Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-06 / 49. szám

1953. december 6. tbalrad Ffi f ŕ* A szocialista munkaverseny segített 1 A rimaszombati járásban nem egy szövetkezet meggyőződött arról, milyen lendítőerő a szocialista munka­verseny és a kötelezettségvállalások. A tomášovo! szövetkezetei is a verseny segítene hozzá ahhoz, hogy a kapások betakarítását és a vetést október 30-ka helyett október 20-ig elvégezték. A versenynek köszönhető az is, hogy a mélyszántást november 11-ig teljes e- j gészében elvégezték, a tervezett no­vember 20-ka helyett. A szövetkezet ! tagjai az őszi munkák befejezése után most siiózássa! és építkezési anyag be­szerzésével foglalkoznak. A közel lövő­ben ugyanis sertéshizlaldát építenek. A kötelezettségvállalások és "a mun­kaverseny a hómé zahorany-i EFSz­­ben is megmutatta áldásos hatását. Az első helyen álló tomasovó-i EFSz után ez a szövetkezet következik. A teria­­kovcei, a višný skalník-i, a kocihi, a baktipusztai, felsőbalogi szövetkeze­tek őszi munkáiban annak köszönhető a jó eredmény, hogy a versenyt rend­szeresen értékelték. A balogújfalusi EFSz kötelezettség­vállalásához híven befejezte a sertés­­hizlalda építését. Az osgyáni EFSz tag­sága szintén teljesítette kötelezettség­vállalását, mert lesilózott 600 köbmé­ter takarmányt. A tejbeadást a szövet­kezet év végéig 30.000 literrel, a sertés­­húsbeadást pedig 10 mázsával túltelje­síti.. A verseny következtében a kocihi EFSz-ben szépen kifejlődött a tagok egyéni kezdeményezése. így egy szem­­cséstrágyakészítő-gépet szerkesztettek, amely igen nagy érdeklődésnek örven­dett a járási mezőgazdasági kiállításon. A mélyszántást a szövetkezeti tagok u­­gyancsak befejezték. Most a rétek és j a legelők őszi rendbehozásáva! foglal- I koznak. Ez a pár példa meggyőzően bizonyít- ( ja, hogy érdemes versenyben dolgoz- j ni, mert jobb eredmények születnek és a munka új tartalmat kap. Balázs János, a rimaszombati JNB dolgozója. Miért nem lesz évvégi osztalék Szódon ? A Barátsági Hónap új lendületet adott a szodói 'szövetkezet dolgozóinak. Kötelezettségvállalásaikat, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tettek a Barátsági Hónap­ban, maradéktalanul teljesítették. Így november 9-re elszállították a cukor­répát, behordták a répaszeleteket és a kukoricakórót. A vetés határidejét is betartották. A . SÍ hektár búza már gyönyörűen zöldéi. Hetvenkét hektá­ron bevezették a füvesvetésforgót, s a jövő évb.n további 80 hektárt állíta­nak be a füvesvetésforgóba. A mélyszántásban azonban lemaradt a szövetkezet. Igaz, hogy a traktoro­sokban megvan a jó igyekezet, de a garamnikolai brigádközpont nem bírja megjavítani a Sztalínyecet, s ez okozta a kiesést. Most a beadási kötelezettségekre szeretnék kitérni, A marhahús-beadási kötelezettségnek 120, a sertéshúsnak pedig 160 százalékra tettek eleget. Az év végéig még beadnak 100 mázsa ser­téshúst. tervenfelül. A tejbeadásban ugyancsak 100 százalékos eredményt értek el. Hiba van azonban a tojás­beadásban, amit csupán 80 százalékra teljesítettek. Ennek az az oka, hogy a baromfivész sok tyúkot elpusztított. Az állattenyésztésben egyre többen alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat. A kettős bugatásnak már kézzel fog­ható eredményei vannak. Egy-egy anyasertés 9-11-et malacozik. A fentiek határozottan pozitív ered­mények. Mi az oka mégis annak, hogy az évvégi elszámolásnál a szövetkezeti tagok nem nagy osztalékkal számol­hatnak? (Előzetes számítások sze­rint munkaegységenként csupán 50 fülért kapnak.) A hiba ott volt, hogy a növénytermelésben rosszul szervez­ték meg a munkát. A szövetkezet nem alakított ál'andó munkacsoportokat és nem tette érdekeltté a növényterme­lési dolgozókat a termés fokozásában. A cukorrépa éppen az egyéni felelős­ség hiányában csupán 160 mázsát ter­mett hektáronként. Így nem lett meg a tervezett jövedelem. A dohánynál is bajok voltak. Annak ellenére, hogy jó termése volt a szövetkezetnek, sok dohány kárbaveszett, szárító és raktá­rozóhely hiányában. Hiba volt az is, hogy rossz volt a földműves raktár­szövetkezettel váló együttműködés. — Nem egyszer előfordult, hogy a jó minőségű zöldséget az állatokkal kel­lett megetetni, mert a raktárszövet­kezet nem vette át. ßzek a körülmények okozzák tehát azt, hogy a szodói szövetkezetben az évvégi elszámolás nem nyújt olyan eredményt, amilyent kellett volna. A tanulság ebből az, hogy a szövetkezet a jövő évben jobban szervezze meg a munkát, mert a helyes munkaszerve­zés az az út, amely a szövetkezet fel­virágoztatásához vezet. Liska Ferencné, Szodó. Az óbarsi egységes földmüvesszövetkezetben megkezdődött a hároméves szö­vetkezeti munkaiskola, amelyen 24 szövetkezeti tag vesz részt. — A ké­pen Hájko Gyula elnök látható, az iskola ünnepélyes megnyitásakor. Hároméves szövetkezeti munkaiskola Alsőszecsén Alsószecsén ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a hároméves szövetkezeti iskola. Harminc hallgató vesz rajta részt. A mi szövetkezetünkből 20-an jelentkeztek, tehát mégegyszer annyian, mint a környező községekből, Felsősze­­cséről és Nagyodról. Tagságunk tehát tanulni akar. Ezen az iskolán lehető­vé válik számukra, hogy elsajátítsák a korszerű növényi és állattenyésztési termelés módszereit. Főleg az állatte­nyésztés terén szükséges tanulnunk, mert állatgondozóink eddig nem alkal­mazták a korszerű módszereket, ame­lyekkel a Szovjetunióban rekordered­ményeket értek el. Petrás elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta a meg­nyitó beszédet. Rámutatott arra, hogy az iskolát éppen azért rendezik meg a mi községünkben, mert szövetkezetünk a lévai járásban az elsők között áll. Ezt az elsőbbséget nemcsak Petrás sza­vai, hanem a következő számok is bi­zonyítják. Beadási kötelezettségünket nemcsak teljesítettük, hanem bizonyos termékekből magasan túlszárnyaltuk, így gabonából 800 mázsát adtunk be tervenfelül. Ezenkívül ugyancsak ter­venfelül beadtunk 50 mázsa húst és az év végéig további 50 mázsával járulunk hozzá közellátásunk megjavításához. Zöldségtermelőink paprikából, káposz­tából rekordtermést értek el, amelyek­ből ugyancsak rendkívül magasan túl­teljesítettük beadási kötelezettségün­ket. Henzsel Mihály, agronómus Alsószecse. A vistuki EFSz állattenyésztésében A modor-harmóniai politikai iskola hallgatói a közelmúltban tanulmányi kirándulást tettünk a vistuki egységes földművesszövetkezetbe. Sok értékes tapasztalatot szereztünk. Elsősorban is a 800 darabból álló szép sertésállo­mány kötötte le figyelmünket. Nagyon szép a szövetkezet birkanyája is. Főleg az tetszett, hogy a birkaakolban a legnagyobb tisztaság uralkodott. A tehén­istállóban 66 tehenet találtunk, melyeknek átlagos tejhozama 5—5.5 liter. A hízóállatoknáJ hetente mérik a súlygyarapodást és a dolgozók eszerint kapják jutalmukat. A falu végén két nagy kukorica-szárító áll, tele kukoricával. Ugyancsak a közelben látható hat sánc, amely takarmányrépával van töltve. Ezek és a 4 kazal különböző szálastakarmány, a savanyított répalevél és kóró biztosíték arra, hogy a vistuki EFSz állatállománya nem fog takarmányhiányban szen­vedni. Istállók terén ugyancsak jól áll a szövetkezet. Korszerű itatókikai, taker­­mányozókamrákka! és villanyfejőgépek kel látták el istállóikat. További istálló­kat átalakítanak. Ebben a munkában különösen Brichta .István szorgoskodik. Megtudtuk a szövetkezeti tagoktól, hogy összesen 150-en voltak, de 20-et kizártak soraikból, mert azok kártevő kulákok voltak. Amióta ezektől meg­szabadult a szövetkezet, azóta még jobban halad előre a közös gazdálkodás. — Bulla Lajos — Modor-Harmónia A nagymegyeri járás tervteliesitese A burgonyagyűjtés tervét teljesítő járások közé felsorakozott a nagyme­gyeri járás is. A párt vezetése alatt a népi közigazgatás értekezletet hívott össze, ahol megmagyarázták a burgo­nyabeadási terv teljesítésének fontos­ságát. Az egyes szövetkezetekben is megtették a szükséges intézkedéseket. Ennek következtében járási viszonylat­ban nem csak a tervet teljesítették, hanem terven felül is adtak be bur­gonyát a dolgozók közellátására. Az ekecsi egységes földművesszövetkezet például 200 mázsa burgonya terven­­feliili beadásával járult hozzá közel­látásunk megjavításához. Kiss József szövetkezeti tag háztáji gazdálkodásá­ból 400 kilogramm burgonyát adott be. — А Iakszakállasi EFSz ugyan­csak 200 mázsa burgonyát adott be terven felül. — A csilizpatasi szövet­kezet meg 60 mázsával teljesítette túl beadási tervét. A tanyi szövetkezeti tagok sem maradtak lé. Ötven mázsá­val megtoldották beadási kötelezett­ségüket. Jólétben élnek a berencsi EFSz tagjai A nyitrai járásban lévő berencsi szövetkezet pártunk ép kormányunk segítségével hazánk számos más szó­­vetkezetével együtt a gyors fejWdés útjára lépett. Ez meomutatkozik a szövetkezeti tagok jólétében is. A szö­vetkezet számukra gazdag jövedelem forrása. így Lazányi Béla és családja az első ? hónupra 7320.42 koronát előlegként és 2655.60 kilogramm ga­bonát kapott. Hasonlóképpen Bódi Já­nos családja is gazdag jövedelemre tett szert. Hét hónapra előlegként 6657.56 koronát és 2447 kilogramm gabonát kapott. Az árleszállítás előtt ezért a pénzért 35-féle iparcikket, mint téli­­kabátot, cipőt, női- és férfiruhaneműt vásárolhatott. Ugyanezeket az árukat az árleszállítás után 4376 koronáért megvásárolhatja. így lehetne felsorolni a többi pél­dásan dolgozó tagot is, akik megelége­dettek és akik jövőjüket szövetkeze­tükre alapozzák. Emelkedik a rizsfermelési fertile! Szlovákiában Szlovákiában évrói évre nagyobb te-, rületet hódit a rizstermelés. Az 1950- j es évben még csak itt-ott termeltek rizst hazánkban. Az idei gazdasági év- i ben pedig, már több mint 1700 hektár j földön vezették be a rizstermelést. Eb- | bői a területből körülbelül 1000 hek- ; tár az EFSz-ekre esik. A rizstermelők­nek nagy segítségére vannak a kutató­­intézetek. A tudományos dolgozók a néplkutatókkal karöltve az egyes vidé­kek szövetkezeteiben olyan rizsfajtát keresnek és honosítanak meg. amely a legjobban megfelel az illetékes vidék éghajlatának feltételeihez. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy nálunk a legjobban bevált a Magyarországról behozott Dunghan-shally, továbbá a Szovjetunióból behozott több rizsfajta. Hogyan részesülhetnek hitelben egyénileg gazdálkodó földműveseink Az 1953. szeptember 15-iki kor­mányhatározatnak óriási jelentősége van dolgozó népünk életszínvonala állandó emelkedésének szempontjából. Ez a határozat mindenekelőtt a mező­gazdasági termelés továbbfejlesztését, és a szövetkezeti tagok, de ugyanak­kor j2z egyénileg gazdálkodók jólété­nek fokozását tűzi ki feladatul. Dol­gozó népünk, főleg pedig szövetkezeti tagjaink és egyénileg gazdálkodó pa­rasztjaink nagy megelégedéssel és bi­zalommal fogadták a fenti határoza­tokra támaszkodó pénzügyminiszteri utasítást. Az egyénileg gazdálkodók nagy segítséget kapnak azáltal, hogy (rövid-, és hosszúlejáratú hitelekben részesülhetnek. Ez lehetővé teszi szá­mukra, hogy ök is fokozzák a hektár - hozamokat és az állatok hasznosságát. Földműveseink értékelni tudják pár­tunk és kormányunk gondoskodását, amellyel nap mint nap találkoznak. Azok a feltételek például, amelyek mellett hitelben részesülhetnék, egé­szen eltérnek azoktól a feltételektől. | amelyeket a kapitalista bankok a múltban ráerőszakoltak a földműve­sekre, megszorultságuk idején. Azok­nak a hiteleknek nem az volt a cél­juk. hogy a kis- és középföldművese­ket kisegítsék nehéz helyzetükből hogy megszabadítsák őket• óriási gond­jaiktól, hanem ellenkező1 eg. A bank. kéz a kézben az ügyvédekkel azon spekulált, hogyan lehetne a földműves vagyonát dobra ütni. kézbekaparítom mindenét és knldúst csinálni belőle Földműveseink emlékeznek még a szörnyű múltra, a falvakban vénbe­­menő árverésekre, kapitalisták kö­nyörtelen kizsákmányoló politikájára. Pártunk és kormányunk, amikor az állami takarékpénztáron keresztül hi­telben részesíti egyénileg gazdálkodó kis- és középiöldműv einket, egészen más célt követ. Azt akarja, hogy lé'.eí­­színvonaluk emelkedjen, hogy jobban élhessenek, hogy többet tudjanak ter­melni és ezen keresztül hozzájárulja­nak egész dolgozó népünk életszínvo­nalának emeléséhez. Számos kis- és középföldművesünk igénybe veszi kormányunknak ezt a segítségét. Hogy tisztában legyenek a hitel elnyeréséhez szükséges feltéte­lekkel, a következő magyarázatot kö­zöljük. Az egyénileg gazdálkodó földműve­sek kétféle hitelt kérvényezhetnek: 1. úgynevezett rövidlejáratú hitelt, amelyet legkésőbb 12 hónap alatt vissza kell fizetni; 2. úgynevezett hosszúlejáratú hitelt amelynek visszafizetési ideje 3—5 év A rövidlejáratú hiteleket az állami takarékpénztár a következő kiadások fedezésére bocsátja az egyénileg gaz­dálkodók rendelkezésére: a) műtrágya, vetőmag, ülteti'ények és a gazdálkodáshoz szükséges külön­­hörő apró berendezések bevásárlására b) a gép- és traktorállomások által végzett munka diának megtérítésére. c) a mezőgazdasági idénymunkák idejében munkadijak fedezésére, d) hiz’alásra szánt állatok és takar­mányok bevásárlására. A rövidlejáratú hitelek után 5 szá­zalékos kamatot kell fizetni és a visz­­szajizetési idő 12 hónap. A hitel ma­gassága a beadási kötelezettségek tel­jesítéséből eredő bevétel 50 százalékát érheti el. A hosszúlejáratú hiteleket az állami takarékpénztár következő célokra adja: a) a talaj termékennyé tételére, re­kultivációra és meliorációra (vízsza­bályozásra), b) fajállatok vásárlására, c) lakóházak, gazdasági épületek és berendezések. építkezési megjav fá­sára. Itt meg kell említenünk azt hogy az egységes földműves szövetke­zet tagjai is kaphatnak a háztáji gaz­dálkodásukban lévő gazdasági épüle­teik és lakóházaik megjavítására, hosz­­szúlejáratú hitelt. A hosszúlejáratú hiteleknél 4 száza­lékos kamatot számítanak. A hitel ma­gassága akkora leh°t. hogy azt az egyénileg gazdálkodó földműves gaz­dasági viszonyainak megfelelően a megállapított idő alatt vissza tudja fizetni. Az a földműves, aki, akár rövid­lejáratú, akár hosszúlejáratú hitelt akar kó ni: 1. az állami takarékpénztáron írás­beli igazolást ad be arról, hogy sem neki, sem családtagjainak nincs annyi pénze, hogy fedezni tudja azokat a kiadásokat, amelyre a hitelt kéri. Egy­idejűleg beadja a helyi nemzeti bizott­ság ajánlását is, hogy a hitelre tény­leg szüksége van. 2. A takarékpénztár elé terjeszti a beadott mezőgazdasági termékek utá­ni bevételre szóló követelését. Ebből a követelésből téríti meg a hitelt. A kö­vetelést a begyűjtési szervnek is látta­­moznia kell, amelynél a földműves terményeit beadta. Ha az első és második típusú szö­vetkezetek tagjai akarják igénybe venni a hitelt saját lakóházaik, gaz­dasági épületeik és berendezéseik megjavítására és fenntartásába, akkor az állatok utáni bevételt továbbítják a takarékpénztárba és hasonlóképpen a szövetkezet írásbeli jóváhagyásával a növényi termelésből eredő bevétel bi­zonyos részét is a takarékpénztárba utalják. A III. és IV. típusú EFSz-ek tagjai, ha a fenti célokra hitelt akar­nak igénybe venni, akkor az állami talcarékpénztárba utalják munkaegy­ségeik utáni jövedelmük megfelelő ré­szét. További tájékoztatást minden ér­deklődő az állami takarékpénztárban kaphat. Tudnunk kell azt, hogy a jóváha­gyott hitelt az állami takarékpénztár egyenesen odautalja, ahonnét a hitel igénylője szükségleteit bevásárolta. Készpénzben csak akkor kaphatja meg az érdeklődő a hitelt, ha az az idény­munkákban a munkadíj kifizetéséhez szükséges, akkor is csak a helyi nem zeti bizottság munkadíjakról ra7ó ki mutatásának e' őter feszté se mellett. H állatot, vagy takarmányt egyén1 leg gazdálkodó földművestől vásárolnak, akkor erről, az eladó fél falujában lé­vő helyi nemzeti bizottság igazolást ad ki. Feljebb már említettük, hogy a rö­vidlejáratú hiteleket az állami taka­rékpénztár a kötelező beadások utáni bevétel 50 százalékáig terjedő magas­ságban adja. Ha azonban, a kérvé­nyező olyan időszakban kér hitelt, amelyre nincs kitűzve beadási kötele­zettség, akkor a helyi nemzeti bizott­ság, vagy pedig a járási nemzeti bi­zottság mezőgazdasági osztályának közbelépésével lehet a bevétel meny­­nyiségét a takarékpénztárba utalni. Azzal, hogy államunk lehetővé te­szi, hogy egyéní'eq gazdálkodóink is hitelben részesüljenek, egyúttal lehe­tővé válik számukrq az is, hogy ren­desen és idejében teljesítsék termelési feladataikat. Az állami takarékpénztár és a népi igazgatás hozzájárulnak ál­lamunknak a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló törekvéséhez és egész népünk életszínvonalának meg­javításához. Az állami takarékpénztár, amely népünk érdekeit szolgálja, az egyénileg gazdálkodók hitelkérvényeit az elsők között tárgyalja meg és ta­náccsal, segítséggel járul hozzá ahhoz. hogy a hitel tényleg teljesítse felada­tát. Dolgozó parasztságunk, vártunk és kormányunk iránti hálájából minden erejét latbaveti, hogy munkájával hoz­­'ájáruljon népünk békés építömunká­­’óhoz és, hogy gazdagabbá tegye a hek­­• rh-каток és az állatok hasznossá­­' nnk emelésével egész dolgozó né­'Ink asztalát. Ernest Kuchta.

Next

/
Thumbnails
Contents