Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-13 / 37. szám

'Tzaütid A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVEL ES ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratisla' , 1953. szeptember 13. Ára 40 Hllér IV évfolyam 37. szám A mezőgazdasági termékek új árai t Az EFSz-ben az őszi gabonaneműek vetését 70 százalékra kereszt- vagy szűksorosan kell elvégezni. A rozs vetését a magasabb fekvésű földeken szeptember 20-ig, az alacsonyabb fekvésű te­rületeken szeptember 30-ig, a búza vetését legkésőbb 1953 október 15-ig kell befejezni. nagy segítséget jelentenek dolgozó parasztságunk számára Egységes földművesszövetkezeteink i tagjai és dolgozó parasztjaink, akik j nagy gonddal dolgoztak földjeiken egé­szen a kezdettől a gazdag termés be- j takarításáig, most kétszeresen örülnek ; a jó eredményeknek. Most látják csak , igazán, hogy mennyire kifizetődött a i szovjet tapasztalatok alkalmazása, az ; agrotechnikai határidők és intézkedé- j sek betartása, tehát a magasabb hek- : tárhozamok és magasabb hasznosság j eléréséért vívott harc. A legjobb sző- j vetkezetek és a becsületes dolgozó pa­rasztság érdeme, hogy a begyűjtés im­már befejezéshez közeledik. Minden százalék, amely a tervteljesítéshez kö- ; zelebb visz bennünket, nagy lépést je- j lent előre a gottwaldi ötéves terv utol­só évének teljesítésében. Igaz, hogy | az aratás és begyűjtés elején egész ; sereg nehézséggel kellett megküzdeni. : Sok volt a csapadék és ez hátráltatta j az aratást, a behordást, cséplést, stb. J Ámde mindezen nehézségek ellenére | nagy akarattal előre jutottunk és dol- j gozó parasztságunk döntő többsége j megmutatta hazafias érzését, köteles- ! ségtudását azzal, hogy időre befejezte : a betakarítást és a beadást. Nem jött ki határon túl lévő ellen- j ségeink kártyája sem. akik szívesen j boldogan látták volna, ha nálunk éh- ; ség ütötte volna fel fejét. Ezért gyú- \ löletes propagandájukban, amely dol- j gozóink egyenes érdekei ellen voltak j irányítva, igyekeztek megbontani dől- ; gozó parasztságunk munkafegyelmét. ' Ámde gaz igyekezetük célt tévesztett, ■ dolgozó parasztságunk határozottan ! visszautasította ezt az undok akna- , munkát. Helyesen felismerte, hogy az j ellenséges propaganda mögött ott álla- | nak az egykori kizsákmányoló földes- ; urak és egész sisere haduk, akik azt j szeretnék, hogy visszatérjenek a „ré- 1 gi szép idők”. Dolgozó parasztságunk j — amint mondottuk — hazafias köte- ! lessége teljesítésével megadta ezek- j nek a gazembereknek a méltó választ, j A gabonabeadás és a többi mezőgazda- i sági termék beadásának teljesítésével szövetkezeti tagjaink és a többi dől- : gozó parasztunk világosan kifejezésre juttatja rendíthetetlen bizalmát népi demokratikus rendszerünk és kormá­­nvunk iránt. Kormányunk, amely figyelmesen hall- , gatja a dolgozó tömegek hangját, na- ; ponta gondoskodik arról, hogy egyre szorosabbá váljon a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége, hogy egész gazdaságunk állandóan fejlődjék és így összes dolgozónk élet- és kul­turális színvonala szakadatlanul emel­kedjék. Kormányunk beváltotta dol­gozó parasztságunk beléje helyezett bizalmát. A kormány azon intézkedése, amely lényegesen felemeli a kenyér­gabona, sörárpa, minőségi marhahús és a tej árát, legfényesebb bizonyítéka annak, hogy kormányunk mily nagy­­súlyt helyez a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére és dolgozó parasztsá­gunk életszínvonalának emelésére. E fontos mezőgazdasági termékek árai egyes esetekben 46 százalékkal is ma­gasabbak az előző áraknál. Ennek az intézkedésnek hatalmas jelentősége van miden dolgozó parasztunk számá­ra, mert lényegesen hozzájárul egész­évi jövedelmének emelésére. Csupán a kenyérgabona, sörárpa árainak feleme­lése következtében az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok, több mint 294 millió korona ér­téket kapnak új pénzben. A begyűjtés elejétől kezdve szövetkezeteink példát mutatnak a kötelesség teljesítésében. Nemcsak hogy teljesítik beadási tervü­ket, de száz, meg száz vagon búzát, rozsot, árpát adnak be terven felül. Igv például a pozsonyi kerületben, a­­melv elsőnek teljesítette a begyűjtést, a szövetkezetek 109 százalékra telje­­sí'ették beadási tervüket. A szövetke­zetek tehát újból bebizonyították, hogy a mezőgazdasági termelés emelésének hordozói. Ezért a begyűjtési árak fel­emelése következtében utólag még je­lentős pénzbevételhez jutnak, ami azu­tán egyenesen kifejezésre jut a mun­kaegységek értékének emelésében is. Így például a pozsonyi kerületben a szövetkezetek csupán a gabonanemú­­ekért 16 millió koronát kapnak utólag A nyitrai járásban 30 millió koronát kapnak a szövetkezetek és az egyénileg dolgozó földművesek a beadott gabo­náért. Számos szövetkezetünk magasan túlteljesíti beadási tervét. így termé­szetesen a felárakon kívül a begyűjté­si árak emelése következtében újabb jelentős összeghez jutnak. Az udvardi szövetkezet, 264.000, a gútai 240.000, a tőrei 80.000, a dunapüspöki 132.000, a nádszegi pedig 160.000 koronát kap utólag csupán a gabonanemúekért. Eh­hez hozzájön még a tej- és a marha­húsén járó árkülömbözet. Szövetkeze­teink tehát valóban nagy segítséget kaptak a kormány eme új intézkedé­se következtében. De nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodó föld­művesek is, akik teljesítik és túltelje­sítik állami beadásaikat, jelentős pénz­összegeket kapnak Így például a Cservény Hrádok nevű községben az epyénileg gazdálkodó földműveseknek a beadott termésért 40.000 koronát fizetnek ki utólagosan. Köztük van például egy 5 hektáros földműves, Rí­na József, aki a beadott búzáért és rozsért utólagosan még 534. koronát kap. Berier László földműves 316 ko­ronához, Charvát földműves pedig 850 koronához jut utólagosan. A ter­mésért kapót* pénzösszegeken kívül földműveseink tovább növelheti jöve­delmét főleg az év hátralévő hónap­iéiban az állami beadás teljesítésével Nagyon sok olyan szövetkezeti tag és földműves van, aki már az év első felében és a nyári hónapokban teljesí­tette harmadik negyedévi beadását. Sót vannak olyanok is, akik már egészévi feladatukat teljesítették a hús és tej­­beadás terén. Hogy ezek a szövetkezeti tagok és földművesek ne károsodjanak, a kor­mány elhatározta, hogy visszamenő hatállyal kifizeti a felemelt begyűjtési árakat a terven felül beadott jómi­nőségű húsért és tejért. A kedvező ma­gasabb begyűjtési árakkal főleg azokat a szövetkezeti tagokat és földművese­ket jutalmazták, akik nem törődtek az ellenség suttogó propagandájával és példásan teljesítették, sőt túlteljesítet­ték állami beadásukat. Láthatjuk te­hát, hogy a kormány intézkedései egy célt követnek: a mezőgazdasági ter­mékek emelésének és a városok és fal­vak dolgozói életszínvonala állandó e~ melésének célját. A kormány igazsá­gosan értékeli a szövetkezeti tagok és a többi földműves szorgalmas munká­jának eredményeit és elvárja, hogy az új intézkedés következtében az állam iránti kötelességeiket még nagyobb igyekezettel teljesítsék és minden té­ren fejlesszék a piacra kerülő mező­­gazdasági termékek termelését saját és egész népünk érdekében. Hasonlítsuk össze kormányunk intéz­kedéseit a nyugati kapitalista államok­ban lévő földművesek helyzetével. Míg nálunk a kormány emeli a begyűjtési árakat és gondoskodik arról, hogy e­­melkedjék a földművesek életszínvo­nala, a nyugati kapitalista államokból naponta kapjuk a híreket a földműve­sek nyomorba döntéséről. így például az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi időben a tej be­gyűjtési ára 11 százalékkal csökkent. A „Journal of Commerce” című folyó­irat kiszámította, hogy a farmerek jö­vedelmei 1953. évben körülbelül 10—20 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint a múlt évben. Az amerikai far­mereknek nagy gondot okoz termékeik eladása, mivel halmozódnak az úgy­nevezett el nem adható készletek — amelyek csupán azért nem adhatók el, mert a kapitalista rendszer a mun­kanélküliek millióit szüli, akik még e­­legendő kenyeret sem tudnak vásá­rolni maguk és családjuk részére. Egészen más a földművesek helyze­te nálunk és a béketábor országaiban, ahol munkájukat nagyra becsülik. A Szovjetunió, valamint a népi demokra­­j tikus államok kormányai a mezőgaz­­! dasági termelés fejlődésének határta­­(Folytatás a 2. oldalon.) Számos szövetkezetünkben és állami g azdaságuttkban már teljes ütemben fo lyík a rozs és az ősziárpa vetése. A jól előkészített talajon nagyteljesítmé nyű agregátokkal sokkal jobban és gy orsabban megy a munka s így bizto­sítva van, hogy a mag az agrotechnik ai határidőn belül földbe kerül és ma gasabb termést hoz. Megindult a harc a jövöévi gazdag termésért Az őszi munkák már országszerte megkezdődtek. Szövetkezeteink tagjai, állam; gazdaságaink dolgozói, a traktorállomások dolgozói és dolgozó parasztjaink ismét kimentek a mezőre, hogy időben és jól elvégzett mun­kával már mostan lerakják a jövöévi gazdag termés alapjait Dolgozó parasztságunk nagy lelkesedéssel lá­tott az őszi munkákhoz, mer+hiszen kormányunk leg­utóbbi intézkedése a begyűjtési, árak felemeléséről vi­lágosan megmutatta, hogy mennyire értékelik nálunk dolgozó parasztságunk munkáját. Nemcsoda tehát, hogy szövetkezeti tagjaink és dolgozó földműveseink az agrotechnikai intézkedések és határidők betartásával már most biztosítani akarják a jövöévi gazdagabb ter­mést. Mindez jobb termést, több mezőgazdasági termé­ket és nagyobb jövedelmet jelent. Az udvardi szövetkezet tagjai boldogan számolták ki, hogy az összes gabonanemüekért több mint 264.000 koronát kapnak utólag, amiáltal 1.16 koronával emel­kedik a munkaegység értéke. A gutái szövetkezet 240 ezer koronát kap csupán a gabonanemüekért utó'ago­­san. A tőrei szövetkezet 80.000 koronához jut. így so­rolhatnánk fel sok-sok szövetkezetét. Dolgozó parasztságunk látva azt, hogy kormányunk gondoskodása milyen nagy segítséget jelent számára, most még nagyobb lendülettel fogott munkához, hogy a jövő esztendő még gazdagabb legyen, mint amilyen az idei volt. A sárközi EFSz Ugiai megkezdték az,őszi munkákat A rimaszombati járásban az idei a­­ratás folyamán a sárközi szövetkezet az eisök közé került fel. A szövetke­zet már augusztus 22-én befejezte a cséplést és a begyűjtést. Ez az öröm­teli siker a jól megszervezett közös szövetkezeti munka eredménye. Ki­használták az időjárás minden kedvező óráját és a tagok munkafegyelme mindvégig példás volt. Ennek köszön­hető, hogy annak ellenére, hogy egy szövetkezti tagra 9.1 hektár megmű­velése esik, mégis idejében elkészültek a munkákkal. A szövetkezet tagjai azonban nem pihennek babérjaikon, hanem jól fel­készültek az őszi munkákra. Az őszi munkák tervét a legapróbb részletekig megvitatták és az őszi-repcét időben elvetették. Kötelezettségválallásaikban a szövetkezet tagjai hangsúlyozzák, hogy még szélesebb mértékben alkalmazzák az élenjáró szovjet módszereket, mert a haladó agrotechnika alapja a gazdag termésnek és így a szövetkezeti tagság jólétének is. A szövetkezet tagjai már felismerték a tervezés és az ellenőrzés jelentő­ségét. Eddigi gazdálkodásuk eredmé­nyei igen kedvezőek. Az önköltsége­ket 50 százalékkal csökkentették. Balázs János, Rimaszombat. Szövetkezeteink egyik legfontosabb feladata: elegendő silótakarmány biztosítása Szövetkezeteinkberr a takarmány­­alapot csak megfelelő mennyiségű silótakarmánnyal lehet biztosítani. A téli időszakra egy állat silótakarmá­nya átlag 30 mázsa, amely öt köb­méternek felel meg. Ha ez a meny­­nyiség biztosítva van, akkor darabon­ként és naponta 15 kg-ot adhatunk az állatoknak. Ezen adagolás mellett a hasznosság nem csökken, természe­tesen az etetési adaghoz még három­­öt kg szénát es hét-tíz kg szalmát keverünk. A nagyobb tejhozamú te­heneknél a silótakarmány-adágot egé­szen 25 kg-ig emelhetjük. Hogy ennyi silótakarmányt tud­junk a téli időszakra biztosítani, szükség van a mell éktakarmányok besilózására is, mely főleg csalán, fia’­­tal nád, savanyúszéna és zöldséghul­ladékokból áll. Eddig a lesilózott ta­karmány főrészét a kukoricaszár ké­pezte. Ha időben lesilózzuk, nagyon jó takarmány birtokába jutunk. Pél­dául szeptemberben lesilózott kukori­caszár száraz állapotban 30 kg ke­ményítőegységet és másfél kg emészt­hető fehérjét tartalmaz. Ha október­ben silózzuk, keményítőtartalma öt százalékkal csökken és elveszti emészthető fehérjetartalmát. Ebből lát­hatjuk, hogy minél később silózzuk a kukoricaszárat, annál több táp­anyagot vesztünk el belőle. A kuko­ricaszár korai silózásának további előnye az, hogy szárított állapotban 17 százalék cukrot tartalmaz, mely nagyon előnyös befolyással van a tej savbaktériumok elszaporodására. Tehát nagyon fontos, hogy az összes kukoricaszárat a lehetőséghez mérten minél előbb lesilózzuk, mert ha kés­lekedünk vele, kint hagyjuk a me­zőn, az eső következtében kilúgozó­­dik és az értékes takarmány tápanya­gát tönkreteszi és így csak a búza­szalmával lesz egyenértékű. Hogy a silózás költségeit csökkent­hessük, használjunk a silózáshoz ki­selejtezett cséplőgépeket, amelyek er­re a célra teljesen megfelelnek kisebb átalakítással. Ha a szövetkezetnek van 100 hektár kukoricája, s az egész tábláról még nedvdús állapotban végzi a szár le­­süózását, azonnal a kukorica letöré­se után, Mgy 6.000 mázsa silótakar­mányt nyer, amely elég 240 állat téli etetésére napi 12.5 kg-os adagolás mellett. Ebből a példából láthatjuk, hogy a silótakarmány-alapbiztosítása — azokban a körzetekben, ahol ku­korica van — nem okoz különösebb gondot. A felsőpatonyi szövetkezetben ta­valy egy silógödörben kizárólag csak zöldséghulladékokat silóztak be. Ez megromlott, mivel a zöldség sok vi­zet tartalmaz. Ezért a zöldség-hulla­dékot egész apróra kell felvágni és olyan melléktakarmányt kell még hozzákeverni, amely a túlzott ned­vességet felszívja. így például: nap­raforgótányért. pelyvát stb. A csalánt és a savanyúszénát egymagában ne süózzuk, hanem más növények hoz­záadásával és hígított melasszal ke­vertük. Vigyázni kell azonban arra, hogy 80 százaléknál több nedvességet ne tartalmazzon. A bősi szövetkezetben eddig 6.000 köbméter takarmányt, többnyire melléktakarmányt silózthk be. A csa­lánt tavaszi keverékekkel és csala­­mádéval vegyítették. A fiatal nádat erdei füvei és savanyúszénával együtt silózták, amely közé még ta­karmánykeveréket is tettek. Nem fe­ledkeztek el a burgonyaszár lesilózá­­sáról sem. Három napig hagyták a mezőn lekaszálva, hogy részben ki­száradjon, mert sok nedvességet tar­talmaz. A silózásnál hígított melaszt használtak hozzá. A bősi szövetkezet­nek azért van olyan bőven silótakar­­mánya, mert a párt és kormányha­tározat alapján 52 tagból álló takar­mányozási csoportot állítottak össze, amely már két hónapja az ideiglenes silógödrök ásását és egyidejűleg a silózást is végzi. Izsmár Gyula a szövetkezet zootechnikusa, aki a si­lózást vezeti, kijelentette, hogy min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy a silózási tervet teljesítsék, va­gyis 23.000 köbméter takarmányt le­­silózzanak. A bösi szövetkezet a szovjet kol­hozok tapasztalatait vette alapul, mely szerint 1 marhára 70—80 má­zsa silótakarmány jut a téli időszak­ban. Krßjcspvice Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents