Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-22 / 47. szám

1953. november 22. fiaim и F« kiírni voš AIÁIIAMI BIOTOKOK НП1Р1Е1 J. Ulier földművelésügyi miniszter átadta a szenei állami birtoknak a kormány vándorzászlaját A swmei állami gazdaság dolgozóit | ■lágy kitüntetés érte. 1953 november 13-án pénteken elnyerték a kormány vándorzászlaját, amelyet J. Uher föld­művelésügyi miniszter személyesen át­nyújtott az állami gazdaságok dolgo­zóinak. Délután 14 órakor a HNB épü­letében gyülekeztek az állami gazdasá­gok dolgozói. Az ünnepélyes gyűlést Németh Ferenc, az állami gazdaságok üzemtanácsának elnöke nyitotta meg, í aki a dolgozók nevében üdvözölte a megjelent földművelésügyi minisztert és kíséretét. Ezután a szenei állami gazdaságok igazgatója ismertette azo­kat az eredményeket, amelyeket a növénytermelésben, de főképpen az ál­lattenyésztésben elértek. A földműve­lésügyi miniszter hatalmas taps köze­pette emelkedett szólásra. Beszédében ismertette az állami birtokok felada­tait és megköszönte a dolgozók elért sikereit. A földművelésügyi miniszter beszéde után F. Matuška, a Forradalmi Szakszervezetek nevében és Š. Gažik földművelésügyi megbízott az elért si­kerhez sok szerencsét kívántak. Š. Gažik, földművelésügyi megbízott beszéde után J. Uher földművelésügyi miniszter a szenei állami gazdaság dol­gozóinak átadta a kormány vándorzász­laját azzal a kívánsággal, hogy még nagyobb és örömteljesebb eredménye­ket érjenek el. A szenei állami gazdaság az országos értékelésnél az első helyre került és így érthető a földművelésügyi minisz­ter látogatása. Főképpen az állatte­nyésztésben és az állati termékek elő­állításában értek el kiváló eredménye­ket. A miniszter meglátogatta minda­zokat a gazdaságokat, amelyek a szen­ei állami gazdasághoz tartoznak. Az él­munkásokkal elbeszélgetett és érdek­lődött munkamódszereik felől. A felsőudvari gazdaság főképpen szarvasmarha-tenyésztéssel és állati termékek előállításával foglalko­zik. A gazdaságban 14 fejő dolgozik, akik már reggel 3 órakor megkezdik a munkát, amely az istálló rendbeho­zásával kezdődik. Ezután következik az állatok tisztítása, s ennek elvégeztével kerül sor a tőgymasszázsra, majd a f%jésre. .A fejés után etetnek. A te­henek napi adagja 15 kilogramm süő­­takarmány, 10 kilogramm répa, ame­lyet 10 kilogramm szecskával kever­nek. A fejőstehenek ezenkívül napi 2 küogramm szemestakarmányt kapnak. Az etetés fél tizenegy órakor és dél­után öt órakor újból kezdődik. A tőgy­masszázst minden fejés előtt, vagyis naponta háromszor végzik. Hogy milyen fontos az állatokkal való jő bánásmód, azt Sztankovics Mihály állattenyésztési vezető így magyarázza: — Ebben az évben történt, hogy az egyik fejő 12 tehéntől sem tudott 30 liter tejnél többet elérni. Amikor meg­kérdeztem, hogy miért fej ilyen keve­set, mindenféle kifogást talált: — öre­gek a tehenek, nem esznek, stb. stb. — Természetes, nem hagytam annyi­ban a dolgot, megkértem Iván Mihályt, hogy etesse ő a teheneket. És a fejést is rábíztam. Az eredmény az volt, hogy egy hónapon belül, ugyanazok a tehe­nek 30 liter helyett 134 liter tejet ad- i tak. Az állítás kissé hihetetlennek tűnik, de itt van Horváth István, többízben kitüntetett fejő, Hladki Júlia és Diana Zuzanna, akik mindezt állítják. Amit azonban Horváth István mond és amit szavahihetően bebizonyított, azt érdemes megírni. Hadd tudja meg az ország, hogy milyen fejőink vannak: — A szenei állami gazdasághoz tar­tozó nagyfödémesi „Lencse” gazdaság­ban egy éven keresztül napi 19 liter átlagos tejhozamot értem el. Ennek a sikernek elismeréseképpen a Földmű­velésügyi Minisztériumtól kitüntetést is kaptam. Napi 19 liter átlagos tejhozam és még hozzá egy éven keresztül. Lehet­séges ez? Sztankovics elvtárs erről így nyilat­kozik: — Amikor ezt az eredményt a Prav­dában olvastam, magam is kőtelked- !­­tem. Hogy tudnak az újságok ilyet ír- | ni, mikor az úgysem igaz — mérge- j lődtem magamban. A hír azonban nem ' hagyott békét. És meg akartam róla | sajátmagam győződni. Lencse-pusztán épp fejés közben találtam Horváth elv­­társat. — Te, Pista, mennyi a napi átlagos tejhozamod ? — Mennyi? Hátha úgy akarod tudni, 19 liter. — Idehallgass, Pista, én is fejő va- i gyök és még hozzá nem akármilyen fejő, velem ne bolondozz. Horváth István bizony igazat mon­dott. Ott az istállóban fejés közben győződött meg Sztankovics elvtárs ar­ról, amit máskülönben nem tudott vol­na elhinni. — Az állatot szeretni kell — mondja Horváth elvtárs. — Az állataimat há­romszor etetem és naponként három­szor végzem a Malinyinova-féle tőgy­masszázst is. A háromszori etetést úgy szerveztem meg, hogy szabályos idő­közökben kapjanak enni és az állatok­nak elég idejük legyen a takarmányt megemészteni. Az állat etetése, tisz­tántartása, tőgymasszázs, jó levegő, zöld takarmány, nyári időszakban való szabad levegőn tartása, mind-mind hozzájárul a tejhozam emeléséhez. — A fejők minden kifejt liter tej után 43.5 fillért kapnak. A tehenek borje­­zásáért 10 korona és a borjak elvá­lasztásáért ugyancsak 10 korona jár. Mikhala Ferenc havonta 1400 koronát keres. A nyári hónapokban naponta 210—220 liter tejet is kifejt és kere­sete meghaladta a 2.800 koronát. Horváth elvtárs azonban nem akarja elárulni, hogy mennyit keresett. Csak annyit mond, hogy „szépen kerestem”. Az állatok takarmányszükségletéről bőségesen gondoskodtak. Silótakarmá­nyuk 5 hónapra elegendő és biztosí­tották a fejőstehenek napi két kilo­gramm szemestakarmányát is. Két hó­napra velő répa, ugyanannyi here és mohar, mindez az etetők rendelkezé­sére áll. A tehenek naponta 16 köb­méter takarmányt fogyasztanak, melyet az etetők délelőttönként készítenek. Az állatok egészségéről különöskép­pen gondoskodnak. Főképpen a tiszta­ságra fektetnek nagy súlyt. Az istálló­kat 14 naponként fertőtlenítik. Az ál­latokról való jó gondoskodást mi sem bizonyítja jobban, mint az az ered­mény, hogy az év folyamán egy álla­tuk sem hullott el. A vezetők gondoskodnak a dolgozók politikai neveléséről is. Megszervezték az üzemi iskolát és a dolgozók heten­ként egyszer, politikai és szakokta­tásban részesülnek. Az előadások láto­gatottak. A szenei állami birtok dolgozói or­szágos viszonylatban az első helyre ke­rültek, Ezt az eredményt becsületes munkájukkal, a szovjet tapasztalatok átvételével és annak széleskörű alkal­mazásával érték el. A földművelésügyi miniszter mostani látogatása pedig nem pusztán udvarias­­sági látogatás. Az ország dolgozóinak köszönetét adta át a szenei állami gaz­daságok dolgozói részére azért, hogy munkájukkal hozzájárulnak a szocializ­mus mielőbbi felépítéséhez. (fyj A jelsavai állami birtokon bevégezték a mélyszántást A jelsavai állami birtok november 7-én elsőnek teljesítette mélyszántási tervét. Az állami birtok dolgozói, ami­kor megjelent a napilapokban a párt és a kormány felhívása a mélyszántás időbeni elvégzéséről, értekezletre gyűl­tek össze és elhatározták, hogy azt időben, sőt idő előtt elvégzik. Hogy vállalásukat betarthassák, tervet dol­goztak ki, amely minden egyes trak­toros feladatát megszabta. A gép mű­szaki karbantartását a barázdában vé­gezték közösen az átadó és az átvevő traktorossal. Ezen tervüket lelkiisme­retesen meg is tartották. Elért ered­ményeiket naponta ellenőrizték és lel­kiismeretes munkával elérték azt, hogy vállalásukat 13 nappal hamarabb befe­jezték. Ezen szép eredmény különösen Magic Zoltánnak, Berence Józsefnek, Máté Lászlónak és Gáspár Lászlónak köszönhető. De kivették a munkából részüket a birtok többi dolgozói is és így a sikerben ók is osztoznak. — Az örömünk már azért is nagy — mondja Magic elvtárs, a licincei gazdaság traktorosa —, mert mély­szántási tervünket éppen a Nagy Ok­tóber évfordulójára, valamint a Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Hónap első, napjaiban, sikerült befejezni. Ezzel ki­­vánjuk kifejezni hálánkat a Szovjet- j unió népének, amiért hősies harcával j 36 évvel ezelőtt szabadságunkat meg- , alapozta. 1 A jelsavai állami birtok traktorosai most a kassai kerület állami birtokai­nak segítenek, mert itt a mélyszántás­sal elmaradtak. Hasonlóan szépen halad a mélyszán­tás a kerület többi állami gazdaságá­ban is. A tervteljesítést november 11-ig a következőképpen teljesítették: Igló 930/0 Torna 660/0 Nagy Lomnica 6OO/0 Királyhelmec 460/0 Az egész kassai kerület 700/0 A mélyszántásban elért eredmények arra engednek következtetni, hogy november 20-ig be is fejezik azokat. Ahol a tervet teljesítették, a gépeket azonnal áthelyezik más gazdaságokba, hogy a mélyszántással ott sem marad­janak el. A kapásnövények időben való beta­karítása, a mélyszántás időben történő elvégzése újabb bizonyítéka annak, hogy a szocialista munkaverseny he­lyes alkalmazása, a szovjet tapasztala­tok felhasználása, valamint a gépi esz­közök tökéletes kihasználása segítségé­vel, a kassai kerület állami birtokainak dolgozói, a legjobb úton haladnak az agrotechnikai határidők betartásához, és a magas hektárhozamok eléréséhez. A gépek még javában szántják az állami birtokok dűlőit, de már lázas előkészületek folynak a gépek terv­szerű és szakszerű megjavítására. Dol­gozóink tudatában vannak annak, hogy csak a mezőgazdasági munkák gépesí­tésével, a gépek teljes üzemképességé­vel tudják a mezőgazdasági termékek leszállítását elérni és így lehetnek se­gítségére országunk kormányának e terv sikeres keresztülvitelében. Erdős Zoltán, Kassa. ★ Leszedték a gyapotot a kísérleti földeken A szőlőskei állami gazdaság kísérleti földjein ez évben már negyedszer vé­gezték sikerrel a gyapotszedést. A gya­pot meleget szerető, szubtrópikus nö­vény és fejlődésének ideje soká tart. I.itavszky Istvánnak, Micsurin hű kő­vetőjének, a kassai botanikus kerttel karöltve, a szovjet mezőgazdasági ku­tatók tapasztalatainak felhasználásával, sikerült előcsíráztatással és beárnyé­­kolással a gyapot fejlődési időszakát lerövidíteni. Egyes gyapotnövényeket 7. 14, 21, 28, sőt 35 napig is beár­nyékoltak a napfényes, meleg napok idején. Az első gyapotvirágok és gu­­bók azokon a növényeken jelentkez­tek, melyek 28 napig voltak beárnyé­kolva. Június 27-én észlelték az első virágot és szeptember 10-én nyílt ki az első gubó. Ezekután szeptember 15-én megkezdték a gyapotszedést. Az ezévi termésből több, mint 101 kilo­gramm gyapotot adnak textilgyára­inknak, kísérleti feldolgozásra. C Az állami birtokok vezetnek az őszi munkákban Az őszi munkák teljesítése kezdettől fogva a legjobban halad az ál­lami gazdaságainkon. Tervüket november 9-ig a következőképpen teljesítet­ték: AG kerü- * ősziek kukor. trágya mély- legelők és rétek letben vetése béták. kihord, szántás feljavítása Pozsony 97.2 97.0 Nyitra 100.0 90.1 B. Bánya 97.4 94.7 Zsolna 63.2 — Kassa 71.2 96.6 Eperjes 67.0 — Szlovákia 93.7 93.6 Az állami gazdaságok dolgozói pél­daképül szolgálhatnak az ősziek veté­sében szövetkezett tagjainknak, vala­mint a többi földművesünknek. A ro­zsot ée az árpát már régen 100 szá­zalékban elvetették, az őszi takarmány­­keverékek vetését pedig 93.7 százalék­ra elvégezték. Ezekben a munkákban az EFSz-ek, az egyénileg gazdálkodó kis- és középarasztok jelentősen lema­radtak. Majdnem valamennyi állami gazdaságban már most ősszel biztosít­ják a koratavaszi időre szánt takar­mányalapot, mert teljes földterületük 9 százalékát őszi takarmánykeverékkel vetették be. Különösen a nyitrai kerü­let halad előre ebben a munkában, ahol feladatukat 100 százalékra teljesítet­ték. Az ősziek betakarítását és elszállí­tását az állami gazdaságok túlnyomó része szintén 100 százalékban teljesí­tette. Mindamellett szükséges a kuko­rica betakarítását a bajcsi, galgóci és palárikovói birtokon meggyorsítani, va­lamint megsürgetni a vetőrépa begyűj­tését is. A cukorrépát 100 százalékban kiásták és elszállították, kivételt ké­pez csupán a nyitrai kerületben levő tmovcei és zseliezovcei gazdaság, ahol ezt a munkát még nem fejezték be. Ez az oka annak, hogy az állami gaz­daságok Szlovákiában nem jelenthetik a cukorrépa körüli munka 100 százalé­kos elvégzését. Az ősziek vetésében, az őszi termé­nyek betakarításában, valamint a mély­szántás elvégzésében sikeresen folyik a munka az állami gazdaságokon. Mind­ezt 58.4 százalékra végezték el, míg az EFSz-ek és a többi dolgozó föld-82.6 53.2 46.6 88.4 65.8 69 0 67.0 47.4 1.6 59.8 55.0 41.0 55.6 60.7 55.0 39.3 88.5 100.0 80.7 58.4 43.4 művesek messzire lemaradtak ebben a fontos műveletben. A mélyszántás gyors keresztülvitelében ki kell emelni a traktoristák igyekezetét, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére szép kötelezettségvállalásokat tettek. így többek között Bénik elvtárs, a hubicei gazdaság traktorosa vasár­nap, november 8-án 9 hektáron végez­te el a szántást, míg Karafa József u­­gyanezen a napon 10 hektárt szántott fel. Az állami gazdaságokon a mély­szántás elvégzését sikeresen támogatja mind a birtokon, mind a trösztökön tör­ténő rendszeres munkakiértékelés. A vetés és kapások betakarítása u­­tán a mélyszántással egyidejűleg az ál­lami gazdaságok további fontos mun­kához, a rétek és a legelők feljavítá­sához láttak hozzá. Az elmúlt 5 nap alatt az összes állami gazdaságon a réteknek és a legelőknek 13 százalékát rendbehozták, ebből 10 százalékon el­végezték a műtrágyázást. A rétek és a legelők javítását állandóan tovább folytatják, s állami gazdaságaink biz­tosítják a magasabb zöldtakarmány­­hozamot, s ezen keresztül több húst és tejterméket biztosítanak közellátásunk számára. Szükséges, hogy az EFSz-ek, kis- és középföldműveseink az állami gazdaságok dolgozóinak példája szerint hozzálássanak a rétek és a legelők megjavításához, vagyis, hogy bekap­csolódjanak a „példás hét” mozgalom­ba, amely november 1-én kezdődött. A rétek és a legelők alapos felszíni javí­tása a felesleges bokrok, ágak és kövek eltávolítása, valamint a boronálás és műtrágyázás többszörösen megtérül a gazdag takarmánytermésben. Szovjet hernyótalpasok a jövóevi termés harcában A 'hradec-královei járásban lévő novopacké-i gépállomás dolgozói a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap­­bap megszervezték a munkaversenyt és főképpen a munkamennyiségi és minőségi elvégzésre tettek felajánlá­sokat. A versenyben Mašek elvtárs, a dolníkálnai traktorosbrigád tagja került az élre, aki a gépállomás első „200”-asa. DT-54-es hernyótalpasával november 5-én az őszi mélyszántás tervét 117 százalékra teljesítette és gé­pével 200 hektáron felüli teljesítményt l ért el. Mašek elvtárs a semenai szö­vetkezet dűlőit szántja. A tagok meg­elégedéssel szemlélik lelkiismeretes [munkáját és ezért többízben dicséret­­! ben részesítették. Értékes tapasztalatokat szereztek a nagyszombati járás agronómusai Ritkán jöttek össze ilyen nagy szám­ban és ilyen pontosan a nagyszombati járás állami gazdaságainak', EFSz-ei­­nek legjobb dolgozói, agronómusai, mint most hétfőn délután. A járási nemzeti bizottság nagy tanácsterme már zsúfolt volt, amikor M. V. Gna­­tenková elvtársnő, a Szovjetunió tu­dományos kutatóintézete cukorrépa osztályának kiváló dolgozónője, meg­jelent. A jelenlevők szeretettel fogad­ták ez elvtársnőt. Gnatenková elvtársnő saját tapasz­talatairól beszélt, azokról, amikor még mint kolhozmunkásnő 1935-ben egy hektáron 511 mázsa cukorrépát ter­melt, egy évvel később már 631 má­zsás hozamot ért el hektáronként. Ké­sőbb a Lenin-renddel tüntették ki. Gnatenková elvtársnő részletesen meg­magyarázta, hogy a Szovjetunióban milyen eljárásokat alkalmaznak a hek­tárhozamok emelésére. „Harc a maga­sabb hektárhozamokért, még ez előbbi termés ideje alatt kezdődik el” — mondotta. Kolhozukban két vetési rendszert használnak, mivel nem egy­forma a talaj mindenütt. Fontos azon­ban — hangsúlyozta továbbá —, harc a nedvességért; télen hófelfogó készü­lékeket állítanak fel, hogy esetleges szárazság idején, elegendő nedvessé­gük legyen. A hallgatóság köréből különböző kérdésekkel fordultak az elvtársnőhöz. Érdeklődtek, hogyan készítik elő a Szovjetunióban a talajt, hogyan trá­gyáznak, vetnek, hogyan végzik a nö­vényápolási munkát, stk A gyűlésről gazdag tanulsággal távoztak. Nálunk például egy hektárra 28—30 kilogramm répamegot vetnek. Gnatenková elv­társnő ezzel szemben azt mondta, hogy odahaza, a Szovjetunióban, 38 kilo­grammot is elvetnek, ann'ak ellenére, hogy a csírázás százaléka egyforma. Így 100—200 ezer egyedet is lehet egy hektárra biztosítani. Az agronómuso­­kat nagyon érdekelte a föld lazításá­nak eljárása, hogyan és hányszor vég­zik ezt a műveletet. Itt is sokét tanul­hattak, mert a helyes eljárás az, hogy a földet minden egyes porhanyóssá­­tétele előtt még meg kell trágyázni, s ezt nálunk nem igen alkalmazták ed­­dig. Gnatenková elvtársnő továbbá meg­jegyezte, hogy náluk mindebben a dol­gozók — a káderek döntenek. Hogy kolhozaik részére biztosítsák az agro­­nómusokat, hároméves kurzusokat ren­deznek, heti kétszeri előadással. így a Szovjetunió kolhozaiban nincsen tanult szakkáderekben hiány, amivel nálunk még gyakran találkozunk. Agronómusaink továbbá ezt kérdez­ték, hogy kellene kiküszöbölni a mun­kaerőhiányt a növényápolási munkák­nál. Ezzel kapcsolatban rámutattak arra, hogyha az egyelést, sintelést és megkapálást nem végezzük el időben, később sokkal több munkát igényel. Gnatenková elvtársnő megemlítette, hogy kolhozaikban egyes munkákat kézzel végeznek. A nehezebb munká­kat gépek végzik. A talajt jól kell elő­készíteni, a cukorrépát pedig úgy kell vetni és egyelni, hogy a gép neokoz­zon benne kárt. Hangsúlyozta, hogy az agrotechnikai határidő betartása egyik föfeltétele a magas hektárhozamok elérésének. Beszédje végén Gnatenková elvtárs­nő még megemlítette, hogy bár rövid ideje van köztünk, mégis igen értékes tapasztalatokat nyert. Mezőgazdasá­gunk sok esetben igen szép eredmé­nyeket tud felmutatni. „Népeink — mondotta a búcsúzásnál Gnatenková elvtársnő — továbbra is megerősítik az egymás közötti barátságot és közö­sen harcolnak a világ békéjéért". Simák elvtárs a járási nemzeti bi­zottság elnöke megköszönte Gnaten­ková elvtársnő értékes tanácsait, és a jelenlevők nevében megígérte, hogy ezeket a jövőben gyakorlatüag is ér­tékesíteni fogják.

Next

/
Thumbnails
Contents