Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-13 / 37. szám

б Földműves 1953. szeptember 13. Jó munkaszervezés — szép eredmények a nagylúcsi szövetkezetben „Gazdagabbak lettünk, erősebb lett szövetkezetünk Г A nagylúcsi szövetkezet irodájában a könyvelőasztal előtt számokkal te­leírt tábla függ a falon. Idősb. Bartal Ferenc, EFSz elnöktől megtudjuk, hogy ezen a táblán az egyes csopor­tokra szétirt őszi munkaterv látható, amely szerint minden csoportvezető és a csoport tagjai is áttekintést nyerhetnek a tervről és' így minden csoport tudja, mikor, mi a teendője. Hogy milyen segítséget jelent a cso­portok közötti szocialista munkaver­seny, elmondja nekünk ifj. Bartal Ferenc, a szövetkezet agronómusa. — Szövetkezetünk birtoka 664 hek­tár szántó, 39 hektár erdő, 120 hek­tár legelő mocsarakkal együtt. Min­den dolgozó tagra 23 hektár föld jut. Ebben benne van az elnök, könyvelő és én magam is. Ha azonban valaki azt hinné, hogy a szövetkezet ezért lemarad a munkával és a gaz min­dent belep, akkor bizony alaposan téved. Bizonyíték rá a szép rádió, amit most kaptunk ajándékba az ara­tás, cséplés és beadás járási értéke­lésénél. — Mind az aratást, mind a csép­­lést és a gabona beadását 103 száza­lékra, idő előtt teljesítettük — foly­tatja az agronómus: Tagságunk na­gyon örült, mikor az arató ünnepsé­gen a járás székhelyén, Dunaszerda­­helyen, Kevicky elvtárs, a járás me­zőgazdasági előadója, hangszórón ke­resztül megdicsért bennünket a nyá­ri munkák gyors befejezéséért és az idő előtti beadásért. Tagságunk elha­tározta, hogy még odaadóbban és na­gyobb gondossággal fogja munkáját végezni. Nincs a járásban több olyan szövetkezet, ahöl 23 hektár föld jut­na egy-egy tagra. Nem igaz, tehát sok szöveiKezeti tag azon állítása, hogy ahol esetleg 8—10 hektár jut egy tagra, azért vannak \ a munkával lemaradva, mert nem bírnak vele. Az igazi ok ilyen helyeken az, hogy a tagság egy része lóg, a másik rés-e j pedig nem veti be erejét a munkába j és csak immel-ámmál dolgozik. A mi j tagságunk öntudatos és nincs egyet- ! lenegy tagunk sem, ki nem érezné ; magáénak a szövetkezet vagyonát. ; A szövetkezet agronómusa jól ért a munka megszervezéséhez és nem fél az újítástól, de a munkától sem. Erősakaratú ember, amit megerősít Zala Ferenc, a járás mezőgazdasági osztály tervezője, mikor megjegyzi, hogy az egész környéken nem találni hozzá hasonló pontos és erélyes em­bert. Sok ilyen agronómusra volna szük­sége szövetkezeteinknek. Sajnos van­nak olyan szövetkezetek is, ahol an­nak ellenére, hogy csak 6—8 hektár föld jut egy-egy tagra, lemaradtak a munkával. Mindenben keresik a hi­bát, csak önmagukban nem. Nincse­nek megelégedve a 8—10 korona elő­leggel. Kevés munkával, sokat akar­nak keresni. Nem számolnak azzal, hogy a szövetkezeti vagyon az övéké ; és ha túlméretezetten terveznek, azért, hogy 10—12 korona előleget kapjanak egy munkaegységre, akkor bizony kimerítik készpénzüket, úgy, hogy az utolsó hónapokra alig marad nekik vaíotfrii. De nem így van a | nagylúcsi szövetkezetben! ■ — Mi gondosan terveztünk és fi- j gyelembe vettünk minden kiadást és | bevételt, — mondja a szövetkezet el- , nöke. — Egy munkaegységre 6.50 | korona előleg jut. Ezzel megvan a tagság elégedve, mert tisztában van azzal, hogy nemcsak pénz, hanem minden munkaegység után 4 kilo­gramm gabona is jár, és ha továbbra is jól gazdálkodunk, az újévi elszá­molásnál megkapjuk a másik 50 szá­zalékot is. Kilátás van erre, mert már most benn van a bankban 248 000 koronánk. Tagságunk nagyon örül pártunk és kormányunk azon gondoskodásának, hogy a beadott terményeink árát felemelte. Agrotechnikai határidőre elvetették a repcét A nyári munkákat befejezve tel­jes erővel nekifogtak a talaj előké­szítésének az őszi vetések alá. Ve­téstervük 12 hektár repce, 25 őszi­­árpa, 17 rozs, 145 búza és 19 hektár őszi takarmánykeverék. Egész vetés­­területüket három csoportra osztot­ták. Ez a munkaszervezés jól bevált, mert a repce vetését agrotechnikai időre augusztus 20-ra befejezték. Egy-egy munkacsoportnak 4 lektar veinivalója volt. Mácsi Ferenc cso­portvezető olyan pontosan beosztotta munkáját, hogy egy nappal megelőz­te a másik két csoportot. Az őszi.' ar­­pa a'á is elkészítették a földet. A munkát itt is három csoportra osz­tották. A földet üllepedni hagyták es szeptember első felében már hozza­­fogtak a gondosan kitisztított vető­mag elvetéséhez. — Elhatároztuk — mondja az ag­­ron'mus, hogy őszi vetéseinket az agrotechnikai határidő előtt fogjuk elvetni, mert a multév hibáiból meg- . tanultuk, hogy a késői vetéssel mennyit veszíthetünk. Tavaly még nem volt csoportokra szétosztva ve­tésterületünk. Ezért volt olyan 10 hektáros táblánk, amit csak novem­berben tudtunk bevetni. Egy másik 10 hektáros táblán azonban időben és keresztsorosan vetettük el a bú­zát. Csépléskor minden szövetkezeti tag meggyőződött róla, hogy az idő­ben és keresztsorosan elvetett 10 hektáros táblán 300 mázsa, míg a későn vetett 10 hektáros táblán csak 150 mázsa búza termett. Mennyi pénzt nyertünk volna, ha ezt a 150 mázsa búzát eladhattuk volna! Ke­resztsorosan vetettük el gabonáink 80 százalékát. A rendes időben el­vetett keresztsoros és a közönséges vetés között nagy különbséget ta­pasztaltunk. Hektáronként 7 mázsá­val termett többet a keresztsoros ve­tésű gabona. Saját tapasztalatainkon győződtünk meg tehát, hogy az idő­ben való keresztsoros vetés jóval több termést biztosít, ami által szö­vetkezetünk jövedelme megnő és mó­dosabbak leszünk. Ez évben szép eredményeket értünk el, de a késői vetés és a 20 százalék, ami nem volt keresztsorosan elvetve, részben csök­kentette a termésátlagot úgy, hogy búzából 23, árpából 27 mázsa lett a hektárhozam. Volt olyan keresztveté­­slt táblánk is. amely megadta a 32.75 mázsát hektáronként. Ezentúl 100 százalékosan keresztsorosan vetjük a tiszta vetőmagot a jól elkészített föld­be, hogy ne csak egy táblán, hanem áťagos termésünk 32 mázsa legyen. A nyári keverőszántást a traktoro­sok már befejezték. Vetés alá az egész területet előhántós ekével szántják meg, csak az a baj, hogy mindössze egy van belőle. Mivel meg vannak győződve az előhántós eke előnyeiről, kettes műszakban dolgoz­nak, hogy ez a fontos szersí ám kel­lően ki legyen használva. A trakto­rosok tagjai a szövetkezetnek és azon vannak, hogy az általuk megmunkált föld nagyobb termést adjon. Lukács Arpád és Mikori Imre traktorosok mindent megbeszélnek az agronó­­mussal. Olyan jó munkát végeznek hogy az egész szövetkezet meg van velük elégedve. Tudják a traktoris­ták. hogy ha a szövetkezetnek bőven terem, ők is többet kannak. Ezért szívesen dolgoznak éjjel-nappal, hogy a vetőmag időben a földbe kerüljön. Szép rádió ajándékba Most nem arról a rádióról van szó, amit a szövetkezet kapott, hanem arról, melyhez Ábrahám Lajos, a szö­vetkezet sertésgondozója jutott. Alig tíz évvel ezelőtt csak az uraknak és pár kuláknak volt rádiója. Most Ab­rahám elvtárs fizetésén kívül kiváló munkájáért rádiót kapott ajándékba a járástól. Jól tudja, hogy ezt csakis a népi demokráciának köszönheti, mert a múltban még gondolni séTn mert rádióra. Hiszen alig volt neki miből megélni. Abrahám elvtárs meg­érdemelte az ajándékot. Szorgalma­san dolgozik, 300 sertést gondoz csa­ládja segítségével. A hízókat olyan pontosan eteti, hogy azok átlagosan naponta 70 dekát híznak. Példás munkával elérte, hogy a >szövetkezet október elsejére az összes húsbeadást teljesítheti és ezenkívül 100 mázsa hízósertést ad be terven belül. Ugyancsak jól dolgozik Mészáros Pé­ter és családja is az állattenyésztés­ben. Jó, gondos etetéssel Malinyinova módszerének bevezetésével elérte, h gy a tervezett 300 liter tejhozamot 525 literre felemelte és így az ő munkája révén a szövetkezet terven felül 225 liter tejet beadhat. Mészá­ros elvtárs a magasabb tejtermeléssel kipótolja a hiányzó tojást is, hogy az állam iránti kötelezettségüknek ele­get tudjanak tenni. Mészáros Péter szorgalmas munkája után megkapta a méltó jutalmat: 45 mázsa gabonát. Tehát minden szövetkezeti tagnak ér­demes szorgalmasnak lenni és jól dolgozni. Sinógli József maga dolgo­zik a szövetkezetben mégis 14 mázsa gabonát vitt haza. — Hogy állataink hasznosságát fo­kozni tudjuk — mondja az agronó­mus — a takarmánytermelésre nagy súlyt fektetünk. Betakarítását kevés munkaerőnk ellenére, időben elvé­geztük. A gyors betakarításhoz hoz­zájárul . hogy a munkacsoportok sze­rint szét volt osztva és versenysze­rűen folyt. Ezért, tavasszal sem volt takarmányhiányunk. Jól beosztottuk s így az új termésig bőven kitartott, sőt segítettünk olyan szövetkezetek­nek. me'yekben szűkén volt takar­mány. Eddig még csak 90 köbmétert silóztunk le. Tervbe vettük, hogy a silónak vetett csalamádén s többin kívül lesilózzuk az összes kukorica­szárat, ami által 1.000 köbméter si­lótakarmányhoz jutunk. — Minden jel arra mutat, hogy a tagok pót jutái mat is kapnak — mond ja a szövetkezet könyvelője. — Van 16 hektár cukorrépánk. 248 má­zsát terveztünk hektáronként Kilátás van arra, hogy 400 mázsa lesz, tehát a több termésért kapott összegből a csoport tagjai pótjutalmat kapnak. Minden csoportnak külön táb'ája és minden tagnak küön parcellája van. Hasonló a helyzet a kukoricánál, burgonyánál stb. Hatvan hektárt megtrágyázunk az őszön, hogy föld­jeink humusztartalma és tápereje nö­vekedjen. Minden szövetkezet példát vehet a nagylúcsi szövetkezet vezetőiről, tag­ságától. A munkakerülőket és kuta­­kokat távol tartották maguktól és azért tudnak minden munkát időben és jól elvégezni. Biztos, hogy Ka a nagylúcsi szövetkezet ezidén kikü­szöböli a multévi hibáit és még job­ban megszervezi a munkát, akkor nemcsak rádiót kap, jutalmul, hanem a járási versenyzászlót is megszerzi. SÁNDOR GÁBOR Fontos figyelmeztetés A „Mit nyújt a pénzreform mező­­gazdaságunknak” című ismertetőfüzet, amelyet a Földművelésüqyi Megbízotti Hivatal adott ki az Állami Mezőgazda­sági Könyvkiadó vállalatban magyar for­dításban egyhelyütt hibás szövegezés­sel lényegesen megváltoztatja az új sza­bályozás értelmezését. A füzet ugya­nis a 36. oldalon „A Begyűjtési és Földművelési Minisztériumok hirdet­ménye a takarmánygazdálkodásról, a takarmányféleségek áráról és a Be­gyűjtési Minisztérium egyes hirdetmé­nyeinek módosításáról” c. fejezetében hibásan közli a 4. §-t oly értelemben, hogy a kötelező beadásra átadott sör­árpa minden 100 kg-ja után az EFSz vagy egyénileg gazdálkodó paraszt a viszonteladás keretében takarmányokat szerezhet be. A helyes szöveg így hangzik: „A kötelező beadás fölött átadott sörárpa minden 100 kg-ja után eladás­ra kerül...” A Földművelési Megbízotti Hivatal felhívja a szövetkezeti tagok és dol­gozó parasztok figyelmét, hogy a szö­veget ilyen értelemben módosítsák. A jó talajelőkészítés fél sikert jelent a jövőévi gazdag termésért vívott harc­ban. A hatalmas lánctalpas traktorok nagy segítséget jelentenek ' dolgozó parasztságunk számára s nagy teljesítményükkel, kiváló munkájukkal ő­­szinte elismerést vívtak ki. Minden állatgondozó tudja, vagy le­galább is tudnia kellene, hogy az ál­latnak is szüksége van lelkiismeretes, becsületes bánásmódra. Ezt megerő­síti a következő példa is. Varga Ernő szövetkezeti tagra 9 tehenet bíztak, hogy azokat etesse és gondozza. Ő azonban nem sokat törődött a reá bí­zott állatokkal, nem ügyelt a rendre, tisztaságra és az etetőit sem végeztp úgy. ahogy azt kellett volna. így azu­tán a nap' tejhozam is nagyon ala­csony színvonalon mozgott. Varga E-nő után Tóth János vette át az állatok gondozását aki idősebb kora ellenére is becsületesen ellátja feladatát. A jó állatápolás és etetés rövid időn belül szembetűnően meg­mutatkozott. Az eredmény ma az. hoqy naponta 10—1" literrel több tejet fej Tóth bácsi, mint elődje Varga Ernő. Tóth Jánosnak és a többi tehéngon dozóknak, ha az állatok hasznosságát fokozni akarják, fejlettebb módszere­ket kell alkalmazniok. A legnagyobb tejhjzamu teheneknél — itt ez 7—8 litert ielent — be kell vezetőtök Ma­­llnyinova szovjet fejőnő jól bevált módszerét: Az ál1 átok hasznosság sze­rinti és napi háromszor; etetést és fejést, továbbá e fejes előtti és utá­ni tőqymasszírozást és figvelniök kell az állatok egyedi tulajdonságait, amit az etetésnél is számításba kell venni. E módszer kitartó, huzamos alkalma­zásával e'érhetik, hogy nem 4, hanem 8 liter, vagy még ennél is több lesz napi tejátlaguk tehenenként. A tehénállomány után megnéztük a szövetkezet sertésállománvát. A ser­tésgondozók épnen az esti etetés elő­készítésével voltak eifoala'va. Amint a moslékos kanna megzörrent, a ser­tések fülsiketítő visításba kezdtek. Amikor az állatgondozók elvégezték az etetés előtti munkát: beöntötték a vályúkba a különböző összetételű ár­padarát, illetve da-ás moslékot, , re. készenként egymás után kiengedték az éhes sertésfalkákat, amelyek csaknem elütötték egymást lábról a nagy to­longásban. A vályúk tartalmát percek alatt kiürítették. , A sertésgondozók szakszerű mun­kája ellenére a sertések etetésénél is van javítani való, A fiatal leválasz­tott malacok például — «melyek már nem tejet, hanem moslékot esznek — kétszer naponta kapnak enni. Ez pe­dig helytelen. Rybár zooteohnikusnak tudnia keile, ne, hogy a leválasztott malacok szer­vezete egyenest megkívánja, hogy na­ponta legalább háromszor kapjanak enni. Ezt Hegedűs Hona sertésgondo­zónő szavai is megerősítik, aki azt mondotta: — Délben szinte »s'rnak« a mala­cok, éhesek. Szükséges volna, hogy a malacok délben is kapjanak enni. No meg azután kellene még egy vályú, hogy a 62 malac egyszerre ehessen, mert így egymás hegyén.hátán to­longanak a vályúk körül. ! Az épület végében vannak az elő- | hasú — és az anyakocák, Szép tisz­ták. Bőven* van alattuk alomszalma és | jó életerőben vannak. Meg van a biz- | tosíték arra, hogy erős, egészséges, be­tegségnek ellenálló utódokat hoznak majd a világ-a. A biztosabb megfogamzás, továbbá magasabb malacszaporulat szempont­jából helyes az utópároztatás alkal­mazása. A hízóba fogott sertéseknél jó a ta­karmányozási technika. Az ilyen ser­tések a hizlalási időszak első szaka­szában nagyobb mennyiségű gyomor. tágitó takarmányt (zöld lucerna) és kevesebb áaopadarát, illetve hígafob ár­­padarás moslékot fogyasztanak. A ne­hezebb súlyú 90—100 kilogrammos hí­zóknak eléggé sűrű, áztatott árpadarát adnak, darabonként kettő-kettő és fél k'logrammot naponta. A kiskéri szövetkezetnek mind a sertéseknél, mind a szarvasmarhaállo­mánynál arra kell törekednie, hogy egy állat se hiányozzon a tervezett állományból, mert ez zavarja a szö­vetkezet tervgazdálkodását. Az a tény, hogy az állatok ta­vasz óta zöldtakarmányt fogyaszta­nak, igen nagy segítséget jelentett a takarmányozás terén a szövetke­zetnek. Az őszi takarmánykeveré­kek tarlójába 10 hektáron csala­­mádét, a gabonatarlóba pedig 6 hek­táron takarmánykeveréket, továbbá egy hektáron ci-okcsalamádét, 16 hektárofí pedig biborhe-ét vetettek. A takar, mányalap biztosítása terén a hiba ott tapasztalható, hogy edd g még egy köbméter zöld-takarmányt sem sfóz­tak be. Ez pedig annál is fontosabb, volna, mivel egy talpalatnyi legelőjük sir,vs, CsuPán Í0 hektár rétjük van. aminek termése bizony kevés 112 szarvasmarha és lóállomány részére. A szövetkezet vezetősége arra szá­mít, hogy a kukoricaszárat és a ré. pafejet majd besílózzák. Ezt az elha tározást következetesen meg kell va­­lósítaniak. Ha ezt elmulasztják, első­­soben magukat csapják be, mert ele­sik az e£ből eredő jövedelem, másod­szor peííg az állatok sínylik meg a mulasztást, mert úgy járnak, mint múlt. tavasszal, arakor búzaszakára szorultak. Hegy ez az eset be ne kö. vetkezzen, használjanak fel sílózásra minden növényt és növény; mellék­­terméket, ami csak bes'lőzható. Amíg legeltetési lehetőség van, addig te­gyenek meg mindent annak érdeké­ben. hogy szálas takarmányhoz ne kell­jen nyúlni ok. Ha má" nincs legelőjük, akkor annál is. inkább használjanak ki minden lehetőséget. A burgonya, és répaföldek termésének betakarítása után például marad vissza a földben apró vagy h'bás burgonya, földbetö. rótt répa, amit az állatok, főleg a ser­tések szívesen fagyasztanak. " A növénytermesztés terén a szövet­kezetnek szép eredményei vannak. Bú­zából 4, rozsból 1. zabból 2 métermá­zsával termeltek többet hektáron­ként, mint tervezték. A szorgalmas szövetkezeti tagoknak jutott is szé­pen gabona, természetbeni járandóság fejében a ledolg ozott munkaegységek után. így például Hegedűs Ilona ser­­tésgondozó augusztus 1.-ig ledo'go­­zott 378 munkaegysége után 935 ki­logramm búzát és 378 kilogramm árnát kapott. De sorolhatnánk tovább is. A szövetkezet tagjai közül 51-en adtak be te-mészetben' járandóságuk­ból gabonát, amely összesen 120 mé­­termázsát tesz ki. A szövetkezet az SzlKP X. kongresz­­szusa tiszteletére kötelezettséget vál­lalt, hogy 100 métermázsa gabonát bead terven felül. Ezt ötszörösen túl­teljesítették, vagyis 500 métermázsa gabonát adtak be ■ terven felül álla­munknak. Még ezen felül is kilátás van arra, hogy ezt rozsból és búzá­ból 200 mázsával megtoldják. — Beadjuk — mondja Dodok Lász­ló, a szövetkezet elnöke — mert álla­munk gazdagon megfizet minden mé­termázsa te-ven felül beadott gabo­náért. Államunk már azzal is nagy mértékben hozzájárult szövetkezetünk megerősítéséhez, hogy minden méter­mázsa beadott sörárpáért 130 kilo­gramm takarmányárpát kaptunk vissza, a 200 ko-onás felár mellett. így több árpánk lett, mint amennyi volt és 66 ezer koronával gazdagabbak lettünk. A kormány legújabb intézkedése: az az árak felemelésével kapcsolatosan, újabb örömteli meglepetést jelentett országszer’o de egyben Kiskéren is. Az uj kormányintézkedés alap­ján — mondotta Abaffy András, a szö­vetkezet egyik vezetőségi tagja — a munkaegység értékét 30—40 százalék­kal emelni tudjuk. Ez igen nagy se­gítséget jelent szövetkezetünk ré­szére. De nézzük meg, hogy hány ezer koronával lesznek gazdagabbak me­gint a kiskéri szövetkezet tagjai? Az előirt gabona beadása után a felemelt árak fejében 32.133,- koronát, az 500 mázsa tervenfelül beadott gabona után ped g, körülbelül 10.000 koronát kap­nak, ami összesen 42.133.-, koronát tesz ki. Ebből az összegből módjuk lesz a munkaegység értékét emelni. A kiskéri szövetkezet egészen kicsi. Mindössze 78 tagja és 500 hektár földje van. A felemelt árak után ka­pott pénz ,42.133 koronát jelent. De hány olyan szövetkezetünk van, ahoJ 150—200, sőt még ennél is több ezer koronával lesznek gazdagabbak a ta­gok! A kiskéri szövetkezet tagjai újra meggyőződhettek kormányunk messze­menő anyag; és erkölcs' támogatásá­ról, tehát ennek szellemében lássanak hozzá a szántás-vetési munkákhoz és az ősziek termésének betakarításához, hogy jövő-e még gazdagabb termésnek nézhessenek elébe, hogy még nagyobb legyen a jövedelmünk. . Kovács István.

Next

/
Thumbnails
Contents