Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-29 / 48. szám
1953 novpmbor 29. 10 fialtad Föleim ütés Mélyszántással о ]öiö évi terméshozam emeléséért A talaj megművelése tavasziak alá A kis boczonádí hármas fekvőkaptar ismertetése Az itt Iáható tekvökaptár három költőtérből áll, melyek mindegyikében 12 keret van, e két végén pedig egy-egy anyanevelő 4-4 kerettel. A kaptár hátsó részén két ajtócska etetésre szolgál. A kaptár nyolcszoros papírral van szigetelve. Arra kell- törekednünk, hogy április 26—28-ára egy-egy költőtérben legalább 50.000 méhecske legyen, természetesen mindkét enyanevelő is tele legyen méhekkel, úgyhogy akácvirág nyílásakor elveszem mind a három anyát, melyből kettőt a kaptár végein lévő anyanevelőbe teszek, amit Hanemannrácesal elkülönítek, úgyhogy az anya csak négy kereten petézhet és a család nem gyöngülhet. Egyet pedig külön teszek körülbelül április 29—30-án. úgy, hogy akácnyílásra a Hasításnak túlnyomó része kikel s ezáltal négy különböző munkától felszabadulnak méheink. Először is a táppép készítésétől, másodszor az etetéstől, harmadszor a lefödéstól, negyedszer pedig az állandó melegítéstől mindaddig, míg a fiatalok ki nem kelnek. Tehát látjuk, hogy mindazok a méhek, vannak ráutalva a kirepülésre, amelyek ezeket a benti munkákat végezték volna s így körülbelül 80 százaléka hordás alatt mézet hord. A hordás alatt a két középső válaszfalon lévő ablakocskát kiveszem, úgyhogy a három család egyesül, ami kitesz 150.000 méhecskét. Ezek összedolgoznak s így 3—4 nap alatt tele van mind a három költőtér. 1952-ben rossz időjárás volt az akácra, mégis 67 kg mézet kaptam tőlük, míg a többitől alig 3 kg-ot, családonként. Az anyákat akácpergetés után viszszaadom a családoknak és újból szépen petéznek tovább-,s ismét fiatal méhekkel mehetünk a tisztesfűre. Végül megjegyzendő még, hogy nem szabad elfelejteni hordás alatt az -myabölcsőket gyakrabban átnézni és az érettebbeket átrakni anyanevelőbe, vagy már a 16. napon előbújt anyákat kis pároztatóba pár szem méhecskével átrakni és így még fiatal anyákat is kapunk minden különös gond nélkül. Ollári István, méhész Hol készüknek méhészeti szerszámaink ? A méhészeti szerszámokat Pőstyénben, egy egyszerű, kétemeletes műhelyben készítik. Stefkővics Károly szaktanító vezeti a műhelyt, aki maga is 22 családdal méhészkedik. Ebből láthatjuk, hogy a méhészszerszámokat szakértők készítik és munkájukat a lehető legnagyobb körültekintéssel végzik. Tizenhat munkás dolgozik a műhelyben, nők és férfiak vegyesen. A legelső helyiségben van a viaszolvasztó és a viaszprés. Ezután következik a műléphenger — most nincs üzemben — s így ebben a helyiségben az arcvédőket, anyarácsokat és különböző szerszámokat készítik. Különböző anyagokét használnak a szerszámok készítésénél: bádogot, vasat, fát. drótszitái. Rendelésre is dolgoznak; például méretre is készítenek kaptárakat, de csak akkor, ha legalább 10 darabot rendelnek egy méretre. Egy komplett kaptár ára 340 korona. Kaptárprés is rendelhető különböző méretben, darabonként 280 koronáért. A kiolvasztott viaszt becserélik műlépre, minden kg viasz után 5 korona ráfizetéssel. Ha méretre rendeljük, akkor 6 korona a ráfizetés. A viasz tisztaságától függ, mennyit vonnak le belőle. Elhasznált öreg lépet Is becserélnek műlépre a következő arányban: 1 kg I. osztályú lép ellenében 1/2 kg műlépet kapunk. 21/2 kg II. osztályú lép ellenében 1 kg műlépet kapunk. 3 kg III. osztályú lép ellenében 1 kg műlépet kapuink. Mindezekből láthatjuk, hogy nyugodtan fordulhatunk műhelyünkhöz, mert érdekeinket szolgálja. Decemberi fervünk 1. Készítsünk házilag kaptárokat. 2. Kaptárkészítő tanfolyamok. 3. A sikeres méhtenyésztés legfontosabb alapfeltétele. 4. Vigyázzunk méheink téli nyugalmára. 5. A fiatal méhek munkája. 6. A méhtetüről. 7. Méhészeink leveleiből. Milyen legyen a kijáró-nyílás a betelelt családoknál Szljjártó Gyula elvtárs ezen cím alatt a Szabad Földműves folyó évi 40. számában a méhészeknek nehéz feladatot tűzött ki megfejtésre. Nehéz feladat azért, mert a kijárónyílás nagyságát több belső és külső hatás befolyásolja. Ezek közül a leghatékonyabb a külső hőmérséklet nagyfokú változása, amely kiegyenlítését a méhész nem befolyásolhatja. Azonkívül a kijárónyílás nagyságát meghatározza a család népessége, a kaptár melegtartó mivolta, a téli fészek betakarásának módja. Hogy legalább a feladat részleges megfejtéséhez jussunk, ismernünk kell a méhek telelési körülményeit, hogv azokhoz alkalmazkodva segítsük >ket a kedvezőtlen külső és belső hatásoktól Ismeretes, hogy a méhek gomolyagba összehúzódva átélik a telet. A gomolyag a keretek alakja és nagysága szerint gömh vagy tojáshoz hasonló hoszszabb vagv rövidebb fürtöt képez, amelynek közepe lazábban van ellepve méhekkel Gomolvagnak ezen része a mag A magot körülveszi a méhköpenyeg, az úgynevezett héj, melyben a méhek szorosan egymáshoz lapulnak, védik a magot a külső behatásoktól, (hidegtől) és f maggal kitermelt meleget visszatartják a fürt számára. A héj vastagsága az idő hőmérséklete szerint változik Enyhe időben vékonyabb, fagyokban vastagabb és tömörebb 4 gomolyag az egész tél folyamán legvastagabb és legsűrűbb azon a helyen, ahol a külső levegő legjobban hat a fürtre, a röpnyilás közvetlen közelében Legvékonvabb a fürt felső részén, ahol a meleggel, párával és széndioxiddal megtelt, elhasznált levegő eltávozik A gomolyag a telelő méheknek életföltétel, mert lehetővé teszi számukra, hogv télen is hozzájuthassanak a mézhez és a vízhez, hogy meleget fejleszthessenek és célszerűen gazdálkodhassanak. Ezenkívül lehetővé teszi a levegő be- és kiszivárgásának szabályozását. Hogy milyen fontos szerepe van a méhgomolyagnak a méhek téli életében, beszámol erről G. A Avjeistan, 37 élettani tudományok doktora a Pcselovodsztvo 1950. évfolyamánál 10 számában. Ezen cikkben beszámol a szovjet szakkutatók megállapításairól, hogy az erős családok népességükhöz viszonyítva kevesebb élelmet fogyasztanak télen és jobban telelnek, mint a gyöngébb családok. Ezt a körülményt eddig azzal magyarázták, hogy az erős család méhmagja nagyobb meleget képes fejleszteni és a héj megsűrűsítésével azt jobban fel tudja használni. A szakkutatök tapasztalatai alapján a méhek teljesen lezárt kijárónyílás mellett vastagfalú tönkökben vagy földalatti árkokban a levegő hozzáférése nélkül is jól telelnek, (szibériai hidegekben) és azon tapasztalatból, hogy a méhek gondosan betapasztják a kaptár minden hézagját, sőt néha a kijárónyílást is, - csak kis kijárónyílást hagyva - arra a meggyőződésre jutottak, hogy a méhek korlátozni akarják a friss levegő beáramlását a kaptárba. Ezen tapasztalatok azt bizonyítják hogy a méhek élhetnek korlátozott mennyiségű oxigén és nagyobb arányú széndioxid mellett. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy az állatvilág korlátozott levegőcsere folytán téli álomba merül, tehát kisebb mennyiségű oxigén és nagyobbmennyiségű széndioxid mellett. Bebizonyult az is, hogy az erős család széndioxid koncentrálása nagyobb. ami az oxigén rovására megy, mint a gyönge családoknál, és ennek következtében élénkebben élnek és súlyukhoz mérten aránylag több élelmet fogyasztanak. Az Orlovi Méhészeti Kutatóintézetben kísérleteket végeztek, hogy milyen különbeég van a közepes és erős méhcsaládok hozamé között. Az erős családokban ősszel 9—10 keretet, a közepesek 7—8 keretet fedtek. A méhcsalád súlya átlag 2.5 kg, illetve 1.8 kg volt. A kísérlet a következő eredménnyel zárult : Speciális kutatásokkal megállapították, hogy a méheknek a tél első felében (fiasítás előtt) szükségük van alacsonyabb hőmérsékletre, hogy a fürt héja az említett rendeltetése célját szolgálja. Nálunk igen gyakran az enyhe tél hőmérséklete olyanfokú, mint a kaptár melege. Ilyen esetben kis kijárónyílás mellett megakad a rendes szellőztetés, melynek következménye a nedvesség és a penész. Hogy ezt elkerülhessük, különösen az erős családoknál, kell, hogy nagyobb röpnyíláson keresztül erősebb légcsere álljon be. Hogy milyen nagy legyen a téli kijárónyílás, az a fészek betakarásától függ. Ha az légmentes (papír, celluloid, viaszosvászon, filc és hasonló) és a levegőcsere csakis a kijárónyíláson mehet végbe, nagyobb nyílást kell hagyni. Az erős család téli fürtje, héja segítségével tudja szabályozni a széndioxid tartalmát a gomolyaghan. amire a gyönge család nem képes. Azért a gyönge családoknak kisebb kijárónyílást kell hagyni, melyet erősehB fagyok alkalmával teljesen el lehet zárni. Említésreméltó az is, hogy a szovjet méhészek zárt helyiségben telelő méheiket, légáteresztő anyaggal való betekarás mellett, teljesen nyitott kijárónyílással teleltetik (17—22 négyzetcentiméter). Az ilyen telelés állandó plusz 4—6 fokú hőmérséklet mellett megy végbe. Natsin János. 1. Az erős családok az őszi időszakban 34.7 százalékkal, e téli időszakban 13.7 százalékkal kevesebb mézet fogyasztottak, — egy kg élő mehet véve alapul — mint a közepesek. 2. Az erős családok tavasszal 20.9 százalékkal több fiasítást neveltek, mint a gyengék. 3. Az erős családok méz- és viaszhozama 30 százalékkal volt nagyobb, mint a közepeseké. Közepes és erős méhcsaládok hozama A talaj megművelése az előveteményektől függően ugyanazon a vidéken és ugyanazon a talajon is más és más Ennek oka az, hogy a különböző elővetemények különböző állapotban hagyják vissza a talajt így például egyes elővetemények aránylag laza, de magas tarlóban borított talajt, mások, például a kapások, laza és tiszta, míg az évelő növények tömődött talajt hagynak maguk után A tavaszi kultúrák meglehetősen különbözők: egyeseket közülük korán kell vetni, másokat később. Ezenkívül a különböző tavaszi kultúrákat különféle növények előzik meg, az egyik esetben ősziek, a másikban tavasziak, az utóbbiak közül pedig egyesek lehetnek koraiak, mások későbbiek. De a felsorolt különbségek ellenére a talajművelésnek megvannak a maga általános követelményei, nevezetesen az, hogy a tavasziak alá porhanyós, gyommentes, nedves és tápanyagokban gazdag talajt készítünk elő. A tavasziak alá való talajelőkészités főeszköze az őszi szántás. Az őszi szántás akkor jár a legjobb eredménynyel, ha előzőleg elvégeztük a tarlóhántást. t Az őszi szántást a szántott réteg teljes mélységében kell végezni, ősszel nem kell fogasolni, mert figyelemmel kell lenni arra, hogy a talaj felületének egyenlőtlenségei segítik a csapadékok megőrzését. Az őszi szántás a talajban előmozdítja a nedvesség felhalmozódását. Az őszi esők a frissen szántott talajra hullva nem folynak le a talaj felszínéről, hanem teljes egészükben a felszínen maradnak és behatódnak a talajba. A Tlmirjazev Mezőgazdasági Akadémia kísérleti parcelláin megállapította azokat az adatokat, melyek megmutatják, hogy milyen nagy az őszi szántás jelentősége a nedvességgyűjtés szempontjából. Már rámutattunk arra, hogy az ősziszántás segíti a morzsalékos talaj létrejöttét, ezzel megjavul a talaj víz- és levegőellátása. Vagyis a korai őszi szántáshoz képest felére csökkenti a vetésekben a gyomok számát. Dohányos Sándor, Bacska A melasz A melasz bernásszínű, nyúlósan sűrű | cukorgyári termék. Minthogy 46—43 százalék cukrot tartalmaz, jól eltartható eredeti állapotában is. Ha azonban a melaszt vízzel felhígítjuk, már -omlékony. Ezért esek egy-egy napra szükséges mennyiséget hígítsunk fel a melaszkészletből. A melasz jelentős cukortartalma és kálitartalma, valamint egyéb anyagai folytán nagyobb adagokban hashajtó hatású A melaszt kifejlődött állatoknak naponta kilónként is adagolhatjuk, azonban sokkal gazdaságosabb, ha Ízesítőként használjuk. Erre a célra kisebb melaszmennyiséget hígítsunk fel langyos vízzel. A hkítás általában tetszőleges. Rendszerint 5—8-szoros hígítást szoktak alkalmazni. A téli hideg időben a melasztartály falára a melaszból kiváló cukor kristályokban rakódik le. Ezért a kiürült tartályt érdemes meleg vízzel vagy legalább is langyos vízzel kiöblíteni. A melaszt főképpen a szarvasmarha részére készülő pácolttakarmány ízesítésére használjuk, mégpedig olyképpen, hogy a szecskát, pelyvát, töreket melaszos vízzel meglocsoljuk, majd pedig gondosan elkeverjük. A keverés azért legyen alapos, hogy a melasz a takarmány minden részletét átjárja, ízesítse. Ilymódon fejősteheneknek naponta és fejenként többnyire csak 1/4—V2 kg melaszt szoktak efcagolni. Különben a melaszból nagyobb adagok etethetők, így kifejlődött lóval, szarvasmarhával, naponta és fejenként 1-1.5 kg, a növendékállatokkal (üszőkkel, tinókkal) 1/2—1 kg. A sertésnek naponta és fejenként a darához keverten 10—25 dkg melasz adható. Amennyiben melasszal ízesített takarmány kerül etetésre, az etetés után a jászolt, illetve etetővályút szokottnál gondosabban tisztítsuk, mert a melaszos maradványok erjednek és romlanak. A gyűmő csfák ültetésének helyes módja A tudományos agrotechnikai intézkedések azt bizonyítják, hogy a gyümölcsfák ültetésére legalkalmasabb a szélcsendes borús idő Fagyos időben semmiesetre se ültessünk. Szükséges tudnivaló -még az is. hogy az elültetett gyümölcsfákat karóhoz kell erősíteni Ha a fákat így beállítottuk, a jobb feltalaj porhanyós földjét aprózva a gyökérre szórjuk, közben a 'át rázogatjuk, j hogy a föld a gyökerek között lévő helyeket is kitöltse. A gyökérzet teljes betakarítása után a földet lábbal jól megtapossuk, hogy a gyökerek jobban tudjanak megkötni. Ezután még a kintlévő földhöz húzzunk egy kevés porhanyós földet. Ha az időjárás kedvezőtlen, ha szárazság van, öntözzük meg. hogy a gyökérnél meghasadt föld jól a gyökerek közé mossa. Ha mindezeket az eljárásokat elvégezzük, nagyobb reményünk lehet a fák befogamzásához. A fiatal fákat az ültetésre követő 4—5 éven át tavasszal meg kell nyesni, hogy a korona szabályos, szétterülő fejlődését elősegítsük. Az alma és körtefákat az első évben nem nyessük meg, ezek koronavesszőjét csak a következő évben vágjuk vissza egyharmad részig. Viszont a cseresznye és meggyfák már az első évben részesülnek nyesésben, a további években engedjük ezeket szabadon növekedni. Az ágak nyesését úgy végezzük, hogy azok helyén csonk ne maradjon, vagyis a levágás alkalmával a fa kérgét be ne hasítsuk. Az így levágott ágak helyét éles késsel simára faragjuk és Kifőzött kátránnyal vagy oltóviasszal bekenjük, hogy ezáltal a fa odvasodását elkerüljük. Gyümölcsfák trágyázása Szükséges, hogy a fiatal, azaz mát fejlődésnek indult gyümölcsfákat trágyázni kell, mert a fejlődésnek indult fiatal fa rengeteg tápanyagot igényel. Ezért szükséges, hogy 3—4 éven át teljesen érett istállótrágyával megtrágyázzuk őket. A trágyázást úgy végezzük, hogy egy fára annyiszor 12 kg trágyát adunk .ahány négyzetméter területet a fa koronája befed. Ebből aztán könnyen kiszámíthatjuk, hogy mennyi szükséges egy hektárra, vagy bármilyen területre. A barack-, cseresznye, meggy- és mandulafák trágyázására hígított trágyalevet használunk. Kalapos József, Lelesz Néhány sorban . . . Holly Mihály elvtárs, a balázsfai EFSz sertésetetője a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36 évfordulója tiszteletére vállalta, hogy 61 darab sertésnél bevezeti Ljuszkova módszerét, az állatok hasznosságának növeléséért. ♦ A bősi és felsőpatonyi szövetkezetek készülődnek a hároméves szövetkezeti munkaiskolára. Bősön erre az iskolára r*y$Y Fplcőnotfsns-bo*! norlif, vetkezeti tag jelentkezett. Vásárúton a vezetők kevés figyelmet szentelnek ■ a hároméves szövetkezeti iskolának. ♦ A dióspatonyi szövetkezet cukorrépa hektárhozama 290 mázsa volt. A cukorgyárba körülbelül 20 vagon cukorrépát adtak le, terven felül. А/ őszi gabonaféléket 450 hektárterületen 100 százalékra kereszt- és szűksorosan vetették el.
