Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-22 / 47. szám
б StaTrad Földműves 1953. november 22. Az oroszvári szövetkezet év végéig teljesíti beadását Az ember a vonaton sok mindenre' értesül az utasoktól. Ügy tűnik, mintha az utasok a mozgó vonaton megszabadulnának a helyiérdekű kötöttségektől és közlékenyebbek, mint otthon. Találkoztam már olyan asszonnyal is, aki azért bosszankodott a vonat késésén, mert nem fejheti ki idejében a teheneket. A szomszédnője azonban a késésen nem bosszankodott, könnyedén, úgy foghegyről mondta, hogy ő bizony nem dolgozik a szövetkezetben, mert elég, ha az ura ott dolgozik. Vita az asszonyok között A két asszony között komoly vita indult meg. A fejőnő azt az álláspontot képviselte, hogy helytelen így beszélni a szövetkezetről, mert ha minden asszony így viselkedne, akkor nem lehetne ellátni az ország dolgozóit cukorral, tojással és tejjel. A másik aszszöny erre azt válaszolta, hogy bár november elején vagyunk, a háztáji gazdálkodásból egész évre teljesítette a tojás és tejbeadást. A fejőnőt, aki legalább 10 esztendővel idősebb volt szomszédnőjénél, ez a válasz nem elégítette ki. Azt mondta, hogy ezzel a beadással egyáltalában nem lehet dicsekedni. Mi sem természetesebb, ha van tehene és elegendő aprőjószága, hogy kötelességét teljesítse. Mert... vájjon volt-e ezelőtt tehenük? Amikor meghallotta a választ, magasabbra emelte hangját. — — Lássa — mondotta — nem volt. Mit gondol? Kinek köszönheti azt, hogy ma van ? Kinek köszönheti azt, hogy ma két gyermekének mindenféle kötött réklit, meg szvettert vásárolhat, ki másnak, mint a kormányunknak' Ezt vegye tudomásul, annak a kormánynak köszönheti mindezt, amely csökkenti az árakat, csakhogy legyen mindenünk, hogy semmiben se szenvedjünk hiányt. És mit ad maga ezért a kormánynak?! Semmit... Így ahogy mondom, semmit, mert hiszen a tojást meg a tejet megfizetik magának, ami pedig marad az annyi, „hogy elég, ha az uram dolgozik a szövetkezetben”. Én szégyelném magam így beszélni. A fejőnő ezután gyorsan összeszedte a holmiját, erélyesen meghúzta kendője két csücskét és Üszor előtt leszállt. A másik asszony ugyancsak fogta a holmiját és átment egy másik kocsiba. Valahogy szégyelte magát azok között az utasok közt maradni, akik előtt úgyszólván leleplezték. Aki visszakívánja a „botos” rendszert Később, amikor az asszonyok már eltávoztak az egyik alistáli utassal beszélgettünk. Az utas arra mutatott rá, hogy náluk a szövetkezetben az őszigabona vetését mindenütt kereszt- és szűksorosan hajtották végre. Ezenkívül büszkén kijelentette, hogy a nagymegyeri járásban elsőnek fejezték be a vetési munkálatokat és megnyerték a járási versenyzászlót, holott tavaszszal az alistáli szövetkezet az utolsó helyen állt. Beszélgetésünkben akkor következett be a döntő fordulat, amikor a velünk szemben lévő utas váratlanul közbeszól:. Azt mondta, hogy ismer egy szövetkezetét, amely tavasszal is és most is az utolsó helyen áll. A hang, a mód, ahogy közölte ezt velünk, kárörömmel volt zsúfolt és éppen ellenséges magatartása volt az, ami meglepett bennünket. Megkérdeztük, hogy melyik az a szövetkezet. Erre ő nyugodtan rávág re, hogy az oroszvári. Káröröme még hatványozottabb formában jutott kifejezésre, amikor ezt a kijelentést tette. További beszélgetésünk során, amikor az utas pattogó, p irancsolgatáshoz szokott hangján az oroszvári szövetkezetről és e maga életéről beszélt, a következők derültek ki. Apjának 180 holdja volt, hárman voltak fivérek ás gazdálkodásuk során azt' tapasztalta, hogy a bérefeek és szolgák csak akkor dolgoztak kielégítően, ha valaki állandóan ügyelt rájuk, ha valaki hajszolta őket. Már pedig miután a szövetkezet nem hajszolja a tagokat. ezért végeznek hanyag munkát. Most már gyűlölet is izzott az utas hangjában, mert az alistáli utas megjegyezte, hogy kijelentéséből úgy tűnik, mintha visszaóhajtaná azt a korszakot, amikor bottal hajszolták a béreseket és szolgákat munkába. — Igen, — válaszolta szemteienül — éppen ez a bot hiányzik. Az utastól a továbbiak során még ennyit sikerült megtudnunk, hogy ő is tagja ez oroszvári szövetkezetnek és csak azért nem tagja a vezetőségnek, mert nem akart semilyen felelősségteljes feladatot vállalni. E kijelentése után, közvetlenül Dunaszerdahe.y előtt 'eszállt. Bennünk igen kényelmetlen érzés maradt, mert arra gondoltunk, nem csoda, ha az oroszvári szövetkezetben ilyen a helyzet, ha ezt az embert befogadta tagjai sorába. Még soká nem tudtam elfelejteni az utas arcát és hangját. Arca barna, majdnem kreol volt, foghíjas száját, sűrű fekete bajusz fedte, sötét szemében ellenséges láng lobogott, és már azon nyomban, amint távozott, arra gondoltam, hogy okvetlenül meg kel! látogatnom az oroszvári szövetkezetét, mert végére kell járnom ennek ez ügynek. Ami az utas kijelentésében gyanús volt, s arra engedett következtetni, hogy hazudik, hogy rágalmaz, az a pont volt, amikor arról beszélt, hogy 180 hold földjük volt. Tapasztalatból tudtuk ugyanis, hogy ma egyetlen kulák sem dicsekszik azzal, hogy mennyi földje volt, ellenkezőleg mindent elkövet, hogy szegény embernek adja ki magát. A gyakorta: azt bizonyítja, hogy a kulák ma birtokát szétosztja veje, menye és távoli rokonai között, csakhogy befurakodjék a szövetkezetbe. Az oroszvári szövetkezet tagjai között Amint kiderült, az utas valóban félre akart bennünket vezetni, amikor magáról ilyen adatokat közölt, mert az oroszvári szövetkezetben egyetlen kulák sincs, ezt Stes András, a szövetkezet elnöke és Szalai Antal, a nemzeti bizottság elnöke is megerősítette. Mindketten hangsúlyozták, hogy az emlttett adatok egyetlen szövetkezeti tagot sem jellemzik. Felháborodottan utasították vissza az utas állításait, aki megrágalmazta a szövetkezetét, mert elhallgatta azt a döntő tényt, hogy az oroszvári szövetkezet, amely 1225 hektár szántóterülettel rendelkezett, mindössze 65 tagot számlál. Tehát, munkaerőhiány miatt képtelen volt tavasszal a nagykiterjedésű kapásterületet megművelni. Az utas továbbá elhallgatta szövetkezetük fejlődésének döntő állomásait. Azt, hogy 10 vagonnal túlteljesítette gabonabeadását és a tagság mindent elkövet, hogy valamennyi terményből teljesítse beadási tervét. Stas András elvtárs a következő adatokról számol be noteszét lapozgatva, amelyet állandóan magánál hord. A kötelező 179 mázsa marhahúsból, eddig 145 mázsát, a 439.20 mázsa sertéshúsból, eddig 353.20 mázsát, a 179 ezer liter tejből pedig 147 ezer litert adtak be begyűjtő szerveinknek és kiemelte, hogy mindezekből a termékekből évvégéig teljesítik a beadást. Az utas káröröme tehát korai volt. Az oroszvári szövetkezet igenis fejlődőben van, amit az is igazol, hogy biztosította a vetőmagalepot, továbbá biztosította egész évre a tagok természetbeni osztalékát, sőt arra is kilátás van. hogy jövőre 2 koronával emeli a munkaegység után járó előleg-összeget, tehát 6 koronáról 8-ra. Az utas szándékosan elhallgatta azt is, hogy a szövetkezet példásan elvégezte az ősziek vetését, mégpedig szűksorosan. A vetés adatai a következők: 160 ha őszibúza, 50 ha ősziárpa, 44 ha rozs, 5 ha őszirepce, továbbá 35 ha takarmánykeverék. Elhallgatta továbbá azt is, hogy kormányunk szeme mindenüvé elér és látva azt, hogy a szövetkezet nem rendelkezik elegendő munkaerővel és nem tudja teljesíteni feladatát a nagykiterjedésű birtokon, területéből 600 ha-t átadott az oroszvári állami gazdaságnak megművelésre. Az oroszvári szövetkezet kiváló dolgozói Rágalom az is, hogy az oroszvári szövetkezeti tagokat hajtani kell a munkába. Az igazság az, hogy a szövetkezet a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére elvállalta egy * 100 férőhelyes istálló építését marhaállománya számára, amit teljesített. Valamennyi tömegszervezet elvállalta, hogy egy vasárnapot szentel brigádmunkára a kukoricaszedésnél. Ezt az oroszváriak teljesítették, amennyiben 12 hektár kukoricát szedtek le egy vasárnapon. Vállalták továbbá, hogy október 5-ig kiszedik a krumplit, ezt is teljesítették, főleg az asszonyok, akiket Madi Anna, a nőbizottság elnöke felvilágosító és meggyőző munkájával vont be a szövetkezeti munkába. Az oroszvárt szövetkezetnek már kiváló dolgozói is vannak. Bárki, aki Farkas Gézával, Bartos Jánossal, avagy a Somogyi házaspárral elbeszélget, az meggyőződhet arról, hogy valóban szívükön viselik a szövetkezet ügyét és munkájukkal odahatnak, hogy biztosítsák további fejlődését. Bartos János például, akit a munkanélküliség 1930-ban Franciaországba kergetett, és idegen földön kellett élni a kizsákmányolás igája alatt, jól tudja, hogy a felszabadulás mit jelent. Jól tudja, hogy a felszabadulás tette lehetővé számára, hogy újra hazája földjén éljen, hogy fia mérnöknek tanuljon, és lánya szakmát sajátítson el a bányaiparben. Éppen ezért, ma, mint állatgondozó, munkájával odahat, hogy lelkiismeretesen teljesítse »feladatát. Somogyi Imre július 9-ke óta sertésgondozó. Feleségével együtt vállalta, hogy munkájával elősegíti a sertéshús beadását. A Somogyi házaspár odaadó munkáját siker koronázza, mert a szövetkezet július 9-ke óta két vagon sertéshúst tudott beadni. Somogyi Imre minden szavából derű, optimizmus árad. Ezeket mondja: — Amit vállaltam, azt elvégzem. Már 1949 óta vagyok tagja a szövetkezetnek. Azóta a szövetkezetben többféle munkát végeztem és ide a hizlaldába, akkor jelentkeztem, amikor láttam, hogy a szövetkezet rosszúl áll a húsbeadással. Megmondtam már az elején, hogy olyan munkát fogok itt feleségemmel végezni, hogy teljesítjük a sertéshúsbeadást. Szavamat betartom. Nem fér kétség hozzá, hogy az olyan munkások, mint Bartos, Farkas és Somogyi előreviszik a szövetkezet ügyét. De, hangsúlyoznunk kell, hogy hathatósabb segítségre lenne itt szükség, így például, annak ellenére, hogy a községben villany világít, a hizlaldában és az egyik 100 férőhelyes, újonnan épített istállóban, nincs bevezetve a villanyvilágítás. Ez kétségtelen, hanyag munkát jelent. A hanyagság jele az is, hogy a község és a szövetkezet vezetősége nem fordít elegendő gondot a szövetkezet tagjainak továbbképzésére. Nem gondoskodik arról, hogy az állatgondozók a legújabb szovjet módszereket alkalmazzák az állatok etetésénél és fejésénél. Igaz, hogy most terveznek egy szakelőadás-sorozatot. Ezenkívül gondoskodni kell arról, hogy az állatgondozók, olyan szakfüzetekhez jussanak, amelyek szemléltetően feltárják a szovjet módszerek alkalmazásának előnyeit. Szabó Béla. November 8-án a besztercebányai kultúrházban megtartott kerületi szövetkezeti konferencián kihirdették a nyári munkák győzteseit. Az első helyre az ipolyviski IV. típusú szövetkezet került. Barta] Lajos, a szövetkezet elnöke, Csala István sertésgondozó és László Lajos csoportvezető büszkén vették át a győzelmi zászlót, melyet becsületes munkájuk példás teljesítéséért kaptak. Egy jól dolgozó család élete az aranyosi EFSz-ben — Végre keserves tizennyolc év után jelvirradt — ezt Farkas Károly mondta, az aranyosi szövetkezet sertésgondozója. Szeretné elhessegetni a múltat, azonban mint egy lidércfény felvillan előtte újra-újra és sokszor nagyon sokáig nem megy ki az eszéből. Csak ilyenkor látja igazán, amikor összehasonlítja a múltat a jelennel, hogy mit jelent a kizsákmányolás. Tizennyolc éven keresztül gürcölt, robotolt az aranyosi malomban, mint munkás. A nehéz zsákok emelgetése kora reggeltől napestig tartott nap-nap után szakadatlanul, pihenés nélkül, mégpedig semmiért, a fekete lisztért. Malomban dolgozott, mégis fekete kenyeret evett. A fehér liszt másoknak kellett, így a malomban dolgozó munkások csak a korpáját kapták. A kulákasszony, akié a malom volt, ezt így látta jónak. Pár pengőnél — hetenkén* — nem fizetett tobet, mert akkor nem vastagodott a ukszája, nem növekedtek volna a milliók. — Másképpen van ez most a szövetkezetben — mondja Farkas elvtárs. A szövetkezet megalakulása óta itt dolgozom feleségemmel együtt. Egy éve, hogy sertéseket gondozunk, most 45 anyadisznót, de volt úgy, hogy 290 darab növendékállatot etettünk. Sertésállományunk már terven felül van. E napokban 100 darab malacot adunk el. Igaz, hogy sok dolgunk van a sertésekkel. de munkánknak meg ■is van az eredménye. A szövetkezet vezetősége megbecsüli munkánkat, s kellően jutalmazza is. Például az 1951-es újévi elszámolásnál 14.000, 1952-ben 19.800 koronát kaptunk. Ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy építkezhettünk. Az öt helyiségből álló ház elkészült. 'Nem kölcsönökből vagy adományokból, hanem Farkas Károly és felesége keresetéből. Az építkezést a család nem sínylette meg, mert egy éve vágtak 4 mázsás disznót, aminek 200 liter zsírja volt. Ezenkívül Farkas elvtárs meglepte feleségét egy szép . dívánnyal és egy süllyesztett varrógéppel. A dolgos szövetkezeti család elindult a jólét útján. Ez az esztendő még sokkal több örömet hozott számukra. A ledolgozott munkaegységek után szép pénzt és sok gabonát. kaptak. Farkas elvtárs 712, felesége pedig 593 munkaegységet dolgozott le november 1-ig. A munkaegységek összeádásánál kitűnik, hogy az asszony is versenyez férjével. Ezért felkerestük az asszonyt otthonában. Már sötétedett, amikor erre a látogatásra indulunk. Messziről felvillan a lámpa pislogó fénye, mely áttör a ház ablakán. Még száz méter és odaérünk. Az asszony éppen töm, eteti a tehenet és a disznókat. Férje kiáltására elösiet és betessékel bennünket lakásába. Benn a konyhában, lámpa világosságánál, Látjuk az asztal körül ülő két leányt és egy fiút, akik szorgalmasan tanulnak. Az egészségtől pirosló arcuk mosolyra derül, amint üdvözölnek bennünktf. Az asszony elevensége, frissesége is kellemesen meglep bennünket. Középkorú, munkától megtört asszonyt képzeltünk és ellenkezőleg, 28—30 év körüli vidám, mosolygóképű .asszon,i áll előttünk. Boldog, mikor életéről és munkájáról beszélhet. — Segítek férjemnek, szövetkezetünknek. Megtanultam ezt a szovjet nőktől. Elolvastam az Aratást, Távol Moszkvától, Szabad az út még sok más könyvet. Hallottam Malinyinováról és Ljuszkováról. Gyere, nézd meg a könyveinket. Meggyújt egy gyertyát, előre megy és a szobaajtó előtt lévő kis szőnyegen gondosan megtörli cipőjét. Érdeklődéssel és kíváncsian nézünk körül az ebédlőben. A padlót vastag szőnyeg borítja. ízléses festés díszíti a falakat. A kerek asztal körül rózsáshuzatú fotelek sorakoznak. A bútorzat gyönyörű. Oldalt a nagy állványon ott a rádió, még nem szól, mert az új házsorokhoz nincs villany bevezetve. A rádióasztal alsó részén sorakoznak a szép könyvek. — Ezekből a könyvekből tanultam — folytatja az asszony. — Igazán megérte a pár koronát, mert nekünk ezerszeresen visszahozta. Nézz be a hálószobába is és győződj meg róla, hogy aki dolgozik a szövetkezetben, annak van mit felmutatnia. Tehát nemcsak új házuk van, de gyönyörU berendezésük is. Vettek egy tehenet, most építenek istállót, mert télire rendes szállás kell neki. Farkas elvtárs azonkívül egy Jawa motorkerékpár vásárlását tervezi, mert amint mondja, szabad óráiban kirándul feleségével és szórakozni akar, mert ezt a múltban nem tette. A három gyermek felruházása, a motorkerékpár beszerzése nem okoz különösebb gondot, mert vásárolhatnak — van miből. Eddig 15.660 koronát, 40 mázsa gabonát kaptak, amiből 19 mázsát beadtak. Ehhez hozzájárul még novemberre és decemberre a 240 munkaegységre járó jutalom és az újévi elszámolás. Ezt mind felszabadítónknak, a nagy Szovjetuniónak és kprmányunknak köszönhetik. Farkas Károly és az aranyosi szövetkezet élenjáró dolgozó tagjai ezt jól tudják. — Ezért sokkal tartozunk jólétünkért a szovjet embereknek, mert tapasztalataik átadásával érnek el szövetkezeteink nagy eredményeket. — Ezért most, a Szovjet Barátság Hónapjában hálánkat és szeretetiinket a Szovjetunió és kormányunk iránt még jobb munkával fejezzük ki. S. G. Minden szemet elvetni, minden talpalatnyi főidet felszántani A legfontosabb őszi munkák befejezésükhöz közelednek. Szövetkezeti dolgozóinknak, valamint többi földműveseinknek nem szabad a vetés és a begyűjtés eddig elért eredményeivel megelégedniük, minden lehetőséget ki keli használniok annak érdekében, hogy ezt a fontos munkát 100 százalékban minél gyorsabban elvégezzék. Az őszi munkák tervét november 15-ig a következőképpen teljesítették: Kerület 1 ^ cukor burg. kukor. ár a s búza "n ё betakarítás mélyszán-1; r-5 «М Nyitra 99.2 96.4 43.9 99.9 100 93.8 30.6 35.8 Pozsony 93.6 92.4 50.7 100 94.2 92.4 31.4 10.7 Kassa 100.3 97.0 35.3 100.0 100.0 95.2 66.5 34.1 B. Bánya 97.7 89.3 29.2 96.3 100.0 94.5 19.9 18.9 Zsolna 94.9 96.3 13.9 98.29 100.0 100.0 10.7 33.6 Eperjes 99.8 98.9 3.9 100.0 100.0 100.0 32.4 6.5 Szlovákia 97.8 95.0 33.3 99.9 98.9 93.9 31.3 22.4 Tekintettel az előrehaladt időre szükséges, hogy a tervezett hektáron minden szövetkezet, továbbá egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt késedelem nélkül befejezze az ősziek vetésé:. A búza vetésének teljes befejezéséhez még 5 százalék földterületen kell ezt a munkát elvégezni, mely jelentős földterületnek felel meg. Ha ezt a területet nem vetnék be, vagy esetleg későn, ez azt jelentené, hogy e fontos gabonafélének termelése csökkenne. A termések betakarításánál a burgonya szedése szintén késik, de különösen a kukoricatöréssel maradtak el. Ezen munka további halasztása nagyban csökkentené ennek a fontos szemestakermánynak mennyiségi és minőségi értékét. A mélyszántás sem folyik abban az ütemben, ahogyan annak mennie kellene. Az utóbbi 5 nap alatt csak 2.8 százalékban végezték el ezt a munkát a tervezett területeken. Ha ebben az ütemben folyna tovább a mélyszántás elvégzése, akkor sok területünk maradna megint felszántatlanúl télire, ami lényeges hozamcsökkentést jelentene a tavaszi veteményeknél. Éppen ezért minden traktort és fogatot 100 százalékban ki kell használni a mélyszántás gyors elvégzése érdekében. Egyidejűleg a vetés és a betakarítás, valamint a mélyszántás befejezésével, állandó figyelmet kell fordítani a téli időszakra szánt takarmányafap biztosítására. Minden alkalmas növényi maradékot fel kell használni a silózásra, különösen a kukoricaszárat és a zöldséghulladékokat. Éppen ezért szükséges az őszi takarmánykeverékek vetését meggyorsítani, mivel a tervezett terület 1 harmadát vetették csak be. Végül minden szövetkezet, minden egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt fordítson nagy figyelmet a legelők és rétek feljavítására, mert csak az alaposan feljavított réteken és legelőkön érhetünk el állatállomam ik számára magasabb és minőségesebb színatakarmányt.
