Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-10-25 / 43. szám
1 8 j Гт.аЬоЫ ' FôMImthes 1953. október 29. Tő / / 'II 1 * KJraktorallc mtasaink ktret Egy élenjáró és egy kullogó traktorosbrigádról Két traktorosbrigád munkájának, elért eredményeinek és fogyatékosságainak összehasonlítása mindig érdekes tanulságot nyújt. Az összehasonlítás lóképpen akkor érdekes, ha történetesen a járás legjobb traktorosbrigádjáról és a járási versenyben elmaradt brigádról van szó. Ilyenkor kitűnik az, hogy a kitüntetett brigád milyen útortmódon szerezte meg az elsőbbséget és melyek voltak azok az okok, amelyek lemaradásra kényszerítették a járási vlszonvlatbtn leghátul kullogó brigádot Jelen esetben essék szó a vágsely- Ivei járásban lévő moesonoki brigádról Mint ahogy ismeretes, a moesonoki brigád a gépáliomás 15 brigádja közül már két hete az élen mozog. Az öszszes vetési munkát már október 15-én elvégezte és már csak a mélyszántás van hátra. Sehol a járásban még megközelítőleg sem értek el ilyen eredményt Közvetlen utána a szelőeei brigád következik. Szabó elvtárs, a moesonoki brigád vezetője azonban anynyira biztos a dolgában, hogy azt mondja. — Mi már az őszi tervteljesítéssel annyira előre vagyunk, hogy ha egy hétig semmit sem csinálnánk, a szelőceiek akkor sem érnek utói bennünket. Hogy a mocsonokiak ilyen győzelemre tettek szert, annak az a magyarázata, hogy az őszi munkák teljesítéséből a brigád minden egyes tagja derekasan kivette a részét. A traktorosok mind a helybeli szövetkezet tagjai és a rájuk bízott feladatokat a legnagyobb komolysággal végezték el. A munkát jól szervezték meg. Megszervezték az éjjeli műszakokat, valamint a munkaversenyt Is. A versenynek az az érdekessége, hogy az éjjeli műszak a nappalival versenyzett. Zetor-gép Zetor-géppel, Škoda gép pedig Škodagéppel állt versenyben. Az őszi terv sikeres teljesítését nagyban előmozdította az a tény is, hogy a nyári munkák keretében a tarlóhántást maradéktalanul elvégezték, sőt már középszántásnál tartottak és az őszi tervük keretében nem kellett nekik az elmaradt nyári munkákat végezni. A traktorosbrigádok azért szoktak lemaradni, mert valamelyik gépük üzemzavar miatt kiesett. A brigádokon már egy gép kiesése is komoly ’etrraradást okoz. A mocsonokiak csak éppen annyi géppel rendelkeztek, amenynyi okvetlen szükséges a szerződésben biztosított talajmegművelés elvégzésére. Minden egyikezetük odairányult, hogy a meglevő gépeik mind üzemképesek legyenek. Éppen ezért a karbantartásra rendkívül nagy gondot fordítottak. Mindezeken felül az állomástól egy szerelőt is kértek, aki az előforduló rendellenességeket mindjárt a helyszínen kiküszöböli. így került ide Menyhért elvtárs, akinek sikerült a gépek üzemképességét 100 százalékra biztosítani. Az őszi munkák korai elvégzésében nagy szerepe volt az október 4-én kihirdetett élmunkáshónapnak is. Ennek a mozgalomnak keretében 57 hektár mélyszántást elvégeztek. 12 hektár cukorrépát kiszántottak. Ugyancsak a 190 hektár sűrű- és keresztsoros gabonát ennek a versenynek a keretében vetették el. A brigád hetenként értekezletet tart és a szövetkezet vezetőségével együttesen a mufíka menetét megtárgyalják és ami a fő, a határozatokat végre is hajtják. Megvitatták a kormányhatározat kis- és középföldműveseket érintő részét is és elhatározták, hogy a helybeli magángazdálkodók 43 hektár földjét felszántják és segítik őket a jövőévi bő termés megalapozásában. Szabó elvtárs, a brigád vezetője azelőtt szintén traktoros volt. Most egy éve vette át a brigád vezetését. Ahogy az elért eredmények is mutatják, a munkafegyelem példás. Hat állandó és három kisegítő traktorosuk van. Minden Zetor-gépre 202, a Škoda-gépekre pedig 270 tervezett hektár esik. A szövetkezettel 1329 hektár föld megművelésére kötöttek szerződést. Ebben már benne van 300 olyan hektár Is, amelyet a magángazdálkodóknak fognak megművelni. A brigád legjobb traktorosa Mondočkó Jenő, aki S-30-as gépével 53 százalékos tervteljesítést ért el. Közvetlen utána Tóth István 52 százalékos teljesítéssel következik. Az őszi feladatok teljesítésében nem maradtak le a többi traktorosok sem. így például Benkó József 47, Lednický Károly 42, Kolis István 41 és Boháč Pál pedig 38 százalékos eredményt ért el. A moesonoki traktorosbrigád az ősziek vetését már elvégezte. A vágsellyei járásban így ők lettek az elsők. I ' Az elért sikerük azért is figyelmet érdemel, mert nehéz talajmegmunkálóí géppel nem rendelkeznek. Az őszi munkákat csupa Zetor- és Škoda-gépekkel végezték. i Miért maradt el a vecsei brigád Nem így van ez azonban a vágvecsel traktorosbrigádon. A brigád a tervét csak 22 százalékra teljesítette s Így az utolsók között kullog. Egészen természetes, hogy ennek meg van a maga oka. A lemaradást mindenekelőtt a DT- 54-es gépük kiesése okozta, amely már hat hete javításban van. Az ilyen nagy' teljesítményű gép kiesése a tervteljesítésben komoly bajt okoz. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a meglevő gépeknek kell dolgozni a javításban lévő hemyótalpas helyett is. A lemaradás a szántásban mutatkozik, ami érthető is, merthiszen a DT-54-es gépek főképpen a szántásban váltak be. Ha a vágsellyei brigádon csak ez az egy hiba lenne, ez is súlyos kiesést jelentene. Sajnos azonban, van itt több hiba Is, amelyek szintén okai a lemaradásnak Ilyenek közé tartozik a brigád és a szövetkezet közti megnemértés. A szövetkezet nem hajlandó a brigádnak traktorosokat adni. A brigádnak annyi traktorosa sincs, hogy a második műszakot megszervezhetné. 1 A harmadik komoly hiba, ami szintén I a tervteljesítés rovására megy az, hogy I a brigának nincs egy olyan traktorosa sem, aki helybenvaló volna. A traktorosok mind 8—9 kilométer távolságról kerékpárral járnak be Vecsére, amely gyakran elromlik és csak késve érkeznek a munkába. Szarka elvtárs, a brigád vezetője is a szomszéd faluban lakik. A brigád gazdanője hosszúfalusi és naponként jár be. Nagy hiba az is, hogy a HNB, valamint a JNB a brigád munkaerő-kérdésével nem törődik. Ez az állapot nem mai keletű és már rég kellett volna rajta segíteni. Hogy a szövetkezet egyes vezetői hogyan értelmezik a brigáddal való együttműködést, azt legjobban az az eset bizonyítja, amely október 16-án délelőtt játszódott le: A szövetkezet irodahelyiségei és a brigád irodája egy épületben van elhelyezve. Az udvari bejáratnál óriási nagy versenytábla van, amelyen még eddig soha semmit nem közöltek. Tekintve, hogy a tábla kihasználatlanul állt, a brigád vezetősége megkérte a szövetkezetét, hogy a tábla egyik sarkában engedjék meg a traktorosok napi teljesítményének a közlését. Ebbe a szövetkezet vezetősége színleg bele is egyezett. A brigád gazdanője azonban alig írta ki az elért eredményeket, Ďuga szövetkezeti könyvelő azonnal letörölte a tábláról és helyette falragaszokat tett ki, amelyek máshol is elfértek volna. A vágvecsei traktorosok a fennálló nehézségek folytán a munkaversenyt sem szervezték meg és így a brigádot nem serkenti semmi. Szarka elvtárs, a brigád vezetője és Mészáros elvtárs körzeti agronómus sokat törik a fejüket azon, hogy a brigádot hogyan lendíthetnék ki ebből a nemkívánt helyzetből. „Mit szólsz hozzá, Mészáros elvtárs — teszi fel a kérdést Szarka elvtárs — ha mi ülnénk fel a gépre és reggelig szántanánk. Valamit kell tennünk, mert ez így nem mehet tovább!” — Mészáros elvtárs kap a javaslaton. — „Ügy van! Reggelig szántunk, — majd még hozzáteszi: — A járási versenyben a tomóciak csak három száza ékkai vannak előbbre, mint mi. Lehet hogy utolérjük őket."'''' A brigád vezetőjén és agronómusán látszik, hogy a brigádon komolyan segíteni akarnak. Nekik fáj legjobban, hogy a brigád annyira lemaradt. Itt az ideje annak, hogy a JNB és a 4NB is segítse őket. Főképpen a munkaerőkérdést kell megoldani. A traktorosokat a szövetkezet tagjaiból szervezzék meg. Meg kell értetni a szövetkezet vezetőségével, hogy a szövetkezeti tagokból szervezett traktorosok a szövetkezet érdekeit képviselik. A szövetkezeti tag a szövetkezet termésében érdekelve van és így lelkiismeretesebb munkát is végez. A kiesett DT- 54-es hernyótalpas helyébe a gépállomás megígérte, hogy rövidesen egy másik hemyótalpas gépet ad, hogy a brigád az őszi tervét mielőbb teljesíthesse. A moesonoki traktorosbrigád összehasonlítása a vecsei lemaradt brigáddal szemléltető módon mutatja be az elért eredményeket, de rámutat a hibákra is, amely a vecsei brigád lemaradását okozták. (fy) Az éjféli műsirak e isegíti az őszi terv gyors teljesítését Németh Dezső, a kispakai traktoros- | brigád vezetőjének a terv szerint 2600 átlagos hektárt kellene elvégeznie. A brigád napi terve 52 átlagos hektár megművelése. Németh elvtárs brigádja azonban nem elégedett meg ezzel a tervteljesítéssel. A brigád vezetője ezért a szövetkezet vezetőségével karöltve megvitatták a összes lehetőségeket, amelyek a napi terv teljesítését fokozhatták volna. Megállapodtak abban, hogy megszervezik a kettős műszakot. így a nappali műszakban 8, az éjjeliben pedig 5 gép dolgozik állandóan. Az éjjeli műszakban főképpen a szövetkezet traktorosai szántanak. A pákái traktorosbrigád ilyen módon naponta 70—75 átlagos hektárt ér el. Október 10-én csúcseredményt értek el, amennyiben a napi tervüket 210 százalékra emelték. A jó munkaszervezés. a két műszak bevezetése, a gép- j csoportok alkalmazása, valamint a gé- i рек iel m ismeretes karbantartása — mindezek segítségével sikerült az ősz) munkák tervét eddig 62.29 százalékra teljesíteni. Ferdics József, a Munkaérdemrend- j del kitüntetett traktoros Skoda-30-as géppé! Sándor fiával együtt dolgoznak J és műszakonként váltják egymást. ’« Tervüket eddig közösen 62 százalékra teljesitetiék Tizennyolc átlagos hek táros tervteljesítést értek el és emellett 389 liter üzemanyagot takarítót- j tok meg. Lonszky Lajos, a nagypakai traktorosbrigád tagja csak éjjeli műszakban dolgozik. A középszántásban eddig 38 átlagos hektárt ért el. Németh Imre a brigád legjobb traktorosa. Gépe csak nappal dolgozik. Zetor 25-össel ez őszi munkák tervét már 77 százalékra teljesítette. Meghosszabbított műszakban dolgozik és így 169.2 átlagos hektár teljesítménnyel dicsekedhetik. Németh elvtárs eddig 72 hektár őszi gabonát elvetett. Hét hektár cukorrépát kiszántott, valamint 72 hektár középszántást is elvégzett. A talajmegművelésnél csak gépcsoportokkal dolgozik, amelyekkel a munkát jelentősen meggyorsítja és olcsóbbá teszi. Eddig csak üzemanyagban 1400 koronát takarított meg. ★ Százhúszon bal százalékos őszi tervleljesítés Ambróz János, a losonci gépállomás körzet legjobb traktorosa DT-54-es gépével a tócsi szövetkezet földjein dolgozik. Az őszi munkák tervét már szeptember 28-án 126.6 százalékra teljesítette. A terv szerint október 7-ig 450 átlagos hektárt kellett volna elvégeznie, de ehelyett 570 hektárt végzett el Ambróz János csak gépcsoportokkal (aggregátokkal) dolgoz” A mélyszántásnál nagy ötös előhásr szovjet ekét használ, amely után foga sokat vontat. l5j magyar mezőgazdasági gépek A magyar Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Mezőgépszerkesztő Iroda kétsoros, félautomatikus cukorszedőgépet szerkesztett. Aj újtípusú géppel a szolnokmegyei tószegi kísérleti gazdaságban és Heves megyében a nagyteleki kísérleti gazdaságban végezték a kísérleteket. A gép jónak bizonyult. Egy nap alatt öt hold cukorrépát (2.78 ha) takarított be. Keskeny féllánctalpra szerelték a gépet és G-35- ös traktorral vontatták. Ez a járószerkezet könnyen elfér a sor között, nem sérti a növényt. A gép kiemeli a cukorrépát, a tisztítóberendezés megtisztítja a földtől, majd elevátor szállítja a gép után akasztott pótkocsiba. Nagyon hasznos az új gép, mert így a répa azonnal lekerül a répatábláró s az őszi mélyszántást a betakarítássá,1 egyidöben el lehet végezni. Nagy előnye az is, hogy a cukorrépa levélzetét, amely értékes silótakarmány-anyag, tel- I jesen össze lehet gyűjteni. A cukorrépagép kezeléséhez há-orr ./(■mély (traktoros, munkagép/: zető ! és pótkocsikezelő) szükséges. A gép * 62 ember munkáját végzi. A Szovjetunió önzetlen segítsége jolytán már a napokban növelik a gépállomások gépállományait. Szeptember elsejétől kezdve a kassai pályaudvarra naponként legalább 8 vagon nehézeke érkezik a Szovjetunióból, amelyben nálunk nagy hiány van. — Képünkön a teljesen felszerelt nehézekék láthatók, amint őket Kassáról a legnagyobb gyorsasággal (l köztársaság minden részébe elszállítják. Gépállomási agronómusok feladatai Az őszi mezőgazdasági munkák közül most a legfontosabb feladat, hogy az őszi vetéseket idejekorán, jó minőségben végezzük el, A traktorosbrigádoknak fokozatosan meg kell gyorsítani a vetések ütemét. E munka sikeres végrehajtása döntő mértékben a gépállomások és ezen belül is a gépállomás: agronómusok jó munkájától függ. Jelenleg az a helyzet, hogy nagyon ritka az a gépállomás, nagyon kevés azoknak a gépállomási egronómusoknak a száma, akik előre meghatározták, hogy a körzetükhöz tartozó szövetkezetekben az ószi vetéseket az agrotechnikai határidőn belül mikorra végzik el. Ezért a szövetkezetekben a munkák végrehajtásánál nincs szervezettség, nincs megfelelő sorrendiség. A gépállomási agronómusok legfontosabb feladata most az, hogy a körzetükhöz tartozó minden szövetkezetben a még hátralévő gabonát mmél hamarabb elvessék. A gépállomási agronómusoknak ebben a munkában kettős feladatuk van. Az első feladat az, hogy minden szövetkezetben ismerjék azokat a területeket, ahová ószi vetések kerülnek, biztosítsák ezekről a területekről a gyors betakarítást és a betakarítással egyidöben végezzék a talajelőkészíuő munkákat. A másik feladat: fokozottan betartani a jó vetés agrotechnikai előfeltételeit, ügyelni arra, hogy az őszi vetéseket jól előkészített magágyba, jőmtnöségű vetőmaggal, jóminőségű vetéssel végezzék. Az őszi vetésű növények közli! különösen az őszi búza jelentős mennyiségben őszi betakerítású elővetemények után kerül elvetésre. Ezért különösen a szövetkezetekben, ahol a betakarítási munkák időben való elvégzése mindig fokozott erőfeszítést követel, közvetlen szervezési ségitséget kell adniok a gépállomási agronómusoknak, másrészt el kell érni, hogy, különösen ezeken a területeken a gépállomás minden gépi munkalehetőséget kihasználjon a betakarítás meggyorsítására. A gépállomási agronómusok a szövetkezetek elnökeivel, brigádvezetötvei beszéljék meg, melyek azok a táblák, amelyekbe az őszi kenyérgabonavetések kerülnek, figyeiembevéve azt, hogy a viszonyokhoz mérten legkedvezőbb előveteményeket biztosítsák. Egyúttal működjenek közre a munka megszervezésében és szükség esetén a gépállomások gépeivel ezekről a területekről a gyors betakarítás elvégzésére adjanak segítséget. Az agronómusok úgy szervezzék meg a gépi munkát, hogy a betakarítás után a legrövidebb időn belül a vetőmagszántást elvégezzék és minél több idő maradjon a jóminőségü magágy előkészítésére. Ennek a jelentőségét, a mostani időjárás mellett, növeli az Is, hogy az egyes esetekben száraz talajokon végzett szántás után még egyéb kiegészítő talajmunkákat keJÜ végezni, annak érdekében, hogy a magágy a vetés idején jóminőségű legyen. A munka megszervezése mellett gépállomási agronómusok még nagyobb feladata, hogy a vetések alá a talajelőkészítés és a vetés jó minőségét biztosítsák. Ezért a gépállomási agronómusnak a hozzátartozó szövetkezet minden egyes táblájára vonatkozóan ki kell dolgoznia azokat az agrotechnikai módszereket, amelyeket végre kel! hajtani annak érdekében, hogy jóminőségű vetést és ennek megfelelően nagy terníést érjünk el. Az agronómus a munkák végrehajtása Idején ellenőrizze és segítse az agrotechnikai előírások betartását. Milyen fő agrotechnikai e’őírásokat kell betartani a vetések jó m nősége »rdekében? A vetőszántást helyesen beállított, vakbarázda nélkül dolgozó elsősorban előhántós ekével végezzék és a talajviszonyoknak megfelelően 20—22 ernes legyen a szántás mélysége. Ennél sekélyebb szántást csak abban az esetben végezzenek, ha a talaj termőrétege vékony: alatta szikes, köves altalaj van, tehát 20—22 cm-es szántást végezni nem lehet. Különösen ügyeljenek arra, hogy minden gabonavetés alá végzett szántás lehetővé tecjye a következő évben e gépi betakarítást, ezért a szántásoknál nyilt barázdákat, vízmosásokat, vízállásokat és süppedőket ne hagyjanak. A szántás elvégzése és a vetés között minél hosszabb idő teljék el, hogy a szántás megülepedjék és szükség szerint kiegészítő munkákkal a vetés idejére morzsalékos szerkezetű legyen a talaj. Természetesen olyan esetekben, amikor a betakarítás és a vetés között nagyon rövid idő áll rendelkezésre, az ülepedést és morzsalékosságot mesterséges úton kell előállítani, szükség szerint tömörítés, fogasolás, illetve kultivátorozás útján. A jó magágyat csak ekkor tudja biztosítani a gépállomás agronómusa, ha állandóan ellenőrzi és menet közben kijavítja a gépi munkánál előforduló hibákat. Az őszi betakarítású növények utáni magágyelökészítésnél ügyeim kell arra, hogy a termésmaradványok, — kukorica-, napraforgótuskók — ne maradjanak a földben, ezért ezt a szántással egyidöben fogassal le kell hüzatni a szántóföldről. Az elmúlt években nagyon sok híoa fordult elő a gépállomások munkájában a vetések elvégzésénél. A hibák fő oka az volt, hogy a vetőgépet a vetÄ előtt nem állították be helyesen a szükséges magmennyiségre, a csatlakozó sortávolságokat nem biztosították és nem volt megfelelő a vetés mélysége. Ezért a vetés megkezdése előtt az agronómusok vizsgálják meg a vetőgép helyes beállítását és a vetés Idején is ellenőrizzék, hogy a gépek jól dolgozzanak. A gabonavetést jó minőségűnek csak akikor lehet mondani, ha ülepedett magágyba, 3—5 cm mélységben végezték el és folyóméterenként rozsból 50—60, búzából 55—60 szemet vetettek. Az ilyen vetés egyenletes vetést, megfelelő mennyiségű növényt eredményez, ami a jő termés alapja. A vetések végzésénél az agronömusok feladata az, hogy a szövetkezeteknél éppen az elmúlt évek tapasztalatai alapján, bebizonyítsák a keresztóoros vetés jelentős termésfokozó hatását. Minden gépállomás körzetében sok szövetkezet ért el 1.5—2 mázsás, sőt ennél is nagyobb termésnövekedést a keresztsoros gabonavetés által. Ezért minél nagyobb mértékben végezzenek a szövetkezetnél keresztsoros gabonavetést. Nem szabad azonban elfelejtetni, hogy a keresztsoros vetés helyes megszervezése még fokozottabbb feladatot ró a gépállomás agronómusára. Ügy kell a keresztsoros vetést megszervezni, hogy mind a két irányban egyszerre végezzék a vetést, és biztosítani kell, hogy egy-egy terü!e:Hi naponként elvégezzék mind a kéi Irányú vetést, nehogy az ősszel gyakori esős időjárás megakadályozza a másik irányú vetés elvégzését. Ilyen hiba az elmúlt években gyakran előfordult és világos, hogy a fél vetömagmenry’síggel végzett vetés terméscsökkenést eredményezett. A kormányprogramm és az azote tett intézkedések nagy felelőssegei ónak ■ gépállomásokra a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítása, a szövetkezeti tagság jövedelmének növelése érdekében. Ahhoz, hogy a gépállomás gépei jóminőségü munkát végezzenek a szövetkezetek szántóföldién, a gépállomási agronómusok ■ jó munkája szükséges Ezzel • 'á mogassák a szövetkezetek« ť az alapvető és fejlett agrotechur. , [járásokat következetesen alkalmazva nagy termést érjenek el.
