Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-18 / 42. szám

1953. októSer 18.

FÁIdmftfM

9

A jánoki szövetkezet tagjai sikeresen építik szövetkezetüket

Ezelőtt alacsony, szalmafedeles házak jellemezték Jánok községet, a szepsi járás egyik legdélibb fekvésű faluját, igaz ugyan, még most is ki-ki kandikál egy-egy zsupoos házikó az új piroscserepes házak közül az utcára, de az élet e falak között is lényegesen megváltozott.

Al szövetkezeti nagytermelés lehetővé tette Eperjesi Istvánnak, Kovács Józ^'ťnek, legalá Józsefnek és a szövetkezet számos tagjának, hogy lerakják házuk új alapját, új falakat emeljenek és szalma helyett piros cseréppel, vagy szürke eternittel fedjék be a tetőt. Mindez persze azt bizonyítja, hogy a közös gazdálkodás megszilárdulásával nagyot emelkedett a talu kis- és középparasztjainak az életszínvonala és a szövetkezet vagyona.

PARTUNK ÉS KORMÁNYUNK

MEGMUTATTA A HELYES UTAT

De nézzük meg közelebbről, hogy a szövetkezet az eltelt diárom esztendő alatt mennyit fejlődött és mennyit gyarapodott a közös szövetkezeti vagyon Három év nem nagy idő, de a jánoki dolgozó parasztság életében új korszakot jelent a szebb és jobb élethez vezető úton. Ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet mindössze harm,ne szarvasmarhával és 12 malaccal kezdte el gazdálkodását, akkor látjuk, hogy eredményesen jártak azon az' úton. amelyre pártunk és kormányunk vezette kis- és középparasztjainkat. Ma már csaknem megtízszereződött a szarvasmarhák száma, míg a sertéseké 12- ről 450-re szaporodott. Mindezt pedig szorgalmas és kitartó munkával érték el a szövetkezet tagjai.

Az állatállomány nagyarányú szaporodása megkívánta az istállók, gazdasági épületek kiszélesítését is. Három év alatt egy új százféröhelyes istállót, két kétszázférőhelyes sertéshizlaldát és öt baromfiólat építettek és adtak át a rendeltetésének. Ezenkívül számos juhakolt is emeltek. Az állatok gyors szaporodása most ismét arra kényszerítette a szövetkezet tagjait, hogy új tehénistállót építsenek. Ezt az elhatározásukat nyomban tett követte. Az istállóépület kérdése pedig egyre sürgősebb, mivel közelednek már a hideg, kedvezőtlen napok és az állatokat nem lehet csak úgy a szabad ég alatt tartani. Az építkzési csoport tagjai ezért elhatározták, hogy az istálló felépítését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a tervtől eltérően október 28-ig befejezik és üzemképes állapotban átadják a szövetkezetnek.

SZÁZEZER korona a kerülettől

A nagy igyekezetben azonban azt a hibát követték el a szövetkezet vezetői, hogy ugyanakkor, amikor hizlaldákat építettek, megfeledkeztek a fiaztató építéséről Most aztán az a helyzet adódott, hogy a tél folyamán nem tudják megfelelő helyiségbe elhelyezni az anyakocákat és veszélyben forog további szaporulatuk. Stromp elvtárs. a szövetkezet elnöke azonban nem esik kétségbe, nyugodtan mondja: — Ha már a hibát elkövettük, igyekszünk most a fiaztatót mihamarabb felépíteni. Ez lesz az első teendőnk. Így ezt az égető kérdést is meg fogjuk oldani. —

Mint látjuk tehát, a szövetkezet tagjai nem ismernek lehetetlent, és ebben rejlik a szövetkezet nagy ereje. Kitartó szorgalommal és eredményesen folytatják munkájukat az őszi vetések és a kapások betakarításánál.

VERSENYBEN AZ ŐSZI MUNKÄK SIKERÉÉRT

Tóbisz elvtárs, a szövetkezet agronómusa megjegyezte, hogy a munkacsoportok versenyeznek egymás közt a munkák minőséges és idejében való elvégzéséért.

— Ezideig — hangsúlyozza — Dómin Pál harmadik csoportja vezet a szántás-vetés és a betakarítási munkálatokban, mivel területük csaknem 90 százalékát már bevetették.

Még Tóbisz elvtárs be sem fejezte mondanivalóját, amikor a szövetkezet irodájába lép egy életerős, pirospozsgás arcú fiatal ember. — Miről is van szó Józsi bácsi? — kérdezte nagy érdeklődéssel. — Az őszi munkákról beszélünk Laci — felelte az agronómus.

Kiderül, hogy az újonnan érkezett nem más, mint Molnár Laci, az első csoport vezetője. Kint az ajtó előtt ellesett pár szót-az agronómus és a többiek beszélgetéséből, azért szükségesnek tartotta, hogy ő is megmondja véleményét.

— Könnyű ám — mondja — a harmadik csoportnak az elsőséget tartani, hiszen csupa olyan veteménye van, amelyet korábban kell vetni, mint repce. ősziárpa és rozs. Mi pedig több búzát vetünk, sőt még a kukorica betakarításának a nagy része is a mi feladatunk. De igyekszünk, és munkánkat úgy akarjuk elvégezni, hogy a gazdag termést, már mint a kukoricát is, rövid időn belül betakaríthassuk.

Molnár László elvtárs csoportjának ugyanis még kilenc hektár kukoricatermése vár betakarításra, Az átlagtermés, mint a csoportvezető kijelentette, közel lesz a negyven mázsához.

tározat és árleszállítás milyen lehetőségeket tár a szövetkezeti gazdálkodás és a tagság jövedelmének fokozása elé. Erről ismét Stromp elvtárssal és a körülötte lévő többi tagokkal váltottunk szót.

— Örömmel' mondhatom — szólott az elnök — hogy nagy megelégedéssel értesültünk a kormánynyilatkozatról, az iparcikkek árainak leszállításáró1 Mindez hozzásegít minket ahhoz, hogy tagjaink még nagyobb kedvvel és odaadással végezzék munkájukat.

Azt a kérdést intézzük most az elnökhöz, vájjon a taggyűlés megvitatta-e kormányunk legutóbbi intézkedését a hizlalás! szerződéssel kapcsolatban, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezet tagjai egyénileg is vállalhatnak hizlalást, ami megint csak nagy segítséget jelentene bevételük növekedésében.

— Meg kell mondanom — mondja az elnök — ezt még nem beszéltük meg közös összejövetelen, minket erre még nem hívtak fel, sőt a helyi nemzeti bizottság sem kezdeményezett ezzel kapcsolatban gyűlést.

TÖBB SEGÍTSÉGET A JÄRÄSTÖL

A jánoki EFSz példájából világosan kitűnik, hogy a szepsi járási nemzeti bizottság funkcionáriusai nem végzik úgy kötelességüket, mint ahogyan pártunk és kormányunk a dolgozó nép érdekében elvárja tőlük. Miért nem mentek ki Jánokra? Vagy nincs a szövetkezetnek a járáson instruktora? Bizonyára megfeledkeztek erről a járáson, úgy gondolták, hogy kis- és középparasztjaink minden magyarázat nélkül megértik kormányunk intézkedéseit. Pedig olyan lehetőségei adódnak a szövetkezetnek az árleszállítás után, amelyről a tagokat fel kellett volna világosítaniok és k-ónkrét példákon megmutatni nekik azt, hogy kormányunk következetesen beváltja ígéretét a mezőgazdasági termelés felemelése és dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelése szempontjából.

Hiszen, ha csak a beadott gyapjút vesszük a jánoki szövetkezetben, amiért az új pénzben jelentős összeghez jutottak, akkor ez 69.000 korona megtakarítást jelent a becsületesen dolgozó tagoknak, mert a beadott gyapjú után juttatott utalványok a ruhaneműek kedvezményes vásárlását teszik lehetővé a tagságnak s ez munkaegységenként 1.30 korona megtakarítást jelent egy-egy'1 tagnak. Ezzel pedig érdemes lett volna foglalkozni, közelebbről megismertetni vele a szövetkezet tagjait. Bizonyára a jövőben ebben is nagyobb támogatást nyújtanak majd a szövetkezetnek.

Mindaz, amit az előbbiekben elmondottunk a jánoki szövetkezetről, csak pillanatkép arról a hatalmas iramú munkáról, ami a megalakulástól az építkezés terén folyik. A szövetkezet tagjai becsületes törekvéseit a járás, sőt a kerület is éber figyelemmel kisérte s most úgy döntöttek, hogy százezer korona beruházási segélyt bocsátanak az EFSz rendelkezésére a még hátramaradt épületek befejezése céljából. Ezt az összeget a bankban már a szövetkezet javára írták, ami további lendületet ad a munkák sikeres elvégzéséhez.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a jánoki szövetkezet nemcsak az építkezésben tanúsított igyekezetéért kapta meg az említett összeget, hanem főképpen azért, mert a legkevesebb kiadásokkal, a helyi erőforrások kihasználásával csaknem saját erejükből emelték fel eddigi épületeiket.

— Nem is csoda — kapcsolódott most ismét beszédbe az agronómus, hiszen Laciék négyszer kapálták meg kukoricájukat, úgyhogy a részükre kimért parcellákról várjuk a legmagasabb termést.

Bár a munkaszervezés eléggé jó a szövetkezetben, mégis meg kell említenünk, hogy helytelenül jártak el, amikor az egyes munkacsoportok között nem osztották el arányosan a véleményeket. Mind az első, mind a második vagy a harmadik mezei csoportnak egyenlően kellett volna szétosztani a búza, rozs és a kapásnövények vetésterületét is és akkor még nagyobb erővel, egyenlő eséllyel bontakozna ki az állandó munkacsoportok közötti szocialista munkaverseny. Az elosztásnak ez a módja még jobb munkára serkentené a csoportok tagjait. A jövőben erre is nagy súlyt kell helyezni.

\

Már ha a munkaszervezést megemlítettük, érintsünk csak még egy kérdést, mégpedig azt, hogy a kormányhaKISS JÓZSEF ÚJ CSALÄDI HÄZA

Kiss József a szövetkezet sertésgondozója ma talán a falu legboldogabb embere. Vájjon miért? Főképpen azért, mert kormányunk intézkedései nyomán lakásépítésre most hosszúlejáratú kölcsönt kap az államtól és minden jel azt mutatja, hogy a szövetkezet segítségével még ebben az esztendőben beköltözhet az új lakásba.

Kissék a múltban még álmodni sem mertek volna családi lakásról. Igaz nem is lehetett, mert az apró gyermekekre mindig nagy volt a kiadás és a bevétel nem volt annyi, hogy új házra is félre lehetett volna tenni belőle. Most azonban a közös szövetkezeti gazdálkodásban nagy lehetőség nyílik arra, hogy a termelést mind jobban emeljék s aztán ebből fakad az is, hogy Kissék a szövetkezet segítségével új családi házhoz juthattak. Mindezt jóváhagyta a taggyűlés is, mert Kiss József hatgyermekes családapának oroszlánrésze van abban, hogy a szövetkezet 12 malacról ma több, mint 400-ra növelte a közös sertésállományt, holott az EFSz folyamatosan teljesítette és teljesíti beadási kötelességét.

De nemcsak Kiss Józsefnek kell családi lakás, hanem még több szövetkezeti tag is megérdemelné, hogy élvezze kormányunk segítségét. Mindez megvalósulhat. Attól függ, csak, hogy a szövetkezet hogyan biztosítja a jövőévi gazdag termést, ami mindenekelőtt az őszi munkák haladéktalan elvégzésén múlik. Az is igaz, hogy nehéz most a szántás Jánokon, mert a traktorállomás csak egyharmadát végezte el a tarlóhántásnak s ez nagy- I mértékben hátráltatja a szántás-vetés

■ befejezését. De az őszi munkákat el

■ kell végezni annál is inkább, hogy a I jövőben még gazdagabb számadást ; készíthessenek saját maguk és a közös : szövetkezeti vagyon javára. A gazdag i termés további előnyök biztosítéka

lesz elsősorban azok részére, akik ezt a legnagyobb mértékben elősegítették Rajta hát, a lemaradást még mindig be lehet hozni, csak lássunk szaporán munkához.

Szombath A.

Egy este a leleszi szövetkezetben...

A fényesen tűző nap bíborvörös színek közé rejtőzve befejezte egy napi pályafutását és eltűnt a láthatáron. A falura szürkület és egyre nagyobb sötétség ere ?kedett, már csak az őszt szél hozta messziről errefelé a határban szántó traktorok dohogását. A szövetkezet helyiségében azonban fényes lámpák világították meg a belépő szövetkezeti tagok napbarnította arcát. Ebben a helyiségben jönnek össze csaknem minden este a leleszi szövetkezet tagjai, hogy számot aduinak elvégzett napi munkájukról és megbeszéljék a következő napi munkatervet. Ezek az összejövetelek az utóbbi napokban élénkebbek, zajosabbak mint az előző hetekben voltak, hiszen van most miről beszélni, sürget az őszi szántás-vetés, betakarításra várnak az őszi kapásnövények. Meg aztán a közelmúltban megjelent kormánynyilatkozat. a termények begyűjtési árainak felemelése, az iparcikkek árainak nagyarányú csökkentése került minden este a vita középpontjába. Számítgatnak, osztanak, szoroznak a becsületesen dolgozó tagok, hogy szorgos munkájuk által mily előnyökben részesülnek, mennyivel lesz nagyobb a jövedelmük és hogy pénzükért mit is vásárolhatnak.

Ezen az estén is élénk vita fejlődött ki. A csoportvezetők ki-ki saját munkájáról számolt be. Mint minden esetben, ezúttal is Dobos elvtárs, a szövetkezet elnöke kért szót a gyűlésen.

•-— Elvtársak — mondotta — higyjétek el, mióta áttanulmányoztam a kormánynyilatkozatot és tüzetesen megismertem kormányunk intézkedéseit, azóta úgy érzem, hogy munkába menet még a lépéseim is meggyorsulnak. Tudatában vagyok annak, hogy mindazok az intézkedések, melyek mezőgazdasági termelésünk fokozását iráfnyozzák elő, mind a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelkedését jelentik. Ezért tehát még nagyobb lendülettel végezzük további feladatainkat.

Az összes jelenlevők figyelmesen hallgatták az elnök szavait és szemükben az öröm és a megelégedés fénye csülant fel, amit persze lelkes szóváltásuk is kifejezésre juttatott.

Most Kovács Ferenc sportvezető vette át a szót és kijelentette: „Őszintén mondva elvtársak, soha ilyen termés nem volt még Leleszen, mint éppen ebben az esztendőben. Harminchat mázsa gabonatermés hektáronként nem lebecsülni való eredmény. ' így van ez most a burgonyánál is. Mi egy hektárról 1X0—200 mázsás termést takarítottunk be m g a háztáji gazdi'kodásra megh'njy ti földjeink csak a fele terméshozamot adták. Most láttuk csak, milyen előnyt jelentenek őszi munkaterveink meri aki tervez, az a jövőbe is lát. Persze, tavaly ilyenkor még nem is gondol - tunk burgonyáséért értre, aztán elkésve a novemberi erős deres nanokhnn kellett felszednünk a nyakig ázott földekről a sáros buraonyát és bizony elvtársa’■ ‘ktcor sok burgonya Anni veszett a földeken. Most pedig már több mint harminc hektárról betakarítottuk e a terményt és minden jel azt mutatja hogy október 20-ig végzünk véle. Naponként három és tél hektár termését takarítjuk be. de mini az elnök elvtárs mondotta, ezután még nagyobb igyekezettel látunk munkánk elvégzéséhez.

Imre Ádám, a szövetkezet traktorosa maga és többi társai nevében szólalt fel. ezeket mondotta: „Mi a i. rvek szerint az agrotechnikai határidői betartva ígérjük, hogy pontosan % végezzük az őszi szántást, vetést és a mély szán ást is. Legfőbb törekvésünk arra irányul, hogy munkánk által a szövetkezet jövőre még nagyobb termést takarítson be.” Ezen az estén örömmel jelenthetem hogy elvetettünk több, mint 75 hektá ősziátpát, — 60 hektár rozsot, több mint 40 hektár búzát, 20 hektár őszirepcét és több mint 50 hektár talajt készítettünk el további vetés alá. Munkánkat ezideig több mint 70 százalékra elvégeztük és ígérem, hogy október végéig minden munkával végzünk — tehát előbb, mint tervünk előírja.

Imre Ádám traktoros, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója ATZ traktorán barátjával. Papp Sándorral együtt 200 százalékra teljesítik napi munkatervüket. Most pedig ígéretet tettek, hogy teljesítményüket napi 20 százalékkal még megtoldják, hogy ezzé! is meggyorsítsák az őszi munkák időben való elvégzését. Nem kisebb teljesítménnyel dolgoznak Világi Imre és Ménf ői elvtársak is, akik csakugyan mindem elkövetnek az őszi munkáik sikeréért .

Az eddig elért eredmények becsületes munkáról tanúskodnak és a szövetkezet tnniait további lelkes munkára serkentik, ami biztosítéka anj nak, hogy a leleszi szövetkezet idejé- I ben, sikerrel befejezi az összes őszi i munkákat. Sz.

Meg kell gyorsítani a cukorrépa szedését

a kassai I

Falvaink legfőbb feladatai közé tartozik e napokban a cukorrépa kiszedése és mielőbbi elszállítása.

Ezt a fontos feladatot igen komolyan veszik répatermelőink, főképpen az állami gazdaságok és szövetkezeteink. Például a perbenyiki állami gazdaságban, vagy Cserjakon, akár Tőketerebesen, hasonlóképpen Kistárkányban és Szol őskén egy napot sem k°stek a cukorrépa szedésével és jól folytatják az elszállítást is. A répaszedést ezideig leginkább az egyénileg gazdálkodók hanyagolják el, akik csak kevés százalékban attak hozzá a répa szedéséhez.

A cukorrépa időben való szedése azonban nemcsak a határidő előtt való kéz... stől füPF. hanem főképpen a helyes munkaszervezés az. amellyel elkezdett munkánkat sikeresen tovább folytathatjuk. A nagygéresi állami gazdaságban például a cukorrépa betakarítására kellően mozgósították a gazdaság összes dolgozóit. A csoportok és csapatok között egyenlően felosztották a répaterületeket, akik az elvégzett munka mennyisége alapján kapják jutalmukat. Az egyes csapatok egymás között versenyeznek a legmagasabb teljesítményért. Ezzel szemben leevés szövetkezetünk, sőt még állami Gazdaságunk dicsekedhet olyan eredményekkel, amilyenekké: a nagygéresi gazdaság dolgozói.

A kassai kerület egynéhány községében az előipiek azt mutatják, hogy helyes munkaszervezés és brigádsegítség igénybevétele nélkül még sem fogják tudni időben betakarítani a cukorrépát. Mindezideig nem látszik meg ezeken a falvakon, hogy előre gondolnának A cukorrépa betakarítására és megszerveznék a brigádokat olyan fereriiletbeu

mában, hogy biztosítva legyen a répa szedése és elszállítása. A múltban ezeken a helyeken igen sok tapasztalatot szerezhettek, mert akkor láttak hozzá a répaszedéshez, amikor a zord hideg idők beálltak, úgyhogy ezáltal igen nagy veszteség érte a szövetkezeteket és az- egves állami gazdaságokat. Ennek elkerülése végett már most meg kell szervezni a brigádokat, hogy gyorsasak meg a répaszedést és így mentsék meg idei gazdag cukorrépatermésünket.

Amíg például a királyhelmeci szövetkezetben minden lehető időt, erőt felhasználnak a répa betakarítására, sőt az ünnep- és vasárnapokat is a munkák elvégzésére szentelik, addig több helyen kényélmeskednek. Nagy felelősség hárul ezért most a népi szervek, a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriurb’-a. akiknek legfőbb feladata hogy mozgósítsák dolgozóink legszélesebb rétegeit ezen munkák sikeres elvégzésére. A tervek teljesítését szinte naponként kell ellenőriznie, hogy világos képet nyerjünk a répakampány folyásáról.

A migléci szövetkezet tagjai, akik egész éven át gondosan ápolták répájukat, most gazdag termést takarítanak be: mintegy 300 mázsát hektáronként. A szinai szövetkezet répaföldjein pedig 260 mázsa répatermést értek el. A kistárkányi állami gazdaságban 350 q, Király helmeoen pedig 250 mázsás termesiől számolnak be. — Ezeken a példákon okulva tehát még fokozottabb lendülettel lássunk hozzá a répa beta ka -fásához, mert ez fontos hazai nyersanyagunk és mint fehér arany szir e minden háztartásban nélkülözhetetlen.

A vagsellyei EFSz-ben minőén időt jól kihasznainak a cukorrépa elszállítására