Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-25 / 43. szám

/ 1953. oktôSer 25. FôlďmfM AI /MIAMI IßlllPTOIHOM Him. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére é / • Gombán befejezték az őszi munkái 'Augusztus végén, amikor a gombai gazdaság dolgozói megvitatták az őszi tervet, bizony akadtak olyanok is, akik kijelentették: Jól meg kell fog­nunk a dolog végét, ha azt akarjuk, hogy minden munkát a tervezett idő­ben elvégezzünk. Annyi bizonyos, hogy jó előkészület nélkül nem sok reményük lehetett vojna a sikerre. De az elvtársik azt is megértették, hogy­ha jó munkát akarnak végezni, akkor ki kell fejleszteniök a munkaver­senyt és nap mint nap arra kell tö­­rekedniök, hogy minden munkát az agrotechnikai határidőn belül végez­zenek el. Hogy ez így is legyen, a gazdaság dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradálovi tiszteletére fel­ajánlották, hogy az őszi munkákat nemcsak, hogy az agrotechnikai ha­táridőre teljesítik, de ezt az időt le is rövidítik. Tehát a gombai gazdaság dolgozói NAGYON SZÉP CÉLT TŰZTEK KI MAGUK ELÉ és most lássuk, hogyan hajtották ezt végre. így például az őszi repcét már augusztus 18-án elvetették, szeptem­ber 15-ig kitisztították az összes ve­tőmagot, októbr 8-ig, tehát pontosan terv szerint 250 hektáron elvégezték a középszántást, 40 hektár ősziárpát szeptember 8-ika helyett szeptember 3-ig, 50 hektár rozsot a terv szerint szeptember418-ig, 104 hektár búzát október 9-ig vetettek el. Ugyancsak jól haladtak az őszi termékek ..beta­karításával. A burgonya szedését pél­dául szeptember 29. helyett, szeptem­ber 23-án fejezték De. A 40 hektár kukoricatermést szeptember 25. he­lyett szeptember 12-én takarították be és három nappal késől|b a letört kukorica már szárítókba is került. A kukoricatöréssel egyidőben kivágták a kórót és nyomban lesilózták azt. — Csupán a kukoricakóróból mintegy 4.500 mázsa silótakarmányt nyertek. Mélyszántást eddig 80 hektáron vé­gezték el és ebből 50 hektárt előhán­­tós ekével szántottak fel. Hátra van még 170 hektár terület, amelynek felszántását november 25-ig elvégzik. Lidi Ferenc gőzekései azonban úgy igyekeznek, hogy ezt a munkát is a tervezett határidő előtt fejezzék be. Erre meg is van minden reményük, mert naponta 7—9 hektár területet szántanak fel annak ellenére, hogy a talaj igen száraz. A gőzekések jól fel­készültek a szántásra, amit az is bi­zonyít, hogy négy pár ekevasúk van és szükség esetén időveszteség nélkül tudják az ekevasat cserélni. Ebbe nagy segítségükre vannak a kovácsok is. akik éjszaka élesítik az ekevasakat, hogy nappal zavartalanul menjen a munka. A vetésnél nagyon szép ered­ményt ért el Hitner Gyula, traktoros, aki Skoda-gépén hármas agregáttal naponta átlag 20 hektár területen ve­tette el a gabonát. A GAZDASÁG DOLGOZÓI SOKAT TANULTAK az elmúlt éven. Az idei eredményeken győződtek meg' arról, hogy milyen­­nagy jelentősége van annak, ha a munkát idejében végzik el. Tavaly október 6-án már minden gabona­féléjük el volt vetve. Ennek meg is lett az eredménye, mert a gazdaság 1871 mázsával termelt több gabonát, mint azt terve megszabta. A dolgozók fizetésükön kívül ezért még külön jutalmat is kapnak; mégpedig 234.20 mázsa gabona kerül kiosztásra, mint a terv túlteljesítéséért járó prémium. Ebből a dolgozók a gabonamennyiség 50 százalékát a közeli napokban, míg a másik felét az év végén kapják meg. Mindebből a dolgozók azt látják, hogy valóban kifizetődik jól dolgozni. Ta­valy minden gabonát keresztsorosan vagy sűrűsorosan vetettek el. Ugyan­így tettek az idén is, sőt 44 hektár búzát szemcséstrágyával együtt vetet­tek el. így megteremtették az előfel­tételeket a jövőévi gazdag termés el­érésére. Itt kell még megemlítenünk azt is, hogy 25 hektáron fészkesen ül­tetett kukoricájukból hektáronként hét mázsával magasabb termést értek el, mint tervezték. Ez annyit jelent, hogy a szovjet módszer alkalmazása a kukoricánál is meghozta a maga gyümölcsét, mert a fentemlített te­rületről 175 mázsa kukoricával takarí­tottak be többet. AMIT MEG MEG KELL _ JAVÍTANI. Cikkünk elején beszámoltunk arról, hogy milyen nagy lelkesedéssel fog­tak hozzá a gazdaság dolgozói az őszi munkákhoz. Amint láthatjuk, ennek az lett az eredménye, hogy a múnkák nagy részét nemcsak, hogy a terve­zett időre, de egyes szakaszakon még korábban is befejezték. Azt is elmon­dottuk. hogy ezt a dolgozók főképpen azért érték el, mert eddigi tapaszta-. lataik és sikereik serkentették erre. A gazdaság egyébként versenyben all az uzori gazdasággal. Nagy hiba azon­ban, hogy még mindig nem tartották meg a két gazdaság közötti verseny­értékelést. Hiszen a dolgozók már tudni szeretnék, hogy ki lett а győztes. — S az is igaz, hogy idő­közben is kellett volna tartani értékelést. Ügylátszik azonban až elvtársak meg voltak elégedve a munka ütemével és ezt nem látták szükségesnek, ami pedig nem helyes. A szocialista munkaverseny ereje ép­­pén abban van. hogy a dolgozók min­den nap nemcsak ta saját eredmé­nyeiket ismerik meg, de megismerik a többi dolgozók eredményeit is és ta­nulnak belőlük. S ha a gombai gaz­daságban szép sikereket értek el az őszi munkákban, bátran mondhatjuk, azt is, hogyha a szocialista munkaver­seny még jobban ki lett volna fej­lesztve, az eredmények még szebbek lehettek volna. Ugyancsak már rég meg kellett volna alakítaniok az ál­landó munkacsoportokat, ki kellett volna jelölni és, osztani a munkacso­portok számára a területet és a szük­séges gazdasági eszközöket. Ez a gom­bai gazdaságban csak részben történt meg, ugyanis egyes dolgozóknak ki­osztották a fogatokat és a kisebb me­zőgazdasági gépeket, de nem létesí­tettek állandó munkacsoportokat és így nem is oszthatták szét közöttük a földterületet. Az elvtársak Gombán maguk is be­látják, hogy ezt a mulasztást mielőbb helyre kell hozniok és ezért hozzá­láttak az állandó munkacsoportok megszervezéséhez. Ha most arról számolhatunk be, hogy a gombai gazdaság dolgozói be­csülettel teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére adott kötelezettségvállalá­saikat és a mélyszántáson kívül már befejezték az őszi munkákat, az ál­landó munkacsoportok és csapatok megszervezése után a jövőben még nagyobb sikerekről számolhatunk be. Miklya János. 15.000 liter feje! adnak be terven felül A szbbránci gazdaság dolgozói fel­ismerték, hogy az állatállomány hasz­nosságát csak úgy emelhetik, ha még nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat. Mielőtt a szovjet tapasztalatokat alkalmazták volna, a tejhozam nagyon alacsony volt. Nemec elvtárs, az állattenyész­tési csoport vezetője, valamint Szliv­­ka, Pavíirja és Pcsolár, fejőgulyások, kötelezték* magukat arra, hogy a szov­jet tapasztalatok bevezetésével lénye­gesen emelik a tejhozamot. Ezidő­szerint 3.5 liter tejjel többet érnek el tehenenként, mint a szovjet tapaszta­latok alkalmazása előtt. A dolgozók azonban ezekkel az eredményekkel még nincsenek meg­elégedve. A Nagy Októberi Szocia­lista Forrdalom 36. évfordulója tisz­teletére kötelezték magukat, hogy a tehenek tejhozamát továbbfokozzák és így biztosítják nemcsak a terv telje­sítését, de még októberben 15.000 li­terrel több tejet adnak be közellátá­sunk számára. Az idei év kukoricából is Y>ö termést h ozott. Minden késedelem nélkül taka­­rítsuk be tehát a gazdag termést, hogy egy szem kukorica se vesszen kárba. Az állami gazdaságok példát mutatnak az őszi munkákban Állami gazdaságaink ez ősszel sok­kal jobban végzik munkájukat, mint mezőgazdaságunk többi szektorai. A gazdaságok legnagyobb része az őszi feladatokat a helyes agrotechnikai időn belül elvégzi. Erről szól az ok­tóber 11-én kiadott hivatalos jelentés is, amely szerint a középszántást 80.9 százalékra, a mélyszántást 14.9, az ősziárpa veicsét 100, a rozs vetését 47.4, a dohány törését 98.6, cukorrépa kiszedését 65.9, a burgonyaszedést pedig §7.1 százalékra teljesítették. A kukoricatermés betakarítását 28.7 szá­zalékra végezték el, a rizs 70.1 száza­lékát learatták és 40.5 százalékban már el is csépelték. Megállapíthatjuk, tehát, hogy az állami gazdaságok az összes feladat teljesítésében vezetnek a szövetkezetek és kis- és középpa­rasztjaink előtt. Különösen ki kell emelnünk azt. hogy az állami gazdaságok dolgozói ez ősszel nagymértékben alkalmazzák a keresztsoros és sűrűsoros vetést és a szemcsés műtrágya használatát. Az összes gazdaság az ősziárpát 85 száza-; lékra, a rozsot 84.6 százalékra, a bú­zát 98.8 százalékra kereszteorosan vagy sűrűsorosan vetették el. A mély­szántás azonban nem kielégítő. Még nagyobb mértékben kell alkalmazni az előhántós ekét Az egész felszán* tott terület egyharmadát szántották, csupán előhántós ekével. A szemcsés műtrágya készítésénél azonban a gaz­daságok előretörtek, mert eddig 99 százalékra teljesítették a tervet. E nagyszerű eredmények állami gaz* daságainkban a dolgozók ezreinek lel* kés munkája nyomán jöttek létre. így például a zselízi állami gazdaságok traktorosai közül 12 éjszakai műszak­ban is dolgozik. A baj esi gazdaságok­ban 7 traktoros dolgozik éjszakai mű­szakban. A nyitrai és a nanai gazda­ságok már befejezték a cukorrépa be­takarítását, a priVigyei és a partizán* skeť gazdaságok már teljesen befe­jezték a burgonyatermés betakarítá­sát.----------------------------­­s# 500 mázsa cukorrépa hektáronként Az eperjesi kerület állami gazdasá­gaiban is teljes ütemben folyik a cu­korrépa betakarítása. A sztrázskei és az ortási gazdaságok között egészséges szocialista munkaverseny fejlődött ki a cukorrépatermés legjobb és leggyor­sabb betakarítása érdekében. Olcha Já­nos és Török Mihály csoportjai csapa­tok szerint osztották be a munkát. A csapatok egymás között versenyeznek. A kiszedett cukorrépát nyomben meg­tisztítják és elszállítják a földről. Az ortási gazdaságban naponta két hek­tár cukorrépát szednek ki.-Az eddigi eredmények alapján világosan látszik, hogy az átlagos hektárhozam 350 má­zsa, ami ennyit jelent, hogy hektáron­ként 70 mázsával teljesítették túl a tervet. Azokról a parcellákról pedig, amelyeken a proszenicai mozgalom a­­lapján termelték e cukorrépát, 500 má­zsás termést takarítottak be hektá­ronként. Az említett munkacsoportok dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a cu­korrépa betakarítását öt nappal hama­rább befejezik, mint azt tervük elő­írja. A mezőgazdasági termelés gazdasá­gos-ó tételének egyik legfontosabb té­nyezője a helyes munkaszervezés. A dolgozókat célszerűen kell szétosztani, mindenütt be kell vezetni és elmélyí­teni a csoportokban és csapatokban lévő munkaszervezést, gondoskodni kell arrpl, hogy a dolgozók a legalkal­masabb helyen működjenek, munká­jukra jól felkészüljenek. Ezt különö­sen úgy érhetjük el, ha hozzásegítjük j a dolgozókat, hogy mindjobban kifej- [ lesszék szaktudásukat, emeljük a dol- í gozók anyagi és kulturális színvonalát. Mindezek elsőrendű feladatát képezik az állami birtokok vezetőinek. A termelés gazdaságossá tételére vonatkozóan és az ellenőrzést illetőleg nagy jelentősége van annak, hogy a dolgozókat állandó szervezett csopor­tokba, csapatokba osztjuk be, mert ilyenformán elősegítjük a chozrasz­­csot bevezetésének első lépéseit egye­nesen a saját munkahelyükön. Az ilyen szocialista szervezési módszer elősegí­ti a munka névtelenségének kiküszö­bölését, ugyanakkor elősegíti a nagyobb felelősségérzet kifejlődését mind a cso­portokban, mind a csapatokban a terv teljesítéséért, a csoportokra, vagy a csapatokra bízott munkaszakaszon. Ugyancsak elősegíti a feljegyzések mi­nőségének javulását, amelyek azután lehetővé teszik az elért eredmények értékelését és feltárják a hiányosságo­kat, esetleg a rejtett tartalékokat. A helyes nyilvántartás és ellenőrzés a­­lapján lehetővé válik a dolgozók he­lyes jutalmazása is és így érdekeltté tétele a terv teljesítésében, sőt túltel­jesítésében. Ezáltal megteremtjük az alapot a helyes jutalmazásra, a prémiu­mok kiosztására, az elért magasabb hektárhozamokért vagy a magasabb hasznosságért^ Ennek természetszerű A munkaszervezés kérdései a növénytermelésben következmenye az, hogy a dolgozók kezdeményezőkészsége fokozódik. A DOLGOZÓK AZON IGYEKEZETE, hogy minél magasabb hektárhozamot, vagy hasznosságot érhessenek el az ál­lattenyésztésben, arra serkenti őket, hogy egyre jobban fejlesszék szaktu­dásukat, bevezessék a helyes agro- és zootechnikai intézkedéseket, pontosan betartsák a határidőket, gazdaságosan használják ki a gépeket, ugyancsak gazdaságosan használják ki a segéda­nyagokat (műtrágya, vetőmag, takar­mány, üzemanyag) bevezessék az új módszereket a mezőgazdaság legjobb dolgozóinak példája nyomán. Emelke­dik továbbá a munkatermelékenység' azzal is, hogy így megteremtjük az alapfeltételeket a munkaverseny széles­körű kifejlődésére az egyének, a csa­patok és a csoportok között. Amikor erről beszélünk, meg kell mondanunk, _ hogy az állami gazdasá­gokban még mindig nem mélyült el egészen a fent vázolt szocialista mun­kaszervezés. Ez abból Is látszik, hogy annak ellenére, ha minden gazdaság­ban meg is szervezték a munkacsopor­tokat, még nem mindenütt látták el ezeket a csoportokat a szükséges ter­melő eszközökkel (föld, gépi-berende­zés, fogatok stb.). így tehát a csopor­toknak ezek a fontos tényezői nincse­nek szocialista gondoskodásukra bízva, mégpedig egy vetési eljárás idejére vagy legálább is egy évre. OLYAN GAZDASAGOKBAN, amelyek kisebb szántóterülettel ren­tornai stb., csak egy mezei csoportot szerveztek. Olyan gazdaságokban, ame­lyek nagyobb szántóterülettel rendel­keznek,- mint a kossúti, vagy a karo­­linai gazdaságok, több mezei csoportot szerveztek, miközben ezek a csoportok sok esetben több csapatból állanak, amelyek specializálva voltak egy bizo­nyos szakaszra a mezőgazdasági terme­lésben. így például a karolinai gazda­ságban a mezőgazdasági csoportot, ga­bonatermelő, dohánytermelő, takarmá­­nyozó és kapásnövényeket gondozó csapatokra osztották fel. A mezei cso­portok mellett a növényi termelésben a fenti gazdaságokban még összeállí­tottak olyan csapatokat is, amelyek­nek különleges növényi termeléssel volt dolguk, mint például a tornai gazda­ságban, ahol egy önáüö szőlészeti cso­portot alakítottak, mely három csa­patra oszlott. A csapatok számára ki­jelölték a szőlőterületet, pincéket és a szükséges leltárt is kezelésük alá adták. Ugyanígy a kertészeti csoport Is megkapta a neki járó területet, ker­teket, üvegházakat stb. A csallóköz­­aranyosl gazdaságokban önálló kerté­szeti, dohány- és paprikatermelő-csa­­patok vannak. Külön csapat gondozza a gyümölcsösöket és külön csapat gond­jaira bízták a kertészeti üvegházakat. Ugyancsak a kossúti gazdaságban is a mezei csoportok mellett létesítettek kér észeti és dohánytermelő csoporto­kat is. A NÖVÉNYTERMELÉSBEN igen gyakran előfordulnak traktoros­csoportok vagy csapatok, amelyeket „Ij СЛ ttlovt/U Oi,cUltUtvl Ulv ttvi J. vii cav/jzui tűit ? uy j c-JupaLUiVf uiiibij v. t keznek, mint például a szlavkovi, hasonlóképpen szerveztek meg, mint a traktorosbrigádokat és amelyek szoro­san együttműködnek a mezei csopor­tokkal. Olyan helyen, ahol több nö­vénytermelő munkacsoport van, egy traktoroscsoport elvégezheti a munkát több csoportnál is. Ezen a téren leg­jobb munkaszervezéssel a kossúti gaz­daságban találkozhatunk. így például ebben a gazdaságban a termelési fela­datok teljesítése érdekében az egyes növénytermelő csoportoknak kiosztot­ták az összes szükséges termelő esz­közöket, mint szántóföldet, traktoro­kat, fogatokat, nehéz mezőgazdasági gépeket, műtrágyát, vetőmagot stb. A csoportok a rájukbízott területen egész évre kidolgozott terv alapján végzik munkájukat. E tervnek olyannak kell lennie, amely egyidőben lett kidolgozva a gazdaság tervével és megvitatták azt az összes dolgozóval. E gazdaságban a vezető, az agronómus, a csoportok és a csapatok vezetői már a tél folyamán elkészítik az agrotechnikai tervet min­den csapat számára és minden csoport számára a tavaszi, a-nyári és az őszi munkák tervét. Az elvégzett munkáról állandó nyil­vántartást vezetnek. A feljegyzéseket minden alkalommal hitelesítette a gaz­daság vezetősége s ezek a feljegyzé­sek azután a gazdasági nyilvántartás alapjául szolgáltak a gazdaságban. A MUNKACSOPORTOK VEZETŐI a csapatokat a rájuk bízott munka mi-' nősége szerint kapcsolják be. A csa­patok tagjai személyes gondozásba kap­ják azokat a felszereléseket, amelyek szükségesek munkájuk elvégzésére, mint például fogatok, boronák és e­gyéb vontató eszközök. Ä csoportve­zetők a gazdaság vezetőségével kar­öltve s a tömegszervezetek segítségé* vei igyekeznek megrszllárdítanl és kifej­leszteni a szocialista munkaversenyt a csoportok és a csapatok keretein belül és nagy gondot fordítanak a szocialis­ta szerződések teljesítésére. A terme­lési terv teljesítéséért a felelősség min­den egyes dolgozóra áthárul. így pél­dául egyes munkáknál, mint a cukor­répánál a csapatok keretén belül fel­osztják a területet a csapat tagjai kö­zött, akik azután a növény elvetésé­től kezdve felelősek e növény gondo­zásáért egész a betakarításig. így azu­tán az év végén világosan látjuk, ki hogyan teljesítette feladatát. Amint ezekből látjuk, a szocialista munka­­szervezés számos helyen már utat tört magának és szép eredményeket hozott. Éppen ezért mindenütt, ahol még hiá­nyosságok vannak ezen a téren, még mindig nem szilárdították meg a cso­portokat és csapatokat azzal, hogy ki­jelölték volna számukra a feladatokat, szétosztották a csoportok és a csapa­tok között a megfelelő méretű felsze­relést, igyekezzenek minél hamarabb rálépni erre a helyes útra. Számos gaz­daságunk már az őszi munkák befeje­zéséhez közeledik. Nyugodtan mond­hatjuk, ahol ez így van, azt nagymér­tékben a jó munkaszervezés és a szo­cialista verseny segítette elő. Már most foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy a munkacsoportoknál és csapatoknál fellelhető hiányossá­got kiküszöböljük, használjuk fel ezé­­-j^Yi munkánk tapasztalatait és javítsuk meg a munkaszervezést úgy, hogy az összes gazdaságban példás legyen. Ez' azt fogja jelenteni, hogy gazdaságaink egyre rentabilisabban és egyre többet fognak majd termelni. S, Z.

Next

/
Thumbnails
Contents