Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-04 / 40. szám

1953. október 4. Átadták Paul Robesonnak a nemzetközi Sztáiin­­békedíjat Szeptember 23-án New Yorkban, a „Theresa” sz ■ hangversenytermé­ben, a haladó amerikai közvélemény számos képviselőjének jelenlétében át­adták „A népek közötti béke megszi­lárdításáért” elnevezésű nemzetközi Sztál in-díjat Paul Robesonnak, a ki­váló békeharcos művésznek/ az ismert amerikai haladószellemű közéleti sze­mélyiségnek. Paul Robeson, a nemzetközi Sztá­­lirwbékedii kitüntetettje többek között kijelentette: Ma Ázsia több részén, Latin-Ameri­­kaoan és a nyugatindiai szigeteken, a Közép-Keleten és Afrikába^ évszá­zadok óta elnyomott gyarmati népek tízmilliói élnek, amelyek szabadságra törekednek. Lankadatlan bátorsággal, áldozatkészséggel, szilárd elhatározás­sal küzde.^k a gvőzelem kivívásáért. Ma újra elmondom, amit nem egy­szer mondtam eddig is, azt, hogy a Szovjetunió kemény és megingatha­tatlan barátja .voltam, vagyok és le­szek mindig. Ma a harc mindenekelőtt a békéért folyik, a sokféle életforma békés egy­másmelletti éléséért s ez a harc mind többet és többet követel az emberiség valamennyi rétegétől. ^ „Daily Herald“ tudósítója Dél-Koreában uralkodó állapotokról A „Daily Herald” Koreából nemrég visszatért haditudósítója hosszabb cikkben számol be a Dél-Koreában uralkodó állapotokról. A többi között közli, hogy „az emberek milliói lak­nak tyúkketrecekhez hasonló nyomo­rúságos hajlékokban. Gyermekek a szemünk előtt halnak meg. A rendőr ség brutalitása minden képzeletet fe lülmúl. Szöul 660 gyára közül csu pán háromban vagy négyben folyik a munka. Az üzletek üresek. „A tudó sító a továbbiakban gúnyosan ír ar ról, hogy „Li Szin Man mindezek el lenére arról fecseg, hogy ismét har colni fog. ha nem lesz megelégedve a politikai értekezlettel.” A tudósító megjegyzi ezzel kacsolatban: „Abban teljesen bizonyosak lehetünk, hogy Dél-Korea nem fog harcolni. A dél­koreai fiúk soha többé nem mennek vissza a tűzvonalba. Minden dél-ko­reai katona tudja, hogy azért volt kénytelen az életét kockáztatni, mert apjának nem volt 160 forintia, ami­vel hadmentességet vásárolhatott vol­na fia számára. Ez pedig nem va'ami kellemes dolog. A katonák a fegy­verszünet előtt nem beszélhettek ilyes­miről, de azóta erőteljes kifejezést ad­nak érzelmeiknek” — írja végül a tudósitó. A koreai-kínai fél már nem tarf hadifoglyot őrixefben Li Szán Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság rangidős tag­ja a koreai-kínai fél részéről szeptem­ber Ž5-én közölte Bryannal, a bizott­ság rangidős amerikai tagjával, hogy az amerikai félnek összes fogságba­­esett, a koreai néphadsereg és a kí­nai népi önkéntesek által őrzött ka­tonáit vagy közvetlenül hazatelepítet­ték, vagy a semleg/s nemzetek kép­viselőiből álló haza tel építési bizottság őrizetébe adták. Li Szán Cru tábornok levelében ki­jelenti: „Az önök nem közvetlenül hazatelepítendőnek minősülő összes fogságbaesett - katonáit, akik eddig a koreai-kinai fél őrizetében vo tak. 1953. szeptember 24-én átadtuk a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság alá tartozó in­diai őralakulatok őrizetébe. Ezek sze­rint a koreai-kinai fél az örök fog­ságba esett katonái közül senkit sem tart őrizetben.” A. A. GROflIKO FOGADTA D. VIDICSET, JUGOSZLÁVIA NAGYKÖVETÉT A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­­ügymmiszterhelyettese, szeptember 24-én fogadta Ď. Vidicset, Jugoszlávia rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét a Szovjetunióban, azzal kap­csolatban, hogy rövidesen átnvu.itja megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. ÚJABB ÄdFJ KEDÉSEK AUSZTRIÁBAN. Az osztrák sajtó közlése szerint Ausztriában 4—17 százalékkal emel­kedett a különböző vas- és acélfa.jták ára. Ez az emelkedés maga után vonta a különböző fémcikkek árának emel kedését. Emelkedett többek között a háztartási cikkek, a mezőgazdasági gépek és a különböző szerszámok ára II Szovjetunió szilárd meggyőződése, hogy jelenleg n ncs n'yan vitás kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani A Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsa nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat így hangzik: A Béke-Világtanács kezdeményezé­sére minden országban nemzetközi kampány van kibontakozóban a vitás nemzetközi kérdések rendezése érde­kében, a nemzetközi feszültség eny­hítése céljából. A Szovjet Békevédel­mi Bizottság teljes ülése felszólította a szovjet dolgozókat, hogy tevékenyen vegyenek részt ebben a kampányban. A Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsa melegen helyesli és tá­mogatja a Béke-Világtanács és a Szovjet Békevédelmi Bizottság teljes ülésének a határozatait, amelyek elő­segítik a béke megszilárdulását és megfelelnek minden nép életbevágó érdekeinek. Nagy szocialista hazánk következe­tesen és állhatatosan folytatja a béke megőrzésének és megszilárdításának politikáját, fejleszti az együttműkö­dést és a kereskedelmi kapcsolatokat minden országgal, erősíti a barátság és a szolidaritás kötelékeit minden békeszerető néppel. A Szovjetunió szi­lárd meggyőződése, hogy jelenleg nincs olyan vitás, vagy meg nem oldott kér­dés, amelyet ne lehetne békés úton, az érdekelt államok kölcsönös meg­­gyezése alapján megoldani. A koreai fegyverszünet, amely a koreai és a kínai népnek, a béke és a demokrácia egész táborának nagy győ­zelme. bizonyítja, hogy békés úton meg lehet oldani az összes többi, meg nem oldott nemzetközi problémát, ha az államok a nemzetközi feszültség enyhülését elősegítő megfelelő egyez­ményeket kötnek. Ámde a békével ellenségesen szem­benálló erők arra törekednek, hogy a legkülönbözőbb provokációkkal meg­akadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését. A háborús gyújtogatok félre akarják vezetni a nemzetközi közvéleményt, amennyiben azt hangoz­tatják, hogy tárgyalni óhajtanak az országok képviselőivel, de ugyanakkor valamilyen formában előzetes feltéte­leket és kikötéseket támasztanak, ame­lyekkel lehetetlenné vagy eredményte­lenné akarják tenni a tárgyalásokat. A béke ellenségeinek ezek a mes­terkedései megkövetelik, hogy a né­pek fokozzák éberségüket, álljanak készen, hogy határozottan visszaver­jenek minden, a háború kirobbantásá­ra, a vitás nemzetközi kérdések ren­dezését célzó egyezmények meghiúsí­tására irányuló cselekményt. A vitás nemzetközi kérdések békés rendezéséhez szilárd alapot teremtenek a koreai kérdés megoldásával, a fegy­verzet csökkentésével, az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverek eltil­tásával kapcsolatban a szovjet kor­mány részéről előterjesztett javasla­tok, valamint a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy hozzanak intéz­kedéseket az egyes országokban a né­pek közötti ellenségeskedés és gyűlöl­ködés szitása ellen, és az új világhá­ború előkészítésére folyó propaganda beszüntetése érdekében. A szovjet nép melegen támogatja a Béke-Világtanács és a világ haladó erőinek követelését, hogy állítsák hely­re a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben és a többi nem­zetközi szervezetben, továbbá azt a követelést, hogy a Kínai Népköztársa­ság vegyen részt a többi nagyhata­lommal együtt annak a kérdésnek megvitatásában, miképpen lehetne eny­híteni a nemzetközi feszültséget. A szovjet nép békés építőmunkával foglalkozik a boldog, biztosított és örömteljes élet érdekében nagy céljá­nak megvalósítása, a kommunizmus felépítése érdekében Ennélfogva a szovjet nép életbeváqó érdekének tart­ja minden vitás nemzetközi kérdés megoldását, a béke fenntartását és megszilárdítását. A Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsa felszólít minden szak­­szervezeti tagot, minden szovjet dol­gozót, támogassa a B“ke-Világtanács kezdeményezésére, a vitás nemzetközi kérdések rendezéséért indult kam­pányt. A Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsának az a meggyőződése, hogy hazánk dolgozói még szélesebben kifejlesztik a szocialista versenyt és munkasikereikkel még jobban erősítik a szovjet szocialista államot, a népek békéjének és biztonságának bástyáját. A Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsa felszólítja a Szovjetunió minden dolgozóját, hogy még szoro­sabban fogjon össze a békéért folyó harcban, lankadatlanul fokozza éber­ségét az agresszív erők fondorlataival szemben, erősítse és szélesítse a nem­zetközi testvéri kapcsolatokat minden ország dolgozóival, — fejeződik be a nyilatkozat. * I D néni Kínának meg kell adni az őt megillető helyet az ENSZ-ben Indiai lapok Ázsia új vi’ágpolitikai ®zeiepérö! A „Hindustan Times” című indiai lap Nehru legutóbbi beszédét kommen­tálva, részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen teljesen új szerepet töltenek be napjainkban Ázsia népei a nemzetközi politikában. A nagyhatalmak — írja — úgylát­­szik még mindig' azt gondolják, hogy az ázsiai problémákat meg lehet olda­ni az ázsiai országok beleszólása nél­kül. Ázsia azonban többé nem nyug­szik bele ebbe a helyzetbe. Amikor Nehru ezt kijelentette, nemcsak India nevében, hanem egész Ázsia nevében is beszélt. Olyan hang az, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A „Hindustan Standard” ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban felveti azt, hogy a népi Kínának meg kell adni az őt megillető helyet az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. Sajnálatos, ahogyan az ENSZ-et be­folyásolták, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely alig veszi figyelem­be az ázsiai országokat. Valóban hely­telen, hogy az olyan problémákat, amelyek Ázsiát érintik, amelyekkel Ázsia kapcsolatban van és amelyek ténylegesen Ázsia problémai, nagyrészt Ázsia figyelembevétele nélkül döntik el. ■ Az a tény — folytatja a lap — hogy Formoza (azaz a taivani Kuomintag­­klikk. — A szerk.) pártfogóinak ke­gyéből kifolyólag, Ázsia állandó kép­viselője a biztonsági tanácsban, nevet­ségessé tesz minden szóbeszédet a Távol-Kelet problémáinak igazságos rendezéséről. Ne feledjük el: Kína kér­­j dése újból és újból fel fog merülni, I amint a távolkeleti kérdés békés ren- i dezését kutatják. És minden politika, i amely figyelmen kívül hagyja az ázsiai í helyzet realitását, vagy kudarccal jár, I vagy katasztrófához vezet. A német kérdés békés megoldása érdekében tartandó csehszlovák kongresszus előkészületei Míg az egész országban folyik a küldöttek választása, a Béke Hívei csehszlovák bizottsága nagyméretű szervezési előkészületeket tesz a német kérdés békés megoldása ér­dekében tartandó csehszlovák kon­gresszus sima lefolyásának biztosí­tására A kongresszust október 11- én tartják Prágában. A küldötteknek a kongresszusra utazását és a kongresszusról való visszautazását külön vonatokkal és autóbuszokkal biztosítják. A szlová­kiai és morvaországi küldötteket há j rom külön távgyorsvonattal, a cseh­országi küldöttek nagyrészét autó­buszokkal szállítják közvetlenül az egységes, demokratikus Németor­­j szögért” jelszó szellemében Iparpalotáig, ahol a kongresszust tartani fogják. A Iparpalota nagycsarnokát, amelyben 4500 küldött fog ülésezni, megfelelően feldíszítik a kongresszus fő jelszavának: „A Szovjetunióval és az összes békeszeretö erőkkel az TUNISZI ÉS MAROKKÓI TILTA­KOZÁS A FRANCIA HATÓSÁGOK TERRORJA ELLEN. Az „AFP” jelenti, hogy Ahmed Bal fereg. az Isztiklal-párt főtitkára és Bahi Ladgham, a tuniszi új Desztur­­párt newyorki képviselője szerdán táviratot intézett az ENSZ főtitkárá­hoz és Pandit asszonyhoz, a közgyűlés elnökéhez, amelyben megbélyegzi „a francia hatóságok Tuniszban és Ma­rokkóban folytatott terrorhadjáratát ” A távirat rámutat arra, hogy a fran­cia hatóságok „miután letartóztatták és száműzetésbe küldték a törvényes marokkói- szultánt, ki akarják irtani a hazafiakat.” „Az Egyesült Államok zsoldosaként harcolunk.♦♦“ Francia egyetemi tanár a indókinai háborúról A „La Tribune des Nations” című hetilap közli Bemard Lavergnenek, a párizsi egyetem jogtudományi pro­fesszorának cikkét a vietnami hábo­rúról. Lavergne azokat a nehézségeket jellemezve, amelyekkel Franciaország szembetalálja magát ebben a re­ménytelen háborúban, a következő­ket. írja: „Milyen alapon folytatjúk a háborút Indokínában? Vitathatat­lan, hogy úgy harcolunk ott, mint az Egyesült Államok zsoldosai". „Gyalázatos helyzetbe jutottunk — folytatja. — Minden ügy történik, mintha évi háromszázmillió dollárért eladtuk volna katonáink életét és szenvedését, hiszen teljesen világos, hogy az amerikai segélyek elutasí­tása esetén azonnal abba kellene hagynunk a háborút Ezt a remény­telen háborút azért folytatjuk, mer: ezt követeli az Egyesült Államok, amelynek vazallusai vagyunk, hiszen minden hónapban kinyújtjuk kezün­ket, hogy dollárokat kapjunk az a­­merikai államkincstártól. Vájjon is­mert-e az emberiség története eny­­nyire drámai és értelmetlen helyze­tet, hiszen mi semmiképpen sem har­colunk ott (Indokínában) saját érde­keinkért .. Lavergne professzor, a továbbiak­ban rámutat, hogy Franciaország gyakorlatilag már elvesztette állá­sait és jogait Indokína államaiban és csupán egyetlen jogot védett meg. azt a jogot, hogy katonáit addig küldheti a háborúba, amíg ez szük­séges lesz ezen országok királyai és az Egyesült .Államok számára. „Hivatalos jelentések szerint” — folytatja Lavergne — még tárgya­lásokat sem folytathatunk Ho Sí Minhhel a fegyverszünetről, hiszen kijelentettük, hogy ellenkezik becsü­letünkkel, ha tárgyalunk a kommu­nistákkal. Ez végeredményben külö­nös álláspont, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok úgy véli. nem szennyezte be becsületét, ami­kor Koreában tárgyalt a kommunista Kínával. Abban az igyekezetükben, hogy igazolják ennek a lehetetlen háborúnak folytatását, Franciaország­ban ismét azzal igyekeznek érvelni, hogy Indokínában a kommunizmus ellen harcolunk ... A valóságban az annamiták (Indokína lakossága) szá­mára, akik a Vietnam (Vietnami De­mokratikus Köztársaság) zászlói alatt harcolnak — ez a harc mindenek­előtt a nemzeti függetlenségért foly­tatott háború. Ezek a harcosok első­sorban hazafiak, azután kommunis­ták. Az a zenvedélyes kívánság lel­kesíti valamennyiöket, hogy önma­guk kormányozzák magukat, de kö­zülük nem mindenki kommunista. Ezért minél tovább tart a háború, annál inkább növekszik azoknak az indokínaiaknak a száma, akik csatla­koznak a kommunista eszmékhez, a­­melyek mindinkább egyet jelentenek a nemzeti eszmével." A MONGOL NÉP GYÁSZA A mongol nép gyászolja G. Hutná­­rendének, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja e'nökstge elnöké­nek halálát. Az állami intézmények épületeire gyászlobogót tűztek ki. Az egesz országban mindenütt gyű'és-ket tartanak, amelyeken megemlékeznek G. Bumacendéről. AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMETY TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉ ELLENZI, HOGY AMERIKAI CSAPATOKAT KÜLDJENEK INDOKINÄ3A. Mint ismeretes, Dulles amenkai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült АПзпг.к „szükség esetén' katonaságot küld Indokmába. A Gal­­lup-intéze> ezzel kapcsolatban közvé­leménykutatást rendezett. Megkérdez­ték az emberektől, helyeselnék-e, ha az Egyesült Államok katonaságot kül­dene Indukínába. A „The Washington Post” jelentése szerint a közvéleménykutatás eredmé­nye a következő: helyesli 8 százalék, ndyteleniti &5 százalék, nincs véleménye 7 százalék. A „The Washington Post” enngk alapján kényte'en megállapítani, hogy „a helytelenítő vélemények arány - száma szokatlanul nagy”. A közvéle­ménykutatás során ritkán fordult elő. hogy a vélemények-Ilyen egyöntetűen nyilatkozzanak meg”. A lap végül ar­ra a keserű következtetésre jut, hogy a „közvé'eménv ellenzése kétségtele­nül főként koreai tapasztalatokból ered”. A dániai választások eredményeihez Kopenhága, szeptember 26. (TASZSZ) A „Land og Folk”, Dánia Kommu­nista Pártjának lapja a dán parlamenti választások eredményeit elemezve, e­­zeket írja: A szociáldemokrata párt azért győ­zött a választásokon, mert a nép Hed­­toff kijelentéseit a külföldi haderők elhelyezéséről úgy fogta fel. mint a szociáldemokraták arra irányuló törek­vését, hogy nem engedik be az ország­ba az amerikai megszállókat. Hedtoff csak különböző kikötésekkel foglalt ál­lást a külföldi haderőknek az ország­ban való elhelyezése ellen, de a szo­ciáldemokrata agitátorok, akik dem töl­tenek be olyan felelős funkciót, mint Hedtoff, meggyőzték a népet, hogy a szociáldemokraták szilárdan elhatá-oz­­ták, nem engedik be az országba az amerikaiakat. A szociáldemokraták győzelmében nagy szerepet játszgtt a dolgozóknak az a törekvése is, hogy eltávolítsák a burzsoa kormányt. Jelenleg — -jegyzi meg a lap — a szociáldemokraták a radikálisok és a kommunisták támogatásával túlnyomó többséggel rendelkeznek a parlament­ben és átvihetik az életbe Ígéreteiket. Most nincs ok a reformok halogatásá­ra. Haladéktalanul meg kell rövidíteni a katonai szolgálati időt, hogy évi két­­j százmillió koronát meg lehessen taka- i rítani, amit az adók csökkentésére, la­kóházépítésre stb. lehet felhasználni. Ceylon londoni főmegbízottja a ceylon-kínai kereskedelmi egyezményről A „Manchester Guardian” jelentése szerint Sir Edwin Vissejeratna, Ceylon londoni főmegbízottja szombaton Glas­­gowban nyilatkozott a ceylon-kínai ke­reskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. A főmegbízott kijelentette, hogy Kína jobb árat kínált a gumiért, mint az Egyesült Államok. Továbbá, az E- gyesült Államok sokkal drágábban a­­kart Ceylonnak rizst eladni, mint Kína. Rizsre szükség van, hogy megmentsék az éhezőket Ceylonban és Kína kedve­zőbb feltételek mellett évente 200.000 tonna rizst szállít. Ceylon képtelen volt tisztességes és megfelelő feltétele­két kapni az Egyesült Államoktól. A főmegbízott az Egyesült Államok­ra célozva bírálta azokat a kormányo­kat, amelyek csak akkor hajlandók se­gítséget adni, „ha elfogadjuk feltéte­leiket és hajlandók vagyunk követni egy bizonyos ideológiát és életmódot”. Ceylon — mondotta — nem akar sem­miféle segítséget, ha azt feltételekhez kötik. „Nem vagyunk hajlandók meg­engedni — hangoztatta a főmegbízott — hogy a nemzetközi, gengszterizmus megfélemlítsen bennünket.” Szabad Földműves . Földművelésük, Megbíz,-rtl Hivatal hetilap,« - KiadOhivatal Bratislava Krlíkov* ?. - telefon 532-ВД - Szerkesztőség Brattsteva, Krttkoví L - Tetető«; _ MMtaute: Malőr Stetdor. - Kiadta: .7 Ám pArtnhuap „,klBdatel«tvn- a p tevőd Brattetov. Krlíkov* 7. - Nyom* Merkantil«* tlaél.rne n. Rte***'”*• ** 4L - Irányító postahivatal: BretWav*. í. - Előfizetés egy évre: 20 Kés. félévre 10-, Kés. A lap felmondhat* minden év véoén ott. elaejétfl — Enp. saém.: РЮ 566/52. IV. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents