Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
12 Fňldmnvps 1953.' szeptember fi. Az Adenauer-párt választási plakátja A «Freies V)lk», NémetorszS" Kommunista Pártja központi lapja vasár, nap leleplezte Adenauer pártjának, a CDU-nak szemér netle’ képhamisftá sát. A CDU egyik választási plakátjár egy szegénvesen öltözött és kiéhezett házaspárt «kelet; övezetből menekülteknek» jelölt meg. A valóságban a fényképhez — egy nyugatnémet házaspár állt modellt. A «Freies Volk» leleplező cikke meg állapítja: »A Német Demokratikus Köztársaságból származó állítólagos menekültek a valóságban: Johann Bier és felesége, sietilari, Haupstrasse 241 szám alatti lakósok. Sieglar kis helység Troisdorf mellett. A B'er-család 21 éve lekik ott. Hat héttel ezelőtt felkereste őket az Adenauer-párt fő hadiszállásának Buserath nevű fényképésze. A Bier-házaspárt, amely igen Ínséges viszonyok között él. «menekült ként» lefényképezte. Az apa kezébe mankót nyomott, ingét, amelyet más különben elől beg rmbolva hordott, kigomboltatta. Fájdalmas a”cot kellett vágnia — ami nem esett nehezére, mert az elmúlt években a Hitler- és az Adenauer uralom alatt csak az Ínséget és gondot, nyomort és kizsákmány ilást 'smerte. A férj és a fele. ség 10 márkát kapott a fényképezésért anélkül, hogy megmondták volna, mire használják fel a képet. A francia békeharcosok levele A Francia Békeharcosok О-szagos Bizottsága hétfőn nyílt levelet intézett a német néphez: «Meggyőződésünk — hangzik a levél — hegy az európai béke a német nép hozzájárulása nélkül nem biztosítható A francia népnek nincs hőbb vágya, mint az, hogy békében éljen szomszédaival egy újra megbékélt Európában. A fegyverkezési verseny so hasem volt a béke útja. A militarizmus sohasem volt a szabadság útja. áem a népek közeledésének útja. Az úgynevezett európa' védelmi közösség hosszú évekre szentesítené idegen csapatok je'enlétét az Önök területén is, a mienken is. Lehetetlenné tenné Németország egyesítését, elviselhetetlen te-heket róna mind a két népre. Németországban feltámasztaná a milita rizmus erőit, ismét megteremtené a bizalmatlanság légkörét és újból az a veszély fenyegetne, hogy háborúba taszítja Európát és a világot. A francia nép ór'ási többsége ellene szegül a bonni és e párizsi szerződéseknek és el van szánva arra, hogy megtagadja ezeket. A bizottság őszintén reméli, hogy a német nép, amelynek beleegyezése nélkül jövőjének békés rendezése sem készíthető elő, a tár. gyalások útjára, lép, ami egvedül biz. tosíthetia a demikratikus Németország függetlenségét, egységét és a békét. A Francia Fékeharcosok Országos Bizottsága». Az ENSz-közgyülés politikai bizottsága befejezte a koreai kérdés vitáját. Ez a vita arról folyt, hogy milyen módón szervezzék meg a további rendezés érdekében rövidesen összehívandó politikai konferenciát, s hogy milyen országok vegyenek azon részt. A vita és az ezt követő szavazás feltárta az imperialista táboron belül növekvő egyenetlenséget. Megmutatkozott. hogy mind szélesebb körökben hódít tért a vitás kérdések békés rendezésének óhaja, s ezzel együtt tovább csökken Amerika „mindenhatósága” az ENSz-ben. . A vitatott kérdésben az ENSz elé többféle javaslat is került; ezek mögött azonban lényegében véve két álláspont húzódott meg. Az egyik álláspontot az Egyesült Államok képviselte. amely szerint a koreai politikai értekezletet a „két szembenálló fél” elve alapján kell megszervezni. Ebben a szellemben javasolta a Korea elleni Intervencióban részvevő 15 ország közös határozati javaslata, hogy az értekezletet a koreai hadműveletekben fegyveresen résztvett országokra korlátozzák. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat elütne az értekezleten való részvételtől egy sor, a távolkeleti békés rendezésben elsőrendűen érdekelt országot, csökkentené a rendezés hatásfokát, s mint az egyik indiai lap joggal megjegyzi, az értekezletet olyan „politikai Panmindzsonná” tenné, amely aligha segíthetné a vitás kérdések szélesebb síkon való megvitatását. A másik álláspontot a vitában a Szovjetunió és töhb más ország képviselte. Eszerint a politikai értekezle-A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tagjainak és a Németek Szövetsége vezetőségének megbeszélése Wioth volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elfes volt főpolgármester kezdeményezésére 1953 augusztus 28- án beható megbeszélés folyt Bériéiben a Németek Szövetségének vezetősége, valamint Grotewohl miruszte-elnök, Nuschke és Loch m YCsztere Intikhelyettesek és Wunderlich államtitkár között. A megbeszélés középpontjában a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzék és a Szovjetunió, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kor. nánya között lafolyt tárgyalásuk e•edménye folytán bekövetkezett új helyzet állott. A részvevők egybehangzó véleménye az volt, hogy beendetes fordulat és olyan helyzet állt he, amely nemcsak a Német Demo, .-ratikus Köztársaság számába hoz iagy sikereket, hanem közelebb hozza • megvalósuláshoz Németország ' '»kés uraeavesülését és a békeszerződés negkötését. A Keleten és Nyugaton lakó németek forró vágya Németország nemzeti egységének helyreállítása és a békeértekezlet összehívása Németország képviselőinek részvételével. Németország új-a egyesülése elsősorban német ügy. A nénijét nép érdeke megköveteli, hogy a németek egymás között megegyezzenek abban az útban, amely az ideiglenes össznémet kormányhoz vezet. Az össznémet kormány fő feladata lesz a Kelet- és Nyugat-Németocszágra érvényes választási rend kidolgozása, amely biztosítja a szebad, demokratikus, titkos választások megtartását idegen beavatkozás nélkül egész Németországban. Az össznémet kormány működésének e-odményeként a német nép maga irányíthatja sorsát és megteremtheti nemzeti függetlenségét. Ennek egyik fő feltétele a bon»' és párizsi szerződések elutasítása. Adenauer kormánya helyébe a jóakarat kormányát kell állítani, hazafias németek kormányát, amaly Németország békás újraegyesülését és a békeszerződés megkötését eka-ja. Grotewohl miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a Némát Demokratikus Köztársaság kormánya mindenkor hajlandó tárgyalni a belnémet kereskedelem fejlesztéséről évi 1 milliard márkás keretben. A Nématek Szövetsége vezető képv'selői és a Német Demök-atikus Köztársaság kormánya tagjai között lefolyt megbeszélésen ismét bebizonyosodott, hogy a nemzet döntő politikai létkérdéseiben tehetséges a nemetek egymásközti megegyezése. Wirth és Elfes berlini tartózkodása során hosszabb megbeszélést folytatott Szsmjonov nagykövettel, a Szovjetunió németországi főbiztosával a Szovjetunónak augusztus 15-én a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékéről és a Szovjetunió, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között Moszkvában kötött megállapodásról. A szovjet kormány jegyzéke Ausztria kormányához az osztrák államszerződésről Augusztus 29-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta Ausztria moszkvai nagykövetségéhez a szovjet kormány jegyzékét az osztrák állam-j szerződésről. A jegyzék szövege alább követkéz k: «A Szovjetunió külügyminisztériuma azzal kapcsolatban, hogy megkapta az osztrák szövetségi kormány augusztus 19-i válasz jegvzékét, szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a szovjet kormány az említett jegyzékben nem talált kielégítő választ a szovjet kormány július 29-i jegyzékébe“ felvetett kérdésre. A fent említettek következtében a szovjet kormány ismét mege-ó.s'ti azt a kérését, hogy ez osztrák kormány adjon határozott választ arra a kér désre, «továbbra 's támogatja-e a Fitmorsz 'gban elbocsátják munkáló 'veikről a bukaresti VIT részvevőit A »Työkansan Sanomat« jelentése szerint eg-es vállalatoknál üldözik a bukarest' Világifjúsági Találkozón résztvett ifjúmunkásokat. A lap rámutat, hogy amikor a »Saeteri« részvénytársaság gyá"ának egy csooort ifjúmunkása munkához akart fogni, az igazgatóság képviselői közölték: felmondtak nekik és távozzanak a gyár területéről. Hasonló eset történt a »Paperit Uote« részvénytársaság gyárában is. A lap szavahihető forrásból jelentést közöl, hogy az elbocsátás ok a vá’telkozók eayesületének kezdeménye, zésére történnek. Az egyesület azt az •ányvonalat jelölte meg, hogy bocsássanak el minden 'fjúmunkást, aki résztvett a bukaresti fesztiválon. »rövidített szerződés» tervezetét és é“vényben marad-e az osztrák kormány 1952 július 31-í memorandumában foglalt nyilatkozata arról, hogy a további tárgyalások (az osztrák szerződésről) lehetetlenek ama államszerződéstervezet alapján, amelyben korábban lényegében megegyeztek». A külügyminisztérium az osztrák kormány tudomására hozza ezzel kapcsolatban a szovjet kormánynak Franciaország, Anglia • és az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékét az osztrák szerződés tervezetének kérdéséről.»---------------------------------------I Grotewohl és Ulbricht elvtársak fogadták Max Reimann elvtársat A Német Demokratikus Köztársaság Mmszterelnöksége mellett működő sajtóhivatal közli: Otto G~otew ihl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és Weiter Ulbricht m hiszterelnökhelyattes augusztus 27-én fogadta Max Reimann szövetségi parlamenti képvi. selőt, Németország Kommunista Pártjának elnökét. Grotewohl miniszterelnök részletesen tájékoztatta Max Reimannt a Szovjetunió kormánya és az NDK kormányküldöttsége között Moszkvában folyt megbeszélések-ől és a létrejött megegyezésekről. Az ezt követő eszmecserében Max Reimann kijelentette, hogy a Szovjetunió kormányának a három nyugati hatalomhoz htézett augusztus 15-i jegyzéke, valamint a Német Demokratikus Köztárstság kor mányküldöttsége és a Szovjetunió kormánya között folytatott tárgyalás eredményei szélesre tárták a kaput a német kérdés békés megoldása előtt. — Nyugat-Németország lakosságának döntő szava lesz ebben a ké"désben, ha a küszöbön álló politika; döntés során kifejezésre juttatja azt a,z akaratát, h így elutasítja e bonni és a párizsi háborús szerződéseknek az Adenauerkormány által járt útját és megdömti Adenauer uralmát. Á bonni kormány A bonni kormány úgynevezett határvédelmi alakulatai szombaton és vasárnap több mint 2000, a Német Demokratikus Köztársaságból Nyugat- Németországba tartó utast tartóztattak le azzal a váddal, hogy »kommunista agitátorok«. Mint a »Vorwärts« című lap közli, újabb erőszaka a zónaközi utasok ellen'’ brutális rend szabályok, végrehajtását szombaton délelőtt határozták el a bonni rendőrminisztériumban megtartott értekezleten, amelyen részt vett az amerikai főbiztosság »rendőri szakértője«, Brake ez-edes is. A sztrájkban résztvett francia dolgozók nem kapták meg a kormány által Ígért fizetéseket ég béreket Számos iparágban tovább folytatódik a sztrájk. Ez a helyzet a pá rizskörzeti építőipari üzemeknél Is. Kitartanak a satrájkharcbam a párizskörzetí vas- és fémipari üzemek dolgozói is. A Ma'ne-et-L-oire megyei Angers vas. és fémipari üzemeiben sem vették fel még a dolgozók a munkát. Továbbtart a sztrájk a textilipari üzemekben is. ahol sokhelyütt a xohamrandőrség megszállta a gyárakat. Le Havre kikötővárosban vasárnap 20.000 vas-és fémipari, valamint 7000 továbbsztrájkolő építőipari munkás tüntetést rendezett a város utcáin. Faure pénzügyin ritezter kénytelen volt fogadni a póstai dolgozók CGT. központjának küldöttségét, amely sürgette, hogy a kormány Ígéretének megfelelően folyósítsa a bé-eket és fizetéseket a sztrájk idejére. A miniszter mit sem akart tudni erről az Ígéretről és a kérés teljesítését megtagadta. Ez újabb bizonyítéka nnak, hogy a CFTC és a Force Ouvriere a kormánnyal történt lepaktálásával gya. lázatos áulást követett el a munkások összeségével szemben. A CGT továbbra is ragaszkodik a kormány ígéretének teljesítéséhez és így a pénzügyminiszter kénytelen volt újabb tárgyalásokat «kilátásba helyezni». Eddig 48 amerikai egyezménysért és Az amerikaiak tddig öseaesen 48 ízben sértették meg a fegyverszüneti egyezményt. Az amerikai fél kénytelen vek hét olyan tgyezményszegést elismerni, amelyet szárazföldi kötelékének tagjai hajtottak végre. Az amerikai katana; repülőgépek által eékö- V stett 36 egyezménysértés közül azonban az amerikai fél csupán négyet smert el és a további 32 elismerését megtagadta. A sí'he-et-marnemegyei Chaumontban a rendőrség pénteken gumi botokkal támadt a szt-ájkban kitartó algíri munkásokra, hogy őket a munka új'-afelvételére kényszerítse. A vad recodőrrohamnak 50 sebesültje van, hat munkást súlyos sérülésekkel kórhá-zba kellett szállítani. A francia rendőrség halálos áldozata A sebesültek egyike, Dasu Messzaud sérülésébe belehalt. A helybeli három szakszervezeti központ: a CGT, CFTC és Force Ouvriere együttse határozatára a szabadság .jogokért vívott Karc újabb áldozatának holttestét felravetelozták a helybeli munkások, valamint a lakosság hétfőn hosszú menetben tiszteleti?! adózott a szabadságjogok védelmében elesett munkás emlékének. A megyei szakszervezeti szövetségek felszólították tagjaikat, h így a temetés idejére szüneteltessék a munkát. Amerika „mindenhatósága“ egyre csökken az ENSz-ben tét nem a „két szembenálló fél”, hanem „a kerekasztal” elve alapján kell megszervezni, azaz helyt kell adni rajta a hadviselő feleken kívül más érdekelt országoknak is, hogy ilymódon lehetőség nyíljék a kérdések szélesebbkörü megvitatására, s az előirt rendezés példaképül szolgálhasson a nemzetközi problémák békés tárgyalások útján történő megoldására. Ebben a szellemben fogalmazta meg a Szovjetunió a maga javaslatát — de ez az elgondolás vezette azokat is, akik Amerikával szemben, sőt az Egyesült Államok képviselőinek éles tiltakozása ellenére javasolták a Szovjetunió é# India meghívását az értekezletre. A két álláspont összeütközése figyelemreméltó eredményeket hozott. Hosszú évek óta elsőízben fordult elő, hogy az Egyesült Államok egy alapvető kérdésben nyíltan szembekerült nemcsak az ázsiai és afrikai függő országok tömbjeivel, vagy az imperialista tábor néhány más kisebb országával, hanem magával Angliával. Franciaországgal, a brit birodalom tagállamainak többségével, s az atlanti blokk több más tagjával is. Joggal állapította mag a „The New York Times” tudósítója, hogy ez a vita „olyan nehéz helyzetbe juttatta az Egyesült Államokat,, amilyenbe még nem voltak, amióta hét és fél évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete megkezdte tevékenységét. Nagy politikai kérdésekben — fűzte hozzá nem minden aggodalom nélkül az idézett lap — az Egyesült Államok vezetószerepét az ENSz-ben még soha nem fenyegette ilyen komoly veszély”. Ezt a megállapítást alátámasztja a szavazás eredménye -is. Igaz, hogy a csaknem minden oldalról megnyilvánuló követelés hatására az Egyesült Államok már a vita közben módosította a Szovjetunió meghívásával kapcsolatban elfoglalt álláspontját. Ugyanakkor az Egyesült Államok minden befolyását latbavetette, hogy a 15 ország határozati javaslatát hajszolja keresztül, s megakadályozza más országoknak, mindenekelőtt Indiának az értekezleten való részvételét. Az amerikai kormány képviselői valósággal „bizalmi kérdéssé” tették az ügyet, s iiszinmanista csatlósukkal együt már-már az értekezlet megtorpédozásával fenyegetőztek arra az esetre, ha a közgyűlés többsége nem engedelmeskedik nekik. Hatalmas jelentőségű tény, hogy a leplezetlen amerikai nyomás ellenére is a szavazás — az Egyesült Államok ellen ütött ki. A Szovjetunió részvételét az értekezleten óriási többséggel megszavazták. Ugyancsak áüástfoglalt a többség India rpeghlvása mellett is — az ENSz 60 országa közül mindössze 20 támogatta ebben a kérdésben az Egyesült Államokat — s ennek jelentőségén az sem változtat, hogy India meghívásához forma szerint nem jött iétre a szükséges kétharmados többség. E nagyfontosságú szavazás során nem csupán az ázsiaiafrikai tömb fordult szembe az amerikai diktátummal, hanem Anglia, a brit birodalom országainak zöme, s több más európai, illetőleg középamerikai kapitalista ország is — a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal együtt összesen 27-en — nem beszélve arról a 11 további országról, amely az amerikai álláspont helytelenítését a szavazástól való tartózkodás formájában fejezte ki. E szavazás az amerikai diktátumpolitikának hosszú idő óta egyik legkomolyabb kudarca az ENSz-ben. Mi az alapja az amerikai befolyás e figyelemreméltó csökkenésének? Mindenekelőtt és döntően: az a mind szélesebbkörü ellenállás, amely egyes amerikai vezetőkörök agressziós diktátum-politikáiéval szemben világviszonylatban kibontakozik. És itt nem csupán, a békéért küzdő néptömegek nyomásáról van szó. Kapitalista országok vezetőköreiben is mind hallhatóbbá válnak azok a hangok, amelyek aggodalommal utasítják el az amerikai militarista körök számukra túlságosan meggondolatlannak, túlsáoosan kalandornak tetsző elgondolásait. Feltűnő, hogv épp ezekben a najxikban — e most lezailott szavazás előestéjén — tartott nagy beszédei az ENSz alapokmányának áRPótepos foavatékossáoairól Dulles amerikai küíüavminiszfer. Ez a beszéd több figyelemreméltó beismerést tartalmazott arról, hogy az F~yesőit Államok kormánya már rég leiért az ENSz alapokmányában kijejölt útról, amenynyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetétől független katonai blokkokat hozott létre. Elsőízben fordult elő, hogy egy vezető amerikai államférfi elismerte: ezeknek a katonai tömörüléseknek semmi közük nincsen az ENSz elveihez. De tévesen ítéli meg az erőviszonyokat Dulles, ha azt hiszi, hogy most érkezett el az idő az ENSz demokratikus elveinek félredobására, vagy hogy az események jelenlegi menetét ismert fenyegető módszereivel visszájára fordíthatja. Ha semmi más, beszédének ijedt visszhangja és a beszéde másnapján lezajlott szavazás is erőteljes válasz volt erre a tévhitre. Ez a szavazás megmutatta, hogy egyre több azoknak az országoknak a száma, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban más módszereket kívánnak követni, mint Amerika. S azt is megmutatta, hogy előbb-utóbb az amerikai zsarolások hatástalanok maradnak. \ A Szovjetunió és a békeszere tó országok kemény harcot vívnak az ENSz működésének az alapokmányhoz való visszatérítéséért. Ezen az elvi alapon nyugszik a Szovjetunió kormányának minden egyes felmerülő kérdésben — így a koreai kérdésben — elfoglalt álláspontja is. Része ez annak a harcnak, amely a békés tárgyalások elvének az erőszakos megoldások feletti győzelméért világmértékben folyik. Szabad Földműves « Földművelésügyi Megbízotti Hl vétel hetilapja. — Kiadóhivatal Bratislave. Krtéková 7. — telefon 332-99. — Szerkesztőség Bratislava. KrIZkovt 7. — Г eteti*) 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Ät*t_ pődnhoap nakladateľstvo* n. ? závod Brattelava Krtžkové 7. — Nyomja Merkantillé tlaétarne a. p. zz., Brettetevf 1Я. M*r povstaňte 4L - Irányító postahivatal: Bratisiav«,'2. - Előfizetés egy éve*: 10 Kés, félévre 10-, Kis. A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: РЮ 566/52. IV. & /
