Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-27 / 39. szám
2 Földműi«« 1953. szeptember Ž7. A sajtó szocialista épitésUnk fontos eszköze Harminchárom évvel ezelőtt jelent meg először a Rudé Právo. Csehszlovákia Kommunista Pártjának központi sa.jtószerve. Ezen a napon vagyis szeptember 21-én ünnepeltük országszerte a csehszlovákiai sajtó napját is, mely külsőségeiben és tartalmával is sajtónk nagyhorderejű jelentőségének ünnepe volt. Nemcsak a sajtó dolgozói emlékeztek meg ezen a napon arról az útról, amelyet ed dig a kommunista és haladó sajtó országunkban megtett, hanem hazánk valamennyi dolgozója is. Üzemeink, valamint állami gazda ságaink dolgozói, szövetkezeti tag jamkkal, kis- és középparaszt.iainkka' együtt jól tudják, mit jelent a sajtó számukra. Marikovec Aladár, a mar. cell házi EFSz tagja a sajtóval kap osolatosan ezt mondotta: — Az úi«ág. a nyordtatott betű a rendeleteket jobban megmagvarázza és nagy segítségünkre van szövetkezetünk megszilárdításában is. Hasonlóképpen vélekednek Szereden is ahol a sajtóértekezlet alkalmává több felszólalás hangzott el olyan formában, hogy. a kormány-nyilatko zatok visszhangiát igen szívesen olvassák a napi újságokban és ez még nagyobb lendületet ad mindennapi munkájukhoz. A melcsicei traktorállomáson szintén jó neve van az újságnak, | mely számos esetben segített a traktorosok munkatervei teljesítésében. Az úiság egyébként a tömegek közötti kapcsolat fontosságát jellemzi, mely a ftép boldogabb életéért, a helytelen fc ’fogásit- ellen száll síkra hazánk szocialista építésében. А ко rmunista lapok ereje abban rejlik, hogy százezernyi szállal egvbekapcsolódnak a tömegekkel, tanítiák azokat tanulnak tőlük és ismertetik hazánk építésének eredményeit. Felhívás a dohánytermelőkhöz Az idei gazdag dohánytermés lehetővé te» te. hogy az EFŠz-ek és állami gazdaságok macas hektárhozamokat ér,jer-’ el. Ennek feltétele az. hogy a dohányt idejében betakarítsák és meeszántsák. A dohány hiánytalan betakarításával és szárításával jóminőségfí hazai nyersanyagot biztosítunk a doh ^vipar számára, értékes devizákat takarítunk meg, ame'vek*rt я múltban behozatali költségként sokat kellett’fizetnünk. Gyarapodik a szocialista szektor jöv^de'me és a ' szövetkezeti tagok munkaegységeinek értéke. Eddig a dohány betakarításával nagyon lemaradtak és megtörténhet, hogy a fagyok beálltakor a termés még a földeken lesz. A dohánybetakartás és szárítás biztosításával kapcsolatban a következő fe'adatok állnak előttünk. 1. A dohánytermelő csoportok számát ki kell egészíteni annyi munkaerővel. hogv a leveleket, főként ^ felső leveleket szeptember -végéig leí szedhessék. A cséplés befejezése után elegendő munkaerő van a csoportok kiegészítésére. Egyidejűleg ki kell használ nunk a cséplés befejezése és a többi mezőgazdasági termékek (répa. ku korica, burgonya) betakarítása közti időt. 2. Helyeaen kell megszerveznünk és irányítanunk a dohánybetakarítási és szárítási munkálatokat és ezek folyamatosságát. A munka jó megszervezésével megakadályozzuk a nyersanyag és a jövedelem veszteségét. 3. A szárítókat teljes mértékben használjuk ki. Ahol ezek befogadóképessége nem elegendő, biztosítani kell a pótszárító helyiségeket. A doháé yt osztályozzuk helyesen a szárítás előtt és után is. 4. Az illetékes dohányipari vállalat szétírási terve szerint te'jesítsük a beadást. Hosszú raktározás után a dohánv értéke csökken, rosszabb mi nősége lesz'-s kevesebb lesz belőle a lövedelem. 5. A ddhányleve'ek leszedésével egyidejűleg be kell takartam a do hánv magvakat is. A dohánymag a: olaj és a zsírgyártás, a kémiai és gyógyszeripar érteke:- nyersanyaga Az idei magtermés ió és ez az EFSzek és állami gazdaságok nagyobb jövedelmét iplenti. Közös munkánkkal növeljük a hazai nyersanyaga lapot, megerősítjük hazánkat és a békét. Egy dohánylevél se maradjon a mezőn! Egy se vesszen kárba! Marek Csulen s. k. földművelésügyi megbízón Peter Marušiak s. к. élelmiszeripari megbízott Dolgozó parasztságunk örömmel fogadta a kormányhatározatot (Folytatás az 1. oldalról.) deo szövetkezeti tag jólrte a közös szövetkezeti gazdálkodástól függ. Ha a szövetkezet gyenge, nem segít ezen még a két-hektáros háztáji terület sem. Ahol pedig a szövetkezet szilárd, a szövetkezeti tagok jólétben élnek és a félhektáros háztáji gazdálkodásuk a jólétüket fokozza. Ezért van olyan szinte felmérhetetlen jelentősege a szövetkezeti szabályzat betartásának. A szövetkezeti szabályzat tulajdonképpen az a kulcs, amely a szövetkezeti tagság előtt ajtói nyit a jólét felé. Ismételjük tehát, hogy a takarmányalaptól és a megfelelő Istállóktól függ. hogy milyen mértékben növekedik az állatá'lomány hasznossága. A hasznosság Fokozásához hozzátartozik a jobb munka, az állatokról való jobb gondoskodás. Ezen a téren ugyancsak felbecsülhetetlen lehetőségeink vannak, csak bátrabban keli alkahnaznuni az ,úi módszereket mind az állatok gondozásánál, mind a takarmá• nyozásánál Ezen a téren számos si. kerre mutathatunk rá. A megbízottak testületének az új módszerek alkalmazásával kapcsolatosan hozott határozata óta, amely felhívja a szövetkezeti tagság figyelmét arra, hogy minden járásban legalább két EFSzben vezessék be MaHnyinova módsze rét, a pozsonyi kerületben június végéig 1450 feiősteh“nnél, a nvitrai kerületben 1272 tehénnél vezették be Malinyinova módszerének alkalmazását Ezenkívül a pozsonyi kertjeiben 'a Ivden-bor.iú nevelést 12, a nvitrai kerületben 11 szövetkezet vezette be. Ezekkel az eredoiénvekkel sem lehe. tünk még megelégedve, mert a fejőstehenek átlagos tejhozama még minőig alacsony és a tei hegvü.itésri csak 45 százalékra teljesítettük Ugyancsak alacsonyak a súlvg.varapodások is, holott a Súrik módszer al kalmazása lehetővé teszi, hogy állományunkban lévő minden sertésnél naponta 1.2Г kg os napi súlygyarapodást is elérjünk. Másrészről pedio szükséges, hogv tz állatgondozókat érdekeltté tegvük a termelés foko-zá•sában, amit csak úgy érhetünk el, hogyha helyesen értékeljük az ő munkájukat és ugyancsak helyesen jutalmazzuk, mégpedig a tejhozam, súlygyarapodás és az elválasztás sikere szerint. A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy népünk közellátása a magán, gazdálkodók termelésétől is függ. Míg a magángazdá'kodók nem győződnek meg a közös gazdálkodás előnyeiről, addig is fontos, hogy közellátásunk számára minél több és minél jobbmi ncségű terméket adhassanak A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítása és a г -Tógazdasági termelés fokozása, közellátásunk állandó javulása érdekében megfelelő gondot és figyelmet kell szentelnünk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunknak is és meg kell adnurnk nekik a senítségel ahhoz, hogy eme’hessék a hektárho zamokat és az állatállomány hasznosságát. Ebben az irányban sokkal adósak maradtunk, tehát annál töb- • bet kell most behoznunk. Ezt első sorban tudomásul kel] venniük nemzeti bizottságainknak. A kis- és kö. zépparasztság lebecsülésével végkép végeznünk kell. Mezőgazdaságunk, főképpen a szövetkezeti mozgalom következtében nagv lépést tett előre. Ha összehasonlítjuk azonban az ipari termeléssel és népünk nagyobb szükségletei vei, akkor látjuk, hogy mégis elmaradott. Ez az aránvta'anság természetesen észrevehető dolgozóink élelmiszercikkekkel való ellátásánál. Ezt az aránytalanságot egyedül csakis a termelés fokozásával s elsősorban pedig az állati termékek termelésének fokozásával tudjuk eltávolítani. Erre pedig nálunk meg vannak az összes előfeltételek. Ezeket a lehetőségekei 'eljesen ki kell használnunk és akkor dolgozóink háztartásában több lesz a bús, zsír, tej, vaj és még egyébb jó minőségű, olcsó élelmiszer. Ezzel velejár hoov dolgozó na-rútságunk rvigvohb bevételekhez jut, iparunktól ■gyre iobb és olcsóbb ipari cikkeke« kap s életszínvonala rohamosan emelkedik. Még jobb munkával válaszolunk kormányunk határozatára A közös gazdálkodás előnyösségéről, tanúskodik a marcelházaí szoveikezet megalakulása óta eltelt, eredményekben gazdag 3 év. Ezek az eredmények azonban még jobbak lehettek volna, ha a szövetkezetbe nem kerültek volna olyan, emberek is, akiknek nem vol[ cél]uk a közös gazdálkodás előrevitele. így volt ez például Paulisz Gézával, akit a környéken úgy ismernek, mint egy nagy spekulánst. Azelőtt Trebles Móric ügyvédúrnak a futárja volt és ő hajtotta a hálóba a feleket. Mestersége olyan jól ment, hogy összeharácsolt 40 hold földet, három házat és 2 cséplőgarnitúrát. Amikor a szövetke cetbe akart lépni, szétíratta földjeit. Benn a szövetkezetben pedig aknamunkát végzett. Hízelgő módon és fenyegetéssel maga köré gyűjtött több szövetkezeti tagot, s rábeszélte őket. hogt/ lépjenek ki a szövetkezetből. Munkájában hűséges társa volt Andruskó Géza. Sajnos a kulák munka iának eredménye az lett, hogy több szövetkezeti tag beadta kilépési kérvényét.. A kulák és társai azonban mégis e'szám főttek magukat. A szövetkezeti tagok rövidesen felismerték, miért van Paulisz Géza azon, hogy a szövetkezetben zavart idézzen elő. Mindenki felháborodva látta, mit tett a kulák. Éppen ezért a kilépők közül negyvenhetén azonnal visszakérték kérvényüket és a többi, legalább is azok, akik, felismerték mar a külákban az ellenséget, valószínűleg nem fognak soká gondolkodni. Hiszen mit akart Paulisz? Azt. hogy visszatérjen a „régi jó világ". Azt azonban elhallgatta, hogy az ő jó világa nem jo világ azok számára, akiket ő azelőtt kizsákmányolt. A marcelházaí szövetkezeti tagok • most már tisztában vannak Paulisz terveivel és nem engedik, hogy azok megvalósuljanak. Ezentúl jobban ingáznák soraik tisztaságára, mert nem, akarják, hogy még egy Paulisz-féle ellenség megzavarna békés életüket. A becsületes szövetkezeti tagok az újonnan megjelent kormányhatározatból is látják hogy az mennyire a dolgozók érdeké szolgálja. Ezért bátor haréot indítanak azok ellen, akik őket a fejlődésben fel akarják tartóztatni, Kormányunk intézkedéseire pedig úgy válaszolnak, hogy a lehető legjobban elvégzik az őszi munkákat, amelyek már teljes ütemben folynak. Cukorrépa alá 40 hektárt megszórtak istállótrágyával és mar le is szántották azt. A rozsvetés a vége felé jár. Baranyai Béla traktorosbrigád-vezető minden munkacsoportnak összeállított egy-egy aggregátot, ami nagy könnyebbséget jelent a munkák gyors elvégzésében. A répaszállítási 20-án kezdtük meg. Naponta 800 mázsát adunk át a hetényi állomáson. A kukorica betakarítása is -szépen halad. Már több mint 25 vagont felszedtünk. Nagy gondot fordítunk a silózásra. Már 1.200 köbméter silótakarmányunk vart és még sokrt fogunk süózni részint a répafejekből, részint pedig zöldséghulladékból. Azonkívül, hogy az őszi munkákat rendesen elvégezzük, kormányunk iránti hálánk kifejezéseképpen kötelezettséget vállaltunk, hogy az egészévi sertéshúsbeadási kötelezettségünknek októberben eleget teszünk és a tervet 50 mázsa sertéshússal túlteljesítjük. Fazekas András birkagondozó egyéni kötelezettségvállalást tett, mégvedio azt, hogy terven felül 200 kilogramm gyapjúit bead. Marikovec Aladár Marcelháza Életszínvonalunk további emelkedéséért A kispakai szövetkezei! tagok nagy megelégedéssel fogadták pártunk, és kormányunk legújabb intézkedését. Ezalkalommat is bebizonyosodott, hogy népi demokratikus rendszerünk célja az, hogy a dolgozók életszínvonala minél magasabb legyen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, bog' az előző, a gabona begyűjtési áranak felemeléséről szóló határozat milyet? segítséget jelentett szövetkezetünk számára. Először is meg kell mondanom, hoov gabonabeadás; kötelezett, ségünket becsü'ettel teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk. így az utólagosan kifizetett árkülönbözet bizony elég szép összegre rúg. A búzabeadásért 24.590 korona 80 fillért, az árpabeadásért 16.709,84 koronát, a rozsért pedig 4.732 koronát kaptunk a párt- és kormányhatározat értelmében. Ez öszszesen 46.102,64 koronát tesz ki, ami jelentős mértékben hozzájárult szövetkezetünk anyagi megszilárdításához. Pártunk és kormányunk gondoskodá-I sát jó munkával akarjuk meghálálni. • Ahogy sikeresen elvégeztük a gabona betakarítását, úgy most veszteség nél- i kül betakarítjuk kapásnövényeinket is. í A burgonyaszedést már befejeztük, j Ezt a gépi munkának köszönhetjük. , Kocsisaink a trágyahordással vannak 1 elfoglalva. A traktorosok szorgalma- I san készítik vető alá a földet és a I vetés is folyamatban van. Már csak j az őszi keverékek és a búza vetése van hátra, de ez is rövidesen fö’dbe : kerül. Minden gabonánkat keresztso- I rosan vetjük el. A 11 hektár napraforgót és a 39 hektár kukoricát legkésőbb október 10 tg betakarítjuk, j A répaszedésben is nagy feladat vár j bennünket. Naponta 150 mázsát kell j felszednünk. Ettől a feladattól sem I ijedünk meg, mert jó munkafegye- I lemmel mindent el lehet végezni. Most pedig egy hiányosságra szeretnék rámutatni. A múlt évben bizony nem volt elegendő takarmányunk. Állataink ezt természetesen nagyon megsínylették. A hiba ott van, hogy a multévi nehézségekből szövetkezetünk vezetősége nem vonta le a tanulságot, s most, amikor gazdag takarmánytermésünk van, nem bánnák takarékosan a takarmánnyal, hanem bizony sok esetben elpazarolják azt. Az elnöknek, és a zootechnikusnak sokkal jobban kell törődnie ezzel a kérdéssel, mert nincs az a sok, amit ne lehetne elfecsérelni. Nem figyelmeztették például Mikóczi Lajos kocsist, hogy amikor a nyári munkák alatt a lovak nem voltak kihasználva, miért tömte őket feleslegesen a magastáperejű herével, úgy, hogy még alájuk is jutott. Az ilyen dolgokra ügyelni kell, mert sok kicsi sokra megy és ha nem gazdálkodunk okosan, előfordulhat az is, hogy a jó takarmánytermés ellenére is a tél folyamán állatainkat nem tudjuk ellátni jóminőségű és elégséges takarmánnyal. Posvánc Béla,, Kispaka. Következetesebben (árion el a herestyényi HNB az EFSz megszilárdításában Az aranyosmaróti .járásban lévő «agyherestvényi szövetkezetbe befuakodott Mankovecky Mihály 150 kaaszteri holddal rendelkező kulák vtár a München előtti köztársaságban s a legagyafúrtabb módon kizsákmányolta a falu szegény embereit. A Vszabadu'ás után meg 6 volt jt környék egyik legnagyobb feketézője, istállói tele volt?' állatokkal, ameyeket a fekete piac számára hizlalt. \ győzelmes 1948-as február után oldjeit egyszerűen elhagyta és elszökött Csehországba, ahol egészen addig csavargóit, amíg a népi közigazgatás nem hatott oda, hogy visszatérjen és földiéit saját maga művelje. A beadási kötelezettségét termé szetesen nem teljesítette. Mikor érezte, hogy szűkül a hurok, ő volt az, aki Herestvénven megalakította a izövetkezetet. Ezt természetesen nem azért tette, mert népidemokratikus rendszerünkét akarta támogatni. Ezt bebizonyította -aját maga, amikor a szövetkezetbe csak a földiéit adta. az állatait pedig megtartotta, vagy eladogatta. A szövetkezetben végzett munkáiéban sem volt köszönet. A trágva terítésnél például naponta há rom munkaegységet dolgozott le, de olyan módon, hogv a trágyát nagvon ritkán terítette. így megkárosította a szövetkezetét egyrészt a föld hiányos megtrágyázásával. másrészt pedig azért, mert jogtalanul napi három munkaegységet könyvel tetett el magának. így viselkedik Mankovecky barátja. Vycián kulák is, a falu volt bírája. A 19 hektáros Bélán kulák is csak a megbúvó helyet kereste a szövetkezetben. Földjeit ügyesen szétíratta. Mint ahogy .gazda” korában nem teljesítette beadási kötelezettségét, úgy most a szövetkezetben is azon van, hogy szabotálja a közös munkát. A megengedettnél nagyobb földterületet használ háztáji gazdálkodásban és a szomszédos községben ugyancsak van neki 3 hektár fö'dje amiből a hasznot húzza, de a beadást nem teljesíti. Hasonlóképpen Szolcsianszky Józsefnek is van Velcsicén ..egy kis külön háztáji' gazdasága” ami három hektár szántót és sző'őskertet tesz ki. Fontos, hogy a nagyherestyényi helyi-vezetőség véget vessen a szövetkezetbe befurakodott kulákok sza botálásának. El kell őket szigetelni a becsü'etes kis- és középfö'dművesektől. mert ellenkező esetben csak ártani fognak a közös gazdálkodásnak Jaroslav Dusek, Nyitra Bő takarmány télire Ha a takarmánnyal célszereün gazdálkodunk, akkor az4 idei télen nem lesz gondunk az állatok etetésével. Ennek érdekében indult meg a dunaszerdahelyi iárásban a szocialista munkaverseny a bősi EFSz kezdeményezéséből a silózásban elért legjobb eredményekért. A verseny keretében szép eredmények születtek. A bősi EFSz már 6001 köbméter takarmányt lesílózott. A második helyen a várkonyl EFSz áll 1.300 köbméter silótakarmánnyal. A felsőpatonvi szövetkezetben a silózást 24 tagból álló takarmányos csoport végzi, amely két csapatra oszlott. A csapatok . között ugyancsak munkaversenv folyik. Ennél a munkánál nagy segítséget jelentenek a gépek, mégpedig a szecskavágó és kórótépő gép. Naponta 60—70 köbméter takarmányt lesílóznak. A csapatok vezetői Egri József és Csiba István A silózásnál a legjobb eredményt Lelkes Sándor érte el. A dunaszerdahelyi járás eddig a silózási tervet 160 százalékra teljesítette. s ez a biztosítéka annak, hogy a takarmánnyal való takarékoskodás mellett az idén a szövetkezetek állatállománya a tél folyamán is magas hasznosságot nyűit. Krajcsovics Nándor Dunaszerdahely A borlakiak és az újságolvasás A sajtó népidemokratikus hazánkban a dolgozók érdekeit szolgál la. Neveli, segíti őket, tanácsot 7ad és segíti eltávolítani a hibákat. Arról szeretnék írni„ hogy községünkben, Bodakon hogyan néznek a do'gozók a saitóra. Ná’unk a letűnt rendszer maradványaként eleinte nem nagyon olvasták a sajtót. Az emberek idegenkedtek tőle, azt gondolták hogy nem fontos olvasni, Be kell vallanunk, hogy ez így voh. Igaz, fokozatosan azért mégis csak elkezdeti a falu népe újságot olvasni. A jég azon’- m akkor tört meg teljes mértékben, amikor az egi/ik alkalommal a mi községünkről is volt az újságban cikk. Dolgozóinkat nagy öröm töltötte el. Beláttak hogy a sajtó az övék, hogy az ő problémáikkal foglalkozik, nekik segít. Vorn/ mi volt például a közelmúltban, amikor mint a Szabad Földműves levelezője írtam cikket falunkról. Egész megmozdulás volt Percek alatt szétkavkodták a Jednotában az összes újságot. Vitáztak, beszélgettek az emberek. Aki két a cikkben ir munkájukért megdicsértem. most nagy büszkeséggé’ láttak újra munkához. De mások is, akikről a cikkben nem volt szó eltökélték, hogiú úgy fognak dől gozni, hogy leoköze'ebb már ők is szerepelhessenek a példaként állított dolgozók között. Az asszonyok, amikor együtt dolgozok velük, úgy végzik munkájukat, mint и villám mert hiszen „a Szabad Földműves levelezője is köztük van és hátha megint cikket ír róluk". így volt ez a múltkor a burgonyaszedésnél is. Községünk példája a sajtó olvasásával kapcsolatban azt mutatja, hogy a sajtót az emberekkel meg kell szerettetni, amit mindenekelőtt úgy érhetünk el, ha még a legtávolabbi eldugott kis falucskákról is írunk. Márpedig a mi sajtónknak ez a célja, s aki a sajtót megszereti, az újságot mint más 'i'ipi szükségleti cikkét tekinti. Kohút Mária, Bodak i
