Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-22 / 47. szám

1953. november 22 fiáim d Földműves Pártunk és kormányunk gondoskodása következtében ... Egységes földmű vesszövetkezeteink a fennálló nehézségek ellenére is ál­landó fejlődést mutatnak. Ez a fejlő­dés annak köszönhető, hogy pártunk és kormányunk messzemenő segítségei nyújt mezőgazdaságunknak. Tipikus példa erre az ozsdanyi szövetkezei amely sok nehézség ellenére is elérte azt, hogy jelenleg a bankban 246.000 korona van folyószámlájára írva. A munkaegységeket október végéig már kifizették. A kamatok csökkentésével és a beruházási hitelek 5 százalékának leírásával az EFSz 104.000 Kés-t nyert. A törlesztés elhalasztása ugyancsak elősegíti azt, hogy a szös^tkezet gaz­dálkodását megjavítsa. Pártunk és kormányunk segítsége érezteti áldásos hatását a bátkai EFSz­­ben is. Kis szövetkezet ez csupán, de életképességéről tanúskodik az, hogy tagjainak munkaegységenként 10 ko­rona előleget fizet. Ezenkívül a szö­vetkezet tagjai természetbeni jutalom­ként 1 munkaegységre 2 kg búzát, 1 kg árpát, 1 kg zabot és 1 kg kukori­cát kapnak. Sőt ezenkívül burgonya, szalma és szénajuttatásban is része­sülnek. Mivel a szövetkezet túlteljesí­tette termelési tervét, a tagság pót­­jutalmat is kap. Zsubrietovszki Péter szövetkezeti tag, aki fiával együtt dol­gozik a szövetkezetben, 34 mázsa ga­bonát kapott. Azelőtt, amikor még egyénileg gazdálkodott 7 hektár föld­jén, akkor sem volt ennyi gabonája. Jól gazdálkodik a vysny-skalniki EFSz is. A gabonabeadási kötelezettsé­gét magasan túlteljesítette. Az állat­­tenyésztésben ugyancsak jó eredmé­nyeket ér el. Marhahúsbeadási kötele­zettségét 150, tejbeadását pedig 200 százalékra teljesítette. A terv szerint az év háromnegyed részében a szövet­kezet jövedelmének 320.000 koronát kellett kitenni. A valóságban azonban az EFSz bevétele 341.000 Kés, vagyis 21.000 koronával több volt. Ezt a jó eredményt, amint azt a szövetkezeti tagok is mondják, az egészévi terme­lési-pénzügyi terv rendszeres ellenőr­zésével érték el. Amint észrevették, hogy a mérleg kedvezőtlenül alakul, azonnal megtették a szükséges lépése­ket. A szövetkezet jó gazdálkodásáról tanúskodik az, hogy a bankban folyó­számlájukon 98.000 koronájuk van i Ezzel szemben tartozásuk csak 48 000 ! Kés. így a szövetkezet tagjai jó kedv­­! vei dolgoznak, mert megvan a bizto­­\ sítékuk arra. hogy » munkaegységük j teljes értékét, vagyis a 14 koronát megkapják. A jó gazdasági mérleg el­érésénél megint csak nagy segítségére volt a szövetkezetnek kormányunknak az a határozata, hogy a kamatokat csökkentette. Ebből kifolyólag például 15.000 koronát nyer az EFSz. A beru- I házási hitelek 5 százalékának leírásá­val további 50.000 koronát takarítottak meg. Mindezekből kézzelfoghatóan kitűnik, j hogy milyen óriási segítséget jelentenek 1 pártunk és kormányunk határozatai, j melyeknek következményeképpen _zö­­vetkezeteink egyre szilárdabbak és erősebbek lesznek. Noskó J. űzEFSz-ek alapszabályainak betartása elősegíti a keszegfalvai EFSz megszilárdítását Az utóbbi időben Keszegfalván ér­dekes események játszódtak le. A szö­vetkezeti munka ugyanis igen lassan haladt előre. A tagság kedvetlen volt. Ha gyökerére nézünk a dolgoknak, könnyen rájöhetünk arra, hogy a hi­bát a keszegfalvai szövetkezet abban követte el, hogy nem tartotta be az EFSz-ek alapszabályait Ez mindenek­előtt a túlméretezett háztáji gazdálko­dásra vonatkozik. Hiszen maga Má­tyás elvtárs, a szövetkezet elnöke 2 darab egyénen felüli csikót és két fe­jőstehenet tartott odahaza.' Az ilyen példa láttára nem csoda, ha a szövet­kezeti tagok sem elégedtek meg egy tehénnel. Az eredmény az lett, hogy a szövetkezeti munkafegyelem lerom­lott és 43 tag beadta a szövetkezetből való kilépési kérvényét. A dolgot azonban a becsületes szö­vetkezeti tagok nem hagyták ennyi­ben. Arra törekedtek, hogy a csorbát kiküszöböljék. Végre is Zuba elvtárs javaslatára az elnököt leváltották és helyébe Gyulavári elvtársat választo*­­ták. Gyulavári elvtárs gondos kézzel nyúlt a szövetkezet ügyeihez. Első­sorban is sajátmaga mutatott példát a szövetkezeti alapszabályok betartásá­ban. Az eredmény az lett, hogy a ki­lépésüket kérd tagok közül többen visszavonták kérvényüket, sőt minden előfeltétele megvan annak, hogy a többieknél is a hosszadalmas gondol­kodás eredménye az lesz, hogy újra a szövetkezet szorgalmas tagjaivá vál­nak. M. G., Gúta A fajállattenyésztés növeli a rimaszombati járás EFSz einek jövedelmét Az állattenyésztés fejlesztéséről sző­lő párt és kormányhatározat teljesíté­sének érdekében a rimaszombati járás szövetkezetei gondot fordítanak meg­felelő minőségű és mennyiségű fajál­­latok biztosítására. Annál is inkább igyekeznek ezen a téren feladataikat teljesíteni, mert nagyon előnyös felté­telek mellett lehet eladni a fajállato­kat. A közelmúltban Rimaszombaton megrendezett fajállatvásár is erről ta­núskodik. A piacon egy darab 11-A, öt darab 1I-B, 12 darab Ш-А, 9 darab Ш-В és 6 darab Ш-С oeztályú fajbike szerepelt. Az egyes szövetkezetek jő bevételre tettek szert a fajállatokből. A vyšný skalniky-i EFSz pénztára két fajbika eladása következtében 16.000 koronával gazdagodott. A veiké teriakovcei szö­vetkezeti tagok jövedelme 22.500 ko­ronával növekedett. Balázs János Rimaszombat. A kassai kerület EFSz­­tagjai tanulni akarnak A kassai kerület szövetkezeti tagjai nagy érdeklődést tanúsítanak e szövet­kezeti munkaiskolák iránt. Eddig a há­roméves munkaiskolákba 510, az alap­iskolákba pedig 2000 szövetkezeti tag jelentkezett. A kassai kerületben * szövetkezeti munkaiskolák még a Ba­rátság Hónapjában megnyílnak, amivel a mezőgazdasági dolgozók kifejezésre juttatják azt az akaratukat, hogy első­sorban is a szovjet mesterektől fog­nak tanulni, tőlük sajátítják el azt, ho­gyan kell emelni a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát, hogyan kell megszilárdítani pénzügyileg, gazdasági­lag, szervezetileg és politikaüag szö­vetkezetüket. Az alap-munkaiskolák hálózata a ki­­rályhelmeci, kassai és szepsi járások­ban lesz a legszélesebb. Az előadáso­kat a mezőgazdasági iskolák tanárai és tanítói, valamint a népi közigazgatás agronőmusai és zootechnikusai, továb­bá az élenjáró szövetkezeti dolgozók fogják tartani. Előfizetőinkhez! Az év utolsó negyedében vagyunk. Itt az ideje, hogy felállítsuk az év­végi gazdasági mérleget és előké­szítsük a jövőévi tervet. Ez alkalom­ból elvtársaink kezébe kerül előfi­zetési felhívásunk, melyben felké­rünk mindenkit, hogy a megrendelt újságok előfizetési árát egyenlítsék ki. Reméljük, hogy felhívásunknak minden előfizető eleget tesz, és hát­ralékos előfizetési kötelezettségét a mérleg lezárása előtt teljesíteni fog­ja. Ezt az alacsony fizetési díj is le­hetővé teszi, miáltal előfizetőink elő­segítik, hogy lapunk egyre színvona­lasabb tartalommal kerüljön olva­sóink elé. Az Állami Könyvkiadó Vállalat kiadóhivatala. A szövetkezeti munkaiskolák elősegítik mezőgazdasági termelésünk fokozását Az asszonyok segítették elvégezni az őszi munkák A doborgazi szövetkezet tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére kötele­zettséget vállaltak, hogy az őszi mun­kák tervét a határidő előtt teljesítik. A szövetkezet ennek a vállalásnak ele­get tett, mert az őszi munkákat 7 nap­pal a tervezett határidő előtt befejez­te. Ehhez mi asszonyok is hozzájárultunk. A Nőbizottság tagjai meggyőzték asz­­szonytársaikat, hogy mindannyian kap­csolódjanak be a szövetkezeti munká­ba. Hogy a meggyőző munka eredmé­nye nem maradt el, azt bizonyítja a szövetkezetnek az az eredménye, mely­ről fentebb beszámoltam. A beadási kötelezettséget községünk szövetkeze­te következőképpen teljesíti: sertéshús 110, tej 80 százalék. A tojásból kissé lemaradtunk, de ezen a téren se mara­dunk adósai államunknak, mert dohány­mag és sertéshús pótbeadásával eleget teszünk hazafias kötelességünknek. Majtényi N., Doborgaz A NÉPI KÖZIGAZGAT AS dolgozói és funkcionáriusai felelőség­teljes feladat előtt állanak: jól meg. szervezni a mezőgazdasági dolgozók tömeg as iskolázását. A kapitalista társadalomnak az volt az érdeke, hogy a földművesek, az egyszerű dol­gozók műveletlenek és elmaradottak legyenek, hogy még jobban ki lehes­sen őket zsákmányolni. Ezért a szak. školák, főleg pedig a mezőgazdasági szakiskolák fejlődése az első köztár­saságban nagyon lassú volt. A meg­lévő iskolákon is csak a nagybirtoko­sok és a kulákok fiai tanulhattak. Ezt a hibát most népidéin vkratikus -endszerünk, a szocialista nagyüzem! gazdálkodás építésénél kiküszöböli, mert a múlt hibái következményeként fennálló szak-káderhiány mezőgazda­ságunk gvors fejlődését gátolja. PARTUNK ÉS KORMÁNYUNK bátor feladatokat tűzött ki mezőgaz. dasági kádereink szakképzettségének fokozásában. Főleg a győzelmes 1948 Február után lényegesen megnöve­­ked ?tt a mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok hálózata. Csakhogy en­nek ellenére ezek a intézmények nem képesek még annyi szak.kádert kine­velni, amennyire jelenleg szükségük van. Nem minden szövetkezeti tag és mezőgazdasági dolgozó vehet részt ilyen iskolákon. Ennek ellenére arra törekszünk, hogy szövetkezeti tag­jaink és többi mezőgazdasági dolgo­zónk fokozhassa szakképzettségét. Ezt a célt szolgálják a szövetkezeti és üzemi munkaiskolák. A TÉL FOLYAMÁN az egyes EFSz.ekben alap-munkais­kolákat, s bizonyos kiválasztott szö­vetkezetekben pádig, hároméves szö­vetkezeti munkaiskolákat szarve. zünk. Az eh ült év telén a szövetke­zeti munkaiskolákat 50.000 szövetke­zeti tag, az üzemi munkaiskolákat pedig többezer dolgozó látogatta. Az idén az iskolázásokon részvevők szá­ma lényegesen emelkedik. A múlt évi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ahol a népi közigazga­tás dolgozói és funke: xiáriusei kellő gondot fordítottak a szövetkezeti munkaiskolák megszervezésére, ma­gas képzettségű előadók biztosítására, mint például a losonci, párkányi, fü­­leki, vágsellyei stb. járásban, ahol ál­landóan figyelemmel kisérték és rend­szeresen é-tékelték a tömeg es iskolá­zást, s ahol segítették felfedni a hi­bákat és kiküszöbölni azokat, ott jó eredményeket értek el. Sajnos azon. ban akadtak olyan járásolt is, ahol ezt a kérdést elhanyagolták. Ilyen helyeken természetesen nem mutat kozott olyan eredmény, mint kellett volna. így volt ez például a rima­­szombati, a poltári s más járásokban A SOMORJAI JÄRÄSBAN a JNB dolgozói megértették a töme­ges iskolázás és főleg a hároméves szövetkezeti munkaiskolák megszer­vezésének jelentőségét. Öt EFSz.ben rendeznek ilyen há~oméves iskolát, s ezeken 123 szövetkezeti tag vesz részt. Sőt a féli EFSz.ben olyan nagy volt az érdeklődés a szövetkezeti ta­gok részéről, hogy a hároméves is­­k>la keretében két osztályt kell meg­szervezni. Ez az érdeklődés a többi községekben is tapasztalható, ami an­nak a következménye, hogy a JNB tanácsa a szövetkezeti munkaiskolák kérdésével már májusban foglalkozott és a tervvel idejében megismertet­ték a helyi nemzeti bizottságokat is. A munkaiskolák hallgatósága fő. leg az EFSz-ek funkcionáriusaiból te­vődik össze. Az előadótestület tagjai pedig nagyobb részt a JNB IX. ügy. osztályának dolgozói. Ez biztosíték ar­ra. h >gy ez iskolázás politikai és szakmai téren magas színvonalú lesz. A JNB dolgozói nem elégszenek meg csak az előadók kiválasztásával. ha­­npm figyelemmel kisérik az előadók előkészületeit is. A SEGÉDTANSZEREK mint különböző képek, filmek, mu­tatványok az egyes gabona-és nö­vényfajtákból stb. ugyancsak készen­létben állnak. Fontos megemlíteni azt s, hogy a JNB dolgozói tanácsadó testületről Cs gondoskodtak, amely a kutatóintézet dolgozóiból és más szak­emberekből áll. A HÁROMÉVES szövetkezeti munkaiskolákon kívül a járás minden egyes szövetkezetében alapmunkaiskolák nyílnak meg s há­rom traktorosbrigádon, állami gazda­ságon és kutatóintézeten az üzemi munkaiskolák december 1-én veszik kezdetüket. A somorjai járást példaként állítot­tuk. Most vessünk egy pillantást a­­zok-a a járásokra, amelyekben a tö­meges iskolázás megszervezését ed. hanyagolták. A tornaijai járásban a szövetkezeti munkaiskolákat a ne­velésügyi előadó szervezi, de a JNB több; dolgozóinak részvétele 'nélkül. Annak ellenére, hogy ebben a járás­ban 55 szövetkezet van, csupán két EFSz.ben szervezték meg a három­éves munkaiskolákat. Objektív ne­hézségekre hivatkoznak, többek közt arra, hogy nincs elég előadó. Ez ko­rántsem felel meg a valóságnak, mert a já-ásban 10 magas szakképzettség, gél rendelkező agronómus van és kb. ugyanennyi z »technikus, nem beszél­ve a JNB dolgozóiról és a mezőgaz­dasági mesteriskola tanítóiról. Az »objektív ok« tehát itt sem ok arra, hogy ezt a fontos kérdést elhanya­golják. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI Megbízotti Hivatal a tömeges iskolá­zás előkészítését már a nyári hóna­pokban megkezdte, tahát minden já­rásnak meg voltak ez előfeltételei ah­hoz, hogy a szövetkezet; munkais­kolákat alaposan előkészítse. Azok a járások, amelyek ezen a téren nem teljesítették feladatukat, most tegye­nek meg mindent a hiba kiküszöbö­lésére. Vizsgálják meg ismételten az előfeltételeket az egyes EFSz-ekben. Állapítsák meg, hol lehetne három­éves iskolát szervezni, milyen láto­gatottsággal lehet számolni, milyen előadókat lehet biztosítani stb: Min­den JNB fontos feladata, hegy rend­szeresen foglalkozzon az iskolázás kérdésével. A kerületi és a járási nemzeti bizottságok tanácsain, az is­kolázás folyama alatt, havonta le­galább egyszer értékelni kell az eddi­­д' eredményeket, hogy az előforduló hibákat idejében ki lehessen küszö­bölni. Mezőgazdasági dolgozóink tömeges iskolázásának megszervezésével új me­zőgazdasági kádereket nyerünk, akik nagy mértékben hozzájárulhatnak me­zőgazdasági termelésünk fokozásához s ezen keresztül egész dolgozó né­pünk életszínvonalának emeléséhez, amire a szeptember 15 -; kormányha­tározat külön felhívja f'gyelmünket Tíz évvel ezelőtt, 1943. november 16-án az Ukrajnában lévő Ovrucs vá­rosén folyó harcban áldozta fel hős életét Ján Nálepka kapitány, a szov­jet partizánok oldalán harcoló cseh­szlovák partizánalakulat parancsnoka. Janko Nálepka, az iglói ács fia, már gyermekkorában megpróbálta a falusi szegények nyomorult életét. Már eb­ben az időben megszületett benne a gazdagok iránti gyűlölet, azok iránti gyűlölet, akik nem dolgoztak, hanem mások dolgoztak rájuk, hogy ők jól élhessenek. Az iskolában mindig a leg­jobb tanulók közé tartozott. Tánto­ríthatatlan akaratával, szorgalmával és tehetségével annyira vitte, hogy ta­nítói oklevelet szerzett. Tanítói működését Dolná Mariko­ván, egy Vágbeszterce melletti kis fa­lucskában kezdte. Az egyszerű dolgo­zó népet forrón szerette és egyre lob­ban fokozódott gyűlölet a kizsákmá­nyolok ellen. Erős ellenállást tanúsí­tott a klerikális nyomással szemben amely a burzsoázia hatásköre alá akarta helyezni a tanítóságot. Tudatá­ban volt osztályeredetének é„ kereste a kivezető utat abból a nyomorból, amelyben a dolgozók éltek Ezt az utat meg is találta, mégpedig a marx-leni nizmus tanításában, a kommunista párt harcában. Malatinska elvtársnő, a sztupavai tanítónő emlegeti, hogy Ná­lepka gyakran járt, kezében Marx Tőkéjével. A Tőke és a marx-lenini tanítás tanulmányozása fob 'tán felis­merte az osztályharc óriási jelentősé gét, a munkásság és az elnyomorodott ISálepka kapitány, a Szovjetunió és hazánk népei közötti barátság jelképe parasztság kizsákmányolásának okát, s ugyanakkor felismerte Csehszlovákia Kommunista Pártja harcának igazsá­gosságát. Nem titkolta meggyőződését és senki előtt nem takargatta a Szov­jetunió iránti szeretetét. Ismerte az igazságot, mindig az igaz­ság oldalára állt, sőt terjesztette az igazat a Testnevelési Munkás-egylet­ben. Színdarabokat játszott a műked­velő munkáskorokb^.i -4 haladó taní­tói szervezetekben dolgozott. A Ani­ták konferenciáján leleplezte a mün­­chenelőtti köztársaság burzsoáziája ál­tal példaként emlegetett Vojta Benes és Sztránszky „szocialista” és „de­mokrata” vezetőket. Azért tette ezt. mert világosan látta, hogy milyen de­mokrácia volt az övék. Nálepkám nagy hatást gyakorolt az Učiteľské noviny, (Tanítók lapja), fo­lyóirat. amelyet r,J^nek Nej^aiý adott ki. Ö maga is írt cikkeket ebbe az újságba, amelyek"r észtül harc ’t az egyházi iskolák államos Asáért. In­tette, bátorította kollégáit, hogy ne fél lenek megvédem' -z iskola és a aní­­tóság szabadságát, és hogy ne legye­nek szolgák, akik a plébános urak kény eke di ít keresik. Az igazság mel­lett tehát mindig tántoríthatatlanul ki­tartott. Éppen ezért sok ellensége volt Főleg a papok és a burzsoázia sorai­ból. A másik oldalon azonban a dolgo zó nép szerette Nálepkát, mert felis­merte benne barátját, segítőtársát. Ján Nálepka a nemzetiségi kérdés­sel is foglalkozott. Élesen elítélte a cseh burzsoázia Szlovákiában folyta­tott nemzetiségi politikáját. Mindezek azt eredményezték, hogy nemegyszer bebörtönözték. A haladószellemű tanító, a hűséges hazafi a dolgozó nép iránti szeretető mellett, határtalan szeretetet érzett a nagy Szovjetunió iránt. Büszke volt arra, hogy az orosz nemzet a Szovjet­unió többi nemzetei mellett a világ leghaladóbb^ nemzete, amely a szo­cializmust epítette. Minden vágya az volt, hogy ellátogathasson a Szovjet­unióba. Ezért az Učiteľské noviny-n keresztül tanulmányutat szervezett a Szovjetunióba. Ez az út azonban nem valósult meg az akkori viszonyok, a burzsoázia uralma miatt. Ján Nálepkát 1939 őszén mint aktív katonatisztet, behívták a szlovák fa­siszta hadseregbe. Itt sem veszítette el fejét. Nézete mellett kitartott. Éppen ezért állandó felügyelet alatt volt. Amikor a náci imperializmus há­borút indított a Szovjetunió ellen, s amikor a fiatal szlovák nemzet fiait arra kenyszeritették, hogy harcoljanak a szovjet testvéri nép ellen, Nálepka is kikerült a keleti frontra. Nálepka kapitány tudta mi a feladata. Azzal az elhatározással ment ki a frontra, hogy igenis, harcolni' fog azok ellen, akik a szörnyű háborút megindították, azok ellen, akik népét könyörtelen el­nyomásban tartják. Már az 1942-es év elején szoros kapcsolatot tartott fenn a partizánalakulatokkal. Gyakran tanácskozott a szovjet partizánokkal. Ahol csak lehetett, segített nekik, de segített a lakosságnak is. A partizá­nokkal való együttműködés már olyan szoros volt, hogy nem lehetett többé titkolni. A partizán hírszolgálat tudo­mást szerzett arról, hogy a Gestapo Nálepka elfogására készül. Ezért Ná­lepka kapitány bajtársaival együtt át­ment a szaburi partizánokhoz és ott az I Csehszlovák Partizánalakulat pa­rancsnoka lett, amely vállvetve har­colt a szovjet partizánokkal Ukrajná­ban és Fehéroroszországban, A. N. Szaburov generális partizánegységé­nek kereteben. Az I. Csehszlovák Partizánálakulat sok harcban résztvett a hitleri megszál­lók ellen. Nálepka kapitány bátran és hősiesen harcolt. Ezért a szovjet ha­zafiak elismerését teljes mértékben kivívta. A Csehszlovák partizánala­kulat sikeres harci akciója után, amellyel a csehszlovák katonák segít­ségére voltak a Vörös Hadseregnek a Dnyeperen való átkelésénél, Nálepka kapitányt meglátogatta Szaburov ge­nerális és ezeket mondotta a csehszlo­vák partizánokról: „Bátor harcosok vagytok, ügy harcoltatok, mint az oroszlánok!" 1943. november 7-én Szaburov ge­nerális egységének pártgyűlésén Le­nin és Sztálin pártjába felvették a szaburovi partizánok jelöltjeit, akik közé Nálepka kapitány is tartozott. — Amikor Szaburov kezét szorított Ná­­lepkával, Nálepka fogadalmat tett: „A kommunista párt tagjává válni ré­gi vágyam volt. Nem sejtettem azon­ban, hogy olyan nagy megtiszteltetés­ben lesz részem, hogy Lenin és Sztá­lin pártjának tagja lehetek. Ezért esküszöm, hogy a kommunista pártot sohasem árulom el!" Nálepka kapitány esküjét élete utol­só percéig betartotta. Betartotta egé­szen addig, amikor 1943. november 16-án az Ovrucs városért folyó harc­ban feláldozta fiatal életét. Amikor hazánkat felszabadította a dicsőséges Szovjet Hadsereg és Cseh­szlovákia népei szoros egységben épí­tik a szocializmust gyönyörű hazá­jukban, Nálepka kapitány neve a Csehszlovákia és a Szovjetunió nem­zetei közötti megbonthatatlan barát­ság jelképévé válik. A szovjet embe­rek sohasem felejtik el Nálepka hő­siességét. Szlovákia népe pedig mint nemzeti felkelésünk hősét ismeri. — Gottwald elvtárs Csehszlovákia fenn­állásának 30. évfordulóján Nálepka kapitány emlékét a „Fehér orosz­lán" érdemrend adományozásával tisztelte meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents