Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-29 / 48. szám

6 FöldmM» 1953. november 29. Nagyudvarnok a járási versenyzászló birtokában gyűlésezik az Irodában és ceruzával a kezében számsorokat oszt, kivon és összead. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a nagyudvarnoki szö­vetkezet tagjai szorgalmas munkájuk­kal nemcsak a versenyzászlót tudták megszerezni, hanem szép osztalékot is kapnak évvégére, még abban az esetben is, ha kifizetik a teljes össze­get. Átlag tejhozam egy tehénnél 6.5 liter. A fejők most kísérleteznek a Malinyinova ь. ŕdszer bevezetésével. Erre a célra 10 tehenet válogattak ki. amelyeket 3-szor naponta fejnek. Mi­helyt elkészül az új 96 darab tehén befogadására alkalmas istálló, azonnal nekifognak úiabb tehenek kiválogatásá­hoz. hogy nagyobb arányban alkal­mazna ák a szovjet fejési módszert. Éppen ezért úgy véljük, hogy az is­tálló befej zé”ét ele kell segíteni. A falak a tetővel már készen vannak, csak vakoltaim kell minél előbb és feltétlenül fontos, hogy még a tél be­állta előtt befedjék. A vízvezeték sze­relési munkái most vannak folyamat­ban. EGY HELYEN OTTHON IS TOPOGHATTAM VOLNA. A régi istállóban, ahol a hasas és a k:választott tehenek mnnak. Domon­kos Péter és Makki Lajos állatgondo­zók már türelmetlenül várják az új istálló befejezését. Domonkos Péter aki álig van túl a 30-on és 5 gverek apja. azt mondja, hogv nemcsak a Malinyinov módszere szélesebbkörű alkalmazása miatt váriák az úi istálló befejezését, hanem a borjak hidegne­velésre való áttérése miatt is. — Végeredményben itt az ideje, — mondja, — hogy ezen a téren is a szovjet módszereket alkalmazzuk. Nem állhatunk egy helyen állandóan. Egy helyen otthon is topoghattam volna, amikor 3 hektáros gazda voltam Ami engem a szövetkezetbe való belépésre késztetett, az éppen az volt, hogv tu­dásomat kamatoztathatom a közösség javára. Én 13 éves korom óta a jár'si orvoshoz szegődtem, aki mint segédet magával vitt minden nehezebb ellés­­hez. Alaposan megtanítani hát az ál­latok szakszerű gondozását és tudá­sommal ma a szövetkezet vagyonát gyaramtom. Csak nézd meg ezeket a borjakat... Valóban gyönyörű állatok fürgék, erőteljesek és olyan szakértelemmel szopják anyjuk tőgyét, hogy öröm nézni. — Eddig. — folytatta Domonkos — Makki eb-társsal együtt 200 200 ko­rona jutalmat kaptunk, a tervezett borjúszaporu'at túlteljesítéséért, de те; nyugtatlak, kapunk mi még több jutalmat is és az is biztos, hogy a többi állatgondozó is jutalmazásban fog részesülni. Ügy fogunk dolgozni, hogy mindenkinek öröme lesz belőle — Szeretem a szövetkezetei _ — m.ndja elgondolkozva — bár igaz. hogy csak Jf őszén léptem be. de kapcsolatom a szövetkezethez már ko­rábbi volt. Még mielőtt beléptem vol­na, már segítettem a szövetkezetnek az aratásnál és eséplésnél. igaz, a szö­vetkezet aztán nekem is segített. De akkor is segítségemre sietett, amikor, mint magángazdának elpusztultak a sertései. Két malacot eladott nekem egyet pedig ráadásul adott, mert igen gyengécske volt, én pedig ápoltam gondoztam, amíg jó hízót neveltem belőle. Hát, tudod, én ezt soha nem felejtem el és mindez hozzájárult ah­hoz, hogy ma, a közös birtokunkat a sajátomnak tekintem és azon vagyok hogy ez a vagyonunk gyarapodjon. Gyarapodjon azért, hogy 5 gyermekes c aládomat jólétben felnevelhessem és felnevelhessék mindazok, akik felsza­badult hazánk r.át szívükön viselik. I Makki Lajos 3 fiú apja, hasonló I korú lehet, mint társa. Makki megha- i tódott mindattól, amit Domonkos i mond. Nyílván új házára gondol most j amit keresetéből a szövetkezet segít­­j ségével épített fel. — Hidd el, elvtárs — mondja meg­indítón — nálam a szövetkezet az első. Egy olyan ember, mint én. aki­nek az apja béres volt, és a szolga­ság kenyerét ette évtizedeken át tudja, hogy mit jelent mindannyiunk­nak a szövetkezet. AKI ÉVTIZEDEKEN CSELÉDESKEDETT. AT Hogy milyen volt Nagyudvarnnkon az élet a felszabadulás előtt.- azt leg hívebben Földes Ferenc sertésgondozó fejezi ki, aki a malacozóban dolgozik és egy-egy ellésnél eléri a 7.5 átlag malacszaporulatnt. Élete során állandó­an cselédeskedett. Nyolc gyermeke volt. Dolgozott különböző uraságok­­nál Dolgozott éjjel-nappal, szakadat­lanul, de mindez kevés volt. Egy olyan szobában lakott a 8 gyerekkel amelynek mennyezete, padlása nem volt. E nyomorúság ellenére, egy íz­ben felkereste a földbirtokos. Kuffler úr a fiával és ügyvéd nejével és azt mondták neki, hogy bizony nem elég az, ha 6-tól 6-ig dolgozik, mert ennyi munkából nem lesz kenyér. — Mit — válaszolta ekkor nekik Földes elvtárs — hogy nem lesz ke­nyér? .. Hát. ha tudni akarják, azért nem lesz, mert olyan ingyenélőkre kell dolgoznom, mint amilyenek ma-9uk­­. . . , — Persze e szóváltás után azonnal el kellett hagynia állását és máshová ment dolgozni. Másutt hasonlókép ki­zsákmányolták. de ő harcolt még pe­pid a párt irányítása mellett harcolt. Földes elvtárs ma is öntudattal ejti ki Steiner Gábor és Nagy Gyula elvtárs nevét, akikkel állandó összeköttetés­ben volt. s akiknek irányítása mellett harcolta ki azt. hogy az egész hiútok valamennyi cseled je visszamenőleg 3000—3000 korona bért kapott. — Ilyen volt az életem — mondja hévvel. — Többször be is zártak, mert nem tettem lakatot a számra. Ezért örülök ma sikereinknek. Ezért teszek meg mindent hogy túlteljesítsük a beadást. Ebben a törekvésben a fiam is segít, aki a hizlaldában dolgozik Neki már nem kell egy padlásnéikü'i szobában lakni a gyermekeivel, mert új házat épít családjának. Földes elvtárs úgy vezet végig a malacozóban. mint a birodalmában — Örömmel mutogatja, hogy ez az anya 8-at, a másik 10-et, a harmadik 11-et malacozott. A szövetkezet sertésállo­mánya Földes lelkiismeretes munkája révén 35 százalékkal túlhaladta a ter­vezett állományt. Ezt a számot azon­ban 50 százalékra akarja növelni. Ez a legközelebbi terve. Mindebből azt látjuk, ha a közséq dolgozói összefognak, akkor a becsü'e­­tes munka eredménye nem marad el Szemléltetően igazolják ezt a felsorolt eredmények, igazolja a tagok öntu­datos magatartása, továbbá a 22 má­zsa gabona, amit eddig a munkakép­telen öregek között osztottak szét, n 60 mázsás szocialista alapból. Ez a kis szövetkezet, amely 310 hek­tár föld felett és 46 taggal rendelke­zik, a fejlődér útján rohamléptekkel halad előre. Ebben a községben egyet­len ember sind, sem öreg, sem fiatal, aki nélkülözne, és valósággá válik ná­lunk is az, amit a szovjet kolhozparasz­tok mondtak 1951-ben Nagylégen, az egyik vitafelszólalónak, hogy a közös munkából mindenre telik, arra is, hogy a magával tehetetlen öregeknek is biztosíthassák egészévre a kenyeret. Sz. B. Pillanatkép a szalóci EFSz-ből A szalóci szövetkezetét, mint jó! működő EFSz-et ismerik a rozsnyói járásban. Нору ez az állítás mennyire fedi a valóságot, azt bizonyítja az is, hogy beadási kötelezettségét marha­húsból 102. sertéshúsból 103/ tejből 164, tojásból 120. gyapjúból 100 és az olajos terményekből szintén 100 szá­zalékra teljesítette. A szövetkezet közös munkájából te­vékenyen kiveszik részüket a nők. Nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztésben is ott találni őket. A baromfiak mellett kettő, a sertéseknél három és a szarvasmarha­­állománynál 5 nő dolgozik. Állatállományuk: 171 darab szarvas­­marha, ebből 76 tehén, 192 sertés. 254 juh 1073 jérce és tyúk és 46 kacsa. Az állatok részére a takermányala­­oot biztosították. Bekészítettek télire 3500 mázsa rétiszénát, 800 mázsa ta­karmányszalmát, 110 köbméter silóta­karmányt és 15 vagon takarmányrépát A teheneket legelőre járatják. Nap­közben még találnak ennyi élelmet, A dunaszerdahélyi járásban Nagy­udvarnok szövetkezete nyerte el a já­rási versenyzászlót az ősziek gyors és sikeres bevetéséért és betakarításáért. A járás első helyét alapos szervez■" munkával szerezte meg. Augusztus 19- én kezdték meg a hat hektár repce vetését, majd folytatták a 10 hektár ősziárpa, 9 hektár rozs, 60 hektár őszi­búza és végül október 7-én befejez­ték a 10 hektár őszitakarmánykeverék­kel az ősziek vetését. Tehát 13 nappal a tervezett határidő előtt befejezték a vetést. A mélyszántást november 19- én ugyancsak befejezték. A gabonát mint mindenütt, ahol szem előtt tart­ják a jövő évi terméshozam növelését, kereszt- és szűksorosan vetették el. Ami az ősziek betakarítását illeti: egy fényes példa szemléltetően bizo­­nyítia, milyen óriási léptekkel halad előre a szövetkezet Míg tavaly, no­vember 2-án kezdték szedni a cukor répát a hóval fedett fagyos földből, addig ezidén október 17-én már el is szállították. AMÍG A VERSENYZÁSZLO BIRTOKÁBA JUTOTT. Mindezeket az adatokat Víg Gyu­lától. a szövetkezet elnökétől, Kiss Miklóstól, az agronómustól, aki egy­ben a nemzeti bizottság elnöke is. to­vábbá Dünner Istvántól, a nemzeti bizottság titkárától tudjuk meg akik jól irányítják a község és a szövetke­zet ügyeit és szilárdan tartják a ke zükben azt a birtokot amelyen egykor a földbirtokosok uralkodtak, s amelyen egykor ők szolgáltak. Ahogy figyeljük a község és a szö­vetkezet vezetőségének, ennek a három dolgozónak markáns, komoly arcát önkéntelenül a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetsé­gére kell gondolnunk, arra, mily ra­gyogó erői képvisel ez az egység, meri mindegyik magatartásában a szolga’ keserűséget a versenyzászló birtok­lásának határozott és öntudatos ereje váltotta fel. Nagy utat kellett megtennie a nagy­udvarnoki szövetkezetnek, amíg a já­rási versenyzászló birtokába jutott Amikor 1950 őszén megalakult, a nagybirtokosoktól juttatott elhanya­golt földön kellett elkezdenie munká­ját és 1951 tavaszán, mindössze 3 ló, egy pár ökör és egy tehén volt az ál­latállománya. A munkásosztály per­sze nemcsak gépekkel, hanem kölcsön­nel is sietett a szövetkezet seg tségére. hogy megszerezze tervezett állatállo­mányát. Ma a szövetkezet ott tart, hogy az államnak ezidén visszafizetett. 129.000 koronát arra az összegre amit marha­állománya felvásárlására kölcsönvett Tartozása most 74.000 koronát tesz ki, és ezekben a napokban folyik a tár­gyalás a bank és a szövetkezet között, hogy visszafizessék-e még ezidén ezt az összeget is. Az a helyzet, hogr/ a szövetkezetnek 111 000 korona betétje van a bankban, amihez még hozzá­járul a cukorrépáért járó összeg, to­vábbá a 26.000 korona, amit Várknny­­tól kell kapniok, 20 darab hasas üsző­ért, amit átengedett állatállományá­ból. A BEADÁST TÚLTELJESÍTI. A tárgyalás még folyamatban van. A banknak az az álláspontja, hogy a kormányrendelet a törlesztés elhalasz­tásáról azokra a szövetkezetekre_ vo­natkozik, amelyek nem eléggé erősek, de Nagyudvarnok van olyan erős, hogy kifizetheti a 74.000 koronát. A szövetkezet vezetősége viszont azon az állásponton van, hogy minél nagyobb osztalékot juttasson tagjainak. A vitá­ban döntés még nem történt, de a j község és a szövetkezet vezetősége I mostanában a késő esti órákig ott I hogy szűkösen el vannak látva, reggel és este pedig póttakarmányadagot ad­nak az állatoknak. — Nagyobb baj az, hogy a legelőn — amely a pelsőci fen­­síkon mintegy 250 méter magasságban terül el — nincs az állatok részére ivóvíz. Ezt a kérdést már többször felvetették a szövetkezetben, de .ntnd­­ezideig nem oldották meg, holott egy 600 méteres cső beszerzésével a víz­hiányt kiküszöbölhetnék. Ez pedig megérné a beszerzéssel járó költséget 'is fáradságot. A szövetkezet vezetői és tagjai es­ténként egyre gyakrabban összejönnek a szövetkezet irodahelyiségében és megbeszélik a szövetkezet ügyes-bajos dolgait. Így került sor egyik este a takarmány helyes felhasználásáról szó­ló vitára, mely értékes és tanulságos volt. Ha e vita tanulságait felhasznál­ják a takarmányozásban, elősegítik a ha.szonhozam emelését. György János a vita során a takarmánnyal való ta­karékos gazdálkodásra vonatkozóan ta­lálóan megjegyezte: — Ügy bánjunk a takarmánnyal, hogy ne az « közmondás vonatkozzon ránk: „őszi gazdag, tavaszi szegény" — vagyis ősszel bőven, tavasszal meg semmi. Az egyik szövetkezeti tag mondotta: — Az embernek tudnia kell, hogy a tehénnek hogyan tálaljuk fel a takar­mányt. Nem mindegy, hogy csak úgy odavetem azt a takarmányt, ahogy az megtermett, hanem szükséges, hogy a lehetőség szerint minél többféléből álljon. Amikor még egyénileg gazdál­kodtam, pusztán szecskát soha sem adtam a tehénnek, hanem, vagy takar­mányrépát, vagy hasonlót kevertem hozzá, emiáltal az állat jobb étvággyal fogyasztotta azt. A szövetkezet állatgondozói nagyon helyesen tennék, ha a takarmányokat pácolással Ízesítenék. Ezt a módszert sok szövetkezetben sikerrel alkalmaz­zák, nemcsak a szarvasmarhák, hanem a sertések takarmányozásánál is. K. I. A komáromi gépállomás dolgozói te jesítették őszi munka érvükét A nyitnai kerület dolgozói nagy igye- | kezettel végzik az ősziek jóminőségű és időbeni betakarítását, mert tudatá­ban vannak annak, hogy ez előfeltétele a tavasziak gazdag hozamának. A trektoristák, brigádközpontok és gép­állomások egymás között versenyeznek 1 a magasabb teljesítményért, üzemanyag I megtakarításért, » munkák jobb és rövidebb határidőn belüli elvégzéséért. Ennek a nemes versenynek az élén a komáromi gépállomás áll, amely no­vember 21-én este. vagyis 15 nappal a határidő előtt 100.5 százalékra első­nek teljesítette az őszi munkák tervét,. A rimaszombati EFSz A rimaszombati és tornaijai járás egységes földművesszövetkezetei és állami birtokai kiállítást rendeztek Ri­maszombatban. A kiállítás anyagának megtekintésével tapasztalhattuk, hogy szövetkezeti és állami gazdaságaink a helyes úton haladnak. Kiállított termé­nyeik bizonyítják, hogy becsületesen dolgoztak az év folyamán és bebizo­nyosodott a nagyüzemi gazdálkodás előnye az egyéni gazdálkodással szem­ben. A kiállításon láttunk egy felépített nyerte el az első díjat szövetkezeti házat, amely megmutatja azt, hogy pártunk és kormányunk mennyire törődik a szövetkezet tagjai­val és jövőjükkel. A kiállítás értékelése folytán az első helyet a rimaszombati IV. típusú szö­vetkezet nyerte el, a másodikat a tor­naijai járásban lévő lénártfalvi III. tí­pusú szövetkezet. Az értékelés során sok értékes felszólalás, kritika és ön­kritika hangzott el. amelyből nagyon sokat tanultak az EFSz-ek vezetői és tagjai. Szövetkezeti tagok a Magas Tátra üdülőhelyein Ebben az évben a szövetkezet leg­jobb dolgozói jól végzett munkájuk jutalmaként megérdemelt üdülést kap­nak. Már november elején 90 élenjáró szövetkezeti teg egyhetes üdülésre ment Tatranská Lesnára. Ezek a dol­gozók a következő táviratot küldték a Földművelésügyi Megbízotti Hivatalba: „Mi, szövetkezeti tagok, akik résztve­­szünk az első üdültetési csoportban, i hálásan köszönjük pártunknak és kor­­j menyünknek, hogy lehetővé tette szá­­\ munkra azt. hogy egészévi munkánk után. megpihenhessünk, hogy felfris­süljünk. Minden erőnket latbavetjük, hogy hazatértünk után még jobban emeljük a munka termelékenységét, hogy ezzel hozzájáruljunk népünk jó­létének növeléséhez. Mezőgazdasági kiáll íiások a zsolnai kerületben A Csehszlovák Szovjet Barátság Hó- | napjában hazánk egyes kerületeiben őszi mezőgazdasági kiállításokat ren­deznek, amelyeken szövetkezeti tag­jaink, kis- és középföldműveseink meg­ismertetik dolgozóinkat a szovjet agro- és zootechnika alapján elért sikereik­kel. A dolgozók tízezrei látogatják a járási kiállításokat. így ven az a zsol­nai kerületben is, ahol nagy érdeklő-I désnek örvendett a rózsahegyi, zsol­nai, alsókubini és túróeszentmártoni kiállítás. November 15-én újabb kiál­lítás nyílt meg Púchovon és Váralján. Elmondhatjuk, hogy ezek a kiállítások szemléltető iskolái a szövetkezeti nagy­termelés előnyeinek, mert megmutat­ják a szocializmus építésének eredmé­nyeit falvainkon. Működik az ellenőrző bizottság Csölösztő felsőcsallóközi kis köz­ség. Közvetlenül a Nagy-Duna mentén fekszik. Házainak száma mindössze ötvenegy és többnyire a gáttal párhuzamosan sorakoznak egymás mellett. A határ képe most egészen más, mint egy hónappal ezelőtt. Sok-sok kilométer távolságnyira látni a ha­tár barna és smaragdzöld színvál­tozó elevenségét. A barna szín az őszi mélyszántás az utóbbi pedig a szépen bokrosodó őszi vetés A szö­vetkezet tagjai a múlt év tapaszta­lataiból levonták a tanulságot. — Az idei őszi vetés előtt a ta­gok saját maguk sarkaltak ben­nünket (már mint a vezetőséget), hogy az összes vetésterületet ke­­resztsorosan vessük be, -r- adja tudtunkra Pongrácz István, a szö­vetkezet elnöke. Alapos oka van ennek. Mégpedig az, hogy a múlt év őszén a 45 hektárból mindössze 5 hektáron vetettek búzát kereszt­sen: an. A kétféle vetés között rendkívül nagy volt a terméshozan.­­külonbség. Vdt is mit sajnál nick hiszen a keresztsor osan vetett 5 hektáron 175 mázsa búza termett, ami annyit jelent, hogy a hektár­­hozam 35 mázsa volt. A közönsé­gesen elvetett búza ellenben csak 27 mázsa termést hozott hektáron­ként. Tehát 280 mázsa búzával ke­vesebb a gabonájuk. A szövetkezet tagjai, amellett, hogy az őszi munkákat az agro­technikai határidő előtt befejezték, 200 hízó és 50 anyasertés részere két épületet tető alá hoztak. Az új sertésszállások közvede­­nül a falu mellett épültek. Bent a sertésszálláson rend és tisztaság uralkodik. A sertéseket súly és kor szerint osztályozva külön kutricák­­ban helyezik el. Mercz József ser­tésgondozó a következőket mondja munkájáról: — A sertéseket háromhónapos időközönként osztályozzuk. A kise­lejtezett anyakocákat felhizlaljuk és úgy értékesítjük. Ezt az anya­kocát azért fogtuk hizlalásra — mutat egy 200 kilós sertésre, — mert megzabálta a malacait. Amikor az anyasertéseket szem­léljük. csaknem mindegyikhez van valami megjegyzése. — Ezt a nagy szőrűt, ha kien­gedném az összes kvtlrica ajtaját kinyitogatná. Úgy is nevezzük, hogy „ajtónyitogató”. Annak ellenére, hogy Mercz elvr társ és a másik sertésgondozó na­gyon szeretik az állatokat és elért eredményeik Hgyelemremeltóak, feltétlenül szükséges, hogy a hosz­­szú téli estéket felhasználják szak­tudásuk gyarapítására, hogy azt gyakorlatban alkalmazva, a szövet­kezet további erősödését elősegít­sék. Szükséges, hogy a hízóserté­sek etetésénél alkalmazzák a Suri­­kov-módszert, amely lehetőre teszi még nagyobb eredmények elérését. Általában kevés szövetkezetben fordítanak nagy gondot az ellen­őrző bizottság működésére. A csö­­lösztői szövetkezetben erről sem fe­ledkeztek meg. A bizottságnak három rendes tagja van és három póttagja. Havonta egyszer ülésez­nek, ha azonban komolyabb hibát tapasztalnak, akkor a hónap végét meg sem várva, rendkívüli gyűlé­sen beszélik meg a felmerült kér­dést. Az eredményt a taggyűlés elé viszik, hogy az egész tagság előtt v^gvitathiassák. — Nem azért ellenőrző bizott­ság, hogy csak papíron szerepeljen, hanem ténylegesen töltse be hiva­tását — jegyzi meg többek között a szövetkezet elnöke. Az ellenőrző szerv működése jó hatással van a szövetkezet gazdál­kodására, mert a vezetőség mun­kájának meglepetésszerű ellenőr­zése kizárja annak lehetőségét, hogy a vezetők hanyagul végezzék a reájuk bízott feladatokat, továb­bá gátat vet az elbizakodottságnak. De nemcsak a vezetőség munkáját ellenőrzik, hanem a gazdálkodás egész menetét, és csírájában elfojt­ják az olyan megnyilvánulásokat, amelyek veszélyeztetik a közös va­gyon eltulajdonítását. A többi szö­vetkezetek is példát vehetnek e téren a csőlösz főiektől. A szövetkezet eredményes gaz­dálkodását, a tagok boldogulását látva, 2 új belépővel szaporodott a tagok száma. Nagy Ferenc és Nagy Anna, új tagok, telve reménmiel és bizakodással léptek a szövetke­zetbe. Ahogy a 34 család megtalálta számítását a közös gazdálkodásban, úgy ők sem fognak csalódni. A szorgalmas munka részükre is meghozza a becsületes jutalmat, a várt gyümölcsöt... K. 1.---4-----------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents