Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-06 / 36. szám

12 Fňldmnvps 1953.' szeptember fi. Az Adenauer-párt választási plakátja A «Freies V)lk», NémetorszS" Kom­munista Pártja központi lapja vasár, nap leleplezte Adenauer pártjának, a CDU-nak szemér netle’ képhamisftá sát. A CDU egyik választási plakátjár egy szegénvesen öltözött és kiéhezett házaspárt «kelet; övezetből menekül­teknek» jelölt meg. A valóságban a fényképhez — egy nyugatnémet há­zaspár állt modellt. A «Freies Volk» leleplező cikke meg állapítja: »A Német Demokratikus Köztársaságból származó állítólagos menekültek a valóságban: Johann Bier és felesége, sietilari, Haupstrasse 241 szám alatti lakósok. Sieglar kis hely­ség Troisdorf mellett. A B'er-család 21 éve lekik ott. Hat héttel ezelőtt felkereste őket az Adenauer-párt fő hadiszállásának Buserath nevű fény­képésze. A Bier-házaspárt, amely igen Ínséges viszonyok között él. «menekült ként» lefényképezte. Az apa kezébe mankót nyomott, ingét, amelyet más különben elől beg rmbolva hordott, ki­­gomboltatta. Fájdalmas a”cot kellett vágnia — ami nem esett nehezére, mert az elmúlt években a Hitler- és az Adenauer uralom alatt csak az Ín­séget és gondot, nyomort és kizsák­mány ilást 'smerte. A férj és a fele. ség 10 márkát kapott a fényképezés­ért anélkül, hogy megmondták volna, mire használják fel a képet. A francia békeharcosok levele A Francia Békeharcosok О-szagos Bizottsága hétfőn nyílt levelet inté­zett a német néphez: «Meggyőződésünk — hangzik a le­vél — hegy az európai béke a német nép hozzájárulása nélkül nem bizto­sítható A francia népnek nincs hőbb vágya, mint az, hogy békében éljen szomszédaival egy újra megbékélt Eu­rópában. A fegyverkezési verseny so hasem volt a béke útja. A militariz­mus sohasem volt a szabadság útja. áem a népek közeledésének útja. Az úgynevezett európa' védelmi közösség hosszú évekre szentesítené idegen csa­patok je'enlétét az Önök területén is, a mienken is. Lehetetlenné tenné Né­metország egyesítését, elviselhetetlen te-heket róna mind a két népre. Né­metországban feltámasztaná a milita rizmus erőit, ismét megteremtené a bizalmatlanság légkörét és újból az a veszély fenyegetne, hogy háborúba taszítja Európát és a világot. A fran­cia nép ór'ási többsége ellene szegül a bonni és e párizsi szerződéseknek és el van szánva arra, hogy megta­gadja ezeket. A bizottság őszintén re­méli, hogy a német nép, amelynek beleegyezése nélkül jövőjének békés rendezése sem készíthető elő, a tár. gyalások útjára, lép, ami egvedül biz. tosíthetia a demikratikus Németor­szág függetlenségét, egységét és a békét. A Francia Fékeharcosok Országos Bizottsága». Az ENSz-közgyülés politikai bi­zottsága befejezte a koreai kérdés vitáját. Ez a vita arról folyt, hogy milyen módón szervezzék meg a to­vábbi rendezés érdekében rövidesen összehívandó politikai konferenciát, s hogy milyen országok vegyenek azon részt. A vita és az ezt követő szava­zás feltárta az imperialista táboron belül növekvő egyenetlenséget. Meg­mutatkozott. hogy mind szélesebb kö­rökben hódít tért a vitás kérdések békés rendezésének óhaja, s ezzel együtt tovább csökken Amerika „min­denhatósága” az ENSz-ben. . A vitatott kérdésben az ENSz elé többféle javaslat is került; ezek mögött azonban lényegében véve két álláspont húzódott meg. Az egyik ál­láspontot az Egyesült Államok képvi­selte. amely szerint a koreai politikai értekezletet a „két szembenálló fél” elve alapján kell megszervezni. Eb­ben a szellemben javasolta a Korea elleni Intervencióban részvevő 15 or­szág közös határozati javaslata, hogy az értekezletet a koreai hadművele­tekben fegyveresen résztvett orszá­gokra korlátozzák. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat elütne az értekezleten való részvételtől egy sor, a távolke­leti békés rendezésben elsőrendűen érdekelt országot, csökkentené a ren­dezés hatásfokát, s mint az egyik in­diai lap joggal megjegyzi, az értekez­letet olyan „politikai Panmindzsonná” tenné, amely aligha segíthetné a vitás kérdések szélesebb síkon való meg­vitatását. A másik álláspontot a vitában a Szovjetunió és töhb más ország kép­viselte. Eszerint a politikai értekezle-A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tagjainak és a Németek Szövetsége vezetőségének megbeszélése Wioth volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elfes volt főpolgármester kezdeményezésére 1953 augusztus 28- án beható megbeszélés folyt Bériéi­ben a Németek Szövetségének vezető­sége, valamint Grotewohl miruszte-el­­nök, Nuschke és Loch m YCsztere Intik­­helyettesek és Wunderlich államtit­kár között. A megbeszélés középpontjában a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzék és a Szovjetunió, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kor. nánya között lafolyt tárgyalásuk e­­•edménye folytán bekövetkezett új helyzet állott. A részvevők egybe­hangzó véleménye az volt, hogy be­endetes fordulat és olyan helyzet állt he, amely nemcsak a Német Demo, .-ratikus Köztársaság számába hoz iagy sikereket, hanem közelebb hozza • megvalósuláshoz Németország ' '»kés uraeavesülését és a békeszerződés negkötését. A Keleten és Nyugaton lakó németek forró vágya Németor­szág nemzeti egységének helyreállítá­sa és a békeértekezlet összehívása Né­metország képviselőinek részvételével. Németország új-a egyesülése elsősor­ban német ügy. A nénijét nép érdeke megköveteli, hogy a németek egymás között megegyezzenek abban az út­ban, amely az ideiglenes össznémet kormányhoz vezet. Az össznémet kor­mány fő feladata lesz a Kelet- és Nyugat-Németocszágra érvényes vá­lasztási rend kidolgozása, amely biz­tosítja a szebad, demokratikus, titkos választások megtartását idegen bea­vatkozás nélkül egész Németország­ban. Az össznémet kormány működé­sének e-odményeként a német nép maga irányíthatja sorsát és megte­remtheti nemzeti függetlenségét. En­nek egyik fő feltétele a bon»' és pá­rizsi szerződések elutasítása. Adenauer kormánya helyébe a jó­akarat kormányát kell állítani, haza­fias németek kormányát, amaly Né­metország békás újraegyesülését és a békeszerződés megkötését eka-ja. Grotewohl miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a Némát Demo­kratikus Köztársaság kormánya min­denkor hajlandó tárgyalni a belnémet kereskedelem fejlesztéséről évi 1 mil­liard márkás keretben. A Nématek Szövetsége vezető kép­­v'selői és a Német Demök-atikus Köz­társaság kormánya tagjai között le­folyt megbeszélésen ismét bebizonyo­sodott, hogy a nemzet döntő politi­kai létkérdéseiben tehetséges a neme­tek egymásközti megegyezése. Wirth és Elfes berlini tartózkodása során hosszabb megbeszélést folytatott Szsmjonov nagykövettel, a Szovjetunió németországi főbiztosával a Szovjet­unónak augusztus 15-én a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékéről és a Szovjetunió, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya kö­zött Moszkvában kötött megállapodás­ról. A szovjet kormány jegyzéke Ausztria kormányához az osztrák államszerződésről Augusztus 29-én a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma eljuttatta Ausztria moszkvai nagykövetségéhez a szovjet kormány jegyzékét az osztrák állam-j szerződésről. A jegyzék szövege alább követkéz k: «A Szovjetunió külügyminisztériuma azzal kapcsolatban, hogy megkapta az osztrák szövetségi kormány augusztus 19-i válasz jegvzékét, szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a szovjet kor­mány az említett jegyzékben nem ta­lált kielégítő választ a szovjet kor­mány július 29-i jegyzékébe“ felve­tett kérdésre. A fent említettek következtében a szovjet kormány ismét mege-ó.s'ti azt a kérését, hogy ez osztrák kormány adjon határozott választ arra a kér désre, «továbbra 's támogatja-e a Fitmorsz 'gban elbocsátják munkáló 'veikről a bukaresti VIT részvevőit A »Työkansan Sanomat« jelentése szerint eg-es vállalatoknál üldözik a bukarest' Világifjúsági Találkozón résztvett ifjúmunkásokat. A lap rá­mutat, hogy amikor a »Saeteri« rész­vénytársaság gyá"ának egy csooort ifjúmunkása munkához akart fogni, az igazgatóság képviselői közölték: fel­mondtak nekik és távozzanak a gyár területéről. Hasonló eset történt a »Paperit Uote« részvénytársaság gyá­rában is. A lap szavahihető forrásból jelen­tést közöl, hogy az elbocsátás ok a vá’telkozók eayesületének kezdeménye, zésére történnek. Az egyesület azt az •ányvonalat jelölte meg, hogy bocsás­­sanak el minden 'fjúmunkást, aki résztvett a bukaresti fesztiválon. »rövidített szerződés» tervezetét és é“vényben marad-e az osztrák kor­mány 1952 július 31-í memorandumá­ban foglalt nyilatkozata arról, hogy a további tárgyalások (az osztrák szer­ződésről) lehetetlenek ama államszer­­ződéstervezet alapján, amelyben ko­rábban lényegében megegyeztek». A külügyminisztérium az osztrák kormány tudomására hozza ezzel kap­csolatban a szovjet kormánynak Fran­ciaország, Anglia • és az Egyesült Ál­lamok kormányához intézett jegyzé­két az osztrák szerződés tervezetének kérdéséről.»---------------------------------------­­I Grotewohl és Ulbricht elvtársak fogadták Max Reimann elvtársat A Német Demokratikus Köztársaság Mmszterelnöksége mellett működő sajtóhivatal közli: Otto G~otew ihl, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszterelnöke és Weiter Ulbricht m hiszterelnökhe­­lyattes augusztus 27-én fogadta Max Reimann szövetségi parlamenti képvi. selőt, Németország Kommunista Párt­jának elnökét. Grotewohl miniszterelnök részlete­sen tájékoztatta Max Reimannt a Szov­jetunió kormánya és az NDK kor­mányküldöttsége között Moszkvában folyt megbeszélések-ől és a létrejött megegyezésekről. Az ezt követő esz­mecserében Max Reimann kijelentet­te, hogy a Szovjetunió kormányának a három nyugati hatalomhoz htézett augusztus 15-i jegyzéke, valamint a Német Demokratikus Köztárstság kor mányküldöttsége és a Szovjetunió kor­mánya között folytatott tárgyalás ered­ményei szélesre tárták a kaput a né­met kérdés békés megoldása előtt. — Nyugat-Németország lakosságának dön­tő szava lesz ebben a ké"désben, ha a küszöbön álló politika; döntés során kifejezésre juttatja azt a,z akaratát, h így elutasítja e bonni és a párizsi háborús szerződéseknek az Adenauer­­kormány által járt útját és megdömti Adenauer uralmát. Á bonni kormány A bonni kormány úgynevezett ha­tárvédelmi alakulatai szombaton és vasárnap több mint 2000, a Német Demokratikus Köztársaságból Nyugat- Németországba tartó utast tartóztat­tak le azzal a váddal, hogy »kommu­nista agitátorok«. Mint a »Vorwärts« című lap közli, újabb erőszaka a zónaközi utasok ellen'’ brutális rend szabályok, végrehajtását szombaton délelőtt határozták el a bonni rendőr­­minisztériumban megtartott értekezle­ten, amelyen részt vett az amerikai főbiztosság »rendőri szakértője«, Bra­ke ez-edes is. A sztrájkban résztvett francia dolgozók nem kapták meg a kormány által Ígért fizetéseket ég béreket Számos iparágban tovább folytatódik a sztrájk. Ez a helyzet a pá rizskör­­zeti építőipari üzemeknél Is. Kitarta­nak a satrájkharcbam a párizskörzetí vas- és fémipari üzemek dolgozói is. A Ma'ne-et-L-oire megyei Angers vas. és fémipari üzemeiben sem vették fel még a dolgozók a munkát. Továbbtart a sztrájk a textilipari üzemekben is. ahol sokhelyütt a xohamrandőrség megszállta a gyárakat. Le Havre kikötővárosban vasárnap 20.000 vas-és fémipari, valamint 7000 továbbsztrájkolő építőipari munkás tüntetést rendezett a város utcáin. Faure pénzügyin ritezter kénytelen volt fogadni a póstai dolgozók CGT. központjának küldöttségét, amely sür­gette, hogy a kormány Ígéretének megfelelően folyósítsa a bé-eket és fizetéseket a sztrájk idejére. A mi­niszter mit sem akart tudni erről az Ígéretről és a kérés teljesítését meg­tagadta. Ez újabb bizonyítéka nnak, hogy a CFTC és a Force Ouvriere a kormánnyal történt lepaktálásával gya. lázatos áulást követett el a munká­sok összeségével szemben. A CGT to­vábbra is ragaszkodik a kormány ígé­retének teljesítéséhez és így a pénz­ügyminiszter kénytelen volt újabb tár­gyalásokat «kilátásba helyezni». Eddig 48 amerikai egyezménysért és Az amerikaiak tddig öseaesen 48 ízben sértették meg a fegyverszüneti egyezményt. Az amerikai fél kényte­len vek hét olyan tgyezményszegést elismerni, amelyet szárazföldi kötelé­kének tagjai hajtottak végre. Az ame­rikai katana; repülőgépek által eékö- V stett 36 egyezménysértés közül azon­ban az amerikai fél csupán négyet smert el és a további 32 elismerését megtagadta. A sí'he-et-marnemegyei Chaumontban a rendőrség pénteken gumi botokkal támadt a szt-ájkban kitartó algíri munkásokra, hogy őket a munka új­­'-afelvételére kényszerítse. A vad reco­­dőrrohamnak 50 sebesültje van, hat munkást súlyos sérülésekkel kórhá-zba kellett szállítani. A francia rendőrség halálos áldozata A sebesültek egyike, Dasu Messzaud sérülésébe belehalt. A helybeli három szakszervezeti központ: a CGT, CFTC és Force Ouvriere együttse határo­zatára a szabadság .jogokért vívott Karc újabb áldozatának holttestét felrave­­telozták a helybeli munkások, vala­mint a lakosság hétfőn hosszú me­netben tiszteleti?! adózott a szabad­ságjogok védelmében elesett munkás emlékének. A megyei szakszervezeti szövetségek felszólították tagjaikat, h így a temetés idejére szüneteltessék a munkát. Amerika „mindenhatósága“ egyre csökken az ENSz-ben tét nem a „két szembenálló fél”, ha­nem „a kerekasztal” elve alapján kell megszervezni, azaz helyt kell adni rajta a hadviselő feleken kívül más érdekelt országoknak is, hogy ily­­módon lehetőség nyíljék a kérdések szélesebbkörü megvitatására, s az elő­irt rendezés példaképül szolgálhasson a nemzetközi problémák békés tár­gyalások útján történő megoldására. Ebben a szellemben fogalmazta meg a Szovjetunió a maga javaslatát — de ez az elgondolás vezette azokat is, akik Amerikával szemben, sőt az Egyesült Államok képviselőinek éles tiltakozása ellenére javasolták a Szovjetunió é# India meghívását az értekezletre. A két álláspont összeütközése figye­lemreméltó eredményeket hozott. Hosszú évek óta elsőízben fordult elő, hogy az Egyesült Államok egy alap­vető kérdésben nyíltan szembekerült nemcsak az ázsiai és afrikai függő or­szágok tömbjeivel, vagy az imperia­lista tábor néhány más kisebb orszá­gával, hanem magával Angliával. Franciaországgal, a brit birodalom tag­államainak többségével, s az atlanti blokk több más tagjával is. Joggal állapította mag a „The New York Times” tudósítója, hogy ez a vita „olyan nehéz helyzetbe juttatta az Egyesült Államokat,, amilyenbe még nem voltak, amióta hét és fél évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megkezdte tevékenységét. Nagy politikai kérdésekben — fűzte hozzá nem minden aggodalom nélkül az idézett lap — az Egyesült Álla­mok vezetószerepét az ENSz-ben még soha nem fenyegette ilyen ko­moly veszély”. Ezt a megállapítást alátámasztja a szavazás ered­ménye -is. Igaz, hogy a csaknem minden ol­dalról megnyilvánuló követelés ha­tására az Egyesült Államok már a vita közben módosította a Szovjet­unió meghívásával kapcsolatban el­foglalt álláspontját. Ugyanakkor az Egyesült Államok minden befolyását latbavetette, hogy a 15 ország ha­tározati javaslatát hajszolja keresztül, s megakadályozza más országoknak, mindenekelőtt Indiának az értekezle­ten való részvételét. Az amerikai kor­mány képviselői valósággal „bizalmi kérdéssé” tették az ügyet, s iiszin­­manista csatlósukkal együt már-már az értekezlet megtorpédozásával fe­nyegetőztek arra az esetre, ha a köz­gyűlés többsége nem engedelmeskedik nekik. Hatalmas jelentőségű tény, hogy a leplezetlen amerikai nyomás ellenére is a szavazás — az Egyesült Államok ellen ütött ki. A Szovjetunió részvételét az értekezleten óriási többséggel megszavazták. Ugyancsak áüástfoglalt a többség India rpeghl­­vása mellett is — az ENSz 60 országa közül mindössze 20 támogatta ebben a kérdésben az Egyesült Államokat — s ennek jelentőségén az sem változtat, hogy India meghívásához forma sze­rint nem jött iétre a szükséges két­harmados többség. E nagyfontosságú szavazás során nem csupán az ázsiai­­afrikai tömb fordult szembe az ame­rikai diktátummal, hanem Anglia, a brit birodalom országainak zöme, s több más európai, illetőleg közép­amerikai kapitalista ország is — a Szovjetunióval és a népi demokrati­kus országokkal együtt összesen 27-en — nem beszélve arról a 11 további országról, amely az amerikai álláspont helytelenítését a szavazástól való tartózkodás formájában fejezte ki. E szavazás az amerikai diktátum­politikának hosszú idő óta egyik leg­komolyabb kudarca az ENSz-ben. Mi az alapja az amerikai befolyás e figyelemreméltó csökkenésének? Mindenekelőtt és döntően: az a mind szélesebbkörü ellenállás, amely egyes amerikai vezetőkörök agressziós dik­tátum-politikáiéval szemben világvi­szonylatban kibontakozik. És itt nem csupán, a békéért küzdő néptömegek nyomásáról van szó. Kapitalista or­szágok vezetőköreiben is mind hall­­hatóbbá válnak azok a hangok, ame­lyek aggodalommal utasítják el az amerikai militarista körök számukra túlságosan meggondolatlannak, túlsá­­oosan kalandornak tetsző elgondolá­sait. Feltűnő, hogv épp ezekben a na­­jxikban — e most lezailott szavazás előestéjén — tartott nagy beszédei az ENSz alapokmányának áRPótepos foavatékossáoairól Dulles amerikai küíüavminiszfer. Ez a beszéd több fi­gyelemreméltó beismerést tartalma­zott arról, hogy az F~yesőit Államok kormánya már rég leiért az ENSz alapokmányában kijejölt útról, ameny­­nyiben az Egyesült Nemzetek Szerve­zetétől független katonai blokkokat hozott létre. Elsőízben fordult elő, hogy egy vezető amerikai államfér­fi elismerte: ezeknek a katonai tö­mörüléseknek semmi közük nincsen az ENSz elveihez. De tévesen ítéli meg az erőviszo­nyokat Dulles, ha azt hiszi, hogy most érkezett el az idő az ENSz demokrati­kus elveinek félredobására, vagy hogy az események jelenlegi menetét ismert fenyegető módszereivel visszá­jára fordíthatja. Ha semmi más, be­szédének ijedt visszhangja és a be­széde másnapján lezajlott szavazás is erőteljes válasz volt erre a tévhit­re. Ez a szavazás megmutatta, hogy egyre több azoknak az országoknak a száma, amelyek a nemzetközi kap­csolatokban más módszereket kívánnak követni, mint Amerika. S azt is meg­mutatta, hogy előbb-utóbb az ame­rikai zsarolások hatástalanok marad­nak. \ A Szovjetunió és a békeszere tó or­szágok kemény harcot vívnak az ENSz működésének az alapokmányhoz való visszatérítéséért. Ezen az elvi alapon nyugszik a Szovjetunió kor­mányának minden egyes felmerülő kérdésben — így a koreai kérdésben — elfoglalt álláspontja is. Része ez annak a harcnak, amely a békés tár­gyalások elvének az erőszakos meg­oldások feletti győzelméért világmér­tékben folyik. Szabad Földműves « Földművelésügyi Megbízotti Hl vétel hetilapja. — Kiadóhivatal Bratislave. Krtéková 7. — telefon 332-99. — Szerkesztőség Bratislava. KrIZkovt 7. — Г eteti*) 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Ät*t_ pődnhoap nakladateľstvo* n. ? závod Brattelava Krtžkové 7. — Nyomja Merkantillé tlaétarne a. p. zz., Brettetevf 1Я. M*r povstaňte 4L - Irányító postahivatal: Bratisiav«,'2. - Előfizetés egy éve*: 10 Kés, félévre 10-, Kis. A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: РЮ 566/52. IV. & /

Next

/
Thumbnails
Contents