Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-29 / 48. szám
A szocialista faluért! fia ln á d Földműves A FÖLDMŰVEL ES DGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. november 29. Ára 40 fillér IV. évfolyam, 48. szám Lapunk tartalmából: Klement Gottwald elvtárs — hazánk első munkáselnöke. A magyar képzőművészet kiállításáról A járási zászló birtokában Az egyházkarcsai brigád háromszoros győzelme A szilicei „Vörös Zászló” szövetkezetben jól halad az építkezés A Kommunisták Magyarországi Pártja 33. évfordulója Л beadási kötelezettségek pontos teljesítésével erősítjük a munkás-paraszt szövetséget Pártunk és kormányunk messzemenően támogatja a város és a falu között' piaci kapcsolatok kiszélesítését Az SzlKP X. kongresszusának egyik határozata az, hogy az árucsere útján ezeket a kapcsolatokat minél jobban megerősítsük, fejlesszük, hogy ezzel megszilárdítsuk a munkásosztály és a parasztság szövetségét és emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Ez a szocializmus építése jelenlegi időszakának egyik gazdasági törvénye. A mezőgazdasági termékek begyűjtésével az állam (biztosítja a szükséges élelmiszeralapokat, amelyek dolgozóink egyre fokozódó szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek és nyersanyagokat biztosít állandóan fejlődő iparunk számára. Ezenkívül államunk azért is törekszik a begyűjtés útján élelmiszer- és nyersanyagalapokat megteremteni, моду ezzel csökkenteni tudja a fogyasztási árakat, továbbá, hogy szabályozhassa a behozatalt és l ’vitelt, röviden, hogy irányítani tudja nemzetgazdaságunkat. A másik oldalon államunk, mely kezében tartja az egész ipart, magasteljesítményű gépeket, traktorokat ad mezőgazdaságunknak, hogy még gyorsabb ütemben fejlődhessen, hogy még jobb termékeket bocsájthasson közellátásunk rendelkezésére. Az ipari eredetű közszükségleti cikkek megjavítására is egyre nagyobb súlyt fektet, hogy földműveseink jóminőségű áruval elégíthessék ki igényeiket. Ez anynyit jelent, hogy minél szélesebb és szorosabb a falu és a város közötti kapcsolat, az árucsere, annál gyorsabban elérjük célunkat, vagyis egész dolgozó népünk szükségleteinek maximális kielégítését — a szoc'alizmust. Pártunk és kormányunk határozatai, intézkedései, mint például a mezőgazdasági termékek árainak emelésé, az ipari termékek árainak csökkentése, stb. is, ezt a célt követik. Szövetkezeti tagjaink és földműveseink túlnyomó része felismerte pártunk és kormányunk törekvésének helyességét. Éppen ezért, arra törekednek, hogy az állam iránti beadási kötelezettségüket példásan teljesítsék. Egész sor szövetkezetét, sőt szövetkezetnélküli községet lehetne felsorolni, ahol a földművesek, vagy szövetkezeti tagok, nemcsak teljesítik, hanem túlteljesítik beadási kötelezettségüket. A magyarbéli egységes földművesszövetkezet például 200 százalékra teljesítette hús- és tejbeadási kötelezettségét. A vazseci és csorbái egyénileg gazdálkodó földművesek pedig burgonya beadási kötelezettségüknek tettek példásan eleget. Janek István, egyénileg gazdálkodó földműves 10 mázsa kenderrostot adott be terven felül. A cabaji földművesek pedig 350 mázsa hüvelyessel teljesítették túl beadási tervüket. Az udvardi szövetkezeti tagok 135 mázsa sertéshússal járultak hozzá terven felül közellátásunk megjavításához. Hasonlóképpen a hidasi EFSz tagsága is 67 mázsa sertéshúst adott közellátásunknak terven felül, sőt az év végéig további 100 darab 110—120 kilogrammos sertést adnak be. Ezek a példák is arról tanúskodnak, földműveseink megértették, hogy elsősorban maguk látják annak hasznát, ha többet termelnek. Hiába hozna a kormány határozatokat, ha a dolgozók széles íömegei nem hatnának oda, hogy e határozatok a gyakorlatban valósággá váljanak. A város és a falu közötti kapcsolatok kiszélesítésében igen nagy szerepet játszik a begyűjtő-gépezet. A begvűjtő-gépezetnek segítséget kell nyújtani a szövetkezeteknek és a földműveseknek. Ezen a téren az utóbbi időben haladást értünk el. A begyűjtési dolgozók többsége helyesen teljesíti feladatát. A begyűjtési dolgozók nem egy helyen állandó érintkezésben vannak a földművesekkel, ellátják őket tanáccsal és segítik őket problémáik megoldásában. A lévai begyűjtő-üzem dolgozói közül Groshapel -lvtárs, a legszorosabban együttműködik a népi igazgatással, s ennek következtében körzetében rendszeresen és 100 százalékra teliesítik a beadást. Nagyon jól működnek a peredi helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai, akik a begyűjtést azzal segítik elő, hogy a beadásukat példásan teljesítő földműveseket a helyi rádión keresztül dicsérettel és szép népdalokkal jutalmazzák. Ennek ellenére meg kell mondanunk azt is, hogy nem mindenütt van meg a szoros együttműködés a begyűjtési szervek és a helyi vezetőség között. Nemegyszer előfordul még az, hogy a földművesek termékeit nem veszik át. így például Eperjesen Fige! József, földművest visszaküldték kukoricájával együtt, anélkül, hogy az esetleges levonásokban kölcsönösen megállapodtak volna. A begyűjtési szervezet dolgozói, — amint azt Široký elvtárs mondotta — az állam képviselői a földműves előtt és ezért ehhez kell magukat tartaniok. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezeteknek és a földműveseknek segítséget kell nyújtaniok és oda kell hatniok, hogy a parasztság kapcsolata a munkásosztályhoz még szorosabb legyen. Szem előtt kell tartani ezt azokon a helyeken is, ahol mindezidáig ezen a téren hibák mutatkoztak és ott is, ahol a földműves még ingadozik és inkább hajlik az egyéni gazdálkodás felé, mint a közös munkához. Nagyok és komolyak a begyűjtő-gépezet és egyáltalán a begyűjtés fe'adatai. Sajnos, előfordul még, hogy egyes begyűjtési dolgozók és funkcionáriusok nem értelmez'k helyesen ezeket a feladatokat. A kormány határozatait néhány helyen helytelenül magyarázzák. Ügy vélik, hogy a beadási kötelezettséget nem kell 100 százalékra teljesíteni. A beadási normák felül- I vizsgálásáról szóló kormányhatároza- I tot olyan értelemben magyarázzák, i hogy az érvényben lévő normákat csökkenteni lehet. Itt meg kell mondanunk azt, hogy a beadások terén lévő államfegyelem minden becsületes dolgozó i számára érvénvhen van. Annál inkább is be kell tartani a beadási normákat, mert amennyiben a szövetkezet, vagy földműves eleget tesz beadási köteleze'tségének, terményeit szabadon árusíthatja magasabb árakért. Az utóbbi időben megrendezett szövetkezeti vásárok, amelyeken egységes földmüvesszövetkezeteink beadási kötelezettségük teljesítése után, jó áron eladhatták terményeiket, ismételten alátámasztják azt, hogy pártunk és kormányunk minden esetben betartja adott szavát. Elég csak megemlíteni a közelmúltban Dunaszerdahelyen megrendezett szövetkezeti vásárt, amelyen a beadását példásan teljesítő nagyudvarnoki szövetkezet rendkívül nagy forgalmat ért el. A begyűjtési árak felemelése is óriási segítséget jelentett mezőgazdaságunk számára. Térjünk vissza röviden a gabonabeadáshoz. A pozsonypüspöki egységes földművesszövetkezet beadott 52 és fél vagon búzát, 8 vagon 30 mázsa rozsot és terven felül 287 mázsa búzát. Mindezért utólagosan 132.468.70 koronát kapott a begyűjtési árak felemelése következtében. A losonci járásban lévő rappi szövetkezet pedig az állattenyésztési termékek példás beadása következtében tett szert magas bevételre. A szerződéses beadás teljesítése után 12 sertést szabadon eladott, amiért 21.552 koronát kapott. Ha figyelembe vesszük, hogy a bratislavai kerület 25 millió 823.000, a nyitrai kerület pedig 28 millió 418 000 koronát kapott a begyűjtési árak felemelése következtében, világosan látjuk, hogy kormányunk meghallgatja földműveseink- hangját és földműveseink jól járnak, ha hallgatnak kormányunkra. Mindennek ellenére a beadási kötelezettségek teljesítése szlovákiai viszonylatban a húsbeadást 73.1 százalékra .ebből a sertéshús 69.6, a baromfit pedig 42.8 százalékra teljesítettük. A tejbeadásban Is lemaradtunk. Csupán 60.8 százalékos teljesítményt értünk el és a tojásbeadásnak is csak 53 százalékra tettünk eleget. Annál is Inkább törekednünk kell a lemaradás behozására, mert feladataink teljesíthetők. A szövetkezeti tagokon és a többi földművesen múlik, hogy a hús- tej- és tojásbeadási kötelezettségük teljesítésének megjavításával lehetővé tegyék egész dolgozó népünk közellátásának megjavítását, s ezen keresztül saját életszínvonaluk további fokosáéit. Fejezzük be késedelem nélkül az őszi munkákat és teljesítsük beadási kötelezettségünket Az őszi munkák a legtöbb helyen már a befejezéshez közelednek. Ennek ellenére még mindig akad bevetetlen föld és be nem takarított kukorica, répa. Figyelembe véve a tél rohamos közeledését, minden erőnket latba kell vetnünk, hogy késedelem nélkül be------------- ★ -----------fejezzük az ősziek vetését és a még földön lévO kapások betakarítását. Traktorállomásaink dolgozóinak nagy feladatot kell megoldaniuklényegesen gyorsabb ütemben kell végezniük az őszi mélyszántást, amelyben csaknem mindenütt lemaradtunk. Nem szabad megfeledkeznünk a sílózásról, továbbá a rétek és legelők őszi javításáról sem. A nemzeti bizottságok dolgozói de egyben minden mezőgazdasági dolgozónk munkájának legjavát adja most, hogy közellátásunk zavartalan menetét és jövőévi kenyerünket biztosítsa. A nyitrai kerület eredményei a begyűjtésben Gyorsabban végezzék a mélyszántást Bcrzován A rozsnyói járásban lévő borzavai szövetkezet tagjai jól haladnak az őszi munkákkal. Az őszigabona vetési tervét 120 százalékra teljesítették. A 15 hektár takarmányrépát idejében felszedték és így 28 vagon elsőrendű takarmányt biztosítottak állatállományuk számára. A 28 hektár burgonya is idejében rendeltetési helyére került. A siló záseal ugyancsak igyekeznek. Eddig 200 köbméter silótakarmányt készítettek. A mélyszántásban azonban elmaradtak. Edd g a tervezett területnek még csak 50 százalékán végezték el a mélyszántást. Mast tehát a borzavai EFSz-nek arra kell törekednie, hogy ezen a téren is behozza a lemaradást, mert ha a mélyszántást nem végzik cl idejében, a tavasziakból nem várhatnak jó termést. Sok tennivaló van még az állattenyésztésben is, annak ellenére, hogy beadási kötelezettségét * szövetkezet rendesen teljesíti. Terven felül ! bead az év végéig 50 mázsa sertéshúst és 70 mázasa marhahúst. Ha a szövetkezet állattenyésztői bevezetnék • jó! bevált szovjet tapasztalatokat, mint Malinyinova, Ljuszkove módszerét, akkor még jobb eredményeket mutathatnának fel *z állattenyésztés terén. Ez | annál inkább fontos, mert a szövetkezet jövedelmének egyik legfontosabb forrása éppen a korszerű állattenyésztés. Kovács Pál, — Pelsőc. A nyitrai kerület több járása jó eredményeket ér el a begyűjtési terv teljesítésében. Mivel azonban az év vége rohamosan közeledik, szükséges, hogy röviden rámutassunk a szép eredmények mellett a hibákra, hogy ne maradjon egy szövetkezet és egy község sem, amely beadási kötelezettségének ne tenne eleget. Még az elején meg kell mondanunk azt, hogv a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalások nagyban elégítették a begyűjtési terv teljesítését. Jellemző például az ógyallai járás EFSz-einek kötelezettségvállalása, amelyek összesen 800 mázsa sertéshúst adnak be terven felül. Eredményes a sertéshúsbegyűjtés a komáromi járásban is. A szövetkezetek itt 99 százalékos teljesítményt értek el. Éhben a járásban a magángazdálkodókról külön meg kell emlékeznünk, mert sertéshűsbeadásl tervüket 115.7 százalékra teljesítették. Példaként lehet állítani a sertéshúsbeadásban a zselízi járást is, ahol 10 EFSz adott be több húst, mint ahogy a terve előírta. A nagysartói szövetkezet maga 245.8 százalékos tervteljesítést ért el. A tejbeadás terén azonban más a helyzet. Csaknem minden járásban le★ ★ ★ maradás mutatkozik. A komáromi járás, amely egyébként a tejheadásban a legjobb, 71.9 százalékra tett eleget kötelességének. A harmadik és negyedik típusú szövetkezetek időterv szerint 85.6 százalékos teljesítményt értek el. Ifjúság-Falva kiemelkedő eredményt mutat, mert tejbeadási tervét 149.1 százalékra teljesítette. Az ógyallai járásban Imely, Dulovce és Szentpéter községek értek el jó eredményt. A baromfibeadásban a vágsellyei járás vezet, sőt országos viszonylatban is nagyon jó helyezést ért el. A tervet 161.2 százalékra teljesítették. Az állattenyésztési termékek beadásával kapcsolatban említem meg, hogy a kukoricabegyüjtésben milyen eredményeket értünk el. Kerületi viszonylatban tervünket 58.2 százalékra teljesítettük, ami természetesen korán sem kielégítő. Ennek ellenére egyes szövetkezetek, illetve egyes járások elég jól haladnak a kukorica begyűjtésével. így a zselízi járás már a 81 százaléknál tart, a párkányi járás 77, az érsekújvári járás pedig 73 százalékot mutat fel. A burgonyabeadásban a komáromi járás vezet 90 százalékos tervteljesítéssel. Mártonvölgyi László — Nyitra. A jánoki szövetkezet négy év távlatból Négy év telt el azóta, hogy községünkben, a szepsi járásban lévő Janókon, megalakult az egységes földmUvesszövetkezet. A falu dolgozó népe fokozatosan ráébredt arra, hogy igenis, éppen a szövetkezeti gazdálkodás útja az, amely jobb életet biztosít a kis- és középparasztok számára. Négy év alatt nagy utat tettünk meg. Voltak sikereink, de bizony sok nehézséggel kellett megküzdenünk. A nehézségektől nem ijedtünk meg, hanem leküzdöttük őket, ezt bizonyítja az a kitüntetés is, amely szövetkezetünket érte. A járási nemzeti bizottságtól megkaptuk a „mintaszövetkezet’’ — vándorzászlót. Ezenkívül a kereülettSl, sőt a Földművelésügyi Minisztériumtól anyagi- és pénzjutalmat kaptunk. Büszkén számolhatunk be arról, hogy szövetkezetünkben az összes munkákat saját erejűnkből elvégeztük és egyszer sem kellett idegen segítséget igénybe venni. Nem kis dolog ez, ha figyelembe vesszük, hogy 1400 hektár földön gazdálkodunk. Tagságunknak valóban szorgalmasan kellett dolgoznia, hogy minden munkát az agrotechnikai határidőre elvégezzen. Nagy segítségünkre volt a szocialista munkaverseny, amelyet mindig rendszeresen értékeltünk. Négy év alatt Meggyőződtünk arról, hogy mennyire fontos üyen nagy szövetkezeti gazdálkodásban at, hon tlegeniff stakkáierrti rendelkezzünk. Éppen ezért, most a téli időszakra csoportvezetőinket szaktanfolyamra küldjük Leleszre. Agronómusunk és zootechnikusunk pedig a téli hónapokban hetente egyszer szakelőadást tart a csécsi szövetkezeti munkaiskolában. Most pedig az őszi munkákról szeretnék röviden beszámolni. Elsősorban meg kell jegyeznem azt, hogy munkacsoportjaink között minőségi verseny folyt. A végső kiértékelést még nem valósítottuk meg, de már most is láthatjuk, hogy ez a verseny jó eredményeket hozott. A kapások betakrítását és a vetést 100 százalékra elvégeztük. ?"0 hektáron alkalmaztuk a szűksorosvetési módszert. Hektáronként átlagosan 3 és fél mázsa műtrágyát szórtunk el, hogy a jövőévben még többet tudjunk termelni. Most az őszi mélyszántásra kell összpontosítani figyelmünket, mert mi tagadás, ezen a téren lemaradtunk. November 16-ig a tervet csak 35 százalékra végeztük. A lemaradást az okozta főleg, hogy legnagyobb segítőtársunk, a Stalinec, a gépállomás udvarán várja, hogy valaki megkönyörüljön rajta és megjavítsa.A zöldségtermelésben Gombos elvtárs csoportvezető és a csoporttagok jó munkája következtében, jó eredményekről számolhattunk be. Terven feUŰ, M mit» «X&tyft Utunk M*ellátásunknak. Kertészeink már most arra törekednek, hogy tavasszal idejében friss salátát adhassanak dolgozóink asztalára. Ezért teljes ütemben végzik az áttelelős saláta kapálását. A tavaly ősszel elültetett 1200 gyümölcsfa bekötözését már elvégezték. Hátra van még 5 hektár föld liganérozása, amelyet tavasszal akarunk betelepíteni szőlővel. Most már előkészületeket teszünk a jövőévi termelési és pénzügyi tervek kidolgozására. Itt megemlítem, hogy jövőre határozottan bevezetjük a pótjutalmazást, ami eddig hiányzott, holott számos szövetkezet példája arról tanúskodik, hogy a pótjutalmazás nagy mértékben elősegíti a munkafegyelem megszüárdulását. A munkaszervezésre még nagyobb gondot fogunk fordítani. Minden csoport részére kiosztjuk egészévi megművelésre a földterületet. Egy-egy csoportnak 330 hektár föld jut, amihez természetesen megkapják a szükséges igavonókat és felszereléseket. Befejezésül leszögezhetem tagságunk nevében, hogy eddigi-eredményeinkkel nem vagyunk megelégedve, annál is inkább, mert pártunk és kormányunk olyan segítséget nyújt számunkra, amely megadja az összes előfeltételeket ahhoz, hogy szövetkezeti gazdálkodásunkat felvirágoztassuk. . Stromp József, Ül írsz elnöke,
