Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-11 / 41. szám

1953. októBef И. IbM Fňldmfivŕs 3 Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével eló're a boldog Szlovákiáért-, a szocialista Csehszlovákiáért SZARKA GYULA traktoros felszólalása A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulfúregyesületének negyedik országos közgyűlése Október 3-án, szombaton reggel 9 órakor a bratislavai Vigadó ünnepélye­sen feldíszített nagytermében össze­gyűltek a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kultúregyesülete járási és ke­rületi szervezeteinek küldöttei, hogy elmondják munkaeredményeiket és rá­mutassanak hiányosságaikra a szocia­lista kultúra és a szocialista építő­munka terén. A Csemadok IV. közgyűlése abban az időben zajlik le, amikor, közeledik a nemzeti békekongresszus megtartá­sának ideje, amely a német kérdés békés megoldásának kérdésével és a koreai nép megsegítésére irányuló ak­cióval foglalkozik. Röviddel 9 óra után a csehszlovák és a szovjet himnuszok elhangzása után Kugler János, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulfúregyesületének országos alelnöke megnyitotta a köz­gyűlést és meleg szavakkal üdvözölte Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldötteit, Ondrej Klo­koč elvtárs közművelésügyi megbízot­tat, František Kubač elvtársat, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökét, Szlová­kia Akció Bizottságának főtitkárát, Alexander Horák posta- és távössze­köttetési megbízottat, a Béke Világta­nács tagját, a Szlovákiai Békevédők Bizottságának elnökét, valamint a tö­megszervezetek képviselőit, üzemeink kiváló dolgozóit és szövetkezeteink élenjáró tagjait, valamint az összes megjelenteket. . A közgyűlés megnyitása után Lő­­rincz Gyula elvtárs, a Csemadok or­szágos elnöke tartotta meg elnöki be­számolóját. Hangsúlyozta a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesü­­letének további feladatait a békeharc­ban, szocialista hazánk felépítésében. Beszédében rámutatott arra, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók, mint a múltban, úgy a jövőben is munká­jukkal és békeharcukkal fejezik ki hűségüket szocializmust építő hazánk és a 800 milliós béketábor nagy veze­tője az erős hatalmas és legyőzhetet­len Szovjetunió iránt. Az elnöki beszámoló után felolvas­ták a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul túregyesületének IV. közgyűlését üdvözlő táviratokat, majd Varga János a Csemadok központi titkára beszá­molt a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének szervezeti munkájáról а III. közgyűlés ideje ót.;, és részletesen elemezte a III. közgyű­lés határozatainak teljesítését. Az ellenőrző bizottság jelentése után vita következett. A közgyűlés első napjának befejezéséül a küldöttek kö­zösen megtekintették a „Feltámadt tenger” című magyar filmet. Másnap a vitát Kleinik Ferenc elv­társ, a Központi Pértiskola igazgatója nyitotta meg. A vita folyamán felszó­lalt Ondrej Klokoč elvtárs, közmüve- 1 lésügyi megbízott, Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának képviseletében. Hangsúlyozta, hogy a Csemadok eddigi munkája során jelen­tős sikereket ért el a szocialista kul­túra és az új szocialista ember kine­velése terén, azonban ez még koránt­sem jelenti azt, hogy a Csemadok mindent elkövetett annak érdekében, hogy hazánk magyar dolgozóinak gaz­dasági politikai és kulturális életét méltóképpen képviselje. Nagy munka vár még a Csemadokra. A szocializmus építésének hatalmas feladatai megkö­vetelik, hogyN az eddigieknél még sok­kal többet tanuljunk, és meg kell is­mernünk nagyjaink, Marx, Lenin, Sztálin tanait — mondotta többek kö­zött Klokoč elvtárs. A továbbiakban felszólalt František Kuibač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, Szlovákia Akcióbizottsá­gának főtitkára és őszinte szeretettel üdvözölte a Csemadok IV. közgyűlé­sét, majd beszéde befejezb részében sok sikert kívánt a Csemadok további munkájához. A vitában nagy számban vettek részt a Csemadok kerületi, já­rási és helyi szervezeteinek küldöttei. A vitafelszólalásokból kitűnt, hogy épülő szép hazánk magyar dolgozói határtalan ‘ lelkesedéssel, odaadó sze­retettel, bátor helytállással küzdenek hazánkban a szocializmus megvalósí­tásáért és e nagyszerű munkasikereik­kel sokat tesznek az egész emberiség ügyéért, — a világbéke megszilárdí­tásáért. Bányáink, gyáraink, állami gazdaságainak dolgozóinak szövetkezeti i tagjainknak nagyszerű hőstettei köte- i lezettségvállalásai mind mind azt bi­zonyítják, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók forrón szeretik hazáju­kat, a népidemokratikus Csehszlovák Köztársaságot. Ezen a napon több üdvözlőtávirat érkezett a közgyűléshez, melyekben a szövetkezetek, állami gazdaságok és traktorállomások dolgozói újabb mun­kafelajánlásokkal üdvözölték a köz­gyűlést. A táviratok felolvasása után a hazánkban velünk együtt élő len­­■ gyei és ukrán dolgozók képviselői me- i leg baráti szavakkal szóltak a köz­gyűlés résztvevőihez és Hojčová elv­társnő, a Csehszlovákiai Nők Szlová­kiai bizottságának központi titkárnője szólalt fel, valamint dr. Cigler elvtárs, a SOR küldötte méltatta a Csemadok i munkáját és ígért hathatós segítséget. A vita befejezése után megválasz­tották a Csemadok új központi veze­tőségét. Elnöknek Lőrincz Gyula elv­társat, a Csemadok főtitkárának pedig Varga János elvtársat választotta a közgyűlés. A záróbeszédet Lőrincz Gyula elv­társ, a Csemadok elnöke tartotta meg. i Értékelte a közgyűlésen elhangzott j vitafelszőlalásokat, s beszéde befejező I részében hangsúlyozta, hogy a cseh­szlovákiai magyar- dolgozók a szocia­­! lista hazafiság szellemében továbbra j is bátor harcosai lesznek szocialista I hazánknak és a legyőzhetetlen Szov- i jetunió segítségével, pártunk vezeté- I sével bátran haladnak a további sike­­! rek felé. Majd felolvasták a Csehszlo- i vákiai Magyar Dolgozók IV. Országos : Közgyűlésének határozatát, amely j irányt szab a Csemadok további mun- I kájára. A közgyűlés részvevői a hatá- I rozatot egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés befejezése előtt felöl— I vasták Antonín Zápotocký köztársasá- I gi elnökhöz és Viliam Široký minisz­­! terelnökhöz küldendő üdvözlő távira­tokat, amelyeket a közgyűlés részve­­j vői állva hallgatták végig, majd lelkes i tapssal fejezték ki hűségüket hazánk nagy vezetői iránt. A Csehszlovákiai j Magyar Dolgozók Kultúregyesületének i kétnapos közgyűlése az intemacionálé hangjai mellett fejeződött be. A Csemadok IV. közgyűlésének határozata A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a további időszakra az alábbi feladatokat tűzte ki: 1. A Csehszlovákiai magyar dolgozó- j kát rendszeres nevelő munkával, az „Építsd hazádat — erősítsd a békét" ! jelszó teljesítésére irányítja úgy, hogy Csehszlovák Köztársaságunk magyar ; nemzetiségű polgárai fokozott munka­törekvéssel küzdjenek a békéért. Ezzel kapcsolatban megismerteti a magyar dolgozókat a szovjet sztahanovisták új munkamódszereivel, a szovjet kolhozok sikereivel, az élenjáró szovjet és cseh- j szlovákiai dolgozók ragyogó példáival. ’ Megismerteti dolgozóinkat a Szovjet­unió békepolitikájával, valamint a ka­pitalista és gyarmati államok népeinek békemozgalmával. 2. Tevékenyen részt vesz köztársasá- I gunk magyar nemzetiségű állampolgá- I rai kulturális színvonalának emelésé- j ben — Csehszlovákia a Szovjetunió és a népi demokratikus államok művé­szei és tudósai legjobb műveinek, va­lamint más nemzetek haladó művésze­tének és tudományának népszerűsíté­sével. A politikai és tudományos isme­reteket terjesztő társasággal, a forra­dalmi szakszervezeti mozgalommal, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel és a többi tömegszervezetekkel karöltve fel­használjuk a kulturális népnevelő és tömegpolitikai munka összes formáit a magyar dolgozók kultúrigényeiröl való mindennapos gondoskodás fejlesztésé­ben úgy, hogy magasabb kulturális színvonalunk alapján kedvező feltéte­leket teremtsünk ideológiai, politikai és kulturális fejlődésükre. 3. A magyar dolgozókat hazánk, a . Csehszlovák Köztársaság iránti szere- j tetre és odaadásra, az itt élő összes > nemzetekkel és nemzetiségekkel való testvéri együttélésre és hazánk védel­mi képességének megszilárdítására ne­veljük. Hazánk felszabadulva a tőkés elnyomás és kizsákmányolás alól, a Kommunista Párt vezetésével a prole­tárnemzetköziség szellemében minden polgárának nemzetiségre való tekintet nélkül egyenlő jogokat biztosít. 4. Ezzel kapcsolatban tagjainkat és minden csehszlovákiai magyar dolgo­zót meg nem alkuvó küzdelemre ser­­kenttünk a magyar hűbérurak évszá­zados elnvomása és a tőkés kizsákmá­nyolás következtében kialakult, a ma­gyar revizionizmus és burzsoánaciona­­lizmus által szított nemzetiségi előité- ■ letek ellen. Egyedül Csehszlovákia összes nem- | zetiségéhez tartozó dolgozó polgárai- ] nak a proletárnemzetköziség alapelvein felépülő közös alkotótörekvése bizto- ! sítja, hogy soha többé nem fog el- í nyomni bennünket a magyar hűbérúr, j a Horthy-csendőr, a Hlinka-gárdista, a cseh, szlovák és magyar tőkés. 5. Kiéleződött osztályharc idején az osztályellenesség igyekszik befurakodni mindenhová, ahol ezt éberségünk hiá­nya számára lehetővé teszi. Ezért ! őrizni fogjuk sorainkat a nép ellensé- * geivel szemben, éberség és elővigyáza­tosságra neveljük tagjainkat és harcba vezetjük őket azok ellen, akik igye­keznének fékezni szocialista építésün­ket, megszegni az állami- és munka­­fegyelmet, megbontani sorainkat és Csehszlovák Köztársaságunkat. 6. A Csemadok előtt álló feladatok ! megkövetelik tömegalapjának kibövíté- i sét. Ezért törekedni fogunk új tagok szerzésére és a tagságot állandóan ak- ■ tivizáljuk. —A Csemadok szervezeti életét a kol-A falusi ifjúság A mezőgazdasági iskolák mellett, pártunk és kormányunk intézkedései alapján, egy új típusú, mezőgazdasági tanuló iskola nyílott meg a földmű­vesszövetkezetek tagjai nevelése cél­jából. Mint már az iskola elnevezéséről ki­tűnik. ennek az új intézménynek az a legfőbb hivatása, hogy előkészítse szak- és politikai szemszögből a szö­vetkezetek tagjait, azokat, akik a ter­melésben dolgoznak. Hiszen Zápotoc­ký köztársasági elnökünk a közelmúlt­ban Sztezserin elmondott beszédében is leszögezte, hogy „Nekünk szüksé­günk van új, fiatal erőkre mezőgaz­­daságunsban. Hogyha a mezőgazda­sági termeié t nem emeltük volna úi korszerű színvonalra, és ez csakis új­szövetkezeti nagytermelés útján ér­hető el — nem akadályozhattuk volna meg a vidék elnéptelenedését. És hogyha ne^ akadályoztuk volna meg a vidék elnépte'enedését, hogyan akar­­hatjuk megjavítani közellátásunkat, hogyan akarhatjuk azután biztosítani egész népünk anyagi és kultúráiig színvonalának állandó emelkedését?” Ugyanebben a beszédében pedig igy folytaita- , Ha lehetőséget adunk a mezőgazdasági ifjúságnak megfelelő agronómiái művelődésre és tanulmá­lektív vezetés alapelvének érvényrejut­­tatásával megszilárdítjuk a Csemadok összes szervezeteiben és egyúttal har­cot folytatunk néhány munkatársnak diktátori módszerei ellen. 7. A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének közgyűlése feladatul tűzi ki a ma megválasztott új vezetőség elé, hogy részleteire bontsa és szervezetileg alátámassza az itt elfogadott határozatot és annak végrehajtását ellenőrizze. Ez a legfőbb tartalma mindennapi munkánknak, ezek az előttünk álló feladatok. E feladatok teljesítését csak az biztosíthatja, ha még szorosabban felzárkózunk pártunk, Csehszlovákiai Kommunista Pártja, valamint kormá­nya köré, ha szorosan együttműködünk a szlovák és cseh dolgozókkal a szo­cialista Csehszlovákia építésében és tudatosítjuk Gottwald elvtárs szavai­nak nagy jelentőségét: „Fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy min­den törekvésünk végcélja az ember, az ember jólétéről való gondoskodás". új lehetőségei nyokra, csakis ezzel nyitjuk meg neki az utat a természet átalakításához, ta­nítjuk meg az ifjúságot arra, hogy örö­me teljék a növényi és az állati ter­melés terén elért felfedezésekben és büszke legyen rájuk és ezzel a mező­­gazdasági munka éppen olyan vonzó legyen számukra, mint amilyen vonzó ma a falusi ifjúság többsége számára az ipari és az irodai munka.” Köztársasági elnökünk szavai ilyen értelemben irányadók a mi földmű­vesiskolánk számára is, mivel a neve­lés mellett, amely a tanítási rendszer alapján valósult meg, nagyarányú se­gítséget kap szövetkezeteink tanuló­­ifjúsága azon munkafajok megismeré­sére, elvégzésére, amelyek jövendő munkájának egyik alapját képezi majd. Mind az elméleti, mind a gya­korlati oktatás főképpen abban az irányban terelődik, hogy a tanulók minél jobban ki tudják használni a természetet, s hogy minél nagyobb hasznosságot terméshozamot érjenek el. Ezenkívül a tanulók megismerik a munkaszervezés kérdéseit is. ami által lényegesen megkönnyítik az elvég zendő munkák súlyát. Az iskolában elsajátítják a szovjet mesterek tapasz tah’tait, amelyeket otthonukba térve a gyakorlatban is valóra váltanak. Szarka Gyula traktoros felszólalása a Csemadok IV. Országos Közgyű­lésén elhangzott felszólalások között egyike volt a legértékesebbeknek. A hang, a mód, ahogy előadta mondaniv alóját, azt bizonyította, hogy a Csema­dok teljesíti ráháruló feladatát és a sz ocialista kultúra fejlesztésével, olyan öntudatos dolgozók nevelését segíti el ő. mint Szarka elvtárs, aki példaképe lehetne többi traktoristáinknak. Szark a elvtárs fejlődése és fejlődésének módja, szinte összesürítve fejezi ki a Magyar Dolgozók Kultúregyesületének fontos feladatát. Éppen Szarka elvtárs felszólalása bizonyítja, mennyire helytálló a Csemadok IV. Országos Közgyűlésének határozata, amely többek között a következő feladatot tűzte ki: „megismerteti a magyar dolgozókat a szovjet sztahanovisták új munkamódszereivel, a szovjet kolhozok sikereivel, az élenjáró szovjet és csehszlovákiai dolgozók ragyogó példáival. Megismer­teti dolgozóinkat a Szovjetunió békepolitikájával, valamint a kapitalista és gyarmati államok népeinek békemozg almával.” „Nagyon örülök annak, hogy eljö­hettem ide, a Csemadok IV. Országos 'Közgyűlésére, ahol mi, magyar dolgo­zók beszámolhatunk csehszlovák szo­cialista hazánkban építő munkánk ered­ményeiről. Éppen 'ezért kötelességem­nek tartom, hogy én is beszámoljak it* nyári munkám sikeres végrehajtásáról Boldogan beszélek erről, mert tudom, hogy a jó munkaeredménnyel fegyvert ragadok azok ellen, akik a múltban ki­szipolyoztak bennünket. Az érsekújvári gépállomás dolgozója vagyok, az andódi brigádközpont veze­tője. Tavaly ősszel örömmel, azzal a tudattal mentem iskolára, hogy mind­azt, amit ott tanulok, azt hasznosítani fogom. Tavasszal tértem vissza mun­kahelyemre. Arra gondoltam akkor, hogy miután elvégeztem a tanfolyamot, könnyebben megy majd a munka. Eb­ben azonban nagyon csalódtam. A gé­pek, a munkaeszközök felkészületlenül várták brigádomat. Szóval a gépek nem voltak kellőképp kijavítva. Tudásomat tehát nem bővíthettem ki a szovjet módszerek tapasztalataival. Ennek az lett az eredménye, hogy kikerültem a szégyentáblára és nem mertem a dol­gozók szemébe nézni. Ez a szégyentábla lett aztán a dön­tő tényezője további fejlődésemnek. Miután nem bírtam elviselni azt a gon­dolatot, hogy ott legyek a szégven­­táblán, mindent elkövettem, hogy mun­kámat megjavítsam. Figyeltem és ta­nulmányoztam a szovjet traktorosok módszereit, és ma már tudom, hogy a legtöbbet „Az aratás" című könyvből tanultam. A tavaszi munkák befejezése után első teendőm arra irányult, hogy gé­peinket százszázalékosan kijavítsuk, jól tudtam, hogy a tavaszi munkáknál éppen a helytelen felkészülés gátolt bennünket. Rendszeresen bevezettem a heti brigádgyülést, ahol a traktorosok­kal megbeszéltem a jövő hét pontos tervét és ugyanakkor értékeltük a múlt heti elvégzett munkánkat és rámutat­tunk azokra a hibákra, amelyeket sür­gősen ki kell küszöbölnünk. E meg­beszéléseken természetesen jelen vol­tak az EFSz vezetői is. Az EFSz agro­­nómusával minden este megbeszéltük másnapi teendőnket, úgyhogy már reg­gel minden traktoros tudta, mi a fe­ladata. A nyári munkák megkezdése előtt a traktorosk versenyszerződéseket kötöt­tek egymással. A versenyt naponta ér­tékeltük és a versenytáblára kifüggesz­tettük a legjobb eredményt elért trak­toros nevét. A verseny nagy lendü­letet vitt a munkába. A legnagyobb lendületet azonban az adta, hogy már az első hét befejeztével a járási in­struktor elhozta nekünk a járás leg­jobb brigádjának zászlaját. Ez a zász­ló sokat segített abban, hogy alkal­mazhattam munkámban az iskolán ta­nultakat, a rnedszeres gépkarbantar­tást. Grafikont vezettünk és magam ellenőriztem a gépek karbantartását. De nemcsak ellenőriztem, hanem reg­gel, amikor megjöttek a traktorosok, magam is segítettem a karbantartásnál, mert jól ismertem a traktorosok fá­rasztó munkáját. Később megszervez­tem az éjjeli brigádokat, amelyben ma­garát is és a traktorállomásról kiküldött instruktor is résztvettünk. Hogy a jó munkát biztosítjuk, az iskola tanítói­val azt is megszerveztük, hogy a jő eredménnyel dolgozó traktoristák szá­mos üdvözlő, köszönő leveleket kap­janak az iskolák tanulóitól. Megszer­veztük Prisztavel instruktorral a mun­kában megrongált gépek kijavítását olyképpen, hogy telefonon értesítettem őt mindig a beállott üzemzavarokról és ő azonnal kihozta hozzánk a szüksé­ges alkatrészeket és a helyszínen e­­gyütt javítottuk ki a gépeket. A kombájnt szövetkzetünk nagy ér­deklődéssel várta. Vigyáztam, megtet­tem minden szükséges intézkedést, hogy ennek a szovjet gépnek jó hír­nevét megőrizzem. Az agronómus se­gítségével előre gondoskodtam arról, hogy megfelelő talajon, kellően beért gabonát vágj n. A kombájnnal 11 vá­gón ősziárpát mentettünk meg » szö­vetkezetnek, inert 'alighogy elvégeztük 27 hektáron a kombájnnal való aratást­­cséplést, jégverés érte határunkat. U- gyanazon a táblán volt 12 hektáron ta­vaszi árpánk, amit a jég 95 százalék­ban kivert. Itt bizonyosodott be, mi­lyen fontos a kombájn és hogy száz­százalékosan megfelel mezőgazdasági fejlődésünknek. Ha nem végeztük vol­na idejekorán az árpa aratását, nem si­került volna megmenteni a jégveréstől. A kombájnnal kicsépelt ősziárpát egy halomra raktuk. Amikor az esőtől át­ázott, szintén bebizonyosodott a szov­jet tapasztalatok igaza, mert a gabo­na csak három újjnyira ázott át. A szalmaelvontatást is jól megszerveztük. Gondoskodtam arról, hogy a szövetke­zet vezetői készítsenek vontatókat. El­vittem őket az udvardi EFSz-be, ahol megtanulták a vontatás módját. A nyári munkát természetesen szét­osztottuk személyekre. így hát minden szövetkezeti tag tudta a kötelességét. Nagy gondot fordítottam a DT 54-es szovjet hernyótalpas gép kihasználásá­ra. Két műszakkal dolgoztunk vele. A szovjet tárcsát agregátban és dupla­szélesen használtuk. Az eredmény az lett, hogy az érsekújvári brigádköz­pontnak is segítettünk vele, továbbá elértük, hogy nyári munkánkat 197 szá­zalékban végeztük el brigádközpon­tunkkal és 8.000 korona értékű üzem­anyagot takarítottunk meg. Éh ezzel az eredménnyel tartoztam munkásosz­tályunknak, kormányunknak, amelyek lehetővé tették számomra, hogy tanul­hassak, hogy szakmát sajátítsak el és tanulásom ideje alatt arról is gondos­kodtak, hogy családom semmiben sem szenvedjen hiányt. Kapitalista rendszer­ben ilyesmi elképzelhetetlen, mert az urak egyeben nem törték a fejüket, mint a kizsákmányoláson. Éppen ezért megfogadom, hogy minden erőmmel törekedni fogok arra, hogy még na­gyobb eredményeket érjek el. Örömmel számolok be a Közgyűlés­nek arról is, hogy az andódi szövet­kezet 137 százalékban teljesítette a beszolgáltatási kötelezettségét, bár leg­szebb árpáját elverte a jég. Egyúttal arról is beszámolok, hogy a nyári mun­káknál és a beszolgáltatásnál a leg­­jobL szövetkezet vándorzászlajának volt a birtokosa. Azt is elértük, hogy a mi falunk adta át az első gabonát az államnak. A járási viszonylatban fo­lyó nagy versenyben, amikor azért har­coltunk, hogy ’. i lesz az első, aki száz­százalékosan teljesíti a gabonabeadást, a második helyen végeztünk. Ezt az eredményt a falu megünnepelte. Az ünnepet nagyban elősegítette az újvári kultúrbrigád. Az andódi, EFSz a trak­torbrigáddal karöltve teljes erővel vég­zi most az őszi munkákat és száz szá­zalékban betartja az agrotechnikai in­tézkedéseket, ilymódon harcol a jövő­évi legmagasabb terméshozam elérésé­ért. Az andódi traktorosok és az EFSz dolgozói nevében kívánom a Közgyűlés minden egyes részvevőjének, hogy sok sikert érjen el munkahelyén, hogy ma­gasabb terméshozammal elősegítsük hazánkban a szocializmus felépítését.” Dalolva megyünk előre Hullnak a fáról a sárga levelek. Le írjam? ne írjam? drága Neved! Nem írom! Miért is írnám papírra? Szívembe bele van fényesen írva. Bele van írva a drága jövőbe. Épülő paloták alapkövébe. Két drága karod bízó erejével, beírod Neved, párban az enyémmel. Hullnak a levelek szép takarónak. Ragyog a fénye ezer kohónak. Hűvös van? gyere, állj ide bátran, nézd itt az acélt bíbor ruhában. Hullnak a levelek, ki bánja? hulljon! Aki még gyáva, csak rajta, búsuljon! Mi ketten dalolva megyünk előre, sok ezer társsal a fényes jövőbe. Gyurcsó István. f

Next

/
Thumbnails
Contents