Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-01 / 44. szám
10 Féldmtnes 1953. november í. Időben végzett őszi mélyszántással a jövő évi bő termés biztosításáért! ЖтЖШЖШ1ШЖШи1НЖтМ1ШтЖЖЖ1Ж1Ш1ЖШШтШШЖЖ111ШЖЖЖЖЖЖ1ЖЖШЖ1ЖЖЖ11ЖЖЖЖЖЖЖЖЖМЖЖШ1ЖЖЖЖЖЖШ1Ж1ЖЖЖЖЖ11ЖЖЖЖЖЖМЖНЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖМШйН Védjük őszi vetéseinkét a gabonafutrinka csócsárolója ellen A gabonafutrinka aratás után a tarlóra pergett maggal táplálkozik, majd lerakja tojásait a földbe. A tojásból kikelt ivadék, vagyis a csócsároló eleinte a kipergett magból kikelt, úgynevezett árvakelásböl táplálkozik. Amikor a kizöMült tarlóhántást leszánijuk, a csócsa lót is a földbe temetjük, de ott nem pusztul el, hanem hamarosan a felszínre furekodik. A koplalást jól bírja, eltengődik addig, amig új őszi vetés nem kerül a volt gabonatáblára. Ez esetben mintegy szájába visszük a táplálékot. Ha azonban nem vetünk ugyanabbe a táblába őszi gabonát, a csócsárosó vándorolni kénytelen és ha a közelben friss őszi vetést talál, azt támadja meg. Minél közelebb éri el az új gabonát, annál könnyebb a sora. Ilyenkor a csócsárolót mindig e gabonatábla szélén találjuk meg Ez biztos jele annak, hogy bevándorlás esetével állunk szemben. Ha ellenben a volt gabonatáblába vetettünk újból őszi gabonát, a csóesárolólepte foltokat szerteszórva a tábla belsejében találjuk. Ilyenkor helybenmaradás esete forog fenn. A csócsároló veszedelmes gabonael!eo6ég. A fiatal vetés zsenge levelét tövig lerágja. Ha ellenben már több levelet fejlesztett a gabona, csak egy-A poros országúton megrakott pótkocsik haladnak. Messziről nem tudtuk elképzelni, mi is lehet a Kocsin magasra felhalmozva, ami szinte világít. Közelebbérve látjuk, hogy káposzta. De még milyen káposzta.' Nem ritka a 12—15 kilogrammos fej sem Megtudjuk, hogy a nádszegi '•zóvetkezeti tagok termelték. Seszták, elvtárs, magabiztosan Ш a káposztától tornyosodó kocsin. Aki elhalad a kocsi mellett, szó nélkül nem állja■ „Jaj, de gyönyörű káposzta” — szólnak a járókelők. A nádszegiek viszik az állomásra a kilencedik vagonnal. Csak 3 vagonnal kellett volna beadniok. de ők 15-re is kiegészítik, mert jut a Lő káposztatermésből. — Nagyon sok káposztát becdtunk a koraiból és a nyáriból is — mondja Seszták elvtárs, a szövetkezet egyik kertésze. Majd tovább folytatja• — A bő termés titka az, hogy először is nem. elégedtünk meg holmi csenevész vetőmag fajtával, mert tapasztalatainl azt mutatták, hogy az ilyen vetőmagból. — akármilyen jól is elkészítettük a talajt, — csak kisfejtt káposzták fejlődtek ki. Vetőmagot Negyedről szereztünk be, mely község híres a káposztatermelésről. A vetőmag fajtája „balinkai” volt. A palánta előnevelésére ősszel érett sertéstrágyával javítottuk a talaj minőségét. A mélyszántás után pedig érett, baromfitrágyát szórtunk rá. Ez tavasszal simító, tárcsa és borona segítségével bele került a talajba. A talajt négyszer lenengereltük. A síma talajba 10 centiméter széles sorokba március 18-án vetettük el a magot, öt nap múlva kikelt és eg j levelet húz be a gabanető mellett a földbevájt meredek aknájába, kieszi a puhább részeit, ellenben a levél kemény rostjait meghagyja és kócsszerűen összegyömöszöli. A csócsároló elleni védekezés tulajdonképpen a megelőzés, Ezt pedig a szakszerű agrotechnika szigorú betartásával érhetjük el. Ennek teendői: a tarlóhántás, a kizöldült tarlóhántás alászántása, a keverószántás, az őszi mélyszántás elvégzése és a helyes vetésforgó követése. Kis foltokról a kártevő továbbterjedését úgy akadályozzuk meg, hogy azokat egy ásónyom mély és másfél ásónyom széles olyan árokkal vesszük körül, amelynek külső falát simára és meredekre dolgoztuk ki, s ebből minden reggel a belehullott csócsárolót felszedjük. Biztonság okáért az árok fenekét szórjuk be idegméreggel, hogy a belehullott csócsároló vele érintkezésbe jusson, s elpusztuljon. A csócsárolót még a pusztítása elején kell ártalmatlanná tenni. Figyeljük tehát őszi vetéseinket, hogy baj esetén az irtás munkáját mielőbb megkezdhessük, hogy az annyira fontos kenyérgabona megmentése károsodás nélkül biztosítva legyen. a hideg időjárás ellenére it gyorsan fejlődött. Május első hetiben megkezdtük a palánták kiültetését, amelyeknek törzse csaknem hüvelykújjnyi vastag volt. Puskás Elekkel kinn a kertészetben találkoztunk, aki egyébként szűkszavú ember. — s milyen módszert alkalmaztak az ültetésnél? — kérdezzük. — Megtudtam egy negyedi embertől, hogyha nagyfejű káposztát akarunk termelni, akkor nem kypavál hanem ásóval kell fészket készíteni így is csináltuk. Az ásót kétszer bele merítettük a földbe, kifordítottuk ké‘ oldalra, az így keletkezett mélyedésbe fél lapát apró istállótrágyát tettünk amelyhez osztravai salétromot is kevertünk. Az apró istállótrágyát, műtrágyát és a két oldalra kifordított földet összekevertük. Az így elkészített fészket két hétig üresen hagytuk pihentettük s az előnevelt nalántát utána ültettük bele. Mivel a tavasz bővelkedett esős időben, a palántákat egyszer öntöztük meg a palántázáskor amikor еду-го-• palánta fél liter vizel kapott. A káposztapalánták 08 száza léka megéledt és napról-napra rohamosan fejlődött. Háromszori kapálá-t kapott. — Afőst végezzük a káposzta felmetszését, szüretelését. Mindig az érett fejeket vágjuk. Eddig hektáron ként 350 mázsát takarítottunk be, de a még növekedésben evő fejeke' hagyjuk, mert novemberben is fejlődnek A részben leszüretelt hektárokon még lehet vagy 100 mázsa káposztánk ami annyit jelent, hogy az idén 450 mázsás hektárhozamunk lesz káprsrté- I bói. s. G, GAZDANAPTAR RENDKÍVÜL VIGYÁZZUNK az őszi mélyszántás minőségére, mert az őszi mélyszántással nemcsak a talaj tápanyagkészletét növeljük és növényeink részére a szükséges csapadékot tartalékoljuk a nyári hónapokra, hanem így a talaj fizikai szerkezetét is javítjuk. Az őszi mélyszántással morzsalékossá tesszük a talajt. Az idejében végzett őszi mélyszántásnál nagyon fontos a gyorsaság is. Fogattal mindig bizonytalan az őszi szántás befejezése. A késést elkerülhetjük, ha már most mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gépek teljesítőképességét tökéletesen kihasználjuk, vagyis két műszakban végezzük a mélyszántást. ♦ Erjedés után az újbort gyakran vizsgáljuk meg. Különösen ügyeljünk arra, hogy rendellenes változás ne Következzen be. A töltögetést kezdetben hetenként, később kéthetenként ismételjük meg. Gondos töltögetéssel az újbor virágosodásra és ecetedésre való hajlamosságát nagymértékben csökkentjük. Ha a borgazdasági tisztasági követelményeknek legmesszebbmenőén eleget teszünk, a bor fejlődését biztos alapra helyezzük. ♦ A káposzta savanyítása A másodosztályú, nyers, eltartásra, vermelésre nem alkalmas káposzta a savanyítás által tárolhatóvá válik. Mindig kellemes, jóízű és vitaminban gazdag tápláló eledel. A szedésnél megsérült, kissé hibás és nem tetszetős fejeket használjuk erre a célra. Feldolgozása gondossággal és körültekintéssel mindenütt elvégezhető, különleges berendezés nélkül. Vigyázzunk azonban mert a nagyon zöld fejek nem adnak megfelelő minőségű és főleg tetszetős savanyított káposztát. Néhány fej nagyon hibás, rothadt-foltos káposzta egész nagymennyiségű káposztánkat tönkreteheti és megrothaszthatja. A fejeskáposzta nyári fajtái csak néhány hétig tarhatók el savanyítással. ♦ Magtárban a gabonazsizsik most húzódik el téli pihenőjére. A fel, burkolat, gerendák stb. részeit agyaggal, cementtel, vagy gyantás fűrészporral tömjük be, hogy a kártevőket kirekesztve búvóhelyükről, megnehezítsük életlehetőségüket. ♦ A fiatal gyümölcsfák törzsét nyúlrágás ellen náddal, vagy tüskés gályákkal kössük be. Szalmát, vagy kukoricaszárat erre a célra ne használjunk, mert a mezei egér belefészkel és az fogja megrágni. A gyümölcsösben a lehullott lombot, valamint gyümölcsöt gyűjtsük össze és semmisítsük meg, illetve használjuk fel Új telepítéseknél, vagy pótlásoknál csak teljesen egészséges ás kártevőktől mentes g у ümöl cs f a csemeték et ültessünk ki ♦ A tél beálltáig minden üres anyakocát bügassunk be! Az őszi búgatások előnye többek között az, hogy az ebből származó ellések a következő év január és február hónapjára esnek. Ez igen lényeges, mert mire a malacok választásra kerülnek, addigra kitavaszodik és így a választott malacok és süldők igen kedvező tartási viszonyok közé kerülnek. Az ellések idejét a búgatásokkal úgy irányítsuk, hogy ahol téli malacozásra alkalmas istálló áll rendelkezésre, ott azok zöme januárra essék, ahol viszont az istállók nem a legmegfelelőbbek, inkább februárra. ♦ A baromfiélösködők nem ismerése és a baromfiak gondatlan kezelése eredményeképpen egész baromfiállományok is tönkremehetnek. Éber figyelemmel legyünk tehát a baromfiélösködőkke! szemben és" lépjünk fel ellenül* a védekezés minden eszközével. Főleg e belső élősködők — a bélférgek okoznak komoly veszteségeket Ezek az állatok beleiben élősködnek és sok tápanyagot vonnak el az állat szér■ vezetéből. A súlyosan bélférges tyúkól I beszüntetik tojástermelésüket, a iö- I vendékállatok pedig fejlődésükben viszszamaradnek még a legbőségesebb takarmányozás mellett is Vannak bizonyos takarmányok ás anyagok. amelyek feletetése után a bél férgek eltávoznak az illetőkből ”■ például a zúzott fokhagyma is. Növendékmarliák őszi és téli nevelése A nevelés módjára és kiváltképpen a takarmányozás milyenségére befolyással van a növendékállat kora, tenyészértéke. jövő rendeltetése és különösen ivara, nevezetesen, hogy üszőt, tinót vagy bikát nevelünk-e. Ezért az az eljárás. amely helyes és gazdaságos az egyik esetben, helytelen és pazarló lehet más esetekben. Vannak azonban olyan irányelvek, amelyek minden esetben feltétlenül helyesek és betartandók. Ilyen alapelv a többi közt, hogy minél fiatalabb a növendék, annál gondosabb kezelést és annál jobb takarmányozást kivan. A fiatal növendéket értékes, fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag takarmányokkal bőségesen kell táplálni, hogy ki tudjuk használni a fiatalkori, jóval nagyobb fejlődési erélyt és kedvezőbb takarmányhasznosítási képességet. A növendék fejlődésében sohasem szabad törésnek, fennakadásnak bekövetkeznie. a súlygyarapodás és fejlődés állandóan tartson, csak ennek üteme és mértéke lesz a kor előrehaladtával bizonyos határig kisebb. A takarékoskodás a takarmányokkal, a nevelés qazdaságosságára törekvés sohasem mehet el a koolaltatás, a fejlődés megakasztásának határáig ’ A növendékszarvasmerha nevelésében az újabb tapasztalatok szerint az elválasztás és az egyéves kor közti időszak sokkal fontosabb, mint ezt eddig feltételezték. Az elválasztás utáni időszakra nézve tehát az legyen az irányelvünk, hogy a növendékeket törésmentesen neveljük, állandó súlygyarapodást és fejlődést biztosítunk, vagyis jól, de ne drágán neveljünk. Minden növendékmarhára nézve fontos alapelv legyen, hogy minél természetszerűbben, edzve és egészségesen neveljük. A rosszlevegőjü istállóból mindennap jussanak ki e szabad levegőre és ott mozogjanak. A tenyésztők gyakran hajlamosak annak megállapítására. hogy rossz az idő és ezen a címen egész napon át az istállóban marad a növendék. Pedig csak a valóban nagyon zord és kedvezőtlen időjárás esetén megokolt a növendék állandó istállóban tartása. Még télen is szinte mindennap van egy-két óra, amikor kiengedhetjük a növendékeket a szabadba. Az edzve nevelt növendéknek hoszszú, bozontos szőre lesz, a jó! tartott jószág még zsírt is rak le bőre alá s így védekezni tud a hideg ellen. Nem elég a növendéket azonban csak kiengedni 3 szabadba, hanem gondoskodni kell mozgatásáról is. A nevelésnek egy további általános alapelve. hogy a növendék takarmányozásának alapja a széna- és nedvdús takarmány legyen Minél fiatalabb a növendék, annál több és jobb szénát adjunk részére. Minél gyengébb a széns. annál fontosabb, hogy a kiegészítése adott silótakarmány valóban kifogástalanul jó legyen. Eléq jó szénapótló a silókukoricából készített szilázs, de már a kukoricaszárból készült silótakarmány csak idősebb növendék adagjába való. A bő káposztatermés titka NOVEMBERI TERVÜNK A méhek téli betakarása A víz körforgása a kaptárban a tél folyamán. Vigyázzunk méheink téli nyugalmára A méhek által kilehelt széndioxid hatása a telelésre Termeljünk több viaszt Készítsünk I ázilag kaptarakat. A méhek fontossága a herefélék beporzásánál. Tapasztalt méhészek naplójából. Méhészeink leveleiből — hozzászólások a vitához Apró hírek. Brencsik Alajos naszvadi méhész hozzászólása a vitához Bátorkodom Szíjjártó méhésztárs által felvetett kérdéshez hozzászólni Szerintem « kijáró nyílása függ a kaptár nagyságától és fajtájától. Fon tos, hogy a kijárónyílás megfeleljen « méhek életkörülményeinek, vagyis kellő nagyságú legyen, hogy a levegő csere biztosítva legyen. Tehát természetes, hogy a nagyobb kaptárnál nagyobbat, a kisebb méretűnek pedig kisebb kijáró nyílást hagyok. Például, ha a kaptár 35 cm széles, akkor 25 cm hosszú és 2 és fél cm magasra hagyom a kijárónyílást. Ha nagy hideg van, vagy a család gyengébb, szííkebbre veszem, mert lehet szabályozni. Ha megengedik, én к feltennék egy kérdést, akii szintén vi*« tárgyát képezhetné, és szívesen bocsátkoznék. eszmecserébe aésérmeivür médAstddrsamrnal. Kérdés: — Hol heíyeaeállk d « Imára nyílást « kaptárban? Kedves (Ámutóinh! Amint látjátok, a vbte mefmduh, sőt már újabb kérdés к akad, amit tisztázni szeretnénk, Helyes a kérdés és szívesen fogadunk új kérdéseket, azonban a helyszűke miatt először tisztáznánk az első kérdést, azután a többit. Kérünk benneteket, ne zárkózzatok el, bátran írjátok meg tapasztalataitokat, segítsétek я vitát kifejleszteni, hogy mielőbb t-ketázm tudjuk e kérdést.. (A msrkettrtthég meggefipeéee) Jelentés a méhméreg elvonásáról 1952 nyarán résztvettem mint szakértő a Ninyo Gábor elvtárs, méhészeti szaktanító és a Szlovakofarm méhésze, valamint Oravecz konstruktőr kérésére a méhméreg elvonásánál. Ezen alkalom- ^ mai szerzett tapasztalataim és megfigyeléseim a következők: A méreg elszedésénél Oravecz elvtárs által szerkesztett villamosáramra berendezett készüléket használták. A készülék lényege abban áll, hogy fel— ingerli a méheket, amelyek a fullánkjaikat beszúrják a készülék talpazatán elhelyezett puha anyagba. A méreg elszedése legerősebb repülés közben történik és a mérget csak az öreg méhektöl szedi el. (Dr. Schönfeld szerint az öreg méh méregtartalma 0.3 gr, a fiataloké 0.2 gr, viszont mások állítása szerint a röpméhek 0.35 gr és a fiatalok 0.25 gr méreggel rendelkeznek.) Ezen készülék előnye a többi — eddig ismert — készülékekkel szemben a következő: 1. A mérget csak az öreg méhektől szedi el, melyek több méreggel rendelkeznek és már koruknál fogva kihasználták őket s élettartalmuk rövid. (A méh átlagos élethossza a munkaidőben 35 nap). 2. A készülékei kétféle módon használhatjuk a) olyan talpanyag használatával, amelyböl a méhek fullánkjaikat nem képesek kihúzni és amely elpusztítja óket, b) olyan íalpanyag használatával, amelyből a méhek kihúzzák fullánkjaikat és nem pusztulnak el. A tiszta méreg beszívódik a talpazat anyagába tisztán, üledék, méz és bélsár nélkül, viszont az előbb említett anyag használatával a fulánkkal együtt kihúzódik a végbél és a gyomor is. 3. A munka ezen készülék használatánál sokkal gyorsabb, mint a villamosáramra berendezett első fajta készüléknél, amelyekbe a méhek elpusztultak. . Ha számbevesszük, hogy egy kg méh (körülbelül 9—10.000 méh) ad 3 gr mérget, akkor az említett felülettel 2 gr mérget lehet szerezni. Ezen műtét mellett több mint egy kg méh veszti életét, mert a méhek a méreg szagával annyira föl vannak ingerelve, hogy fullánkjaikat beleszürják a körülöttük lévő tárgyakba (munkás ruhájába és más anyagokba, amelyből a fullánkot kihúzni nem tudják). (Megjegyzés: A méh a fullánkja elvesztése után él még 4—8 óráig, elég gyakran 10—15 órát, némely esetben 68 órát is. A. M. Kovalev: Spravoéník péelovodstva, 1951, Celchozgiz, Moszkva). A másik próbát olyan talpanyaggal hajtottuk végre, amelyből a méhek fullánkjait kihúzhatták. A méreg elszedése után megállapítottuk, hogy a talpazaton ottmaradt a méhméregnek egy világosabb, átlátszó üledéke és ugyanazon készülék egész talpazatán csak 9 fullánk maradt vissza. Ez azt jelenti, hogy a méhek fullánkjaikat csak kitörölték az anyagba, berme hagyva a mérget. A méheket ez a készülék is felingerli és fullánkjaikkal támadnak mindenre, ami csak mozog, vagy nem mozog. Az ilyen méregelszedésnél a fentemlített okok miatt az elsőhöz viszonyítva a méheknek esak 30 százaléka pusztul el. Dr. Prásek laboratóriumi megalapítása szerint ezen a módon nyert méreg súlya 0.5 gr, a készülék térfogatának 31X 8 cm területén. A méregtöbblet azzal a körülménnyel magyarázható, hogy a méfck, amelyek a fullánkjaikat letörölték a talpazatba elröpültek, szabad helyet hagyva a következő méheknek. Az első esetben a méhek nem tudtak kiszabadulni a talpazattól, elhullottak rajta és nem hagytak szabad teret az utánuk következő méheknek, amelyeket időnként 1* kellett söpörni a készülékről. A másik mód szerint a méreg szedésének az az előnye van, hogy a méhek, amelyek már egyszer leadták mérgüket, egyes szerzők szerint újabb mérget termelnek, melyet 9 napon belül ismét elvehetünk. Ezen mód mellett az arányszám a fiatal és öreg méhek között nem bomlik meg és a méhek továbbra is végzik rendes munkájukat. 3 kg méreg előállítására 200—850 jól kezelt méhcsalád szükséges. Egy családból átlagosan évenként 5 kg méhtől lehet mérget elvenni. Egy '-g méh az említett módim ad 3 gr mérget. így 200 család 5 kg-onként, vagyis 1.000 kg méh évente 3 kg mérget ad. I. Natsbv, Péetyee KIS HÍREK Gubin A. F. és Halifman I. A. kisér' eteket végeztek annak megállapítására, bogy hatással vannak-e a dajkaméhek íz általuk felnevelt Hasításból kelt méhek tulajdonságaira. A kísérletek bebizonyították, hogy a dajkaméhek a 'áplálékkal (mirigyváledékkal) az áltank nevelt méhek egyes faji tulajdonságait megváltoztatják. (Pcselovodztvo, 1953. 3.). ♦ A krasznodari méhészeti kísérleti á4-mmáson olyan anyaszállító zárkát szerkesztettek és vezettek be a gyakorlatba, amelybe szállítás idejére fflg mézet lehet adni. Az így szállított anyák hosszú ideig tartó utat kibírnak minden káros hatás nélkül. (Pcsekyvodsztvo, 1953. 4Д. Az alacsonyabb hőmérsékleten való telelfetést vezetnek be a Szovjetunió élenjáró méhészeteiben szerzett tapasztalatok és a Méhészeti Kutatóintézet kísérletei alapján a középső területeken. A telelőhelyiségekben az eddig ajánlott +4—6 fok Cellius helyett 0—12 fok Celsius hőmérsékletet tartanak. Ilyen hőmérsékleten a telelés jobb. Kevesebb az elhullás és a fogyasztás is. (Pcselovodsztvo, 1952, 11.). ♦ Kosár Jánosinak ven 28 Isftogcemm szavatolt minőségű méhviasza eíaad. Érdeklődni lehet akár lévé! átjéa, regg személyesen 1«. Olm: ßnwMjvmi, Ny*m át ». Mám.
