Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-29 / 48. szám
r 1953. november 29. A szilicei „Vörös zászló“ szövetkezetben jól halad az építkezés Szilié« községet nem körvnyfi megközelíteni. A kétszáz méternél magasabb szilicei fennsík állja el a látogató útját. Oldalt, keskeny kanyargós szerpentínút visz fel a hegyre, ami bizony elég hosszú. Autóbusz nem jár, egyéb jármű is csak nagy ritkán. Ha az arrajáró rövidíteni akarja az útját, nekivág a hegyen átvezető ösvénynek. A község a fennsík közepén terül el szép, csinos házaival. Az út jobboldalán egy kis völgyben új épületek láthatók. Közöttük egynek még csak a falait húzták fel. Most faragják a szövetkezet ácsai a gerendákat, mert télire tető alá akarják hozni az épületet. Vanya András állattenyésztő és csoportvezető már sürgeti, mert jó szállás kell télire az anyakocáknak. Vanya elvtárs gondos és körültekintő dolgozó. Szereti az állatokat és nem nyugszik addig, míg mindnek nem lesz rendes, megfelelő helye. — Ez az épület — mondja — 50 darab anvesertés részére épül. A többi istállót 200 darab hízó, 50 darab anyakoca. valamint 50 darab fejőstehén részére már elkészítettük és 1500 tyúk részére már most fejezzük be az épületet. Hetven darab növendéket pedig adaptált istállókban helyeztünk el. E- zenkívül még öt helyiségben vannak fejősteheneink. Ezek, részére most tervezünk Istállót és 1000 darab juh részére juhaklot Az istállók Magzatát egy méter magasságig a helyszínen fejtett terméskőből építjük. Ä téglát és a cserepet vesszük, de az épülethez szükséges összes faanyagot mi termeltük ki és a feldolgozását ácsaink végzik. Azt is elmondja Vanya elvtárs, hogy я szövetkezeti tagok között nincsenek kőművesek. Azonban ez sem okoz nehézséget. mert a szilice-brezovai szomszéd szövetkezet kisegíti őket kőművesekkel. ők pedig kaszálással vagy egyéb munkával viszonozzák ezt. Az 1950-ben megalakult szövetkezetnek nem volt egyetlen épülete sem. Az állatok szétszórtan, több helyen, a tagoknál voltak elhelyezve. Sok időt vett igénybe a takarmány széthordása, 8— 10 darab állathoz egy embert kellett alkalmazni, de mióta az állatok együtt vannak, fele munkaegység elég gondozásukra. Tavaly nagy takarmSnyhiánnyal küzdött a szilicei szövetkezet. Szálas takarmányért régi pénzben közel fél millió koronát fizetett ki. Ez évben már ilyen nehézségeik nincsenek. Tanultak a múlt hibáiból, a takarmányra különösen nagy súlyt fektettek, így 32 vagon jóminöségű szénát takarítottak be, amely elég lesz májusig. Terven felül 50.000 liter tej A közös épületben helyes takarmányozás mellett a tejátlag napról-napra emelkedett. Amikor a teheneket kihajtották a legelőre, a napi tejátlag elérte a 8 litert. Most 5 liter körük mozog, azonban az egészévi tejbeadási kötelezettségüknek már júliusban eleget tettek. Most már terven felül adják be a tejet. Eddig 30.000 litert adtak be terven felül, újévig még 20.000 literrel növelik a tejbeadás túlteljesítését. Az állatgondozók szívügyüknek tartják a gondos takarmányozást, mert tudják, hogy a terven felül beadott tejért szép összeg jár, ami hozzájárul------АЛ-----* - л - .t > »J«- -■-----i- - ж-я me ja шл v i fíy wersenw*. sirf'mtochww -hez. De nemesek tejből van többlete a szövetkezetnek, hanem sertéshúsból ia. Hajdú Andráené a hízóknál, idősb. Згаbő László az anyakocáknál dolgozik Déldásan. Szabó elvtárs ismeri a múltat is. Tudja, hogy kormányunk csakis a dolgozók javát akarja. Meggyőzően beszél munkájáról. — Két év óta gondozom az anyakocákat — mondja — úgy vigyázok a malacokra, a közös vagyonra, mint szemem fényére. Örömmel dolgozom, mert munkámat megbecsülik, megkapom érte az utána járó jutalmat. Eddig 692 munkaegységet dolgoztam le. Ezért 6.920 korona oénzjutalmat természetbeni osztalékban pedig 27.68 mázsa gabonát kaptam. Az újévi elszámolásból rádiót veszek, mert anélkül nenr. tudom, mi történik a világban. Szabó elvtárs azonban nemcsak rádiót, hanem más egyebet is vásárolhat,, amire szüksége van. Csupán az októberben ledolgozott munkaegységei után 1320 korona előleget kapott. De meg is érdemli, mert nagyrészt az ő és valamennyi állatgondozó érdeme, hogy a szövetkezet terven felül eddig 10 mázsa sertéshúst adottbe és újévig még 80 mázsával növeli túlteljesítését. Ugyancsak marhahúsból 40 mázsával toldották meg a beadást. A gabonabeadásröl és a kormányhatározat által kapott pótdíjakról Lőrincz Imre, a könyvelő számolt be. Homlokát összeráncolja, amikor visszaemlékezik az aratásra, arra a kemény munkára, amely legnehezebb volt az egész év "’att. — Beterveztük a gépi aratást — mondja — de a nagy viharok úgy >"«zszekeverték a gabonát, hogy kézi erővel kellett learatni. Ebben a küzdelemben nagy érdeme van Zajdó Imre és Fodor Lajos csoportvezetőknek, akik nehézséget nem ismerve, csoporttagjaikkal együtt, szemveszteség nélkül betakarították a gabonát. Ennek köszönhetjük, hogy 3 vagonnal adhattunk be terven felül. A kerületben a harmadik, a járásban az első ... — A terven felül beadott gabonáért — folytatja a könyvelő — 85 ezret, pártunk és kormányunk által felemel*, árak által 10.800. a tejtöbbletünkért pedig 60.000 koronát kaptunk. A terven felül beadott 4 mázsa gyapjú szintén szép összeggel gyarapította vagyo-I nunket. Ez a bevétel hozzájárul ahhoz, hogy újévkor osztalékot fizethetünk ki. A szövetkezet tagjai eredményeikre ! akkor lettek büszkék, amikor Kassán I október 30-án megtartott kerületi kon- I ferencián értékelték munkájukat és I megkapták a járási versenyzászlót, hoz- I zá ajándékba egy szép könyvtárat és j a szövetkezet e dicső „Vörös zászló" I elnevezést. Kerületi viszonylatban harmadik, a járásban pedig az első lett. II vita thatatlan, • szövetkezet jól gazdálkodik. Azonban van még mit javítani a munkánál. Nem alkalmazzák például kellőképpen a fejlett szovjet módszereket. Igaz, a keresztsoroe vetés hegyes-völgyes terepen nehéz, de a múlt évben 5 hektáron mégis alkalmazták és meg is győződtek róla, hogy sokkal többet termett a rendes vetésűnél. Ha keresztsorosan nem is vetnek, tanácsos, hogy a tavasziakat szűksorosan vessék. A hideg borjúnevelést már betervezték, de a jól kifejlődött tehénállományuknál a háromszori fejőst, etetést és a tőgymasszázst nem alkalmazzák. Pedig * jól bevált módszerrel 5 literről 8—10 literre emelhetnék napi tejátlagukat. Erre megvan minden lehetőség, mert a száraz takarmányon kívül a kazlak alatt, száraz helyen elraktározták a pelyvát, továbbá 6 vagon takarmányrépájuk van, amivel ízesíthetik és darával öszszekeverve abrakszerű takarmányt nyerhetnek. Mindent el kell követniük fejlődésük érdekében, csak így tarthatják meg a járásban az elsőséget, • Több segítséget a járástól A szövetkezet agronómusa Mezei Sándor, negyven éves lehet. Mozdulatain, beszédén észrevehető, hogy pontos és céltudatos. Türelmesen vár, míg társai befejezik, azután ő is hozzászól — Sokat küzdöttünk, míg ilyen eredményt elértünk — mondja. Területünk hegyes-völgyes. A szántás nehéz, köveket szaggat fel az eke. Felfelé a völgyből nehezebben megy a szántás, tehát kisebb a traktor teljesítőképessége. Ezt a gépállomás nem veszi figyelembe és ugyanannyi traktort ad nekünk is, mint a sík területen dolgozó szövetkezeteknek. Most még azt is elkövették, hogy a brigád, amely két év óta nálunk volt. elköltözködött a szomszéd faluba s onnan járnak ide dolgozni. Telefon nincs és Így a traktorosbrigáddal nem is tudunk érintkezni így érthető, ha az őszi mélyszántással lemaradtak. Feltétlenül fontos, hogy a gépállomás vegye figyelembe a nehéz terepet és aszerint kapjon a szövetkezet gépeket. A kormányhatározat révén emelkedett jövedelmük Most, mikor készülődnek az évvégi zárszámadásra, tudták meg, hogy milyen nagy jelentőségű a kormányhatározat. Látják, mert számokban, adatokban visszatükröződik, mekkora segítséget adott a párt és a kormány a szövetkezetek megerősítésére. Еппек révén a szövetkezet 130.000 koronához jutott. Ez az összeg nagyban növelte bevételüket és megszilárdította szövetkezetüket. A tagság mindezt jó munka vei igyekszik meghálálni és azon van. hogy jövőben minél többet termeljen terven felül. A tagok megértik egymást, mindenben segít egyik a másiknak. Vanya elvtárs a következő szép példát mondta el: — Vannak egyes tagjaink — mondja, — akiknek nagyobb kertjük és gyümölcsösük van. Viszont vannak lyanok is, akiknek nincs sem kertjük, sem gyümölcsösük. A taggyűlés elhatározta, hogy a leszedett gyümölcsöt igazságosan szétosztják a tagok között, így minden tag egyformán jutott gyümölcshöz. A közös, ügy eggyé kovácsolja tagjainkat és egy emberként dolgozunk szövetkezetünk felvirágozásáért. Sándor Gábor. A mélyszántás - a gazdag terméshozam alapja A ősziek vetése és az őszi termények i betakarítása földjeinken már vége fe-1 lé közeledik. Ezen munkák elvégzésénél nem szabad azonban egy másik, igen fontos, munkáról sem megfeledkezni. Minden szövetkezeti tag, egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt fordítson nagy gondot a mélyszántásra Ezen fontos agrotechnikai eljárásnak igen nagy befolyása van a tavaszi gabonafélék, kepásnövények, valamint ipari növények hektárhozamára. A mélyszántással mély barázdákba szántott föld. télen tökéletesen átfagy, porhanyósabbá válik, sokkal jobban magában tartja az esővizeket, mint a ledöngölt fels/ántatlam föld. A felszántott földön a megolvadt hóié sem vész el haszontalanul a patakokban és folyókban, ahol árvizet okoz, hanem beissza magát a föld alsó rétegeibe. Azok a földek, melyeken elvégezték az őszi mélyszántást sokkal nagyobb mértékben tudják magukban tartani a nedvességet, mint az ősszel felszántatlanul hagyottak. A tavaszi növények, melyeknek fejlődési időszakában több nedvességre van szükségük, nincsenek annyira a rygrs esőre rászorulva, mert a föld alsó rétegeiből szívják magukha a nedvességet. s termésük hozama szebb és gazdagabb Ezenkívül a föld mélyebben porhanyós. a növények gyökerei a tápanyagot jobban tudják magukba szívni. A mélyszántás nagy előnyeiről és a tavaszi szántás hátrányairól, szövetkezeti tagjaink az elmúlt években meggyőződhettek. A bratislavei járásban a horvát-gurabi szövetkezetben is meggyőződtek arról, hogy azokon a földeken, ahol elvégezték az őszi mélyszántást 3—4 mázsával nagyobb zabhozamuk volt, mint a tavasszal felszántott földeken. Hasonlóképpen a ruzsindoli EFSz 40 mázsával nagyobb, cukorrépatermést ért el az őszi mélyszántással elvetett talajon, mint a kora tavasszal felszántott földeken. De annak ellenére, hogy majdnem minden szövetkezetben meggyőződhettek már ebben az évben arról, hogy a mélyszántás milyen befolyással van a magas hektárhozamokra, a mélyszántás tervét csak 31.9 százalékra végezték el a tervezett földterületeken. A munka üteme sem olyan, mint ahogy azt az előrehaladt idő megkívánná. Az elmúlt 5 nap alatt az egész tervezett földterületnek csak 2.8 százalékát szántották fel. Ha ebben az ütemben folyna tovább a munka, akkor ennek 100 százalékos elvégzésére 120 napra lenne szükség. Egyes EFSzekben jól végzik a mélyszántást, eőt vannak olyan szövetkezetek is, ahol már elvégezték a téli szántást teljes egészében. Például a janovcei EFSzben már október végén 95 százalékra előhántós ekével elvégezték a mélyszántást. A mélyszántás elvégzésében szépen haladnak az állami gazdaságok, ahol a tervezett földterületük 70.8 százalékát már felszántották. Az állami gazdesá- 1 gok dolgozói kötelezettségvállalásokat tettek a mélyszántás meggyorsítása érdekében. Többek között Holca elvtárs csoportja a pőstyéni állami gazdaságból kötelezte magát, hogy 800 hektár területet gőzekével felszánt, ezt a munkát eddig már 735 hektáron elvégezte. A Holce-csoport napi átlaga 10—12 hektárt tesz ki. Értékes kötelezettségvállalásokat tettek még a szenei állami birtok homý-dvori gazdaságának dolgozói, akik vállalták, hogy november 19-ig elvégzik a mélyszántást. A bratislavai gazdaság ivánkai gazdaságának dolgozói Candrák, Škulec, Borsa, Javorka és még több más traktorista segítségének köszönhetik, hogy november 7-ig 100 százalékra elvégezhették a mélyszántást, ebből 40 százalékot éjjeli műszakban végeztek. Ezeket az eredményeket és vállalásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt minden szövetkezetnek, egyénileg dolgozó kis- és középparasztnak példát kellene vennie az állami gazdaság dolgozóiról, hogy késedelem nélkül bevégezzék ezen fontos munkák tervét. A kedvező időjárás is előfeltétele annak, hogy csekély költség mellett a mélyszántás elvégzését lehetővé teszi. Ma minden földműves jelszava ez legyen: „Minden felszántatlan hektáron gyorsított ütemben elvégezni a mélyszántást”. Ennek következetes betartásával, szövetkezeti tagjaink, valamint többi dolgozó parasztságunk jelentősen emelik a tavaszi vetések magasabb hektárhoumét. * ezéltel a tájit jövedelmüket. A vágómarha és vágósertések beadásának felárai A Begyűjtési Minisztérium 1953 ok. tóba- 14-ki 327/53 H. 1. határozata értelmében megállapítja a tervenfelül beadott vágómarha és sertések felárát. Szövetkezet: tagjaink, valamint egyéni gazdálkodóink így újból további igazságos jutalmat kapnak becsület 5s munkájukért. Az eddig érvényben lévő előírások szerint, a beadás; kötelezettség alá eső földművesek csak egy darabban teljesíthették húsbeadási kötelezettségüket. így történt meg gyakran az az eset, hogy az eladott marha, vagy sertés sokkal többet nyomott, mint ahogy azt • beadás előírta. Azon súlytöbbletért, mellyel a beadási kötelezettségüket túlteljesítették, nem kaphattak tervenfelül: beadásért járó jutalmat, vonatkozott ez a sertésekre, éppúgy, min*- a marhákra, ha ezek súlytöbblete nem haladta meg az 50 kilogrammot. Ily esetben sok földműves, ha nem tudta a tervenfelüli beadását pótteljesítésre felhasználni, vagy nem szándékozott azt a jövő évi beadási kötelezettségével elszámolni, az egész beadott súlyért az érvényben lévő beadási á~at kapta me9- lo.V például: a földművesnek beadása teljesítéséhez még 69 kilogramm sertéshús hiányzott. (A többi termelésben már eleget tett beadási kötelezettségének). Ennek a beadásnak a teljesítéséhez eladott egy 100 kilogrammos sertést, vagyis 40 kilogramm hússal többet, mint amennyit számára előírtak. Ezért a súlyért természetesen nem fizethettek ki számára felárat, de az egész 100 kilogrammért megkapta a felvásárlási árat, úgv, ahogy azt a szerződéses beadás előírja. A Begyűjtési Minisztérium új határozata értelmében minden fö’dművesnek igénye van. a tervenfelül bead >tt mindéi egyes kilogramm súlytöbbletért, felár-а. melyl.yel a beadását túlteljesítette. Többek között: az egyénileg gazdá’kodök. akkor tarthatnak igényt erre a felárra, he teljesítették egész évi hűsbeadásukat, az állam; gazdaságok, valamint a többi közművek, а III. és IV. típusú szövetkezetek szintén igényelhetik ezeket a felárakat, ha teljesítették negyedévi részbeadásukat, azzal a feltétellel, ha állatállományuk biztosítja az egész évi húsbeadást. A felárak kifizetésének ilyen szabályozása a vágómarha és sertésá-ak kiegyenlítésénél, annál inkább előnyös, mivel, ha a szövetkezeti tagok és földművesek a Begyűjtési Minisztérium járási megbízottjától és a felvásárlási szövetkezettől kérik, azok kifizetik az 1953 november 1-e előtti többletbeadásuk felárát, az év elejétől kezdve. Tekintet nélkül a. zon körülményre, hogy a tervenfelüli beadás májú;. 16. előtt, vagy után történt, az árakat a 155/53 sz. H. 1. határozata szerint fogják kifizetni. A vágósertések élősúlyának 90 kilogrammon felüli felára a tervenfelül beadott kilogrammokért 16 korona. Kényszervágások esetében, he a. zok húsát feltétel nélkül alkalmasnak nyilvánították, valamint az 1. osztályú marhahúsoknál a felárakat szintén kifizetik. Földműveseink beadási kötelezettségüket félsertésekkel is fedezhetik, amelyért kilogrammonként, a felá-at is beleszámítva, 20 koronát kapnak. Mivel a vágómarha és sertések élősúlyának felárát kilogrammban állapították meg, a végzés és a beadások •teljesítése ellenben a beadott hús minősége szerint beszámítható súlyban van feltüntetve, figyelni kell arra, hogy a túlteljesítések, melyeket ez évben adtak be, élősúlyra lesznek átszámítva ez átszámítási kulcs szerint. így például a szövetkezet, amelyik negyedévi beadásának teljesítésére az első három negyedévben 5000 kilogramm húst adott be, ebből 2000 kilogramm sertéshús beadását a következőképpen teljesítette: egészben a húsbeadás sertéshús egészben a sertéshús egészben IV. 22-ig b=edtak Vili. 20-ig 5 drb A és В minőségű 1.640.. Kg 600 Kg tinó 3.650. kg 5.209,- kg 600,- kg IX. 8. vágósertés á 100 kg IX. 15. vágóüsző 1.500 kg 1.500 kg 6.790 kg 2.100 kg В minőségű 410 kg 7.200 kg 2.100 kg A példából látni, hogy a. szövetkezet húsbeadását 1953 Vili. 20-ig 290 kilogrammal túlteljesítette, Felárra gényt még sem tarthat, bár a tinók az A és а В minőségű osztá'yba tartoznak, azért, mivel a szövetkezet a beadás napján sertéshús beadási kötelezettségének nem tett még eleget. Csak IX. 8-án a beadott vágósertések 100 kilogramm túlteljesítésére kap felá -at, mivel a húsbeadast egészen, llotőleg a sertéshús beadást túlteljesítette. Ugyanakkor utólagos igényt tarthat 290 kilogramm élősúly túlteljesítéséért, melyet VIII. 20-án adott be. A további beadásnál, melyet IX. 15-én vágóüszőkből teljesítettek, az egész beadásért felárat kapott a szövetkezet. Egy másik példa egy földművest mutat be 650 kilogramm gészévi húsbeadási kötelezettségével, melyből 300 kilogramm a sertéshús. A földműves IX. 4-én húsbeadási kötelezettségét 87 beszámítható kilogrammal túllépte. Mivel ezen a napon még nem teljesítette teljes beadási, valamint húsbeedási kötelezettségét, nem tarthat igényt felárra a túlteljesítésért. Ellenben az árat 1.75-ös átszámítási kulcs segítségével a teljes húsbeadásra állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy a beadott 170 kilogramm I élő sertésből 91 kilogramm élősúlyt 1 számítanak l.l.es átszámítási kulcsosai, amivel a 100 kilogramm hátra' lévő sertéshúsbeadását teljesítette. A ' fennmaradt 79 kilogramm élősúlyt, az 1.75-ös átszámítási kulccsal teljesítette, vagyis 138 kilogramm beszámítható kilogrammsúllyal az egész húsbeadását teljesítette. További beadásért, melyet IX. 15-én teljesített, szintén nem lehet felárat kifizetni, annak ellené-e, hogy az állat súlya túlhaladja a beadási maradékot, mivel ebben az esetben a beadott marha minősége C 1-nek felel meg. Ugyanúgy ezt a túlbeadást sem lehet a IX. 4-ki beadás teljesítésére beszámítani, hegy így igényt nyerhessen a felár kifizetésére. A beadás túlteljesítéséért járó felárat kizáróag a további esetleges vágómarhák vagy sertések beadásánál fizethetik ki. A példákból látni, hogy kormányunk állandóan olyen intézkedéseket hoz, melyek földműveseink életszínvonalának emelésére, valamint állatállományunk fejlesztésé-e vonatkoznak. Földműveseink legnagyobb része megértette kormányunk igyekezetét, szükséges azonban, hogy ezt a megértést a beadási kötelezettségek túltelj asítésében is megmutassa. A tzölöakai állami birtok kísérleti telepein vígan folyik ■ gyapotszedé*
