Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-18 / 42. szám

12 '' 1953. október Iß. ntt«r KIS HÍREK — A Brit-Guyanai népi haladó párt október 10-én este általános sztrájkra szóló felhívást bocsátott ki, tiltakozá­sul az angol kormányzó intézkedése ellen, amellyel i kormány hat tagját elmozdította — jelenti a „Reuter”. — A népi haladó párt vezető tagjai kije­lentették: minden lehetőt elkövetnek hogy bojkott alá helyezzék az Angiié bői érkező árukat. — Az ország szuverenitásának vedel mére bizottság alakult Chilében — jelenti a „TASZSZ” — A bizottság fe­ladatául tűzte ki a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztéséért, a Chile és a? Egyesült Államok közötti katonai e­­gyezmény megsemmisítéséért folyó harcot. — A Szovjetunió egyiptomi rendkí­vüli és meghatalmazott követévé Szo­lod Danyili Szemjonovicsovot nevezte ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége. — Halálra Ítélték Faruk volt egyip­tomi király sajtótanácsadóját — jelen­ti az „AFP”. — Ugyancsak Kairóból jelentik, hogy Ibrahim Farag, volt vafdista miniszter ítéletét a „forradal­mi tanács" életfogytiglani börtönről U évi börtönre változtatta. ítélet az amerikai kémek bukaresti perében A bukaresti katonai törvényszék ta­nácsa hétfőn délután 6 órakor hirdet­te ki ítéletét az ejtőernyős amerikai kémek és bűntársaik perében. A tör­vényszék hét vádlottat hazaárulás, ki­lenc vádlottat pedig a hazaárulásban való bünrészesség miatt Ítélt el. A törvényszék a román nép nevében halálra ítélte Alexandru Tanase, Mircea Popovici, loan Goles, loan Samoila, Gav­­rile Pop és loan Tolan vádlottakat, to­vábbá cinkosaikat: Erich Tartlert, Mi­­hai Vasile Vladot, Joan Budát, Ghectr­­ghe Dincát, Aurel Corlant, loan IuhasZt és loan Cosmát. Az enyhítő körülmények figyelembe­vételével Torna Bébit, aki az állambiz­tonsági szerveknél önként jelentkezett, háromévi súlyos börtönre és teljes vagyonelkobzásra, a per egyetlen nő­vádlottját, Elena Stetint 25 évi kény­szermunkára, a halálra ítélt M. Popo­vici apját, Alexandru Popovicit 20 évi súlyos börtönre ítélték. A vádlottak az Ítélethirdetéstől szá­mított négy napon belül fellebezhet­­nek. A törvényszék tanácstermében össze­gyűlt hallgatóság hosszantartó tapssal fogadta az ítéletet. Norvégia, Burma, Indonézia, Dánia képviselői támogatták a Szovjetunió javaslatát az ENSZ új tagjainak felvétele kérdésében A különleges politikai bizottság ok­tóber 8-i és 9-i délelőtti ülésein foly­tatódott a vita az ENSZ új tagjainak felvétele kérdéséről. Elsőnek Csehszlovákia képviselője szólalt fel. Kijelentette, hogy azok a nehézségek, melyek sok éven át fel­merültek az új tagok felvétele kérdé­sének megvizsgálásánál, annak követ­kezményei, hogy bizonyos államok és elsősorban az Egyesült Államok, a hát­rányos megkülönböztetés politikáját folytatták egyes országokkal szemben, másokat pedig előnyben részesítettek. Csehszlovákia képviselője rámutatott helytelenek azok a kísérletek, hogy az új tagok felvétele kérdésének meg­oldásánál mellőzni akarják az ENSZ a­­lapokmány azon tételeit, amelyek elő­írják, hogy a biztonsági tanács pozitív javaslata szükséges új tagoknak az ENSZ-be történő felvételéhez, a biz­tonsági tanács öt állandó tagja egy­hangú beleegyezése alapján. Csehszlovákia képviselője s Szov­jetunió küldöttsége által beterjesztett határozattervezet mellett nyilatkozott és rámutatott, hogy az ENSZ-alapok­­mány nem tiltja meg több ország egy­idejű felvételét és hogy most nincs más lehetőség új ENSZ-tagok felvéte­lére, mint a szovjet küldöttség javas­latának elfogadása. A Kuomintang-klikk képviselője szo­kás szerint az amerikai küldöttség ál­láspontját támogatta az új tagok fel­vételének kérdésében. Felszólalása so­rán rágalmazó kirohanásokat intézett a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen. Norvégia, Burma, Indonézia képvise­lői támogatták a Szovjetunió által be­terjesztett határozati javaslatot. Palmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára csütörtökön este a következő nyilatkozatot tette в Trieszt Szabad Területre vonatkozó a­­merikai-angol kormányközleménnyel kapcsolatban: „Az angol-amerikai nyilatkozat mó­dosítja a trieszti kérdés feltételeit és lényegében arra irányul, hogy módo­sítsa magának az olasz békeszerződés­nek a feltételeit is. Ezzel De Gasperi egész politikája, amelynek tengelyében az úgynevezett atlanti szolidaritás és a háromhatalmi nyilatkozat állott, sem­mivé vált. A háromhatalmi nyilatko­zatot ünnepélyesen megtagadták és a népszavazás tartására vonatkozó olasz javaslatot, amelyet az olasz parlament is jóváhagyott, még csak figyelembe se Norvégia képviselője megjegyezte, hogy az új ENSZ-tagok felvételénél az ENSZ tagjai egyik vagy másik jelölt­tel kapcsolatban elfoglalt álláspontju­­kat^nem tehetik függővé a felvételi kérelmet benyújtott államokkal fenn­álló viszopyuktól. Norvégia képviselője kijelentette, véleménye szerint a Szovjetunió hatá­rozati javaslata az egyetlen konkrét javaslat azok részéről, akik felelősség­gel tartoznak az új tagok felvétele kér­désének eldöntéséért. Norvégia képviselője a Peru által beterjesztett határozati javaslat mel­lett is állást foglalt. Indonézia képviselője megjegyezte, hogy többek között „ideológiai okok­kal” tagadják meg egyik vagy másik országnak az ENSZ-be való felvételét. Az új tagok felvétele kérdésének ilyen megközelítése — mondotta a küldött — kárt okoz az ENSZ tekin­télyének. Indonézia képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió határozati javas­latára szavaz. Indonézia képviselője . hozzáfűzte, hogy elvben támogatja a perui határo­zati javaslatot is, amely előirányozza, hogy „jó szolgálati" bizottságot létesít­senek annak eldöntésére, lehetséges-e megegyezést elérni a biztonsági tanács tagjaival az új tagok felvételének kér­désében. Irán képviselője a perui javaslat mel­lett nyilatkozott és kijelentette, hogy a szovjet határozati javaslat feletti szavazásnál küldöttsége tartózkodni fog a szavazástól. veszik. A Trieszt Szabad Terület kö­zönséges kettéosztása előtt állunk te­hát, mégpedig úgy, hogy e terület „B”­­övezete Jugoszlávia birtokában marad, ugyanakkor azonban nyitva hagyják az ajtót „újabb tárgyalások" előtt, más­szóval, a Trieszt városára és a trieszti kikötőre vonatkozó újabb jugoszláv követelések előtt. Tárgyilagosan ez te­hát a helyzet, amellyel már csak azért sem lehetünk elégedettek, mert az olasz parlament egész határozottan ép­pen ellenkező értelemben foglalt ál­lást. A legnyugtalanítóbb a dologban az, hogy Olaszország keleti határain valószínűleg igen feszült helyzet fog ki­alakulni, telve ismeretién tényezőkkel és veszélyekkel. Lesznek majd termé­szetesen olyanok, akik ezt a helyzetet hogy a tagfelvételi kérelemnek a biz­tonsági tanács által történő megvizs­gálásánál alkalmazzák a biztonsági ta­nács állandó tagjai egyhangú dönté­sére vonatkozó előírást. Törökország képviselője lényegében az ENSZ alap­okmány durva megsértését javasolta Kijelentette, hogy a szovjet határozat' javaslat ellen és a perui javaslat mel­lett fog szavazni. P. Asztapenko, a Bjelorusz SZSZK képviselője felszólalásában rámutatott, hogy alaptalanok azok az ellenvetések, amelyeket több államnak az ENSZ-be való egyidejű felvételéről szóló javaslat , ellen tettek. Az ENSZ-alapokmány té­telei nem akadályozzák meg több ál­lam egyidejű felvételét. Dánia képviselője kijelentette, hogy a dán küldöttség kitart az ENSZ „egye­temességének elve” mellett és kijelen­tette, hogy a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett határozati javaslai mellett fog szavazni. A dán képviselő emellett rámutatott arra, hogy küldött­sége Peru határozati javaslata mellett is „kész szavazni”. Mexikó küldötte támogatta a perui határozati javaslatot. „A szovjet javas­lattal kapcsolatban Mexikó azt szeret­né — modotta Mexikó küldötte — ha a szovjet javaslatban felsorolt 14 or­szágot felvennék, de az egyidőben tör­ténő felvételi javaslat nehézségeket idézhet elő.” Izrael képviselője a biztonsági tanács öt állandó tagja egyhangúságának el­vét támogatta az új tagok felvételének kérdésében. Izrael küldötte támogatta Peru javaslatát és kijelentette, hogy küldöttsége tartózkodni fog a szovjet határozati javaslat feletti szavazásnál. arra igyekeznek kihasználni, hogy Olaszországot megzsarolják, és még jobban az imperialista atlanti táborhoz láncolják, függetlenségünk és nemzeti szabadságunk nyilvánvaló kárára. A mi kötelességünk az, hogy erre a veszélyre eleve rámutassunk. Az at­lanti szolgaság az, amely a trieszti kérdésben phhz a helyzethez vezetett, melyből nincs olyan kiút. amely ilyen vagy olyan módon ne sértené érde­keinket és érzelmeinket. Ezúttal ismét magából a helyzetből adódik egy olyan új külpolitikái irány­zat szükségessége, amely függetlensé­günk megőrzésén és a béke védelmén nyugszik az összes demokratikus és békeszerető államokkal és népekkel való megegyezés és együttműködés út­ján. „Piszkos játék“ Indiai lap cikke az amerikaiak koreai mesterkedéseiről. Az „Indinfo" indiai hírügynökség idézi az „Amrita Bazar Patrika” című láp „Piszkos játék” című cikkét. A lap rámutat, hogy „újabb aggodalomra ad okot az Egyesült Nemzetek parancs­noksága által tanúsított magatartás” A lap hangsúlyozza, hogy az ENSZ pa­rancsnokságának — a koreai-kínai fél parancsnokságához hasonlóan — az a politkai és erkölcsi kötelessége, huge olyan helyzetet teremtsen, amelyben a hadifoglyok őrzésével megbízott indiai erők becsülettel és méltósággal telje­síthetik feladatukat. „Az események a­­zonban csaknem félreérthetetlenül megmutatják — írja a lap — hogy az Egyesült Nemzetek parancsnoksága nem teljesíti lelkiismeretesen ezt a kötelességét". Az „Amrita Bazar Patrika” utal Dul­­lesnak arra a nyilatkozatára, amelyben elégedetlenségét fejezte ki a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatele­pítési bizottság munkájával kapcsolát­­ban és megállapítja: „Ha van olyan te­vékenység, amely elégedetlenséget kel­tett a világon, az éppen az Egyesü'í Államoknak a 1 tevékenysége. Unden svéd külügyminiszternek a hazatelepí­tési bizottság ellen felhozott vádakkal kapcsolatban tett éleshangú nyilatko­zata világosan tükrözi a világ közvéle­ményének érzelmeit.” A haditermelés kibővülése Nyugat-Németországban Az „ADN” bonni jelentést közölt arról, hogy Nyugat-Németországban szakadat’anul növekszik az olyan vál­lalatok száma, amelyek hadiaanyagot gyártanak. A közleményben az áll, hogy Nyu­gat-Németországban jelenleg több mint 400 vállalat foglalkozik hadi­anyagok termelésével. A nyugatnémet hadiipar f-j'ő-^sének fokozódó ütemé­ről tanúskodik többek között az a tény, hogy 1950 óta Nyugat-Német­­oi ag kereskedelmi mérlegében a stratégiai nyersanyagok behozatala több mint kétszeresére növekedett. — Így például 1950 ben 189 millió már­káért importáltak vas- és mangán­ércet. — 1952-ben pedig 702 millió márkáért, vasalkatrészeket az említett evekben 103 millió, illetve 695 millió márkáért, színesfémeket 301 millió, il­letve 625 millió márkáért, szenet és kokszot 175 millió, illetve 872 millió márkáért és így tovább. Ugyanakkor csökkentik az élelmiszerek behozata­lát. A közlemény vége ismerteti azok­nak a nyugatnémetországi vállalatok­nak részletes jegyzékét, amelyek ha­dianyagot termelnek. Ezek között el­sősorban a következő konszernek vál­lalatai szerepelnek: K^upp. Flick, Mannesmann, Klöckner, Hösch. Sie­mens, I. G. Farbenindustrie és sok más. Törökország képviselője ellenezte, Togliatti elvtárs nyilatkozata a Trieszt Szabad Terület kettéosztására vonatkozó amerikai-angol álláspontról Mi van az „Egyesült Európa" híveinek megnövekedett tevékenysége mögött? Nyugat-Európában mostanában szél­­tében-hosszában nagyon sok szó esik az „Egyesült Európáról”, vagy ponto- , sabban az úgynevezett „európai poli­tikai közösségről”.,A Nyugat-Európában megjelenő amerikabarát lapok csakúgy, mint vezető politikusok, nap mint nap azt bizonygatják, hogy Nyu­­gat-Európa lakossága számára életfon­tosságú szükségszerűség az „európai politikai közösség” megteremtése. Sőt, az Egyesült Államok uralkodó körei már valóságos „ütemtervet” is kidol­goztak a „politikai közösség” összetá­­kolására. Első lépésként szeptember 22- re összehívták a hat Schuman-tervhez tartozó ország (Nyugat-Németország. Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) külügyminisz­terhelyetteseit Rómába egy értekezlet­re. Ennek a tanácskozásnak kellene ki­dolgoznia az eljövendő „Egyesült Eu­rópa" felépítését és úgynevezett alap­okmányát. amelyet azután a hat kü­lügyminiszter október közepére terve­zett hágai értekezletének kellene ün­nepélyesen aláírnia. Miért olyan sürgős ez в „politikai közösség" az Egyesült Államok szá­mára? A nagy sietség ;zorosan össze-I függ azzal, hogy az utóbbi időben Nyu­­gat-Európában, különösen Franciaor­­száqhan rendkívül megerősödött az el­lenállás az „európai hadsereg" ameri­kai tervével szemben. Nyugat-Európá­ban. mind általánosabbá válik az a fe­lismerés. hogy ez a hadsereg támadó jellegű, s hogy nem más, mint spanyol- i fal, amely mögött a nyugatnémet milí- j tarizmus feltámasztása folyik. A Wall ’ Street most a „politikai közösség” kö­rüli nagy propagandahadjárattal csök­kenteni akarja az „európai hadsereg'* ellen kibontakozott tiltakozó mozgal­mat. Azt reméli ugyanis, hogy ha előbb létrehoz valamilyen államszövetséget a Schuman-tervben részvevő hat ország­ból, akkor könnyebben meg lehetne magyarázni az érdekelt országok la­kosságának, hogy miért van szükség hadseregeik egyesítésére. Hogy nnen fúj a szél, az kiderül egyébként az „Egyesült Európáért” indított propa­gandahadjáratból is. A „politikai kö­zösség" gyors megteremtéséről szóló felhívások párosulnak olyan ultimátu­mokkal is (főleg Franciaország címére), amelyek az „európai hadsereg "-egyez­mény ratifikálását sürgetik. Ezek kö­zül a legkirívóbb volt Adenai er napok­ban elhangzott üzenete. A bonni kan­cellár kijelentette: Amennyiben Párizs a legrövidebb időn belül nem ratifi­kálja az „európai védelmi közösségről” szóló egyezményt, neki felhatalmazása van arra, hogy ebben az ügyben „ul­timátumot” intézzen Franciaországhoz Az „Egyesült Európa” bajnokainak nagy igyekezete azonban nem :sök­­kentette, sőt növelte az ellenállást az „európai hadsereg” felállítása ellen. Adenauer arcátlan üzenete például o­­lyan nagy felháborodást keltett Fran­ciaországban, hogy még a Wall Streetet is meghökkentette, s hasítására aztán a bonni kormány sürgősen „visszavon­ta" a szerencsétlen nyilatkozatot. En­nek ellenére a tiltakozás egész Fran­ciaországban tovább növekszik. Hogy milyen széles körben ellenzik ma Fran­ciaországban ezt az amerikai tervet, megmutattták azok a viharos viták. amelyek az egyik legnagyobb francia burzsoa párt, a radikális-szocialista párt legutóbbi kongresszusán lezajlot­tak. Herriot, a párt elnöke például ke­reken kijelentette: „Ellenzem az euró­pai védelmi közösségről szóló szerző­dést, nem akarom ismét látni a Gesta­­pót és az SS-t". Ilyen helyzetben ült össze Rómában a külügyminiszterhelyettesek értekez­lete. Az értekezlet nehéz probléma elé állította a francia kormányt, amelynek most el kellett volna döntenie, hogy képviselője Rómában támogassa-e az „európai hadsereg" felállítását vagy nem. A francia kormány két tűz közé került. Az Egyesült Államok ultimá­tumszerű követelésekkel bombázták a kedvező válaszért, a francia közvéle­mény nagy része pedig a szerződés el­utasítását sürgette. Nem meglepő te­hát. ha a kormány kebelében is nézet­­eltérések támadtak. Végre is elodázták a kérdést: Franciaország római nagy­követét bízták meg, hogy vegyen részt a külügyminiszterhelyettesek értekez­letén. s a nagykövetről köztudomású, hogy semleges az „európai hadsereg” felállítása körüli vitákban. Ugyanakkor azonban a francia kor­mány hozzálátott ahhoz is. hogy elő­készítse a francia történelem egyik legszégyenteljesebb árulását: előkészü­letet tett az „európai hadsereg”-egyez­­: mény ratifikáltatására ь francia parla­­\ menttel. Hogy elterelje a figyelmet az i „európai hadsereg” támadó jellegéről, igyekszik a közvélemény érdeklődésé­nek homlokterébe tolni a „politikai kö­zösséget”. Ezért nagy hűhó közepette vitát provokált arról, hogy milyennek is kell lennie az eljövendő államszö­vetségnek. Azt akarják elhitetni, hogy Franciaország számára az az életbevá­gó kérdés, hogy a hat ország egysze­rűen „társuľ’-e vagy pedig „összeol­­vad”-e az eljövendő államszövetségben, s hogy lesz-e egy „európai elnök” az államszövetség élén, vagy sem. A va­lóságban ezek csupán csak árnyalati különbségek; a lényeg- a náci Wehr­macht újjáélesztése és Nyugat-Német­ország vezető szerepe az „európai had­seregben” mindkét esetben megmarad Vagyis — mint a „l'Humanité” rámu­tatott — ez a mesterséges vita leg­inkább ahhoz a vitához hasonlít: ho­­gyan jobb meghalni, akasztás vágy víz­­befúlás által? A nyugatnémetországi militaristák azonban nincsenek tekintettel a fran­cia kormány belső nehézségeire s nem tűrik Nyugat-Németország eljövendő vezető szerepének még árnyalati ki­sebbítését sem Ezért a római értekez­leten körömszakadtáig ragaszkodnak az „európai közösségi” tagállamok tel­jes behódolásához, ugyanakkor Fran­ciaország. Belgium és Hollandia képvi­selői ezt mereven elutasítják. Emiatt a római értekezlet véget nem эго e­­redménytelen viták színhelyévé vá'to­­zott. Mindehhez az amerikai és az a­­merikabarát sajtó panaszos kiáltozása szolgáltatja a kísérőzenét arról, hogy ismét „veszélyben van az európai egy­ség ügye”. A tárgyalások nyilvánvaló eredménytelensége arra késztette a „T e New York Times”-t is, hogy megrója az Egyesült Államok szövet­ségeseit, amiért — mint írja — „a római tárgyalások a pesszimizmus és bizonytalanság légkörében zajlanak le”. Ebben a helyzetben álltak ki a po­rondra a francia jobboldali szociálde­mokraták, hogy megmentsék az „euró­pai hadsereg” tervét. Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt egyik vezető­je a francia parlament összehívásának előestéjén váratlanul kijelentette, hogy pártja bizonyos „biztosítékok” esetén hajlandó ratifikálni az egyezményt. Olyan időpontban, amikor az amerikai politika franciaországi nívei még a kormánytöbbség képviselőinek egy ré­szét sem tudják megnyerni a szerző­dés ratifikásására, Guy lollett beszé­de vérmes reményeket keltett az óceá­non túl. Dulles amerikai külügyminisz­ter kijelentette, hogy az „európai had­­sereg"-egyezmény ratifikálásának kilá­tásai „jelentős mértékben megjavul­tak”. De csakhamar kiderült, hogy az öröm korai volt. A szocialista oárt egyszerű tagjai olyan nagy felháboro­dással fogadták Guy Mollet nyilatkoza­tát, hogy a pártvezetőség néhány nap múlva jónak látta egyszerűen leta­gadni elhangzását. Az „Egyesült Európa" híveinek ezek a sorozatos balsikerei megmutatják, milyen széles körökben leplezödött le az amerikai agresszív politika. S fel­tárják egyben azt is, hogy az amerikai agresszív tervek kivitelezőinek még a legkörmönforftabb mesterkedések elle­nére is egyre nagyobb akadályokkal kell megbirkózniok. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kia lot.ivatal Bistislave Krtzk. ví 7 — lelet,.г 532 У9 — Szerkesztőség Bratislava. Krftková 7. — felei.,r. 243-46. — Főszerkesztő МаЮг Sándor — Kiadta a? Stftt pőrt 'h-sp nakladatelstvo" n p závod Bratislava Kriík-wá 7 - Nyomta Morkanftlné tlačiarne n p. гг.. Bratislava. UL Nôr povstanie ^ - Irányító postahivatal: Bratislave, i - Előfizetés egy évre 20 Kčs. félévre 10-, Kés. A lap felnvmdhstő minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: РЮ 566/S2. IV. L

Next

/
Thumbnails
Contents