Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-29 / 48. szám

1953. november 29. ГитЬоа л FÄlrimfivräl 9 &Л /MIAMII BIRTOKOK hírei »»411» ■ '.-----”' '».">■ «»I*. ЧЦ«!;Ч«ЯЧ1»;У A szölöskei állami birtok gyapotellenőrzési részlegén ebben az évben a kísér­letezés óta a negyedik termést szedik le. A gazdasági kutatások jelentősége A pozsonyi mezőgazdasági kutató­intézet az 1953. év első felében né­hány állami birtokon kutatást végzett. Az intézet dolgozói a birtok termelési és pénzügyi tervét alaposan felülvizs­gálták és a rejtett tartalékokat fel­fedték. Az intézet kutatói így az álla­tni birtokok dolgozóival karöltve segí­tettek a termelés gazdaságosabbátéte­­lében. A kutatások végeztével és az elem­zés kidolgozása után a csallóközara­­nyosi kultúrházben megbeszélésre ösz­­szegyültek az állami birtok dolgozói. Janota mérnök, a Mezőgazdasági Ku­tató-intézet vezetője az összegyűlt dolgozók előtt ismertette a kutatás eredményeit. Mérlegelte a gazdaság eddigi eredményeit és rámutatott a fogyatékosságokra. A gazdasági kuta­tás megmutatta, hogy az idei hektár­hozamok, majdnem az összes növé­nyeknél magasabbak, mint az elmúlt évben és a jövedelem is 15—20 száza­lékkal nagyobb. Ezt legjobban a gabo­nánál lehet megállapítani. Búzaterme­lésnél a jövedelem tervét 116.2, rozs­nál 120.7. árpánál 108.9, zabnál 114.9 százalékra teljesítették. A csallóköz­­aranyosi állami birtok ebben az évben terven felül 7500 métermázsa gabonát termelt. A dohányhozamot 120.6, a korai burgonya hozamát 122.2 százalékra teljesítették. A zöldségtermelésben is hasonló eredményeket értek el. Az el­ső félév korai zöldségtervét 137.7 szá­zalékra sikerült teljesíteni. A gazdasá­gi év első felében kereken 1000 má­zsával adtak többet a közélelmezés céljaira, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ezek az eredmények világo­san megmutatják, hogy » gyakorlatban milyen nagy jelentőségű a mezőgazda­sági munkák időben való elvégzése és « munka jó megszervezése. Az új munkamódszerekkel, a kereszt- és szűksoros vetéssel jó eredményt értek el. A földművelésnél a szemcsés mű­trágya használata nagyon jól bevált, a trágyafogyasztás csökkent és elejét vették a trágyapocsékolásnak. Ennek ellenére azonban a hektárhozam emel­kedett. A szemcséstrágyát saját szer­kesztésű gépen gyártották és vetésére vetőgépet alakítottak át. A csallóköz­­aranyosi állami birtok dolgozói már tavaly megszervezték a munkacsopor­tokat. A munkát legelőször :z állatte­nyésztésben szervezték meg. ameiy minden osztályon külön csoportot ké­pez. A növénytermelésben a vetési el­járásokat egyes csoportoknak osztot­ták ki. Ezenkívül azoknál a növények­nél, amelyek ápolása több munkaerőt igényelt, külön munkacsoportokat ter­veztek. A kapásnövények termelését úgy szervezték meg, hogy egy és ugyanazon a darabon kapálástól a be­takarításig, a munkát csak egy sze­mély végzi. Megszervezték e páros, csoportok- és a szakosztályok közti munkaver­senyt. A versenyek eredményét rend­szeresen értékelték és *z elért ered­ményeket villámújságokban és hang­szórón népszerűsítették. A műszaki vontatóerö a multévivel szemben alig változott, az állami bir­tok azonban mégis vontatóerö gyara­podást ért el, amit az erők helyes el­osztásával értek el. A rizsföld mun­kálatait például 14 nap alatt egy her­nyótalpas is elvégezhette volna. Ehe­lyett azonban két kerekes traktort használtak, amelyek ugyanezt a mun­kát 26 nap alatt végezték el. Ezenkí­vül sokkal több üzemanyagot is fo­gyasztottak és több emberre is volt szükség. Ez a gépierö rossz kihaszná­lásának a példája, amelyet a gépek helytelen elosztásával idéztek elő. Nagy hiba az is, hogy a traktorosok napi átlagos teljesítményeiket meg­hosszabbított műszakokban érték el és sokszor naponta 18 órát is dolgoztak. A traktorosok így nagyon elfáradtak, amely későbben munkájuk minőségé­ben is mutatkozott. A jövőben ponto­sabb munkatervet kell készíteni, tőkép a körülményesebb és nehezebb műsza­ki gépek átcsoportosítását kell ész­szerűbben végrehajtani és a munkát órabeosztás szerint megszervezni. Cino elvtárs, az állami birtokok fő­igazgatóságának dolgozója a pénzügyi tervről beszélt. Szemléltető példákkal rámutatott arra, hogy az állattenyész­tésnél hiányzó súlygyarapodás milyen eltolódásokat okoz a pénzügyi tervben. A súlygyarapodás elmaradása esetén a termelési költségek emelkednek és a birtoknak előre nemlátott veszteséget okoz. Ezek fedezésére a banktól köl­csönt kellene felvenni, ami viszont magas kamatokkal jár és a termelést még drágábbá teszi. Marcirika elvtárs, az állami birtokok zootechnikusa az eszmecsere folyamán megemlítette, hogy a gazdasági év másik felében mennyire emelkedett a tehenek tejhozama, amit jó gondozás­sal és az új munkamódszerek alkalma­zásával értek el. Uj módszerekkel magasabb terme! ékenységért A Csehszlovák Szovjet Barátság H6- iupjában a szlovákiai állami birtok dolgozói nagy figyelmei fordítanak a szovjet munkamódszerek további fej­lesztésére. Az állami birtokok gazda­ságaiban legjobban Malinvinova mód­szerét alkalmazzák, ezt a módszert a fejőstehenek 50 százalékánál már be­vezették. Az állami birtokokon a fe­jőstehenek napi tejhozamátlaga szep­tember hónapban 7.12 litert tett ki. A szenei állami birtokon az év elejétől kezdve 9.05 literes, a galáotai birto­kon 8.68, a királyhelmeci birtokon 8.58 és a zselízi birtokon 8.51 literes napi átlagot értek el. Ez körülbelül két­­háromszor nagyobb tejhozam, mint a magánszektorokban volt. Kiemelkedő eredményeket értek el я szovjet tapasztalatok helyes alkal­mazásával Víglason. Huszonkilenc szlo­vák származású fejőstehénnél átlago­san 3.94 százalékos zsírtartalommal 5205 literes átlagot értek «1 a fejési idejükben. A legjobb fejőstehenük a „Vanilka" 356 fejőnap alatt 8212 1, 3.8 százalékos zsiradéktartalmu tejet adott Távolítsák el a fogyatékosságokat A jelsőci állami birtokhoz tartozó krasznahorka-váraljai gazdaságban az őszi kalászosok vetésével még október 26-án elkészültek. Az őszi mélyszán­tást november 10-re tervezték, de már november 6-án, tehát négy nappal a határidő előtt befejezték. Szedlák András állattenyésztési cso­portvezető az állatállomány állásáról tájékoztat: — A gazdaságban 194 szarvasmarhát tartanak, ebből 125 tehén. A tejátla­guk jelenleg csak 4 liter. Amíg a te­henek legelőre jártak, a tejhozam 7-8 liter között mozgott. A teheneket az állatgondozók naponta háromszor fej­ték. kint a szabadban. — A birtok a második világháború előtt grófi tulajdont képezett. Ki ho­gyan tudott hízelegni, vagy árulkodni a gróf úr úgy fizette — jegyezte meg Varga László tehéngondozó, aki 22 te­henet, 2 apaállatot, 16 borjút és 3 lo­vat gondoz felesége segítségével. A múlt hónapban például 2.500 koronát kaptak elvégzett munkájukért. Az állami birtok igazgatósága azon­ban gondot fordíthatna a szovjet ál­lattenyésztési módszerek bevezetésére és ehhez teremtse meg a szükséges előfeltételeket. A takarmányozási tech­nikán feltétlenül változtatni kell. Az állatállomány vízellátása sok javítani­valót hagy maga után. Az istálló tete­jét sürgősen ki kell javítani még a hóesés előtt, nehogy a tél folyamán a hóié az állatokra folyjon. ★ Sikeres „Mélyszántás5 hél“ A nyitrai gépállomás mélyszántás hetét, melyet a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére rendez­tek. november 19-én sikeresen befe­jezték. A mélyszántás tervének telje­sítése 12.2 százalékkal emelkedett, az előző hetek ped;g csak 4—5 százalé­kos emelkedést mutattak fel. Nagyban elősegítették ezt a meghosszabbított és az éjjeli műszakok, melyekben 24.6 százalékban fogas- és 47.5 százalékban hemvótalpes traktorok végzik a mély­szántást. A mélyszántás hetében a legjobban a köbölkúti gépállomás zsabokreky bripádközpontja dolgozott, ahol Vozári János, a surányi gépállomás traktorís­­tája, Š-30-as gépén 303 átlagos hek­táron végezte el a mélyszántást. Le­­hocký László a kálnei gépállomás trak­­toristája DT 54-es gépén 123 átlagos hektárt szántott fel. ★ я Uj mezőgazdasági gépek A magyar mezőgazdaság fejleszté­sével párhuzamosan növekszik a Me­­zőgépszerkesztö iroda feladata is. Az iroda 1949-hon alakult. Eddig több mint 100 különféle mezőgazdasági gé­pet tervezett. Ezeknek egy része az Ismert géptípusok továbbfejlesztése, tökéletesítése, más részük teljesen új szerkezet. Az iroda a napokban megkezdte egy lánctalpas arató-cséplőgép terveinek kidolgozását. Most készítik el egy fel­hordószerkezet terveit. Ennek a szer­kezetnek különösen a kazalrakásnál, a mezőgazdasági termények vagonba, vagy egyéb szállítóeszközökre történő rakodásánál lesz nagy szerepe. Nemrégiben próbálták ki a Zetorra szerelhető kultivátort, a kétsoros cu­korrépaszedőgépet, a kalapácsos da­rálógépet. Sorozatgyártásuk a jövő év­ben megindult. ★ A szovjet traktorosok oktatása A szovjet mezőgazdaság gépesítő in­tézetébe az idén 200 000 tanulót vet­tek fel. Ä hallgatókat egyévi vagy féléves tanulás után traktorosokká vagy szerelőkké képezik. Diesel haj­tásos traktorokkal, hernyótalpas és kerekes traktorokkal dolgozhatnak, va­lamint kiképzést nyernek mindenféle mezőgazdasági vontatott berendezés kezelésére. + Emelkedik a szovjet traktorállomások gépállománya A szovjet ipari vállalatok ebben az évben a szocialista mezőgazdaság ré­szére nagymennyiségű gépet és mű­szaki berendezést gyártottak. — A moszkvai gépállomási körzet gépállo­mánya ebben az évben 1.200 kombájn­nal. Dt 54 hemvótalpasok százaival. 1.200 traktorekével és 1.150 aratógép­pel bővült. A vdrkonyi állami birtok terven felül 8500 gyümölcsfát ültet „Gomba módra szaporodnak az új épületek ezen a környéken” - mond­ja Bartalos Ferenc, a várkonyi állami birtok pártvezetOje. BOsön 22 új ház építése van folyamatban és ezenkívül 110 házhelyet igényelnek. Várkonyon pedig 70 új háztelket kaptak az álla­mi birtok és a szövetkezet dolgozói. Helbricht Rudolf, az állami birtok traktorosa erre a célra az államtól 35.000 korom kölcsönt kapott. A ház építését már meg is kezdte. Helbricht elvtárs megérdemli, hogy az állam eb­ben a törekvésében segítse. Munkáját nemcsak mennyiségüeg, de minőség­ben is a legjobban végzi. így érthető, ha őt tekintik a brigád legjobb trak­torosának. Helbricht traktorost nem is kell ellenőrizni, tudja nagyon jól, hogy utolsó munkás az, akinek a háta mö­gött folyton ott kell állni. Lackó Eri 0 az állami birtok dolgozója is házat szándékozik építeni. A helyi nemzeti bizottságtól azt a választ kapta, hogy válasszon magának telket és azt meg­kapja. Mindezekből megállapítható, hogy pártunk és kormányunk, népi­igazgatásunk az élenjáró dolgozó­kat mennyire segíti. Az állami birtok dolgozói az őszi vetés- és betakarítási munkákat 10 nappal hamarabb befejezték. A mély­szántással azonban elmaradtak, ame­lyet csak 70 százalékban teljesítettek. Az elmaradás oka az, hogy a galántai gépállomás szerzödésüeg 380 hektár megszántására kötelezte magát, de ezt az ígéretét nem tartotta be. A várko­nyi állami birtok dolgozói most °zt a késést úgy igyekeznek behozni, hogy újabb szervezést hajtottak végre, s ennek alapján a csütörtöki gépállo­mástól 5 traktort kaptak, amelyeket már munkába is állítottak. A szerda­helyi gépállomás is 450 hektár meg­szántására kötelezte magát, sőt a ga­­lántaiaktól is segítséget kapnak és így a lemaradást 4 napi késéssel utol­érik. Mozgay tervezd elvtárs elmondja, hogy az államvasutakkal 200 hektár cukorrépa szállítására kötöttek szerző­dést, amelyet mindkét fél pontosan betartott. Á burgonya és a tengeri betakarításánál azonban váratlanul munkaerőhiány mutatkozott, amelyet a szomszédos szövetkezetek idéztek elő azzal, hogy a tengeri, valamint a burgonya betakarítását részért adták ki. Ezzel megbontották az egészséges munkaerőelosztást és sokan az állami birtokok dolgozói közül is a szövetke­zet földjein részért dolgoztak. A beta­karítás azonban így is idő eldtt befe­jeződött. A szövetkezetek vezetői nagyon rosszul teszik, ha ilyen módszerekhez folyamodnak. Ez kárára van a szövet­kezetnek, de kár érheti ezzel az. ál­lami birtokot is. Ilyen intézkedések rontják a munkafegyelmet és semmi jót nem vonhatnak maguk után. Az álla­mi birtok a betakarítás után most már abban a helyzetben van, hogy azokat a munkásokat, akik télen az iparban szándékoznak elhelyezkedni, a téli időszakra szabadságolja. Az állami gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy az utak mentén 8500 gyümölcsfát ültet. Ezzel nagyban hoz­zájárul a határ fásításához és a mun­kaerőket is foglalkoztatni tudja. Ugyan­csak folyamatban van a téli takar­mány süózása. Jelenleg a kukorica­­kórót szecskázzák. A szemcsés műtrá­gya készítését 107 százalékra teljesí­tették. Minden hónapban értékelik a mező- ■ gazdaságban elért eredményeiket, a november 1-i értékelés szerint a mar­hahúsbeadást 73.2, sertéshúst 91.6, juh 121.5, juhsajt 100.9. a mézbeadást pedig 130 százalékra teljesítették. A fenti adatokból megállapítható, hogy a várkonyi állami birtok dolgo­zói tervüket becsületesen teljesítik, s ezzel nagyban hozzájárulnak a szocia­lista falu kiépítéséhez. (fy) A szendék példát mutaltak Azokat az eredményeket, amelyeket | a szenei allami hirtok dolgozói elértek, gondos és szervezett munkával •>rték el. Mindenekelőtt az üzemi pártszer­vezet, az üzemi bizottság és a CsISz munkáját kei! megemlíteni, amely nél­kül ilyen gazdasági sikert nem érhet­tek volna el. A birtok dolgozói már a tavaszi hónapokban 130 értékes fel­ajánlást tettek, amelyek főképpen a termelékenység fokozásáról szóltak. ; Még a kötelezettségvállalások előtt | tervet dolgoztak ki, amelyet az üzemi és pártszervezet a dolgozókkal alapo­san meptárg-alt és az üzemi értekez­leten jóváhagytak. A szakosztályok és a csoportok kö­zött munkaversenyt szerveztek, amely­nek menetét állandóan ellenőrizték. A versenyt havonta értékelték és az élenjárók példáját követték. A dolgo­zók művelődését a „vörös sarkok” megszervezésével mozdították elő. A CsISz-tagok színmüveket tanulnak és előadásokra készülnek. Megalapították a tabdarugócsapatot is. Minden szak­osztályon filmelóadást rendeznek. \ Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap­ban minden gazdaságban négy előadást rendeznek. Az aratási és cséplési munkák befe­jeztével a legjobb dolgozókat megju­talmazták és 33 élenjárót • kitüntettek. A jó munkásokat példának állítják és gyűléseken, újságokban, valamint a versenytáblán népszerűsítik őket. Az üzemi pártszervezet az elért sikereket figyelemmel kíséri, de emellett nem feledkezik meg a fogyatékosságokról sem. Bevezették a pótjutalmazást és a nagyobb termés következtében a dol­gozók között 18 vagon gabonát osz­tottak széjjel. A kormány intézkedé­seit örömmel fogadták és az üzemi gyűlésen, az összes dolgozók jelenlé­tében vitatták meg. Az állami birtok két dolgozója részére lakást építenek és az összes lakásokat a tél beállta előtt^ megjavítják. A szenei állami birtok dolgozói di­cséretes eredményeket értek el. Az elért sikerek a további eredmények elérésére ösztönzik a birtok dolgozóit. Tvarožka elvtárs, a szenei birtok dol­gozója azt mondja, hogy csak most kezdenek el jól dolgozni és a munká­jukat még tökéletesebbé teszik. A dol­gozók lelkesedését misem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy újabb kötelezettségeket vállaltak, amelyeket pontosan teljesítenek. A Vörös Zászlót, amelyet megszereztek, becsülettel meg is akarják tartani. A kassai kerület állami birtokai befejezték mélyszántási tervüket Nagy az öröm a kassai állami birto­kokon. Az okuk erre meg is van, hi­szen igen szép eredményt értek el. Szlovákiában elsőkként teljesítették a mélyszántási tervüket és november 20- án 110.4 százalékos eredményt értek el. A harc, az utolsó hektárokért igazán szép példája volt annak, hogy hogyan kell munkásainknak dolgozni a szocia­lizmus felépítésében. November 19-én a tervet mégcsak 94 százalékra tel­jesítették. A traktorosok példás lelke­sedése, a párttagok buzdítása, valamint a műszerészek és gépészek segítsége meghozta az ereményt. Főképpen a királyhelmeci és a turnai állami gaz­daságok alkalmazottai tűntek ki. Ez a két gazdaság eleinte a terv teljesíté­sében lemaradt, de az utóbbi napokban mindent elkövettek, hogy hozzájárulja­nak az egész területi terv november 20-1 teljesítéséhez. A királyhelmeci állami gazdaság traktorosai buzdítva a jelsavai trakto­rosok példás teljesítményétől, tervük elvégzése után, gépeikkel együtt, a ki­rályhelmeci és a tumyai gazdaságok se­gítségére siettek, ahol szintén szép e­­redményeket értek el. így például Ko­hút Bartolomej, a szovjet gyártmányú DT-54-es hernyótalpasával naponta 6—7 hektárt felszántott. Itt összesen 87 hektárt művelt meg és 12 éjszakai műszakban vett részt. Hornyák Ferenc traktoros szintén DT- 54-es géppel dolgozik és naponta 5—7 hektárt, összesen pedig 82 hektárt szántott fel és 10 éjszakai műszakban vett részt. A királyhelmeci traktoro­sok tervük 98 százalékát előhántós e­­kével végezték és ezzel tanujelét ad­ták annak, hogy a szovjet magas hek­tárhozam mestereit követni akarják. Ugyancsak szépen dolgoztak a tumyai állami gazdaságok dolgozói is: Így Szilvási Pál traktoros KD-35-ös her­nyótalpasával napi 7—8 hektárt fel­szántott. összesen 24 éjjeli műszakban vett részt és 192 hektárt művelt meg. Karafa József ugyancsak DT-54-es traktorával naponta 8—10 hektárt, ösz­­szesen pedig 210 hektárt szántott fel. Jacsaman László érte el a legmagasabb teljesítményt. DT-54-es hernyóíaloas traktorral napi 12 hektáros csúcsered­ményt ért el és összesen 245 hektár mélyszántást elvégzett. Meg kell még említeni Farkas Pál és Hájik Imre trak­torosokat, akik szintén igen szép ered­ményeket értek el. A turnyai állami gazdaság traktoro­sai sikerében Kindermann elvtárs, a gazdaság gépesítője is osztozik. A Szov­jetunióban szerzett tapasztalatait, va­lamint saját észrevételeit gyekszik a traktorosok rendelkezésére bocsátani. Ezen dicséretes eredmények után a kassal állami gazdaságok dolgozói még nagyobb erővel fognak a gépjavítások­nak, hogy jól felkészülve teljesíthes­sék az 1954-es év feladatait. Erdős Zoltán — Kassa.

Next

/
Thumbnails
Contents