Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-13 / 37. szám
1953. szeptember 13. Földművps У A komáromi mezőgazdasági iskola a tanév elején A világ leghaladóbb mezőgazdasága, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai bizonyítják, hogy a hektárhozam ok to. kozá.sát, a hasznosság növelését csakis a gépesítés továbbfejlesztésével és a legkorszerűbb agrotechnika alkalmazásával é-hetjük el. Tehát életszínvonalunk további emelése érdekében feltétlenül szükséges a mezőgazdasági tudomány és a termelés szoros e. gyüttműködése, amit nagyképzettségű káderek nevelése hivatott megteremteni. Éppen ezért pertunk és kormányunk nagy gondot fordítanék állami birtokaink és szövetkezeteink dolgozóinak, továbbá egyéni gazdálkodóink gyermekeinek mind politikai, mind szakma: ne ze'ésére és kiképzésére. Erre a célra hatalmas összegeket fordítanék, h )gy biztosítsák mezőgazdasági iskoláink tanulóinak gondmentes továbbfejlődését. , Földműveseink, mintha megértették volna, micsoda fontossággal, micsoda horderővel bír e tudás, a képzettség szocialista hazánk rohamos fejlődésénéi, évröl-évre egyre többen jelentkeznek mezőgazdasági iskolákba. A gyerek is kinövi ruháját A komáromi mezőgazdasági iskola ma már szűknek bizonyul dolgozó népünk igényeinek, követelményeinek. A közeli hetekben, vagy hónapobken már is nekifognak egy új iskola, jövőre pedig egy új intemátus építéséhez. — Hiába... — mondja Ondrejka elvtárs, az iskolaigazgató — bár minden zugot felhasználunk, ez nem- elég. Az eddigi keretek szűknek bizonyulnak. Újat kell építeni... De ez nem nyugtalanít... A gyerek is kinövi ruháját, amikor nő, fejlődik... és ennek én is, meg munkatársaim is csak örülni tudunk, mert látjuk, hogy valamennyi hallgató, növendék а та törekszik, hogy képzett emberré váljon és tudását szocialista mezőgazdaságunk minden területén a gyakorlatban alkalmazhassa. Beszélgetésünk során megtudjuk, hoov a komáromi mezőgazdasági iskola ez idei tanévet 173 tanítvánnyal kezdte meg. Ezekből 60-an a kétéves mesteriskolát végzik. A mesteriskolának az a feladata, hogy a szövetkeleteket ellássa képzett csoportvezetőkkel, zootechnikusokkal, vagy agronómusokkal, aszerint, hogy a tanuló • szerzett tudásával minek felel meg leginkább. A többi 113 diák á 4 éves műszaki iskolán tanul, amely általános irányzatú és a mezőgazdaság minden ágában részesülnek itt tudományos kiképzésben. Ebbe az iskolába csakis középiskolát végzettek kerülhetnek és ■ középiskolákban működő bizottság, hajlamaik, képessegeik szerint válofetja ki a diákokat erre e szakra. A tanulók, akik sikeresen elvégzik a műszaki iskolát, azok érettségiznek. Innen egyetemre juthatnak, de alkalmazásba is léphetnek azonnal. A traktorállomás, a járás agronómusai lehetnek, vagy a mezőgazdasági iskolán taníthatnak és az ál'ás betöltése mellett módjukban van tanulmányaikat továbbfolytatni az egyetem távtanfolyamain. — Jellemző — hangsúlyozza Ondrejko igazgató — hogy a műszaki iskola diákjainak 80 százaléka tovább akarja folytatni tanulmányait a főiskolán. Sőt vannak, akik a meste-iskolából a műszaki iskolára jelentkeznek, csakhogy lehetőségük legyen a továbbképzésre. , A közös tanulás és közös munka lelke a szervezés Itt fontos megjegyezni, hogy a mesteriskola he'lgatói különböző korú és különböző képzettségű dolgozókból tevődnek össze. Ezeket a hallgatókat az á'lami birtokok, a szövetkezetek és a helyi nemzeti bizottságok válogatják ki. Tehát 17 éves kortól egészen 40 éves korig vannak képviselve. Van olyan hallgató is, aki miközben tanulja a talaj és növények élettanát, arra is gondol, hogy a feleségének^ most kell lebebázn'a. Van olyan hall. gató is, aki mindössze három elemit végzett, tehát most, amikor az iskolában jegyzetet kell készítenie, keze igen nehezen mozog és e'einte körn ily nehézségekkel kell megküzdenie, amíg a tollfo-gatásbe is belejön .... Mégis mind az igazo itó. mind a ta nárok egyöntetűen hannsúlyozzák, hogy két-három hónap múlva elhárítanak minden ekadá'yt útjukból, utolérik a többit és biztos léptekkel haladnak előre tanulmányaikkal. — Tisztel°trpmé!tó ambíció fűti őket — mondia Makrainé, a mesteriskola osztáb’fönöke. — Mindannyian tudják, hogv az ország dolgozói várakozással tekintenek fejlődésükre és ők ennek a var' ’«ozásnak eleoet akar nak tenni. A felelősségérzet közös nevező-e hozza az ország minden tájáró összegyűlt hallgatók érdekeit. A mesteriskola idősebb növendékei például véd nökséget vállalnak a fiatalabbak, az munkájánál segített. Lró Lajos Tárnokról szünideje alatt kocsiskodon a szövetkezetben és munkájával közel 80 munkaegységet keresett. Tóth Bele Serkéröl, ak' egv 4 és fél hektáros magángazdálkodó fia, apjának segített az aratásnál és cséplésnél, hogy minél előbb teljesíthesse a beadást. Kür. ti Gyula Muzsláról, hasonlókép az apjának segített. Mindketten hangsúlyozzák, hogy otthon ''gén nagy viták folynak a szövetkezetről és biztosra veszik, hogy -övidesen. szüleik ;s szorgalmas tagjai lesznek a szövetkezetnek. Végül is belátják, hogy magángazdálkodással nem lehet olyan hozamot elérni, m'nt szakszerű nagyüzemi gazdálkodással. , A másodéves tanulók azután megmutatják botanikus kertjüket, ahol gyakorlati példákon tanulják a fejlett mezőgazdaság módszereit. Itt, ebben a kertben, különböző, ritka gyógynövényekkel kísérleteznek. A kert az őszi napfényben az érés illatát árasztja. A nagy területen a négyzetesen elültetett kukoricá mellett sorakoznak a kis pa-cellák. Az egyiken két fajta földi mogyoróval kísérleteznek, a valenciaival és a kina: kúszóval. A másikon gyapot virít, egyes cserjéken a gubó egyre duzzad és a közeli napokban várják fakadását. Másutt szóját látni, amott meg learatott gabona parcellákat, amelyeket részben közönségesen, részben szűksorosan vetettek el. Itt meg ricinus bokrok hajtják dús lombjukat és babnagyságú bogyóik -agyognak a napfényben. A kert minden talpalatnyi földjén folyik a kísérletezés. A négyzetes kukoricát nem töltötték fel csak megkapálták, egyszóval s ovjet módon a gyökerek körül lazították a talajt és mészsalétr ómmal fejtrágyázták. Ennek a kukoricának ragyogó termése van. Egy-egv kukoricacsö egy kilogrammot is nyom. A botanöíus kerten túl, sokan most a futbaLpályán gyakorlatoznak, mert a délután folyamán sor kerül egy futbalmérközés lebonyolítására. A labda gyakran a magasba lendül, megfürdik az őszi napfényben, mintegy .hirdetve, hogy a komáromi mezőgazdasági iskola tanulóiról minden téren a legmesszebbmenőleg gondoskodnak. Az idősebb, házas tanulók közt A komaromi iskola egyébként a legideálisabb helyen fekszik, négy kilométernyi távolságra a vá'os zajától. Parkok, kertek övezik mindenütt az iskola épületéit. Élvezet itt tanulni. Az ifjúság gondtalan jókedve magával ragadja az idősebb, nős tanulókat is. Szliácsky Bertalán, a kékkői járásból, Bússá községből származik. Az ottan, szövetkezet tagja. 13 hektáros középparasztnak a fia. Mosolyogva mondja, hogy mielőtt ide jött volna, azt hitte, hogy mindent tud, ami a mezőgazdasággal függ össze, hisz mihelyt elvégezte a 8 elemit, azonnal munkába fogták. Csak amióta itt van, látja, hogy mennyivel nagyobb eredményeket lehet elérni, ha az ember szakszerűen dolgozik. A jövőt a közös munka e-edményeben látja, mert a tervszerű nagyüzemi gazdálkodást, a hektárhozam növelését csakis közös munkával lehet megvalósítani. Hangsú'yozza azonban, hogy gyakoriati tudása nem veszett kárba, mert eddigi tapasztalatai révén sokkal könnyebben tudja elsajátítani az elméletit is. A szövetkezettel egyébként állandó szoros kapcsolatot tart fenn, mert távolléte alatt ott dolgozik édesanyja és felesége, akik ezidén félév alatt 240 munkaegységet szereztek. Szűn 'deje alatt tevékenyen bekapcsolódott a cséplés' munkába. Hét hét alatt, mint zsákoló, két munkaegységet keresett naponta. E két év alatt, amíg ő tanul, az asszony 5 éves fiacskájáváT 600 koronát kép havonta. Jancsó Árpád másodéves tanuló, ugyancsak nős. A lévai já~ásból, Kiskoszmály községből érkezett ide. Ná luk is a szövetkezet elnöke résztvett 5 hónapos tanfolyamon és amikor visszajött, ő beszélte rá, hogy menjen tanulni. Ma nagyon örül annak, hogy megfogadta az elnök tanácsát Tudja, hogy mihelyt elvégzi a mesteriskolát. bárhová is állítják, tudásával segíteni fog. — Kell — mondja, — hogy m'nden tudásunkkal segítsük hazánk fejlődését. Hazánk nekünk is. segít. Szüleim, akik 4 és fél hektárral léptek e szövetkezetbe, ezidén munkaegységeik után 18 mázsa gabonát kaptak. Ilyen eredményt, szüleim bármennyit is dolgoztak, a magángazdálkodásban nem tudtak elérni. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy pártunk és ko~máoyunk lépten-nyomon segít, támogat bennünket. Nézd — mutatott most egy postakocsira, amelyből hatalmas, súly os cs tmagokat raktak ki — tan könyvek és szovjet tudományos művek érkeztek újra, hogy tudásunkat tökpV't°sitsük. Ezer kötetes könyvtárunk a legkorszerűbb művekkel gyarapszik. Valóban csak rajtunk ntúl’k hogy kiváló szakemberekké váljunk. Szabó Béla. újoncok felett, hogy fejlődésüket, előrehaladásukat elősegítsék. Ezt a szer. vezőmunnkát az iskola pártszervezetének az irányításával a tanítói kar, a ROH, a CsISz együttműködésével hajtják végre. A szervezésnek, az idősebb hallgatók döntő fontosságot tulajdonítanak. Igazolja ezt Szliácsky Bertalan másodéves hallgatónak a kijelentése, ak; azt mondotta: — A közös tanulásnak, ép ügy, mint a közös munkának a lelke, az alapos tervszermti megszervezés. A tananyag és a napi rend A hallgatók tisztában vannak feladatuk jelentőségével. Tisztában vannak azzal is, hogy további fejlődésük számára az anyagi feltételeket a munkásosztály teremtette meg. Tudják, hogy egy-egy diák, hallgató havi ellátása 390 koronába kerül, ezenkívül a fűtés, világítás, mosás, takarítás havi költségeit e tanulók 85 százalékánál a kerületi és hely' nemzeti bizottság fedezi. Ezenkívül a házas hallgatók asszonyairól és kiskorú családtagjairól is gondoskodás történik. Érthető ilyen körülmények között, hogy mind az idősebb, mind a fiatalabb korú hallgatók m'ndent elkövetnek, hogy alaposan elsajátítsák a tananyagot. A tananyag, amely a szovjet tudósok, mint Micsurin, Liszenko, Vilijamsz, Jakuskin tanaira támaszkodik, a következő ágakra van beosztva: 1. Általános növénytermesztés. 2. Részletes növénytermesztés. 3. Melegkedvelő növények termesztése. 4. A növények technológiája. 5. Növényvéde'em. A tananyaghoz hozzátartozik még a magyar, szlovák és orosz neylvtaní. tás, továbbá a matematika, fizika, ként a, biológia, történelem és politikai gazdaságtan. A napirend a következő: Hatkor éb“esztő, 6.15-kx torna, 7-kor reggeli, fél 8-tól 8-ig sajtószemle, 8-tól délig, majd délután 17 óráig tanítás leszámítja az ebédidőt. Naponta ötször van étkezés. Este 19-től 21-:g kollektív tanulás. A 170 növendéken kívül a komáromi mezőgazdasági iskolában még 30 szövetkezeti elnököt is várnak, akik itt végz'k el öthónapos tanfolyamukat. Az elnökök tanfolyamán sűrűvé veszik át ugyanazt az anyagot, amit a mester- és műszaki iskolákban tanítanak. Lányok a mesteriskolában A mesteriskolába ezidén 8 fiatal lány jelentkezett. A lányok épp úgy. mint a többi tanulók, az ország másmás községéből érkeztek ide. Kettő például, Szabó Margit és Bokros Józsa, Sz'licérőt, Rozsnyó környékéről, jöttek, hogy tanuljanak és tudásukkal haszná-a legyenek а IV. típusú szövetkezetüknek. Nem akármilyen község ez a S'zililice. Bár egy hegycsúcson épült, s megközelíteni csak úgy lehet, ha az ember Gombaszögről 8 kilométert tesz meg gyalog, mégis a szllicej az ország első szövetkezetei közé tartozik és dolgozói egy emberként kapcsolódtak be a közös munkába. Ez az eldugott falu rejtélyes módon a rozsnyói járásban legelsőnek értesül az ország eseményéről. így például Hajdú And-ás, a szövetkezet elnöke, amint megtudta, hogy Komáromban van egy 5 hónapos tanfolyam, az elsők között volt, aki azt sikeresen elvégezte. — Persze, amint hazaérkezett, Ha jdú elvtárs azonnal gondoskodott arról, hogy a fiatalok kövessék példáját. Ily módon került ide a két lány. Amikor arról érdek'ődünk, mi késztette őket. hogy a középiskola elvég zése után erre a pályá"e lépjenek, habozás nélkül azt válaszolják, hogy hát szüleik is ezen a pályán dolgoznak és meg vannak elégedve. Kiderül, hogy mindkettőnek édesanyja fejő.iő és mindketten a szűn'döt arra hasz-, náiták fel, hogy munkájukkal segítették a tejhozam emelését, mert Szilicén a tejhozam határozza meg a fejős munkaegységének számát. Hasonló a helyzet a többi lánynál is, akik részben az állami birtokokról, részben a szövetkezetekről érkeztek ide. A szünidő alatt segédkeztek az aratásnál és cséplésnél A mesteriskola másodéves tanulói a szombat délutánt olvasásra használják fel. Az egyik az SzKPfb' történetét, a másik az Aratás-t. a harmad'k pedig Jókai novellákat olvas. Vagy 5-6- an vannak most egvütt a teremnek is beillő szobában. Mind egykorúnk. 20 évesek lehetnek Valamennyien arról beszélnek, hogy segítettek a szűn idő alatt otthon, a szövetkezetüknek Pecsérke Lász’ö és Gvönvö-- Tstván elm tndják, hogy otthon Szalatnván az ifjú.sán 14-tagú cséplőb-'nádot alakított. Egv gépnél nap: 140 mázsás teljesítményt értek el. Kiss Gvula Eberhard "ól a cséplés és a sflózás A gabonaárak emelkedésével 354.593 koronával növekedett bei ételük Ha valaki így nyár végén végig járja a párkányi járás környékét, mélyen emlékezetébe vési a szemetjeiket gyönyörködtető tájat. Pedig itt sincs végtelen róna, vadregényes táj, csak hajladozó dombok húzódnak meg egymás mellett sorjában, melyeknek völgyében és peremén gazdagon virít a cukorrépa, a két méter magasságú kukorica és a többi ültetmény. melyek ezekben a napokban kerülnek betakarításra. A határban szerteszét hatalmas szalmakazlak adják tudomásul az ideérkezőnek, hogy gabonából sem volt lebecsülendő termés ezen a vidéken. A tájon gyorsan váltják egymást a képek. Az elmúlt héten például itt még csak a felszántott földek tarkították szerteszét a határt. Most pedig a széles táblákon egyre jobban kinövő őszi repce zöld hajtásai teszik élénkké a határ színezetét. Pazar látványosság ez. Az úttesttől nem messze hernyótalpas traktor dohogása töri meg a táj csendjét. Ez a gép mindmegannyi társával már a jörőévi termést alapozza — a bátorkeszi szövetkezet hatalmas parcelláin: a talajelökészítő munkát végzi. A szövetkezet tagjai ugyanis megtan *ák becsülni a traktorosok munkáját, hiszen ezidén is gazdag termést takarítottak be. mely részint annak köszönhető hogy jól együttműködtek a traktornsbr'gad,ial másrészről pedig annak, hogy minden munkát idejében elvégeztek. A hét munkaésoport közül a terméseredmények elérésének aránya szempontjából Zatykó elvtárs munkacsoportja nyerte el az elsőséget. Ez a csoport csaknem 25 mázsás terméshozamot ért el hektáronként. Nem le becsű endő azonban Hakkel elvtárs munkacsoportja sem melynek tagjai ugyancsak mindent elkövettek, hogi/ a szövetkezet ideiében betakaríthassa gazdag termését. Ugyanúgy Vjglas Sándor, Kiss és Kovács elvtársak csoportja is jól megfogta a dolog régét, hiszen egészévi szorgalmas munkájuk eredménye a kenyér betakarítása volt legtöbb feladatuk, amit sikeresen teljesítettek és mint a jó gazda, szamot vetettek egészévi tevékenységükről. A szövetkezet tagjai most látják csak igazén megfeszített munkájuk erei tényét. Teljesítették az állam, iránti kötelességüket biztosították a szociális és a többi alapokat hon i и jövőben egy szem gabonát se kelljen kölcsönkérniök. Terven felül pedig 25 vagon árpát beadtak. melyért csak a felárat számítva összesen 215 001) koronát kaptak Igen ám. de a szövetkezetnek sörárpája termett, ami a Begyűjtési Minisztérium árrendelete értelmében annyit jelent, hogy minden terven felül beadott vagon gabonáért az állam 120 mázsa takarmányárpát juttat vissza a termelőnek. Így jutott a bátorkeszi szövetkezet még 30 vagon takarmányárpához, és .a gabonaárakról szoic új kormán у rendelet értelmében még további jelentős összeghez amely az összgabonabendasból eredő bevételeket több, mint 333 231 koronával gyarapította. Az új áremelések következtében szép összeget kaptak a terven leiül beadott marhahúsért is, mely 21.362 kpronára rúg. Nem csoda tehát, hogy a szövetkezet lagjm örülnek munkájuk eredményének hiszen pártunk és kormányunk elismerve munkájukat, szép árakat biztosított terményeikért. Az ú' árak szqrint tehát a szövetkezei bevétele összesen 354.593 koronával növekedett. Péntek elviárs a szövetkezet agronómusa az áremelkedéssel kapcsolatban kijelentette hogy mindez lényegesen megváltoztatta a tagság munkafegyelmét, ami főképpen abban látható, hogy nem akad egy sem. aki ne dolgozna szorgalmasan az őszi munkák mielőbbi elvégzésében. Hoayisne szilárdult volna meg a munkafegyelem hiszen a munkaegységek értéke is mintegy 1 61 koronával eme'kedett Ez anynyit jelent a bátorkeszi szövetkezetben, hogy az eddiai Ifi korona helyett ezentúl 17.61 korona a munkaegység értéke. Amint a munkaerőiéinek értéke emelkedett, úgy lényegesen meggyorsultak az őszi munkák is. A szövetkezet 55 hektáron elvégezte az őszirepce vetését, mely már szépen zö'del, sőt a búza alá is elké szítették a talajt. Az őszi kalászosok vetése mellett azonban még nagy és felelősségteljes feladat vár a szövetkezet tagjaira: a cukorrépa, burgonya és a kukorica ' betakarítása. — Száraz elvtárs a helyi nemzeti bizottság elnöke elmondotta, hogy az új áremelkedésnek éppen most az ő.4zf betakarítási munkákálatoknál van a nagy ereje, mert minden tagunk arra törekszik hogy minél több munkaegységet szerezzen mivel tudja jól, hogy 1.61 koronával emelkedett a münkaegységek érír ke. — Miben nyilvánul ez meg? — teltük fel a kérdést, — Nem nehéz erre válaszolni elvtársak — mondotta határozottan Száraz elvtárs — mert minden egyes szövetkezeti tagunk 25 ár cukorrépa betakarítását válla’tn. Ez annyit jelent, hogy az idén n több mint 100 hektár kiterjedésű cukorrépánk betakarítását a tervtől eltérően tíz nappal előbb befejezzük. A szövetkezeti tagok munkaiéndülete és lelkesedése mind arra vall. hogy adott szavukat valóm váltják és ■oódúsan elvégzik az őszi betakarítási munkákat, valamint a vetést is. így telik meg igazi tartalommal pártunk és kormánrhvnk intézkedése, mely elősegíti EFSzink tagjai életszínvonalának emelkedését és a szövetkezetek további megerősödését. SZOMBATH A Készítsünk sarjúlucernából szénát! A sarjúlucemából is készíthetünk jó minőségű szénát. Persze Ilyenkor már nem könnyű feladat a széna készítése, hiszen az időjárás rendszerint kedvezőtlenebb őszfélben s így a levágott sarjúlucerna nehezen szárad szénává. Már pedig arra kell törekednünk, hogy a levágott lucernából minél értékesebb szénát készítsünk; hogy a levelek és egyéb értékes részei rajta maradjanak a lucernán. Leghelyesebb eljárás az, ha a lucerna tökéletes megszáradását nem várjuk meg a lucernatarlón. Már akkor takarítsuk be, amikor még kazalbarakásra nem alkalmas. Az ilyen lucernaszéna nyirkos, s így a levelek betakarítás közben nem töredeznek le. Viszont annyira hagyjuk megszáradni a tarlón, hogy szérűbe tudjuk hordani, s a begyulladás veszélye nélkül boglyába tudjuk rakni. Ha már aztán a boglyában a lucerna teljesen megszárad, utána rakjuk kazalba, vagy pajtába. Ezeket az ideiglenes boglyákat szalmával is takarjuk be, hogy megvédjük az őszi esőzéstől, mert az apróbbszárú sarjúlucerna könnyen beázik, magába szívja az esőt. Az őszi széna készítésének egy másik módja az, hogy a még egészen meg nem száradt takarmányokat, lucernát egyenesen kazalba hordjuk, de a kazlazáskor takarmányszalmával rétegezve, keverve rakjuk össze. A még tökéletesen meg nem száradt széna behordása így gyorsabbá válik. A szénát árpa-, vagy zabszalmával rétegezzük. A még teljesen meg nem száradt széna így bizonyos erjedésen megy at és kellemes szagot és ízt ad a szalmának. Takarmányozáskor a szokásnak megfelelően keresztben vágjuk a kazlat, így a széna szalmarétegekkel összekeveredve kerül etetésre. Az ilyen keveréket szénaként szívesen fogyasztják az állatok. A szalmaréteg vastagsága 2П—30 cm, a szénaréteg vastagsága ennek kétszerese. A szalmaréteg elősegíti a szellőzést, a nedvesség felszívását. Helyes, ha óvatossággal az ilyen réteges kazlat a szokottnál kisebb szélességre méretezzük, hogv oldalról is jobban érje és járja a levegő. Természetesen a kazal tetejét szalmával alaposan takarjuk be.
