Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-25 / 43. szám

4 flatted Földműves 195?; oStófier 25. t MEGSZÜLETETT A SZOVJETHATALOM! Részlet Szaveljev: „Roham a téli palota ellen" című művébői Álig nyitott tüzet a Péter Pál-erőd a Téli Palotára, a vörös gárdisták, ten­gerészek és katonák megkezdték elő­renyomulásukat a téren. Oj erővel lán­golt fel a harc. Kemény harc volt. Minden sötétség­be borult, nem lehetett megkülönböz­tetni sem az épületeket, sem az em­bereket. Vaktában lödöztek a junkerek, abba az irányba, ahol a felkelő-oszta­gok támadtak. A vörösgárdisták, ten­gerészek és katonák is találomra sü­tögették el fegyvereiket. A Téli Palote váratlanul kivált a sö­tét háttérből: az „Auróra” és a hadi­hajók fényszóróikat a Néva felöl a pa­lotára irányították. A fény végigpász­tázott falain. A tér ezután újra sötétségbe bur­­kolódzott. De ez a nyugtalanító sötét­ség tele volt hangokkal. Tenger zúgá­sára emlékeztető szúnetlen zaj töltöt­te be a teret. Minden eavbefolyt: а számtalan emberi hang, a puska és gépfegyverlövések zaja, golyók sivítá­­sa, robbanások döreje. De a forradalmi osztagok rendület­lenül haladtak előre és lépésről lépésre foglalták el a teret. Ekkor néhány ka­tona hihetetlenül merész kísérletre szánta el megát: a kórházon keresztül próbálkoztak bejutni a Téli Palotába. A kórház, ahol a frontról érkezett sebesült katonák feküdtek, a palotá­nak az Admiralitásig nyúló részén volt. Á katonák könnyen érintkezésbe lép­hettek a sebesültekkel, akik kinyitot­ták a kórházkaput és a katonák egyen­ként csendesen beosontak rajta. Onnan a palota belső helyiségeibe hatoltak és elvegyültek az ellenséges csapatok kö­zé. A katonák arra számítottak, hogy ruhájuk nem különbözteti meg őket az Ideiglenes Kormány védelmezőitől, mert ugyanazt az egyenruhát, ugyan­olyan s2ürke köpenyeget viseltek. így jutott be a palotába a harc tető­fokán jónéhány vörös agitátor. Életüket kockáztatva, mindjárt ve­szélyes munkához láttak: beszélgettek a junkerekkel, az ellenállás beszünte­tésére biztatták őket. Csüggedést, za­vart és félelmet hintettek az ellenség harcosainak leikébe. A forradalmi osztagok pedig foly­tatták támadásaikat, egyre közelebb férkőztek a palotához. Már éjfél volt, amikor újra rohamoztak. Egyszerre csak elnémult a puska- és gépfegyverdörgés. Elült a hangzavar. Mintha minden elhalt volna. Hirtelen három oldalról, a Morszkája- és a Mil­jonnáje-utca, valamint az Alexandrov­­szkij-kert felől rohantak a téren át a palota felé a forradalmi osztagok. Ekkor újra felkelepeltek az ellen­séges gépfegyverek. Sivítva hasították e levegőt a kézigránátok. De a vörösgárdisták, tengerészek és katonák hulláma feltartózhatatlanul tört előre, egyenesen az ellenségre, a palotába. Az odairányzott fényszórók fénye egy-egy másodpercre megvilágította гг ellenséges állásokat, a junkerek fe­szülten figyelő arcát, borzalomtól tág­­rameredt szemét. Aztán minden egyet­len sötét gomolyagba folyt össze. Még egy pillanat és már a magasra rakott gerendák túlsó oldalán harsent fel a diadalkiáltás. A junkereket szétmorzsolták, mene­külésre kényszerítették, visszanyom­ták. A vörösgárdisták széjjeldobáltál: a gerendákat, feltörték az ajtókat, neki­rontottak a kapuknak és felkapaszkod­tak rajta. A hatalmas vaskapuk meg­rengtek és mindkét szárnyuk lassan engedett a nyomásnak. Mint az áradat, zúdultak be a for­radalmi osztagok a palota belsejébe. Előttük a márványszobrokkal, fest­ményekkel díszített lépcsőház, a fény­lő, széles, fehér lépcső. A junkerek a lépcsőkorlátok :nögü' felülről lőttek. Az oszlopok és szobrok mögé bújtak, onnan tüzeltek a táma­dókra. Az ellenség szinte észrevétle­­né vált, mintha sűrű erdőben lett vol­na. Csak váratlan, minden irányból jövő lövéseivel adott életjelt magáról. Most már óvatosan kellett előrenyo­­mulniok. Harcolva tisztították meg e­­gyik helyiséget a másik után a junke­rektől. Körülbelül másfél óráig tartott a harc a palotában. Végre a forradalmi osztagok eljutot­tak abba a szobába is,\ahol a minisz­terek üléseztek. Az ajtónál junker­osztag állt. lövésre kész fegyverekkel. A vörösgárdisták lefegyverezték ő­­ket és behatoltak a szobába. Éjszaka két órakor letartóztatták a minisztereket és a Péter Pál-erődbe kísérték őket. Az Ideiglenes Kormányt megbuktat­ták. Petrográdon győzött a fegyveres fel­kelés. LENIN BESZÉDE Október 26-án este 9 órakor a Szov­jetek Kongresszusa második ülését tartotta. A termet újra zsúfolásig megtöltöt­ték a munkások, parasztok, katonák és tengerészek. Most is hallatszott a tenger morajához hasonló zaj, többezer ember beszélgetése. Am egyszerre az egész termet taps­orkán és lelkes kiáltozás remegtette meg és minden szem egy irányba te^ kintett: a tribün felé. A tribünön ott állt az az ember, aki a győzelmes felkelés tervét előkészí­tette, a népet egybekovácsolte és győ­zelemre vitte: Lenin. Vele egysorban munkatársai, hűséges barátai: Sztálin, Szverdlov, Dzerzsin­­szkij. Hosszú ideig nem szűnt az örömúj­­jongás. Lenin sokáig nem kezdhette , meg beszédét. Végül csend lett. Lenin a legegyszerűbb nyelven be­szélt, mindenki megértette. Szavaiban benne volt a legfontosabb, a leglénye­gesebb abból, ami történt. „A munkások és parasztok — » tör­ténelemben először — magukhoz ra­gadták a hatalmat. Most tehát telje­sen ét kell alakítani az országot és megteremteni saját szocialista rendün­ket.” Lenin beszélt az új hatalom előtt ál­ló feladatokról és a még csak ezután legyőzendő nehézségekről. Mint min­dig, most is úgy tűnt hallgatóinak, hogy nem egy ember hangját hallják, ''hanem az egész népét, mintha maga a nép szólana meg Lenin hangján. A Kongresszus elhatározta, hogy nem indít vitát, mert az idő sürget. Sok munka várt rájuk! A kongresszus három rendeletet fo­gadott el egymásután, a győztes nép első három törvényét. „A munkásokhoz, katonákhoz és pa­rasztokhoz!” intézett felhívásban s Szovjetek Kongresszusa kihirdette, hogy ezentúl maga a nép kormányozza országát, az általa választott Szovje­tek útján. A békedekrétumban a Szovjetek Kon­gresszusa felhívta a világ minden né­pét, hogy vessenek véget a hódító há­borúnak, melyet kormányaik és a ka­pitalisták indítottak. A Szovjetek Kongresszusa átadta az ország minden földjét azoknak, akik megművelik: ez volt a földről szóló rendelet. / Miután megszavazták az első bárom törvényt, megválasztották az új szovjet kormányt. Először azokat választották a kor­­fnányba, akik a felkelést irányították, akik felszabadították és e szocia'izmus útjára vezették a népet: Lenint és Sztálint. így születtt meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében a Szov­­jethatelom — a dolgozók hatalma, a világ első munkás-paraszt kormánya. Ж LEN Tavaszi nap pirosán kei. újul a rét ide’ nt. r'indulunk kora reggel: bev :jük ma mind a lent! Könnyű sze’.'ő meď'tógát, langyos eső csókja ér. Frissen járunk — hull a jó mag — friss a lelkünk — dalra kél: Szép a len. szőke len. szénfekete földeken. Kékszemű len égre nyűik 1 karma tcsepptől könnyesen Virradattól naplementig gyomlálunk a földeken. En°k közben gyűl a lelkem, hangom egyre re- rqőbb — mit tagadjam? — megszerettem Mihász brigádvezetőt. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Elherradt a kék szemecske — annál büszkébb a szára! Tudom ilyen : . necske sehol sincs a határba! Felvirradt a nyűrés napja, zeng a nóta idekint; brigadéros számolgatja garmadáim s rámkacsint. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Mind kinyüttük! -mosthadd ázzon! vízbe rakom jó lenem. Nem kell hívni szép Mihászcm, mellém surran csendesen. Sulykolófám messze villog, kemény földön egyre vér. Brigadéros szeme csülog — fonja magát s átölel. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Kiterítve már a szép rost, ott fehérlik a gyepen. Mellettem a brigadéros — megcsókolom hirtelen ... Itt van az én mennyországom! Szivem, arcom lángra дуШ: hiába ül ősz a tájon, az én kehem most virul. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Ablak alatt töröm, vágom, tilolgatom új lenem: szála könnyű mint az álom. s csillog-viUog selymesen. Hinti a nap arany fényit állványokon, grádicson: házat épít — nékem épít — az én hrigadérosom. Szép a len, szőke len, szénfekete földeken. Szovjet-Uzbekisztán A Nagy Októberi Forradalom hozta meg Közép-Ázsia valamennyi népé­nek, így az üzbékeknék is a felszaba­dulást. Üzbekisztán minden részében száz­ezrek alkotómunkájának csodálatos eredményei születtek meg. Az ötéves tervek évei alatt 900 nagy gyárat, bá­nyát olajtelepet helyeztek üzembe. Körülöttük új városok, települések keletkeztek. Gigászi munkára volt szükség, hogy abban az országban, ahol azelőtt csak kézművesség és h’ri­­ipar létezett, kifejlődhessék a nagy­ipar. A föld- és vízrefor » hatalmas for­radalmi átalakulást jelentett Üzbe­kisztán népének. A helyes vízellátás kérdésénefomegoldásában az 1925. év volt a döntő, amikor a Fergána, Számárkánd és Tűsként területén vég­rehajtandó föld- és vízreformról szóló rendeletet elfogadták. A víz- és a föld a nép tulajdonába ment át. Az­óta Üzbekisztánban mind hosszabbra ágaznak a főcsatornák és egyre sza­porodnak a korszerű öntözőberende­zések. A vízellátás megoldásának kö­vetkezményeként már az első években közel másfélmillió holdnyi új földte­rületen kezdhették meg a mezőgazda­sági termelést. A KOLHOZPARASZTOK KEZDEMÉNYEZÉSE. Üzbekisztán keleti részén van a Fer­gána-medence. Itt épült 1939-ben 160.000 Uzbek kolhozparaszt kezdemé­nyezésére a Sztálinról elnevezett Nagy F-’rgána-csa+oma, másfél hónap alatt/ (jellemző, hogy az „Éhség” sztyeppe főcsatornáiénak építése, — hossza a fergántónak alig egynyolcada — a cá­rizmus idején 11 évig tartott.) Az Uzbek vidékeken ma mindenütt jó müút -vezet a zöldéiő gyapotföldek, virágzó gyümölcsösök, kolhozfalvak és eleven életet élő városok mellett. A vasútvonalak és országutak már sűrűn behálózzák az országot, feledtetve, hogy a Nagy Októberi Forradalom előtt, csak néhány karavánút szelte át a tájat. Mindenütt az élet és a bé­ke színei. Távolban a kéklő hegyek lábánál hatalmas juhni/áiak legeinek. Az öreg pásztorok gondosan vigyáz­nak lovuk nyergében a nyájra. A nagy föld- és vízreform végrehaj­tásával egyidőben indult meg a szé­leskörű felvilágosító munka az Uzbek parasztok körében a kollektív munka előnyeiről. Az első közős gazdaságok példája és ' 'vékenysége győzte meg a paraszti tömegeket a szövetkezeti gaz­­• álkodás hasznáról. A kolhozok z­­daságai ma felölelik a vetésterület 99.8 százalékát. Kiépültek a szovhozók — állami gazdaságok — is. Uzbekisz­­tánnak ma több. mint 80 szovhoza van. Az állam minden körzetben meg­szervezte a gépállomásokat és ellátta a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek­kel. A XIX. pártkongresszus beszámolt arról, hogy a kőzépázsiaibszovjetköz­­társaságok mezőin 121.000 traktor 23.000 kombájn, 102.000 gyapot és megmunkálógép, valamint több száz­ezer egyéb mezőgazdasági gép dolgo­zik. Üzbekisztánban minden másfél­ezer Fold vetésterületre 14 traktor jut, Franciaországban ugyanekkora területre csak 7, Olaszországban 4 traktor! A vízreform végrehajtásával egyre inkább visszaszorítják a szikes terüle­teket, s ma Üzbekisztán a Szovjetunió­nak nemcsak fő gyapottermesztö vi­déke. hanem itt tér m a legtöbb kená 1 és juta is. Hatalmasan fejlett a kert- és szőlőgazdaság, gazdagon terem a rizs. üzhekisztánbac tenyésztik a leg­több selyemgubót: Alijáhon Szultá­­nova és Hurmát Tyisájeva, a leghíre­sebb selyemhernyó-tenyésztőnők. Sztá­­lin-dijat kavtak a selyemhozam nö­velésében elért eredményeikért. A JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE Az elmúlt három esztendő alatt a kobozok jövedelme háromszorosára növekedett. A köztársaságban ma két­ezer milliomos kolhoz van, amelyek­nek jövedelmét növeli az óriási kara­­küljuh-nyúijak nagy hozama. Az állam segítségével az Uzbek parasztok most kezdték meg újabb földterületek ter­mővételét. üzbekisztán termelőereinek fejlődéséhez jelentős mértékben járul majd hozzá a Tnrkmén Főcsatorna, a kommunizmus egyik új, nagy alkotá­sa. Korunk egyik legnagyobb építke­zése átszeli majd a kára-kálpáki föl­deket és átalakítja az egész Kára- Kum sivatagot. A köztársaságban óriási munka folyt, foci, emeljék a lakosság életszínvona­lát, műveltséget. A gyárak és más iparvállalatok megteremtése új embe­reket teremtett Üzbekisztánban, akik kiléptek az elmaradottságból. A mun­kás- és szakkáderek százezreit nevel­ték. A dolgozók rohamosan fejlődtek és növekedtek anyagi és kulturális igényeik. Ezek kielégítésé öl minden módon gondoskodnak Állandóan növekszik a f gy osztási ' cikkek termelése. A há­ború óta eltelt években tovább fej­lesztett a könnyű- és élelmiszer­­ipart A fontosabb élelmiszerek — a hús, zsír és cukortermelése két-' háromszorosára növekedett. Sűrűn követik сайта sí az égés: Szovitiuniára kiterjedő á’leszállítások Fejlesztik az eo" zségügyi intézmények, kórhazak, szanatóriumok is üdülők hálózatát. A SZOCIALISTA KULTÚRA FEJLŐDÉSE. A Nagy Októberi Forradalom előtt a lakosság 98 százaléka írástudatlan volt. Ma a köztársaságnak mintegy 5000 isk áj óan és 37 főiskoláján százezrek tanulnak. A Középázsiai Állami Egyetemnek Táskentben kilenc fakultása, 64 tanszéke van. Állami egyetem, Politechnikai Intézet és Mezőgazdasági Főiskola létesült Szá­­márkándban. Műszaki, mezőgazdasági, öntözési, orvosi, vasútmérnöki, jogi, pénzügyi és pedagógiai képesítésű szakemberek tömegét bocsájtják ki az iskolák. Köztük nagy számban vannak nők, a’.ik a múltban a Kelet isszo­­nyainak rabszolga életét élték. A nők egyébként Uzbek "sztán dolgozóinak közel 50 százalékát teszik ki; a női sztáhánovisták versenyeznek a férfiak­kal. Éppilyen "t képviselnek a nők a mezőgazdaságban a kolhozokban, a kultúráiis és politikai életben. A kultúráiis fejlődés egyik bizonyí­ték:' hogy amíg a múltban csak ima­könyveket .omtattaк Uzbek nyelven, ma T kertiben és minden nagy te­rületi központhin üzbeknyelvű újság jelenik meg. A köztársaságban élő többi nemzetiség nyelvén is megjelen­nek újságok, folyóiratok, és széleskör­ben elterjedt az üzemi sajtó, Fejlett a könyvkiadás, amit je’ ntősen növel­nek az Uzbek írók. költők és dráma­írók alkotásai Közülük a legkíválób- I bakai Ajebeket. Gáfu Guljámot. s másokat SztáUn-díjjál tüntettek ki. Az Uzbek írók műveit a Szovjetunió más népeinek nyelvére is lefordítják. A könyvtárak száma Üzbekisztán­ban meghaladja az ezret. A táskenti Návoj-könyvtár a Szovjetunió egyik. í legnnOTobh könyvtára. Figyelemre- I méltók a technikai és más tudomá­nyos szakkönyvtárak, amelyek jórészt a tudományos kutatóintézetek tartják fenn. Az Uzbek Tudományos Akadé­mia 1943-ban Létesült és büszke koro­nája a cári rendszer idején gyarmati sorban élt nép kultúráiis fejlődésének; Mellette olyan nagy tudományos in­tézmények működnek, mint az ösz­­szövetségi Gyapotintézet, A Közép­ázsiai Öntözési Kutatóintézet vagy az Állami Művészettörténeti Múzeum. — Valamennyi önálló kutatómunkát vé­gez. Felvirágzott Üzbekisztán színház­­művészete. Huszonhét színház műkö­dik az országban, — legnevesebb a táskenti „Áliser Návoj”, Opera és Ba­lettszínház. A színházakban kiváló művészek játszanak, akik közül Háli­­má Nászirovát, Tárnára Hánumot és Turgunbájeva balett-táncosnött a Sztá­­lin-d- ni is kitüntettek. A bukaresti Világifjúségi Találkozón az Uzbek Ál­lami Népi Együttes képviselte — töb­bek között — a szovjet népek fejlett kultúráját. Az üzbek nép művészétét évszáza­dokon át béklyóba verték az ’szlám dogmák. Ma a nép képzőművészeti te­hetsége szabadon fejlődik építészet­ben, fametszetei ’ n, ötvösmunkák, arany szőttesek és remekművű sző­nyegek készítésében éppúgy, mint a képző- és iparművészet más ágaiban. Az iparművészeti iskolákban szakava­tott öreg mesterek tanítják a fiatalo­kat. Az iparművészeti szövetkezetek iß eredményesen munkálkodnak. Az Uzbek nép a népi kultúra minden te­rületén szabadon kifejtheti képessé­geit. Üzbekisztán a Szovjethatalom évei alatt az élenjáró szocialista gazdaság és kultúra országa lett. Minden sike­rét a Kommunista Párt bölcs poNo­­kájának köszönheti, amely megnyitotta előtte az új élet építésének hatalmas távlatait.

Next

/
Thumbnails
Contents