Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-20 / 38. szám

2

1953 szeptember 20.

Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-i ülésén

(Folytatás az 1. oldatról.) teljes mértékben biztosítja Cseh szlovákra valamennyi nemzetének gazdasági és kultúrális- fejlődését.

Hála a termelőerők gyors és szüntelen fejlődésének, országunkban teljesen megszüntettük a teljes és részlege« munkanélküliséget, és az iparban foglalkoztatottak száma az ötéves terv folyamán kb. egyharmadával emelkedett. Figyelemreméltó a munka termelékenységének eme lése, amely az ötéves ten első négy évében kb. felével nőtt meg.

Ma hatalmas szocialista iparunk van, amely csakis és egyedül a cseh. szlovákiai dolgozó nép érdekeit szolgálja és népgazdaságunk további fejlődésének szilárd és egészséges alapját alkotja A munkásosztály és a dolgozó nép eddigi országépitó erőfeszítéseinek rendkívül pozitív eredménye az, hogy megteremtettük a dolgozó nép jóléte és kultúrája további szüntelen fejlődésének anya gl alapját és előfeltételeit

A szocialista országépitésben elért eredmények a csehszlovákiai munkásosztálynak, a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja vezető erejének nagy sikerét jelenti. Ezt a sikert azért érte ei, mert Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével, a dolgozó parasztokkal szilárd szövet ségben haladt és Marx, Engels, Lenin és Sstálin halhatatlan tanítását követte

Első gottwaldi ötéves tervünk történelmi feladatainak teljesítésében a Szovjetunió gazdag tapasztalataira és önzetlen támogatására támasz kodtunk. A Szovjetunió a szükséges nyersanyagokat és nagyszerű nehézgépeket szállit nekünk, segítségünkre van abban, hogy elsajátítsuk az új gépek és berendezések gyártását és jelentős mértékben hozzájárul egész gazdasági életünk műszaki színvonalának emeléséhez. A szocialista építés és átépítés eredményei megszilárdítottáik a szövetség és barátság testvéri kötelékeit, amelyek köztársaságunk nemzeteit a nagy Szovjetunióhoz kötik, megszilárdították kapcsolatainkat a nagy Ki nai Népköztársasággal, valamint a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának valamennyi országával.

Az ötéves terv elmúlt éveiben a kapitalista szektort anfc-lvne|< 1948 ban nálunk még jelentős súlya volt. teljesen kiszorítottuk népgazdaságunk minden ágazatából, a mezőgazdaság kivételével. A mezőgazdaságban is jelentős lépést tettünk előre a szocialista falu alapjának megvetésében. Ma a szántóterület jelentős részét' a szocialista szektort alkotó állami gazdaságok és egységes földműves szövetkezetek művelik meg. Azzal kapcsolatban. hogy a kis- és középparasztok jelentős része áttért a szövetkezeti nagytermelésre és mezőgazdaságunkat egyre nagyobb mértékben gépesítjük emelkedett a munka termelékenysége a mezőgazdaságban is

Lényegesen megnőtt a dolgozók társadalmi fogyasztása. Ez a szocialista termelés fejlődésének törvényszerű jelensége. A kapitalista rendszerrel ellentétben, amelynek megváltoztathatatlan törvénye a széles néptömegek egyre nagvobbmérvű nyomorbadöntése, a szocialista rendszernek az a célja, hogy biztosítsa az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. Az állandóan növekvő nemzeti jövedelem nem szolgálja többé'az élősdi osztályok gazdagodását, hanem teljes egészében a dolgozók szükségletei szerint oszlik meg Ez lehetővé teszi hogv a korrnánv óriási összegeket for ditson a társadalom gyorsan emelkedő igényeinek kielégítésére.

Engedjék meg. hogv felsoroljak néhány adatot a legfontosabbak közül, amelyek jellemzik a társadalmi fogyasztás fejlődését az első ötéves terv során mivel ezek áz adatok meggyö-. zően bizonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalista rend szer fölött és ugyanakkor azt is igazolják. mennyi go-dot fordít népi demokratikus államunk kormánya az emberek jólétére.

1953 ban a nemzeti biztosításra és más szociális és kulturális intézkedésekre 22 milliárd 30(1 millió koronát fordítunk, azaz az összes állami kiadá sok 25.3 százalékát ami 81 százalékkal

több, mint az 1949. év e éélokat szolgáló kiadások összege.

Tekintettel arra, hogy a pénzreform után lényegesen felemeltük a gyermekek után fizetett családi pótlékokat az állam az 1953. évben családi pótlékokra 2 milliárd 460 millió koronát fizet ki. ami kétszerese az 1950 ben és L7- szerese az 1952-ben családi pótlékok címén kifizetett összegeknek.

Nagv figyelmet fordítunk az egészségügyre. Az egészségügyi kiadások az 1950. évi 1 milliá'-d 100 millióról 195« ban 4 milliárd 20 millió koronára vagyis 3.7 szeresen emelkedtek.

Az állam e gondoskodásának az az eredménye, hogy, a? ágyak száma a kórházakban és szülőotthonokban amely 1937-ben a lakosság nagyobb száma mellett 50.868 at tett ki. 1949- ben 74 352- re emelked. tt és 1953 folyamán 86 874 re emelkedik Ez azt jelenti. hogy 1953-ban ezer lakosra 6 78 kórházi ágy jut az 1949 év 6.05 és az 1937. évi 3 7<i el szemben.

A gyermekhalandóság évről évre következetesen folytatódó csökkenése szemléltetően bizonyítja azt a nagy gondoskodást amelyet a szocializmust építő társadalom zsenge gyerekkorától kezdve fordít az emberre Ezer elveszthetett gyerek közül 1937 ben egyéves koráig 117 4 1948 ban 83.6, és

1952 ben 55 1 halt meg.

Az állam arról sem feledkezik meg. hogy gondot viseljen az öregekre és a munkaképtelenekre A járadékélvezők száma 1953 január 1 ével 48 százalékkal emelkedett 1949 január 1 éhez képest.

Nagy haladást értünk el az iskolaíigv tprén is. hogv az embert a szocía lista társadalom Sokoldalúan képzett tagjává neveljük. Ojabb fontos előrehaladást hoz az idén megvalósított iskolaügyi reforYn. Až iskolareform azt jelenti, hogy Iskolaügyünk egész rendszerét a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelően alapvetően átépítjük. Ez a reform konkrét kifeiezé se annak a törekvésünknek hogy egész ifjúságunknak teljes középiskolai képzettségei adjunk.

Gyors ütemben fejlődnek szakiskoláink különösen az ipari szakiskolák 1949 ben ezeknek az iskoláknak a száma 112 volt. 1953-ban már 203 A diákok száma 1953 ban 1948 hoz képest a pedagógiai iskolákon 358 százalékkal. az ipariskolákon 99 százalékkal a mezőgazdasági és 'mdészeti iskolákon 40 százalékkal emelkedett Az esti min faiskolákon 1951 ben csak 2428 diák tanult. 1953-ban már 17.500

Lényegesen megjavult a munkásutánpótlásáról való gondoskodás is. Az állami munkaerőtartalék tanintézeteiben az idén már 76 480 diák tanul. Míg a kapitalizmus idején a munkásifjúság nevelésének egész teihe a szülők vállaira nehezedett, az idén az állam csak az állami munkaerötartalék tanintézeteiben tanuló diákok nevelésére és ellátására 992 millió 756 ezer koronát fordít.

1936—37-ben csak 9 főiskolánk volt. A főiskolák száma 1949-ben 22 re, 1953-ban 32-re emelkedett. A főiskolák fakultásainak száma az 1936—37 évi 33-ról 1949 ben 57-re és 1953-ban 104-re nőtt. 1953-ban a főiskolákon 47.600 hallgató tanult, ami a főiskolai hallgatók 1936—37. évi számának két é.s félszerese. Főiskoláinkon ezenkívül az idén 18.900 hallgató vesz részt a távtanulásban.

A diákoknak ez a nagy száma sem képes azonban kielégíteni szocialista országépitésünk szükségle teit, amely egyre több főiskolai képzettségű értelmiségit igényel életünk minden szakaszán.

Népi demokratikus államunk egyre nagyobb összegeket fordít a diá' kok elszállásolására és ellátására. Az idén a fő- és szakiskolák ösztöndíjas diákjainak és hallgatóinak száma közel 80 ezerre emelkedett. Az idén körülbelül 190 millió koronát fizetünk ki az összes diákok céljaira, ebből a főiskolai ösztöndíjak meghaladják a 100 milliót, ősz siehasonlításul elég megemlítenünk, hogy 1937-ben az állam csupán 9 millió 200 ezer koronát fordított főiskolai ösztöndíjakra.

A dolgozók életszínvonalának emelkedése az ötéves terv elmúlt éveiben különösen találóan jut kifejezésre a társadalmi fogyasztás óriási emelkedésében az imént említett és sok más szakaszokon ts

Ez év júniusában végrehajtottuk

a pénzreformot és megszüntettük a jegy rendszert. Ezeket az Intézkedéseket szocialista országépítésünk jelentős sikerei tették lehetővé. A pénzreform kivonta a forgalomból a felesleges pénzmennyiséget, amelyet a burzsoa elemek maradványai és az üzérek halmoztak fel és így megteremtette a népgazdaság sikeres fejlődésének, a dolgozók közellátása megjavításának és ezzel életszínvonalunk emelésének feltételeit. A jegyrendszer megszüntetésével kiküszöböltük életünkből azt a tényezőt, amely ellentétben állt a szocialista tervezés elveivel és a végzett munka minősége és mennyisége sze rinti díjazás szocialista elvével, megszüntettük koronánk ténylegesen kettős értékét A pénzreform megszilárdította a csehszlovák koronát és növelte vásárlóerejét.

Mindezek a felsorolt tények világosan beszélnek arról, milyen jelentős mértékben emelkedett népi demokratikus államunkban az életszínvonal a kapitalizmus korszakához képest. Ehhez még tekintetbe kell vennünk, hogy a München-előttl köztársaságban válság idején több mint 900 ezer munkanélküli volt, a részben vagy időszakosan foglalkoZ tátották száma százezrekre rúgott, tekintetbe kell vennünk továbbá, hogy ma a gyermekpótlékok és munkaképtelen személyek felemelt járadékai, az ingyenes iskolai oktatás, az állami költségen történő egészségügyi szolgálat, a szabadságok és üdültetések minden dolgozónak lehetőséget nyújtanak arra, hogy bérük sokkal nagyobb részét fordítsák saját személyes. anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére, mint azt a kapitalizmus idején tehették.

A dolgozók nagy és tartós vívmányai az életszínvonal emelésében találóan és tagadhatatlanul bizonyít ják a népi demokratikus állam gondoskodását az emberről és szükségleteiről, azt a gondoskodást, amely a kapitalizmus viszonyaiban elképzelhetetlen és lehetetlen.

Tisztelt Nemzetgyűlés, ezek a szocialista építés és átépítés fő eredményei, amelyek meggyőzően bizonyítják a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalista rendszerrel szemben, igazolják a szocialista építés és átépítés fő vonalának helyes ségét, amelyet Csehszlovákia szeretett Kommunista Pártja tűzött ki elénk és amelyet munkásosztályunk ée dolgozó népünk céltudatosan megvalósít.

Mindnyájan emlékezünk arra, hogy már Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1952 decemberében megtartott országos konferenciája felhívta figyelmünket, hogy komoly feladatunk biztosítani gazdaságiink további fejlődését az arányos fejlődés törvényének szellemében. A kormány szükségesnek találja, hogy ebben és a jövő évben hatásos intézkedéseket foganatosítson annak érdekében, hogy gazdaságunk egyes ágazatainak kölcsönös viszonya e törvénnyel összhangban fejlődjék. Legfontosabb feladatunk elsősorban az, hogy biztosítsuk a nehézipar nyersanyagalapjának széleskörű fej lődését. A földtani kutatás lényeges kibővítésének és a nehézipar alapágazataiban a célszerű beruházási építkezés biztosításának alapján lényegesen fokoznunk kell a vasérc és a színesfémércek bányászatát. Nem kevésbbé sürgős feladat az is, hogy lényegesen növeljük a kőszénbányászatot és az elektromos energia termelését. A tüzelőanyagok terén továbbra is alapvető hiányok állnak fenn a bányák építését és helyreállítását tekintve, valamint abban is, hogy az előkészítő és feltáró munkák rosszul folynak. ,Az energetikában meg kell gyorsítanunk az új erőmütelepek építését és teljes mértékben ki kell használnunk a meglévő kapacitást, , elsősorban az üzemzavarok jelentős csökkentésé vei és a javítások időtartamának lerövidítésével. A tüzelőanyag- és energetikai alap kibővítésével nemcsak az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a Közlekedés szükségleteit elégítjük ki. hanem egyben elegendő szénalapot biztosítunk a személyes fogyasztás és elégséges

mennyiségű villamosenergiát a háztartások szükségletei számára.

A kormány nagy figyelmet fordít majd arra is, hogy biztosítsa a he lyes arányt a termelőeszközök termelése és a fogyasztási cikkek termelése, az ipari termelés és a mezőgazdasági termelés között, valamint a helyes arányt az egyes ágazatok keretében is. Nem, kételkedhetünk afelől, hogy a tervezés és a tervteljesités színvonalának emelésével, az állami és tervfegyelem fokozásával, valamint a kulcsfontosságú tervfeladatok következetes teljesítésével biztosítjuk e nagyjelentőségű és népgazdaságunk további sikeres fejlődésére döntő feladatok ^teljesítését.

Az ötéves -érv teljesítése során jelentős tartalékok merültek fel és ezért a kormány 1951 ben elhatározta, hogy felemeli az ötéves terv eredeti feladatait A felemelt feladatok célja elsősorban a nyersanyag- és tüzelőanyaga lap gyorsabb fejlesztése, valamint bizonyos szembeötlő aránytalanságok megszüntetése és csökkentése volt. De éppen ■fezeket a feladatokat nem teljesítették kielégítően. Ezenkívül nyilvánvalóvá vált, hogy a felemelt ötéves terv egyes feladatait a nehéziparban túlságosan magasan állapították meg. A nehézipar fejlődésének ily magasan megállapított üteme mel lett a könnyű- és élelmiszeripar fejlődését aránytalanul alacsonyan szabták meg, elsősorban a saját nyersanyagalap elégtelen fejlődése miatt. Az ötéves terv feladatainak felemelésével biztosítottuk ugyan ipari termelésünk gyorsabb fejlődését, de nem értük él célunkat a nyersanyag- és energetikai alap gyorsabb fejlesztésében, sem pedig néhány más fontos feladat tekintetében. Ellenkezőleg, az államellenes összeesküvő központ kártevő és szabotázstevékenysége következtében, különösen a beruházási tevékenység felbomlasztásában az aránytalansá gok még jobban elmélyültek.

A népgazdaság arányos fejlődése törvényének következetes érvényesí tését elsősorban azzal biztosíthatjuk, ha helyesen irányítjuk beruházási munkálatainkat a beruházási építkezés a párt és a kormány által kitűzött legfontosabb távlati gazdasági feladatok megoldásának alapvető eszköze, a legfontosabb tényező, amely meghatározza népgazdaságunk egyes ágazataiban a fejlődés iramát és irányát. A beruházásokat, különösen az ipari beruházásokat úgy kell összpontosítanunk, hogy bizto sítsuk népgazdaságunk döntő szakaszain egyes kapacitások gyors üzem. behelyezését. Csak az eszközök összpontosításával és megfelelő tér vezési felkészültséggel küszöböljük ki a folyamatban levő építkezések nagy számát, amj csak jelentős pénzügyi és anyagi eszközöket köt le anélkül, hogy azok egyelőre gazda, sági hasznot hoznának. Jelentős mértékben fokozni kell a mezőgazdasági beruházásokat és a lakásépítéseket.

A népgazdaság arányos fejlődését biztosító törvény helyes érvényesítésének fontos feltétele az, hogy jól tervezzünk, vezessük és megszervez zük az anyagi és műszaki ellátást. Mindezideig nem értük el azt, hogy minden üzemben az anyag és nyersanyagszükségletet felülvizsgált normák alapján állapítsák meg, a terve zett termelés terjedelmével szilárd összhangban. Az anyagellátási és eladási szervek nem biztosítják idejekorán a szükséges anyag megrendelését és szállítását és sok iparágban, illetve üzemben nem szervezték meg rendesen az anyag folyamatos és tel. jes elszállítását a munkahelyekre. Ez lehetetlenné teszi a terv egyenletes teljesítését még ott is. ahol nem küzdenek anyaghiánnyal. A terv teljesítésére irányuló törekvés azután rohammunkára vezet, ennek minden közismerten kedvezőtlen követkéz ményével

Az anyagi és műszaki ellátás tervezésének és irányításának hiá nyaj többek között a normán fe lüli készletek állandó növekvésében nyilvánulnak meg. A normánfelüli készletek növekvése sok miniszté rium szakaszán az Idén Is tovább tart. A normánfelüli készletek nag> anyagi eszközöket kötnek le, amelyeket azután érthetően nem használhatunk fel az életszínvonal emelésére, sem pedig gazdasagunk gyorsabb iramú fejlesztésére. Ellenkezőleg, ez az állapot fékezi nép gazdaságunk fejlődését és újabb aránytalanságokra vezet.

Eddigi tapasztalataink azt mutat, ják, hogy a népgazdaság egyes ágazatai arányos fejlődésének biz tosítására felül kell vizsgálnunk a terv bizonyos feladatait. A köztársaság kormánya ezért felülvizsgálta a nehézipar fejlődésének iramát, elsősorban a nehézipar beruházási építkezéseit, és arra a követkéz tetésre jutott, hogy gazdaságunk építésének és átépítésének eAügi sikeres eredményei biztosítják an nak »feltételét és lehetőségét, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a fogyasztás fejlesztésére és a lakosság életszínvonala emelkedésének ’■bizto. sítására és hogy a nehézipar beruházási építkezései fejlesztésének iramát lassítani lehet.

Emellett azonban szem • előtt kell tartani, hogy a nehézipar fejlesztése továbbra is szocialista iparo sításunk alapja, népgazdaságunk fejlődésének, felvirágzásunknak, jólétünknek és kultúránknak előfeltétele marad.

Ezért továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a nehézipar, különösen pedig az alapiparágak fejlesztésére, és jelentős eszközöket és erőt kell összpontosítanunk, hogy ezekben az ágazatokban teljesítsük a kitűzött feladatokat. A kormánynak az a határozata, hogy mérsé keljük a nehézipar fejlesztésének ütemét, nem csökkenti, hanem hangsúlyozza a nehézipar feladatai teljesítésének jelentőségét népgazdaságunk egész fejlődésében.

A kormány elhatározta, hogy még ebben az évben 16.1 százalékkal csökkenti a beruházások tervkere tét és ugyanakkor kiszélesíti a lakásépítést. Az 1954. év beruházási keretét nagyjából a módosított

1953. évi terv színvonalán tartjuk A kormány továbbá elhatározta, hogy a kormánynak az 1954. év állami népgazdasági terv kidolgo zásáról szóló irányelveiben az ipari termelés növelését 1953 hoz képest

5.8 százalékban állapítja meg, amibői a termelőeszközök termelésének növekvése 6 százalékot, a fogyasztási cikkeké pedig 5.3 százalékot tesz ki.

Mérsékeljük továbbá a gépipari termelés fejlesztésének ütemét. Az

1954. évi terv kidolgozásának irány elveiben a gépipari termelés egész növekedését 7.9 százalékban álla pitják meg, ebből a gépipari termelés fogyasztási cikkeinek emel kedését 15 százalékban.

Természetesen tudatában kell lennünk annak, hogy a népgazdaság arányos fejlődésének múlhatatlan előfeltétele a terv egyenletes teljesítése, mennyiség, árufajták és minőség szerint minden szakaszon, minden üzemben, elsősorban pedig az alapipar ágakban és a beruházási építkezésekben. Világos, hogy a terv nem teljesítése ezeken a szakaszo. kon szüntelenül újabb nehézségeket okoz népgazdaságunkban. A terv teljesítésért folyó harc elsősorban az alapiparágakban ezért nem lankadhat, sőt ellenkezőleg, ezt a har. cot még jobban fokoznunk kell. Egész népünk a tüzelöanyagipar, az energetika, a kohók és ércbányák, a cementgyárak, valamint az építőipar dolgozóitő] elvárja, hogy adósságukat becsületesen kiegyenlítik és biztosítják a terv valamennyi feladatának egyenletes teljesítését.

A kormány továbbá elhatározta, hogy nagyobb ^gondot fordít az iparágak fejlesztésére. Az 1954. évi terv kidolgozásának irányelveiben különösen hangsúlyozzuk a bányá szatban a feltáró munkák kiszéle sítését, az új bányák építésének meggyorsítását és a szénfejtés gé. pesítésének lényeges fokozását Ki kell szélesíteni és fokozni kell az alapvető földtani és geofizikai ku tatást és a földtani kutatásra szánt összes kiadásokat a jövő évben 30 százalékkal emeljük. A kormány, valamennyi minisztérium és gaz(Folytatas a 4 oldalon'