Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-13 / 50. szám
e \ A sztálini alkotmány és a munkás-paraszt szőve* ség A sztálini alkotmány, amelyet 1936 december 5-én fogadtak el a Szovjetek Vili. össz-szövetségi kongreszszusán, a győzedelmes szocializmus alaptörvénye. Benne tükröződik a gigantikus szocialista ipar felépítése, ée a hatalmas, tökéletesen gépesített szovhozok ée kolhozok szocialista mezőgazdasága. Benne Jut kifejezésre a szocialista társadalmi rendszer történelmi győzelme, a nemzetgazdálkodás minden területén, továbbá az ember ember által való kizsákmányolásának teljes megszüntetése. A Szovjetunió új szocialista gazdasági formákat teremtett az elhaló társadalmi erők érdeke elleni harcában. A Szovjetunió ezt a történelmi feladatát azért teljesíthette, mert a munkás és parasztszövetség megbonthatatlan erejére támaszkodott, amelyek a társadalom többségét alkotják. A dolgozó parasztság azért saltvetségese a munkásosztálynak, mert egyedül a munkásosztály az, amely képes felszabadítani őt a földbirtokosok és kapitalisták, kulákok, apekulánsok kizsákmányolásától és egyedül a munkásosztály az, amely a parasztságnak földet tud adni és állandóan emelheti gazdasági ée kulturális életszínvonalát. A sztálini alkotmány elfogadásának Idején már megvalósult a mezőgazdaság kollektivizálásának történelmi műve és ezért a szovjet parasztság már teljesen új parasztság volt, a kolhozok parasztsága, munkája és jövedelme nem függött egyesektől, sem a visszamaradt technikától, hanem kollektív munka és a korszerű technika eredménye volt. Sztálin elvtárs nem egyezett bele abba a javaslatba, amely az űj alkotmány vitája során felmerült, hogy az alkotmány első cikkelyében a „paraszt” szó helyett használják a „koUiozlsta” elnevezést. Egyrészt azért, mert a paraszt a kolhozban nem szűnik meg paraszt lenni, másrészt azért, mert ebben az időben a Szovjetunióban több, mint egymillió paraszt egyéni gazdálkodást folytatott. Már pedig a szovjet állam, a munkások és parasztok állama és valamennyi dolgozó érdekeit egyaránt képviselte. A Sztálini alkotmány elfogadásának 17-ik évfordulója alkalmából helyes, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a munkás-parasztszövetség az alappillére a ml népi demokratikus rendszerünknek is. Kommunista pártunk már az elsó köztársaságban lerakta a munkás-parasztszövetség szilárd alapját, különösen a párt V. kongresszusán, amikor Klement Gottwald a mi viszonyainkra alkalmazta a parasztkérdésről szóló lenini tanokat, valamint a munkás-parasztszövetség kérdését is. Ennek a szövetségnek célja harc volt a kizsákmányolok ellen, az árverés és végrehajtás ellen, továbbá a kapitalista árak és adók politikája ellen, a földért, a fasizmus ellen. Ez a szövetség erősödött a megszállás ideje alatt, amikor célja a megszállók kiűzése volt és a népidemokratikus rend megalakítása, amely 1945-ben a májusi forradalomnál megvalósult. A munkás-parasztszövetség hatalmas ereje megmutatkokozott a februári napokban, amikor a reakció valamennyi kísérlete pozdorjává zúzódott megbonthatatlan egységén. A parasztság hatalma« tömegei ekkor már meggyőződtek arról, hogy földet csakis a pártunk által irányított munkásosztálytól kaphat és egyedül a munkásosztály az, amely terményeinek helyes árat tud biztosítani, továbbá biztosítani tudja termékeik zavartalan elhelyezését a tervezési terv alapján, és egyedül a munkásosztály a®, amely megvalósíthatja a mezőgazdaság korszerű gépesítését a szocialista ipar alapján és elősegíti a hozam és a hasznosság emelését. Az 1953 szeptember 15-kl kormányhatározat kimondja, hogy a kormány műiden törekvését arra Irányítja, hogy a munkás-parasztszövetség megszilárdítása jegyében teljes mértékben biztosítva legyen a szövetkezeti nagytermelés fejlődése ée a mezőgazdasági termelés emelkedésének feltételei az EFSz-ek, de ugyanakkor a kis- és középföldmuvesek részére is. Kormányunk a nemzetgazdaság építésében elért sikereinek alapján, továbbá a munkás- 0S7.tály a kis- és középparasztsaggal való szövetségének alapján, programmjául tűzhette egész dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó fokozását. A kormány felemelte a mezőgazdasági termékek begyűjtési árát. Ezzel dolgozó parasztságunk bevételei egymilliárd koronával emelkedtek. Ugyanakkor csökkent a nemesített vetőmag ára. Szövetkezeteink a kormány segítségéből pénzügyi támogatásban részesülnek. Ugyau.z vonatkozik az egyénileg gazdálkodó földművesekre is. A beruházási hitelek kamatja 1.5 százalékkal, vagyis az eddigi kamat felére csökkent és a termelési, beadási feladatok teljesítése mellett a beruházási hitel 50 százalékát leírhatják. Azok a szövetkezetek, amelyekben a munkaegység értéke alacsony, a hitelek visszafizetésére 8 évi halasztást kaphatnak. Kormányunk jóvoltából jelentősen megnövekedett a fogyasztási cikkek választéka, amelyekből dolgozó parasztságunk kiegészítheti szükségleteit. Ugyanakkor mezőgazdasági vásárokat rendeznek a város és a falu közötti árucsere fokozásának érdekében. Lényegesen emelkedik a traktorállomások gépállománya. Traktorállomásaink egyre több szakképzett káderrel rendelkeznek. Mindez nagy segítséget jelent szövetkezeteink és egyénileg gazdálkodóink számára. Ezek az intézkedések arról tanúskodnak, hogy a munkatermelékenység állandó fokozásának, továbbá a mezőgazdasági termékek emelésének előfeltétele az, hogy kis- és középföldműveseink áttérjenek a szövetkezeti nagytermelésre, természetesen az önkéntesség elvének betartása mellett. A munkás-parasztaaővetség, amely a sztálini alkotmány egyik főéivé, teljes mértékben érvényben van a mi népidemokratikus politikánk számára is és egyben biztosítékul szolgál arra, hogy hazánkban felépítsük a szocializmust. Pered község helytáll a beadásban Még pár hét ée vége ez esztendőnek. Év utólján minden jő gazda száanotvet munkájával, hogyan gazdálkodott, mennyit tudott termelni, ebből eladni és elég lesz-e a tartalék, amit magának meghagyott. így vem ez most a peredi szövetkezetben is. A vezetőség a tagsággal együtt tárgyalja a közös gazdálkodás elért eredményeit: a kiadást és bevételt. Ez fontos, mert az ésrvégi elszámolás ideje közeledik ée a terven felül beadott terményekért szép összeg jár, meggondolni való tehát, bogy amiből lehet, túlteljesítsék tervüket. Ezt kormányunk el is várja Bánd a szövetkezettől, mind az egyéni gazdálkodóktól, mert magas teljesítményű traktorokat ad mezőgazdaságunknak, hogy még gyorsabb ütemben fejlődhessen és több és jobb terméket bocsáthasson közellátásunk rendelkezésére. Ezenkívül kormányunk fontos intézkedései az árak csökkentéséről, sokoldalú kölcsönről, kamatok törlesztéséről stib., mind dolgozóink javát szolgálják. Ha megnézzük, Pered község hogyan tett eleget beadási kötelezettségének, rájövünk arra, hogy a dolgozó parasztság értékeli azt a segítséget, amit a várostól, a szocialista ipartól, a munkásosztálytól kap és ezért igyekszik az állam iránti kötelezettségét 109 százalékban teljesíteni. Nézzük meg először a 918 hektáron gazdálkodó szövetkezetét, hogy áll a beadással. Gubiny András, a szövetkezet könyvelője számol be erről. — Gabonából összesen 44 vagont adtunk át begyűjtési szerveinknek — mondja — ami 100 százalékban megfelel beadási kötelezettségünknek. Terven felül pedig 150 mázsa árpát és 28 mázsa zabot adtunk be. Ezenkívül a tagok a természetben járandóságukból is hozzájárultak я beadás túlteljesítéséhez. Fennmaradt terményeinkből biztosítottuk a vetőmagot, a takarmányalapot ét a munkaegységekre járó oaz«•Mbot, Na nem keüett rokи tavaly kölosönvetőmagot visszaadnunk, többet adhattunk volna terven felül. Tizenegy vagon aeöveskukoricáva'l »gyancsak százszázalékosan teljesítettük a beadást. Cukorrépából száz vagont termeltünk, aeonben ebből nem teljesítettük a tervet, mert a második kapálással lemaradtunk. Burgonyabeedásunknak már június utolján eleget tettünk. Ezzel elértük, hogy a korai burgonyáért magasabb árat kaptunk, aeáltal emelkedett a bevételünk. A gyepjükbe ad ást szintén túlteljesítettük 248 kg-mal, amiért 8.780 koronát kaptunk. Dohányért 287.000 koronát kaptak — A kendertermelésnél elértük a tervet, a dohánynál pedig túlléptük — folytatja Gubiny elvtárs. — Ezt a szorgalmas dohánycsoportnak és vezetőjének idősb. Danada Pálnak köszönhetjük. A csoport nem ismert nehézséget a munkában, mindent elkövetett, hogy a kitermelt dohánylevelet minél előbb értékesítem tudja. így értük «1 azt, hogy 15 hektár dohányból 243 mázsa már október 20-án a gyárba került, amiért 287.00 koronát kapott a szövetkezet. A cirok beadását tervszerűen teljesítjük, a 120 mázsa napraforgót aaonban 47 mázsával megtóldottuk. Marha- és disznóhúsból terven felül ad be a szövetkezet. A száz, 120 kg-on felüli disznó jól hízik, hozzák majd a pénzt a szövetkezetnek, ha beadják őket az év utolján. Amikor a tejbeadásra kerül a sor, a könyvelő már lassabban sorolja a számokat. Látni rajta, hogy itt már valami hiba van. — Nincs meg a tehénállományunk, ezért a tejbeadással lemaradtunk. Most azonban vati már annyi hasas üszőnk, hogy a jövőben ilyen nehézségeink nem lesznek. Itt azonban rá kell mutatnunk arra, he a nyár folyamán a meglévő tehénállományukét szovjet módszer szerint otetfc ét taífc. több tejet tudtak volna adni közellátásunknak. Ezenkívül a tagság segítségét jobban felhasználhatták volna a tejbeadáenál. Hasonló a helyzet a tojásbeadás körül is. Ezt a kérdői azonban ügy akarják megoldani, hogy a hiányáé tejet és tojást més termékekkel pótolják, mert eleget akarnak tenni kötelezettségüknek, viszonozni akarják államunk hatható* segítségét, amelyet műiden tag nap-nap után élvez. A község kis- és középföldművesei Nemcsak a szövetkezet igyekszik eleget termi a beadásnak, henem a magéngaadálkodók is, tktöc 1300 hektár földön gazdálkodnak. A földművesszövetkezet hatalmas raktárépülete, az állomással szemben, tele van mindenféle felvásárolt, termékkel. A felvásárlás már a végefelé közeledik — mondja Bárói János, a rektéreeövetkezet felvásárlója — a perediek negyrésze megértette és magáévé tette a beadást .hogy ezzel viszonozza az államtól kapott segítséget. Varga József, akinek 5 hektár és 10 ár földje van, elsó volt, aki teljesítette a gabona beadásét. Kozsuk János, aki 2.89 hektáron gazdálkodik, terven felül 350 kg árpát és 200 kg napraforgót adott be. Továbbá Szabó Lénárt, aki 2.16 hektáron gazdálkodik, ugyancsak példás módon 300 kg árpával és 220 kg napraforgóval túlteljesítette a beadását. A beadással lemaradt gazdálkodók példát vehetnek Vargától és társaitól, mert ahogy ők teljesítették, sőt túlteljesítették beadásukat, úgy a többi gazdálkodónak is ez az érdeke. Államunk ezáltal újra csökkenteni tudja az árakat és így a beadott terményeik árából olcsóbban vásárolhat, amivel e- I melheti saját életszínvonalát. S. G. A jábUmcet Mami birtok dolgozói példásan gondozzák szimontháii tehénállományukat. Gondos munkájuk révén állandóan emelik a te‘hozamul, így októberben átlagosan 12 liter tejhozamot értek el egy-egy U kénnél — Ezt s szép eredményt a Malinyinova-módszer alkalmazásával, helyes etetéssel és szakszerű fejéssel, ápolással értek el. A szakkáfferek erősítik szőve kőzeteinket Kormányunk szeptember 15-iki nagy jelentőségű határozata egyik legfőbb feladatul az emberről való legmeszszebbmenó gondoskodást tűzte ki. E feladat teljesmértékű megvalósításához azonban tettekre, szorgos munkáskezekre van eeüks g. Állandóan növekvő anyagi ée kultúráiig szükségletünk kielégítése csak ágy oldható meg, ha fokozott gondot fordítunk a munkatermelékenység állandó növelésére. Ennek valóraváltása pedig мак úgy lehetséges, ha lépténél у омоп felhasználjuk a Szovjetunió gazdag munkatapasztalatait, továbbá, ha tanulunk. Napjainkban, — úgy a mezőgazdasági szaklapok hasábjain, mint magában a szövetkezetekben egyre gyakrabban vetődik fel a szövetkezeti szakkáderek és általában a tagok szakoktatásának kérdése. A dolog nem újkeletű, hiszen már az elózó évek során is folytak rövidebb-hoeszabb időtartamú iskolázások, mint például a 2 — és 1 éves mesterképzü, az öthónapos szövetkezeti elnökképző és a csoportvezető részére rendezett tanfolyam, Ezek, »kisebb hibáktól eltekintve, be is töltötték küldetésüket, A tanfolyamokról kikerült káderek ott szerzett tudásukat a szövetkezetek mi ndennapi életében a gyakorlatban alkalmazzák, amellyel előbbre segítik szövetkezeteiket a fejlődésben. Most nékzük meg egyetlen szövetkezet életének tükrében, vájjon milyen segítségére vannak a szövetkezetnek, ha a szakkáderek gyümölcsöz tátik iskolán szerzett tudásukat. — Gabonát nagyapáink is tudtak termelni — mondja Henzsel Mihály, az alsószecsei EFSz 34 éves fiatal tettrekész agronómusa — ehhez nem kellett különösebb szaktudás, mi azonban sokkal jobban akarunk élni elődeinknél, éppen ezért többet is kell termelnünk. A többtermelés eléréséhez hozzásegít bennünket az i*, hogy mi társasán, szövetkezeti alapon műveljük a földet. Ehhez hozzájárul még az is, hogy államunk a legjobb, a legkorszerűbb gépeket juttatja mezőgazdaságunk részére, amelyek teljes kihasználását a széles szövetkezeti táblák lehetővé teszik. Továbbá a szovjet mezőgazdasági tudomány» eddigi tapasztalatait ж fel tudí- к használni munkánk során. Hogy a szaktudás hiánya a szövetkezetekben mit jelent, azt az alsószeasei szövetkezet példája is mutatja. — Javítják a hernyótalpag gépeket A tapolcsányi járásban lévő továmyiki gép- és traktorállomás dolgozói az utóbbi napokban a műhelyekben fokozzák a munka ütemét. A dolgozók ugyanis megkezdték már a gépek javítását. E gépállomás javítói főképpen a hemyótalpas traktorok javítására specializálják magukat, amelyek az egész nyitrai kerületből kerülnek ide általános javításra. Ezévi téli kampányban a terv szerint összesen 80 hernyóíalpas traktort kell megjavítaniok. Hogy ezt a nagy munkát időben és jól végezzék el, sokkal alaposabban felkészültek a javításra, mint tavaly. Megszervezték a szakaszos javítási módszert, további a munkákat mecharjizáltak és sokkal nagyobb gondot fordítanak főképpen a pótalkatrészek biztosításéra. A javítási munkák gyors elvégzését a szocialista munkaversaity segíti alő. Henzsel elvtárs, ezt a következő konkrét példákkal ecseteli: — 1951-ben egyszerűen képtelenek voltunk őszi repcét termeszteni. Amit elvetettünk, az olyan ritkán kelt ki, és olyan satnyán fejlődött, hogy fel kellett szántani — az ö»*i герое ugyanis alapos és jól megmunkált talajt kíván — mondja szakértelemmel Henzsel elvtárs. — Mi ezt nem tudtuk. az iskolában tanultak alapján rájöttem arra, hogy ez volt a hiba, — A heterózis kukorica ae*n égy sikerült, ahogy kellett volna. Perme — hogy őszinték legyünk — nem sokat értettünk ennek termesztéséhez, tehát a hibát is abban követtük el, hogy nem tartottuk be az agrotechnikai előírásokat. Például a termést, úgy az anya- mint az apasorokról nem külön, hanem együtt gyűjtöttük be, ami teljesen helytelen volt. A gumipitv-ang és a majoránna termesztése sem hozta meg a várt erech0> ménvt. éppen a szaktudás hiánya következtében. — A múlt évben például olyan földbe vetették a cukorrépát, amely nem kapott istállótrágyát, ez meg 1« mutatkozott a terméshozam a’acsony színvonalában. Hektáronként csak 150 mázsa cukorrépájuk termett ezen a termeten. Az idei őszön, amikor hazakerültem az iskolából, istállótrágya mellett foszforos műtrágyát is juttattunk arra a földre, amelybe tavaszszal cukorrépát vetünk. Idejében elvégeztük a mélyszántást is, tehát minden előfeltételt megteremtettünk ahhoz, hogy magas hektárhozamot érjünk é! hektáronként. Az alsószecsei szövetkezetben megalakították a Micsurfn-kört, A jövő évben 12 nöyényfaltéval kísérletesnek majd. Géliuk az, hogy a szövetkezeti tagság érdeklődését is felkeltsék a növényekkel való kísérletezéseknél. — A szovjet módszerek alkalmaz/«» révén sikerült elérnem, hogy a tavalyi* 30 százalék helyett most 80 százalékra szűk- és keresztsorosan vetettük Ы az őszi kalászosokat — mondja Henzsel elvtárs. Mondanivalóját végül aeraal fejezi be: ajánlatosnak tartja, hogv a .szakiskolákból kikerült káderek időnként összejönnének és beszámolnának szerzett tapasztalataikról, hogy a gyakorlatban bevált módszerek még szélesebbkor ff alkalmazásával erősítsék szövetkezeteiket. A Mmszk-kerületi Győzelem-koihot ,állattenyésztő telepén „trelíbuse” vi- 1 szí a takarmányt ez trt&lóbe.
