Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-25 / 43. szám

T

1953, október 25.

rzatHrd '

Földművé

A Magyar Könyvkiadó új kiadványai

Peter Jilemnický:

TÖRETLEN FÖLD.

Jilemnický mesteri ábrázolója a dolgozó ember élet-halálharcának a kiszipolyozó tőkéstársadalom ellen. A „Töretlen föld” határkő a szlovák irodalomban. Könyörtelen tárgyilagossággá! tárja elénk a hajdani Kyszuca-vidék elárvult, testileg-lelkileg megnyomorított, kiuzsorázott népének sorsút, mely egyúttal reális keresztmetszete a harmincas évek szlovák hegyilaxó parasztsága életének. Elvezet bennünket az emberi nyomorúság és elesetíség legmélyére, hogy azután a szocialista realizmus módszerével bebizonyítsa, hogy éppen a véksőkig fokozott megalázottság és reménytelenség válik a felszabadulás csiráinak termő talajává. A nincstelenségbe züllött falu tudatára ébred közösségi elejének és mikor a jövő láthatára leginkább elsötétül, mint a felkelő nap feltűnik a diadalmas ipari proletariátus.

FIATAL SZLOVÁKIÁI IRÖK

ÉS KÖLTŐK ANTOLÓGIÁJA.

Csehszlovákia felszabdulása óta a szlovákiai magyar irodalom is új fejlődésnek indult: a szocializmus megteremtéséért folytatott .harc szellemében friss hajtásai sarjadtak: Bábi Tibor, Dénes György, Veres János és Gály Olga versei, Horváth László, Petrőczy Bálint, Mács József elbeszélései, Tóth Tibor fordításai, — hogy csak néhány nevet említsünk — már a szocializmus új életkörülményeinek tükröződései. , A Csehszlovákiai Ma , gyár Könyvkiadó érdeme, hogy szines és érdekes kötetbe gyűjtötte összes a fiatal szlovákiai magyar írók és költők válogatott írásait és így, a felszabadulás után elsőízben nyújt áttekin-' tést az új szlovákiai nemzedék (őreitvéseiről és munkájáról. A könyv Sző ke József bevezetőjével az ősz folyamán jelenik meg.

Sas Andor:

TÖRTÉNELMI ÉS IRODALMI TANULMÁNYOK.

A cikkek és tanulmányok foglalkoznak a szocializmus felé haladás nagy irányítóival, így Klement Gottwalddal és életművével, a sztálini békeakarattal és alkotmánnyal, a halhatatlan Lenin örökségével, az orosz munkásmozgalom hősi alakjaival. Sztálinnak a XIX. kongresszus előestejen

1473 február 19-én született Torun lengyel városban. Apját, aki pék és városi tanácstag volt, korán — 12 éves korában — elveszti és további neveléséről anyai nagybátyja Lucas Watzelrod (oroszul Watzenrod) Warmia püspöke gondoskodott. A kor szellemének megfelelően papi pályára készítettek elő. 1491-ben a krakkói egyetemre küldik, ahol filozófiát, irodalmat és az orvostudományt tanulmánozza és orvosi doktorátust kap. Ebben az időben a krakkói egyetem nagy hírnévnek örvendett.

Hazájába visszatérve, 6 évet tölt Heilsbergben, nagybátyja püspöki rezidenciáján, mint a kanonokok tanácsának tagja. Itt Kopernikus aránylag nyugodt körülmények között dolgozhatott. mivel egyházi elfoglaltsága alig volt. 1507 körül megkezdi nagy munkájának kidolgozását, melyet 1530- ban fejez be és élete végéig tökéletesít. Heilsbergi tartózkodása alatt nagy előszeretettel végezte a nincstelen lakosság ingyenes orvosi kezelését, ellátva eket az ugyancsak általa készített gyógyszerekkel is.

Egész tevékenységét áthatotta népe .mély szer■ Je és lengyel hazája iránti végtelen odaadása. A gondolkodás, szenvedély és jellem, a sokoldalúság e „tudós óriása", egész tehetségét a tudomány felvirágoztatásának, népe és hazája dicsőségének szentelte. Később frauenburgi tartózkodása idején, ahol élete utolsó harminc évét töltötte, állandóan foglalkoztatta Lengyelország akkori nehéz pénzügyi helyzete. Ebben a kérdésben több tanácskozáson vesz részt és 1526-ban egy tanulmányt is ír. Lengyelország pénzügyeiről, melyben javaslatokat tesz hazája nehéz helyzetének megoldására. Mély hazaszeretetét a teuton lovagokkal vívott harcok nehéz körülményei között is •megmutatta. E lovagok hosszú időn át állandó támadásaikkal zaklatták a velük szomszédos lengyel városok békés munkáját. A Frauenburg elleni támadás alkalmával a városban mutatkozó naay vízhiányt Kopernikus oldotta meg egy hidraulikus berendezés által, melynek segítségével sikßriüt neki a közeli folyó vizét felmegjelent művével, valamint a nyelvtudománynak adott geniális ösztönzéseivel. Sorra kerülnek továbbá a dolgozók feladatai a nyelvműveléssel, az iskolaügy és a történelem qeiyes szemléletével kapcsolatban, A kötet második fele, a harmadik és negyedik fejezet, a magyar irodalom XIX. és XX. századbeli haladó értékeivel, valamint a vüágirodalomnak szocialista szempontból nagyjelentőségű műveivel foglalkozik.

Az irodalmi és történelmi tanulnia nyok +émái kivétel nélkül olyanok, ho"-^ a csehszlovákiai magyar dolgozók figyelmének ér érdeklődésének középpontjába tartoznak.

Márk Majerová:

SZIRÉNA.

Mária Majerová nevét ma már az egész világ ismeri és nemcsak a cseh irodalom, de az egész szocialista világirodalom klasszikusának tartja. Ennek a világhírnek a „Sziréna” sikere volt a döntő tényezője.

A rejtett, kis erdei szénégetőtől a vörösen izzó nagyolvasztók szikraesőt okádó kémény-erdeéig három emberöltőn keresztül vezet ez a könyv. — Három embe-öltőn keresztül folyik a küzdelem: a Hudec-család küzdelme a gyárért és a gépekért, a találmányokért és a szabad ,emberi életért, A Hudecek családja nagy család, tud dolgozni .és szeret dolgozni, de a gyárak és gépek urai, a találjnányok kizsákmányolói, a szabad emberi élet elryomói megmérgezik a munka szeretetét és a gyárvldék piszkos, szürke, égboltja alatt, ahol örökké izzón' remeg a levegő — kitör a kapitalisták gyűlölete.

Aczél Tamás:

A szabadság árnyékában

•

Aczél Tamás, az 1951. évi irodalmi Sztálin-díjjal kitüntetett író ebben a regényében olyan korszakot ír le, amelyet mindnyájan átéltünk. A fasizmus dögletes mérgével megfertőzött kispolgárokkal szemben ott állnak a magyarság jövőjében és boldogulásában bízók: á dolgozók.

A fasizmus utolsó heteit, utolsó óráit éli, Aczél elviszi az olvasót a nép minden rétegébe, Budapestre, a faluba, a katonaság közé és megmutatja a nép egészséges ösztönét és utálatát az embertelenség és a háború hiábavalósága ellen. Aczél a hivatott realista író biztos vonásaival rajzolja meg a burzsoa osztály jellegzetes alakjait, Kondói méltóságos urat és gyártulajdonost, aki a felszabadulás után maga köré gyűjti barátait, biztatja őket, hogy tartsanak össze, mert „a mifajta embereknek most össze ’ kell tartanunk”.

A szerző kíméletlenül és bátran rántja le a leplet mindazokról, akik nem akarnak becsületes munkából élni, akik a „nyugati segítséget” várják.

Ш II IP IE Ш

mtiiimiimiiiiiimiiiiiiiimiimmiiiiimimiiinwi

ANTAL KALMAN

Szolgalegény volt valamikor, napszámos, részesarató.

Kulák szidta, ütötte földesúr és nem nyílt ajkán nótaszó.

Kenyerét, hitét, becsületét elorozta az úri rend és megülte borús szívét a remény tvesztő néma csend.

Istállóban lakott, barmok voltak társai sokáig, és keserűen hullt a könnye:

— hát így lesz már ez mindhalálig?

Am egyszer csak feltüzelt a nap, a szabadság bíboros fénye és rásugárzott melengetőn az Antal Kálmán életére.

Első volt, aki boldogan

a szövetkezetbe lépett s arcán az öröm gyújtott lángot, mert tudta, szebbé lesz az élet.

/

És becsülettel dolgozott, lovat hajtott, aratott, kapált, s egy házacskát is épített, a hajléktalan hajlékra talált.

Bútor is került már a házba, amiről egykor nem is álmodott, s asszonya szeme mostanában, akár a csillag, úgy ragyog.

Antal Kálmán meg dalra gyújt s erős kezében ég a munka, gyűlik a munkaegység, hiszen kettőtől többre megy naponta.

A faluban is gyakorta elemlegetik jó munkáját:

— Derék ember lett ez a Kálmán, szinte alig taiálni párját! —

S ő keményen dolgozik tovább, védi hazáját és a békét, védi népének vagyonát, a szövetkezet dús vetését.

Dénes György

Leningrádl üzemek segítik a kolhozokat

A mezőgazdaság további fejlesztéséről szóló párthatározat óta a leningrádi üzemek dolgozói fokozott odaadással teljesítik a mezőgazdaság megrendeléseit. Az „Elektroszila” gyár tervezőirodáiban plédéül a kolhozok villamosítását szolgáló új géptípusokon dolgoznak. A munkások sok javaslatot tesznek a termelés meggyorsításáre, a minőség javítására. így például a rejtett tartalékok feltárásával megrövidítették a kolhozvillanyerőmüvek generátorainak gyártási idejét.

A Kirov-gyár dolgozói védnökséget vállaltak a leningrádi terület több kolhoza és gépállomása fölött. A gyár dolgozói elhatározták, hogy a védnökségük alá tartozó kolhozokban a következő munkákat végzik el: gépesítik a takarmányozást és a trágyahordási az állattenyésztési farmokon, automatikus itatókkal látják el őket; melegházakat építenek; 200 tonna kapacitású takarmányvermeket készítenek; villamosítják Zsabino és Kalmatka fa! - vakat, s a Vörös Csillag kolhoznak yillanytelepet építenek. Megjavítják 1 a gyár védnöksége alá tartozó gépállomás szerszámgépéit, elkészítik a hiányzó alkatrészeket s a megtakarított fémből a kovács- és lakatosmunkához szükséges nyersanyagokkal látják el a kolhozokat és gépállomásokat.

Angol és amerikai haladó írók művei a Szovjetunióban

A soknemzetiségű szovjet állam népei mélységesen tisztelik a világ többi népeinek kultúráját. A szovjethatalom évei alatt az országben több mint 250- millió példányszámban adták ki a külföldi klasszikus és haladó írók műveit.

A Szovjetunióban összesen 218 angol író könyveit adták ki a szovjet népek több mint 50 nyelvén, összesen 34 millió 500 ezer példányban. A szovjet gyermekek már az iskolában megismerkednek az angol irodalom remekműveivel, köztük Shakespeare drámáival, Byron, Shelley költeményeivel, Scott, Dickens, ‘Thackeray regényeivel.

A szovjet könyvkiadó vállalatok hatalmas példányszámban adták ki Galsworthy, Shaw és sok más angol író műveit. A Szovjetunióban Shakespeare műveiből például több mint 200 kiadás jelent meg a szovjet népek nyelvén, összesen 2 millió 310 ezer példányban. Defoe „Robinson Cruzoe” cimű regénye 124 kiadásban 35 nyelven, több mint 2 millió példányban jelent meg.

Dickens a legkedveltekk angol írók egyike a Szovjetunióban. Tizenhat nyelven megjelent műveinek együttes példányszáma meghaladja a 3 müliő 50C ezret.

A szovjet emberek tisztelik az amerikai és angol irodalom demokratikus hagyományait. Cooper, Jack London* Whitman, Dreiser, Twain könyvei megtalálhatók minden szovjet könyvtárban, A Szovjetunióban csaknem 2.400 amerikai könyvet adtak ki, összesen több mint 44 millió példányban. Ezek a könyvek a Szovjetunió népeinek több mint 50 nyelvén jelentek meg.

Az utóbbi években a következő művek kerültek kiadásra: Howard Fast; „Az utolsó határ”, „A szabadság útja”,„Elbeszélések Amerikáról” című művei, Gilbert: „Zsákutcában”, M. Milson: „Élet a homályban” című regénye stb, A Szovjetunióban több amerikai költői antológia jelent meg.

Nő a közszükségleti cikkek forgalma a szovjet falvakban

A Szovjetunióban az értékesítő szövetkezetek több mint 60.000 falusi boltja látja el közszükségleti cikkekkel a kolhozparasztságot. A közszükségleti cikkek kereslete állandóan növekszik. Ez év elejétől több mint háromszor annyi közszükségleti cikket gyártottak, mint 1940-ben egész évben. A falusi vásárlók a legutóbbi kilenc hónap folyamán többszázezer rádiókészüléket, többszázmillió rubel értékű könyvet, sportfelszerelést, képet, hangszert vásároltak.

Az értékesítő szövetkezetek alkalmazottai állandó kapcsolatot tartanak fenn a vásárlókkal, érdeklődnek óhajaikról, A voronyezsi terület peszkovi áruházában például az elárusítók gondosan tanulmányozzák a helyi lakosság kívánságait. Rendszeres kimutatást vezetnek a kolhoztagokat legjobban érdeklő árukról, s ennek alapján szerzik be a nagykereskedelmi szervektől a szükséges cikkeket.

Idén a Szovjetunió falvaiban háromezer új, közszükségleti cikkeket árusító üzletet nyitottak.

Kolhozszínházak üzbekisztánban

Uzbekisztán gyapottermesztő körzeteiben számos hangversenybrigád és színházi együttes működik. A művészek á kolhozklubokban és a mezei szállásokon mintegy 200 színdarabot és hangversenyt rendeztek.

Szovjet-Uzbekisztánban két hivatalos kolhozszínház létesült, melyeknek társulata rendszeresen ellátogat a kolhozokba, szovhozokba, gép- és traktorállomásokra.

A kolhozszínházak művészegyüttesei hivatásos színészekből állanak. A falusi színházakat államköltségen tartják férni.;

Nikolaus Kopernikus

szivattyúzni azokra a dombokra, melyeken a varos terült el.

Sokoldalú és szenvedélyes munkában eltöltött nagyszerű életét hazájában fejezte be 1543 május 24-én. Élete utolsó napjaiban kapta kézhez nagy művének első nyomtatott példányát, melyben „Kopernikus qdadobta a kesztyűt — félénken bár és úgyszólván csak halálos ágyán — az egyház tekintélyének a természet kérdéseiben." (Engels: Idem. 35. old.)

* * *

Kopernikus főmitvének szerény elnevezéséről — „Az égi körök forgásáról” — nehéz lett volna eltalálni, hogy az e könyvben foglalt gondolatok, hatalmas robbanásként romba fogják dönteni a középkori világszemlélet várát. A skolasztikus világszemlélet alaptételei közé tartozott a Föld abszolút mozdulatlanságának és a viláapgyetem véges voltának tana. E szerint a Föld állott világegyetem középpontjában s légkörével együtt az ú. n. „elemi világot” alkotta; ugyanakkor az égitestek megbonthatatlan, változatlan, ideális léttel bírtak. Ezt a nézetet, amely a Földnek a világegyetemben elfoglalt különleges helyét vallja, a görög eredetű „geos" (föld) szó alapján geocentrikus világszemléletnek nevezik.

Kopernikus kétségtelen érdeme, hogy ezt a több mint két évezreden át uralkodó geocentrikus világszemléletet, amelyben egyesek csak kételkedtek, amit mások kigúnyoltak, azt ő a kérlelhetetlen tudományos igazság erejével megdöntötte és az új heliocentrikus világszemléletet merészen és tisztán, nyíltan és hangosan állította az emberiség elé.- „Merem állítani — írja a lángeszű csillagász, — hogy a Főin a körülötte keringő Holddal együtt egy év alatt egy nagy kört ír le, amelynek középpontjában a Nap van."

Ugyanúgy, mint a Föld, az összes bolygók is a Nap körül forognak, a csillagok viszont óriási távolságra vannak tőlünk, sokkal távolabb, mint a bolygók. „A világegyetem nagysága olyannyira óriási — írja tovább — hogy a Föld távolsága a Naptól éppenséggel észrevehetetlen nagyságú az állócsillagok szférájához képest.". — Csak mi hisszük azt, hogy a csillagok a föld körül forognak. A valóságban maga a Föld 24 óra alatt megfordul saját tengelye körül (ami kiváltja a nappalok és éjtszákák váltakozását) és egyidejűleg ferde helyzetben kering a Nap körül egy év leforgása alatt, (ami az évszakok váltakozásának oka) Kopernikus helyesen magyarázta meg a bolygók látható mozgásban észlelt rejtélyes hurkokat. Ha a Föld mozdulatlanul állna, akkor úgy tűnnék fel, mintha a bolygók mindig csak egyirányban -mozognának. A valóság azonban az, hogy úgy a Föld, mint a többi bolygó egyirányban mozog, csak-, hogy a pályájuk meg a sebességük különböző. Éppen ezért úgy tűnik fel nekünk, hogy a bolygók egyszer előrefutnak, máskoi\pedig a csillagokhoz képest elmaradnak

Kopernikus felfedezte a naprendszer szerkezetét és munkája nyomán az ember tekintete előtt feltárult-a bolygók valódi világa. Ezzel a ténnyel kitűnt a földi és égi közti gyökeres különbségről szóló idealista elképzelés képtelen volta. A világról alkotott e hibás elképzelésre Kopernikus döntő csapást mért. Ezzel a felfedezéssel szétzúzta a régi világ antropocentrizmusát és utat nyitott az új tudománynak.

* * *

Ez a felfedezés rendkívül hosszú ideig — több mint 2000 esztendeig húzódott és az emberiség igen sok áldozatot hozott érte. Az ókor tudósai közül, akik ilyenirányú sejtéseiket hangoztatni merték, sokan életükkel fizettek merészségükért. A harc különösen véres alakot ölt Kopernikus felfedezésén^1- megjelenése után, amikor az egyház felocsúdik első meglepetésébőli Tanításának követőit

inkvizíció máglyára küldte és elevenen elégette, mint Giordano Brúnót, vagy üldözte vagy börtönbe vetette, mint Galileit, Castellit és sokan másokat.

Kopernikus megértette, hogy tanításai, forradalmi tartalmuknál fogva milyen ellenállást válthatnak ki. Félt továbbá attól, hogy felfedezését kora tudósai nem foaiák megértem és ki fogják nevetni. Teljesen tudatában volt annak, hogy kortársai milyen vakon hisznek az egyház elavult téziseiben és hogy minden tevékenységüket a biblia sorai irányítják. Ezért habozott műve nyilvánosságra hozatalával és ту tett mindent, hogy elkerülje elődei sorsát. De Kopernikus mélyen meg volt győződve igazáról és sokkal becsületesebb volt, mintsem hogy ezt tagadja, ezért büszke szavakkal védte tételeit.

Egész munkásságát a pontosság és lelkiismeretesség jellemzi. Rendkívül egyszeril műszerei segítségével — mindössze 3 pálcikából ■ készített és tintával beosztott műszere volt, — végzett összes megfigyeléseit összehasonlította elődei megfigyeléseivel. Igen erős kritikai érzéke volt a kapott eredmények iránt és azokat mindig a gyakorlatban ellenőrizte. Csak ezek teljes egyezése esetén fogadta el eredményeit hiteleseknek. Nagy, tudományos jelentőségét éppen abban kell látnunk, hogy miután a kísérleti tények alapján megtette az első lépést, mely szerint a bolygók napkörüli mozgást végeznek, meg merte tenni ц másodikat is. Azt ugyanis, hogy nemcsak a többi bolygó, hanem a Föld is a Nap körül forog. Erre nézve nem volt és abban az időben nem is lehetett semmiféle bizonyítéka, ezt csak utána 300 évvel bizonyították be kísérletileg is, Tudományos érdeme éppen az, hogy e második lépést meg merte tenni és az egész világon elsőnek tette meg azt., kiemelve az akkor uralkodó káoszból éppen a leglényegesebbet és — a kor minden előítélete

ellenére — tisztán és hangosan hirdette az egyszerű igazságot.

Amikor Kopernikus tanítása elterjedt, az egyház elkeseredett küzdelmet indított az új tannal szemben. A nagy tudós már halott volt, így őt már nem érhette el az inkvizíció keze, tehát csak követőit és tanait akarták megsemmisíteni. Midőn Galüei távcsöve segítségével az első döntő bU zonyítékokat szolgáltatta Kopernikus tanai mellett, az egyházi kongregáció 1616 március 5-én Kopernikus könyvét indexre tette és hivatalosan mindmáig nem oldotta fél.

Az élenjáró csillagászat Kopernikus halhatatlan munkájából kiindulva szétrombolta a világegyetem és abban a Föld helyére vonatkozó vallásos elképzeléseket, lehetőséget adott nekünk arra, hogy a világot olyannak lássuk, mint amilyen a valóságban. Megmutatta az ' emberi értelem legyőzhetetlen erejét és ezért a hit és a tudás között vívott harcban nagy szerepet játszott. Az ilyen tudomány azonban a kapitalista országokban nem fejlődhet szabadon, mivel a burzsoáziának érdeke, hogy a népet továbbra is a vallási misztic ?mus sötétségében tartsa. „A közismert aforizma azt mondja: — írja Lenin — ha a geometria alaptételek az emberek érdekeit sértenék, akkor valószínűleg megcáfolnák azokat. A természettörténeti elméletek, amelyek a teológia régi előítéleteit érintik, eddig a legelkeseredettebb harcot váltották Ы és fogják kiváltani.” (Lenin művei, 15: kötet, 17. oldal. Oroszul.)

A haladó emberiség azonban az egész világon a Béke Világtanács kezdeményezésére, a burzsoázia minden elkeseredett erőfeszítése ellenére is e napokban győzelmesen ünnepli a lengyel nép nagy fia, Kopernikus halálának 410. évfordulóját. Hazánk dolgozói a vüág többi haladó erőivel együtt emlékeznek meg Kopernikusról, a nagy tudósról, aki Tyho Brahe, cseh csillagász szavaival elve: „ ... képes volt megállítani a Napot földkörüii útján és kimozdítani a helyéről a mozdulatlannak hitt Földet”3