Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-18 / 42. szám

8

íiabäe

FÄldmilw«

1953. október IS.

TĎraktorálIo

inasam

к hí

rei

Elöhántós traktorekék

A mezőgazdasági növények fejlődése és terméshozama nagymértékben függ a talaj szerkezetétől. Viljamsz, szovjet akadémikus tudományos vizsgálatai bebizonyították, hogy legkedvezőbb a morzsalékos talajszerkezet. A morzsalékos talajszerkezetnek döntő befolyása van a talaj nedvesség- és tápanyaggazdálkodásra és ezért a talajművelés során mindig a morzsalékos szerkezet előállítására kell törekednünk.

A*z elóhántó alkalmazása az utóbbi

időben a szovjettudósok, főleg Viljamsz kutatásai nyomán terjedt el. Az előhántó beállítása akkor helyes, ha a talajfelszínből tgy részt legfeljebb ^0 cm mélységig lemetsz és a lemetszett barázdaszeletet lefordítja a barázda fenekére.

Az elöhántós ekével történő szántásnál két fő működő felület van: az eketestnek kicsinyített mása és az eke vasa, valamim kormánylemeze párhuzamos az eketest megfelelő működő felületével. Az előhántót az ekekereten úgy állítjuk be. hogy megközelítőleg 10 cm talajréteget metszen le és fordítsa a barázda fenekére. Az eketest ekevasa alulról elvágja a barázdaszeletet. A barázdaszelet felcsúzik a kormánylemezre, azon szétmorzsolódik és az előhántó által a barázda fenekére fordított fel^ő barázdaszelet morzsalékos talajjal fedi be. A talajszeletnek a kormánylemezen történő porhanyítása közben keletkező por átrostálódik a barázda fenekére, tehát ,a .felső lü—15 cm-es rétegben (20—25 cm-es szántási mélységet feltételezve) ideális morzsalékos talajszerkezetet érhetünk el vele.

Az előhántó munkaszélessége kétharmad része az eketest munkaszélességének. Az előhántó munkafelülete a működési irány .szempontjából egyezik az eketest munkafelületével.

Az előhántót 10 cm-es szántási mélységnél kisebbre beállítani nem szabad. Ahhoz, hogy a barázdaszelet szerkezetnélküli felső rétegét morzsalékos talajréteggel betakarjuk, legalább 10 cmes morzsalékos .talajszeletet kell ráfordítani. így alakult ki elöhántós ekével, mint legkisebb szántási mélység, 8 20 cm.

Az előhántót az eketest és a tárcsás csoroszlya közé szereljük. Az előhántó 10 mm-rel beljebb áll a tarló felé, mint az ekelest széle és a tárcsás csoroszlya még ennél is beljebb áll 20 mmrel.

A szovjet tapasztalatok és szerkesztési elvek alapján készültek a gépállomásainkon már használatban lévő TE 430-as jelű és a közeljövőben leszállításra kerülő TE 330-as jelű elöhántós ekék.

Főbb szerkezeti részei a következők:

1. ekekeret a merevítővel, 2. tartótengely és kerék az önműködő kiemelő szerkezettel, 3. barázdakerék, 4. farkerék, 5. szántóeketest, 6. előhántó eketest, 7. tárcsás csoroszlya, 8. mélységállitó- és szabályozó-szerkezet, 9. vontató-szerkezet.

1. A keret sik-rácsos kivitelben készül.

2 A tarlós-kerék kapaszkodókkal felszerelhető. A kerékágyra és a tengely öntvényére van felszerelve a

ábra

szovjetrendszerű ekekiemelő automata. (2. ábra).

A kiemelőkar (14) meghúzásakor a tengely és a kerék között merev kapcsolat jön létre a kilincs (9) közvetítésével. A kapcsolat a tarlóskerék félfordultáig tart, miközben az ekeemelö

forgattyú (6) és az ekekiemelő rúd (16) közvetítésével az eketestek kiemelkednek, illetve lesüllyednek a talajba. A tarló- és a barázdatengely, valamint a farkerék kapcsolatban vannak egymással. úgyhogy mindhárom kerék egyszerre emeli vagy süllyeszti az ekét.

Az eke leeresztésekor az ütődés tompítására és kiemelésekor az emelés megkönnyítésére 2 rúgó van az ekén. Ezeket úgy kell megfeszíteni, hogy kiemeléskor a farkerék ne csússzon, leresztéskor pedig lehetőleg lassan süllyedjen az eke.

3. A barázdakerék hasonló a tarlókerékhez, csak kapaszkodó nélkül készül.

tó. A farkerék emelése és süllyesztése a kiemelő rudazat közvetítésével és a görgővel ellátott kiemelő karral (7) automatikusan történik.

5. A szántóeketest forgatja és porhanyítja- a talajt. Az ekekormánylemez cementált felületű acéllemezből, a szántóvas vízben edzhető acélból készül. A kormánylemez vezérgörbéje parabola (1. ábra).

6. Az előhántó kialakítása a szántóeke testéhez hasonló, csak a méretek kisebbek.

7. A tárcsás csoroszlya a talajt elvágva megkönnyíti az eke munkáját és az utolsó eketestnél visszamaradó barázda tisztaságát előmozdítja. A csoroszlya magától a haladás irányába áll be.

8. A szántási mélységet a tarlóoldalon elhelyezett karral állítjuk be. A kar felemelésével a tarlókereket és vele a barázdakereket is emeljük az ekéhez képest és így az ekét süllyesztjük .

A barázda felőli szabályozó karral a barázdakerék helyzetét a tarlókeréktől függetlenül lehet szabályozni. A barázdakereket olyan mélyre kell állítani, hogy az ekekeret síkja vízszintes legyen. Jó beállításnál a barázdakerék legmélyebb pontja egybeesik a szántóvasak élének vízszintes síkjával.

9. A vontatószerkezet helyzete az ekekerékhez viszonyítva függőleges és vízszintes irányban változtatható. A vontatószerkezet húzószárában nyíró csapsžeg van elhelyezve, amely arra szolgál, hogy ha az eke akadályba ütközik, akkor a csapszeg elnyíródik és megszűnik a kapcsolat az eke és a traktor között és így megakadályozzuk az eke megrongálódását. Nem szabad a nyírócsapszeget vastagabb vagy jobbminőségű csapszeggel kicserélni.

A szántás minősége az eke beállításától függ. Az eke helytelen beállításának következményei:

1. rosszminőségű szántás,

2. az eke teljesítőképességének csökkentése,

3. az eke egyes alkatrészeinek gyors elhasználódása,

ábra

4. vontatóerőszükséglet és ennek következtében az üzemanyagfogyasztás megnövekedése.

a) Az eketestek helyzetét zsinegg°l vagy léccel ellenőrizzük. E célból a vágóélek, majd az első és az utolsó eketest szántóvasainak csúszőtálpai között zsineget feszítünk ki. A többi eketesten lévő szántóvasak vágóéleinek és csúszótalpainak a zsineggel egy síkban kell feküdniök.

b) Az eke helyes vontatását és a normális munkaszélességet a vontatószerkezet beállításával érjük el. A vontatószerkezet beállítása akkor helyes, ha a 7. ábrán látható 1., 2. és 3. pontok egy egyenes vonalban fekszenek. Az 1-es pont a traktor vontatókerekén lévő csatlakozó fúrat, a 2-es pont a bekapcsolás pontja az ekén, míg a 3-as pont az eketestek együttes ellenállásának középpontja, vagyis az eke súlypontja. Ebből az következik, ha az eke a szántóvasak élén jár a vontatószerkezetet le kell ereszteni. Ha az eke a csúszótalpakon jár, a vontatószerkezetet fel kell emelni. Ha a munkaszélesség a kellőnél keskenyebb, a vontatószerkezetet jobbra, ha pedig túl nagy, a vontatószerkezetet balra kell eltolni.

A TE 330-as eke szerkezeti felépítését az 1. ábra szemlélteti. A TE jelzés traktorekét, a 330-as jelzés pedig 3 eketestet jelent, eketestenként 50 cm szántási szélességgel.

4. A farkerék alátámasztja az eke hátsó részét és felfogja az ekére ható oldalnyomás egy részét (3. ábra).

A farkerék mélyjárata a htmbábon (5) lévő két csavarral (8) szabályozhaAz elmondottakból azt is következtethetjük, hogy a szántási mélységet nemcsak a kerekPk átállításával kell változtatni, hanem a vontatószerkezet átállításával is.

A palánta) gépállomás nyúlt son nag>obb segítséget a traktorosbr:gádoknak

Sercel István sem hitte volna, hogy i valamikor traktoros lesz belőle Szolgasággal és napszámmal kezdte, majd később Pozsonyban a hídépítészetnél dolgozott. A szíve azonban a föld leié húzta és így belépett a vizkeleti EFSzbe. Az év elején a szövetkezet a legjobb tagjait traktoros-tanfolyamra jelölte. Köztük volt Sercel István is. A galántai tanfolyamon megszerezte a hajtási engedélyt és visszatérte után felült a traktorra. A gép vezetésével tisztában volt, hiszen a tanfolyamon bő alkalma nyílott arra, hogy a gép minden alkatrészével megismerkedjen Tudta nagyon jól, hogy a gép tartóssága főképpen a karbantartástól függ és erről sohasem feledkezett meg. A brigádon kezdetben csak mint kisegítő traktoros dolgozott és csak a csúcsmunkák idején traktoroskodott. Később azonban a brigád több gépet kapott és így traktorosra lett szükség.

Sercel István új Z-25-ös gépet kapott. A munkát két műszakban szervezték meg és hasonnevű szaktársával, Sercel Nándorral dolgozik. — „Sokan azt mondják — mondja sértődötten Sercel István —, hogy a gépi munka nem is olyan nehéz. Igaz, hogy nem fejtek ki valami nehéz izommunkát, de munka közben a gépet állandóan figyelni kell. A munka minőségére nagy gondot fordítok. Azért irányítom a gépet, hogy a gép dolgozzon és nem pedig fordítva”.

Hát ebben tökéletesen igaza van Sercel elvtársnak. A gépet igába kell fogni, hogy az emberek mentesüljenek a nehéz izommunkától.

A galántai gépállomás az őszi munkák értékelésénél az elsőbbséget a vízkeleti traktorosbrigádnak ítélte, amely tervét az egész körzetben a legmagasabban, 37.59 százalékra teljesítette. Ebben a szép eredményben nagy része volt Sercel Istvánnak, aki normáját 55.31 százalékra teljesítette és így a brigádban a legmagasabb teljesítményt érte el. Munkalendületével példát mutatott a többi traktorosnak is, akik dsak nagyon kevés különbséggel maradtak el élmunkás társuk mögött.

Sercel István sikerét főképpen az aggregátok használatának köszönheti. A vetésnél hármas vető-aggregátot használ, amely két 22-soros és egy 24-soros vetőgépből áll. Tárcsás aggregátot is szerkesztettek, amelyet fogas bókkal huzattak. Hármas vetőaggregáftal hossz- és keresztsorosan napi 10 hektárt elvetett. A tárcsázásnál pedig 11—12 óra alatt 18 hektárt megtárcsázott. Mindezeken kívül kilenc fogasból álló aggregátot is használt és egy irányban 7.5 m-es fogást ért el. Mindezeket az eredményeket az új Z-25-ös gépével érte el, amelyet traktorosbrigádjaink az idén használnak először.

A traktorosbrigád a szövetkezet agronómusával a legszorosabban együttműködik. Kellner elvtárs a szövetkezet összes dűlőit tökéletesen ismeri. Ha a traktorosok a dűlők nagyságával nincsenek tisztában, Kellner elvtárshoz fordulnak, aki csak úgy fejből pontosan megmondja a tábla nagyságát. Kellner elvtárs hatalmas termetű, mosolygós ember. Borotválkozni, — mint minden agronómus — ő sem szeret és így körülbelül egyhetes szakállt visel. Azonban így is fiatalnak néz ki. Amikor koráról esik szó, Prágai Mária, a brigád alig tizenhatéves gazdanője 32 évesre becsüli. Kellner elvtárs mosolyogva vallja be, hogy bizony már a 43-ik évét nyomja és nagyon örül annak, hogy őt még a leányok ilyen fiatalnak tartják.

Kellner elvtárs a brigádról kezd beszélni :

— Hát bizony eleinte nem úgy dolgoztak a traktorosok, ahogy kellett volna. A traktorokkal csak szaladgáltak minden értelem és cél nélkül. A munkát is hiányosan végezték el és a minőségre kevés súlyt fektettek. Most már azonban a vízkeleti brigád nem is hasonlít a régi brigádhoz. A helyzet főképpen azóta változott meg gyökeresen, amióta a szövetkezeti tagok is traktorosok. A brigáddal 1270 hektár föld megművelésére kötöttek szerződést. Nagy baj azonban, hogy a szövetkezet földjeinek egyharmada kilenc kilométer távolságban van és ráadásul 21 dűlőből áll. Lófogatokkal az út oda vissza két órát vesz igénybe és így a szigeti földek megművelésénél mindig jelentős időveszteségekkel kell számolni.

A brigád eddig 450 hektár középszántást, 687 hektár mélyszántást elvégzett. Ugyanakkor 224 hektárt keresztsorosan elvetettek. 95 hektár cukorrépái már teljes egészében betakarították. Llgyancsak elvégezték a 15 hektár kender lekaszálását is.

Az elért sikerek ellenére a brigád nehézségekkel is küzd. A vízkeleti traktorosok gépállománya nem kielégítő. A meglévő gépekből az egyik traktor már hosszabb ideje javításában van, ami a tervteljesltésnél hátrányt jelent. Az üzemen kívül álló gépre eső feladatot a meglévő traktorokkal kell elvégezni, ami bizony elég nagy megterhelést jelent. A traktorosok sem Vízkeleten, sem másutt nem kapnak a gépállomástól kellő támogatást. A galántai traktorosbrigád az Uzemtelen gépek magas százalékaránya miatt a gépállományának csak a 75, legfeljebb 80 százalékát tudja használni. Sőt a kimutatások szerint vannak olyan brigádok is, ahol 7 gépből csak kettő dolgozik, a többi pedig üzemen kívül van Ugyanez a helyzet áll fönn Nyarasdon is. A felsőszeli gépállomáson a hernyótalpas traktorok folyamatos üzemzavar miatt nem tudják tervüket teljesíteni. A gépállomás szerelői a határban kinnálló DT-54-es hernyótalpast 10 napig megjavítatlanul hagyták, amelyet sehogyan sem tudnak megjavítani. U- gyanez a helyzet a nagyteljesítményű Sztalineccel is, amelyet sehogyan sem tudnak rendbehozni. Egy napig dolgozik, azután 4—5 napig állnak vele. A diószegi brigádon sem jobb a helyzet. Üzemzavar miatt gyakran két-három gép is áll.

Katona elvtárs a diószegi traktorosbrigádon dolgozik. Gépe sehogyan sem akart rendesen működni. Ezért elment vele a gépállomásra, ahol elmondta, hogy a traktor motorja állandóan melegedik. A hűtőben lévő víz szinte forrt és ezáltal gyorsan kipárolgott. Ennek következtében a géppel nem Is tudott rendesen dolgozni. A gépállomás javítói azonban az igazi hibájára nem tudtak rájönni. A gépen mindenféle javítást eszközöltek, de a gép éppen úgy melegedett, mint azelőtt. Amikor már teljesen tanácstalanok voltak, még akkor sem kértek szaktanácsot. Ehelyett inkább a hengerbe új betéteket helyeztek. A robbanó kamarát is kicserélték és a gép új tömítést kapott. Az igazi hiba azonban az volt, hogy a szigetelés nem volt rendben és csak ezt kellett volna kicserélni, mert a légsűrüsödés következtében keletkezett erő a szigetelés mellett elillant és a vizet visszanyomta a hűtőbe.

Több bizonyítékból arra lehet következtetni, hogy a galántai gépállomás javítói a javításokat csak felületesen intézik. A traktorok rossz karbantartása, valamint a felületes javítások okai annak, hogy a nyárasdi és a diószegi traktorosok a napi tervüket tudják teljesíteni. Ezekért a hibákért mindenekelőtt a gépállomás volt vezetői felelnek. Ondreák István, a gépállomás volt igazgatója a munkaszervezéssel nem törődött. Azzal sem törődött, hogy a gépállomás dolgozói hogyan dolgoznak. A politikai helyettes a káderek nevelésével nem foglalkozott és azok kiválasztásával sem törődött. Csak így történhetett meg, hogy amikor a nyárasdi traktorosbrigád tagjai október 7- én az összes illetékes szervek bevonásával tanácskozásra gyűltek «gybe, hogy megoldják a brigádok halaszthatatlan feladatait, Fehér brigádvezető í lapotban érkezett, hegy egyetlenegy szót sem lehetett kihúzni belőle.

Munka versenyek megszervezése is sok kívánnivalót hagy maga után, amit szintén a politikai helyettes hanyagsága okozott. így hát nem csoda, hogy az őszi munkák tervét a gépállomási körzet október 7-ig csak 22.39 százalékra teljesítette. Ha a gépállomás nem nyújt nagyobb segítséget a brigádoknak, akkor még az olyan traktorosbrigádok is, mint a vízkeleti brigád, az első helyről az utolsóra csúszik és nem marad a gépáliomási körzetben egy olyan brigád, amelyet érdemes volna megemlíteni.

A gépállomások főigazgatósága azonban erélyes kézzel rendet teremtett a gépállomáson. A volt vezetőket leváltotta. Az állomás élére pedig a csallóközcsütörtöki gépállomás érdemes igazgatója került, aki az irányítás munkáját kezébe vette. A kormány segítsége Is a legjobb időben érkezett. Az állomás 9 DT-54-es hernyótalpas gépet kap rövidesen. Sárkány elvtárs, a gépállomás főgépésze arról ad hírt, hogy az állomás 65 sűrűsoros vetőgépet kap és ezentúl csak sűrűsorosan fognak vetni. Mindezek az intézkedések arra a jogos reményre adnak tápot, hogy a galántai gépállomásról a jövőben sokkal jobb híreket közölhetünk.

F. J.