Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

Alom

TfSS. s5?pfernßer Y).

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről

(Folytatás az 5. oldalról.)

beni prémiumot a kolhozparasztoknak, valamint a gép- és traktorállomási traktoros brigádokhoz tartozó dolgozóknak, a kolhoz általános gabonatermésétől és gabonabeadási tervének teljesítésétől függetlenül.

Meg kell bízni a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, hogy az intézetekben és a kísérleti állomásokon a csuimizzal kapcsolatban végezzenek széleskörű kísérleti munkát, állapítsák meg a legtermékenyebb, a helyi viszonyokhoz legalkalmasabb fajtákat, dolgozzák ki termelésének agrotechnikáját azzal, hogy a kolhozok és szovhozok honosítsák meg e magashozamú növényt.

3. Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a helyi párt- és mezőgazdas-ági szerveket a déli köztársaságokban és területeken, a Kaukázuson túl, Közép- Azsiában és Távol-Keleten, hogy tegyenek intézkedéseket a rizs .terméshozamának jelentős fokozására és a vetésterületek növelésére, hogy biztosítsák az öntözőhálózat idejekorán való előkészítését, a terhielés agrotechnikai színvonalának emelését és a rizstermés idejekorán való betakarítását.

Fordítsanak különös figyelmet a hüvelyes növények (borsó, bab stb.) termelésére, amelyek nagyjelentőségűek a lakosság élelmiszerellátásának javítása szempontjából.

4. Elsőrendű jelentőségű az állattenyésztés megoldása szempontjából a szemestakarmány, a kukorica, az árpa és a zab termelésének fokozása. E növények termelését az elkövetkező kéthárorr évben oly mértékben kell fokozni, hogy biztosítsuk a kolhozok és szovhozok k'zös állatállományának elegendő mennyiségű szemestakarmánynyal való ellátását.

A déli, délkeleti, a középső-feketeföld-vidékeken jelentős mértékben ki kell bővíteni a kukoricavetésterületeket. A kukoricatermelés fokozása érdekében széles körben' alkalmazni kell a vetés négyzetes-fészkes módszerét, amely biztosítja a munka jelentős csökkenését, a sorközi megmunkálás gépesítését és ezzel a terméshozam növelését. Elengedhetetlen az is, hogy határozottan áttérjenek a hibridmagvakkal való kukoricavetésre.

5. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése azt tartja, hogy a gyapot-termelés továbbfokozódását a gyapottermés hozatnának a kolhozokban és a szovhozokban való jelentős növelésével és a vetésterületnek a ki nem használt és újabb öntözéses földek megművelésével, úgyszintén a földek talajjavításával keli elérni. Az újabb nagyhozamú, koránérő, közepes hosszúságú és hosszúszálas gyapotfajták létrehozására feltétlenül fokozni kell a nemesítői munkát. Ezek a fajták alkalmazkodnak a meghatározott talaj-éghajlati övezetek viszonyaihoz és gépi megmunkálásra is alkalmasak.

Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a helyi szovjet és mezőgazdasági szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a meglevő gyapotszedőgépek felhasználásának jelentős javítására, a gépipari minisztériumot pedig arra, hogy az 1954—1955. év folyamán gondoskodjék újabb, tökéletesített gyapotszedő- és bugaszedőgépek gyártásáról.

6. Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, a helyi szovjet- és mezőgazdasági szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a cukorrépatermelés további fokozására, mégpedig a répamegmunkálás agrotechnikai színvonalának emelésével, a trágyázás gépesítésével és a répa betegségei, valamint kártevői elleni védekezéssel kapcsolatos kellő intézkedésekkel.

A cukorrépa betakarítása be- és kirakása gépesítésének fokozása érdekében kötelezni kell a Szovjetunió gépipari minisztériumát és a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, hogy jelentős mértékben növeljék a répakombájnok gyártását és hogy az 1953—1954. évben szerkeszszenek be- és kirakodó gépezeteket azzal,' hogy már a 1954. évben megszervezzék e gépezetek gyártását és azok alkalmazását a répatermelő kolhozokban és szovhozokban.

7. A len- és kendertermelő vidékek párt-, szovjet és mezőgazdasági szervei tekintsék legfontosabb feladatuk. nak a len- és kendervetésterület kibővítését e növények terméshozamának és árutermelésének jelentős fokozását. Javítsák meg a len és a kender megművelésének agrotechnikáját azzal, hogy e növényeket a legjobb elővetemények után vessék el; határozottan megjavítva a mag termesztést és minden lehető módon csökkentve a betakarítással járó veszteséget — idejekorán és kifogástalanul végezve ezt a munkát — és azzal, hogy idejekorán

és kifogástalanul végezzék a len, valamint a kender elsődleges feldolgozását, úgyszintén a len és a kender ápolásával és betakarításával kapcsolatos alapvető munkálatok gépesítési színvonalának emelésével.

A lengyárakban és kendergyárakban, valamint a lentílolóüzemekben építsenek műhelyeket a len- és kenderkóró ipari előkészítésére azzal, hogy 1955- ben a lengyárakban biztosíthassák az egész lenkórómennyiség 85—90 százalékának feldolgozását.

8. Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, a köztársaságok minisztertanácsát, a helyi szovjet- és mezőgazdasági szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a napraforgó terméshozamának további növelésére, továbbá szélesítsék ki az olajlen vetésterületét Kazahsztán, Szibéria és az Ural körzeteiben, az olajosnövények termesztésénél biztosítsák a magasfokú agrotechnikát, alkalmazzák széles körben a napraforgó, a ricinus négyzetes-fészkes vetési módjait, továbbá e növények gépi vetését és betakarítását. Biztosítsák új, nagy olajtartalmú, koránérő, a betegségekkel szemben ellenálló olajosnövényfajták kitermelését és termelésének bevezetését.

9. Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a köztársaságok minisztertanácsait, valamint a helyi szovjet- és mezőgazdasági szerveket, hogy:

a) Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gyümölcs- és bogyógyümölcs-ültetvények minden módon történő kifeszítésére, érjék el, hogy 1953- ban feltétlenül teljesítsék az új kertek, szőlők és bogyógyümölcs ültetvények létesítésének tervét, azzal a céllal, hogy 1954—1955-re biztosítsák a gyümölcsös. bogyógyümölcs-ültetvények területének jelentős növelését.

Hozzák rendbe a meglévő kerteket, szőlőket és bogyógyümölcskerteket, semmikép se engedjék meg, hogy azok a rossz gondozás következtében pusztuljanak és 1954-re biztosítsák a nagy gyümölcs- és szőlőtermést.

b) Növeljük a görögdinnye és a sárgadinnye vetésterületét abból a szükségességből kiindulva, hogy 1954-ben

1953- hoz viszonyítva jelentősen növelni kell az ipari központokba irányuló görögdinnye- és sárgadinnye-szállítást.

10. Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a helyi szovjet- és mezőgazdasági szerveket hogy:’

a) Vessenek véget az évelő- és egyéves füvek magtermesztése elhanyagolt állapotának és tegyenek intézkedéseket annak érdekében,'hogy minden egyes kolhoz és szovhoz ellássa magát sajáttermésű évelő- és egyéves fűmaggal, továbbá tervezzék meg e növények magvainak árutermelését, elsősorban azokban a körzetekben, ahol régóta r gy fűmagtermést érnek el.

b) Biztosítsák, hogy a kolhozokban és szovhozokban 1953-ban az egész jövőévi tavaszi vetés alá elvégezzék az őszi mélyszántást és feltétlenül teljesítsék a feketeugar szántásának tervét. Szibéria és a déli Ural körzeteiben

1954- ben az 1955 évi őszi termés alá biztosítani kell az áprilisi és a májusi ugarok felszántását az 1956 évi őszi termés alá, valamint a júniusi és a júliusi ugar felszántását az 1955. évi tavaszibúza vetés alá.

A kellő nedvességű körzetekben, különösen a feketeföldű és nem feketeföldű övezetekben, továbbá Ukrajna erdősztyeppés körzeteiben, ahol a vetett ugarokon nagy termés érhető el az ősziekből, a legközelebbi években a tiszta ugarokat fokozatosan korán bet karitásra kerülő növényekkel bevetett ugarokká kell változtatni.

11. Biztosítani kell a helyi trágyák (isfállótrágya, tőzeg, trágyalé, különböző komposztok stb.) felhalmozásának

I jelentékeny növelését. Azokban a kör! zetekben, ahol tőzegtelepek vannak, fokozni kell a tőzegnek' trágya és alom céljára történő kitermelését. Nagy mértékben meg kell szervezni a komposztok és szerves-, ásványi keverékek készítését és alkalmazását azzal a céllal, hogy a legközelebbi két-három esztendőben az 1952. évinek másfél-kétszeresére növeljék a szervestrágyázást.

Kötelezni kell a vegyipari minisztériumot és a kohóipari minisztériumot, hogy 1954—1963-ig a műtrágyatermelést a következő mértékben növelje

V.

(normálegységekre átszámítva): 1959- ig 16.5—17.5 millió tonnára, 1964-ig pedig 28—30 millió tonnára. A granulált szuperfoszfát termelését 1955-ben 45 százalékra, 1958-ban pedig 60 százalékra fokozza az egész szuperfoszfáttermelésen belül. Biztosítsa, hogy a mezőgazdaság 1956-tól kezdve ammonsalétromot csakis granulált alakban kapjon. Dolgozzák ki a hibíni apatitok, valamint a helyi foázforitok széleskörű mezőgazdasági felhasználásának kérdését.

Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, a helyi szovjet- és mezőgazdasági szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a műtrágyák veszteségének megszüntetésére, tárolásának és felhasználásának megjavítására.

12. Nagy jelentőséget tulajdonítva a s /anyú talajok meszezésének, a szikes talajok körzetében pedig azok gipszezésének — mint a terméseredmény növelése fontos eszközének — kötelezni kell a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai^, hogy 1954-től kezdve az építőanyagipari, helyiipari és szövetkezeti vállalatokban mezőgazdasági felhasználás céljára biztosítsák a mész termelésének jelentékeny növelését, ugyanakkor pedig az ár leszállítása céljából vizsgálják felül a mész eladási árát.

13. A következő két-három esztendőben növeljék az 1953. évinek kétszeresére a mérgező vegyszerek, különösen a DDT, a hexaklórán és a granozán termelését, a legközelebbi években vezessék be a foszfortartalmú szerves készítmények gyártását, hogy mérgező vegyianyagokban teljes egészében kielégíthessék a mezőgazdaságnak a növények kártevői és betegségei elleni harcban felmerülő szükségletét. A legközelebbi két esztendőben növelni kell a mezőgazdasági növények kártevői és betegségei elleni harcot szolgáló nagyteljesítményű gépek és berendezések gyártását, hogy a kolhozokban, a szov-1 hozókban, a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak háztáji -gazdaságában azok rendelkezésére álljanak. A legközelebbi két esztendőben el kell látni ilyenekkel a mezőgazdaságot.

A gép- és traktoréi lomások munkájának további megjavításáról és a kolhoztermelés fejlesztésében viif szerepük fokozásáról

A gép- és traktorállomások jelentik a kolhozrendszer ipari-, anyagi-műszaki bázisát és most döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fejlesztésében, igen fontos támaszpontjai az irányító tevékenységnek, amelyet э szocialista állam a kolhozok körében folytat. Az elmúlt években jelentős eredmények születtek az országban a mezőgazdaság gépesítése terén. A gép- és traktorállomások nagymennyiségű új technikai felszerelést kaptak. Ez lehetővé tette sok munkaigényes rftnnkafolyamat gépesítését, a kolhozparasztok munkájának megkönnyítését és a munka termelékenységének jelentékeny fokozását.

A magasszínvonalú műszaki felszereléssel ellátott gép- és traktorállomások szervező szerepet töltenek be, állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el. Éppen ezért mindenekelőtt a gép- és traktorállomásoktól függ a kolhoztermelés valamennyi ágának rohamos fellendítése.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése ugyanakkor megállapítja, hogy a gép- és traktorállomások munkájában komoly hiányosságok vannak.

Sok gép- és traktorállomást nem láttak el képzett traktorosbrigádvezető, gépész és egyéb szakképzettségű káderekkel. A gép- és traktorállomások gépészkáderei körében nagy a fluktuáció. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése helytelennek találja, hogy a jelenlegi körülmények között .amidőn a gép- és traktorállomások bonyolult technikai felszereléssel ellátott állami nagyüzemekké váltak, nincsenek állandó jépészkáderek.

Komoly hiányosság mutatkozik a gépéé traktorállomások káderei képzésének mostani rendszerében. A gépészeti iskolák száma nem elégíti ki a gépészkáderek képzésében mutatkozó szükségleteket. Ennek következtében a gép- és traktorállomások a traktorosokat, kombájnvezetőket és a traktorosbrigádok egyéb dolgozóit kénytelenek rövid tanfolyamokon kiképezni. Ez lerontja a képzettségük minőségét.

Sok terület, határterület és köztársaság párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielégítő módon a gép- és traktorállomások vezető káderei kiválogatásának, szétosztásának és nevelésének kérdéseivel, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az iparból és a tudományos intézményekből mérnök-kádereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. Ennek következtében jelenleg a gép- és traktorállomások igazgatóinak, főmérnökeinek, javítóműhely-vezetőinek jelentékeny része olyan gyakorlati ember, akinek nincs szakképzettsége. A gép- és traktorállomásoknak és a szakosított gép- és traktorállomásoknak a kolhozokban végzendő munka céljaira nincs elég felsőfokú agronómiái és zootechnikai képzettséggel rendelkező szakemberük.

A gép- és traktorállomások többségében rosszul szervezték meg a traktorok és mezőgazdasági gépek javítását és raktározását. Sok gép- és traktorállomáson nincsenek 'javítóműhelyek, nincs meg a mezőgazdasági gépek raktározásához szükséges berendezés, garázs és pajta, valamint egyéb gazdasági épület és lakóhelyiség.

Nem szervezték meg kellőképpen a gép- és traktorállomások anyagi és műszaki ellátását. Az ipar nem kellő mennyiségben és nem idejében látja el alkatrészekkel, eszközökkel, ásványolajtartókkal, fémmel és egyéb anyagokkal a gép- és traktorállomásokat. Ennek következtében komoly fennakadások következnek be a gép- és traktorállomány munkájában.

A gép- és traktorállomások munkájának további megjavítása, a kolhoztermelés gépesítésében vitt szerepük növelése érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése elhatározta:

1. Meg kell állapítani, hogy a gép- és traktorállomások fő feladata azokban a kolhozokban, amelyeket ellátnak: minden eszközzel fokozzák a mezőgazdasági növények terméshozamait, biztosítsák a közös állatállomány számszerű növelését, a hozamok egyidejű növelése mellett növeljék a földművelés és állattenyésztés össztermelését és árutermelését. A gép- és traktorállomásoknak teljessé kell tenniök a növénytermesztési munkálatok gépesítését, széles körben ki kell fejleszteniük az állattenyésztés, a burgonya- és zöldségtermesztés munkaigényes munkafolyamatainak gépesítését, be kell vezetniük a kolhozok termelőmunkájában a tudomány és az élenjáró gyakorlat eredményeit, biztosítani kell a kolhozok további szervezeti és gazdasági megszilárdítását és a kolhozparasztok anyagi jólétének ezen az alapon történő emelését.

2. A párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervek tekintsék döntőfontosságú feladatuknak, hogy a gép- és traktorállomásokon olyan állandó képzett gépészkádereket képezzenek ki, akik a legteljesebben és a legtermékenyebben képesek kihasználni a technikát és ezzel biztosítani tudják a kolhoztermelés valamennyi ágazatának további hatalmas fellendítését.

E feladat megvalósítása érdekében meq kell szabni, hogy a gép- és traktorállomásokon és a különleges gépállomásokon a traktorosok, a traktorosbrigádvezetők és helyettesek, az exkavátorgépészek és helyetteseik és az anyagellátó nyilvántartók állandó munkások legyenek, a gép- és traktorállomások állományába tartozzanak, a traktorvontatású mezőgazdasági gépek, valamint az ásógépek kezelői, továbbá a kombájnvezetőhelyettesek pedig idénymunkásokként kerüljenek a . gép- és traktorállomások állományába.

Kötelezni kell з Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveké hogy biztosítsák a legközelebbi jövőben valamennyi gép- és traktorállomásnak állandó munkásokkal való ellátását, a traktorosoknak és a traktorosbrigádok más állandó munkásainak egész éven át történő helyes felhasználását. E célok érdekében széles körben be kell vezetni a +raktorosok, kombájnosok, gépészek és más állandó munkások szakmájának összg^ kapcsolását. A traktorosbrigádok állandó munkásainak a mezőgazdasági munkától szabadon n.aradó idejét a javítóműhelyekben, az állattenyésztő telepek gépesítési javítóbrigádjaiban, az építkezéseken és egyéb munkánál kell felhasználni.

3. Az érvényben lévő bérezési rendszer kiegészítéséül és a traktorosbrigádok dolgozóinak ösztönzésére szükséges:

a) megállapítani azt a pénzbeli fizetést, amit a gé"- és tr ktorállomások fizetnek a traktorosbrigádok munka ^ sainak a területi övezettől függően a következő mértékben; traktorosoknak, traktorosbrigádvezetőknek és helyetteseinek munkaegységként 5—8 rubelt, anyagellátó nyilvántartóknak munkaegységként 3—4 rubelt; kombajnsegédvezetőknek munkaegységként 4—6 rubelt; a munkagépkezelőknek munkaegységként 2 rubel 50 koDejkát;

b) meg kell szabni, hogy a -ép- és traktorállomások, valamint a különleges g-nállomások a fennálló természetbeni garantált minimumot a ténylegesen betakarított terméstől függően munkaegységek szerint adják ki a traktoroshrigádok munkásainak; a kolhoz i, pedig a begyűjtési szerveknek szolgáltatják be a traktorosbrigádok munkásainak a garantált minimum szerint járó élelmiszergabonát.

) A traktorosbrigádok állandó munkásainak a javítóműhelyekben, az állattenyésztőtelepek' gépesítése térén végzett és egyéb munkáiért járó bérét a gép- ’s traktorállomásokn \ As> a különleges gépállomásoknak a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma által jóváhagyott tarifa és teljesítménytáblázat szerint kell kifizetni.

d) A traktorosoknak és a gép- és traktorállomások, valamint a különleges gépállomások egyéb állandó dolgozóinak — amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk, háztáji löldet kell juttatni.

4. A képesített gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében át kell térni a gépészkádereknek az ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerére. Ezzel kapcsolatban a, meglévő gépesítési iskolákat mezőgazdasági gépesítési tanintézetekkel átszervezni a következő szakmák szerint:

a) a többfajta munkát végző traktoros-gépészek számára egyéves tanidővel Diesel-motoros traktorokon, kombájnokon és bonyolult mezőgazdasági gépeken végzendő munkára, lakatos szakképzettséggel;

b) traktorosok számára hathónapos tanidővel hernyótalpas és kerekestraktorokra, valamint mezőgazdasági oépeken végzendő munkára, lakatos szakképzettséggel;

c) kombájnvezető gépészek részére hathónapos tanidővel, magánjáró és vontatott kombájnokon végzendő munkára, valamint az állattenyésztés munkaigényes munkafolyamatainak gépesítésével kapcsolatos lakatos és szerelő munkákra.

A mezőgazdasági gépesítési tanintézetek tanulóit az ipari tanintézetek tanulói számára megállapított normák szerint el kell látni ruházattal, lábbelivel, fehérneművel és ágyneművel.

5. 250 ipari tanintézet és mezőgazdasági gépesítési munkaerőtartalék -iskolát kell szervezni az ipari tanintézetek és a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumán; ; munkaerőtartalék iskolái alapján. 1954—1957-ben legalább 300 új mezőgazdasági gépesítési tanintézetet kel! létesíteni egyenként 240— 270 tanuló számára. A meglevő mezőgazdaság’ gépesítési tanintézetek számára 200 tanulmányi épületet, 315 gyakorlati foglalkozások célját szolgáló épületet és 600 közös lakóépületet kell építeni.

Meg kell bízni a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumát, hogy s Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumával, valamint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumával együtt terjesszen javaslatot a Szovjetunió Minisztertanácsa elé az ipari tanintézetek és a mezőgazdasági gépesítési munkaerőtartalék-iskolák szervezéséről és irányításáról.

6. A gép- és traktorállomásoknak és szovhozoknak új traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel és felszereléssel való további ellátása érdekében a népgazdasági tervekben elő kell irányozni az 1954-től 1957 május 1-ig terjedő időszakra legalább is 500.Э00 általános rendeltetésű traktort és 250.000 fizikai univerzáltraktort, továbbá szükséges mennyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgóműhelyt, ásványolajtermékek számára szolgáló tartályokat és egyéb felszerelést.

7. Meg kell állapítani, hogy a gép- és traktorállomásokon komoly ellentét keletkezett a bonyolult mezőgazdasági technikai felszereléssel való ellátottság színvonala és e felszerelés javítását és tárolását szolgáló termelési és műszaki bázis között.. Sok gép- és traktorállomásnak nincsenek műhelyei, garázsai, pajtái, és egyéb termelési és lakóépületei.

Nagy jelentőséget tulajdonítva a gép- és traktorállomások termelési és műszaki bázisa megszilárdításának, szabályként kell megállapítani, hogy minden egyes gép- és traktor-, valamint szakosított gépállomásnak rendelkeznie kell típus javítóműhellyel, amely megfelel a javítás követelményeinek, továbbá legalább 2—3 garázzsal a traktorok tárolására, 2—3 pajtával a kombájnok tárolására szükséges mennyiségű védőtetővel és nyitott betontérrel k a mezőgazdasági gépek tárolására, ásványolajraktárral, gépkocsigarázzsal, alkatrészraktárral, irodával, vízellátással és a legegyszerűbb csatornázással.

Kötelezni kel! a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, valamint helyi szerveit, a területi végrehajtó bizottságokat, a határterületi végrehajtó bizottságokat és a köztársasagok minisztertanácsait, hogy: a) biztosítsák 673 műhelynek 1130 pajtának és védőtetőnek, valamint

81.200 négyzetméternyi lakóterületnek a népgazdasági terv szerint 1953-ban történő befejezését és kezdjék meg 500 további műhely építését;

(Folytatás a 7. oldalon.)

»