Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-10-11 / 41. szám
4 FöldinÄ^ 1953. olčtôEer IT. Uj hoskoltemény: KAHOVKA Hírek a Szovjetunióból- és a népi demokráciákból A Dnyepert egy helyen már bilincsbe verte a szovjet ember. Közel két évtizede, amikor felépült az első nagy erőmű, a világhírű Dnyeprogesz. Most épülő új ipari üzemek, városok, falvak, Ukrajna, Észak-Krim szomjas földjei várják a még több, egyre több villamoserőt, hogy újabb száz és százezer holdon gazdag búzamezőkké, gyapotültetvényekké, dúsan termő gyümölcsösökké, kövér legelőkké válva szolgálhassák az embert. Lázas, lendületes munkával épül a kahovkai vízierőmű. „Egy évvel a kitűzött határidő előtt készen kell állnia” — fogadták meg az építők a XIX. pártkongresszus tiszteletére. És állják szavukat. Beszélő számok A vezető mérnököktől a segédmunkásokig, mindenki tisztában van itt az adott szó jelentőségével. És fel is használják az építkezésnél a technika minden vívmányát. Harmincöt tudományos kutató- és tervezőintézet > segíti a munkát. Míg az első dnyeperi erőmű- | nél például földszivatty,űk óránkint 100 > köbméter talajt emeltek ki, a mai úszókotrőgépek teljesítménye 10—12- szer annyi. Az akkori egy-másfél köbméteres puttonyú födlkotrógépeket felváltották az óriási lépkedő exkavátorok, amelyek egy-egy mozdulattal 15 —20 köbméter földet markolnak és dobnak 70—80 méter távolságra. A zsilip, az erőmű és a bukógát alapgódréből eddig 10 millió köbméter földet emeltek ki. Ennyi földből a Duna egész magyarországi szakaszát — körülbelül 430 kilométert — mind a két parton 3 méter magas, 4 méter széles töltéssel lehetne szegélyezni. A kahovkai vízierőmű betonozási munkálatainál nem kevesebb, mint 1 millió 200 ezer köbméter betont építenek be. Képzeljünk zsákokban egymás tetejébe rakva ennyi betont: olyan tömb volna, mint egy harmincemeletes felhőkarcoló, amelynek 100 méter széles a homlokzata és 100 méter az oldala is. Önműködő betongyár állítja elő ezt a rengeteg betont — ötezer köbmétert naponta. S az egész gyárat mindössze öt-hat ember irányítja. A munka nehezét tehát itt is az „okos gépek” végzik el. „Költöznek” az országutak, vasútvonalak Az idei, 1953-as év — a háború utáni ötéves terv harmadik esztendeje — döntő a kahovkai vízierőmű építésénél. Ettől az esztendőtől függ, hogyan állják szavukat az építők. A tavaszi áradáskor sikerült hajszálpontos tervek és számítások alapján, merész újításokkal elvezetni a vizet anélkül, hogy a mederben akárcsak egy napra is félbeszakították volna a munkát. Emellett még akkor is túlteljesítették a tervet. Kahovka és Zaporozseje közt már előkészítették az új tenger, a kahovkai víztároló medencéjét a 14 milHárd köbméter víznek. A Kahovkai tenger vize bekapcsolódik majd a Dél-Ukrajna és Észak-Krím öntözőrendszerébe. At kel! még költöztetni az elárasztásra kerülő területről 250 kilométer vasútvonalat és autóutat, a telefon- és táviróvezetékeket. És ezer meg ezer új, modem lakóház, gazdasági épület emelkedik, számos kulturális intézmény költözik új székházába a fiatal tenger partvidékén. Ide költözik át a jövendőbeli tengerfenék területén fekvő községek lakossága. A térképre már felkerült az építők városa: Oj-Kahovka.'Még főiskolát is kaptak az építők' megkezdte működését az odesszai vízépitészeti főiskola fiókintézete. A legszilárdabb talaj Meglesz idejében! — mondják az építők. Meglesz idejében! — Ígérik Moszkva. Novo-Kramatorszk, Harkov, Tbiliszi, Riga és sok-sok más város gyáradnak dolgozói, akik az erőmű turbináit, a szivattyúállomások gépi berendezését készítik. Meg is lesz. Mert a nagy természetátalakítást sztálini tervei a sziklánál is szilárdabb talajra: a szovjet népek vasakaratára, alkotó békevágyára, testvéri összefogására épülnek. A kemény harcokban edzett kommunista párt irányításával és lendítőerejével. Huszonkét nemzet fiai és leányai adják tudásuk legjavát, hogy a Dnyeper vize acélos búzával, cukorral, vajjal, hófehér gyapottal, gyöngyöző borral, selymes gyapjúval fizessen munkájukért és tegye még szebbé a komunizmust építő emberek életét. Kristóf László. Az ország mezőin A tyumenl, jalutorovi, novo-zalmi és más körzetek kolhozai sikeresen oefejezték az őszi gabonaneműek vetését. A tyumeni terület valamennyi körzetében beállott meleg esőzések kedvezően hatnak az őszi gabonafajták fejlődésére. A voronyezsi terület cukorrépatermelő kolhozainak és szovhozainak egész sorában megkezdték a répa betakarítását. Több, mint ezer háromsoros cukorrépakombájn és többszáz nás hatalmas gép működik a kolhozok és szovhozok földjén. A Csujszki-völgy gyapottermelő mezőin tíz nappal előbb indult meg a gazdag gyapottermés betakarítása, mint tavalv A Kaganovics-körzet mezőgazdasági artyeljei járnak az élen. A gyapotültetvényeken 300-zal több gyapotn.egmunkálógép működik mint tavaly. Udmurtyia kolhozainak földjén jó burgonyatermést értek el. Mgkezdték a burgonya tömeges betakarítását. A termés 80 százalékát gépek segítségével takarítják be. A burgonya négyzetfészek ültetési módszere elősegíti a burgonyamegmüvelő agregátok termelékenységének nagyfokú kihasználását. Rádió adó-vevőkészülékek szovjet oépállomásokon Számos szovjet gépállomáson megvalósították a diszpécserszolgálatot. Ennek a rendkívül fejlett módszernek az alkalmazását nagyon megkönnyíti az „Urazsai” típusú rádió adó-vevőkészülék, amelynek segítségével a diszpécser állandó kapcsolatot tarthat a földeken dolgozó traktorosbrigádokkal, kombájnosokkal. E rádióállomás segítségével kétoldali beszélgetést folytathat a diszpécser és a brigádvezető, mint a rendes telefonon. Ha szükséges, a diszpécser egyszerre több, egymástól távol dolgozó traktorosbrigádnak adhat utasítást. A készüléket be lehet kapcsolni a rendes telefonhálózatba is. A diszpécserszolgálat lehetővé teszi, hogy a traktorosok, kombájnosok, .ialadéktalanul kérhessenek üzemanyagot vagy pótalkatrészt, ha szükséges, a munka befejezésekor a traktorokat gyorsan át lehet vezényelni más kolhozokba. A rádióállomás segítségével gyorsan össze lehet gyűjteni a brigádok jelentéseit. A diszpécserközpont naponta kimutatást készít a brigádok munkájáról és átadja a gépállomás igazgatóinak. A gépállomás igazgatója és főmérnöke a diszpécserszolgálat révén kapcsolatban van a javítóműhelylyel, az üzemanyagközponttal és egyéb részlegekkel is. A Szovjetunióban már a gépállomások ezreit látták el „Urazsaj” rádióállomásokkal. Az idén újabb tízezer gépet osztanak ki. Munkáslakásokat építenek a Magyar Népköztársaságban A Magyar Népköztársaság kormánya, a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében, fokozza a lakásépítést. Ez év folyamán az állam 23 000 lakást épít a dolgozóknak, jövőre pedig 40 000 lakás építését irányozták elő. Ezenkívül az állam kölcsönt nyújt azoknak a bányászoknak, akik saját házat akarnak építeni. Két év leforgása alatt Budapesten minden államosított házat kitataroztak. Az épülő új házak általában négyemeletesek. A házépítés nagy lendülettel folyik a Magyar Népköztársaság többi városában is. Várpalotán a bányászok részére 168 lakást építenek. Esztergomban 308 új lakást kapnak a dolgozók. Kőbányán 140 lakást építenek a munkásoknak és tisztviselőknek. A budapesti „Csepel”automobilgyár munkásai és tisztviselői még ebben az évben 260 lakást kapnak. Oj gyárak épülnek Kínában Szeptember 1-én megkezdték a Kínai Népköztársaság legnagyobb sodrony- és kábelgyárának építését. A gyár az ország villamosvezeték- és kábelszükségletének kétharmadrészét termeli majd. Az épülő üzem 20 különböző műhelyét a legmodernebb szovjet gépekkel szerelik fel. Több mint 6000 szakképzett építőmunká/., mérnök és más szakember érkezett Sanghájbói Mukdenbe, hogy résztvegyen Kína első gépkocsigyárának építésében. Az építkezéshez a közeljövőben további négyezer szakember érkezik. Ansanból, Kína acélipari központjából szintén jöttek szakértők, hogy segítsenek ennek a gigászi építkezésnek megvalósításában. A gépkocsigyár alapkövét július 15- én rakták le. Az ideiglenes épületek, amelyekben az építők egész hadseregét szállásolták el, 140.000 négyzetméter alapterületre terjednek ki. Az ország minden részéből 70 gyár látja el a készülő gépkocsigyárat különböző építőanyaggal és gépekkel. Az idén még további 9 nagy üzem épül a Kínai Népköztársaságban, a többi között egy villamosgépgyár, egy preciziósműszer-gyár, egy nehézgépgyár, egy bányagépgyár, egy szerszámgyár stb. Az új üzemek legnagyobb része Észak-Kínában épül. Emelkedik az albán dolgozók életszínvonala Az Albán Népköztársaságban nagy gondot fordítanak a dolgozók életviszonyainak megjavítására. Különböző intézkedéseket hoztak az élelmiszer- és könnyűipar fejlesztésére. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a lakosságot a téli időszakban ellássák főzelékkel és gyümölccsel. Bővül a közétkeztetést szolgáló éttermek hálózata. Ez év folyamán, 1952-höz viszonyítva, 14.5 százalékkal emelkedik a' közétkeztetési vállalatok száma. Az egy - fogásos ételek ára a közétkeztetési éttermekben, 1950-hez viszonyítva, csaknem egyharmadara csökkent. Sok új lakóház épül a dolgozók részére. Ebben az évben négy és félszer akkora összeget irányoztak elő lakóházépítkezésre, mint 1950-ben Emelkedett a dolgozók szociális biztosítására előirányzott összeg is. Az anyagi jólét fokozódásával együtt emelkedik a munkásosztály kulturális színvonala is. Albániában jelenleg 862 kulturális intézmény működik. 1953- ban kétszerannyit fordítanak kulturális és sportcélokra, mint 1Я50-bén. flz 1953. évi őszi vetések terméshozamának növeléséért T. D. LISZENKO A mezőgazdáság dolgozóinak már most, 1953 őszén mindent meg kell tenniök az összes lehetőségek kihasználására, hogy növeljék a mezőgazdasági nővén-ek terméshozamát az állattenyésztés termelékenységét. A rendszabályok egyike kell, hogy legyen a nemfekete föl des sávok őszibúza területeinek kibővítése, az ilyen táblák őszibúza- és rizshozamának emelése. Már közelednek a legkedvezőbb határidők az őszibúza vetésére a nem fekete földbe. Ismeretes, hogy az őszibúza alá még nem trágyáznak minden földet. Sok, erősen savas talaj még nem kapott meszet. Ennélfogva a kolhozok és szovhozok nem-feketeföldes mezőin az őszirizs- és búzavetés jelentős részét ebben az évben trágyázatlan, parlagon heverő, vagy elfoglalt sávokon végzik. Hasonló területek terméshozamának emeléséről szeretnék ebben a cikkben tanácsot adni az agronómusoknak. kolhozparasztoknak és a szovhozok dolgozóinak. А „V. I. Lenin” Mezőgazdasági Tudományos Akadémia „Gorkij-Leninszki" kísérleti gazdaságában az őszibúzát 1952 őszén felugarolt (elővetemény) árpa után vetették. A talaj szikes, fokozott, savasságú Ezeken e parcellákon, anélkül, hogy a talajt a vetést megelőzően trágyázták vo1- na. a búza 17.8 mázsát hozott hektáronként. Azokon a terű'eteken, ahová vetés előtt 1.8 tonna három mázsa szuperloszfá..al összekevert televényfö'det (humuszt) és három mázsa őrö't-meszet szórtak, hektárra átszámítva 28.7 mázsa búzát takarítottak be. Tehát az aránylag nem nagy trágyakeverék eredménye 10.9 mázsa terméstöbblet hektáronként. Meg kell azonban jegyezni, hogy az adott esetben jelentős mennyiségű sztiperfoszfátot szórtak: három mázsát hektáronként. Ugyanezt a kísérletet más parcellákon is elvégezi.k. Hektárra számítva átlag három mázsa szuperfoszfátot szórtak a kísérleti területre, szuperfoszfá'ot sem feketefölddel, s ,n mésszel nem keverték. Ebben az esetben a terméseredmény csak 22 mázsa búzamag hektárra átszámítva azaz 6.7 mázsával kevesebb mint azokon a parcellákon, amelyekre ugyancsak három nm-. - szuverfoszfátot szórtuk de keverték 1,8 tonna télevényfölddel és három mázsa őrölt mésszel. Azokon a parcellákon, amelyekre három mázsa szuper foszfáttal kevert 1,8 tonna televény tőidet, (de meszet nem) szórtak, 27,4 mázsás termést arattak hektáronként Legérdekesebb a kivizsgált kísérletben az, hogy olyan parcellákon, amelyeken hektáronként 1.8 tonna televényföld és három mázsa mészkeveréket szórtak (szuperfoszfátot hozzákeverése nélkül), ugyancsak jó termést aratták; — 27,3 mázsát hektáronként, tehát 9,5 mázsával többet, mint a trágyázatlan parcellákról. A felsorolt számok minden tudományos dolgozót minden agronómust gondolkozásra késztetnek. Arról tanúskodnak, hogy a szikes földet hatásosabban kell műtrágyázni foszforliszttel (őrölt foszfát) és szemcsés szuper foszfáttal, valamint mésszel. (Utóbbit azonban nem tiszta alakban, hanem föltétlenül más trágyával keverve, ha nem egyébbel, esetleg kevés istállótrágyávaí.) Ha a vetés előtti megművelés folyamán három (de inkább öt) mázsa meszes anyaggal kevert, 1,5—2 tonna állati trágyát szórunk, akkor olyan terméstöbbletre számíthatunk, amelynek súlya körülbelül felét teszi ki a felhasznált trágyamennyiség súlyának. még akkor is, ha a mezőgazdaságban használatos legolcsóbb trágyát használ tűk. Mennyire fontos, hogy a meszet szerves trágyával keverve szórjuk, kitűnik abból, hogy azokon a parcellákon, amelyekre ebben a kísérletben hektáronként három mázsa meszet vittünk, azonban nem kevertük istállótrágyával, csak 19,9 mázsa gabona termett hektáronként. Olyan parcellákon, amelyekre öt tonna meszet szórtunk hektáronként anélkül, hogy istállótrágyával vegyítettük volna, 22.6 mázsa búzát arattunk hektárra átszámítva. Következésképpen az a terület, amelyre (hektárra átszámítva) hektáriként tizennyolc mázsa televényfőlddel kevert három mázsa őrölt meszet szórtunk, jelentékenyen többet hozott, mint az amelyre istállótrágya hozzákeverés nélkül, ötven mázsa őrölt meszet szórtunk Első esetben a hozam 27,3 mázsa; a másodikban csak 22,6 mázsa. A „Gorkij-Leninszki” kísérleti gazdaságban a termelés területekre (a felsorolt példák kísérleti sót'o/c eredményei, a szerk.), a vetést megelőző művelésben, már negyedik éve, az őszi vetés alá istállótrágya és ásványi trágya termelési tapasztalat tökéletesen igazolta az említett módszer célszerűségét és hasznosságát. A termelési vetések ellenőrzési és kísérleti sávjainál a nitrogén- és kálium-alap egyenlő volt. Rendszerint egy hektárra egy-egy mázsa nitrogén és káliumtrágyát szórtak. A gazdaság területeinek egy részére évente meszet szórtak az ősziszántás alá. AW b ismertetem néhány termelési tapasztalat eredményét a szuperfoszfáttal kevert istállótrágyával javított terül Leken. A vetésterület öt hektár. Előzőleg tavaszi bűzát arattak, 1952 őszén bevetették őszibuzával. Az egyik félhektáros sávot vetés előtt nem trágyázták. Ennek a parcellának a hek'tárhozama 20,3 mázsa volt. A szomszédos, un-i'ar^snk félhektárnyi par cellát vetés előtt beszórták szuperfoszfátporral. A műtrágya mennyisége hektárra átszámítva három mázsát tett ki. Itt a termés elérte a 27,3 mázsát. A másik 11,5 hektáros parcellánál. — amely kevésbbé kultivált, mint az előző — az őszibúza vetéshozama így alakult: 1,5 hektáron, amelyet agyáltalában nem trágyáztak, tíz mázsa magot kaptak hektárra átszámítva, a mellette levő egy hektárnyi területen, ahová a vetés előtti művelés folyamán három mázsa szuperfoszfát port szórtak, a termés 14,6 mázsa. Az említett két sávi'1 jobbra és balra 2,7, illetve 6,3 hektáros parcellákon szintén őszibúzát termesztettek. Ezekre a területekre a vetés előtti művelésnél hektárra átszámítva másfél tonna istállótrágyávaí kevert három mázsa szuperfoszfátot szórtak. A 2,7 hektáros területen 23,4 mázsa, míg a 6,3 hektáron 21 mázsa a terméshozam. Amint látható, az utóbbi esetben is azokon a területeken, amelyekre a szuperfoszfátot nem tiszta, hanem istállótrágyával keverve szórták, a terméstöbbiet 6.4 illetve 8,8 mázsa búza hektárra átszámítva. Az elmondottakat összegezve azt ajánljuk, ho~o a kolhozok és szovhozok 1953-ban is ellenőrizzék a trágyázás gyakorlati eredményét a vetés előtti művelésnél őszibúza alá hintsenek ásványi (foszforos) trágyával és mésszel kevert szerves trágyát. Ezeket a talajjavítókat csak olyan területekre szórják, amelyek eddig nem lettek trágyázva. A foszfortartalmú műtrágyák közül ajánlhatók: a szuverfoszfát és a foszforliszt A meszes anyagok közül■ az őrölt mész, a márga, a dolomitliszt és több más mésztartalmú anyag. A trágya mennyisége a körülményekhez képest változik és a gazdaság anyagi lehetőségeitől függ. Megközelítőleg az adagolás hektáronként a következő: 1,5—3 tonna szerves trágya (tele\ t/fö' 1. érett istállólrágya, vagy trágyázásra alkalmas tőzeg). 2—3 mázsa szuper foszfát, vagy 2—4 máz:.! foszforliszt, de inkább 0,5—1 mázsa és 2—3 mázsa foszforliszt keverék; 3—5 mázsa mésztartalmú javítható. ^ * Ha a gazdaságnak nem állna rendelkezésére mész és a vetésig nem tudná beszerezni, akkor a szerves trágyát egyedül foszforral keverve is használhatják. Viszont ha nincs foszforos miítráaváiuk, de van meszük (vagy a vetésig még beszerezhetik,) akkor a szerves trágyát keverjék mésszel. Nem felesleges megemlíteni, hogy igen gyakran a foszforlisztet a vasútállomáson hagyják heverni és nem szállítják a gazdaságba. Rendkívül fontos, hogy ezeket a műtrágyakészleteket még az őszi vetés alá felhasználják. Az általunk javasolt agrotechnikai rendszabálynál az a lényege, hogy megteremti a talaj mikroorganizmusai életműködéséhez szükséges előfeltételeket. A fiatal növényi gyökerek körül élő mikroorganizmusok életműködésének termékei, a növények normális táplálásához nélkülözhetetlenül szükségesek. Az általunk ajánlott talajjavító keverék: szerves és foszfortartalmú. továbbá meszes anyagok, a mezőgazdasági növények fiatal gyökerei körül élő mikroorganizmusok fontos tápláléka. Szikes és különösen savanyú földben az említett mikroorganizmusok nem találnak elegendő táplálékot, ennélfogva nincsenek meg a fejlődésükhöz szükséges előfeltéte'ek. Ennek következtében ilyen talajban a növények is koplalnak. Ezért igen fontos az általunk jai'asolt trágyakeveréket csak közvetlenül a vetés előtt és lehetőleg 1—5 nappal a vetést megelőző kultiváció előtt szétszórni. A trágyát nem 10—20 centiméterre helyezzük a földbe, hanem olyan mélységbe kell szórni, mint amennyire a talajt a vetés előtti művelésnél felszántottuk. Minden kolhoz és szovhoz, ha termelési kísérleteket végez, kiértékelheti az ajánlott rendszabályok hathatósságát. A fejlődő micsurini agrobiológia elvi álláspontja és a V. I. Lenin Mezőgazdasági Akadémia kísérleti eredményei egybehangzóan igazolják a javasolt trágyáíási módszerek nagy jövőjét, — különösen szikes talajnál. A trágya keverését és szétszórását a vetést megelőző kultivációban igen könnyen lehet gépesíteni. Az ilyenszerű gépek kísérleti mintáit már elkészítették. A legfontosabb — meggyőződni orról, hogy szikes talajon többszörösen hatásosabb, ha a kisebb adag ásványi foszforral és mésszel kevert szerves trágyát a maggal egyenlő mélységre szórjuk, mint ha ennél sokkal nagyobb trágyamennyiséget külön-külön, esetleg különféle időpontokban, vagy nem olyan mélyre szórnánk. Ezért amíg a szükséges trágyakeverő — és szóró gépek hiányzanak, ezt a műveletet kezzél kell végezni. A keverést átlapátolás utján végezhetjük, a keverék szétszórását pedig tehergépkocsikról, vany szekérről. A talajjavítót a vetés előtti műveléskor, (szántás, tárcsázás) juttatjuk a földbe. Már említettük, hogy abban az esetben, ha egyik, vagy másik kolhozban, vaay szovhozban nem volna televényföld, akkor helyette a trágyakeveréshez (az ásványi foszforos és meszes anyagokkal együtt) talajjavításra alkalmas tőzeget kell használni. A keveréshez felhasználandó tőzeget előzőleg le kell önteni ístállótrágya-lével. Ezzel az eljárással telepítjük a szükséges gomba-erjesztő anyagot a tőzegbe. Nem-feketeföldes területek agronómusai, kolhoz^orasztjai és szorhozdőlgozói nagy elismeréssel nyilatkoztak a V. I. Lenin Mezőgazdasági Akadémia talajjavító javaslatairól.
