a körzeti szervezetek, a helyi gazdálko­dás és a szociális-egészségügyi inté­zetek munkájával kapcsolatos bírála­tokat. Nagy Jelentőségé Vari a választások őlőtti kampánynak abban Is, hogy a dolgozók éles bírálata elősegíti a büro­kratikus és más ellenséges eleinek és irányzatok eltávolítását, amelyek befér­­kőztek nemzeti bizottságainkba. Bírálni kell a plénumokat és a nemzeti bizott­ságok azon tanácsait is, amelyek for­mális határozatokat hoznak és azok megvalósítására bürokratikus úton tö­rekednek. A népi igazgatás szervei el­lenőrizzék következetesen az összes ha­tározat teljesítését. Előfordult az Is, hogy a nemzeti bizottságok értékes és fontos határozatokat hoztak, de azok gyakorlatban való megvalósítására nem került sor éppen az ellenőrzés hiánya miatt. _ , , Azok as Intézkedések, amelyek a párt országos konferenciájából követ­keztek, továbbá a pénzreform és a CsKP Központi Bizottságának szeptemberi ülése, számos hiba eltávolítását ered­ményezték, Ennek következtében gyor­sabban haladhatunk dolgozó népünk é­­letszínvonala emelésének útján. A kis­kereskedelmi árak csökkentése révén, fokozódott dolgozóink vásárlóképessé­ge, tehát a földművesek vásárlóereje is, mégpedig 4,5 milliárd koronával. A földművesek ezenkívül további ked­vezményekben részesültek. A mező­­gazdasági termények begyűjtési árai felemelkedtek. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földműve­sek kormányunk jóvoltából, pénzügyi támogatásban és kedvezményben ré­szesülnek. Ezzel földműveseink továb­bi 2 milliárd koronát nyernek, ami le­hetővé teszi számukra, hogy fokozzák a termelést és, hogy emelkedjen élet­­színvonaluk. A dolgozók fokozott vásár­lóerejét elégséges áruval biztosítottuk. A kiskereskedelmi forgalom fokozódik, és nagyobb a választék is. Egyre job­ban elmélyül és kiszélesedik az áru­csere a falu és a város között. Minde­zek olyan eredmények, amelyek elke­rülhetetlenül szükségesek egész dolgo­zó népünk életszínvonalának további e­­melése szempontjából. Eddigi eredményeinkkel azonban mégsem lehetünk megelégedve. Van­nak még mindig olyan hiányosságaink, amelyek akadályozzák további gyors előrehaladásunkat és amelyek nemegy­szer elégedetlenségre adnak okot a dolgozók soraiban. Előfordul például, hogy az ipari áruk minősége nem Kie­légítő, egyes boltokat nem látják el fo­lyamatosan árucikkekkel. Főleg a szö­vetkezeti boltokban gyakori eset az, hogy olyan árut nem kaphatnak dolgo­zóink, amelyekkel bőségben rendelke­zünk. Mindez természetesen a rossz szervezés következménye. A begyűjtési terv aránytalan, vagyis nem folyamatos teljesítéséből is erednek hiányosságok, amelyek aztán az ellátási zavarokban mutatkoznak meg. Ugyancsak elégedet­lenségre adnak okot a villanyárammal való ellátás nehézségei. Földműveseink soraiban gyakran hallani panaszt a traktorállomások munkájára. Jelenleg például, amikor az egyik legsürgősebb feladatunk, hogy a mélyszántást mie­lőbb befejezzük, nem egy szövetkezet­ben szünetel a munka, mert a hernyó­­talpas traktor napok óta a gépállomá­son hever és várja, hogy megjavítsák. Ez a helyzet például a tűri egységes földművesszövetkezetben Is, ahol azért nem tudják befejezni a mélyszántást, mert a hernyótalpas traktor elromlott és megjavítása csigalassúsággal törté­nik. A hús és más állattenyésztési termé­kekkel való ellátás terén fennálló ne­hézségeinknek oka pedig az, hogy ál­lattenyésztési termelésünk még nem érte el az a színvonalat, amelyet kelle­ne. Számos szövetkezetben például na­gyon alacsony a tejhozam. Vájjon meg lehetünk-e elégedve 3—4 literes tej­hozammal az egyházkarcsal EFSz-ben? Az ilyen alacsony tejhozam sajnos nem egyedülálló. Ezeket a hiányosságokat pótolnunk kell. Elkerülhetetlenül szük­séges ez ahhoz, hogy további árleszál­lítást foganatosítottunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja nem Ígéretekkel készül a választásokra, hanem szocia­lista építésünk, egész dolgozó népünk törekvésének reális eredményeit veszi alapul, amelyekre támaszkodva elszán­tan harcol eddigi hibáink kiküszöbölé­séért. Megmutatkozott mindenekelőtt, hogy a IX. pártkongresszus vezérvonala he­lyes volt. A szocialista ipar átépítésé­vel és továbbfejlesztésével biztosítot­tuk gazdasági erőnknek és hazánk meg­védésének anyagi alapját. Biztosítottuk egyúttal dolgozó népünk életszínvonala további emelésének előfeltételeit. A CsKP IX. kongresszusa nagy feladat elé állított bennünket: felépíteni a szo­cializmust falvainkon az egységes föld­művesszövetkezetek útján és egyszers­­mindenkorra rendezni hazánkban a nemzetiségi kérdést Szlovákia iparosí­tásával. A IX. kongresszus óta eltelt évek eredményei tanúskodnak arról, hogy pártunk irányvonalának teljesíté­sével sosemlátolt gazdasági és kultu­rális fejlődést biztosíthatunk hazánk­ban. Ideiében végzett mélyszántás a nagy termés alapja Megtakarítottak 148.000 koronát A szebenyi egységes földműves­­szövetkezet tagjai az idén jól gazdál­kodtak a munkaegységekkel. Az egyes munkákat úgy szervezték meg hogy a termelés a lehető leggazdasá­gosabb legyen. Ebből a célból nagy súlyt fektettek a szovjet tapasztalatok alkalmazására is Három vetőgépből álló gépcsoporttal például lerövidí­tették a vetés idejét 15 nappal. Az aratásnál pedig a kombájn segítsé­gével 5 napot nyertek. Az istállótrá­gyát kotrógép és pótkocsik segítségé­­vei 2 nap alatt kihordták. Ez óriási megtakarítás, hp figyelembe vesszük hogy erre a munkára eredetileg 2 hetet terveztek. Az állattenyésztési termelésben pe­dig azáltal sikerült munkaegységeket rriegtakarítaniok, hogy a növendék­állatokat is legeltették. így lehetne ezt toxiább folytatni. Az eredmény az lett. hogy a szebenyi szövetkezeti ta­gok az idei gazdasági évben megta­karítottak összesen 4.000 munkaegy­séget, ami pénzben kifejezve 148.000 koronának felel meg. ★ A kisationyi EFSz első a silózáeban A dunaszerdahelyi járásban értékel­ték e silózásban folyó verseny eddigi eredményeit. Az értékelésnél kitűnt, hogy az első helyre a kisabonyi EFSz került, amely 207 állatra összesen 2.443 köbméter takarmányt lesilózott. Ez annyit jelent, hogy egy darab állat­ra a téli időszakon keresztül 1.18 kö­­méter silótakarmány jut, ami 82.5 má­zsának felel meg. A kisabonyi szövetkezet azért tu­dott ilyen jő eredményeket elérni a silózásban, mert kormányunk utasítá­saihoz híven megalakította a takarmá­­nyozó csoportot, amely a legnagyobb gonddal végezte a silózást. A kukori­­cakóró silózásánál korótépőgépet hasz­náltak. Az összes zöldséghulladékot, kukoricakórót és más, erre a célra al­kalmas takarmányt lekonzerváltak, hogy állataik zavarmentesen áttelelhes­senek, vagyis, hogy a tél folyamán se csökkenjen, hanem emelkedjen hasz­nosságuk. K. N. ★ A felsőszeli EFSz Korea újjáépítéséért Hazánk minden járásából naponta ér­keznek a jelentések, melyekben arról számolnak be a dolgozók, hogy mive’, járulnak hozzá Korea újjáépítéséhez. Az utóbbi időben a felsőszeli egységes földművesszövetkezet tagjai termény­­feleslegeik eladásából származó össze­get, vagyis 5.636 koronát fordítottak arra a célra, hogy az imperialista há­ború által tönkretett gazdaságot a ko­reai dolgozók mielőbb talpraállítsák. A nagymagveri gép- és traktorai! > más december 12-ig a munka meg­szervezésével és jó felvilágosító mim ka segítségével az egész évi tét vet 111.9 százalékra, az Őszi munka tervét pedig 100.4 százalékra teljesítette. A brigádok közötti munkaverseny­­ben a csécsi Bartos Gusztáv brigádja vezet, amely 114.4 százalékra teljesí­tette tervét. A második az alistá'i, 137.9 százalékos teljesítménnyel. A komáromi járás elismerő okleve­let kapott a Begyűjtési Minisztériumtól és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomtól, amiért a harmadik negyed­évben, országos viszonylatban elsőnek teljesítette a begyűjtés tervét, sőt több szakaszon túlteljesítette azt. A begyuj­­ési dolgozók közül a legjobb munkát Horváth elvtárs végezte, aki a mező­gazdasági termékek begyűjtése mellett biztosította az állattenyésztési termé­kek felvásárlását is. Az az eredmény is nagyrészben neki köszönhető, hogy a járás területén az egyénileg gazdál­kodók 99,5 százalékos teljesítményt ér­tek el a beadásban. A másik rajonban Géc elvtárs végzett jó munkát, aki­nek többek között az köszönhető, hogy a sertéshúsbegýújtést 147,1, a tejbe­gyűjtést 105,5 a tojásbegyűjtést ped g 95,5 százalékra teljesítették. Kerületi viszonylatban a burgonyabegvűjtés ter­vét is elsőnek a komáromi járás telje­sítette. Ez a szép eredmény úgy jöhetett lét­re, hogy alapos meggyőző tevékenysé­get alkalmaztak és nagy gondot fordí­tottak a szocialista mbnkaversenyre. A járás begyűjtési dolgozói fokozzák munkalendületüket, hogy az utolsó ne­gyedévben is beesületreméltój helyezést érjenek el a tervteljesítésben. Ez meg is látszik, mert a szarvasmarha begyűj­tését már most 162,8, a sertéshús be­gyűjtési tervét pedig 90,8 százalékra teljesítették. A baromfibegyűjtésben a 87,8, a tojásbegyűjtésben pedig 70,3 A legjobb trakterospár Bábics Mit hály és Zsemle Imre, a balonvi brit gádközpont traktorosai, akik külön­­megműveltek 425 normálhektárt, ter­vüket 169 2 százalékra teljesítették. Bajcs1' Lajos -listáli traktoros her­nyótalpas traktorával 92o átlaghektárt szántott fel. Az egész évi terv telje­sítésének sikere főleg abban rejl'k, hogy 35 traktoros dolgozott éjjeli mű­szakban! százalékos teljesítményt értek el. Itt megint meg kell említenünk a magán­­szektort is, amely a tejbeadást 91,9, a fojásbeadást 70,3, a sertéshúsbeadást pedig 110 százalékra teljesítette. Ugyancsak jól folyik az olajosmag­vak begyűjtése is. A szövetkezetek e­­zen a téren tervüket 95,1, a magán­­szektor pedig 62,5 százalékra teljesí­tette. A komáromi járás példáját követi a vágsellyei járás, amely főleg a barom­fibeadásban ért el jó eredményeket. A begyűjtés tervét baromfiból 210,2 szá­zalékra teljesítette. A siker titka itt is, mint a komáromi járásban, a munka jó megszervezése, a határidők pontos be­tartása és a szocialista munkaverseny. A sellyei járásban minden földműves, minden szövetkezet előre tudta, hogy mikor jönnek ki a begyűjtési dolgozók,' s e határidőre elkészítették beadniva­­ló terményeiket. Ugyanakkor a vere­­bélyi járásban a begyűjtés szervezet­­lenül folyik. A begyűjtési szervek dol­gozóit a szövetkezetek és a földmű­vesek meglepetésben várják. így az­tán nem csoda, ha a terv teljesítése nem megy olyan ütemben, mint kelle­ne. Kövesse tehát a verebélyi járás is az élenjáró komáromi és sellyei járás példáját. Ezzel szemben a lévai járás begyűjtési dolgozói jó ereményekrői számolnak be. A járás a marhahús be­gyűjtési tervét 114 százalékra teljesí­tette. Mártonvölgyi L. — Nyitra Malinyínova módszerével magas tejátlagot értek el Á sósszigeti állami gazdaság felkészülve várja a telet. Ä dolgozók ugyan­is gondoskodtak arról, hogy a gazdaság állatállománya a télen se szenved­jen takarmányhiányt. Éppen ezért mindent lesílóztak, amit csak lehetett. Hat hatalmas betonból készült sílógödör, tele elsőrendű takarmánnyal szolgálja azt a célt, hogy az állatok hasznossága, amire a gazdaság dolgo­zói jogosan büszkék, a téli hónapokban se csökkenjen. A fejük alkalmaz­zák Malinyínova módszerét. Jelenleg már 9.7 'literes tejhozamot értek el.; A sertéstenyésztésben az 50 férőhelyes új sertésszállás pedig elősegíti azt, hogy hasonló jó eredményeket érjenek el, mint a tehenészetben; Dicséretére váljék a sósszigeti gazdaságnak, hogy a mélyszántást ide­jében elvégezték. A határban most már csend uralkodik. De annál na­gyobb a sürgés-forgás az udvarokon, ahol egyesek a burgonyát földelik, mások a takarmányt készítik elő, és egyesek az épületek rendbehozását végzik. И komáromi Járás példát mulat a begyűjtésben аи m A borzovai szövetkezeti tagok 7 korona osztalékra számítanak A borzovai egységes földműves­­szövetkezet tagjai megértették azt. hogy életszínvonaluk csak akkor fo­kozódhatott tovább, ha többet termel­nek egész dolgozónépünk számára, vagyis, ha minél több mezőgazda­­sági terményt bocsátanak közeüá­­tásunk rendelkezésére a beadási kötelezettségek teljesítésével. Ezért beadási kötelezettségüknek min­denben 100 százalékra eleget tet­tek, sőt több terményt terven fe­lül is beadtak közellátásunknak. A tejbeadási kötelezettséget például 15.000 literrel túlteljesítették. Az év végéig beadnak még terven fe­lül 40 mázsa sertéshúst, 70 mázsa marhahúst és nagyobb mennyiségű tejet. A terven felüli beadás természe­tesen jó bevételt jelent a szövetke­zet számára. Ez teszi lehetővé azt hogii az évvégi elszámolásnál a ta­gok в ... s koronát kapnak osztalékra a ledolgozott munkaegységek ará­nyában. Ha a szövetkezetnek a múlt évben több takarmánya lett volna, akkor az állatok hasznossá­ga még magasabb színvonalat ér­hetett volna el, aminek az lenne a következménye, hogy az évvégi osztalék még magasabb lenne. Nagy segítsé et jelent a szövet­kezet számára a szeptember 15-iki kormányhatározat. Körülbelül 75 ezer koronával kevesebb kamatot kell fizetnie az előlegezett kölcsö­nökre. Ezenkívül a község villany­áramot kap, ,ii lehetővé teszi a gazdálkodás nagyobbméretü gépe­sítését. Ez megint csak a többter­melést segíti elő. Könnyebbség lesz az is, hogy elkészül a bekötőút Pelsőcre, amire a község 200.000 koronát kapott államunktól. Népi­­demnkratikus rendszerünk ezzel is bebizonyította a falusi dolgozókról való gondoskodását, mert amit a kapitalizmus hosszú évtizedeken keresztül nem tudott kiépíteni, az most 1—2 év alatt elkészül. Ha azonban a borzovai szövetke­zet továbbra is az élenjárók kö­zött akar maradni, akkor nem sza­bad megállnia a félúton. Nem sza­bad a vezetőségnek megengednie azt, hogy a tyúkfarm ketrecei, amelyeket már szeptemberben a községbe szállítottak, továbbra is használatlanul heverjenek. A szö­vetkezetnek jó építkezési csoportú van és a jelerüeg^idd is nagyon alkalmas az építldezésre. Tehát a munkaszervezést kell megjavítani. Ugyancsak nagyobb gondot kell a vezetőségnek fordítani a szövetkeze­ti munkaiskolára, mert a termés­­eredményt csak akkor lehet tartó­san fokozni, ha a tagok kellő szak­­képzettséggel rendelkeznek. KOVÁCS PÁL, ' Rozsnyó.

Next

/
Thumbnails
Contents