Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-07-19 / 29. szám
4 ■Щ/ШЯУЪГШ ------ ^ ■жияд.-Х. Földműves 1953. július 19. Рак Den Aj A BÉKE KIVÁLÓ HARCOSA A hős koreai nép hűséges leánya Béke-Világtanács tagja, a Koreai Munkapárt egyik vezetője, a Koreai Népszövetség elnöke, a koreai Béketanócs a’elnöke, Pak Den Aj. Fáradhatatlan tevékenysége koreai ■ nük, hazafiak millióit lelkesíti, s példaképül szolgál a békehareosoknak mindenütt, a világon. Ezt a kicsi, törékeny, de mégis mérhetetlenül erős asszonyt, nem tudta megiörni a sok fájdalom és szenvedés. nem tudta megtörni a hazájában véghezvitt barbár amerikai pusztítások borzalmas látványa, pedig mélyen. nagyon mélyen szívébe markolt népének minden szenvedése, bánata. Pak Den Aj erős, kemény és bátor. A dicső koreai nép egyik élharcosa ő, s csak az tud ilyen lángoló lelkesedéssel. ily fáradhatatlanul küzdeni, aki olyan forrón szereti h záját, a szabadságot és a békét, mint ő. Pak Den Aj egy Coj nevű északkoreai szegényparaszt leánya. A japán megszállás rabságában nőtt fel. Korán megismerte a japán imperialisták kegyeťenségét, s megtanulta gyűlölni az elnyomókat, gyűlölni népének porkolábjait. A fiatal Coj Den Aj nem várta ölhetett kézzel a szabadságot: annak a harcnak az útjára lépett, amelynek célja volt, hogy Korea szabad és virágzó országgá váljék. Itt vége is szakadt Coj Den Aj történetének s megkezdődött Pak Den Aj (Pák konspirációs célokból felvett családi név) bátor illegális tevékenysége. A fiatal leány a népi felszabadító mozgalom vezetőségének megbízásából először egy phenjani gumigyárba ment dolgozni. A fojtó gázokkal telt műhelyek elcsigázott munkásai megismerték és megszerették Pak Den Ajt. aki az elcsüggedt embereket fáradhatatlanul bátorította. Pak Den Aj férje is bátor forradalmár volt. Első „közös” lakásuk 1935- ben a börtön volt. egy szörnyű ázsiai börtön, amelynek sötét és levegőtlen zárkáiban, -mint holmi sírkamrában sínylődtek a rabok. Pak Den Aj két év múlva nyerte vissza szabadságát, s akkor félelmet nem ismerve folytatta japánellenes illegális munkáját. Börtön. újból illegális munka következett ... így volt ez évek hosszú során át. Végre eljött a várvavárt nap, a szabadság napja. Sztálin győzelmes fiai kitárták Pak Den Aj — a sok százezernyi Pak Den Aj — sötét zárkájának ajtaját, s a szabadság napjának fénye vakítóan beragyogta a sokat szenvedett koreai földet. A hoszszú és zord telet felváltotta a tavasz, a szabadság csodálatos tavasza. Hatalmas lelkesedéssel látott munkához a felszabadult Koreában Pák Den Aj. 19-5 novemberében az északkoreai demokratikus nümozgalom élére állt. Harcolt, hogy minél hamarabb megkezdjék műkíkiésüket a bölcsődék, gyermekotthonok és iskolák. Kim ír Szén bátor harcostársaként ő is egyik építője, ’tervezője a koreai nép új életének. Csakhamar ismét sötét felhők tornyosultak Korea fölött. Az amerikai imperialisták betörtek Koreába. Pák Den Aj sokszázezernyi honfitársával együtt harcba indult Korea s az egész világ békéjéért. Harci posztja, mint a koreai nép egyik vezetőjéé, igen fele1 ősségteljes. A békéért folyó küzdelemben neve ismertté vált az egész világon. A béke szószékeiül beszélt Varsóban és Párizsban, Pekingben és Moszkvában. Mindenütt szenvedélyes erővel tárta a világ népei elé az amerikai intervenciósok szörnyű bűntetteit. tiszteletet parancsoló erűvel követelve a békét, az igazságot Koreának. A hófehér, föidígérö koreai viseletbe öltözött szónokot, a kis koreai aszszonyt, akinek lángoló szavai magával ragadták« a hallgatókat, nem egy alkalommal vállukra emelték és így ünnepelték a világ békeharcosai. Mindenütt ott van, mindenhol segít, nevel, lelkesít a harcoló Koreában. Gyűléseken szólal fel. tisztaságot teremt a kórházakban, önkéntes ápolónőket nevel, rizst Őröl, meglátogatja a véradó állomásokat éppúgy, mint a katonák részére lábbelit készítő családokat. Ott van a harcok színhelyén, mint a beavatkozók által elkövetett óllatiasságokat kivizsgáló bizottság elnökhelyettese. Ott áll, amikor a szörnyű tömegsírokat felbontják, de szemét nem homályosítja el a könny, messzire tekint, s érzi, hogy még többet kell tennie, mert meg kell, hogy mentsék az é'etnek Korea és az egész világ gyermekeit. 1 Pak Den ‘; mindig maga előtt látja a célt, a boldog jövőt, az igazi és tartós, meleg tavaszt. Korea s a világ szabadságát és békéjét. Ha a békéről, a jövőről beszél, szomorú hangja visszanyeri lágy csengését, szemei fiatalosan ragyognak, kis alakja kiegyenesedik. szinte megnő. Nem véletlen, hogy e kiváló aszszonyt a békeharcosok legkiválóbbjai közé számítják, s nem véletlen az sem. hogy 1951-ben a legnagyobb kitüntetés érte: nemzetközi Sztálin-békedíjjal tüntették ki. „Ezt a kitüntetést — mondotta átvétele után — egész népem kapta. És ezt a drága aranyba vésett képet megmutatom majd a koreai harcosnak, a munkásasszonynak, aki éjt nappá téve, lelkesen dolgozik a gép mellett, annak az öreg parasztasszonynak. aki fájó, hajlott derekával éjszakánként kint dolgozik a földeken, a hídrobbantó partizánnak, aki az ellenség háta mögül vágott utat hozzánk és azoknak a koreai ifjaknak, akik a felnőttekkel egy sorban küzdenek az ellenség megsemmisítéséért. Szinte magam előtt látom, hogy a nagy Sztálin iránti hála és szeretet őszinte mosol ya ragyogja be hazám fiainak fáradt, elszánt arcát,” Zúgtak, daloltak, sírtak lelkesülten, mint sok testvér, ha egyszer összejön, s vitték áradó, vad szerete tűkben, fürösztve — mint egy új keresztelőn. Kelet ma új jövőjét ünnepelte, s büszkén nyújtott felé kezet Nyugat, az, élnökségbe vitték, felemelve, mint messzirefénylő fáklyájukat. Nem rezzenőn. talpig fehérben ott állt az asszonyok közt, fénylőn, mint a hold. Könnyű testén gyors remegés futott át, s a népek előtt földig meghajolt. Ügy tűnt, e zajnak nem lesz sose vége, a teremmel örökre összenőtt. Korea minden szembe belevéste, honnan fenyegetnek a gaztevök, hogy vérbefojtsák az egész világot.. Vérben lángol a távol drága táj, Korea égő szobraként világlott szemünk előtt kigyúlva Pak Den Áj. i# A kiáltás és ének viharában nyugodtan járt, fény gyúlt, amerre ment s a lassan leszálló csend könnyűlágyán, felhő módjára vállán megpihent. S mint kik ocsúdnak lázas látomásból, melynek éltető sód raj szivén üt — a megrendülés úgy^dvükbe gázolt, hogy elállt tőle a lélekzetük. (Somlyó György fordítása) Anyai köszönetem Irta: A. Zsamba Tízgyermekes anya vagyok. Az én gyermekeim a Sztálini Alkotmány ragyogó napfényében nevelkednek. Nem nyugtalanít az ö sorsuk. Valamennyien méltó helyet találtak a mi szovjet társadalmunkban. A kommunista párt és a szovjet kormány szakadatlan gondot fordít a gyermekekre és azok nevelésére. Ezt a gondoskodást én is érzem családom életében. A szovjet állam 33.000 rubeles segítséget adott nekem a gyermekek neveléséhez. Emellett gyermekeim ingyen tanulnak, síit a műszaki iskolában tanuló gyermekeim még ösztöndíjat is kapnak. Hol, melyik kapitalista országban fordít az állam ilyen nagy gondot a gyermekekre? Sehol a Hágón. A Szovjethatalom megmentette családomat éppúgy, mint az egész mpldvai népet a sötét földesúri rabságtól. Négy gyermekem elvégezte a középiskolát. Két leányom, Eugenia és Evochia tanítónők. Mindketten szeretettel szentelik erejüket és ismereteiket falujuk gyermekeinek nevelésére s a gyermekek szívébe mélyen beoltják a lángoló szovjet hazaszeretetei. Két kisebb leányom, Viktória és Olga abban az osztályban tanulnak, amelyet tanítónő nővérük vezet. Iván fiam egészségbe. Iván igen sok orvosi könyvet olvas, állandóan tökéletesíti ismereteit. Egy másik fiam, Viktor, a kulturális és tanügyi osztály felügyelője. Pál fiam most végzi a középiskolát. Vlagyimir, Rosztov tartományban a munkaerőtartalékok egyik iskolájában tanul. Valentina lányom Szórókéban, a könyvtáros műszaki iskolában tanul és csupa jó jegye van. György fiam falunkban a 7-ik o^-tályos iskolába jár. Anyai büszkeség tölti el szívemet, hogy gye*- ■>keim mind igaz úton haladnak, a Lenin-Sztálin dicsőséges pártja által mutatott úton. Dária leányom és Pál fiam párttagok. Iván, Viktor, Valentina és Vlagyimir komszomolisták. György és Viktória pedig pionírok. A szovjethatalom előttem is megnyitotta a lehetőséget, hogy igaz emberré váljak. Megtanultam a betűvetést és most szabad időmben újságokat, folyóiratokat és könyveket dívasok. Számunkra, kolhozparasztok számára a munka dicsőség és hősiesség kérdése. Családom az elmúlt évben 1500 munkanapot végzett, amiért nagymennyiségű terményt és pénzt kaptunk. Igyekeztem kifejleszteni gyermekeimben is a munkaszeretetei, a nép javáért végzett szabad, alkotó munka szeretetét. Drága Kommunista Pártunk és a szovjet kormány biztos lehet abban, hogy az egész -népes családom tagjai, éppúgy mint a többi szovjet ember, erejüket nem kímélve fognak dolgozni drága hazánk szakadatlan felvirágoztatásáért, a kommunizmus építéséért. (A „Moldova Szocialista” című újságból). Hírek a Szovjetunióból és a népi demokráciákból Gazdagodnak a V. I. Lenin« csatorna menti kolhozok A sztálingrádi területen a V. I. Lenin-csatorna mentén újabb kolhozföldekre terjesztették ki az öntözést. A vizet szivattyúberendezések segítségével elosztócsatornákkal juttatjuk el a csatornából a földekre. A kolhozparasztok megöntözték a zöldségféléket, az ipari növényeket és a gabonaféléket. Az öntözés megkezdésével a kolhozokban a mezőgazdaság gyors fejlődésnek indult. Különösen a zöldségtermelés, a kertészkedés, a szőlőművelés és a haltenyésztés fejlődik nagy lendülettel. Sok gazdaságra jellemző az a változás, amely a ,,Narimanov”-ko'.hozban ment végbe. Ez a kolhoz még a múlt évben kezdte meg a csajoma vizének felhasználását. Az öntözött területek terméséből a kolhoz milliós jövedelemhez jutott. A jövedelemből nagy építkezéseket kezdtek. Lakóházakat, gazdasági és igazgatási épületeket, valamint könyvtárat, új iskolát, óvodát, bölcsődét, nagy áruházat, üdülőparkot, sporttelepet építenek. Vízvezeték a kolhozokban A berezovi kerületben lévő Vörös Halom kolhoz tagjai elhatározták, hogy saját erejükből vízvezetéket építenek és teljesen gépesítik az állattenyésztőtelep vízellátását. Az elhatározást tett követte; már építik is a szivattyúállomást és a földalatti csőhálózatot. Ezen a vidéken sok más kolhozban is építenek vízvezetéket. Műtrágyázás mesterséges eső segítségével Kilométereken át húzódik a Dnyeszter partja mentén a Frunze szovhoz kertészete. Ez a több mint 300 hektár nagyságú gyümölcsöskert lecsapolt, egykori mocsaras vidéken terül el és gyümölcse messze földön híres. A szovhoz dolgozói szoros kapcsolatban vannak a kertészettel foglalkozó tudósokkal és mindig szívesen alkalmazzák az élenjáró agronómia legújabb eredményeit. A szovhozban a többi között mesterséges esőt is előállítanak. Ilymódon nemcsak elegendő nedvességgel, hanem vízben feloldott műtrágyával is ellátják a talajt és a gyümölcsfákat. Ezzel jelentős mértékben meggyorsítják és megkönnyítik a dolgozók munkáját. Az új módszerrel egy munkás naponta 15 hektár területet is beboríthat műtrágyával. Azelőtt 12 ember végezte ezt a munkát. A bolgár dolgozók egészségéért A bolgár népi kormány évről évre jobban gondoskodik a dolgozó emberek egészségének védelméről. Gyors ütemben épülnek az új egészségügyi intézmények. .Nemrégen adtak át új kórházat Vratca, Szvilengrád, Tolopovgrád, Pervomáj és más városokban. Jelenleg három és félszerannyi hely van a bolgár kórházakban, mint 1939-ben. Ugyanez idő alatt az orvosok és ma» egészségügyi szakemberek száma harmincszorosára nőtt. 1939-ben a bolgár falvakban nem volt egyetlen szülőotthon sem — ma a számuk több mint hatszáznegyven. A Kubán-vidék, a Sztavropol-vidék, Ukrajna és a Szovjetunió-más területeinek gépállomásai és kolhozai sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek össze, hogyan kell megszervezni a gabonabetakarftás komplex-gépesítését. A gabonát kombájnnal aratják — de ezen kívül gépesítették itt a szalma és s pelyva összegyűjtését, s a szérűkön « gabona tisztítását, szárítását, mérésé; és rakodását is. A kombájnaratáss'i' egyidejűleg „a tarlót is felszántják. A kolhozoknak a gabonabetakarítás komplex gépesítéséhez nagy segítséget adnak a gépállomások. A sztavropoli határterület petrovszkajai gépállomás з körzetéhez tartozó kolhozokban tavaly 12 gépesített szérű^ állított fel. A gépkezelők leleményességről, alkotó és kezdeményezd kedvről tettek tanúbizonyságot. A gabona tisztítására sók új gépet szerkesztettek, s a régi gépeket is alkalmassá tették a munkára. Rendbohozták a futószalagokat és az önműködő rakodókészülékeket. A szalma összeszedésére kerltőhálót. összerakására pedig kazalrakót, s a kolhozparasztok munkájának megkönnyítésére még más gépeket is készítettek. A kolhozok minden szérűjére három kombánjtól fut be a gabona. A gabona tisztítására bonyolult tisztító- és válogató-szerkezeteket, továbbá átalakított cséplőgépeket használnak. A gabonát futósz.rag viszi a tisztítókhoz. A magtisztítókat villyanymotor hajtja. A megtisztított gabonát ugyancsak futó-A gabonabetakarítás komplex gépesítése szalag viszi tovább, majd kupacokba rakják, s innen külön önkiüritők vagy tartályok segítségével kerül a gépko. csiba. Ezek a gépek óránként csaknem 100 mázsa gabona tisztítását és szállítását teszik lehetővé. A szérűket vil- I kmyvilágítással látták el, s így éjjel— : nappal folyik a munka. Idejében meg; tisztítják és felrakják tehát a komj bajnoktól beérkező gabonát. Egy-egy j szérűn 10—15 kolhozparaszt dolgozik. A gépek segítségével minden munkát könnyen elvégezhetnek. A gépesítés nélkül ehhez a munkához legalább 150 ; emberre lenne szükség. A gabona mé- i résére a szérűkön mérlegeket állítot- 1 tak fel; ezeken egy-két perc alatt lej mérnek egy-egy gabonával telt gépko! csit. ! A petrovszkajai gépállomás körzeté- I ben a Lenin-kolhoznak három gépesi- I tett szérűje van. A szérűkön szervezetten, torlódás nélkül halad a munka. Az egyes számú szérűn például alig néhány ember dolgozik a szérű vezetője, a mérlegkezelö, a motorkezelő, a gabona tisztítására átalakított csép'ógépek két gépésze, a gabona önműködő felrakásánál egy ember és négy-öt j segédmunkás. Ha a négy Kombájntól I érkező gabonát kézzel tisztítanák és raknák fel a gépkocsiKra, ehhez lega- I lább 100 emberre lenne szükség. A a Szovjetunióban komplex gépesítés lehetővé tette a kolhoznak, hogy a gabonabetakarítás futószal^gos módszerét alkalmazza. Ennek a munkának a technológiáját olymódon dolgozták ki, hogy a kombájnoktól egy nap alatt beérkező egész gabonát 24 óra alatt megtisztítják, megmérik, s elszállítják. Összegyűjtik kazalba rakják a szalmát és a tarlóhántást is elvégzik. A gabonabetakarítás futószalago módszere azonban nemcsak a gabonatisztítók és egyéb gépek gyors és pontos munkáját, hanem a kombájnok jó kihasználását is megköveteli. A petrovszkájai gépállomás kombáinosai így is dolgoznak. A kombájnosok óragrafi kon és menetirányterv szerint aratna1 Munkaidejük minden percét kihaszná1 ják. A kombájnok tartályait példái: menetközben ürítik ki, s a lehető leg kisebbre csökkentik a gépek üresjáratát. I. Sutko, a szocialista munka hőse. a petrovszkajai gépállomás kombájnnsa az aratással egyszerre gereblyézi össze a kalászokat és hántja a tarlót kombájnja után gereblyéket és tárcsát kapcsol. Szalmagyüjtőkocsi segít- j ségével összegyűjti és csomókba rakja a szalmát is. Tavaly ezt a sztahanovista műnk .módszert alkalmazva. „Sztálinyec 6" Kombájnjával egy nap alatt mintegy 25 hektárról vágta le a ga-I bonét és hektáronként csaknem 35 j mázsa gabonát csépelt el. A gabona még aznap eljutott a gépesített szérűkre. Éjszaka traktorok mentek a mezőre, s az aznap learatott területről húzóháló segítségéve! összeszedték és kazalba is rakták a szalmát. A szalma kazalozásához kazalozó szerkezetet alkalmaztak. Mindez alaposan meggyorsította a gabonabetakarítá nagy munkáját és lehetővé tette, hogy gyorsan és jól előkészítsék a talajt a vetéshez. A gabonabetakarítás komplex-gépesítésével és a futószalagos módszer alkalmazásával kitűnt a krasznodan határterület besszkorbnyenszki gépái'omása is. A gépállomás területéhez tartozó kolhozokban ugyancsak két vagy három szerelőrostából és elevátorból, továbbá „gabonaágyú”-ból és felrakószerkezetből álló különböző gépcsoportokat alkalmaznak. A kolhozparasztok a gépek segítségével 24 óra alatt megtisztítják és felrakják a kombájnoktól érkező gabonát. Minden gépesített szérűre naponként 100—120 tonna gabona érkezik. A szérű gépesítése lehetővé tette, hogy kilencedre- ! szére csökkentsék a felhasznált mun- , ka erőt. j A kolhozparasztok saját szemükké1 . győződtek meg arról, hogy a gabona- ' betakarítás komplex gépesítése gazdaságos és előnyös, s ebben a munkában a kolhozok is nagy alkotó, kezdeményező kedvről és kitartásról tettek tanúságot. A krasznodari határterület kurganyini kerületében M. Dudko, a Kalinyin kolhoz gépésze például saját maga tervezett és készített öt nagyteljesítményű gabonatisztítógépet. Minden ilyen szerelőrosta típusú gabonatisztítógép két-három kombájntól beérkező gabonát tisztít meg, s kezeléséhez csupán három-négy ember szükséges. Ezek a gépek szükség szerint el is mozdíthatók, önműködő szerkezetűkkel a kupacokból felszedik és megtisztítják a gabonát. A Szovjetunió gépállomásainak és kolhozainak összegyűjtött tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a komplex gépesítés gazdasági hatásfoka igen nagy. A gépesítés lehetévő teszi, hogy a termést jóval kevesebb ember takarítsa bé, mint ezelőtt; meggyorsítja a betakarítás és gabonabeadás ütemét, s csökkenti a szemveszteséget. A gépesítés eredményeként sok kolhozparaszt a gazdaság más munkaterületein dolgozhat. A gépesítés biztosítja, hogy veszteség nélkül gyűjtsék össze a kolhozok közös állattenyésztéséhez szükséges értékes takarmányt, lehetőséget ad arra, hogy a fejlett agrotechnikai eljárásoknak megfelelően, időben és helyesen munkálják el ősszel a talajt, s ezzel megteremtsék a következő év bő termésének előfeltételeit. Nyikoláj Tyihonov': Pak Den Ai Korea leghüsiesebb aszszonyáról írja ezt a verset Tyihonov, a nagy szovjet költő. A varsói második Békevilágkongresszus egyik legmegrázóbb eseményét foglalta költeménybe. Hol van rád szó, hallatlan egyszerűség? Hol mondhatom a dalnak. rajta, - szállj! A terem, úgy tűnt, oszlopokra dűl szét. ahogy lejött a lépcsőn Pak Den Áj. Felugrottak székekre, asztalokra, s Napkelet női zúdultak felé, mintha a morajló termet zuhogva az áradás heve el öntené. S a nők közül ki hozzá legelőbb ért, arcra bukva csókolta e helyet, ákár a megkínzott Korea földjét, mely itt minden szíven átremegett. Az asszonyok levetíts s Pák Den Ajra borították lágyan kabátjukat, mintha varázslatos erőt kínálna egy pillanatnyi érintése csak. Ölelték-csókolták, ahol csak érték, arcát, nyakát, ruháján a szegélyt, s a szemekben megvillanó sötétség szédülete szívünk mélyéig ért. Karonfogták. Egy piros szekfűcsokrot adtak kezébe. S az oly szertelen, lázító, vad tüzekben lobogott ott, akár a vér, a hószín selymeken.
