Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-20 / 38. szám

Д szocialista faluért! ízab&Ci Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953 szeptember 20. Ára 40 fillér IV. évfolyam 38. szám A szocialista építés és átépítés legfőbb ered­ménye tehát az első ötéves tervben az, hogy a csehszlovákiai népgazdaság, különösen pedig az ipari termelés ma a Csehszlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gazdasági erejének és védelmi képességének biztos és rendíthetetlen alapját alkotja. v Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-i ülésén A Nemzetgyűlés őszi ülésszakának megnyitása a köztársasági elnök részvételével A Csehszlovák Köztársaság; Nemzetgyűlése kedden, szep­tember 15-én délelőtt ült össze hetvenlietedik ülésére, amely­nek programmján a Nemzetgyűlés új elnökének megválasz­tása szerepelt. — Az ülésen megjelent Antonín Zápotocký köztársasági el­nök. A Nemzetgyűlés épülete előtt a köztársasági elnököt Anežka Hodinová-Spurná, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese, Viliam Široký miniszterelnök, dr. Jaromír Dolanský, a mi­niszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepička, a miniszter­­elnök első helyettese, hadseregtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter, Václav Kopecký közművelődésügyi miniszter és Jindf'ich Uher földművelésügyi miniszter, miniszterelnök­­helyettesek, Jozef Való, a nemzetgyűlés elnökhelyettese és Jozef Kováčik, a Nemzetgyűlés főtitkára üdvözölték. Amikor Antonín Zápotocký köztársasági elnök Smetana „Uibuša" című operájának ünnepélyes harsonahangjai mel­lett Jozef Valónak, a nemzetgyűlés elnökhelyettesének kí­séretében páholyába lépett, a képviselők, a kormány tagjai, valamint az összes vendégek hosszantartó, szívélyes ünnep­lésben részesítették A Nemzetgyűlés teljes ülésén megjelent Viliam Široký miniszterelnök, helyetteseivel és a kormány többi tagjaival. A díszpáholyokban helyet foglaltak Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának titkárai, közéle­tünk és kultúréletünk, a központi hivatalok képviselői és a dolgozók küldöttei. A Nemzetgyűlés ülését Anežka Hodinová-Spurná, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese nyitotta meg és a Nemzet­­gyűlés nevében melegen üdvözölte Antonín Zápotocký köz­­társasági elnököt. Az ülés napirendjén a Nemzetgyűlés új elnökének megválasztása szerepelt. A Nemzetgyűlés új el­nökévé a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala képvise­lőinek javaslatára egyhangúlag Zdenek Fierlinger képvise­lőt választotta meg. A választás eredményét a Nemzet­­gyűlés hosszantartó tapssal üdvözölte. Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés újonnan megválasz­tott elnöke, ezután átvette az ülés vezetését. Beszédében, amelyben megköszönte a Nemzetgyűlés bizalmát, többek között ezeket mondotta: „Nemzetgyűlésünk állami berendezésünk fontos láncsze­mét kénviseli. Ha ma e Nemzetgyűlés utolsó négy és fél évi tevékenységét áttekintjük, látjuk, mily gazdag volt e tevékenység gyümölcse és mindaz, amit végeztünk, meny­nyire népünk javára, biztonságának és újonnan szerzett ön­állóságának ée a békének biztosítására szolgált. Az alkotó munka pezsgő élénksége azonban törvényhozó tevékenysé­günket egyre újabb feladatok elé állítja, amelyeket lelki­­ismeretesen akarunk teljesíteni. Azt akarjuk, hogy tör­vényhozó tevékenységünk sikeresen fejlődjék, hogy állan­dóan értékes hozzájárulást jelentsen a legszélesebb polgári rétegek jólétének emeléséhez és az egész világ békéjének megszilárdításához. Azonban azt is akarjuk, hogy Nem­zetgyűlésünk tagjai, akik közéletünk és gazdasági életünk legkülönbözőbb szakaszairól gyűltek egybe, választóik tel­jes bizalmával felfegyverkezve, lelkiismeretesen teljesítsék fontos küldetésüket, mint a nép igazi képviselői, segítsék a polgárokat a törvények megismerésében és állandóan ellen­őrizzék, hogy ezek a törvények és a kormány politikája hogyan valósul meg és válik be a gyakorlatban. Azt akar­juk, hogy új szocialista törvényeink őrzői legyenek, hogy féltékenyen őrködjenek az állam és népi demokráciánk ér­dekei fölött és hogy jó védelmezői legyenek az összes tör­vényes polgári jogoknak is. Egyszóval azt akarjuk, hogy mint a nép által választott képviselők fontos, élő kapcsot képezzenek a polgárok tömege és az állam között Azzal, hogy megszilárdítjuk a törvényeinkbe vetett bizalmat, se­gíteni fogjuk megszilárdítani a város és a falu testvéri szö­vetségét, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, segítünk megteremteni a kommunisták és a nemkommunisták igazi és megbonthatalan egységét, hogy ennek az államnak valamennyi becsületes polgára, népi de­mokráciánk minden odaadó barátja egy nagy család tag­jának érezze magát, hogy megnyerjük őket a szocialista haza, az összes dolgozók boldog otthona felépítésén vég­zendő közös munkára. Mindent megteszünk — mondotta végezetül, .— hogy hazánk a szocialista rendszer hatalmas bástyájává, a dolgozó nép demokráciájának igazi országává és boldog otthonává legyen! A Nemzetgyűlés ezután további elnökhelyettessé Ján Harus képviselőt választotta meg. A teljes ülés után a köztársaság elnöke a miniszterel­nöknek és helyetteseinek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai titkársága tagjainak és a Nem­zetgyűlés elnökhelyetteseinek jelenlétében fogadta Zdenék Fierlingert, a Nemzetgyűlés elnökét. Antonín Zápotocký köztársasági elnököt távozásakor a Nemzetgyűlés tagjai, a Csehszlovák Köztársaság kormá­nyának tagjai és az összes jelenlévő vendégek hosszantartó tapssal kisérték. Kedden, szeptember 15-én délután a Nemzetgyűlés 7H. ülésére ült össze, amelyen Viliam Široký miniszterelnök felolvasta a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A Nemzetgyűlés fontos ülésén jelen volt Antonín Zápo­­tocký köztársasági elnök is. A köztársasági elnököt a Nem­­zetgvűlés épülete előtt Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke, a miniszterelnök és helyettesei, valamint a Nem­zetgyűlés főtitkára fogadták. A köztársasági elnököt And­rej Ziak, a Nemzetgyűlés alelnöke kísérte el páholyába. A köztársasági elnök megérkezése után üdvözölte a prágai diplomáciai testület megjelent tagjait. A Nemzetgyűlés ülésén jelen voltak Viliam Široký mi­niszterelnök, dr. Jaromir Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepiéka hadse regtábn m о к, a minisz­terelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, Václav Kopeck,ý miniszterelnökhelyettes, a kulturális ügyek mi­nisztere, Jindrieh Uher földművelésügyi miniszter, minisz­­terelnökhelyettee és a kormány további tagjai. A díszpá­holyokban helyetfoglaltak a Prágában akreditált nagykö­vetek, követek és a diplomáciai testület más tagjai. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kárai, kulturális és közéletünk vezető személyiségei Az ülésen továbbá részt vett a dolgozók sok képviselője is. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést és a Nemzetgyűlés nevében szívélyesen üdvözölte An­tonín Zápotocký köztársasági elnököt, akit a kénviselők és a többi jelenlévők hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. A jelenlévők viharos tapsa közepette ezután Viliam Ši­roký miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy megtegyre a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A miniszterelnök kormánynyilatkozatát gyakran szakí­totta félbe a képviselők lelkes tapsa. A Nemzetgyűlés el­határozta, hogy szerdán, szeptember 16-án lefolytatja a kormánynyilatkozat vitáját. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke ezután félbe­szakította az ülést és közölte, hogy azt szerdán, e hó 16-án reggel 9 órakor folytatják. A Nemzetgyűlés ülésének végén valamennyi jelenlévő ismét lelkes, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte és éltette Antonín Zápotockýt, a köztársaság elnökét. A kormány nyilatkozata a Nemzetgyűlésben I. A népgazdaság eddigi sikerei és továbbfejleszté­sének legközelebbi feladatai Tisztelt Nemzetgyűlés! Köztársaságunk szocialista épí­tésében fontos és halaszthatatlan feladatok állnak előttünk. Enged jék meg, hogy a kormány nevében és megbízásából beszámoljak önök nek ezekről a feladatokról és ugyanakkor egy sor intézkedést tér jesszek elő, amelyeket a köztársa ság kormánya elhatározott. Mindenekelőtt röviden össze aka­rom foglalni köztársaságunk szo­cialista építésének és átépítésének eddigi eredményeit, és ezt annál in kább, mivel néhány hónap múlva befejezzük első ötéves tervünket. Amikor Csehszlovákia dolgozó népe köztársaságunknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadj tása után megvetette a szocializ. mus alapjait, az a feladat állt előtte, hogy biztosítsa a termelő­erők fejlődését és ugyanakkor ala posan átépítse Csehszlovákia iparát. Mint ismeretes, Csehszlovákia a vi­lág fejlett ipari országai közé tar. tozott. A csehszlovákiai ipar szerkezete, egyenlőtlen területi elosztása, ame­lyet a kapitalistáktól kaptunk örökbe, nem adták meg ennek a fejlődésnek sem előfeltételeit, sem pedig lehetőségét. Ezért meg kel­lett kiizdenünk iparunk messzemenő átépítését, hogy ez az ipar a szó cialista népgazdaság fejlődésének, a munkásosztály és az egész dolgozó nép élet. és kulturális színvonala szüntelen emelkedésének megbízha tó alapja legyen és így biztosíthas suk a szocialista országépítés alap vető célkitűzésének teljesítését — a tárasadalom szüntelenül növekvő anyagi szükségleteinek maximális kielégítését. A csehszlovák ipar kapitalista szerkezetét rendkívül szűk és egyre szűkülő nyersanyag­alap jellemezte: azok az iparágak, amelyek a külföldi piac számára termeltek szükségleti cikkeket, (textil-, üveg- és cipőipar), nagy túlsúlyban voltak. A kapitalisták ugyanis elsősorban a könnyűiparba fektették be tőkéjüket, mivel ezek a befektetések gyorsan eredmé nyeztek nagy profitot, Az üzemek, amelyeket a kapitalisták építettek fel, egészségügyi és biztonsági be. rendezéssel egyáltalában nem vol­tak kielégítően felszerelve. A cseh­szlovákiai ipar szerkezetét továbbá a gépipar helytelen összetétele jel­lemezte, amely magas színvonala és nagy kiterjedése ellenére nem volt képes ellátni Csehszlovákia népgazdaságát fontos gépekkel, mű. szerekkel és berendezésekkel. A gyártmányok nagy részénél a gép ipari termelés arra volt utalva, hogy fontos alkatrészeket külföldről hozzon be. A vasérc, szinesfém­­ércek és egyéb nyersanyagok bá nyászata feltartóztathatatlanul csökkent. Ezért évről évre fokozó dott Csehszlovákia függősége a kül földi kapitalista piacoktól és Cseh Szlovákia ipara egyre inkább a külföldi monopolisták uralma alá került. A csehszlovák gazdaság mélyreható válsága és az ipari munkásság tömeges munkanélküli sége állandó idült jelenséggé vált. Csehszlovákia ipara magas műsza­ki színvonala, nagyszerű munkás és műszaki káderei ellenére nem fejlődött, hanem fejlődésében meg­­állt, sőt visszaesett A csehszlo­vákiai iparnak ez a helyzete még kedvezőtlenebbül nyilvánult meg Szlovákiában, ahol tömegesen le. építették az amúgy is kevésszámú ipari vállalatokat és Szlovákiát va lósággal konzerválták egy vissza­maradt agrárország szintjén. A csehszlovák burzsoázia képtelen volt arra, hogy ezen a téren bár mit is megváltoztasson és valami féle hathatós intézkedéseket tegyen az ipar és az egész népgazdaság gyökeréig ható szerkezeti válsá gának megszüntetésére. Ellenkező leg, ragadozó érdekeihez mérten Csehszlovákia iparát — a csehszlo­vákiai nép nemzeti és állami érdé keivel szöges ellentétben — aláren delte a külföldi imperialista mo­nopóliumok érdekeinek és szükség teteinek és így iparunk a kapitaliz­mus viszonyai közepette csak a tartós válságot és visszafejlődést láthatta maga előtt, mint fejlődé­­sének távlatát. Ezért gazdaságunk szocialista építésének és átépítésének feladata az első ötéves tervben nagy törté nelmi jelentőségű feladat volt. Azok az eredmények, amelyeket az első ,>téves terv folyamán a szocialista építésben és átépítésben elértünk, azt bizonyítják, hogy e feladatot sikerrel teljesítjük. A csehszlovákiai gazdaság fejlődésé, ben új korszak kezdődött. A pan gás és a tömeges munkanélküliség kapitalista időszakát a népgazdaság hatalmas fellendülésének, a terme­lőerők szüntelen fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének idősza ka váltotta fel. Az ipari termelés terjedelme évről évre nő és az idén 1948 hoz képest a duplájára emel kedett. Ugyanakkor kétszeresen felülmúlja azt a legmagasabb szín­vonalat, amelyet a csehszlovákiai ipar a kapitalista Csehszlovákia ide jén elért. Iparunk tehát az idén, a termelési tervet tekintve, teljesíti azt a feladatot, amelyet a felemelt ötéves terv tűzött ki eléje. Sikere sen túlteljesítjük a szocialista ipa rositás alapvető irányvonalát, a termelőeszközök termelésének fej Iesztését. A termelőeszközök terme­lése gyorsabban növekszik és ré szesedése az egész ipari termelés ben az 1948. évi 56 százalékról 1953 ban 62 százalékra emelkedett. A csehszlovákiai ipar történelme során soha nem ismerte és nem is ismerhette a termelés fejlődésének ilyen hatalmas iramát. Mi vei eze­ket az eredményeket annak eüené­­re értük el, hogy a köztársaság te rületének lakossága ma sokkal ki sebb, mint azelőtt volt, az egy la kosra számított ipari termelési gyarapodás még gyorsabb. Különö sen figyelemreméltó népgazdasá­gunk fejlődésének keretében a gép ipar fejlődése. Terjedelme öt év alatt több, mint három és félszere sére nőtt, emellett szerkezete is lé nyegében megváltozott. Egyre na gyobb mértékben állítunk elő ne. héz- és különleges megmunkálógé­peket, különböző gépeket és gépi berendezéseket a kohó-, energetikai és vegyiipar számára bonyolult mé rö. és ellenőrző műszereket. A leg­több esetben e gépek valamennyi al katrészét saját üzemeinkben állít juk elő. Megállapíthatjuk azt is, hogy megkezdtük a vasércbánya szat céltudatos fejlesztését, vala­mint könnyű és élelmiszeriparunk nyersanyagalapjának fejlesztését. Textil., fa., és cipőiparunk túlnyo mórészt a hazai szükségletek ki elégítésére vesz irányt. Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, akkor Csehszlovákia gazdasága majdnem teljesen a ka­pitalista államoktól függött Ma, az első ötéves terv végén a hely­zet egészen más. Hála annak, hogy a Szovjetunió nagyvonalú testvéri segítségével következetesen végre/ hajtjuk az ipar átépítését, megvál­toztatjuk szerkezetét és egyre hat. hatósabban fejlesztjük ki gazdasági együttműködésünket a demokrati­kus tábor országaival, Csehszlová­kia gazdasága megszabadult a ka­pitalista országoktól való függősé­gétől, biztosította termékeinek pia­cát, valamint azoknak a nyersanya­goknak és élelmiszereknek behoza­talát, amelyek idehaza nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezés­re. A szocialista építős és átépítés legfőbb eredménye tehát az első ötéves tervben az, hogy a csehszlo­vákiai népgazdaság, különösen pe­dig az ipari termelés ma a Cseh­szlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gaz­dasági erejének és védelmi képes­ségének biztos és rendíthetetlen alapját alkotja. Az első ötéyes terv feladatainak teljesítése során teljes mértékben kibontakozott az iparosítás Szlová­kiában, ahol az ipari fejlődés külö­­nősen rohamos iramot vett. Az ipa. ri termelés terjedelme Szlovákiában ez évben a háború előtti 1937. szín­vonal négy és félszeresére emelke­dik. A fejlett cseh munkásosztály és a fejlett cseh ipar támogatásá. vai néhány év alatt megszüntettük Szlovákia gazdasági elmaradottsá. gát és ezen az alapon megszilárdult köztársaságunk nemzeteinek test­véri barátsága és egyben népi de­mokratikus államunk szilárdsága és egysége. Megmutatkozott, hogy népi demokratikus köztársaságunk (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents