Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-18 / 42. szám

10 Ж»г — 1953. oktftber 1ft. Sürgősen fejezzük be a búza vetését! A mélyszántáshoz használjunk előhántós ekét ! uMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiMiMtiiiiiiiiMitiiiiiiiiiiHiiiiiiiHuiHuiuiiMiimiiiiiiiiHiuiiiiNuiiiiiriiiiiHiniiiiiiHHiiitmimuiiiiiuiiiiMiiiHiiiHumHiiiiifiiiiiiiiiiiHiniuiiiiiiiiiiiiiiMiiMiiiiiiiiiiiiiL'iiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az őszi mélyszántás - jövő évi gazdag termésünk előfeltétele A tudományos mezőgazdasági terme­lés egyik legfőbb feltétele, hogy az összes munkákat idejében és jól végez­zük el. Csak így érhetünk el nagyobb hektárhozamot, csak ezáltal juttatha­tunk mennyiségileg több és minőségileg jobb terményt hazánk dolgozóinak, több mezőgazdasági nyersanyagot könnyű­iparunknak. A mezőgazdasági munkák közül most az a legfontosabb teendő, hogy egyetlen talpalatnyi föld se maradjon szántat­­lanul. Az idei gazdag termés is bebi­zonyította, hogy a jó munkának, az ag­rotechnika előírásai pontos alkalmazá­sának nem marad el az eredménye. S azt, hogy ebben az évben csaknem min­den mezőgazdasági növénynél magas hektárhozamot értünk el, nem utolsó­sorban éppen az elmúlt ősszel végzett jó talajunkénak, az őszi mélyszántás­nak is köszönhetjük. Az őszi mélyszántásnak jó, termés­fokozó hatása van. Így például a trá­gyát — amely a talaj termőképességét segíti elő — az őszi mélyszántás nél­kül nem lehet a földbe juttatni. Ha Tóth Károly élenjáró sertésgondozó a következőket írja: Tisztelt Szerkesztősén!, A nevemre címzett levélben felvetett kérdésükre ezúttal szívesen válaszolok. Minek köszönhetem és hogyan értem eU fél­év t 7.3 tizedes malacátlagot anya­kocánként? A legelső és legfontosabb fele ’atnak tartom az anyakocák lel­kiismeretes jó gondozását, különös tekintettel az ellésre s a malacok fel­nevelésére. Nem egy esetben előfor­dult például az, hogy az éllésnél ne­hézségek adódtak elő, az anyakoca nem tudott megelleni. Ha nem sietek segítségére, akár éjnek idején is. az anyakoca elvergődik s a malacok még a megszületésük előtt elpusztulhattak volna. Az egyik anyakocánál például ki­lenc, a másiknál öt, a harmadiknál két darab malac az én bábáskodásomnak köszönheti életét. Ha ezt történetesen elmidasztom. a malacok és az anya­kocák is elpusztulhattak volna. A másik legfontosabb feladat, amit mindig szem előtt tartok; az állandó nem végzik el az őszi mélyszántást, a következő évben a növények gyökerei sem fejlődhetnek megfelelően, mert nem biztosítottuk számukra a kellő viz­es tápanvagkészielet, a gyomok viszont teret kapnak a terjeszkedésre. De az őszi mélyszántás fontossága nemcsak ebből áll. A jól elvégzett mélyszántással növeljük a föld víztar­talékát, s a növények számára szüksé­ges tápsavat. A kora ősszel felszán­tott talajnak a salétrom-nitrogén mennyisége is sokkal több, mint a ta­vasszal szántott földé. Már egymagában ez is olyan jelentős tényező, amely le­hetővé teszi, hogy munkánk nyomán egészséges és jól fejlődő növényünk le­gyen. Ügy kell tehát tekintenünk az őszi mélyszántást, hogy nagymértékben ettől függ a jövőévi bőséges gabona­­termés. Tavasszal legtöbbször szárazság ural­kodik Bántja a földművest, amikor lát­ja, hogy a növények nem fejlődnek a vízhiány miatt. Az agrotechnikai tudo­mány módszereinek alkalmazásával, az idejében és jól végzett őszi mélyszán­munkamódszeréről és tapasztalatairól tisztásáé. Nagyon ügyelek arra, hogy mindig legyen elegendő száraz sza'ma almozásra. Amikor a kis malacok el­érik a háromhetes kort, utána navonta az anyakocáknál együtt kiengedem őket a mezőre, két-három órára. így megtanulnak idejekorán legelni s az e^zel iáró mozgás is elősegíti .szerve­zetük kifejlődését. Köt ->.sségemnek tartom, hogy az anyakocák mellett a malacokra is a legnagyobb gondot fordítsam. Csak a fentemlített feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett tudok nagy malac­átlagot elérni. Ezt bizonyítják eddigi tapasztalata'- és a malacnevelés terén elért szép eredményeim. A három­­negyedévi kocánkénti malacátlagom most 11 darab s bízom abban, nogy év végére elérem a 14—15 darabos átlagot. Tóth Károly, sertésgondozó, Kengyeles. tással megakadályozhatjuk a talajban levő csapadék gyors elpárolgását. Kény­szeríteni tudjuk így a hó levét a ta­lajba való leszivárgásra. Ha a vetés mindjárt az elejétől kezdve elegendő nedvességhez és tápanyaghoz jut, erő­teljesen fejlődhet, mert jobban bok­­rosodik, korábban szökik szárba s a ‘ szárazságot is jobban bírja. Agronóm u.sa ink feladata, hogy meg­magyarázzák a dolgozó parasztoknak az őszi mélyszántás fontosságát. Az őszi mélyszántásnak a termésho­zamra gyakorolt hatásán kívül meg van az a nagy előnye is, hogy sok tavaszi szántástól tehermentesítjük a trakto­rokat és igásállatokat. Mindezt csak úgy tudjuk jól és gyorsan elvégezni, ha jól kihasználjuk a rendelkezésünk­re álló munkaidőt, a mezőgazdasági gépek és eszközök teljesítőképességét. A mezőgazdaság szocialista szekto­rának egységei mutassanak jó példát az egyénileg dolgozó parasztoknak az­zal, hogy mindenütt idejében és a leg­jobb körülmények között végzik el az őszi mélyszántást. Talajelőkészítés a későn betakarított növények után Az október végén elvetésre kerülő búza vetésterületei túlnyomó részben olyanok, amelyeknél a vetés kukorica­burgonya, vagy répatarlóba kerül és így ezeknek a területeknek a talajelőké­szítésére különös gondot kell fordíta­ni, A rendelkezésre álló rövid idő alatt csak olyan munkáról lehet szó, hogy a jó vetöágyat minél jobban megközelít­hessük. Ha elegendő nedvességet tartalmaz a kukoricatarló, akkor egy 20—22 ern­es vetőszántást adjunk a földnek. U- gyanezt végezzük akkor is, ha a ku­koricatarló nagyon gazos. A második lehetőségünk az, hogy traktortárcsával készítjük elő a talajt, mert a traktortárcsával jó és gyors munkát végezhetünk. Traktortárcsával készítsünk vetőágyat ilyen körülmé­nyek között akkor is, ha a jól művelt, sokszor kapált kukorica föld gyommen­tesen, porhanyós és jól beéredett álla­potban marad vissza a betakarítás után. Ebben az esetben dupla tárcsázással jó vetöágyat készíthetünk, mégpedig ol­csón és gyorsan. Ennek a munkának az az alapfeltétele, hogy a kukorica­szárat közvetlenül a talaj felszínén vágjuk le. Hogyan ér el Tóth Károly, sertésgondozó magas maiacátlagot ? , // r' Fokozásán férjünk áf az őszi takarmányozásra! Minden állatnál és minden időszak­ban nagyon fontos, hogy a takarmá­nyozásban ne legyen hirtelen változás. A különböző takarmányok etetésére az átmenet fokozatosan történjék. Külö­nösen fontos a fokozott átmenet a te­henek takarmányozásában, mert ezek­nek a tejtermelés által fokozottan igénybe vett szervezete még inkább ér­zékeny a változásokra és ezért a hir­telen takarmányváltozások esetében könnyen bekövetkezik a tejhozam esé­se. Már pedig eléggé ismeretes, hogy az egyszer valami okból leesett teiho­­zamoi igen nehéz, sőt többnyire nem is lehetséges a régi színvonalra újból felemelni. Amikor ősszel a legelő és a zöldta­karmányok fogyasztása után megkez­dődik az egészen eltérő jellegű téli takannanyozas. helytelen és hátrányos máról holnapra minden átmenet nélkül a téli takarmányok etetésének meg­kezdése Hasonlóképpen nem helyes a nyári tartási módoi minden átmenet nélkül megszüntetni és a teheneket állandó istállózásra fogni. A tehenek egészségi állapotának érdekében is az a kívánatos, hogy a kedvezőtlen őszi idők beálltává) a tehenek szabadban tartózkodása ugyan fokozatosan meg­rövidüljön, de egészen ne szűnjék meg. Legalább délben néhány órán át legyenek kint a tehenek Ha van meg­felelő, még legeltetésre alkalmas le­gelő, akkor azon mozoghatnak. Egyéb­ként pedig tartózkodjanak a kifutóban A lédús takarmány fontossága „Éppen az átmenet idejében ősszel nagyon fontos, hogy a tehenek kapja­nak lédús takarmányokat, hiszen ta­vasztól megszokta szervezetük a nagy tömegben fogyasztott nedvdús takar­mányt. Ezért igen erős változást je­lentene életükben, ha most egyszerre az abrak mellett egyedül szénát és más száraz szálastakarmányt kapná­nak. Ez különösen a tejhozam tekin­tetében idézne elő kedvezőtlen vissza­esést. Az állatok az ősz és a tél folyamán állandóan kapjanak valamilyen lédús takarmányt, még pedig lehetőleg elég nagy adagban. Ezen a téren is sokat tanulhatunk a szovjet takarmányozási rendszertől, amely minden állat takar­mányellátásában nagy súlyt helyez a lédús takarmányok kiadós használatá­ra. Különösen a tehenek takarmányo­zása terén kell a lédús takarmányok | etetésére súlyt fektetnünk, mert ez a nagy tejelési eredmények elérésének egyik feltétele. A lédús takarmányok használata ná­lunk bizonyára javulást hoz a silóta­karmányok készítésének egyre nagyobb méretű bevezetésével. A leveles répafej etetése Ősszel más vizenyős takarmányokkal kell az átmenetet biztosítani. Ahol cukorrépát termelnek, ott erre igen | megfelelő anyagot szolgáltat a leveles j répafej. Ez összetétele és jellege alap- ‘ ján jóformán zöldtakarmánynak tekint- j hető, A tehenek takarmányozása szem­pontjából fokozott értéket ad a nagy fehérjetartalma. Nálunk mégis arány­lag kevéssé becsülik meg ezt az érté­kes takarmányt és ebből gyakran je­lentős mennyiség kihasználatlanul a répaföldön kallódik el. Főleg hashajtó hatására hivatkozva szokták etetését elhanyagolni. Pedig ezt helyes eljárás esetében kis mértékre lehet csökken­teni. A kedvezőtlen hatást a répafej­hez tapadó föld és egyéb szennyező anyag idézi elő, ezért etetése előtt a répafejet gondosan meg kell tisztogat- j ni a rátapadt földtől, stb. A hashajtó! hatást erősen mérsékli a faszén ada­golása. Faszénből tehenenként és na­ponként 100 grammot adjunk. Fasze­net házilag is előállíthatunk kukorica­­csutkának megporkölése útján. A fa­szén sokkal jobb védekező anyag, mint az általában ajánlott takarmánvmész I Persze, a leveles cukorrépafej etetését is kisebb napi adagokkal kell megkez­deni és csak fokozatosan szabad a mennyiséget emelni, de nem ajánlatos 30 kg-on túlmenni | Rövid hírek A duna.szerdahelyi járás EFSz-ei kö­zötti sílózási versenyben az első helyen a bősi EFSz áll 6.500 köbméterrel. Má­sodik a vásárúti szövetkezet, amely 3000 köbméter zöldtakarmányt silózott be, a harmadik helyen áll 2000 köbmé­terrel a slkabonyi, 1910-zel a dióspa­­tonyi, 1310-zel az ötödik a várkonyi EFSz. Eddig a járási sílózási tervet 3000 köb­méterrel teljesítették túl, vagyis 22 900 köbméter zöldtakarmány helyet 2.610 köbmétert silóztak be. A többi járások EFSz-ei is kövessék példájukat. ♦ A töbörétei traktorosbrigád nyújtson több segítséget az albári EFSz-nek, tartsa be a szerződésben lefektetett pontokat. Pongrácz Imre, a traktorosbrigád ve­zetője tartson szorosabb kapcsolatot a körzetébe eső EFSz-ekkel. Törődjön többet saját feladata teljesítésével. ♦ Komáromban sikeres mezőgazdasági kiállítást rendeztek, amely szeptember 29-től október a-ig tartott. A Földmű­velésügyi Megbízotti Hivatal dolgozói a kiállításon előadást tartottak arról, hogy a komáromi kiállítás példájára hogyan kell kiállításokat rendezni. Az előadáson jeien voltak a kiállításokat rendező járások képviselői is. A vite során felszólalók új ötletekkel gazda­gították a tapasztalatokat. ♦ A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36-ik évfordulója tisztele­tére 467 egyéni és 57 kollektív köte­lezettségvállalást tettek. Ezek a fela­jánlások az őszi vetési ás betakarítási munkák határidejének megrövidítésére irányulnak. Hogyan segíthetünk kezdő méhésztársaínknak Foglalkozva méhészetünk ügyével és a mi feladatainkkal, arra gondol­tam, hogy nagyon célszerű lenne egy „méhészeti kurzust” nyitni róva- ' tunkban. Szerintem ezt úgy kellene megtervezni, hogy a terv egy egesz „méhészeti évet” képezne 12 leadásban, amelyben meglenne minden mű­velet a méhekkel és mindig időszerű kérdésekkel foglalkozna. Ez az új kezdőknek indulópontot, a többi méhésznek pedig ismereteinek bővítését jelentené. Ezt komoly és fontos dolognak gondolom.--------—--------------­­Szijjgyártó Gyula, Alsóhatár. Kedves olvasóink, szóljatok hozzá Szijjgyártó elvtárs javaslatához. — (A szerkesztőség megjegyzése.) A méhméreg és hatása A méh és az anyaméh testének vá­ladéka a méreg. A fölingerelt méh ful­lánkjának végén jelenik meg apró csöpp alakjában, amelynek súlya Dr. Schön­feld szerint a röpméhnél 0.3 gr és a fiataloknál 0.2 gr. A méreg szinte ál­látszó, kesernyés ízű és aromatikus szagú Az említett szerző szerint a mé­reg szteril, teljesen mentes fertőző betegségek előidézőitől. A méregnek csak akkor van hatá­sa, ha a vérbe jut. Nem minden test egyformán fogé­kony a méhméreg hatásaira. Az. egyik­nél csak viszketést okoz, a másiknál a fullánk okozta seben összetömörül a vér, megdagad, kisebb-nagyobb nagy­ságra és különböző fokú fájdalmat okoz. Több fullánk görcsöket, izzad­ságot, véres vizeletet, szédülést, has­menést, ájulást és még más kórtüne­teket okozhat. Licitinben, a méhméreg zsiradékéban összpontosítva vannak a méreg hatá­sai. Annak segítségével behatol a test sejtjeibe, ami fokozza hatását. A méhméreg nem tartalmaz nitro­gént és ezért rokon a kígyóméreggel. A méhméreg hatásaiból arra lehet következtetni, hogy a benne foglalt a­­nyagok bakteriális eredetűek. Ezen anyagok hatásainak révén előidézett reakciónak gyógyító hatása van a reu­­matizmusnál, csúznál, isiásnál és egye­sek állítása szerint gyógyítja az aszt­mát és a nyavalyatörést is. Mivel a méhméreg a szívizületekre és a központi idegrendszerre hat, na­gyon óvatosan kell a méh fullánkjával való gyógykezelést végezni. Szívbajo­sok gyógyítása esetén, okvetlen orvo­si véleményt kell kérni. A méhész vére fokozatosan megszok­ja a küzdelmet a méreg baktériumával és annak folytán immunis lesz nemcsak a méh, de a kigyóméreg ellen is. Az ilyen test edzett más baktériumok ál­tal előidézett betegségek ellen is, mert a vér piros vérsejtjei fokozatosan elő­készültek a toxin-anyagok leküzdésé­re és a test védelmére. A méreg hatásának letompítására hid^g borogatást, chlóros vagy brómos vizet, mangánsav káliumát vagy olaj­fa olajjal vegyített ammóniákot hasz­nálnak. J. Natsin A méhek telelése zárt helyen A szabad és zárt teleltetés ősrégi. Egyik sem tudta kiszorítani a másikat, mert mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya. A szabadban telelt mé­hek jó idő esetén a tisztuló kirepülést elvégezhetik, míg a zárt helyen az nem lehetséges. Ezért a méhésznek olyan hőmérsékletről, nyugalomról is táplál­kozásról kell gondoskodnia, hogy a méhek vastagbele nagyon későre tel­jék meg. Tehát a zárt helyen való te­leltetés több tapasztalatot és tudást követel. A zárt telelés legfőbb haszna az, hogy a családok mézet takarítanak meg. Ha a család a szabadban négy-Öt kilogrammot fogyaszt, zárt helyen u­­gyanennyi idő alatt 0.70—2 és fél ki­logramm körül szokott lenni a fogyasz­tás. Sokszor a rosszul sikerült év a családok szűkös készlete arra kénysze­ríti a méhészt, hogy zárt teleléshez fo­lyamadjon. Itt kisebb tartalékú és gyenge, kevésmézű családok is átte­lelnek. A szakszerű telelőhelyiség ké­szítése elég sokba kerül, de a vékony deszkából, vagy rossz anyagból ké­szült kaptárban telelő méhek a leg­jobban meghálálják a zárt teleltetést. A telelő helyiség száraz legyen, de a szükséges nedvesség ne hiányozzon a levegőből, szellőztetni lehessen nyugodalmas legyen. Jó telelőhelyisége van „Szlovakofar­­ma" nemzeti, vállalatnak, Habran he­gyén (Pöstyéntől hat kilométer), ahol. ezévben száz családot teleltettek ki. Mivel a telelőhelytség csak ötven csa­lád részére volt készítve, nagyon me­leg volt és a hőmérsékletet nem tudták hat fokra leszállítani. A fészkeik ennek folytán nedvesek lettek, a méhek nyug­talanul teleltek, a lépek pedig megpe­­nészesedtek. A mézfogyasztás ennek el­lenére november 1-től március 15-ig két kilogramm volt családonként. Most ezen a télen csak a gyöngébb család­jaikat viszik a telelőbe. A jól elkészített, dupla, vagy meleg anyagból készült kaptárak sikeresen át­telelnek a szabadban is, ha erősek a családok, és van elég eleségük, Azon­ban‘tanácsos kezdő- és kisméhészek­­nek, hogy kis méhest, vagy hasonló fészert csináljon méheinek, legrosszabb esetben szorosan — egymás i lellé rak­va, körülállítjuk náddal, kórőval stb., hogy a hideg szél ellen védve legye­nek. Esetleg, ha jönne olyan idő, hogy a méhek kiröpülhetnek (ezt már reg­gel észrevesszük) a kaptár kijáró nyílá­sától a takarót félretesszük, így a mé­hek zavartalanul elvégezhetik tisztuló kirepülésüket. és Nők is méhészkedjenek Tudjuk, ha a címet olvasod, lemon­­dólag intesz a kezeddel. Mit a nők! Nézz körül és lásd meg. hogy ma már nincs olyan munkaterület, ahol a nők ne érvényesülhetnének. Van villamos, sőt kocsivezető is, rendőr, vállalat­vezető, agr^nómus, újságíró a nők so­raiból s ezenfelül a magasabb helye­ken és sok más felelős helyen lehet nőt találni. A nők egyenjogúságuk ré­vén szocialista államunkban minden állást betolthetnek. A nők kitűnnek rendszeretettel, tisztasúgszeretettel és beosztó képes­­sér-M — a méhészkedésben pedig éppen ezek a tulajdonságok fontosak. Sok nő fél a méhektől s ez tartja vissza a m"hészkedéstől. Persze a mé­hek nem legyek s alkalomadtán mér­gesen megszúrják az illetőt, de ez el­len könnyen védekezhetünk. A nő nadrágot húz (lehetőleg alul gumisat) arcvédőt tesz. gumikeztyüt húz és nem kell félni. A méhek kezelését pedig éppen úgy elsajátíthatja, mint a férfiak. Ez könnyű munka és több szövetkezetben, ahol esetleg munka­erőhiány van. a méhészet vezetését bátran bízzuk nőre. nyugodtak lehe­tünk abban, hogy munkáját épp úgy elvégzi, mint a férfiak. A jánosházai szövetkezet vezetősége is meggondolta ezt a dolgot? Ezért Sebők Cecuiat küldte Privigyére mé­hésztanfolyamra. A tanfolyamon részt­vevők közül sajnos csak ketten vol­tak nők. A szövetkezetnek most van 50 méhcsaládja. Sebők elvtársnő el­mondja, hogy ő nem fél a méhektől, olyan közönségesen jár-kel közöttük, minth: azok nem is csípnének. Moso­lyog, amint a kaptárokat felbontva nézi, elég lesz-e a rajoknak begyűjtött nektár télire. A körülöttünk zsongó méhek nem idegesítik, nyugodtan zái ,a le a kaptárA miközben elmond­ja: — A napokban megkezdem a mé­hek etetését, hogy legyen télire bőven táplálékuk, nem akarom, hogy egyet­lenegy család elpusztuljon, mert jövő évben nemcsak mézfelesleget akarok, de negyven rajjal szaporítani akarom méhállomány unkát. Assz ny — és milyen nagy tervei vannak. Arról is gondoskodik, hogy a szö­vetkezet a jövőben mézelőnövényeket vessen, hogy a méhek számára egész éven át legyen nektárdús virág, Sándor; Gábor. t

Next

/
Thumbnails
Contents