Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-20 / 51. szám

7 Foldinfhtfs 1953. december 20. Gyarapszik az ekeli EFSz Áz idei kedvező esztendő és az, hogy a munkát az idén jobban megszervez­ték, lehetővé tette az ekeli szövetkezet tagjai számára, hogy gazdasági ered­ményeik lényegesen megjavultak. Egye- j terményeknél magasan ■ túlszárnyalták a tervezett hektárhozamot. így például dohányból 3, kukoricából ped'g 2 má­zsával termeltek többet az előirány- j zottnál. Az állattenyésztésben is jelen­tős eredményekről számolhatnak be. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a szövetkezet beadási köte­lezettsége teljesítése mellett, terven Rövid idd telt el azóta, hogy a pa­lántái járásban lévő alsószeli község­ben megnyílt a szövetkezeti áruház A szövetkezeti tagok nem járnak már Gálántára vagy Bratislavába hogy megvásárolják napi szükségl°u cikkeiket, mert a szövetkezeti boltban mindent megkaphatnak. Van is nagy forgalom az áruházban Október 18 tói 650.000 korona értékű árut adtak el a dolgozóknak. Az áruház 9 osztályán a legkülön­bözőbb holmikat lehet vásárolni. Le­het kapni bútort, tűzhelyet, rádiót gramofont, kerekpárt, gyerekkocsit, villany hűtőt, gazáasagi felszerelése­ket, ruhaanyagokat, üveg- és porcel­­lánárut. gyarmati árukat stb. Dafkó János szövetkezeti tag például kony­habútort vásárolt 1.800 koronáért Ha ezt a bútort Galántán kellett volna megvennie, akkor nem csak hogy egy munkanapot veszített volna A vághosszúfaiusi egységes földmú­­vesszövetkezet tagjai arra törekednek, hogy takarmánykészletük kitartson e­­gészen az új termésig. Éppen ezért el­határozták, hogy a lehető legtakaré­kosabban fognak bánni vele. Pontos jegyzéket készítettek arról, hogy meny­nyi és milyen takarmánnyal rendelkez­nek. Megállapították például, hogy mi­vel szénájuk csupán 800 mázsa, nagyon kell takarékoskodniok vele. Egy-egy fejőstehén napi szénaadagát 1 kilo­grammban állapították meg. Emellett a tehenek a hiányzó részt silótakarmány­ban kapják, amelyből a vághosszúfaiu­si szövetkezeti tagok összesen 8.180 mázsát készítettek. így tehát a tehe­nek napi silótakarmányadagát 20 kilo­grammra állapították meg. A takarmá­nyozási tervet Babos Vilmos zoo­­technikus Vlek körzeti zootechnikussal felül beadott 80 mázsa sertéshúst és 5.000 liter tejet. Ezeket az eredményeket figyelemmel kisérték a község egyénileg gazdálko­dói is. Arra a ííüeggyőződésre jutottak, bogy érdemesebb szövetkezetben gaz­dálkodni. Ezért nyolcán elhatározták, bogy belépnek az EFSz-be. Kiss Imre, Balogh Zsigmond, Pataki István és a többiek most már a szövetkezetben dolgoznak azért, hogy jobban élhesse­nek. Munkájukkal minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy az ekeli szövetkezet virágzó nagyüzemi gazda­sággá váljon. hanem a fuvarért legkevesebb 50 ко rónát kellett volna fizetnie. Körtvélyes, szövetkezeti falu lakó sai nemrég kaptak villanyáramot. — Ezért ők most r legjobban a rádiu készülékek iránt érdeklődnek. Amint a községbe bevezették a vülanyt. há­rom szövetkezeti tag azonnal vásá­rolt rádiót, darabonként 1.800 koro­náért. Az alsószeli szövetkezeti árúház melynek megszervezésével a járási fogyasztási szövetkezet teljesíti a szeptember 15 -i kormány határozat­ból eredd feladatok egyikét, reggel tői estig nap, mint nap sok emberi lát el áruval. Nem csak az alsószeliek hanem- a szomszédos községek dolg> zói is idesietnek, mert meggyőzöd tek arról, hogy itt minden kapható Az elárusítók eleget tehetnek a vá­sárlók követelményeinek, mert az áruház rendszeres áruellátásban ré­szesül. karöltve készítette. Arpaszalmája u­­gyancsak bőven van a szövetkezetnek A terv szerint 1260 mázsa felesleggel is rendelkeznek. Silótakarmányból a felesleg 1.241 mázsát tesz ki. Ezt asze­rint osztják szét az állatoknak, hogy mennyi tejet adnak, illetve, hogy mi­lyen hasznosságot nyújtanak így ehát íz egyedi takarmányozás elve is érvé­nyesülhet. Hiányzik azonban 253 mázsa nedv­­dústakarmány. Ezt a hiányzó részt kiu­talják a szövetkezetnek, úgyhogy a ta­karmányozási terv teljesítésének útjá­ban semm'lyen akadály nem áll. vleg­­van tehát az előfeltétele annak, hogy a szövetkezet állatai a téli időszakban is megfelelő hasznot nyújtsanak. Most már a többi, a szövetkezeti tagok ke­zében van, vagyis rajtuk múlik, hogy meg tudják-e tartani az állatállomány haszonhozamát a téli időszakban. Mezőgazdasági híradó A losonci gép- és traktorállomás dolgozói december 11-én a beszterce­bányai kerületben harmadiknuK 001 százalékra teljesítették őszi munkatér vüket. A gépállomás — >gyben a kerület legjobb traktorosa Ambros János, aki a tocsnicai bn gadközpontban dolgozott, DT-54 tí­pusú gépével 362 százalékra teljesí­tette t- munkatervét. A tervezett 454 hektár helyett l>32 hektár földet mflvelt meg. * * * — Hatszáz parasztfiú tanul a nyitrai mezőgazdasági főiskolán. - Néhán évvel ezelőtt még hihetetlen nek tűnd tény, ma már azonban va lóság a nyitrai mezőgazdasági fü iskola. A fiatal parasztif.iakra nem apáik nehéz sorsa vár, mert a közös gazdálkodás lehetővé tette, hog\ nagyban, sajátukon, maguknak tér meíhessenek s emeljék életszínvona lukat. biztosítsák az ország kenyerét Gyermekeik pedig felsőbbfokú isko iái képzettséget nyernek, hogy ennek elvégzésével, mint elsőrendű szakem berek foglalhassák el munkahelyüket mezőgazdasági termelésünk minden szakaszán. * * * — A perbetei EFSz teljesített<­­egészévi beadását. — Gabonanemn bdl több. mint 95 vagon gabonát szol­gáltatott be a begyűjtő raktárba. — Ezenkívül tíz mázsa malátaárpát cse­réit lei takarmányárpáért. Ezáltal le hetővé vált, hogy terven felül hízó­kat etessenek, mégpedig naponta 38 dkg súlygyarapodással. Az év elejé­től csaknem 1.252 mázsa sertéshú.,'. ebből 680 mázsát terven felül be adtak Beadtak még 342 mázsa ma~ hahúst. 119.353 liter tejet és több mint 82 ezer tojást. Kövessük példa­­lukat. * * * — Sikeresen folynak a tornaijai iá rás szövetkezeti munkaiskolái. А/ iskolázást a járás területén csaknem minden községben megszervezték. Aí előadások főképpen az EFSz-ek mir; taszabál vzatá val és a növények éle tével foglalkoznak. A kövecsesi isko Iában, több mint 25, míg a járás székhelyen 22 hallgató kapcsolódott be a tanulásba. * * * — Hurok András a beretkei álla­mi gazdaság legjobb dolgozója. — Munkáját a burgonyaszedésné! Ili százalékra teljesítette, míg a takar mányrépa betakarításánál 117 száza lékra tett eleget munkatervének. Tapasztalatait igyekszik átadni a tön bi dolgozónak is. * * * — A bátkai EFSz tagjai négyver szarvasmarha részére istállót alak. tottak át. Nagy körültekintéssel ke zelik állataikat, hiszen ebből van a legtöbb jövedelmük. Az utóbbi he tekben 0,5 literrel emelték a tejho zamot darabonként. A szövetkezet tagjai nagy gondot fordítanak szak- és politikai ismereteik kibővítésér'' Ezért elnöküket. Fejes-Bódy elvtár sat öthetes iskolázásra küldték. Az életszínvonal emelkedését tükrözi vissza az alsószeli áruház forgalma Takarmányozási terv szerint etetnek Tanulnak a hősi szövetkezet tagjai A hároméves szövetkezeti munka­iskola rősön is folyik már. Az agro­technikai ismeretekre 22, a zootech­­nikai ismeretekre pedig 19 szövetke­zeti tag jelentkezett. Hetente egy­szer van tanítás. Az iskola vezetője Pecár Béla, a bdsi szövetkezet pél­dás tehenésze. Pecär elvtárs példá­san gondoskodik az iskola ügyeiről. Pontosan vezeti a naplót, amelybe a bevételeket és kiadásokat is feljegyzi. A szövetkezeti munkaiskola hall­gatói nagy megelégedéssel nyilatkoz­nak Vasas Ferenc előadó elvtársröl aki egyébként a bősi 2 éves mezőgaz­dasági-könyvelői iskola tanítója. — Előadásai arról tanúskodnak, hogy tisztában van mezőgazdaságunk kér­déseivel. December 12-én az EFSz-ek alap­szabályairól szóltak az előadások. A növények életéről és a föld termő­­képességéről szóló előadások is igen nagy éredeklődésnelc örvendtek. Elhangzott három előadás a zoo­­technikáról is, amely ugyancsak le­kötötte a hallgatók figyelmét. A szö­vetkézi dolgozók, akiknek nem volt módjukban a múltban, hogy szak­­képzettségre t°oj'enek szert, most örömmel tanulnak és éppen jó tanu­lással és ismeretei1 gyakorlatban való alkalmazásával hálálják meg pár­tunknak és kormányunknak azt hogy lehetővé tette számukra, hogy művelt szakemberekké váljanak. KRAJCSOVICS N.. Dunaszerdahely. Hároméves szövetkezeti munkaiskola a kassai kerületben A kassai járásban Benakovcén >'s Szalánon szombaton, december 12 én megnyitották a hároméves szövetkezeti munkaiskolát. A benakovcei szövetke zeti tagokat az ünnepélv alkalmából az iskolások üdvözölték. A szövetke­zeti tagok kiképzésének fontosságát ős jelentőségét К rajé elvtárs. a nemzeti bizottság mezőgazdasági előadója és Vozák István, a kerületi pártszervezet kiküldötte ismertette. Azután ing. 4a ran, az EFSz alapszabályzatáról száló előadásával megnyitotta az iskolázást. A benkovcei hároméves szövetkezeti iskola ünnepélyes megnyitásán reszt­vettek a va.jkovcei. a královcei szövet­kezeti tagok is. A szövetkezeti tagok — akik jelentkeztek az iskolázásra — sok tapasztalatot szereztek az EFSz felépítésében és sikereket értek el a falu szocialista felépítésében. A na­­roméves szövetkezeti munkaiskolát az EFSz épületében elhelyezték. A kas­sai egységes nemzeti bizottság az 's­­kólának könyvtárat, tankönyveket és berendezést ajándékozott. Az egységes nemzeti bizottság mezőgazdasági ügy­osztálya részletes tantervet dolgozott ki az idei iskolai évre. Г Építkezik a mocsonoki EFSz -A szeptember 15-i kormánvhatáro-1 zat következtében számos szövetke­zet új építkezésekhez látott. A mo­­-sonoki EFSz tagjai például már az őszi munkákkal ewidejűleg építkez­tek. Felépült a szövetkezet dohány­­szárítója. 100 férőhelyes tehénistálló­­iá és 300 férőhelyes 'szarvasmarha stállója. A szövetkezetnek azonban további épületekre van szüksége. — Ezért még egy 100 férőhelyes marha­istállót, és 60 férőhelyes sertésszél­­lást építenek. Ugyancsak föl varrat­ban van a kovács- és bognárműhelyek építése is Ezeket a munkákat az építkezési csoport tagjai. Szabó Ist­ván és Kazucsai Károly vezetése alatt végzik. Az egészséges, új istállókban egész­séges friss víz is szükséges. Ezért a szövetkezeti tagok új artézi kutat fúrtak. A 15 tonnás mérleg építke­zési munkái is befejeződtek már, s így az új mázsa rövidesen üzembe­állítható lesz. (ló) Az állami gazdaságok a beadás teljesítését ielentik A Praha nevű állami birtok dolgozói már december 7-én jelentették, hogy a tejbeadási tervet 100.3 százalékra teljesítették. Most újabb feladatok tel­jesítését jelentik. Azon felajánlásukat, hogy terven felül 60.000 kg sertéshúst termelnek és beadnak, 36.106 kg-mal túlteljesítették. Ugyancsak a Hluboká nad Vltevou-i állami gazdaság dolgo­zói jelentették december 8-án, hogy egészévi-tejbeadásukat teljesítették, sőt még ugyanazon a napon 1000 literrel többet adtak be. Egyben kötelezték magukat arra, hogy ez év végéig még 69.000 liter tejet adnak be közellátá­sunknak. E gazdaságok dolgozói a to­vábbi termékek beadási tervét is túl­teljesítették. így például 13.000 kg ser­téshúst, 2000 kg marhahúst, 7.000 kg vágóbaromfit és 5000 darab tojást ad­tak be terven felül. A növényi terme­lésben a következőképpen teljesítették a beadást: A gabonaneműekből 140 szá­zalékra, burgonyából 156 százalékra, korai zöldségből 166 százalékra és a mezei zöldségből 130 százalékra telje­sítették beadási tervüket. Mindkét állami birtok gazdaságának dolgozói a terv túlteljesítését levélben I jelentették Antonín Zápotocký köztár- I sasági elnökünknek. Községünk nem nagy. Csupán 369 lakosa és 775 hektárt kitevő határa van. A lakosság jelentős részét közép­­földművesek képezik. Éppen ezért, a­­mikor elhatároztuk, hogy szövetkeze­tét alakítunk, sok türelmes meggyőző tevékenységre volt szükség, hogy a középparasztot, az ingadozó elemet is meggyőzzük a közös gazdálkodás szá­mára. Előfordult az is, hogy egyes funkcionáriusaink túl gyors ütemben akarták községünkben növelni az EFSz taglétszámát, ami bizony több esetben nem a legjobb hatást váltotta ki. Köz­ben állandóan harcolnunk kellett az osztályellpnség, a falusi kulák ellen Mostmár, három év távlatából elmond­hatjuk, hogy ezt a kezdeti időszakot és annak problémáit minden nagyobb zavar nélkül magunk mögött hagytuk Ennek ellenére éreztük, Hogy valami hiányzik közös gazdálkodásunkból. Hiá­nyát éreztük annak, hogy nincs egy örvényünk, egy vezető vonalunk, a­­melynek segítségével felvirágoztathat­tuk szövetkezeti gazdálkodásunkat. A segítség éppen a legmegfelelőbb i Ifiben jött, amikoris február 14.—15- én az EFSz-ek I. Országos Kongresz­­szusa jóváhagyta a szövetkezetek a­­iapszabályzatát. Szövetkezetünk nagy megelégedéssel fogadta az új törvényt Mindjárt azon voltunk, hogy annak e- Vyes pontjait bevezessük szövetkeze­tünk életébe. Mindenekelőtt az első bekezdés, a­­mely egyben a legfontosabb is, nagy egítséget jelentett számunkra. Gon­­loskodtunk arról, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek csakis önkén­esen, saját meggyőződésük alapján lép­jenek be a szövetkezetbe. Az alapszabályzat 3. cikkelye, amely a háztáji gazdálkodás terjedelmét szabja meg, sok vitára adott okot szö­vetkezetünkben. Meg kell mondanunk ugyanis, hogy bizony nálunk túlmére­Az EFSz-ek alapszabálya elősegítette a derzsenyei szövetkezet fejlődését Bukoven János, szövetkezeti elnök, a legjobb EFSz-ek szlovákiai értekezleten tezettek voltak a háztáji gazdaságok. Tagjaink nehezen értették meg, hogy bevételük, életszínvonaluk emelésének főforrása a szövetkezet és hogy a ház­táji gazdaság csak e fő forrás kiegé­szítését jelenti. Az alapszabályzat a­­zonban ezen a téren is lényeges válto­zást hozott. Tagságunk a szövetkezetbe való be­lépésnél, ami a gazdasági felszerelést és az állatállomány összpontosítását il­leti, ugyancsak ragaszkodott az alap­­szabályzathoz. Nagy gondot fordítottunk az egyes szövetkezeti alapok megteremtésére is, mert ezek forrásai további előrehala­dásunknak. Egy visszapillantást teszek, mennyivel növekedtek az alapok 1950, vagyis szövetkezetünk megalakulása óta (új pénzre átszámítva). 1950-ben az összes alapok értéke 89.106 korona, 1951-ben 187.177 Kés, 1952-ben 300.234 korona volt, az idén pedig már 604.152 Kés értékű szövetkezeti alappal ren­delkezünk. Ez a pár szám világosan mutatja, hogy milyen nagy utat tet­tünk meg szövetkezetünk megalakulá­sa óta. Ez természetesen szorgalmas és fáradságot nem ismerő tagjainknak köszönhető. A munkatermelékenység az EFSz-ek alapszabályzatának alkalma­zása következtében egyre jobban emel­kedett. Terméseredményeink növeke­dett, amiért természetesen tagjaink megkapták a megérdemelt jutalmat Bevezettük a pótjutalmazást is. Az a­­ratás után például az I. munkacsoport 105,45, a II. csoport pedig 81,05 mázsa gabona pótjutalomban részesült. örömmel szamd hatok be arról, hogy szövetkezetünkben a tagok viszonya a elmondott beszédéből közös vagyonhoz nagyon jó. Még nem fordult elő egy eset sem, hogy valaki lopni próbált volna a közös vagyonból. Ezen a téren nagy segítséget jelent számunkra az ellenőrzőbizottság, amely olyan elvtársakból áll, akiknek szívü­gyük a szövetkezet, szívügyük a szo­cialista falu kiépítése. Ilyen körülmények között szövetke­zetünk évről-évre gazdagabb gazdasá­gi eredményeket ér el. 1951-ben bevé­teleink 2 millió, 654.003 Kés, kiadá­saink pedig 1 millió 704.187 korona összeget tettek ki. A munkaegységekre, ebben az évben 949.816 koronát, vagyis munkaegységenként 65 Kés-t és 4,25 kg gabonát osztottunk szét. A rákö­vetkező évben, vagyis 1952-ben bevé­telünk 4 millió 334.517 Kés, kiadásunk 2,525.191 Kés volt. Munkaegységenként szétosztottunk 88 koronát és 6.20 kg gabonát, vagyis összesen 1,809 325 Kés-t. Az idén a helyzet a következő A várható összjövedelem: 6,850.000 Kés, kiadásunk kb. 3,350.000 Kés. Mun­kaegységenként 10 koronát fizettünk előlegre. Tagjaink az év folyamán át­lagosan 510 munkaegységet dolgoztak le, ami 8.670 Kés (új pénzben) és 23 mázsa gabona jövedelmet jelent. Ez a kereset jó megélhetést biztosít. Ezt is innak köszönhetjük, hogy gazdálkodá­sunkban az EFSz-ek alapszabályaihoz ragaszkodunk. Ennek a szövetkezeti törvénynek köszönhetjük, hogy ma szilárdan állunk lábunkon. Pártunk és kormányunk az elmúlt hónapokban nagyjelentőségű határoza­tokat hozott mezőgazdaságunk fejlesz­tése érdekében. Számos szövetkezetét éppen ezek a határozatok segítik hoz­zá a jobb gazdálkodás előfeltételeihez. Ezzel kapcsolatban meg keli egy do­logról emlékeznem. Nálunk a tagok­nak megvolt a tervezett állatállomá­nyuk, sőt terven felül is tartottak ál­latokat. Amikor az összpontosításra került sor, mindenki beadta az előírt állatállományt. Szövetkezeti taggyűlé­sen megtárgyaltuk a beadott állomány kifizetésének kérdését. Tagságunk ek­kor arra az elhatározásra jutott, hogy nem veszik fel a pént, mert erre a szövetkezetnek hitelt kellene felvenni, amit pedig természetesen előbb, vagy utóbb vissza kell fizetni. Ez is arról ta­núskodik, hogy elsősorban saját magunk vagyunk azon, hogy ne legyenek adós­ságaink, s hogy a meglévőket pedig mielőbb rendezzük. Kormányunk nagy súlyt helyez arra, hogy fokozzuk a mezőgazdasági ter­melést. Elmondom, milyen eredménye­ket értünk el ezen a téren. Átlagos hektárhozamunk gabonafélékből az idei gazdasági évben 25 mázsa volt. Ez vi­szonyainkhoz képest nagyon szép ered­mény, annál is inkább, ha figyelembe vesszük, hogy a magánszektor ugyan­akkor csak 16 mázsás hektárhozamot ért el. Sőt szövetkezetünknek voltak olyan parcellái is, amelyek csaknem 40 mázsát fizettek hektáronként. Sz azon­ban még nem a végső határ. A jövő év­ben még magasabb hektárhozamokat akarunk felmutatni. Az állattenyésztési termelésben a szovjet tapasztalatok alkalmazása elő­segítette azt, hogy a hasznosság egy­re jobban emelkedik Malinyinova mód­szerét következetesen alkalmazzuk, vagyis nem csak a tőgymasszírozást végezzük hanem a takarmányozást is aszerint valósítjuk meg. Nagy gondot fordítottunk a bőséges takarmányalap megteremtésére már az elmúlt évben is. Ennek következtében, amíg az egyé­nileg gazdálkodók a faluban 1000— 1100 literes átlagos tejhozamot értek el az év folyamán, addig szövetkeze­tünk tehenei az elmúlt évben átlago­san 1846 liter tejet adtak. Hasonló a helyzet az idén is. A sertéstenyésztés­ben ugyancsak kézzelfogható eredmé­nyeink vannak. A hizlaldában például az átlagos súlygyarapodás 76 dkg. Itt azonban hiányosságaink is vannak. Nem tudtunk eddig ugyanis kielégítő meny­­nyiségű sertéshúst termelni saját for­rásunkból, aminek az az oka, hogy nem fordítottunk kellő gondot az anyaser­tések gondozására, vagyis, hogy a ma­lacszaporulat nem olyan, mint amilyen lehetne. Ezen a téren tehát jobban meg kell fognunk a dolog végét. Eredményeink természetesen nem jö­hettek volna létre, ha nincsenek olyan öntudatos és szorgalmas tagjaink, mint például Lois agronómus, Molnár zoo­­technikus, Csalovka, Balázs, Gúnár, Herka stb. szövetkezeti tagok. Minden­kinek példaképül szolgál Zatkó Pál is, aki annak ellenére, hogy rokkant, na­gyon hasznos munkát végez szövetke­zetünkben. Kijelenthetem nyugodtan, hogy szövetkezeteink gazdálkodása si­kereinek titka nem a pénzügyi segé­lyekben van, hanem bennünk szövet­kezeti tagokban, a mi szorgalmas és odaadó munkánkban, amelyet jól meg­szervezve végzünk gazdálkodásunk vi­rágzása érdekében. Mi szigorúan ragaszkodunk az alap­szabályzat 10. cikkelyéhez, és őrködünk afelett, hogy a jó munkafegyelem to­vábbra is megmaradjon. Csakis ez se­gít bennünket a további sikerek eléré­séhez, aminei< elsősorban mi saját ma­gunk, de ugyanakkor egész dolgozó né­pünk veszi hasznát.

Next

/
Thumbnails
Contents