Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-18 / 42. szám

1953. október 18.

7

Árulódon, Szarka Gyula otthonában

Szarka Gyula értékes felszólalása a Csemaduk negyedig országos közgyűlésen késztetett arra, hogy felkeressük otthonában. Vasárnap, déltájban érkeztünk oda, kis szoba-konytiás szerény lakásába. Az asszony éppen el run foglalva, leki-á ‘ízessel és * vasárnapi ebéd elkészítésével. Д tűzhelyen valamennyi edény tele volt, az egyikben fortyogott a lekvár, a másikban forrt a húsleves. Szarkáné mindkét keze tele volt munkával, mert miközben készítette a töltött paprikát, minduntalan kavarnia kellett a lekvárt, nehogy odaégjen a hatalmas fazék lenekéhez.

De nem csak Szar káné, hanem a csalod valamennyi tagja a vasárnap ünnepi óráiban ncyon elfoglalt. A családfő évpen borotválkozik, gyévé:s szőke kis fia pedig, jövendőbeli traktorosa• z méltóan, hatalmas francia kulccsal á ke ben egy rozsdás lakatról egy alkatrészt próbál lecsavarni. Arca kissé maszatos, orra és homloka fénylik szeme munkába merülten ragyog mint általában azoknak a szakembereknek a szeme, akik egy újításon törik a lejüket. Senkitől az égvilágon nem hagyja magát zavartatni, viszont ő minlenkit zavar. Apját egy pillanatig sem hagyja nyugton, minduntalan hozzá fut és kérdez .... \funkaia körvonalai már kezdenek kibontakozni. Egy törött kiskocsi maradványaiból újat akar gyártarjj. A gyereket holmi felületes magyarázattal nem lehet lerázni, mert nem mozdul el addig az apjától, amíg alaposan meg nem érti további teendőit Apró ujjaival makacs kitartással dolgozik. Ebben a percben felfedezett egy kalapácsot és nagyokat üt vele a rozsdás lakatra . . . Anyja pedig gyors mozdulatokkal tö'ti most a paprikát. egy szót sem szól. olyan áh tattal végzi ezt a munkáját, mintha imádkozna. A munka e lázas légkörében amelyet kőiül leng a vasárnapi ebéd és a fortyogó lekvár illata, a fiatal apa, Szarka Gyula elégedetten figyel miközben borotválkozik és fiának magyaráz.

GALAMBOT GONDOZ A

SZARKA-GYEREK.

Hogy a Szarka-család képe teljes legyen rá kell mutatnunk arra is. hogy a kis négyesztendős Gyulusnak a műhely gondjain kívül még más ■ gondiai is vannak. Amint észrevesz és megguő'ő lik arról hogy szülei szi■ély°.-en bizalmamat fogadnak bennünket č is sznretete és bizalma jeleleit akarja kifejezni. A kalapácsot lerakja a francia kulcs mellé es a konyha e 'ék sarkából egy fonott, apró kosarat hoz elő. amelyben egy szürke fiatal galambot ápol.

— Mór tud repülni — mondja örömmel és nyomban belenyúl a kosárba nyitott, maszatos tenyerével a magasba emeli a galambot amely kitárt szárm/ak'-al keringeni kezd л levegőben majd lassan a földrészülI és onnan újra кь-árt szárnyakkal a magasba lendül.

A kis Gyulus gondjai, amelyek a francia kulcstól a galamb ápolásáig terjednek, szinte jelképesen hatnak az egész Szarka-családra, amely szorgalmas munkáiéval a hazát erősíti és ugyanakkor a béke gondolatát ápolja, gondozza. Elfoglaltsága mellett a fiatal házaspár sokat olvas Járatják az ÜJ Szót a Szabad Földművest, a Fáklyát és ezért van az, hogy az asszony tudja, ki volt Fučík. Dimitrov. — Tudja hogy mit jelent számukra a Szovjetunió és nem véletlen, hogy Szarka Gyula követendő példaként maga elé állította a szovjet embert.

Á kép. amit a Szarka-családról már íz első órában szereztünk, akaratlanul s arra késztetett bennünket, поду a irágai országos Békekongresszusra gondoljunk, ahol 5 000 kiküldött fedezi ki ezen a vasárnapon harcos bé■cnkaratát mindazok nevében, akik. nint a Szarka-család szorgalmasan 'ni goznak a szocialista Cseh Szlovákiáit, a boldogabb és szebb holnapért

— Jövő tavasszal kezdem meg hamm építését — mondja Szarka lyua kínt. a napsütötte udvaron. Akkor már ott van mellette az idősebb gyerek, az Évi is, aki most érkezett épven piros ruhájában a nagymamától 4 két gyerek aviukba csimvaszkodva hallgatja e beszédet. — A telkeket most fogják szétosztani. A legjobb szövetkezeti dolgozók kapnak háztelket. Rövidesen új képet kap majd

'adód kézsége.

A FEJLŐDÉS MOZZANATAI

Beszélgetésünk során megtudjuk hogy a felszabadulás után Csehországban. mint vasöntő. felesége pedit ugyanabban a gitárban a mapkészH' részlegen ’ -ott Ott lett eMM*' Oraiivkás Kát fivére még ma is ov dolgozik. László szövetkezeti dvok vándor pedig bányász. Gyula hangsúlyozza, hogy a cseh munkások megbecsülését és zeretetét lelkiismeretes munkájukkal szerezték meg. Sosem felejti el azokat a forró ünnepi pillanatokat, amelyekben a cseh munkások részesítették öt az 1948-as februári eseményeknél. Őszinte ragaszkodásuk nemcsak szavakban nyilvánult meg, hanem tettekben is. így például az ő csaló•. .anak juttatták az üzem legjobb-, ,egkényelmesebb lakását.

Nem is jött volna vissza 1950-ben, ha szervezete kibírja a vasöntést. Itthon, amint gyógykezelése után szervezete rendbejött, miután képzett sofőr volt, 1951 tavaszán azonnal nekifogott a traktoros-munkához. A szövetkezetben, a Vágtál elárasztott talajt kellett felszántania, hogy újra bevethessék. Nehéz, fárasztó munka volt de Hofier gépével sikerült elvégeznie ezt a munkát 300 hektáron ané'kül.

munkájáért Madarász Laci érdemel dicséretet. Ö ma a brigádvezető Andódon, én pedig Érsekújvárra kerültem és normafelelős lettem a javítóműhelyben.

Arra a kérdésre, hogy teremtette meg a szoros kapcsolatot a traktorosbrigád és a szövetkezet között, a következőket válaszolja:

— A legjobb az lesz, ha magával az agronómussal, Fučík elvtárssal beszélsz. Tudod, ha ő azt mondja a traktorosnak a rossz munkájára — „hát így akarod ép’teni a szocializmust?”, akkor a traktoros bizony elgondolkodik a szocializmuson és arra törekszik, hogy jobban végezze munkáját. Legalább is velem ez így volt.

Már az első percekben, amint szemben állunk Fučík Ferenccel, egy határozott és céltudatos dolgozó benyomását keltette. De ez érthető, ha meggondoljuk, hogy kilencéves korától szolgakenyeret evett a falu kulákjainál.

hogy egyszerű komoly javítást kellett volna rajta végeznie. Kiváló munkájáért az érsekújvári gépállomás hathónapos szak- és politikai iskolára küldte.

Az iskola döntő hatással volt további fejlődésere. Itt megtanulta a munkaszervezés és a szocialista munkaverseny jelentőségét Ugyancsak a tanfolyamon volt ideje arra is, hogy alaposan tanulmányozza „Az aratás" című Sztálin-dijas művet E könyv révén jött rá arra, műyen odaadó munkára képes a szovjet ember. Szarka Gyula, mikor rájött g könyv ízére, nem elégedett meg azzal, hogy csak ő olvassa, hanem gondja volt arra is, hogy felesége, barátái, munkatársai is elolvassák. Mosolyogva mondja, hogy a könyv most sincs nála. Nem tudja pillanatnyilag kinél van, mert kézrőlkézre vándorol, de reméli, hogy jó helyen van, mert valószínűleg egy traktoros olvassa.

„Az aratás’’-ról sokat vitatkozott feleségével is. A könyv alakjait úgy ismeri, mintha közöttük élt volna. A legjobban Aljosa, Vaszüij és Froszka magatartása tetszett neki.

„AZ ARATAS” HATASA

Különösen magával ragadta Aljosa viselkedése aki annyira féltette a szövetkezet vetőmagját, hogy betegen is ment do1 ni. Aljosa példája lebegett a szeme előtt akkor, amikor Fučík elvtár sal, az andódi szövetkezet agronómusával együtt elhatározta, hogy kombájnnal fognak dolgozni, bár a szövetkezet tagsága nem volt ettől a gondolattól elragadtatva. De nem nyugodott féltette a gyönyörű ősziárpát és elhozatta a kombájnt Madarász Lászlóval, az új andódi kombájnossal

ÉPÍTSD HAZADAT, — ERŐSÍTED A BÉKÉT.

— Aki annyit gürcölt a kulákoknál, mint én, — mondja meggondoltan — az értékelni tudja a felszabadulást, az mindent elkövet, hogy becsületesen dolgozzon és másokat is becsületes munkám serkentsen. Nem panaszkodhatnm a traktorosbrigád tagjaira. — Rendesen végrehajtják mindazt, amit közösen tervezünk. Ez érthető, hisz mindannyian andódiak, tagjai a szöj vetkezetnek és nekik is az az érde- I kük, hogy a szövetkezet minél na! gyobb terméshozamot érjen el.

— Szép az, amit mondasz — válaszoljuk — biztos azért, mert szép a neved is.

— Hát bizony szép név, a Fučík név. de sokra kötelezi is az embert. A mi szebb és jobb jövőnkért áldozta fel fiatal életét. Be kár... — sóhajtott fel és ebben a pillanatban csontos arca megkeményedik — hogy nem él most és nem látja, hogy az ö nagy áldozatos harcának gyümölcseit mi élvezzük. Nem látja, hogy szövetkezetünkben mikčnt teljesül az ö vágya Nem látja, hogy szűk- és keresztsárosán, szovjet módszer szerint vetjük ei ^ árpánkat, búzánkat. De azért nem baj ' — csillan fel újra a szeme — ha nem is él, de Fučík szelleme velünk van Nem halt meg hiába. Az g példás,, szép élete serkent és ösztönöz bennünket arra hogy közösen összefogjunk és elszántan harcoljunk a békéért és kitartással évítsük felszabadult hazánkat.

Beszélgetésünk folyamán kiderült, hogy az andódi szövetkezet a traktorosbrigáddal szorosan együttműködve szigorúan ragaszkodik az agrotechnikai intézk-'Jések betartásához. Nagyjában elvégezték és e hó 18-ig befejezik az ősziek vetését és a mélyszántást is a tervezett november 3.1 helyett 15-ig befejezik.

E munkák mellett az andódiaknak arra is jut idejük, hogy kultúrházukat

k.vlOn/l wi 1 ívj TY1 П ill I f.Sn If

akiről tud‘a, hogy egyike volt a legbecsületesebb traktorosoknak Gondoskodott arról, hogy a Csemadok-tagok és a pionírok, tanítók segítségével ünnepi keretek közt fogadják a bevonuló kombájnt. A falu apraja-nagyja ott tolongott, amikor a szovjet kombájn megkezdte munkáját a határban. Három nap ál 27 hektár ősziárpát aratott le. Ragyogó eredményeket értek el. Eav-egy hektár 41.15 mázsa árpát fizetett. Ezzel a munkával több mint 11 vagont mentett meg a szövetkezetnek, mert mihelyt befejezték a munkát. a jégeső ugyanazon a táblán 12 hektár tavasziárvát tett tönkre.

— Tudod — mondja Szarka Gyula, — nehéz ezekről a dolgokról beszélni. Hisz mindez jelentéktelennek tűnik a nagy segítség mellett amit a Szovjetunió nvűit nekünk. Mégis az ami náunk töTtént a kombájnnal váló aratásnál majdnem visszatükrözi Kicsiben a Szovjetunió támogatását socia'ista építő munkánkban. A szovjet ko-mbájn nélkül kévtelenek lettünk ■■■’an megmenteni az ősziárpát is ha tnrténetesen nem ismerem Aljosa áldozatkészségét, talán én sem harcolmm volna olyan elszántan a kombájn ’rt. Persze a kombájn munkáiévá óvszer is mindenkorra megtörte An '->don a jeget és a szövetkezet ezután ■ iöröhen is kombájnnal fog aratni es csépelni. Itt még azt is meg kell I jegyeznem, hogy a kombájn sikeres

Mészáros Károlv elvtárs, a Csemadok tiszteletbeli funkcionáriusa, a kultúrház javításával kapcsolatosan ezeket mondja:

— A szocialista kultúra fejlesztése is szorosan a békeharchoz tartozik. A szocialista ku, túra révén dolgozóink öntudatosod<шк. Ezért határoztuk el, hogy megnnayc' oltjuk a kultúrházat. Szövetkezetünk fejlődésével egy időben kell. hogy több mozgást, lendületet vigyünk be kultúrházunkba is. Az őszi és téli hó рокЬдп színi- és tudományos előadásokat fogunk rendezni. Szövetkezetünk elhatározta, hogy ellát bennünket építőanyaggal, mi tagok vedig magunkra vállaltuk a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére, hogy brigádmunkával fogjuk elvégezni a javí <ú. A község valamennyi iparosa, szakembere és dolgozója részi fog venni ebben a munkában. Bevonjuk a magángazdálkodókat is. mert ha nincsenek is még a szövetkezetben azért ök is a békét akarják és őszintén kívánják, hogy szocialista hazánk minél szebo és virágzóbb legyen, mert hiszen az árleszállításnál ők is épp oly előnyökhöz jutottak, mint mi.

Amikor elköszönünk az andódi dolgozóktól, Szarka Gyula elvtárs még a következőket mondja:

— Azt a hazát, amelynek legfőbö gondja, hogy minden dolgozója aszta'ára minél több kenyeret juttasson azt szereti az ember és megvédi minden ellensúogpi szemben, ahogy a

ember is megvédte hazáját Amikor dolgozom qyakran qoniolok Gottwrdd Mvtars szavaira aki azt n bölcs r t hagyta ránk, hogy .Építsd hazgdat, er-úted a békét.”

Szabó Béla

Állami birtokaink és vé'-dás szövetkezeteink nyomón m a az aikn’mas időkben szállítjuk el földjeinkről cukor répa-termésünket.

A citherrépa beéakm-iAátmnak meggyorsításával, több cukorhoz jutunk és ezáltal növeljük bevételeinket.

A palárikovói gazdaságok dolgozóinak felajánlásai

Ipari és mezőgazdasági ; üzemeink ] dolgozói, szövetkezeti tagjaink, kis- és i középparasztjaink nagy örömmel fogadták az árleszállítást. A palárikovói állami gazdaság dolgozói ezzel kapcsolatosan a következő levelet küldték I kormányunk címére: „Abban az idő- t ben, amikor az összes kapitalista álla- j mokban állandóan romlanak a dolgo- | zók életlehetőségei, amikor ezekben .az I államokban egyre nőnek a munkánál- ■ liek tömegei, a dolgozókat megfoszt- ! ják a szabadság legelemibb jogaitól, ! a mi népi demokratikus kormányunk j olyan intézkedéseket foganatosít, ame- ! lyek világosan bizonyítják kormányunk . népünkről való nagy gondoskodását. | Gazdaságaink dolgozói nagy érdeklődéssel vitatták meg pártunk és kormányunk intézkedését, a legújabb kor- i mányhatározatot. Elhatározták, hogy még nagyobb mértékben hozzájárulnak dolgozóink boldog és örömteli életének kiépítéséhez. Hogy kormányunknak és pártunknak megháláljuk a rólunk való gondoskodást, biztosítjuk az őszi munkák gyors és jómirtőségű elvégzését , és a kővetkezőképpen teljesítjük az állati termékek beadását: až összes gabonanemüek vetését az agrotechnikai határidőkön belül keresztsorosán vagy sűrüsorosan elvégezzük és a vetéssel .egyidejűleg szemcséstrágyát is vetünk. A cukorrépa betakarítását és eltakarítását az összes gazdaságban október 25-ig, a burgonya betakarítását október 15-ig végezzük el. A mélyszántást november 31-ig befejezzük. A dohány betakarítását már elvégeztük. A sertéshúsbeadást 100 százalékra, a marhahúsbeadást 101, a baromfibeadást 102, a tojásbeadást 100.5, a tej beadását pedig 102 százalékra teljesítjük, mégpedig szeretett Zápotocký elvtársunk születésnapjáig. Ugyancsak 100 százalékra teljesítjük a gyapjúbeadást is. Tehénállományunknál a magasabb tejhozamot azzal is igyekezünk biztosítani, hogy minden állatra 30 mázsa silótakarmányt készítünk.

A rappi EFSz az élen

A losonci járás pénzügyileg legerősebben álló szövetkezete a rappi EFSz. Ez a szövetkezeti tagok érdeme, akik tudatában vannak annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban igen nagy szerepet játszik a fejlett állattenyésztés. Nemcsak arra törekednek, hogy betartsák állatállományuk létszámának tervét, hanem igyekszenek azt túl is lépni. Például a sertéseit létszáma 24-el, a judoké 21-el, a baromfiállomány létszáma pedig 780 darabbal több, mint azt tervük előírja A beadási kötelezettség teljesítése nem is okoz nekik különösebb nehézséget.

A járás EFSz-ei beadási versenyben állanak. Ebben a versenyben a rappi szövetkezet a kalondaival versenyez. A rappi EFSz nemcsak versenytársát előzte meg hanem járási méretben is az első helyen áll. Pa a községi méretet vesszük alapul, a lappiak akkor is elsők A harmadik negyedévi be adasi tervüket marhahúsból 119.27. a sertéshúsból 181.72. a tojásból 101 49 a tejbő' pedig 97.86 száza lékra teljesítették.

Mivel beadási kötelezettségüket teljesítettek engedélyt kaptak szabaduwi árueladásra. Terven felül 12 sertést hizlaltak, amiért szép összeget, 21.552 koronát Kaptak.

Jó pénzforrást nyújt számukra a baromfitenyésztés is. A szövetkezet egészévi tojásbeadását már május 25-én teljesítette, sőt 8,400 darabot adtak be terven felül — Ezenkívül 4000 darabot a losonci 2.000-et pedig a mulyadi EFSz-nek adtak el és még a szabadpiacon is értékesítettek. így azután gyarapodik szövetkezetük vagyona.

A szárnyas-hús beadását 130 százalékra teljesítették. Ezen fp ül 108 tyúkot a poitári járás pongveloki ÉFSz-e vásárolt meg tőlük tovább tenyésztés céljára. Ezért is közel ötezer koronát kaptak Mindezen felsorolt tények azt bizonyítják. hogy érdemes betartani az előirt állatlétszámot és bőven kifizetődik a terven felül tartott állatillománv

A ranní EFSz az elért szép sikereket még fokozni tud^a — meg több |öve',e,met nyújthat az ál'attenyésztése — ha alkalmazza a fejlett állattenyésztési eljárásukat, mint pé'dául az egyedi takarmányozást, napi háromszori etetést, fejést és tőevmasszást a teheneknél (ezek együttvéve a'kotiák Malinyinova szovjet fejőnő módszerét.)