Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-29 / 48. szám
1953. november 29. 5 Jó sertéstenyésztése van a gútai EFSz-nek A gútai szövetkezetben is arra törekszünk. hogy termelési feladatainkat mind a növényi termelés, mind az állattenyésztés terén teljesítsük. Ez aitcalommal állattenyésztésünkről szeretnék beszámolni. A terv szerint 1206 szarvasmarhánknak kell lenni. ЕЪЫП 506 tehén. A tervezett szarvasmarha állományunk kevés h'ián meg van de tehénállomány unkt csak 201 darab. Van ezenkívül 320 nagyhasú üszőnk, a többi pedig növendékállat. A borju-szaporulati tervet 85 százalékra teljesítettük. Átlagos tejhozamunk. vagyis beleszaladva azokat a teheneket is, melyek most nem tetősek. 5 6 liter naponta Sertésállományunknak a terv szerint 3137 darabot kell kitennie. A tervezett állomány tehát nem sok híián meg van. Tenyésztésünkben 365 anyakocát tartunk, a hízók és süldők nevelésének tervét évvégéig 100 százalékra Milyen kedvezményben részesül a naoypakai EFSz A bratislavei kerület járásaiban ezekben a napokban befejezték az egyes EFSz-ek gazdaságának felülvizsgálását, amelyek a pénzügyi és földművelésügyi miniszter rendelete szerint a visszafizetések elhalasztását, vagy kedvezményes befektetési hitelt, továbbá új gazdasági épületek felépítéséhez segélyt kértek. A somorjai járásban lévő nagypakai szövetkezet, több mint 3 milliós beruházási hitelt kapott közös istállók es hizlaldák építésére. Ezenkívül Nagypakán egy további 100 férőhelyes tehénistálló építése is befejezés előtt áll, melynek költségeihez az államtól 30 százalékig menő segélyt kaphat. Ezt az Oz ilyen meggyőze A közelmúltban meglátogattam a bodrogszerdahelyi szövetkezetét. A szövetkezeti tagok, akik tudták, hogy Nyugat-Szlovákiából vagyok, készségesen elbeszélgettek velem. Sokat vitatkoztunk Petro István agronómussal, aki a múlt évben keriilt ki a bélai mezőgazdasági mesteriskolából Megtekintettük a szövetkezet istállóit, tyúkíarmját és rizstelepét. Közben az agronómustól megtudtam, hogy a szövetkezetnek még 100 hektár őszibúzája van elvetetlenül és répájának jelentős része a földben van. Ez kis-é meglepett engem. Mielőtt azonban újabb kérdést tettem volna fel. a hangszóró megszólalt: „Az EFSz vezetősége felhívja a község lakosságát, hogy aki részért akar kukoricát tömi, az jelenjen meg a szövetkezet répaföldjén, mert különben nem kap kukoricát.” Ebből a pár szóból sok mindent megértettem Mindjárt lehetett látni, hogy itt elsősorban a munkaszervezésben van a hiba, má-Henzsel Mihály, agronómus Alsószecse. A burgonya helyes vertnelése kiküszöböli a veszteségeket, megtartja annak csirakepességét. Biztosítja EFSz-eink. kis- és középparasztjaink takarmányalapját s ezzel hozzájárul álla állomán yunk takarmányozása minőségének meg javí tásához. Marcel háza készül az évvégi elszámolásra csökkenteni tudtuk volna. Anyasertésgondozóinknak a jövőben ennél a pontnál kell jobban vigyázr\iok. Az elhullás oka az volt, hogy a ketrecek nem megfelelőek. Ahol egy anyának kellene lenni, ott 3 is van, nem csoda, ha összegyúrják a malacokat. A terv szerint 150 darab juhot kell tartani. A tényleges állomány 153. — Juhaink nagyobb részt fiatalok, méo csak először fedeztettük Okét. Itt is istállóhiány van, amit azonban kormányunk segítsége következtében rövidesen kiküszöbölünk. összegezve elmondhatjuk azt, hogy szövetkezetünk is fejlődik, mert már végre odajutottunk, hogy terven felül is tudunk árusítani, és nem mindig csak vásárolni, mint ahogy ez eddig volt. Molnár Géza, Gúta Fiatal Mi сшг in-követ ok értekezlete Az a lelkesedés, amely november 22-én a bratislavai pionírpalotában uralkodott, a fiatal Micsurin-követők első kerületi konferenciája küldöttei között, bebizonyította, hogy ifjúságunk mennyire igyekszik magáévá tenni az újat. az új munkaformákat. Az értekezleten 77 pionír vett részt a kerület különböze járásaiból, hogy beszámoljanak azokról az eredményekről, amelyeket az iskolák mellett működő Micsurin körökben értek el. Az értekezlet annál is érdekesebb volt, mert a fiatal pionír lányok túlnyomó többségben szerepeltek. A nagymagyari pionír arról számolt be, hogy az iskolában már most készülnek jövő hivatásukra, szorgalmasan tanulnak, hogy mint szövetkezeti tagok jó 'munkát végezhessenek. Részletesen beszámolt arról, hogy különböző csíráztató kamrákban, hogyan figyelik a mag csíráztatását, s hogy ezt aztán összehasonlítják a kísérleti földbe vetett magvak csírázásával. Elmondotta azt is, hogy a Micsurinkörük nagy gondot fordít a zö’dséggei való kísérletezésre. Bekapcsolódtak « járási versenybe is, amelybe első helyre akarnak kerülni. Hálásan emlékezett meg a helyi szövetkezetről, amely a Micsurin-követőket minden téren támogatja. Bajcsi Etel, apácaszakáiasi pionírlány, elmondotta, hogy Micsurin-körük szorosan együttműködik a szövetkezettel. Eredményeiket és nehézségeiket megbeszélik a- szövetkezet agronómusával és így kölcsönösen tanulnak egymástól. Számos más küldött is szólásra emelkedett. Mindannyian boldog életükről, munkájukról számoltak be. J. Nosko. ★ t Egyre jobban élünk Izsapon mind a szövetkezet: tagok, mind a magángazdálkodók nagy örömmel fogadták kormányunk határozatát a kölcsönök nyújtásáról, meghosszabításáról és a kamatok felére csökkentéséről. A szövetkezet tagjai közül Kalmár Arpád, Abrahám Zsigmond, Varga Vidor, akik nem régen még magángazdálkodók voltak, helyeslő véleményüket nyilvánították a kormány határozatáról és elmondották, hogy amióta beléptek a szövetkezetbe, megváltozott az életük. Hoferik Imre, aki négy hektáron gazdálkodott, elmondotta, hogy míg azelőtt alig volt kenyere, most a közös gazdálkodás jobb megélhetést hozott számára. Állatállományunk hasznosságának fokozáséért a téli időszakban Marcelházán a kapások betakarítása és a vetés befejezése után lassacskán hozzálátunk az idei mérleg elkészítéséhez és a jövő évi tervek kidolgozásához Minden héten egyegv csoport gyűlést tart, amelyen összegezik az idén elért eredményeket, rámutatnak az előfordult hibákra, amelyeket a jövő évben minden körülmény között ki kell küszöbölni. A termeléssel kapcsolatban minden csoport leszögezte azt, hogy érdemes volt a szovjet tapasztalatok szerint vetni, amiről az idei cséplési munkáknál győződtek meg Ennek következtében most iz őszön is vetésterületünk 60 százalékát keresztsorosan, 40 százalékát pedig sürüsoroteljesítjük. A malacszaporulat terén jó eredményt értünk el. A terv szerint 9-nek kellene lennie az átlagnak, de anyasertésgondozóink 9.5 malacszaporulatot értek el. Ez annak köszönhető hogy dolgozóink alkalmazták a szovjet módszert, vagyis a kettős ugratást. Malacszaporulatunkból 1360 darabot eladtunk az állami gazdaságnak és a tagoknak. л földműves raktárszövetkezetbe pedig átadtunk 1340 darab átlagos 110 kilogrammos hízósmtést. Van ezenkívül 400 hízónk, melyeknek átlag súlya 125 kilogramm. Ezeket a sertéseket már terven felül adjuk be közellátásunknak, amelyért jó pénzt kapunk. Ez természetesen nagy mértékben hozzájárul a szövetkezet gazdasági megszilárdításához. A sertéstenyésztéssel kapcsolatban' meg kell még mondanunk, hogy még nagyobb malacszaporulatot érhettünk volna el, ha a malachullás arányát san vetettük. A vetőmagcserét 100 százalékban megvalósítottuk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a jövőévi jó termés biztosításához. A közelmúltban aztán sor került az új csoportvezetők megválasztására. Azokat az elvtársakat választottuk erre a tisztségre, akik a legjobban dolgoztak, s így a legjobb tapasztalatokkal rendelkeznek. Bratkó, Nebehaj és Viderman elvtársaknál minden előfeltétel meg van arra, hogy a beléjük vetett bizalommal nem élnek vissza, hanem csoportúkat a többtermeléshez vezetik. A negyedik csoport vezetőjét még nem választottuk meg. Végül pedig a még folyamatban lévő munkákról pár szót. A mélyszántás tervének teljesítésében lemaradtunk. Traktorosaink azonban kötelezettséget vállaltak, hogy december 16-ig az utolsó talpalatnyi földet is felszántják^ Fontos kötelességünk még, hogy tejbeadásunknak eleget tegyünk, mert ezen a téren is lemaradtunk. Az egyedüli kiút a tejtermelés alacsony színvonalából az, ha tehenészeink végre bevezetik Malinyinova etetési és fejési módszerét. így aztán a tejbeadásban is felmutathatunk olyan eredményeket mint a marhahúsbeadásban, amit 200 százalékra és a sertésheadásban. amit 100 százalékra teljesítettünk. Marikovec Aladár — Mareelháza. Alattenyésztési dolgozóink, mind az állami gazdaságokon, mind az egységes föl<jművesszövetke7etekben fontos feladat előtt állanak. A hűvös, nedves időjárás, valamint az állandó fagyok beállta következtében megszűnik az állatok szabadban való legeltetése és zöldtakarmánnyal való etetése. Odahaza kell takarmányoznunk, azzal a takarmánnyal, amelyet tavasszal, nyáron, vagy ősszel félretettünk a téli időszakra. Állattenyésztőinknek tehát ezt az átmenetet, vagyis a zöldtakarmányozásról a téli takarmányozásra való áttérést kell zavarmentesen megoldaniuk. Már most látszik, hogyan gazdálkodtunk a nyár folyamán a takarmányokkal, s hogy mennyit tudtunk félretenni télire. Ahol az egész év folyamán takarékosan bántak a takarmánnyal, s főleg elegendő silótakarmányt biztosítottak, ott a tél folyamán semmiféle zavar nem lesz az állatok etetésében A dunaszerdahelyi járás szövetkezeti és mindenekelőtt a bősi szövetkezet biztosan nem fog takarmányhiánnyal küzdeni, mert a herésfüves szénán kívül elégséges silótakarmányról is gondoskodtak. Már pedig tapasztalatból tudjuk, hogy a szakszerűen elkészített silótakarmány annyira értékes, hogy számolhatunk az állatok hasz-1 nosságának fokozásával még a tél folyamán is. Most, amikor áttérünk a téli takarmányozásra, úgy kell munkánkat negszervezni és a takarmányokat beosztanunk, hogy takarmánykészletünk egészen jövő tavaszig eltartson és, hogy emellett az állatok hasznossága se csökkenjen, sőt az állatok hasznosságát fokozni tudjuk. Mindenekelőtt takarmánykészletünkhöz megfelelően takarmányozási tervet kell készítenünk. A takarmányozási terv ne hiányozzon egyetlen egy EFSz-en és állami gazdaságon sem. Ma már jól tudjuk azt.,: hogy terv nélkül semilyen munkát j nem tudunk sikeresen elvégezni, tehát [ világos, hogy a takarmányozáshoz is terv szükséges. Vegyük számba, milyen takarmányokkal rendelkezünk és még milyen takarmányokra tehetünk szert. Fnnek alapján észszerűen felosztjuk a takarmányadagokat az egyes hónapokra, hetekre és napokra olyan módon, hogy egészen addig biztosítsunk változatos takarmányt állatállományunk számára, amíg a jövőévben új takarmányt tudunk termelni. Inkább kéthárom héttel messzebre gondoljunk, vagyis hosszabb időre készítsük a tervet, hogy ne kelljen időelőtt lekaszálni a takarmánykeveréket, mert ez nem gazdaságos. A jó beosztást mindenütt meg lehet valósítani, az szükséges hozzá, hogy az állattenyésztés vezetője, valamint a szövetkezet könyvelője és elnöke a kör- I zeti és járási zootechnikus segítségé- I vei pontos és helyes takarmányozási tervet készítsenek, s hogy ezt a tervet pontosan betartsák. Tudatában kel! lennünk annak, hogy ezen a téren is mennyire elkerülhetetlen a pontosság ■ a takarmánymérleg, a takarmányozási terv, és a takarmányadagok pontossá- | ga. Gondoljuk csak meg, mit jelentene az, hogy ha a takarmányozási mérleg | alapján tervet dolgoznánk ki és megállapítanánk a takarmányalapokat, eszerint takarmányoznánk, de mivel a takarmánymérleg nem volt pontos, már egv hónappal az új termés előtt nem tudnánk etetni. Ilyen tapasztalatunk nem egy van a múlt évből. A takarmányt vásárolni kellett, aminek következtében részben a szövetkezet kiadásai emelkedtek, másrészt pedig az állatállomány, a rendszertelen takarmányozás következtében, nem tudott olyan hasznot nyújtani, mint lehetett volna Hasonlóképpen alakul a helyzet, ha a mérleget jól elkészítjük, de ugyanakkor a takarmánvadagokat túl magasra állapítjuk meg, ebben az esetben a szó szoros értelmében pazaroljuk az értékes takarmányt, tavasszal pedig kellemetlen helyzetbe kerülünk, mert nem lesz mivel etetni állatainkat. Ezért igen nagy körültekintéssel lássunk hozzá a takarmányozási tervek kidolgozásához. A takarmányadagok megállapításánál pedig vegyük figyelembe mindig az egyes állatok haszonhozamát. A járási és körzeti zooteehnikusok gondoskodjanak arról, hogy minden szövetkezetben rendes takarmányozási tervet készítsenek, s hogy azt az egész időszak alatt betartsák. Helytelenül i járt el például a dunaszerdahelyi járási ; zootechnikus, aki a dunaszerdahelyi EFSz számára ugyan kidolgozta a ta- i karmányozási tervet, de ahelyett, hogy ! gondoskodott volna arról, hogy ezzel a ! szövetkezet alaposan megismerkedjen és a gyakorlatban szerinte járjon el, magával vitte a járási nemzeti bizottságba és bezárta asztalfiókjába. így a szövetkezeti tagok továbbra is . csak találomra etetnek, de ugyanakkor a zootechnikus nyugodt lelkiismerettel dicsekszik, hogy példás takarmányozási tervet dolgozott ki a szövetkezet számára. Az hisszük, mindenki számára világos, hogy az olyan takarmányozási terv, amely elzárva egy asztalfiókban hever, senkinek semmi hasznot nem hoz. Most a téli időszakban több időnk lesz arra, hogy jobban megszervezzük az EFSz-ek állattenyésztési csoportjainak munkáját. Ha a csoport tagjai állandóan váltakoznak, lehetetlen az, hogy a munka jól menjen, hogy emelkedés mutatkozzon az állatállomány hasznosságában. Ezért az egyes állatokat az etetőknek állandó időtartamra kell kiosztani. Válasszuk ki a leglelkiismeretesebb dolgozókat erre a célra, de még ez sem elég. Nem érhetünk el állattenyésztésünkben jó eredményeket, ha a dolgozók nem az állatok hasznossága szerint kapják jutalmukat. A vicsápapáti szövetkezetben még ma is darab után jutalmazzák az állattenyésztőket, az eredmény pedig az, hogy az etetők így nem érdekeltek a hasznosság fokozásában. A jánovcei szövetkezeti tagok ezzel szemben az anyasertésgondozókat aszerint jutalmazzák, hogy hány malacot választanak el. Ennek következtében a dolgozóknak egyenesen érdeke a malacszaporulat fokozása, aminek következtében egy pároztatásból átlagban 6.6 malacot neveltek fel. Még egy nagyon fontos körülményre kell kitérnünk. Nem engedhetjük meg, hogy egyes lelkiismeretlen szövetkezeti tagok az EFSz takarmányát szétlopkodják. Ha ilyen eset előfordul, szigorú büntetést kell alkalmazni, mert ellenkező esetben megtörténhet az, ami a bosani EFSz-ben, ahol elég takarmánnyal rendelkeznek, csakhogy az értékes takarmányból a legnagyobb haszna azoknak a teheneknek van, amelyeket a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásukban tartanak. így aztán a szövetkezet állatállományának hasznossága aligha fog emelkedni és a beadási-kötelezettség teljesítése is nagy probléma lesz. Az állatokról való gondoskodás megjavításához, valamint az állatállomány hasznosságának és ezáltal a szövetkezeti tagok jövedelmének fokozásához szükséges még az, hogy az állatállomány rendes helyen legyen elhelyezve. Sajnos, ezen a téren még nem kielégítő a helyzet. Azzal, hogy az állatállomány több apró istállóban szanaszét van elhelyezve a faluban, sok az időveszteség, nehezen lehet megszervezni a hasznosság szerinti jutalmazást, nehezebb bevezetni a haladó munkamódszereket és nagyobb alkalom nyílik arra, hogy a szövetkezet takarmányát széthordják, vagyis nem lehet rendes ellenőrzést folytatni Helyesen lártak e! ezen a téren a szepsi járás szövetkezetei, amelyek az idén 24 új istállót építettek. Lassan már befejeződnek a kinti munkák. Nem hivatkozhatunk tehát arra, hogy nincsen idő. Lássunk hát hozzá teljes ütemmel az építkezésekhez. Most, amikor pártunktól és kormányunktól a legmesszebbmenő segítséget kapjuk a kamatok csökkentésével, a hitelek bizonyos részének elengedésével, a visszafizetések elhalasztásával, s egyenes anyagi támogatással, sokkal nagyobbak lehetőségeink. Nagy hiba lenne tehát, ha az építkezésekkel és a javításokkal lemaradnánk. A pénzreform, majd később a begyüjtési árak felemelése és a közszükségleti cikkek árának csökkentése után, amikor pártunk és kormányunk olyan hatásosan segíti földműveseinket, hazafias kötelességünk, hogy állattenyésztési termelésünket lényegesen megjavítsuk, hogy többet és jobbat termeljünk. Ez nem is olyan nehéz feladat, ha minden mezőgazdasági dolgozónk igyekszik, hogy teljesítse. A járási és körzeti zooteehnikusok tehát következetesen harcoljanak azért, hogy egyetlenegy szövetkezet se maradjon pontos takarmányozási terv nélkül és gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezetek a téli időszakban terv szerln1 takarmányozzák állataikat, s ezen keresztül minden lehető módot megragadjanak arra, hogy állattenyésztési termelésünket íokozzák. istállót is korszerűen rendezik be. Ha a szövetkezet teljesíti a segélyhez szükséges előfeltételeket, ha rendesen eleget tesz beadási kötelezettségének növényi és állattenyésztési termékekből, 5 százalékos kedvezményt kap a beruházási hitelből, emi 150 000 koronát tesz ki, a kamat csökkentésével pedig 27.800 koronát nyer a szövetkezet. Az anyagi támogatás keretében 30.000 korona juttatásban részesül. A szövetkezet tehát összesen, több, mint 200.000 koronát nyer, ami minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a nagypakai EFSz még jobban megjavítsa gazdálkodását és így jobban túlteljesíthesse termelési tervét. munka nem segít! sodsorban pedig az is világossá vált, hogy az ilyen hangszórón keresztüli „felhivogatás” aztán igazán nem meggyőző munka. A továbbiak során megtudtam azt, hogy feltevésem helyes. A szövetkezet vezetősége helytelenül szervezte meg a munkát, mert az 1400 hektár földet nem munkacsoportok művelik, illetve a meglévő csoportok nem szilárdak, nincsenek vezetői, stb. A vezetőség nem törődik a tagság nevelésével sem. A helyi nemzeti bizottság elnökével is hosszasan beszélgettünk a szövetkezet ügyeiről. A bodrogszerdrhelyi szövetkezetben lényegesen javulást hozna, ha új vezetőséget válasz*anának, amely azután gondos kézzel irányítaná a szövetkezet ügyeit, törödne a munkaszervezéssel, a tagság ügyes-bajos dolgaival és nevelésével.,
