Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-10-25 / 43. szám
4 flatted Földműves 195?; oStófier 25. t MEGSZÜLETETT A SZOVJETHATALOM! Részlet Szaveljev: „Roham a téli palota ellen" című művébői Álig nyitott tüzet a Péter Pál-erőd a Téli Palotára, a vörös gárdisták, tengerészek és katonák megkezdték előrenyomulásukat a téren. Oj erővel lángolt fel a harc. Kemény harc volt. Minden sötétségbe borult, nem lehetett megkülönböztetni sem az épületeket, sem az embereket. Vaktában lödöztek a junkerek, abba az irányba, ahol a felkelő-osztagok támadtak. A vörösgárdisták, tengerészek és katonák is találomra sütögették el fegyvereiket. A Téli Palote váratlanul kivált a sötét háttérből: az „Auróra” és a hadihajók fényszóróikat a Néva felöl a palotára irányították. A fény végigpásztázott falain. A tér ezután újra sötétségbe burkolódzott. De ez a nyugtalanító sötétség tele volt hangokkal. Tenger zúgására emlékeztető szúnetlen zaj töltötte be a teret. Minden eavbefolyt: а számtalan emberi hang, a puska és gépfegyverlövések zaja, golyók sivítása, robbanások döreje. De a forradalmi osztagok rendületlenül haladtak előre és lépésről lépésre foglalták el a teret. Ekkor néhány katona hihetetlenül merész kísérletre szánta el megát: a kórházon keresztül próbálkoztak bejutni a Téli Palotába. A kórház, ahol a frontról érkezett sebesült katonák feküdtek, a palotának az Admiralitásig nyúló részén volt. Á katonák könnyen érintkezésbe léphettek a sebesültekkel, akik kinyitották a kórházkaput és a katonák egyenként csendesen beosontak rajta. Onnan a palota belső helyiségeibe hatoltak és elvegyültek az ellenséges csapatok közé. A katonák arra számítottak, hogy ruhájuk nem különbözteti meg őket az Ideiglenes Kormány védelmezőitől, mert ugyanazt az egyenruhát, ugyanolyan s2ürke köpenyeget viseltek. így jutott be a palotába a harc tetőfokán jónéhány vörös agitátor. Életüket kockáztatva, mindjárt veszélyes munkához láttak: beszélgettek a junkerekkel, az ellenállás beszüntetésére biztatták őket. Csüggedést, zavart és félelmet hintettek az ellenség harcosainak leikébe. A forradalmi osztagok pedig folytatták támadásaikat, egyre közelebb férkőztek a palotához. Már éjfél volt, amikor újra rohamoztak. Egyszerre csak elnémult a puska- és gépfegyverdörgés. Elült a hangzavar. Mintha minden elhalt volna. Hirtelen három oldalról, a Morszkája- és a Miljonnáje-utca, valamint az Alexandrovszkij-kert felől rohantak a téren át a palota felé a forradalmi osztagok. Ekkor újra felkelepeltek az ellenséges gépfegyverek. Sivítva hasították e levegőt a kézigránátok. De a vörösgárdisták, tengerészek és katonák hulláma feltartózhatatlanul tört előre, egyenesen az ellenségre, a palotába. Az odairányzott fényszórók fénye egy-egy másodpercre megvilágította гг ellenséges állásokat, a junkerek feszülten figyelő arcát, borzalomtól tágrameredt szemét. Aztán minden egyetlen sötét gomolyagba folyt össze. Még egy pillanat és már a magasra rakott gerendák túlsó oldalán harsent fel a diadalkiáltás. A junkereket szétmorzsolták, menekülésre kényszerítették, visszanyomták. A vörösgárdisták széjjeldobáltál: a gerendákat, feltörték az ajtókat, nekirontottak a kapuknak és felkapaszkodtak rajta. A hatalmas vaskapuk megrengtek és mindkét szárnyuk lassan engedett a nyomásnak. Mint az áradat, zúdultak be a forradalmi osztagok a palota belsejébe. Előttük a márványszobrokkal, festményekkel díszített lépcsőház, a fénylő, széles, fehér lépcső. A junkerek a lépcsőkorlátok :nögü' felülről lőttek. Az oszlopok és szobrok mögé bújtak, onnan tüzeltek a támadókra. Az ellenség szinte észrevétlené vált, mintha sűrű erdőben lett volna. Csak váratlan, minden irányból jövő lövéseivel adott életjelt magáról. Most már óvatosan kellett előrenyomulniok. Harcolva tisztították meg egyik helyiséget a másik után a junkerektől. Körülbelül másfél óráig tartott a harc a palotában. Végre a forradalmi osztagok eljutottak abba a szobába is,\ahol a miniszterek üléseztek. Az ajtónál junkerosztag állt. lövésre kész fegyverekkel. A vörösgárdisták lefegyverezték őket és behatoltak a szobába. Éjszaka két órakor letartóztatták a minisztereket és a Péter Pál-erődbe kísérték őket. Az Ideiglenes Kormányt megbuktatták. Petrográdon győzött a fegyveres felkelés. LENIN BESZÉDE Október 26-án este 9 órakor a Szovjetek Kongresszusa második ülését tartotta. A termet újra zsúfolásig megtöltötték a munkások, parasztok, katonák és tengerészek. Most is hallatszott a tenger morajához hasonló zaj, többezer ember beszélgetése. Am egyszerre az egész termet tapsorkán és lelkes kiáltozás remegtette meg és minden szem egy irányba te^ kintett: a tribün felé. A tribünön ott állt az az ember, aki a győzelmes felkelés tervét előkészítette, a népet egybekovácsolte és győzelemre vitte: Lenin. Vele egysorban munkatársai, hűséges barátai: Sztálin, Szverdlov, Dzerzsinszkij. Hosszú ideig nem szűnt az örömújjongás. Lenin sokáig nem kezdhette , meg beszédét. Végül csend lett. Lenin a legegyszerűbb nyelven beszélt, mindenki megértette. Szavaiban benne volt a legfontosabb, a leglényegesebb abból, ami történt. „A munkások és parasztok — » történelemben először — magukhoz ragadták a hatalmat. Most tehát teljesen ét kell alakítani az országot és megteremteni saját szocialista rendünket.” Lenin beszélt az új hatalom előtt álló feladatokról és a még csak ezután legyőzendő nehézségekről. Mint mindig, most is úgy tűnt hallgatóinak, hogy nem egy ember hangját hallják, ''hanem az egész népét, mintha maga a nép szólana meg Lenin hangján. A Kongresszus elhatározta, hogy nem indít vitát, mert az idő sürget. Sok munka várt rájuk! A kongresszus három rendeletet fogadott el egymásután, a győztes nép első három törvényét. „A munkásokhoz, katonákhoz és parasztokhoz!” intézett felhívásban s Szovjetek Kongresszusa kihirdette, hogy ezentúl maga a nép kormányozza országát, az általa választott Szovjetek útján. A békedekrétumban a Szovjetek Kongresszusa felhívta a világ minden népét, hogy vessenek véget a hódító háborúnak, melyet kormányaik és a kapitalisták indítottak. A Szovjetek Kongresszusa átadta az ország minden földjét azoknak, akik megművelik: ez volt a földről szóló rendelet. / Miután megszavazták az első bárom törvényt, megválasztották az új szovjet kormányt. Először azokat választották a korfnányba, akik a felkelést irányították, akik felszabadították és e szocia'izmus útjára vezették a népet: Lenint és Sztálint. így születtt meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében a Szovjethatelom — a dolgozók hatalma, a világ első munkás-paraszt kormánya. Ж LEN Tavaszi nap pirosán kei. újul a rét ide’ nt. r'indulunk kora reggel: bev :jük ma mind a lent! Könnyű sze’.'ő meď'tógát, langyos eső csókja ér. Frissen járunk — hull a jó mag — friss a lelkünk — dalra kél: Szép a len. szőke len. szénfekete földeken. Kékszemű len égre nyűik 1 karma tcsepptől könnyesen Virradattól naplementig gyomlálunk a földeken. En°k közben gyűl a lelkem, hangom egyre re- rqőbb — mit tagadjam? — megszerettem Mihász brigádvezetőt. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Elherradt a kék szemecske — annál büszkébb a szára! Tudom ilyen : . necske sehol sincs a határba! Felvirradt a nyűrés napja, zeng a nóta idekint; brigadéros számolgatja garmadáim s rámkacsint. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Mind kinyüttük! -mosthadd ázzon! vízbe rakom jó lenem. Nem kell hívni szép Mihászcm, mellém surran csendesen. Sulykolófám messze villog, kemény földön egyre vér. Brigadéros szeme csülog — fonja magát s átölel. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Kiterítve már a szép rost, ott fehérlik a gyepen. Mellettem a brigadéros — megcsókolom hirtelen ... Itt van az én mennyországom! Szivem, arcom lángra дуШ: hiába ül ősz a tájon, az én kehem most virul. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Ablak alatt töröm, vágom, tilolgatom új lenem: szála könnyű mint az álom. s csillog-viUog selymesen. Hinti a nap arany fényit állványokon, grádicson: házat épít — nékem épít — az én hrigadérosom. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Szovjet-Uzbekisztán A Nagy Októberi Forradalom hozta meg Közép-Ázsia valamennyi népének, így az üzbékeknék is a felszabadulást. Üzbekisztán minden részében százezrek alkotómunkájának csodálatos eredményei születtek meg. Az ötéves tervek évei alatt 900 nagy gyárat, bányát olajtelepet helyeztek üzembe. Körülöttük új városok, települések keletkeztek. Gigászi munkára volt szükség, hogy abban az országban, ahol azelőtt csak kézművesség és h’riipar létezett, kifejlődhessék a nagyipar. A föld- és vízrefor » hatalmas forradalmi átalakulást jelentett Üzbekisztán népének. A helyes vízellátás kérdésénefomegoldásában az 1925. év volt a döntő, amikor a Fergána, Számárkánd és Tűsként területén végrehajtandó föld- és vízreformról szóló rendeletet elfogadták. A víz- és a föld a nép tulajdonába ment át. Azóta Üzbekisztánban mind hosszabbra ágaznak a főcsatornák és egyre szaporodnak a korszerű öntözőberendezések. A vízellátás megoldásának következményeként már az első években közel másfélmillió holdnyi új földterületen kezdhették meg a mezőgazdasági termelést. A KOLHOZPARASZTOK KEZDEMÉNYEZÉSE. Üzbekisztán keleti részén van a Fergána-medence. Itt épült 1939-ben 160.000 Uzbek kolhozparaszt kezdeményezésére a Sztálinról elnevezett Nagy F-’rgána-csa+oma, másfél hónap alatt/ (jellemző, hogy az „Éhség” sztyeppe főcsatornáiénak építése, — hossza a fergántónak alig egynyolcada — a cárizmus idején 11 évig tartott.) Az Uzbek vidékeken ma mindenütt jó müút -vezet a zöldéiő gyapotföldek, virágzó gyümölcsösök, kolhozfalvak és eleven életet élő városok mellett. A vasútvonalak és országutak már sűrűn behálózzák az országot, feledtetve, hogy a Nagy Októberi Forradalom előtt, csak néhány karavánút szelte át a tájat. Mindenütt az élet és a béke színei. Távolban a kéklő hegyek lábánál hatalmas juhni/áiak legeinek. Az öreg pásztorok gondosan vigyáznak lovuk nyergében a nyájra. A nagy föld- és vízreform végrehajtásával egyidőben indult meg a széleskörű felvilágosító munka az Uzbek parasztok körében a kollektív munka előnyeiről. Az első közős gazdaságok példája és ' 'vékenysége győzte meg a paraszti tömegeket a szövetkezeti gaz• álkodás hasznáról. A kolhozok zdaságai ma felölelik a vetésterület 99.8 százalékát. Kiépültek a szovhozók — állami gazdaságok — is. Uzbekisztánnak ma több. mint 80 szovhoza van. Az állam minden körzetben megszervezte a gépállomásokat és ellátta a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel. A XIX. pártkongresszus beszámolt arról, hogy a kőzépázsiaibszovjetköztársaságok mezőin 121.000 traktor 23.000 kombájn, 102.000 gyapot és megmunkálógép, valamint több százezer egyéb mezőgazdasági gép dolgozik. Üzbekisztánban minden másfélezer Fold vetésterületre 14 traktor jut, Franciaországban ugyanekkora területre csak 7, Olaszországban 4 traktor! A vízreform végrehajtásával egyre inkább visszaszorítják a szikes területeket, s ma Üzbekisztán a Szovjetuniónak nemcsak fő gyapottermesztö vidéke. hanem itt tér m a legtöbb kená 1 és juta is. Hatalmasan fejlett a kert- és szőlőgazdaság, gazdagon terem a rizs. üzhekisztánbac tenyésztik a legtöbb selyemgubót: Alijáhon Szultánova és Hurmát Tyisájeva, a leghíresebb selyemhernyó-tenyésztőnők. Sztálin-dijat kavtak a selyemhozam növelésében elért eredményeikért. A JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE Az elmúlt három esztendő alatt a kobozok jövedelme háromszorosára növekedett. A köztársaságban ma kétezer milliomos kolhoz van, amelyeknek jövedelmét növeli az óriási karaküljuh-nyúijak nagy hozama. Az állam segítségével az Uzbek parasztok most kezdték meg újabb földterületek termővételét. üzbekisztán termelőereinek fejlődéséhez jelentős mértékben járul majd hozzá a Tnrkmén Főcsatorna, a kommunizmus egyik új, nagy alkotása. Korunk egyik legnagyobb építkezése átszeli majd a kára-kálpáki földeket és átalakítja az egész Kára- Kum sivatagot. A köztársaságban óriási munka folyt, foci, emeljék a lakosság életszínvonalát, műveltséget. A gyárak és más iparvállalatok megteremtése új embereket teremtett Üzbekisztánban, akik kiléptek az elmaradottságból. A munkás- és szakkáderek százezreit nevelték. A dolgozók rohamosan fejlődtek és növekedtek anyagi és kulturális igényeik. Ezek kielégítésé öl minden módon gondoskodnak Állandóan növekszik a f gy osztási ' cikkek termelése. A háború óta eltelt években tovább fejlesztett a könnyű- és élelmiszeripart A fontosabb élelmiszerek — a hús, zsír és cukortermelése két-' háromszorosára növekedett. Sűrűn követik сайта sí az égés: Szovitiuniára kiterjedő á’leszállítások Fejlesztik az eo" zségügyi intézmények, kórhazak, szanatóriumok is üdülők hálózatát. A SZOCIALISTA KULTÚRA FEJLŐDÉSE. A Nagy Októberi Forradalom előtt a lakosság 98 százaléka írástudatlan volt. Ma a köztársaságnak mintegy 5000 isk áj óan és 37 főiskoláján százezrek tanulnak. A Középázsiai Állami Egyetemnek Táskentben kilenc fakultása, 64 tanszéke van. Állami egyetem, Politechnikai Intézet és Mezőgazdasági Főiskola létesült Számárkándban. Műszaki, mezőgazdasági, öntözési, orvosi, vasútmérnöki, jogi, pénzügyi és pedagógiai képesítésű szakemberek tömegét bocsájtják ki az iskolák. Köztük nagy számban vannak nők, a’.ik a múltban a Kelet isszonyainak rabszolga életét élték. A nők egyébként Uzbek "sztán dolgozóinak közel 50 százalékát teszik ki; a női sztáhánovisták versenyeznek a férfiakkal. Éppilyen "t képviselnek a nők a mezőgazdaságban a kolhozokban, a kultúráiis és politikai életben. A kultúráiis fejlődés egyik bizonyíték:' hogy amíg a múltban csak imakönyveket .omtattaк Uzbek nyelven, ma T kertiben és minden nagy területi központhin üzbeknyelvű újság jelenik meg. A köztársaságban élő többi nemzetiség nyelvén is megjelennek újságok, folyóiratok, és széleskörben elterjedt az üzemi sajtó, Fejlett a könyvkiadás, amit je’ ntősen növelnek az Uzbek írók. költők és drámaírók alkotásai Közülük a legkíválób- I bakai Ajebeket. Gáfu Guljámot. s másokat SztáUn-díjjál tüntettek ki. Az Uzbek írók műveit a Szovjetunió más népeinek nyelvére is lefordítják. A könyvtárak száma Üzbekisztánban meghaladja az ezret. A táskenti Návoj-könyvtár a Szovjetunió egyik. í legnnOTobh könyvtára. Figyelemre- I méltók a technikai és más tudományos szakkönyvtárak, amelyek jórészt a tudományos kutatóintézetek tartják fenn. Az Uzbek Tudományos Akadémia 1943-ban Létesült és büszke koronája a cári rendszer idején gyarmati sorban élt nép kultúráiis fejlődésének; Mellette olyan nagy tudományos intézmények működnek, mint az öszszövetségi Gyapotintézet, A Középázsiai Öntözési Kutatóintézet vagy az Állami Művészettörténeti Múzeum. — Valamennyi önálló kutatómunkát végez. Felvirágzott Üzbekisztán színházművészete. Huszonhét színház működik az országban, — legnevesebb a táskenti „Áliser Návoj”, Opera és Balettszínház. A színházakban kiváló művészek játszanak, akik közül Hálimá Nászirovát, Tárnára Hánumot és Turgunbájeva balett-táncosnött a Sztálin-d- ni is kitüntettek. A bukaresti Világifjúségi Találkozón az Uzbek Állami Népi Együttes képviselte — többek között — a szovjet népek fejlett kultúráját. Az üzbek nép művészétét évszázadokon át béklyóba verték az ’szlám dogmák. Ma a nép képzőművészeti tehetsége szabadon fejlődik építészetben, fametszetei ’ n, ötvösmunkák, arany szőttesek és remekművű szőnyegek készítésében éppúgy, mint a képző- és iparművészet más ágaiban. Az iparművészeti iskolákban szakavatott öreg mesterek tanítják a fiatalokat. Az iparművészeti szövetkezetek iß eredményesen munkálkodnak. Az Uzbek nép a népi kultúra minden területén szabadon kifejtheti képességeit. Üzbekisztán a Szovjethatalom évei alatt az élenjáró szocialista gazdaság és kultúra országa lett. Minden sikerét a Kommunista Párt bölcs poNokájának köszönheti, amely megnyitotta előtte az új élet építésének hatalmas távlatait.
