Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-29 / 48. szám

1953. november 29. 5 Jó sertéstenyésztése van a gútai EFSz-nek A gútai szövetkezetben is arra tö­rekszünk. hogy termelési feladatain­kat mind a növényi termelés, mind az állattenyésztés terén teljesítsük. Ez aitcalommal állattenyésztésünkről sze­retnék beszámolni. A terv szerint 1206 szarvasmarhánk­nak kell lenni. ЕЪЫП 506 tehén. A tervezett szarvasmarha állományunk kevés h'ián meg van de tehénállo­mány unkt csak 201 darab. Van ezen­kívül 320 nagyhasú üszőnk, a többi pe­dig növendékállat. A borju-szaporulati tervet 85 százalékra teljesítettük. Átlagos tejhozamunk. vagyis belesza­ladva azokat a teheneket is, melyek most nem tetősek. 5 6 liter naponta Sertésállományunknak a terv szerint 3137 darabot kell kitennie. A tervezett állomány tehát nem sok híián meg van. Tenyésztésünkben 365 anyakocát tartunk, a hízók és süldők nevelésé­nek tervét évvégéig 100 százalékra Milyen kedvezményben részesül a naoypakai EFSz A bratislavei kerület járásaiban ezek­ben a napokban befejezték az egyes EFSz-ek gazdaságának felülvizsgálását, amelyek a pénzügyi és földművelés­­ügyi miniszter rendelete szerint a visszafizetések elhalasztását, vagy ked­vezményes befektetési hitelt, továbbá új gazdasági épületek felépítéséhez segélyt kértek. A somorjai járásban lévő nagypakai szövetkezet, több mint 3 milliós beru­házási hitelt kapott közös istállók es hizlaldák építésére. Ezenkívül Nagypa­­kán egy további 100 férőhelyes tehén­istálló építése is befejezés előtt áll, melynek költségeihez az államtól 30 százalékig menő segélyt kaphat. Ezt az Oz ilyen meggyőze A közelmúltban meglátogattam a bodrogszerdahelyi szövetkezetét. A szö­vetkezeti tagok, akik tudták, hogy Nyugat-Szlovákiából vagyok, készsége­sen elbeszélgettek velem. Sokat vitat­koztunk Petro István agronómussal, aki a múlt évben keriilt ki a bélai me­zőgazdasági mesteriskolából Megtekin­tettük a szövetkezet istállóit, tyúk­­íarmját és rizstelepét. Közben az ag­­ronómustól megtudtam, hogy a szövet­kezetnek még 100 hektár őszibúzája van elvetetlenül és répájának jelentős része a földben van. Ez kis-é meglepett engem. Mielőtt azonban újabb kérdést tettem volna fel. a hangszóró megszó­lalt: „Az EFSz vezetősége felhívja a község lakosságát, hogy aki részért a­­kar kukoricát tömi, az jelenjen meg a szövetkezet répaföldjén, mert külön­ben nem kap kukoricát.” Ebből a pár szóból sok mindent megértettem Mind­járt lehetett látni, hogy itt elsősorban a munkaszervezésben van a hiba, má-Henzsel Mihály, agronómus Alsószecse. A burgonya helyes vertnelése kiküszöböli a veszteségeket, megtartja annak csirakepességét. Biztosítja EFSz-eink. kis- és középparasztjaink takarmány­alapját s ezzel hozzájárul álla állomán yunk takarmányozása minőségének meg javí tásához. Marcel háza készül az évvégi elszámolásra csökkenteni tudtuk volna. Anyasertés­gondozóinknak a jövőben ennél a pontnál kell jobban vigyázr\iok. Az el­hullás oka az volt, hogy a ketrecek nem megfelelőek. Ahol egy anyának kellene lenni, ott 3 is van, nem cso­da, ha összegyúrják a malacokat. A terv szerint 150 darab juhot kell tartani. A tényleges állomány 153. — Juhaink nagyobb részt fiatalok, méo csak először fedeztettük Okét. Itt is istállóhiány van, amit azonban kor­mányunk segítsége következtében rö­videsen kiküszöbölünk. összegezve elmondhatjuk azt, hogy szövetkezetünk is fejlődik, mert már végre odajutottunk, hogy terven felül is tudunk árusítani, és nem mindig csak vásárolni, mint ahogy ez eddig volt. Molnár Géza, Gúta Fiatal Mi сшг in-követ ok értekezlete Az a lelkesedés, amely november 22-én a bratislavai pionírpalotában uralkodott, a fiatal Micsurin-követők első kerületi konferenciája küldöttei között, bebizonyította, hogy ifjúságunk mennyire igyekszik magáévá tenni az újat. az új munkaformákat. Az érte­kezleten 77 pionír vett részt a kerü­let különböze járásaiból, hogy beszá­moljanak azokról az eredményekről, amelyeket az iskolák mellett működő Micsurin körökben értek el. Az érte­kezlet annál is érdekesebb volt, mert a fiatal pionír lányok túlnyomó több­ségben szerepeltek. A nagymagyari pionír arról számolt be, hogy az iskolában már most ké­szülnek jövő hivatásukra, szorgalma­san tanulnak, hogy mint szövetkezeti tagok jó 'munkát végezhessenek. Rész­letesen beszámolt arról, hogy külön­böző csíráztató kamrákban, hogyan figyelik a mag csíráztatását, s hogy ezt aztán összehasonlítják a kísérleti földbe vetett magvak csírázásával. Elmondotta azt is, hogy a Micsurin­­körük nagy gondot fordít a zö’dséggei való kísérletezésre. Bekapcsolódtak « járási versenybe is, amelybe első hely­re akarnak kerülni. Hálásan emlékezett meg a helyi szövetkezetről, amely a Micsurin-követőket minden téren tá­mogatja. Bajcsi Etel, apácaszakáiasi pionír­lány, elmondotta, hogy Micsurin-körük szorosan együttműködik a szövetke­zettel. Eredményeiket és nehézségei­ket megbeszélik a- szövetkezet agro­­nómusával és így kölcsönösen tanul­nak egymástól. Számos más küldött is szólásra emelkedett. Mindannyian boldog életükről, munkájukról számol­tak be. J. Nosko. ★ t Egyre jobban élünk Izsapon mind a szövetkezet: tagok, mind a magángazdálkodók nagy öröm­mel fogadták kormányunk határozatát a kölcsönök nyújtásáról, meghosszabí­­tásáról és a kamatok felére csökken­téséről. A szövetkezet tagjai közül Kalmár Arpád, Abrahám Zsigmond, Varga Vidor, akik nem régen még magángazdálkodók voltak, helyeslő vé­leményüket nyilvánították a kormány határozatáról és elmondották, hogy amióta beléptek a szövetkezetbe, meg­változott az életük. Hoferik Imre, aki négy hektáron gazdálkodott, elmon­dotta, hogy míg azelőtt alig volt ke­nyere, most a közös gazdálkodás jobb megélhetést hozott számára. Állatállományunk hasznosságának fokozáséért a téli időszakban Marcelházán a kapások betakarítá­sa és a vetés befejezése után las­sacskán hozzálátunk az idei mérleg elkészítéséhez és a jövő évi tervek kidolgozásához Minden héten egy­­egv csoport gyűlést tart, amelyen összegezik az idén elért eredménye­ket, rámutatnak az előfordult hibák­ra, amelyeket a jövő évben minden körülmény között ki kell küszöbölni. A termeléssel kapcsolatban minden csoport leszögezte azt, hogy érdemes volt a szovjet tapasztalatok szerint vetni, amiről az idei cséplési mun­káknál győződtek meg Ennek követ­keztében most iz őszön is vetéste­rületünk 60 százalékát keresztsoro­­san, 40 százalékát pedig sürüsoro­teljesítjük. A malacszaporulat terén jó eredményt értünk el. A terv sze­rint 9-nek kellene lennie az átlagnak, de anyasertésgondozóink 9.5 malac­­szaporulatot értek el. Ez annak kö­szönhető hogy dolgozóink alkalmazták a szovjet módszert, vagyis a kettős ugratást. Malacszaporulatunkból 1360 darabot eladtunk az állami gazdaság­nak és a tagoknak. л földműves rak­társzövetkezetbe pedig átadtunk 1340 darab átlagos 110 kilogrammos hízó­­smtést. Van ezenkívül 400 hízónk, me­lyeknek átlag súlya 125 kilogramm. Ezeket a sertéseket már terven felül adjuk be közellátásunknak, amelyért jó pénzt kapunk. Ez természetesen nagy mértékben hozzájárul a szövet­kezet gazdasági megszilárdításához. A sertéstenyésztéssel kapcsolatban' meg kell még mondanunk, hogy még na­gyobb malacszaporulatot érhettünk volna el, ha a malachullás arányát san vetettük. A vetőmagcserét 100 százalékban megvalósítottuk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a jövőévi jó termés biztosításához. A közelmúltban aztán sor került az új csoportvezetők megválasztására. Azokat az elvtársakat választottuk erre a tisztségre, akik a legjobban dolgoztak, s így a legjobb tapaszta­latokkal rendelkeznek. Bratkó, Nebe­haj és Viderman elvtársaknál minden előfeltétel meg van arra, hogy a be­léjük vetett bizalommal nem élnek vissza, hanem csoportúkat a többter­meléshez vezetik. A negyedik cso­port vezetőjét még nem választottuk meg. Végül pedig a még folyamatban lévő munkákról pár szót. A mély­szántás tervének teljesítésében le­maradtunk. Traktorosaink azonban kötelezettséget vállaltak, hogy de­cember 16-ig az utolsó talpalatnyi földet is felszántják^ Fontos köteles­ségünk még, hogy tejbeadásunknak eleget tegyünk, mert ezen a téren is lemaradtunk. Az egyedüli kiút a tej­termelés alacsony színvonalából az, ha tehenészeink végre bevezetik Ma­­linyinova etetési és fejési módsze­rét. így aztán a tejbeadásban is fel­mutathatunk olyan eredményeket mint a marhahúsbeadásban, amit 200 százalékra és a sertésheadásban. amit 100 százalékra teljesítettünk. Marikovec Aladár — Mareelháza. Alattenyésztési dolgozóink, mind az állami gazdaságokon, mind az egységes föl<jművesszövetke7etekben fontos fe­ladat előtt állanak. A hűvös, nedves időjárás, valamint az állandó fagyok beállta következtében megszűnik az ál­latok szabadban való legeltetése és zöldtakarmánnyal való etetése. Odaha­za kell takarmányoznunk, azzal a ta­karmánnyal, amelyet tavasszal, nyáron, vagy ősszel félretettünk a téli idő­szakra. Állattenyésztőinknek tehát ezt az átmenetet, vagyis a zöldtakarmá­nyozásról a téli takarmányozásra való áttérést kell zavarmentesen megolda­niuk. Már most látszik, hogyan gazdálkod­tunk a nyár folyamán a takarmányok­kal, s hogy mennyit tudtunk félreten­ni télire. Ahol az egész év folyamán takarékosan bántak a takarmánnyal, s főleg elegendő silótakarmányt biztosí­tottak, ott a tél folyamán semmiféle zavar nem lesz az állatok etetésében A dunaszerdahelyi járás szövetkezeti és mindenekelőtt a bősi szövetkezet biztosan nem fog takarmányhiánnyal küzdeni, mert a herésfüves szénán kí­vül elégséges silótakarmányról is gon­doskodtak. Már pedig tapasztalatból tudjuk, hogy a szakszerűen elkészí­tett silótakarmány annyira értékes, hogy számolhatunk az állatok hasz-1 nosságának fokozásával még a tél fo­lyamán is. Most, amikor áttérünk a téli takar­mányozásra, úgy kell munkánkat neg­­szervezni és a takarmányokat beosz­tanunk, hogy takarmánykészletünk egé­szen jövő tavaszig eltartson és, hogy emellett az állatok hasznossága se csökkenjen, sőt az állatok hasznossá­gát fokozni tudjuk. Mindenekelőtt ta­karmánykészletünkhöz megfelelően ta­karmányozási tervet kell készítenünk. A takarmányozási terv ne hiányozzon egyetlen egy EFSz-en és állami gaz­daságon sem. Ma már jól tudjuk azt.,: hogy terv nélkül semilyen munkát j nem tudunk sikeresen elvégezni, tehát [ világos, hogy a takarmányozáshoz is terv szükséges. Vegyük számba, milyen takarmányokkal rendelkezünk és még milyen takarmányokra tehetünk szert. Fnnek alapján észszerűen felosztjuk a takarmányadagokat az egyes hónapok­ra, hetekre és napokra olyan módon, hogy egészen addig biztosítsunk vál­tozatos takarmányt állatállományunk számára, amíg a jövőévben új takar­mányt tudunk termelni. Inkább két­­három héttel messzebre gondoljunk, vagyis hosszabb időre készítsük a ter­vet, hogy ne kelljen időelőtt lekaszál­ni a takarmánykeveréket, mert ez nem gazdaságos. A jó beosztást mindenütt meg lehet valósítani, az szükséges hozzá, hogy az állattenyésztés vezetője, valamint a szövetkezet könyvelője és elnöke a kör- I zeti és járási zootechnikus segítségé- I vei pontos és helyes takarmányozási tervet készítsenek, s hogy ezt a tervet pontosan betartsák. Tudatában kel! lennünk annak, hogy ezen a téren is mennyire elkerülhetetlen a pontosság ■ a takarmánymérleg, a takarmányozási terv, és a takarmányadagok pontossá- | ga. Gondoljuk csak meg, mit jelentene az, hogy ha a takarmányozási mérleg | alapján tervet dolgoznánk ki és meg­állapítanánk a takarmányalapokat, e­­szerint takarmányoznánk, de mivel a takarmánymérleg nem volt pontos, már egv hónappal az új termés előtt nem tudnánk etetni. Ilyen tapasztalatunk nem egy van a múlt évből. A takar­mányt vásárolni kellett, aminek követ­keztében részben a szövetkezet kiadá­sai emelkedtek, másrészt pedig az ál­latállomány, a rendszertelen takarmá­nyozás következtében, nem tudott olyan hasznot nyújtani, mint lehetett volna Hasonlóképpen alakul a helyzet, ha a mérleget jól elkészítjük, de ugyanak­kor a takarmánvadagokat túl magasra állapítjuk meg, ebben az esetben a szó szoros értelmében pazaroljuk az érté­kes takarmányt, tavasszal pedig kelle­metlen helyzetbe kerülünk, mert nem lesz mivel etetni állatainkat. Ezért igen nagy körültekintéssel lássunk hozzá a takarmányozási tervek kidolgozásához. A takarmányadagok megállapításánál pedig vegyük figyelembe mindig az e­­gyes állatok haszonhozamát. A járási és körzeti zooteehnikusok gondoskodjanak arról, hogy minden szövetkezetben rendes takarmányozási tervet készítsenek, s hogy azt az egész időszak alatt betartsák. Helytelenül i járt el például a dunaszerdahelyi járási ; zootechnikus, aki a dunaszerdahelyi EFSz számára ugyan kidolgozta a ta- i karmányozási tervet, de ahelyett, hogy ! gondoskodott volna arról, hogy ezzel a ! szövetkezet alaposan megismerkedjen és a gyakorlatban szerinte járjon el, magával vitte a járási nemzeti bizott­ságba és bezárta asztalfiókjába. így a szövetkezeti tagok továbbra is . csak találomra etetnek, de ugyanakkor a zootechnikus nyugodt lelkiismerettel dicsekszik, hogy példás takarmányo­zási tervet dolgozott ki a szövetkezet számára. Az hisszük, mindenki számá­ra világos, hogy az olyan takarmányo­zási terv, amely elzárva egy asztal­fiókban hever, senkinek semmi hasznot nem hoz. Most a téli időszakban több időnk lesz arra, hogy jobban megszervezzük az EFSz-ek állattenyésztési csoport­jainak munkáját. Ha a csoport tagjai állandóan váltakoznak, lehetetlen az, hogy a munka jól menjen, hogy emel­kedés mutatkozzon az állatállomány hasznosságában. Ezért az egyes állato­kat az etetőknek állandó időtartamra kell kiosztani. Válasszuk ki a leglelki­­ismeretesebb dolgozókat erre a célra, de még ez sem elég. Nem érhetünk el állattenyésztésünkben jó eredménye­ket, ha a dolgozók nem az állatok hasznossága szerint kapják jutalmu­kat. A vicsápapáti szövetkezetben még ma is darab után jutalmazzák az állat­tenyésztőket, az eredmény pedig az, hogy az etetők így nem érdekeltek a hasznosság fokozásában. A jánovcei szövetkezeti tagok ezzel szemben az anyasertésgondozókat aszerint jutal­mazzák, hogy hány malacot választa­nak el. Ennek következtében a dolgo­zóknak egyenesen érdeke a malac­­szaporulat fokozása, aminek következ­tében egy pároztatásból átlagban 6.6 malacot neveltek fel. Még egy nagyon fontos körülményre kell kitérnünk. Nem engedhetjük meg, hogy egyes lelkiismeretlen szövetkeze­ti tagok az EFSz takarmányát szét­lopkodják. Ha ilyen eset előfordul, szigorú büntetést kell alkalmazni, mert ellenkező esetben megtörténhet az, ami a bosani EFSz-ben, ahol elég ta­karmánnyal rendelkeznek, csakhogy az értékes takarmányból a legnagyobb haszna azoknak a teheneknek van, amelyeket a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásukban tartanak. így aztán a szövetkezet állatállományának hasz­nossága aligha fog emelkedni és a be­adási-kötelezettség teljesítése is nagy probléma lesz. Az állatokról való gondoskodás meg­javításához, valamint az állatállomány hasznosságának és ezáltal a szövetke­zeti tagok jövedelmének fokozásához szükséges még az, hogy az állatállo­mány rendes helyen legyen elhelyezve. Sajnos, ezen a téren még nem kielé­gítő a helyzet. Azzal, hogy az állatál­lomány több apró istállóban szanaszét van elhelyezve a faluban, sok az idő­­veszteség, nehezen lehet megszervezni a hasznosság szerinti jutalmazást, ne­hezebb bevezetni a haladó munkamód­szereket és nagyobb alkalom nyílik arra, hogy a szövetkezet takarmányát széthordják, vagyis nem lehet rendes ellenőrzést folytatni Helyesen lártak e! ezen a téren a szepsi járás szövet­kezetei, amelyek az idén 24 új istállót építettek. Lassan már befejeződnek a kinti munkák. Nem hivatkozhatunk tehát arra, hogy nincsen idő. Lássunk hát hozzá teljes ütemmel az építkezések­hez. Most, amikor pártunktól és kor­mányunktól a legmesszebbmenő segít­séget kapjuk a kamatok csökkentésé­vel, a hitelek bizonyos részének elen­gedésével, a visszafizetések elhalasztá­sával, s egyenes anyagi támogatással, sokkal nagyobbak lehetőségeink. Nagy hiba lenne tehát, ha az építkezésekkel és a javításokkal lemaradnánk. A pénzreform, majd később a be­­gyüjtési árak felemelése és a közszük­ségleti cikkek árának csökkentése után, amikor pártunk és kormányunk olyan hatásosan segíti földműveseinket, hazafias kötelességünk, hogy állatte­nyésztési termelésünket lényegesen megjavítsuk, hogy többet és jobbat termeljünk. Ez nem is olyan nehéz feladat, ha minden mezőgazdasági dol­gozónk igyekszik, hogy teljesítse. A járási és körzeti zooteehnikusok tehát következetesen harcoljanak azért, hogy egyetlenegy szövetkezet se maradjon pontos takarmányozási terv nélkül és gondoskodjanak arról, hogy a szövet­kezetek a téli időszakban terv szerln1 takarmányozzák állataikat, s ezen ke­resztül minden lehető módot megra­gadjanak arra, hogy állattenyésztési termelésünket íokozzák. istállót is korszerűen rendezik be. Ha a szövetkezet teljesíti a segélyhez szükséges előfeltételeket, ha rendesen eleget tesz beadási kötelezettségének növényi és állattenyésztési termékek­ből, 5 százalékos kedvezményt kap a beruházási hitelből, emi 150 000 koro­nát tesz ki, a kamat csökkentésével pedig 27.800 koronát nyer a szövetke­zet. Az anyagi támogatás keretében 30.000 korona juttatásban részesül. A szövetkezet tehát összesen, több, mint 200.000 koronát nyer, ami minden bi­zonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a nagypakai EFSz még jobban megjavít­sa gazdálkodását és így jobban túltel­jesíthesse termelési tervét. munka nem segít! sodsorban pedig az is világossá vált, hogy az ilyen hangszórón keresztüli „felhivogatás” aztán igazán nem meg­győző munka. A továbbiak során meg­tudtam azt, hogy feltevésem helyes. A szövetkezet vezetősége helytelenül szervezte meg a munkát, mert az 1400 hektár földet nem munkacsoportok művelik, illetve a meglévő csoportok nem szilárdak, nincsenek vezetői, stb. A vezetőség nem törődik a tagság ne­velésével sem. A helyi nemzeti bizottság elnökével is hosszasan beszélgettünk a szövetke­zet ügyeiről. A bodrogszerdrhelyi szö­vetkezetben lényegesen javulást hozna, ha új vezetőséget válasz*anának, amely azután gondos kézzel irányítaná a szö­vetkezet ügyeit, törödne a munkaszer­vezéssel, a tagság ügyes-bajos dolgai­val és nevelésével.,

Next

/
Thumbnails
Contents